Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1959-10-05 / 40. szám

Országszerte megkezdődik az ötéves terv célkitűzéseinek ismertetése A front bizottságok széles körben ismertetik MSZMP VII. Konk Kongresszusának irányelveit A né az A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksége október 16-ra összehívta az or­szágos tanácsülést.. A tanács­ülés az MSZMP Központi Bi­zottságának irányelveit a gaz­dasági feladatainkról és a má­sodik ötéves terv előkészíté­séről beszéli meg. A Hétfői Hírek értesülése szerint a megyei népfrontbizott­ságok már a most követ­kező napokban hozzákez­denek a kongresszusi irányelvek és a második ötéves terv célkitűzései­nek ismertetéséhez. A Borsod megyei bizottság ülé­sén határozatot hoztak arról, hogy falugyűléseket, család­­látogatásokat szerveznek, sok helyen pedig megrendezik a múltban bevált és közkedvelt népfront-esteket. A Heves me­gyei és a Bács-Kiskun megyei népfrontbizottság is hozzá­fogott a pártkongresszus irányelveinek és az ötéves terv célkitűzéseinek ismerte­téséhez. . Győr megyében a népfront­bizottságok a városok és községek táv­lati fejlesztési terveit és az ötéves terv célkitűzé­seit együttesen ismertetik a lakossággal. Hajdú-Bihar megyében hét­főn kezdik meg a népfront járási titkárai az ötéves terv ismertetését. Itt, választókör­zetenként és a termelőszövet­kezetekben rendeznek rend­szeres gyűléseket. . Nógrád megyében, főleg a bányászközségekben, házcso­portonként megrendezett gyű­léseken tájékoztatják a la­kosságot a második ötéves terv legfontosabb politikai és gazdasági feladatairól. A párt­tagságon kívül mintegy 6000 népfrontbizottsági tag vesz részt az irányelvek ismerteté­sében. Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja is se­gítséget nyújt a lakosság tájékoztatásához. A képviselők az elkövetkező időkben több mint húsz nóg­rádi községben találkoznak majd választóikkal és részle­tes magyarázatot adnak a té­zisekkel kapcsolatos kérdé­sekre.­­ A budapesti XX. kerület párt­­a ta­nép from­­bizottsága­k és tömegszervezetek, náci támogatásával, október­ben megrendezi az erzsé­beti kulturális napokat. A programban olyan előadások is helyet kapnak, amelyek­­­­ a VII. pártkongresszus je­lentőségéről és az eddigi kongresszusokról szólnak a pártonkívüliekhez. Alapos felkészülés után hoz­zákezdtek a kongresszus előtt nyilvánosságra hozott nagy fontosságú dokumentumok megvitatásához. Több mint 200 csoportos beszélgetésen hallgatják meg a lakosság észrevételeit, s eszmecserékre kerül sor például az orvosok­kal, a pedagógusokkal és más rétegek képviselőivel is. •H havonta három Lottó-öröklakást sorsolnak Eipül art Ülői­ úti Lottó-hől megkezdték­ ■ MMOt MO&Mk építését a­Ferenc körút, 01161 út és a Hőgyes Endre utca által határolt területen és ezzel a Nagykörút utolsó foghíjas telke is beépül. Az ötvennégy lakásos, hat­emeletes lakóházat, amely a forgalmas csomópont méltó dísze lesz, úgy képezik ki, hogy a szomszéd­jában levő Iparművészeti Múzeum épülettömbje és tornya is a korábbinál jobban érvényesüljön. ■A korszerű épületben egy-, két- és háromszoba falle- garderobe-fllk el, fürdőszobás, modern,­­ reggile lakások épülnek és a lakóház belső forgal­mát két lift bonyolítja le. A földszinten üzleteket nyitnak, s az épülethez egy emeletes, lábakon álló pavilonszerű cukrászda is csatlakozik, amely kikép­zésénél fogva nem zavarja majd a közlekedést. Az építkezés a jövő év végén fejeződik be, s ezen­túl havonta három öröklakást sorsolnak ki az új Lottó-ház lakásai közül. Mire az építkezés befeje­ződik, addigra a sorsolás­­a végét é. Aknával játszottak —­ súlyosan megsérült egy kisfiú A II. kerületi Schmidt - kastély környékén játszó fiúk egy 82 milliméteres, az ellen­­forradalom idején elszórt ak­nát találtak. A gyermekek — ahelyett, hogy szóltak volna a rendőrnek — az aknát egy bo­korban rejtették el. Másnap azután megkezdődött az élet­­veszélyes játék. Négyen kö­vekkel dobálták az aknát, majd, hogy a felnőttek ne za­varják