Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1959-10-05 / 40. szám
Országszerte megkezdődik az ötéves terv célkitűzéseinek ismertetése A front bizottságok széles körben ismertetik MSZMP VII. Konk Kongresszusának irányelveit A né az A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége október 16-ra összehívta az országos tanácsülést.. A tanácsülés az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit a gazdasági feladatainkról és a második ötéves terv előkészítéséről beszéli meg. A Hétfői Hírek értesülése szerint a megyei népfrontbizottságok már a most következő napokban hozzákezdenek a kongresszusi irányelvek és a második ötéves terv célkitűzéseinek ismertetéséhez. A Borsod megyei bizottság ülésén határozatot hoztak arról, hogy falugyűléseket, családlátogatásokat szerveznek, sok helyen pedig megrendezik a múltban bevált és közkedvelt népfront-esteket. A Heves megyei és a Bács-Kiskun megyei népfrontbizottság is hozzáfogott a pártkongresszus irányelveinek és az ötéves terv célkitűzéseinek ismertetéséhez. . Győr megyében a népfrontbizottságok a városok és községek távlati fejlesztési terveit és az ötéves terv célkitűzéseit együttesen ismertetik a lakossággal. Hajdú-Bihar megyében hétfőn kezdik meg a népfront járási titkárai az ötéves terv ismertetését. Itt, választókörzetenként és a termelőszövetkezetekben rendeznek rendszeres gyűléseket. . Nógrád megyében, főleg a bányászközségekben, házcsoportonként megrendezett gyűléseken tájékoztatják a lakosságot a második ötéves terv legfontosabb politikai és gazdasági feladatairól. A párttagságon kívül mintegy 6000 népfrontbizottsági tag vesz részt az irányelvek ismertetésében. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja is segítséget nyújt a lakosság tájékoztatásához. A képviselők az elkövetkező időkben több mint húsz nógrádi községben találkoznak majd választóikkal és részletes magyarázatot adnak a tézisekkel kapcsolatos kérdésekre. A budapesti XX. kerület párta tanép frombizottságak és tömegszervezetek, náci támogatásával, októberben megrendezi az erzsébeti kulturális napokat. A programban olyan előadások is helyet kapnak, amelyek a VII. pártkongresszus jelentőségéről és az eddigi kongresszusokról szólnak a pártonkívüliekhez. Alapos felkészülés után hozzákezdtek a kongresszus előtt nyilvánosságra hozott nagy fontosságú dokumentumok megvitatásához. Több mint 200 csoportos beszélgetésen hallgatják meg a lakosság észrevételeit, s eszmecserékre kerül sor például az orvosokkal, a pedagógusokkal és más rétegek képviselőivel is. •H havonta három Lottó-öröklakást sorsolnak Eipül art Ülői úti Lottó-hől megkezdték ■ MMOt MO&Mk építését aFerenc körút, 01161 út és a Hőgyes Endre utca által határolt területen és ezzel a Nagykörút utolsó foghíjas telke is beépül. Az ötvennégy lakásos, hatemeletes lakóházat, amely a forgalmas csomópont méltó dísze lesz, úgy képezik ki, hogy a szomszédjában levő Iparművészeti Múzeum épülettömbje és tornya is a korábbinál jobban érvényesüljön. ■A korszerű épületben egy-, két- és háromszoba falle- garderobe-fllk el, fürdőszobás, modern, reggile lakások épülnek és a lakóház belső forgalmát két lift bonyolítja le. A földszinten üzleteket nyitnak, s az épülethez egy emeletes, lábakon álló pavilonszerű cukrászda is csatlakozik, amely kiképzésénél fogva nem zavarja majd a közlekedést. Az építkezés a jövő év végén fejeződik be, s ezentúl havonta három öröklakást sorsolnak ki az új Lottó-ház lakásai közül. Mire az építkezés befejeződik, addigra a sorsolása végét é. Aknával játszottak — súlyosan megsérült egy kisfiú A II. kerületi Schmidt - kastély környékén játszó fiúk egy 82 milliméteres, az ellenforradalom idején elszórt aknát találtak. A gyermekek — ahelyett, hogy szóltak volna a rendőrnek — az aknát egy bokorban rejtették el. Másnap azután megkezdődött az életveszélyes játék. Négyen kövekkel