Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1959-09-14 / 37. szám

A „Lenin” atom­jégtörő kétszeresére Hosszabbítja a hajózási idényt az Északi Jeges-tengeren Moszkva, szeptember 13. Leningrádban, a Néva part­ján, ott, ahol a folyó a finn öbölbe ömlik, állandóan nagy tömeg nézi érdeklődéssel az ott horgonyzó „Lenin“ jégtörő hajót. Az emberek élénken tárgyalják a hajóóriás szinte hihetetlen műszaki tulajdon­ságait. Nem is csoda ez, hiszen a „Lenin” jégtörő majdnem kétszeresével hosszabbítja meg a hajózási idényt az Északi Je­ges-tengeren. Az atom-jégtörő megszakítás nélkül képes utat törni magának 2—2,5 méter vastagságú jégmezőn keresztül és ilyen módon a hajózási út­vonalakat észak felé kiter­jesztheti. Hihetetlenül erős acélorra arra is képessé teszi, hogy az Északi-sarkhoz utat törjön magának. Az atom-jégtörő elkészítésé­nél Krilov akadémikus elvét alkalmazták, ami gyakorlati­lag elsüllyeszthetetlenné teszi a hajót. A hatalmas jégtörőt 11 főkeresztfal osztja meg. Még abban az esetben sem süllyed el a hajó, ha a víz va­­lamilyen sérülés miatt két sza­kaszt is megtölt. A legtökélete­sebb navigációs eszközök áll­nak a hajó irányítójának ren­delkezésére. Elektronikus auto­maták gondoskodnak arról, hogy a hajó bármilyen időjá­rási viszonyok mellett még a legviharosabb tengeren is be­tartsa a megadott útvonalat. A kormányosfülkét a technika legújabb vívmányaival rendez­ték be. A kormányosok a bo­nyolult navigációs feladatok megoldásához a legkorszerűbb rádió-lokációs állomással ren­delkeznek. F­elhőát­vonulások , párás idő Budapesten vasárnap 12 órakor a hőmérséklet 24 fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 560 milliméter, mérsékelten süllyedő irány­zatú. Várható időjárás hétfő es­tig: felhőátvonulások, reg­geli párásság. Legfeljebb nyugaton és északon lesz egy­két helyen kevés eső. Mérsé­kelt szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 9—12, legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 23—26 fok között. Százezer tonnás hajók vízrebocsátása is lehetségessé válik Magyar hajóskörökben is nagy örömmel fogadták a hírt, hogy a Szovjetunióban vízre­­bocsátották a világ első atom­jégtörő hajóját.­­ A Lenin atomjégtörő víz­rebocsátása valóban forradal­mi változást jelent a tenger­­hajózás történetében — mon­dotta az égiük magyar tenger­járó kapitánya. — Ez a hír azt jelenti, hogy megszűnik a ha­józás üzemanyag problémája. Másrészt olcsóbbá válik a ten­geri közlekedés mind a sze­mélyforgalomban, mind a te­herszállításban. — Korlátlan lehetőségek nyílnak a kereskedelmi hajók méreteinek megnövelésére. Amíg ma a legnagyobb teher­szállító hajók legfeljebb a 15— 20 000 tonnás űrtartalmat érik el, addig az atommeghajtású hajóknál nem lehetetlen a százezer tonnás hajók tenger­re bocsátása.­­ Az olcsóbb személyszál­lítás közelebb hozza majd azo­kat a népeket egymáshoz, aki­ket most tengerek választanak el Vasárnap estig közel egymillió látogató fordult meg a Mezőgazdasági Kiállításon Vasárnap már a kora reggeli órákban ezrével érkeztek a falvak és a vidéki városok la­kói Budapestre, hogy megte­kintsék a 63. Országos Mező­­gazdasági Kiállítást. A menet­­rendszerű járatokon kívül 12 különvonat és több mint 150 autóbusz hozta az érdeklődő­ket. Több ezren jöttek ezenkí­vül a saját gépkocsijukkal is. Nyitáskor körülbelül 10 000­nulmányozza és a közeljövő■ ben meghonosítja ezt a jól be­vált olcsó éttermi rendszert. A kiállítás fő szenzációja vasárnap is a lóverseny volt, amelyet a bábolnai állami gazdaság híres lovaszenekara nyitott meg. Nemcsak az érde­kességek, hanem a szakkönyvek iránt is nagy az érdeklődés. Vasárnap estig több mint 12 000 