Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1959-02-02 / 5. szám
Másfélmillió diáknak ossstják fel hétfőn a bizonyítványt Országszerte emelkedett a tanulmányi színvonal • Javult az iskolák kapcsolata a szülői házzal Hétfőn osztja ki az ország általános- és középiskoláiban a bizonyítványt és ezzel lezárult a tanév első fele. A diákok és a szülők életében egyformán fontos eseményről az illetékesek a következőkben tájékoztatták a hétfői Hírek munkatársát. Az osztályozó konferenciákon, amelyeken számbavették minden egyes tanuló előmenetelét, beigazolódott, hogy a legtöbb tantestületben jó politikai-pedagógiai egység alakult ki és ez jelentősen segítette az oktató-nevelő munkát. Megállapították: javult az iskolák kapcsolata a szülői házzal. Ez jórészt az osztályfőnöki óráknak és a népfront bizottságok által rendezett vitáknak köszönhető, amelyeken szép számmal vettek részt mind a pedagógusok, mind pedig a szülők. A középiskolákban hétfőn több mint 170 000 diák kapja kézhez a bizonyítványt. Országszerte emelkedett a tanulmányi színvonal. A matematika, a fizika és a kémia tanításánál mindinkább érvényesül a szemléltető oktatás elve. Fokozódott az érdeklődés a nyelvtanulás iránt. Az orosz mellett második kötelező nyelvként csaknem 60 000 diák tanulja az angol, a francia, a német vagy az olasz nyelvet és több mint 33 000 a latint tanulók száma. A fővárosi Radnóti Miklós gimnáziumban, ahol 600 diák tanul, a tanulmányi átlaguk magasabb az elmúlt évinél. . Szorgalmával, baráti viselkedésével példát mutat a 125 KISZ-tag. Kimagaslik az osztályok közül az orosz tagozatú negyedik osztály. Tanulmányi átlaga 4,9! Az általános iskolák csaknem 1 millió 300 ezer tanulója fejezte be az első félévet. A gyakorlatiasabb oktatáshoz nagyban hozzájárul a politechnikai nevelés is. Örömmel ismerkedtek a gyermekek a mindennapi életben legáltalánosabban használt kézieszközökkel, szerszámokkal, azok kezelésével, használatával, valamint a feltétlenül szükséges technikai, technológiai és agronómiai ismeretekkel. Segítettek az iskoláknak az oktatásnál a gyárak, üzemek. A fiatalok szorgalma, a pedagógusok jó munkája meghozta a gyümölcsét. Az egész országban több a kitűnő és a jeles rendű tanulók száma, mint az elmúlt tanév hasonló időszakában. És ez a megállapítás vonatkozik az általános iskolások magaviseletére is. A zuglói Május 1. általános iskola félévi eredménye jó munkáról tanúskodik. 870 fiúgyermek tanulmányi átlaga 3,4, egy tizeddel magasabb a tavalyinál. Az úgynevezett magatartási átlag még jobb képet mutat. A tavalyi 3,9 helyett 4,2. Ehhez az eredményhez hozzá kell még vennünk a 4-es politechnikai átlagot. A rádióban karácsonykor lezajlott szellemi játéktornán az iskola az első helyen végzett. A Május 1. általános iskola tanulói ebben a tanévben sportudvart építettek kézilabda és ugrópályákkal. A politechnikai oktatásnál készített munkadarabokból a tanév végén kiállítást rendeznek és a tanulók szinte mindegyike szeretne munkájával azon részt venni. A félévi jó eredményekhez hozzájárult az is, hogy országszerte semmi fennakadás nem volt a tanításban, kifogástalan volt az iskolák tüzelőellátása. És nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy javult iskolahálózatunk: az elmúlt évben csak az általános iskolákban 771 új tanterem építését fejezték be. Sándor Ernő A nagy sikerre való tekintettel megismételjüik február 5-én, csütörtökön Farsangi gálaesténket a Belvárosi Kávéházban Fellépnek : RÁTHONYI RÓBERT Németh Marika, Domahidy Ferenc és Keméndy András CHAPPY ÉS SZÓLISTÁI