dobálták az aknát, majd, hogy a felnőttek ne zavarják és jobban célozhassanak, távolabbi helyre vitték és most már féltéglákkal hajiigálták az aknát, mire az egy nagyobb ütés után elkezdett füstölni. Szerencsére az egyik fiú észrevette és elkiáltotta magát: „feküdj”. Három fiú azonnal hasravetette magát, a következő pillanatban a szétrobbanó akna repeszdarabja eltalálta a rémülten futó Irimi József, III., Harrer Pál utca 8. szám alatt lakó, 12 éves iskolai tanulót. Az arcán, a kezén és lábán súlyosan megsérült fiút a járókelők a Margit Kórházba vitték, ahol elsősegélyben részesítették és onnan a Mentősga János Kórház A váratlan hideg miatt rendkívül megnövekedett Budapesten a gázfogyasztás Az utóbbi napokban a váratlan hideg miatt rendkívül megnövekedett Budapesten a gázfogyasztás: a Fővárosi Gázművek kimutatása szerint évtizedek óta nem fordult elő, hogy szeptember végén, október első napjaiban naponta több mint 700 000 köbméter gázt használjanak el a fogyasztók. Ennek ellenére a gázellátásban semminemű fennakadás nincs. Néhol ugyan a gyors lehűlés következtében dugulások jelentkeznek, a Gázművek szerelői azonban gyorsan kijavítják a hibákat. Sokat segít az is, hogy jelenleg lényegesen kevesebb mérő romlik el, úgy, hogy nincs olyan nagy lehetőség a gázpocsékolásra, mint amikor ezrek és ezrek méretlenül fogyasztották a gázt. Kedden díszünnepség az HDK megalakulásának 10. évfordulója alkalmából A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizottsága a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából (október 6-án), kedden délután 5 órakor a Ganz- MÁVAG „Vörösmarty" művelődési házában díszünnepséget rendez. Ünnepi beszédet mondanak: Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális osztályának vezetője és Walter Vesper, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A díszünnepséget művészi műsor követi, amelyben közreműködik a német népi rendőrség központi művészegyüttese is. A német nagykövetség filmbemutatója A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából vasárnap a Magyar Optikai Művek Művelődési Házában díszbemutatót rendezett az NDK Budapesti Nagykövetsége. Az előadáson megjelent Kovács József a Külügyminisztérium protokoll osztályának helyettes vezetője. Ott volt Walter Vesper, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A bemutatón levetítették az NDK filmgyártásánál Erich Kubák című új alkotását. Vasárnap felavatták Joliot Curie emlékművét és szobrát ren, a lakosság széleskörű támogatásával emlékművet és szobrot állított a nagy francia tudósnak és békeharcosnak. Vasárnap a fellobogózott téren rendezett felavató ünnepségen megjelent Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, de. Pesta László, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának alelnöke, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a kerület lakosságának igen sok képviselője. Ott volt Jean- Paul Boncomi, a Francia Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott követe. Részt vett az ünnepségen Fernande Vigne, a Béke Világtanács főtitkára és Jean Boulier abbé, a francia békemozgalom egyik megalapítója. A magyar és francia himnusz után dr. Pesta László méltatta a nagy francia tudósnak, a közszeretetben álló békeharcosnak felejthetetlen alakját. Fernande Vigne, a Béke Világtanács főtitkárának beszéde után felszólalt az avatóünnepségen Jean-Paul Boncour, a Francia Köztársaság magyarországi követe is. A beszédek után elhegyezték a kegyelet és megemlékezőművön, itt Béke-c .tanács táviratát (MTI) űz és virágait az emlékművön, majd felolvasták a Brit Boulier abbé látogatásai Boulier abbé, az ünnepséget megelőzően, a XII kerületi népfronbizottság által rende-zett fogadáson beszélgetés közben elmondotta, hogy mintegy tíz napig szándékozik hazánkban tartózkodni. Három nappal ezelőtt érkezett, azóta megtekintette Esztergomot, ahol részt vett