Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1959-09-07 / 36. szám

Ú­ * V­asárnapi premier az élelmiszer-pultok mögött Hétköznapi forgalom, jó szervezés, könnyen orvosolható problémák Az új nyitvatartási rendszer első napjának mérlege A vásárlók kérésére vasárnaponként újra nyitva tart Bu­dapest hét nagy élelmiszerboltja. A boltokat a Belkereske­delmi Minisztérium a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben a vá­ros legforgalmasabb pontjain jelölte ki. Vasárnap reggel 7-től 12-ig tart nyitva az újpesti Csemege, a Zalka Máté téri KÖZÉRT, a kispesti Kossuth téri Csemege, a pesterzsébeti Kossuth Lajos utcai KÖZÉRT és a csepeli nagy KÖZÉRT. Reggel 7-től este 8-ig tart nyitva a Nyugati pályaudvar mel­letti Csemegebolt, azonkívül a Stambul Csemegebolt, amelyet novembertől felvált az átalakított Csemegeáruház a Rákóczi út és Körút sarkán. . A H. N­. munkatársa az első szeptemberi vasárnap reg­gelén útrakelt, hogy megtekintse a nyitvatartás premierjét. Vajon hogyan vélekednek róla az üzletvezetők, eladók és ter­mészetesen a legilletékesebbek: a vásárlók. Első állomás: az újpesti Csemegebolt Az újpesti 28-as számú Cse­megebolt tíz óráig — Szálkai Ferenc üzletvezető-helyettes szerint — egy átlagos hétköz­napéhoz hasonló forgalmat bonyolított le. Csemegeárut 566, édességet 60, gyümölcsöt 40 vevő vásárolt. A kávéivók „szektájából” 158-an járultak az eszpresszógép elé. A legna­gyobb forgalom a fűszerpult­nál van, ahonnan szüntelenül hallani Szőnyegi János eladó udvarias hangját: „Tessék pa­rancsolni.” Főként a liszt, zsír, cukor, élesztő fogyott — olyasmi, amit szombaton el­feledtek megvásárolni. Fű­szerből délelőtt tíz óráig több mint 3000 forint értékű áru fogyott. A vásárlók jókedvűen jár­­nak-kelnek a telipakolt pol­cok között. Varga Lászlóné így vélekedik: — Nekünk háziasszonyok­nak öröm a vasárnapi nyitva­tartás. A szombati túlzsúfolt­ság miatt a bevásárlás szá­munkra már rendes hétvégi birkózó-mérkőzésnek számí­tott. Most levezetődik ez a zsúfoltság és egyben biztonsá­got is jelent, hogy a szomba­­­ton esetleg elfeledett árucik­ket vasárnap kényelmesen megvehetjük. Második állomás: csepeli KÖZÉRT Idő: tizenegy óra. A nagy KÖZÉRT boltban lézengenek a vevők. A pénztárnál egy idős asszony blokkot vált. Megszó­lítom és megtudom, hogy nyugdíjas, özv. Filics Károly­­nénak hívják. Természetesen örül a vasárnapi nyitvatartás­­nak. . — Mit tetszik vásárolni? — kérdem. — Egy feketekávét iszom .. . Láng Jánosné, akinek a fér­je a Csepeli Vasmű csőgyárá­ban dolgozik, bort vásárol a vasárnapi ebédhez. Szerinte a csepeli háziasszonyoknak nincs szükségük erre a nyitvatar­­tásra, mert mindent idejében megvásárolnak. Bort meg ép­pen az italboltban is vehetnek. Sohár Lajosnénak, a kenyér- és péksütemény eladójának délelőtt hárman is mondták ugyanezt. Kárpáti Gyulával, a bolt­vezetővel próbáljuk megfej­teni a gyér érdeklődés titkát. A pénzforgalom reggel héttől féltizenkettőig 5956 forint. Hétköznaponként általában egy óra alatt forgalmaznak ennyit. Talán még kevesen tudnak a vasárnapi nyitvatar­­tásról? •— Szerintem rossz volt a ki­jelölés — mondja az üzlet­vezető. — Ünnepnap mifelénk kevesen járnak. Inkább a la­kótelepen lenne szükséges a vasárnapi nyitvatartás. Kárpáti Gyula véleményét az illetékesek figyelmébe ajánl­juk. Végállomás: Nyugati pályaudvar, Csemegebolt A hajdani Utasellátó eladói közül sokan dolgoznak itt, és ismerik a vasárnapi nyitvatar­tás gondjait. Minden téren fel­készültek már jóelőre. Feltöl­­tötték