Tánc éjjel 2-ig A Belvárosi Grillben: Szeghalmi—Nagy „Univerzális” duó Kárpáti Éva énekel Reggel ötig nyitva, lánc Azért rossz tanuló is akad doboz Belfordot? (Erdei rajza) Lakásépítkezésre fordítják a lottó bevételeit Pénteken jubilált a lottó. A szerencsekerékből századszor húzták ki a csalódást vagy örömet jelentő öt számot. A népszerű játékban eddig 4 ötös és 725 négyes találatot értek el a játékosok. A nyereménycsúcsot az 1958. év 52. játékhetének öttalálatos főnyereménye tartja 987 000 forinttal. A száz húzás statisztikája szerint az ötös találatokban egyre több „fantázia” van. A jubileumi statisztikából kiderül,hogy az eddigi „legöregebb” lottó nyerőként a 75 éves Bruncsák Jánost, a Szarvasi Építőipari Szövetkezet technikusát tartják számon, aki 1958. júliusában 141 ezer forintot nyert. A „legfiatalabb” Lottó-nyerő a 9 éves Major Ági, a kispesti 2. számú általános iskola tanulója, aki négyes találatával 101 ezer forintot nyert. A lottóból származó bevételeket a kormány lakásépítkezésekre fordítja. Az OTP igazgatóságán közölték, hogy a Takarékpénztár az elmúlt évben több mint 600 millió hoszszúlejáratú kölcsönnel segítette a családi ház és öröklakásépíttetőket, s ennek az összegnek a tekintélyes részét a lottó bevételei tették ki. Az Óbudai Hajógyár dolgozóinak nagyszerű elhatározása: Társadalmi munkában építik újjá a tűz által elpusztított hajót Néhány nappal ezelőtt kis hír jelent meg a napilapokban: „Az Óbudai Hajógyárban egy készülő személyhajón tűz keletkezett. A tűz okának és a kár nagyságának megállapítására a vizsgálat megindult". — Hogyan történt? — kérdeztük meg a gyár igazgatójától. — A vizsgálat eddigi eredménye — mondotta Miskai Ferenc igazgató — megállapította, hogy vétkes gondatlanság, a munkafegyelem súlyos megsértése okozta a tüzet. Sok becsületes dolgozó több hónapos munkája pusztult el a leégett hajóval. Hősi harc a tűz ellen Rugg István, a pártszervezet titkára a gyár dolgozóinak hősi munkájáról beszél. — Pillanatok alatt az egész ■hajó lángokban állott. Gyorsan a helyszínen termett mindenki, aki segíteni, menteni, oltani akart. Kivonult hat kerület tűzőrsége. Egy fiatal munkás a hivatásos tűzoltókat megelőzve elsőnek mászott az égő hajóra, hogy a fecskendőt a tűz gócpontjára irányítsa. Életüket kockáztatva tisztviselők, aszszonyok, fiatalok, idősek küzdöttek a tűz ellen. Vitték a súlyos pallókat, hogy több oldalról lehessen feljutni az égő hajóra. A tűzoltók hősi munkájának és a gyár dolgozóinak kemény helytállása eredményre vezetett: sikerült a tüzet eloltani. Megmozdul a gyár Huszonnégy óra sem telt el a tűz eloltása után, máris megmozdult az egész gyár. Nagyon értékesek voltak azok a munkavállalások, amelyeket az egyes üzemrészek tettek. Hajóépítők, és asztalosok, bádogosok, kárpitosok, csőszerelők, minden egyes műhely és szakma vállalta, hogy napi munkája után díjazás nélkül, társadalmi munkában végzik el a hajó újjáépítését. A villanyszerelők 2000 munkaórát ajánlottak fel. A műszaki varotta a romanyagot, vasárnap pedig az elsők között állt munkába. Segítenek a testvérüzemek Megmozdultak a testvérüzemek, a kerület és a főváros többi nagy gyára. A Gheorghiu Dej Hajógyár és a Szállítóberendezések Gyára éppúgy segítségükre sietett, mint a Harisnyagyár munkásnői. Most azonban arra lenne szükség, hogy a megígért anyagok, elsősorban a faanyag biztosítása gyorsan megtörténjék. A Hengerművek, a Kábelgyár, a Ganz Villany, és a Ganz Készülékek és Kapcsolóberendezések Gyára, de valamennyi üzem munkása azzal segíthet a legtöbbet, ha gyorsan, soronkívül