mezőgazdasági szak­könyvet vásároltak a látoga­tók, közel 160 000 forint érték­ben. Az istállókban vasárnapra a kápolnásnyéki Vörösmarty és a mosonszentjánosi Előre ter­melőszövetkezet, valamint a mezőhegyesi állami gazdaság tehene egy-egy egészséges bor­júval növelte a kiállított álla­tok számát. A kiállítás jövő héten sem szűkölködik érdekes esemé­nyekben, így hétfőn rendezik meg az Állami Gazdaságok Napját. Pénteken a kiállítás ember várakozott a kapuk előtt. A látogatók száma estére túlhaladta a kétszázötvenezret is. Vasárnap estig tehát több mint 950 000 ember tekintette meg az Országos Mezőgazda­­sági Kiállítást. A rendezőség hétfő dél­utánra várja az egymil­­liomodik látogatót, akinek majd egy üveg tokaji aszút nyújtanak át. A rendezőség gondoskodott a látogatók ellátásáról. A bol­gár pavilonba például külön repülőgéppel hoztak Szófiából vasárnap reggel friss szőlőt, őszibarackot és paradicsomot. Az éttermekben nyolc hízott marha húsából készítettek húslevest. Csúcsforgalmat bonyolított le vasárnap az új fajta önki­­szolgáló étterem is. Több mint 12 000 ebédet és vacsorát fo­gyasztottak itt a vendégek, akik között számos budapesti és vidéki vendéglátóipari szak-­ területen lesz a lottó heti sor­ember is megfordult, hogy tap­­solása. Jelentés a gyöngyösi ünnepségekről: a szüret! Vasárnap reggel 7 óra­kor réztrombiták és kürtök pezsdítő muzsikájára ébredt a Mátra fővárosa, amelynek hagyományos kétnapos szüreti vidámsággal megkezdődött az országban a szüret. A zenés ébresztő jobbára talpon találta már a mátravidéki borország fellobogózott és felvirágzott fő­városának lakóit. A városban már szombaton elkezdődött a nagy szüreti mulatság. Alig virradt meg vasárnapra, vona­tok, teherautók, autóbuszok, magyar és külföldi gépkocsik ontották a szüreti vendégeket a városba. Kilenc órakor az utcákon már jóformán több idegen szót lehetett hallani, mint magyart s a mustmérő sátraknál, a borkóstolóknál, a lacikonyháknál, ahol sistereg­ve sült már a borsos szüreti rablóhús, csoportokba verőd­tek a vendégek, hogy leöblít­sék a torkukról az út porát. 11 órakor elkomolyo­dott a szüreti vigasságtól han­gos város. A Nemecz József téren piros zászlók emelkedtek a magasba, úttörők, munkás­őrök és veterán forradalmá­rok vonultak fel, hogy meg­emlékezzenek Nemecz József­ről, Gyöngyös város 1919-es mártír katonai parancsnoká­ról, akinek új bronz mellszob­ra ott csillog a róla elnevezett gyöngyösi téren. Az ünnepsé­gen megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács el­nöke, Rónai Sándor, az Or­szággyűlés elnöke, Úszta Gyu­la vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Sza­­kasits Árpád, a Magyarok Világszövetségének elnöke, va­lamint a Budapesten akredi­­tált diplomáciai kar számos képviselője. A szoboravató ün­nepi beszédet Putnoki László, a Magyar Szocialista Munkás­párt Heves megyei pártbizott­ságának első titkára tartotta. Delet harangoztak a gyöngyösi templomokban, Vak Bottyán kuruc generális hamvai fölött, mire véget ért az ünnepség s a Mátra felől lengedező szelid őszi szél is­mét a szüreti mulatság hang­jait, ízeit és illatait teregette szét az ünneplő városon. Az utcasarki sátrakban csurrant a must; nemcsak Gyöngyös, de Nagyréde, Abasár és a Mátra oldalának többi szőlőtermelő községe is elküldte a maga ko­tyogó követeit szépen faragott hordókba bujtatva, csutorákba és fonottasokba rejtve a gyön­gyösi szüretre. Délután két órakor megint megfújták a kürtöket, harsonákat, frissen patkólt lovak robogtak végig az utcán, tarka népviseletbe öltözött legényekkel, méltóság­­teljes szüreti szekerek gördül­tek hasas hordókkal, tömött, fürtökkel a táj csodaszép őszi