a raktárt, bőségesen hoztak friss húsárut, kenyeret, gyümölcsöt és szeretnének va­sárnap friss péksüteményt is árusítani, de ez még csak óhaj. Sánta András igazgatónak és az osztályvezetőknek arra is volt gondjuk, hogy a gyereke­sek helyett inkább azokat osz­tották be vasárnapra, akiknek ez nem okoz családi problé­mát Déli tizenkettőkor az eme­leti korlátnál úgy sorakoznak az emberek, mint a búcsúzó fecskék a villanydróton és ínycsiklandó illatpárák köze­pette fogyasztják a legújabb budapesti népi eledelt, főtt kolbászt a mustárral. Koss An­tal, a csemegerészleg osztály­­vezetője, és helyettese Haás Ferenc szerint a forgalom megfelel egy erős munkanap forgalmának, és minden bi­zonnyal meglesz az átlagos napi bevételük, ami nem ke­vesebb mint 130 000 forint Háziasszonyok és bevásárló férfiak köszöntötték örömmel a nyitvatartást. Itt is megnyil­vánult a pesti ember mindin­kább erősödő tulajdonsága: az együttérzés. A vevők érdek­lődtek, nem kellemetlen-e az eladóknak a vasárnapi munka? Bizony szokatlan, de meg­kapják érte a túlórapótlékot, s ha majd vége lesz a mező­­gazdasági kiállításnak, az on­nan felszabaduló eladók jön­nek a vasárnap is nyitvatartó boltokba segíteni. Íme, a vasárnapi nyitvatar­tás első tapasztalatai. Arra még kevés, hogy végkövetkez­tetéseket vonjunk le belőle, de arra már elég, hogy az ille­tékesek felfigyeljenek a jelent­kező problémákra és a vásár­lók és eladók véleményét meghallgatva orvosolják azo­kat. Lukács Angéla 150 000 látogató, sok külföldi vendég a Mezőgazdasági Kiállítás első vasárnapján Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás első vasárnapján már reggel nyolc óra előtt meg­kezdődött a látogatók özönlése és délutánra 150 000 vendége volt a kiállításvárosnak. Alaposan próbára tették a vendéglátóipar felkészültségét. A tíz nagy vendéglőben 60 000 ebédet és vacsorát szolgáltak ki, a borkóstolókban pedig óvatos becslések szerint is leg­alább 80 000 pohár fajbort kós­toltak el. A sör nem volt ilyen kelendő, ,,csupán” 50 000 po­hárral fogyott. A büfékben 15 000 adag lacipecsenyét, 30 000 pár virslit fogyasztottak a vendégek, a két halászcsár­dában 3500 adag halételt mér­tek ki. A jó szervezés eredménye­ként komoly tapasztalatcsere színhelye volt a kiállítás­város. Minden pavilonjában tíz­ezerszámra fordultak meg az érdeklődök és köztük nagyon sok volt a paraszt és a mun­kás. A 70 szakfelvilágosítónak egész napon át bőven akadt dolga. A nemzetközi bemuta­tóterületeken minden működő traktor, munkagép állandóan embergyűrűvel volt körül­véve. A már pénteken megindult nemzetközi vendégjárás ezen a napon sem hagyott alább. Déltájban érkezett a kiállí­tásra­­ a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett erdőnevelési kongresszus 12 külföldi vendége. A tudósok, erdészeti kuta­tók és gyakorlati szakembe­rek természetesen elsősorban az erdészeti és faipari bemu­tató látnivalóit tanulmányoz­ták. Nagyon tetszett az ÉRDÉRT vállalat farostlemez­ből készített víkendháza, a gépek közül pedig az egy sze­mély által kezelhető 14 kilós Druzsba motorfűrész. Ebből a szovjet gépből már kétszáz dolgozik a magyar erdőkben. Prof. Guglielmo Giordano, a firenzei erdészeti kutatóinté­zet igazgatója tapasztalatairól nyilatkozott a H. H. munka­társának: :— Nagyon érdekes az erdé­szeti pavilon élő grafikonja, amely hároméves kortól, har­minc éves korig mutatja be a nyárfák növekedését. Tisz­­teletreméltóak azok az erőfe­szítések, amelyeket a magyar erdészek tesznek az ország fahiányának