és jobban célozhassa­nak, távolabbi helyre vitték és most már féltéglákkal hajii­­gálták az aknát, mire az egy nagyobb ütés után elkezdett füstölni. Szerencsére az egyik fiú észrevette és elkiáltotta magát: „feküdj”. Három fiú azonnal has­ravetette magát, a következő pillanatban a szét­robbanó akna repeszdarabja eltalálta a rémülten futó Irimi József, III., Harrer Pál utca 8. szám alatt lakó, 12 éves is­kolai tanulót. Az arcán, a ke­zén és lábán súlyosan meg­sérült fiút a járókelők a Mar­git Kórházba vitték, ahol első­segélyben részesítették és on­nan a Mentősg­a János Kórház A váratlan hideg miatt rendkívül megnövekedett Budapesten a gázfogyasztás Az utóbbi napokban a vá­ratlan hideg miatt rendkívül megnövekedett Budapesten a gázfogyasztás: a Fővárosi Gáz­művek kimutatása szerint év­tizedek óta nem fordult elő, hogy szeptember végén, októ­ber első napjaiban naponta több mint 700 000 köbméter gázt használjanak el a fogyasz­tók. Ennek ellenére a gázellátás­ban semminemű fennakadás nincs. Néhol ugyan a gyors le­hűlés következtében dugulá­sok jelentkeznek, a­ Gázmű­vek szerelői azonban gyorsan kijavítják a hibákat. Sokat se­gít az is, hogy jelenleg lénye­gesen kevesebb mérő romlik el, úgy, hogy nincs olyan nagy lehetőség a gázpocsékolásra, mint amikor ezrek és ezrek méretlenül fogyasztották a gázt. Kedden díszünnepség az HDK megalakulásának 10. évfordulója alkalmából A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és budapesti bi­zottsága a Német Demokra­tikus­­ Köztársaság megalaku­lásának 10. évfordulója alkal­mából (október 6-án), kedden délután 5 órakor a Ganz- MÁVAG „Vörösmarty" mű­velődési házában díszünnep­séget rendez. Ünnepi beszédet mondanak: Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális osztályának vezetője és Wal­ter Vesper, a Német Demok­ratikus Köztársaság magyar­­országi rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. A dísz­­ünnepséget művészi műsor követi, amelyben közreműkö­dik a német népi rendőrség központi művészegyüttese is. A német nagykövetség filmbemutatója A Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának ti­zedik évfordulója alkalmából vasárnap a Magyar Optikai Művek Művelődési Házában díszbemutatót rendezett az NDK Budapesti Nagykövetsé­ge. Az előadáson megjelent Kovács József a Külügyminisz­térium protokoll osztályának helyettes vezetője. Ott volt Walter Vesper, a Német De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. A bemutatón levetítették az NDK filmgyártásánál­ Erich Kubák című új alkotását. Vasárnap felavatták Joliot Curie emlékművét és szobrát ren, a lakosság széleskörű tá­mogatásával emlékművet és szobrot állított a nagy francia tudósnak és békeharcosnak. Vasárnap a fellobogózott téren rendezett felavató ünnepségen megjelent Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, de. Pesta László, a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságának alelnöke, a társadalmi és tö­­megszervezetek, valamint a kerület lakosságának igen sok képviselője. Ott volt Jean- Paul Boncomi, a Francia Köz­társaság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott kö­vete. Részt vett az ünnepsé­gen Fernande Vigne, a Béke Világtanács főtitkára és Jean Boulier abbé, a francia béke­mozgalom egyik megalapítója. A magyar és francia him­nusz után dr. Pesta László méltatta a nagy francia tudós­nak, a közszeretetben álló bé­keharcosnak felejthetetlen alakját. Fernande Vigne, a Béke Vi­lágtan­ács főtitkárának beszéde után felszólalt az avatóünnep­ségen Jean-Paul Boncour, a Francia Köztársaság magyar­­országi követe is. A beszédek után elhegyez­ték a kegyelet és megemléke­­zőművön, i­tt Béke-c .tanács táviratát (MTI) ű­z és virágait az emlékművön, majd felolvasták a Brit Boulier abbé látogatásai Boulier abbé, az ünnepsé­get megelőzően, a XII kerületi népfronbizottság által rende-­­zett fogadáson beszélgetés köz­ben elmondotta, hogy mint­egy tíz napig szándékozik ha­zánkban tartózkodni. Három nappal ezelőtt érkezett, azóta megtekintette Esztergomot, ahol részt vett a papi béke­bizottság ülésén. Szombaton a Fiastyúk utcai új lakótelepet, majd a Nemzeti Galériát láto­gatta meg. Boulier abbé igen nagy elismeréssel szólt külö­nösen a XX.