legyártja a leégett osztály dolgozói elkészítik a szerelési rajzokat, az öntödék munkásai az öntvényeket, a kovácsok pedig megtakarított anyagból az összes kovácsmunkákat. Nincs ember a Hajógyárban, aki ne jelentkezett volna fizikai munkára. Péntek és szombat délutánra, s vasárnapra, több mint 300 szakmunkás iratkozott fel. Valósággal lehangolódtak, amikor kiderült, hogy egyelőre csak a bontási munkáiknál van szükség 50— 50 emberre. A többieket csak majd később veszik igénybe. Vasárnap reggel is folyt a romeltakarítás. A tervosztály tisztviselőnői együtt dolgoztak a kovácsokkal. Kunsági János, a munkák műszaki irányítója, alig győzi kiadni a munkát. Orosz János trakto- hajó újjáépítéséhez szükséges rés szombaton késő estig fa-t anyagokat. Péntek Gyula Dobi István az Elnöki Tanács elnöke részt vett a Hazafias Népfront által rendezett paksi munkás-paraszt találkozón (Fotó: Alberti) BB Ír IRODAIT IS ÍJTOTT KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLUNK XORT Telefon: 341-726, 423-53% NASZKILTCIKK KSZ Hogyan kell rendezni a zajos vagy veszélyes kisipari műhelyek ügyét? Jelentettük, hogy a könnyűipari miniszter egyik legújabb rendelete szerint zajos, bűzös vagy veszélyes üzemet kisiparos csak telepengedéllyel létesíthet vagy helyezhet át máshová. A rendelet az érdekelt szakmák kisiparosai között bizonyos nyugtalanságot váltott ki, mert egyesek azt híresztelték: a végrehajtás során iparigazolványok tömeges visszavonására kerül majd sor. Értesülésünk szerint a minisztérium utasítást adott ki, amely hangsúlyozza, hogy az eljárásnak nem szabad a kisiparosok indokolatlan zaklatásával járnia. Olyan már működő üzemeket, amelyekhez eddig telepengedély nem kellett, az eljárás során megszüntetni nem szabad. Ha az üzem működése életveszély, vagy más rendkívüli ok miatt eddigi helyén semmiképpen sem engedélyezhető tovább, s a kisiparos nem tud másik helyiséget szerezni, az igazgatási osztály útján kell másik helyiségről gondoskodni. Az eljárás során csak rendkívül indokolt, az egészségre ártalmas, zajos, bűzös vagy veszélyes üzem esetében szabad bármilyen átalakítási kikötést előírni. ! Február a Magyar Sajtó Napján saját magunkról kell írni nekünk, a sajtó munkatársainak. Ezt nem lehet másként, csak szerényen tennünk, híven ahhoz a szellemhez, amely az ellenforradalom után újjászerveződött magyar sajtót eltölti. Ez a sajtó — az olvasók tanak rá — nem pöffeszkedik különös és zavaros gondolatmenetekkel, nem veri a pufogó frázisok nagydobját, hanem úgy érzi: akkor teljesíti feladatát, ha támogatja a párt és a kormány világos célkitűzéseit, ha „kereke és csavarja” tud lenni annak a gépezetnek, amely a magyar társadalmat felemeli a szocializmus, majd a kommunizmus magasabbrendű, gazdagabb, boldog és szabad világába. Ez a sajtó — az olvasók tanak rá — tudatában van annak, hogy a szocializmus építése egész népünk munkája és kötelességének érzi, hogy tanuljon a néptől, figyelje életét, alkotó tevékenységét és beszámoljon róla. Ez a sajtó — az olvasók tanak rá — olvasóiért van, érdekeit szolgálja, érdeklődésüket törekszik kielégíteni, szeretetüket és bizalmukat igyekszik kiérdemelni. Ilyen törekvésekről beszámolni, úgy gondoljuk, nem szerénytelenség. Az lenne azonban, ha azt mondanánk, hogy amit teszünk elegendő, ha tudomást szerezve arról, hogy az olvasó egyetért lapjaink irányvonalával és hogy „hiánycikké” vált az újság — úgy gondolnék, hogy „dicséret illet minket, nem bírálat”. Nem így áll azonban a dolog. Mi, újságírók, a lapkészítés munkásai nagyon jól látjuk — a