enyhítésére. Mi Olaszországban hason­ló problémákkal küzdünk, így messzemenően méltá­nyoljuk a magyar kolle­gák munkáját. Keresztes Mihály földmű­velésügyi miniszterhelyettes ezen a napon meglátogatta több nyugati cég kiállítási te­rületét. Elsőnek az angol Massey&Ferguson Ltd. gépeit nézte meg. Hugh Cooper, a cég képviselője, nagy elisme­réssel szólott a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és vásár látnivalóiról. A francia Simca cég képviselője egy nagyon ötletes szerkezetű ré­pa- illetve burgonyafelszedő gépet mutatott a miniszterhe­lyettesnek. A kiállítás külkereskedelmi pavilonja is sok külföldi ven­dég­­ találkozóhelye volt. A már szombaton érkezett üz­letembereken kívül egy hat tagú román technikai bizottság érkezett a ma­gyar és a külföldi gépek tanulmányozására. Lovasbemutatók és verse­nyek hatalmas közönséget vonzottak, a jegyek­­kár las­san olyan becsesek lesznek, mint egy nemzetközi labda­rúgómérkőzésen. A 63. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár első vasárnapja a teljes siker jegyében zaj­lott le. Solymár József 'Tj&Idh.tn­in^gj^Ligjtdéjib tufújjt az ASTORIA ÉTTEREI V. Kossuth Lajos utca 10 Telefon: 183-855 Parasztgyűlés Pusztaszeren A Csongrád megyei Sö­vényháza és Pusztaszer hatá­rában a millenneumi Árpád emlékműnél vasárnap nagy­szabású paraszt-nagygyűlést rendezett a Hazafias Nép­front szegedi járási és sövény­házi bizottsága. A megszépített környezet­ben Kózsa István, az MSZMP szegedi járási pártbizottságá­nak első titkára mondott be­szédet. Felszólalt Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnöhelyet­­tese, Csongrád megye ország­­gyűlési képviselője is, és mél­tatta a helyhez fűződő törté­nelmi események jelentőségét. A beszédek elhangzása után megkezdődött a műsoros nép­ünnepély. A dolgozó parasztok több mint félszáz főnyi cso­portja társas gépkocsin meg­látogatta a közeli sándorfalvi Rózsa Ferenc tsz. virágzó gazdaságát. Új magyar műszer: az infra­gázelemző A Műszeripari Kutató Inté­zet az iparban, a kutatásban és az egészségvédelemben egy­aránt hasznos új műszert állí­tott elő. Az elektronikus, infra­­gázelemző készülék segítségé­vel különféle gázok összetétele mutatható ki. Észleli a mű­szer többek k­özött a vegyipari gyártásban, a bányákban ke­letkező mérges gázokat is. A műszer egy ezreléknyi gáz­­mennyiséget is üzembiztosan mutat. Hétemeletes lakóház épül • Zsigmond király Rondellája helyén A héten megkezdik a felvonulást az építők 1815-ben bontották le a mai Apáczai Csere János utca és Régiposta utca sarkán épült „Rondella” néven ismert bás­­tyatornyot, amelyet még Zsig­mond király építtetett a XIV—XV. században. A to­rony arról volt nevezetes, hogy ebben talált hajlékot az első pesti magyar nyelvű szí­nielőadás társulata. A Belvá­ros városrendezése során, a kerületi tanács javaslatára a most körülfalazott üres telek­re, modern, hétemeletes lakó­házat emelnek, amelynek épí­tési előkészületeit a héten kezdi meg a 21. számú Építő­ipari Vállalat. A házban, amely a Régi­posta utcában körülbelül negyvenméteres hosszban he­lyezkedik el, 62 összkomfor­tos lakás lesz. A ház föld­szintjére csemegeüzletet, illat­­szerboltot, kalapszalont és do­hányáradét terveztek. Az épü­let előtt gépkocsiparkolót lé­tesítenek, amely mentesíti a Duna szálló előtti úttestet a gépkocsik parkolásától. Az épület terveit az IPARTERV mérnökei készí­tették. A Belváros egyik leg­szebb lakóháza a jövő év vé­géig megépül. Új intézkedések a telefonbetyárok ellen A közelmúltban több olvasó