­­századi­­magyar festők alkotásairól. Francia vendégünk a közeli napokban Miskolcra látogat, ahol ugyan­csak papi békegyűlésen vesz részt. A Hazafias Népfront XII. kerületi­­Bizottsága és a kerü­leti Tanács, a Joliot Curie-ról elnevezett volt Királyhágó té­ Vasárnap Pesten volt kutyavásár... Lovak helyett kutyák fog­lalták el vasárnap az Ügető­­pályát. Ötszáz ebet vonultat­tak fel az itt rendezett Orszá­gon Kutyakiállításra. Barátsá­gos ölebeket és félelmetes ebeket egyaránt. Ez utób­biak vasrácsos ketrecén figyel­meztető tábla állott: „Közel­ben tartózkodni tilos!” Olyan tenyésztő is akadt, aki húsz kutyát hozott a kiállításra, más viszont azzal keltett fel­tűnést, hogy kosztümjének színe és mintázata dogjának szőréhez hasonlított. A különböző fajták közül a mennyiséget tekintve a német juhászkutya vitte el a pálmát, e fajtából mutatták be a leg­többet a kiállításon. A te­nyésztés színvonalát illetően a pulik és a dobermanok keltet­ték a legjobb benyomást. Ör­vendetes, hogy az előző esz­tendőkhöz viszonyítva több magyarfajta kutyát mutattak be, így 80 pulit, 30 magyar vizslát, 22 komondort, 21 ku­vaszt és 7 pumit. Nemcsak dí­jazták a kutyákat, hanem ku­tyavásár is volt, nem egy jó­_______________ félipe kölykön ott láthattuk , sebésze­tére szállították, (MTD\íriirántó Jeladók vagyunk”. A legmagasabb árat a nálunk ritka ebek érték el, így egy ír setter kölyökért 500 forintot kértek. Nyolc úgynevezett „bírói körbe” vonultatták fel a kutyákat, ahol kritikus sze­mek figyelték, milyen osztá­lyozást érdemelnek. Az egyes fajták legjobbjai végül is a „fajtagyőztes” címért mérkőz­tek. Délután látványos bemuta­tót tartottak az Ügetőpályán, az úgynevezett „munkaku­tyák”. Kiváltképpen nagy si­kert arattak a vadászebek, amelyek kerecsensólyommal együtt szerepeltek. A SZOVJET ŰRRAKÉTA ÉS AZ EMBER (P. Gy.) Amikor ezen az első októberi vasárnapon a magyar nép értesült arról, hogy a Szovjetunióban fellőt­ték a harmadik űrrakétát, amely megkerüli a Holdat, az öröm, a lelkesedés, a büszké­it érzéseibe belevegyült az a mérlegelő, tudatos megálla­pítás, hogy mmne a Szovjet­unió tudósai most már szinte menetrendszerű közlekedést hoztak létre a Föld és a vi­lágűr között. Olyan közleke­dést, amely megbízható, pon­tos, és bár csodálatraméltó, mégsem csoda, hanem ko­runk, a szputnyik-, a k­otyik­­korszak legfénylőbb, legmeg­győzőbb valósága és ténye. Hihetetlenül rövid idő alatt zajlik le az emberi szellem, akarat legnagyobb felfedezé­se, legnagyobb békés hódítá­sa, a világűr felfedezése és meghódítása. Két évvel ez­előtt, október 4-én bocsátot­ták fel az egész világ ámula­tától kísérve, a világűr titkai­nak kárpitját széthasító első szputnyikot. Az azóta eltelt két év alatt három szputnyik járta be pontosan kijelölt pá­lyákon a világűrt. Ez év ja­nuárjában megkezdte Nap körüli keringését a Világ­egyetem első mesterséges bolygója, szeptember 13-án biztos irányítással, percre ki­számított időpontban érte el a szovjet űrrakéta a Holdat és most elindult diadalmasan, még nagyobb megbízatásával, a harmadik űrrakéta, amely — tudományos műszereivel, melyeket a Földről irányíta­nak a szovjet tudósok, — megkerüli a Holdnak rejté­lyes másik, sötét oldalát, ame­lyet emberi szem még soha­sem látott. Szédítő, forradalmi válto­zások sorozatából állt az 1957. október 4-étől az 1959. októ­ber 4-ig eltelt két év, nem­csak a tudományos életben, hanem az emberiség történel­mében,, és főleg az emberiség tudatának megváltozásában is. Ez utóbbi, vagyis az em­beri tudat, az emberi önmeg­ismerés forradalmi átváltozá­sa pedig éppolyan fontos, mint a tudomány új, hősi korszakának forradalmi elin­dulása a világűr meghódítása felé. Mert a szputnyik-, a lu­­nyik-korszak nemcsak a Föld nehézségi erejét győzte le, ha­nem legyőzte az