gyümölcseivel megrakva. A délutáni órákban egyetlen hatalmas kavargó bálteremmé változott Gyön­gyös. A borok megtették a magukét, az őszi égre csapott a jókedv. Olaszok táncoltak rezgő csárdást, osztrákok éne­kelték a magyar bor mellett a maguk nótáit, angolok kós­tolgatták a lávából fakadt íze­ket és tüzeket. Késő délután, a hajdani Orczy kastély parkjá­ban a 4000 férőhelyes szabad­téri színpadon Kodály-dalla­­mok csendültek fel, a „Gyön­gyösi Gyöngyi szép szerel­me” című dalos táncos népi játékkal, amely úgy koronázta meg az első szüreti vasárna­pot, mint a szép lány fejét a gyöngyös párja. Baróti Géza Csoda a mezőgazdasági vásáron cím (Erdei rajza) Ötezer új ipari tanulót szerződtettek a kisiparosok Lezárultak a kisiparban az idei tanulószerződtetések. A beérkezett jelentések szerint ebben az évben mintegy 5000 új ipari tanulót szerződtettek a kisiparosok. Ez a szám igen jelentékeny, mert a most má­sod- és harmadéves tanulók­kal együtt az összlétszám jó­val meghaladja a húszezret. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik kisiparos tanulót nevel, ami világosan bizonyítja a kis­iparosok bizalmát a párt és a kormány kisipari politiká­jában. Bár az ifjúság fokozott ér­deklődése az úgynevezett „di­vatos szakmák” iránt még mindig fennáll, számos me­gyében az idén nagyobb szá­mú szerződtetés történt a fia­talok által eddig kevésbé ke­resett kőműves, szobafestő, kovács és asztalos szakmák­ban is. Az előző évek tapasz­talatai nyomán a KIOSZ szar­ták a szerződéskötést azért, mert nem látták megnyugtató módon biztosítva a tanuló szakmai és erkölcsi fejlődését, történt. A finn miniszterelnök jelenlétében tartották a besnyői Sallai tsz jubileumi ünnepségét Vasárnap a Fejér megyei Besnyő község dolgozó pa­rasztjai megemlékeztek a köz­ség legrégibb termelőszövetke­zetének, a Sallainak tízéves jubileumáról. Besnyő szövet­kezeti parasztságának ünne­pén megjelent a hazánkban tartózkodó Vieno Johannes Lukselainen, a finn köztársa­ság miniszterelnöke is, akit megérkezésekor Farkas József, a termelőszövetkezet Kossuth­­díjas elnöke köszöntött. Leleplezték Eötvös Loránd emléktábláját Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem fizikai intézeté­nek falán a Puskin utcában — ebben az épületben élt, taní­tott, dolgozott és hunyt el Eötvös Loránd — vasárnap leplezték le a világhírű ma­gyar fizikus emléktábláját. Az emléktáblaavató beszédet Len­gyel Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhe­lyettese mondta. Halálos gázolás Vasárnap délben a Moszkva téren halálra gázolta a villa­mos Misky József­né, 60 év kö­rüli nőt. A rendőrség még nem állapította meg, hogy a halálos végű baleset kinek a hibájából Figyelemre méltó mennyiségű bauxitot fedeztek fel Albániában a magyar geológusok Az albán kormány felkéré­sére Magyarország a bauxit­­kutatásban segít: geológusokat küld ki a munkálatok meg­szervezésére, vezetésére és az adatok értékelésére. A Ne­hézipari Minisztérium két év­vel ezelőtt indította útnak az első kutatócsoportot, ennek az évnek az elején a második­kal váltotta fel, jelenleg pe­dig már a harmadik expedí­ció dolgozik az albán hegyek között. A magyar szakembe­rek a hazaitól nagyon eltérő, erősen sziklás terepen, magas vezetői sok esetben megtagadt hegyek között, nehezen meg­közelíthető helyeken dolgoz­nak, ahova csak gyalog vagy öszvérháton lehet feljutni és a legnagyobb üggyel-bajjal lehet eljuttatni a kutatóbe­rendezéseket. Két éves ke­mény munkájuknak azonban már jelentkeznek az ered­ményei: az ország számos helyén sikerült kimutatni a bauxitot, helyenként figye­lemre méltó mennyiségben. A magyar geológusok kutatási eredményei alapján hamaro­san