a papi békebizottság ülésén. Szombaton a Fiastyúk utcai új lakótelepet, majd a Nemzeti Galériát látogatta meg. Boulier abbé igen nagy elismeréssel szólt különösen a XX.századimagyar festők alkotásairól. Francia vendégünk a közeli napokban Miskolcra látogat, ahol ugyancsak papi békegyűlésen vesz részt. A Hazafias Népfront XII. kerületiBizottsága és a kerületi Tanács, a Joliot Curie-ról elnevezett volt Királyhágó té Vasárnap Pesten volt kutyavásár... Lovak helyett kutyák foglalták el vasárnap az Ügetőpályát. Ötszáz ebet vonultattak fel az itt rendezett Országon Kutyakiállításra. Barátságos ölebeket és félelmetes ebeket egyaránt. Ez utóbbiak vasrácsos ketrecén figyelmeztető tábla állott: „Közelben tartózkodni tilos!” Olyan tenyésztő is akadt, aki húsz kutyát hozott a kiállításra, más viszont azzal keltett feltűnést, hogy kosztümjének színe és mintázata dogjának szőréhez hasonlított. A különböző fajták közül a mennyiséget tekintve a német juhászkutya vitte el a pálmát, e fajtából mutatták be a legtöbbet a kiállításon. A tenyésztés színvonalát illetően a pulik és a dobermanok keltették a legjobb benyomást. Örvendetes, hogy az előző esztendőkhöz viszonyítva több magyarfajta kutyát mutattak be, így 80 pulit, 30 magyar vizslát, 22 komondort, 21 kuvaszt és 7 pumit. Nemcsak díjazták a kutyákat, hanem kutyavásár is volt, nem egy jó_______________ félipe kölykön ott láthattuk , sebészetére szállították, (MTD\íriirántó Jeladók vagyunk”. A legmagasabb árat a nálunk ritka ebek érték el, így egy ír setter kölyökért 500 forintot kértek. Nyolc úgynevezett „bírói körbe” vonultatták fel a kutyákat, ahol kritikus szemek figyelték, milyen osztályozást érdemelnek. Az egyes fajták legjobbjai végül is a „fajtagyőztes” címért mérkőztek. Délután látványos bemutatót tartottak az Ügetőpályán, az úgynevezett „munkakutyák”. Kiváltképpen nagy sikert arattak a vadászebek, amelyek kerecsensólyommal együtt szerepeltek. A SZOVJET ŰRRAKÉTA ÉS AZ EMBER (P. Gy.) Amikor ezen az első októberi vasárnapon a magyar nép értesült arról, hogy a Szovjetunióban fellőtték a harmadik űrrakétát, amely megkerüli a Holdat, az öröm, a lelkesedés, a büszkéit érzéseibe belevegyült az a mérlegelő, tudatos megállapítás, hogy mmne a Szovjetunió tudósai most már szinte menetrendszerű közlekedést hoztak létre a Föld és a világűr között. Olyan közlekedést, amely megbízható, pontos, és bár csodálatraméltó, mégsem csoda, hanem korunk, a szputnyik-, a kotyikkorszak legfénylőbb, legmeggyőzőbb valósága és ténye. Hihetetlenül rövid idő alatt zajlik le az emberi szellem, akarat legnagyobb felfedezése, legnagyobb békés hódítása, a világűr felfedezése és meghódítása. Két évvel ezelőtt, október 4-én bocsátották fel az egész világ ámulatától kísérve, a világűr titkainak kárpitját széthasító első szputnyikot. Az azóta eltelt két év alatt három szputnyik járta be pontosan kijelölt pályákon a világűrt. Ez év januárjában megkezdte Nap körüli keringését a Világegyetem első mesterséges bolygója, szeptember 13-án biztos irányítással, percre kiszámított időpontban érte el a szovjet űrrakéta a Holdat és most elindult diadalmasan, még nagyobb megbízatásával, a harmadik űrrakéta, amely — tudományos műszereivel, melyeket a Földről irányítanak a szovjet tudósok, — megkerüli a Holdnak rejtélyes másik, sötét oldalát, amelyet emberi szem még sohasem látott. Szédítő, forradalmi változások sorozatából állt az 1957. október 4-étől az 1959. október 4-ig eltelt két év, nemcsak a tudományos életben, hanem az emberiség történelmében,, és főleg az emberiség tudatának megváltozásában is. Ez utóbbi, vagyis az emberi tudat, az emberi önmegismerés forradalmi átváltozása pedig éppolyan fontos, mint a tudomány új, hősi korszakának forradalmi elindulása a világűr meghódítása felé. Mert a szputnyik-, a lunyik-korszak nemcsak a Föld nehézségi erejét győzte le, hanem legyőzte az