vános telefonállomásról törté­n­t le. Ha azonban sikerül lelep­lezni a telefonbetyárt, az ügy a bíróság elé kerül. A telefon­­betyárokat a törvény szigo­rúan bünteti. Illetékes helyen közölték, hogy a zaklatott előfizetők kí­vánságára a telefonszámot — akár szerepel a névsorban, akár titkos — megváltoztat­ják. Közölték azt is, hogy a mai nappal a posta megszün­teti a megfigyelési díj felszá­mítását, s teljesen díjtalanul áll zaklatott előfizetőinek ren­­d. El­fordult szerkesztőségünkhöz és panaszolta, hogy telefonbetyá­rok zaklatják őket.­ A zaklatást bejelentették a postának, ahol a vizsgálat díjaként 10 forintot számoltak fel. Felvilágosítást kértünk ille­tékes helytől, ahol közölték, hogy a posta foglalkozik a te­lefonbetyárok leleplezésével, s azon fáradozik, hogy a zakla­tott előfizetők segítségére sies­sen. Megnehezíti a dolgot azonban, hogy a telefonbetyár­­kodás túlnyomóról­ ben­­nyit. Elkötelezettséggel illetékesek elmondják. A sajtó közli. A rádió az éterbe sugározza. A közönség elolvassa, meg­hallgatja, elégedetten bólint és számít rá. Arra például, hogy október 15-ig rendbehozzák a köz­ponti fűtőberendezéseket. Hogy biztosítják a főváros la­kóinak téli burgonya- és hagymaellátását. Hogy nem lesz fennakadás a tüzelőellá­tásban, hogy az ipar és keres­kedelem felkészült az őszre és a télre és több szőnyeg, bú­torszövet, függöny kerül for­galomba, hogy — stb., stb., stb. Ez idáig rendben is volna. Minden évszak más és más szükségleteket helyez előtér­be. Az illetékes szervek, az ipar és a kereskedelem első­rendű kötelessége, hogy a le­hetőségek és legjobb tudásuk szerint gondoskodjanak az or­szág szükségleteinek,­­igényei­nek kielégítéséről. És illetéke­sek, sajtó és rádió helyesen teszik, sőt kötelességük, hogy tájékoztassák erről a lakossá­got. Ám csalódottságot, jogos bosszúságot kelt, lejáratja az illető tájékoztatók és nyilatko­zók hitelét is, ha elérkezik a szavak leszámítolásának ideje és­­ marad mi volt, a puszta szó. Tegyük fel, ha a központi fűtőberendezések rendbehozá­sa október 15-ig üres, be nem váltott ígéret, ha úgy tetszik, hideg fűtőtest marad. Mert ilyesmire is volt példa. A töb­bi között éppen a fűtőtestek­kel, amelyek rendbehozatalát a fűtési idény megkezdéséig tavaly is ígérték. De bizony hány fűtőtestet nem hoztak helyre október 15-ig! Igaz, nem a felelőtlen ígér­getések a tipikusak. Nem szo­rul bizonygatásra, — minden üzlet kirakata is erről beszél —, hogy mennyit fejlődött iparunk és kereskedelmünk az elmúlt évek során, milyen igyekezettel és eredményesen iparkodik kielégíteni a lakos­ság szükségleteit és igényeit az élet minden területén, milyen mértékben gazdagodott és gaz­dagodik napról napra az áruk választéka. De éppen, mert az ország gazdasága ilyen ered­ményeket mutathat fel, éppen mert iparunk, mezőgazdasá­gunk és kereskedelmünk így erősödött, kell óvakodni attól, hogy nehéz munkával kivívott érdemeit, jó hírét felelőtlen ígéretekkel beárnyékolják. A Magyar Népköztársaság­ban, legjobb tudásunk szerint, senkinek még hajszála sem görbült meg azért, mert nem ígért, ígérni — nem kötelező. De ha valaki, kiváltképp fe­lelős posztot betöltő valaki ígér és — ami még súlyosabb elkötelezettség — a nyilvános­ság előtt ígér, csak akkor tegye, ha szavai beváltásának feltételei már adva vannak. Bízunk benne, hogy az ősz­től előtti tájékoztatók elmon­­dóit is ez az elkötelezettség és felelősségérzés vezérli szavaik megfogalmazásánál. B. L. A 39-esek és a 22-esek A bonni hadügyminiszté­rium a