megkezdődhet az albán bauxit­kincs feltárása és ki­­bányászása. (MTI) A szovjet tudomány és a világbéke új diadala (P. Gy.) A szovjet tudomány ismét ámulatba ejti az egész világot. A világ közvélemé­nyét szombat óta a második kozmikus rakéta kilövése fog­lalkoztatja. Minden nemzet tudósai, politikusai és az egy­szerű emberek százmilliói vár­ják, figyelik az űrrakéta vi­lágtörténelmi jelentőségű út­járól szóló jelentéseket. A TASZSZ-iroda első jelen­tése részletesen ismerteti, hogy milyen tudományos fel­adatokat lát el a második kozmikus rakéta. A szovjet tudomány úttörő munkája, a szovjet ipar konstrukciója, az űrrakéta szédítő perspektívá­kat nyitott meg az emberiség számára. Néhány nappal ez­előtt a Londonban ülésező Nemzetközi Űrhajózási Tár­saság kimagasló tudományos érdemei elismeréseképpen Leonid Szedovot — akit Nyu­gaton „a szputnyikok atyjá­nak” neveznek — választotta meg elnökéül. Szedov London­ból visszatérőben kijelentette, hogy az űrhajózás kilépett az elméleti viták keretéből, ma már elérkeztünk gyakorlati megvalósításához. Szavait a második kozmikus rakéta fel­bocsátása is igazolja. Igazol­ja azt, hogy a világűrhajózás ma már nem ábránd, hanem a megvalósítás útjára lépett tudományos elképzelés, amely megnyitotta a lehetőséget, hogy nem nem is olyan soká­ra maga az ember is elindul­hasson űrutazásra. Az ember számára még nem konstruál­tak olyan óriási szárnyakat, mint ahogy azt minden más nemzet tudósait és iparát meg­előzve, a szovjet tudósok és a szovjet ipar tették. A holdrakéta kilövése néhány nappal megelőzte Hruscsov­­nak, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökének amerikai látogatását. Úgy, ahogy a kozmikus rakéták a Szovjet­unió békés alkotómunkáját, annak csodálatos eredményét bizonyítják és az egész em­­beriség haladását szolgálják — éppen úgy a Szovjetunió békepolitikájának bizonyí­téka Hruscsov találkozása Eisenhowerrel. Hruscsov út­jának indítéka a Szovjetunió, a hatalmas ország népeinek és vezetőinek rendíthetetlen békeakarata, ragaszkodása az ember és az emberiség életét megszépítő békés alkotómun­kához. A Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének látoga­tása újabb megnyilvánulása, és bízunk benne, eredményes állomása lesz ennek az eltö­kélt békepolitikának, amelyet a szovjet állam fennállása óta folytat. Hruscsov útja a nem­zetközi kérdések békés megol­dását, az egész emberiség bé­kéjét kíván­ja szolgálni. Egy­szerűen, néhány szóban kife­jezve, azért utazik az Egye­sült Államokba, hogy elő­mozdítsa a nemzetközi fe­szültség enyhülését, a hideg­háború jegének olvadását, a leszerelést, hogy közelebb hozza a népek békés együtt­élésének, a különböző társa­dalmi rendszerek békés ver­sengésének korszakát. Más­képpen kifejezve: Hruscsov azért látogat el Eisenhower­­hez, hogy a tudomány zavar­talanabbá virágozzék, hogy az ember realizálhassa a ma­ga számára a tudomány fej­lődésének, alkotómunkájának gyümölcseit, gazdagabban, szebben, jobban, nyugodtan élhesse napjait. A világot elkápráztató űr­rakéta mintegy előfutára Hruscsov útjának. A szovjet űrrakéta diadal, az emberi haladás roppant vívmánya nemcsak a szovjet tudomány rendkívüli előretörését, a­ szovjet mérnökök kiválóságát és a szovjet ipar ugrásszerű fejlődését hirdeti, hanem a hatalmas ország lebírhatatlan erejét is. Vannak országok, amelyekben az új tudomá­nyos felfedezéseket, a nukleá­ris tudományt, az elektroni­kát és a többieket elsősorban katonai célokra igyekeznek felhasználni. Éppen napjaink­ban történik, hogy Franciaor­szág nyugatnémet monopolis­ták pénzével, az atomtudo­mány vívmányait felhasz­nálva, elkezdte megfabrikálni a maga atombombáját és