emberi tu­datban évezredeken át felhal­mozott előítéleteket, kisebb­ségi érzéseket, a természet­fölötti mithikus erőktől való félelmet, a babonák nehéz­ségi erejét is, amely alól csak kevesen tudtak a múltban felszabadulni. Ma nem egy mithológiai félisten, a tragikus sorsú Pro­metheus hozza le a babonás emberi képzeletben az iste­nek számára fenntartott égi szférákból a tüzet, hanem földön járó tudományos la­­boratóriumokban, üzemekben dolgozó hús-vér emberek ver­tek hidat az ég és föld távol­ságai és fogalmai között. Az emberek világképe tehát soha nem ment át olyan megren­dítő forradalmi metamorfózi­son, mint ebben a két eszten­dőben. A menny és a föld el­választó fogalma megszűnt. Bolygónk, amelyet Vörösmar­ty, ez a nagy titán, a Bach­­korszak kilátástalanságában, keserűen így nevezett: „a vak csillag, ez a nyomoréi föld”, a szovjet szocialista tudomány és technika segítségével most már a világűrnek az éltető Nap mellett a központja lett. Természetes, hogy ahogy Kopernikus, Kepler, Gali­lei tudományos felfedezései forradalmasították korukban az emberi gondolkodásmódot, most ez összehasonlíthatatlan­nál nagyobb mértékben, mély­­rehatóbb eruptív erővel kö­vetkezett be, mert míg akkor csak a gondolkodók vékony rétegét befolyásolta, most ed­­dig öntudatlan százmilliókat ébreszt a valóság felismerésé­­re. A szputnyik-lunyik-kor­­szak nemcsak a Föld nehéz­­ségi erejét küzdötte le, de le­­győzte az előítéleteket, fel­szabadította az emberek nagy tömegeit az ismeretlentől való rettegéstől, az ismeretlen előt­ti­­ behódolástól. Széttépte Da Bois Rey­mond­nak, a múlt század európai hírű német biológusának azt a pesszimis­ta kijelentését, miszerint a tudományban vannak olyan rejtélyek, amelyeket „ignora­mus et ignorabimus”, vagyis amelyet „nem ismerünk és sosem fogunk megismerni’". Ez a pesszimista jóslat nagy­mértékben befolyásolta a nyu­gati polgári tudományos ku­­tatást, amelynek művelői kö­­zül számosan eleve lemondtak róla, hogy a soha meg­ nem ismerhető rejtélyek megoldás­­ára törekedjenek. A szocialista tudomány azért is szárnyalta túl a polgári tu­dományt, mert sutba dobta az ehhez hasonló pesszimista elő­ítéleteket és minden efféle gátlástól mentesen valóban a szabad tudományos kutatás útjára lépett. Ebben az elő­ítéletmentes szabad kutatás­ban a legteljesebb mértékben támogatta a szovjet hatalom, a szocializmus országa. Ezért lehetett október 4-e, mind 1857. október 4-e, mind 1959. október 4-e, két év táv­latában is együttes győzelme a szocialista rendszernek, az abban teljes szabadságot él­vező tudománynak és a fel­szabadult alkotó embernek. Tizennégy ország ipari energiagazdálkodási konferenciáját rendezik meg Budapesten Energia­ipari Konferenciát 13-19­­.között Nemzetközi gazdálkodást rendez október Budapesten az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egye­sület más iparági egyesüle­tekkel együtt. A konferencia célja, hogy ismertesse és meg­vitassa a kohászat, a vegy­ipar, a könnyűipar és a töb­bi iparágak energiagazdálko­dásával kapcsolatos eredmé­nyeket és problémákat. Ez az első ilyen konferen­cia, amelyet a világon ren­deztek. Éppen ezért rendkívül nagy érdeklődést tanúsít iránta a külföld: tizennégy európai ország képviselteti magát a konferencián. Ma­gyarország számára a konfe­rencia különleges jelentőségű. Ismeretes ugyanis, hogy ha­zánk világviszonylatban is rendkívül energia­szegény, te­hát iparunk fejlesztésének egyik alapfeltétele az ésszerű energiagazdálkodás. A konferenciát Csenterics Sándor nehézipari miniszter­­helyettes: „Az ipari energia­­gazdálkodás jelenlegi és idő­szerű feladatai", és dr. Heller László egyetemi tanár, Kos­­suth-díjas, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja: „A magyarországi ipari erőművek létesítésének jelen­legi helyzete és távlati tervei" című előadása nyitja meg. A konferencia folyamán össze­sen 100 előadás hangzik majd el, melyből körülbelül har­mincat külföldi szakértők tar­tanak. ÁRA: 3.-FT isme 12 OLDAl.

Next