emberi tudatban évezredeken át felhalmozott előítéleteket, kisebbségi érzéseket, a természetfölötti mithikus erőktől való félelmet, a babonák nehézségi erejét is, amely alól csak kevesen tudtak a múltban felszabadulni. Ma nem egy mithológiai félisten, a tragikus sorsú Prometheus hozza le a babonás emberi képzeletben az istenek számára fenntartott égi szférákból a tüzet, hanem földön járó tudományos laboratóriumokban, üzemekben dolgozó hús-vér emberek vertek hidat az ég és föld távolságai és fogalmai között. Az emberek világképe tehát soha nem ment át olyan megrendítő forradalmi metamorfózison, mint ebben a két esztendőben. A menny és a föld elválasztó fogalma megszűnt. Bolygónk, amelyet Vörösmarty, ez a nagy titán, a Bachkorszak kilátástalanságában, keserűen így nevezett: „a vak csillag, ez a nyomoréi föld”, a szovjet szocialista tudomány és technika segítségével most már a világűrnek az éltető Nap mellett a központja lett. Természetes, hogy ahogy Kopernikus, Kepler, Galilei tudományos felfedezései forradalmasították korukban az emberi gondolkodásmódot, most ez összehasonlíthatatlannál nagyobb mértékben, mélyrehatóbb eruptív erővel következett be, mert míg akkor csak a gondolkodók vékony rétegét befolyásolta, most eddig öntudatlan százmilliókat ébreszt a valóság felismerésére. A szputnyik-lunyik-korszak nemcsak a Föld nehézségi erejét küzdötte le, de legyőzte az előítéleteket, felszabadította az emberek nagy tömegeit az ismeretlentől való rettegéstől, az ismeretlen előtti behódolástól. Széttépte Da Bois Reymondnak, a múlt század európai hírű német biológusának azt a pesszimista kijelentését, miszerint a tudományban vannak olyan rejtélyek, amelyeket „ignoramus et ignorabimus”, vagyis amelyet „nem ismerünk és sosem fogunk megismerni’". Ez a pesszimista jóslat nagymértékben befolyásolta a nyugati polgári tudományos kutatást, amelynek művelői közül számosan eleve lemondtak róla, hogy a soha meg nem ismerhető rejtélyek megoldására törekedjenek. A szocialista tudomány azért is szárnyalta túl a polgári tudományt, mert sutba dobta az ehhez hasonló pesszimista előítéleteket és minden efféle gátlástól mentesen valóban a szabad tudományos kutatás útjára lépett. Ebben az előítéletmentes szabad kutatásban a legteljesebb mértékben támogatta a szovjet hatalom, a szocializmus országa. Ezért lehetett október 4-e, mind 1857. október 4-e, mind 1959. október 4-e, két év távlatában is együttes győzelme a szocialista rendszernek, az abban teljes szabadságot élvező tudománynak és a felszabadult alkotó embernek. Tizennégy ország ipari energiagazdálkodási konferenciáját rendezik meg Budapesten Energiaipari Konferenciát 13-19.között Nemzetközi gazdálkodást rendez október Budapesten az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület más iparági egyesületekkel együtt. A konferencia célja, hogy ismertesse és megvitassa a kohászat, a vegyipar, a könnyűipar és a többi iparágak energiagazdálkodásával kapcsolatos eredményeket és problémákat. Ez az első ilyen konferencia, amelyet a világon rendeztek. Éppen ezért rendkívül nagy érdeklődést tanúsít iránta a külföld: tizennégy európai ország képviselteti magát a konferencián. Magyarország számára a konferencia különleges jelentőségű. Ismeretes ugyanis, hogy hazánk világviszonylatban is rendkívül energiaszegény, tehát iparunk fejlesztésének egyik alapfeltétele az ésszerű energiagazdálkodás. A konferenciát Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettes: „Az ipari energiagazdálkodás jelenlegi és időszerű feladatai", és dr. Heller László egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja: „A magyarországi ipari erőművek létesítésének jelenlegi helyzete és távlati tervei" című előadása nyitja meg. A konferencia folyamán összesen 100 előadás hangzik majd el, melyből körülbelül harmincat külföldi szakértők tartanak. ÁRA: 3.-FT isme 12 OLDAl.