azt a Szaharában fel akarja rob­bantani. Nem kétséges, hogy a szaharai atombombarob­­bantás háborús célokat szol­gál. Ezzel szemben a második szovjet űrrakéta is világraszó­­lóan bizonyítja, hogy a Szov­jetunió a tudományos hala­dást, az új felfedezéseket, gi­gászi erejét mindenekelőtt bé­kés vívmányok elérésére, eb­ben az esetben az emberiség sok évtizedes álmának köze­­lebbhozására, a világűr meg­hódítására használja fel. A szovjet űrrakéta mindenek­előtt a békét hirdeti. Ezért állíthatjuk, hogy előfutára Hruscsov útjának és hogy megteremtésének gondolata egyazon tőről, a békés alkotó­munka, az emberi haladás szolgálatának eszméjéből fo­gant. És bízvást mondhatjuk azt is, hogy amilyen bámulat­tal követi a világ a szovjet űrrakéta útját, ugyanolyan reménykedve várja Hruscsov útjának eredményeit is. Amikor a szovjet űrrakéta felbocsátásáról hallottunk, Gorkij írásai jutottak eszünk­be. Gorkij mindig lelkesedés­sel emlékezett meg a Szovjet­unió népeiről és kultúráikról. Tudta, hogy ez Nyugaton nem mindenkinek tetszik és ezek­nek így válaszolt: „Azt mondják rólam, hogy dicshimnuszokat zengek. Nem is tagadom. Viágéletemben csak azokat tartottam hősök­nek, akik tudnak dolgozni, és szeretnek dolgozni, akiknek célja és törekvése az emberi­ség minden erejének felszaba­dítása, alkotásra, a föld szépí­tésére, az életnek emberhez méltó kialakítására.” Ezek a hősök készítették el a szintmolkokat, az ó-rakétá­kat, hogy felszabadítsák a f­r­í­riség minden erőit, a földnek minden szépségét és az emberiség­ határtalan, bé­kés fejlődésének lehetőségeit. A vadásznaptár első hónapja: szeptember Mit vár az idei vadászati idénytől 23 000 magyar és 258 külföldi vadász Dénes István, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadá­szati osztályának vezetője érdekes adatokat közölt a H. H.-val a most kezdődő vadászati évadról.­­ A magyar vadászok száma kereken 23 000, az őszi vadászatokra pedig 258 kül­földi vendég jelezte érkezé­sét. Főként Nyugat-Németor­­szágból jönnek külföldi va­dászok, de más nyugati ál­lamokból is valóságos vadász­­törzsvendégeink vannak, akik úgy vélik, hogy Diana, a va­dászat istennője Magyarorszá­gon osztogatja legbőkezűbben a kegyeit. Tavaly a Baranya megyei Körkönyén lőtték a világre­kordnak elismert, 12,58 kilo­gramm súlyú agancsot viselő szarvasbikát. Ezért 4200 dol­lárt fizetett a szerencsés kül­földi vadász. A szarvasagancs világpiaci fődíját ugyanis súly szerint állapítják meg, a muflon­csigáét pedig cen­timéterre. Egy-egy muflon­csiga értéke átlag 1000—1500 dollár körül van. Érdekes­­ megemlíteni, hogy Magyar­­­­országon a muflon, ez a kecse I­kéhez hasonló vad, „import­­ áru”, a felszabadulás után honosodott meg nálunk és nagyszerű életkörülményekre talált a radványi erdőben, a Mátrában, a Vértesben, a vi­segrádi erdőkben, a Pest melletti erdőkben pedig Nagy­kovácsi és Telki környékén. Ma már 3000 muflon él a ma­gyar erdőségekben. Egyéb nagyvadból is ki­elégítő „készlet” áll a va­dász­szenvedély kielégítésére. A szarvasok száma megköze­líti a húszezret, a dámvadé pedig több mint ezerötszáz. Szarvasban leggazdagabb a gemenci erdő, a dámvad leg­kedvezőbb vadászterülete Gyulaj és környéke. A szarvasbőgés után, szeptember végétől, október elejétől az apróvadak vadá­szata kezdődik, ugyancsak ok­tóber elejétől lehet dámva­dat lőni. A nyúlvadászat kez­dete november elseje. Egye­dül a fogoly áll november végéig tilalom alatt, mező- s gazdasági érdekből, mert­­ rendkívül hasznos rovarpusz­­tító madár. Már megtörténtek az előkészületek a téli — no­vember, december, januári — vaddisznó haj­tóvadásza­tokra, amelyekre szintén sok külföldi vendéget várnak.

Next