napokban elrendelte, az 1939-ben születettek behívásá­nak megkezdését. Újabb bizo­nyítéka ez annak, hogy a nyu­gatnémet militaristák egyre fokozott ütemben igyekeznek felállítani a Párizsi szerződés­ben vállalt tizenkét hadosz­tályt. Néhány nappal ezelőtt a vi­lágsajtót bejárták azok a ké­pek, amelyeken az 1922-es kor­osztály tagjai tiltakoznak a kormány rájuk vonatkozó be­­hívási parancsa ellen. Az úgy­nevezett „sztálingrádi korosz­tály”, akik közül 360 000 soha­sem tért vissza a harcmezők­ről, nem hajlandó ismét egyen­ruhába öltözni. A nyugatné­met Revue című képeslap kör­kérdést intézett a 22-esekhez. Húsz megkérdezett közül húsz lakonikusan csak ennyit mon­dott: „Megjártuk már a porcé­lot. Elég volt!” A lap közli azoknak a halott német kato­náknak a fényképét, akik a „marsolást” a tömegsírban fe­jezték be. „Augusztus 17-e óta Strauss hadügyminiszternek 320 000-rel több az ellensége. Ezen a napon kezdődött meg az 1922-esek behívása, azoké, akik még életben maradtak” — fűzi hozzá a képhez a lap. Most az 1939-es évjáratra került a sor. A bonni béke­szólamok mögött íme ez a ko­mor valóság. Ebből az 1939- esek is rájöhetnek arra, hogy a bonni hatalmasok egy eset­leges újabb „marsban” ugyan­olyan sorsot szánnak nekik, mint amilyenbe a III. Biroda­lom urai hajszolták bele a 22-eseket. (S-6) Kié a gyermekcukrászda? Erzsike tegnap volt négyéves. Elha­tároztuk: elvisszük a Majakovszkij utcai gyermekcukrász­dába, hogy ott, a falra festett Hófe­hérke, Piroska, Do­nald kacsa, és a három kismalac né­ma társaságában vendégeljük m­­g egy-két szelet do­bostortával, krémes­­sel. Amikor beléptünk a cukiba, különös látvány fogadott. A pulton eszpresszó­gép sistergett, a pa­rányi, rózsaszínű székeken termetes nénik és pocakos bácsik gubbasztot­tak, s kávéjukat ka­­vargatva cigarettáz­va és szivarozva füstölték, hamuzták tele a kicsik biro­dalmát. Egyetlen asztalkát se hagy­tak, ahol leülhet­tünk volna. Mint megannyi Gulliver a törpéig, birodalmá­ban . .. Erzsike csak né­­­zett és mi is csak néztünk. Mert fel­nőtt ésszel is nehéz megérteni, miért főznek a gyer­mekcukrászdában feketekávét,, mi élvezetük telhet a néniknek,, bá­csiknak abban, hogy a számukra meglehetősen kényelmetlen szé­­kecskéken szinte guggoló­ hely­­zetben szorongjanak. Némelyikük egyszerre két széken ült, hogy elférjen. Nem elég, hogy az építőkoc­kát és a vonatot elveszik a fel­nőttek a gyermekektől, már a cukrászdájukat is kisajátították? Mit szólnájtak a felnőttek,­­ ha apróságok jelennének meg teszem­mel a Váci utcai Anna-bárban, felmásznának a bárszékekre és a legférfiasabban hevesen az asztalra csapnának mondván: — Mikszejné kérem, öt szőr fél tgyfröccsöt ki sü­­jőszóriával ide az asztalra, de sza­­porán! F­­TI A Majakovszkij utcai gyermekcukrászdában A hőmérséklet nem változik lényegesen Az Olaszország feletti cik­lon hatására meleg légtöme­gek siklattak fel a Balkánt borító hideg levegőre. Ennek következtében ott esős az idő. A Szovjetunióban és az északi Skandináviában élénk északnyugati széllel tovább folytatódik a hideg levegő beáramlása. Szárazföldünk többi részén tart a csendes. Várható időjárás hétfő es­tig: az ország déli felében felhőátvonulások, néhány helyen kisebb eső. Északon kevesebb felhő, eső nélkül. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. A hőmérséklet alakulá­sában nem lesz lényeges vál­tozás. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 6—9, legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 20—23 fok között.

Next