elsején munkánkkal együttjáró tájékozottság folytán talán még jobban, mint társadalmunk legnagyobb része —, hogy forr a világ tengere, hogy viharos sebességgel halad előre a történelem, hogy a Szovjetunióban a kommunizmus épül, hogy Kína ugrásszerű fejlődéssel kétszerezte meg termelését az elmúlt esztendőben, hogy a szomszédos népi demokráciákban is gyorsan érik a jövő, hogy ugyanakkor az imperializmus politikai, gazdasági és társadalmi válságokban hányódik, a mi tudjuk, hogy amit látunk, amiről tudomást szerzünk, át kell ültetnünk az olvasó tudatába, hogy jól tájékozott legyen és érezze, milyen világban is él tulajdonképpen. Mi tudjuk, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusára készül és hazánk fejlődésének új távlatait tárja elénk, új alkotó lendületre serkentve saját érdekében a magyar népet, a mi kötelességünknek érezzük, hogy lépést tartsunk azzal, ami a leghaladóbb, hogy példányszámainkkal megmilliószorozzuk a párt útmutató szavát. Mi tudjuk, hogy népünk esztendőről esztendőre igényesebb, többoldalú tájékoztatást, több kultúrát, szórakozást kíván, és nem akarunk elmaradni igényeitől. A Sajtónap az a nap, amelyen minket ünnepelnek. Csak akkor fogadhatjuk ezt jó szívvel, ha tudjuk, hogy nemcsak kiérdemeltük, hanem mindent el is követünk azért, hogy továbbra is szüntelenül kiérdemeljük. Hanság, Dunakanyar, Tokaj... Lapunk más helyén részletesen beszámolunk a Kommunista Ifjúsági Szövetség fiataljainak nagyszabású társadalmi összefogásáról. Fiatalok az élet minden területéről, középiskolákból, egyetemekről néhány hétre leteszik a könyvet és fizikai munkára indulnak. A régi Magyarország ismert volt hírhedt „önkéntes” egyetemi munkaszolgálatáról, ami nem volt más, mint újabb és újabb lehetőség háborús öldöklésre, pusztításra kiképezni a fiatalságot. A katonai képzés mellett végeztek fizikai munkát is. Történetesen azonban mindig a hitbizományok vagy a nagy főúri latifundiumok területén. Ásták az árkot, húzták a csatornákat, megmentették az árvíztől az urak földjét, hogy a pusztító áradat azután a következő tavaszon — részben a szakértelem híján, részben gonosz tervszerűséggel — a kisparasztok földjét öntse el. A mi ifjúságunk rohammunkája is vizet csapol és termőföldeket teremt. Évszázadok elhanyagoltságát szünteti meg a Hanságban és századok álmodozó tudósainak reménységét váltja valóra a Dunakanyarban. Mert ez idén először a Dunai Erőmű tervezési és előkészítési munkálataiba is bekapcsolódnak a fiatalok.De felkeresik majd a nyáron Tokaj és Badacsony történelmi szőlővidékét, hogy segítsenek a magyar bor szülőhazája rekonstrukciójának megteremtésében. Munkára indulnak a fiatalok, a nagy cél érdekében közösségbe tömöríti erejét az egyén — magáért és a közösségért. Fiatalok munkája így teremt majd országos dolgokat. ■ •j A bonni hadügyminiszter és a teológia A napokban Düsseldorfban ülésezett a rajnai konventnek nevezett egyházpolitikai csoportosulás, amely a nyugatnémet evangélikus egyház álláspontját igyekezett körvonalazni az atomfelfegyverzés kérdésében. Érthető, hogy Adenauerék és elsősorban Strauss hadügyminiszter számára nem közömbös az egyház vagy ha úgy tetszik a teológia állásfoglalása ebben, a bonni kormánypolitika lényegét illető kérdésben. A hadügyminiszter igyekezett is megfelelően organizálni a — mint mondták — „túlvilág ítéletét” tolmácsoló gyűlést. Utasítására a Bundeswehr igen sok tagja öltözött polgári ruhába és vett részt mint hallgató a vitán. Ugyanakkor Strauss előre meggyúrt előadókat is. Így azután például Kürmeth professzor hosszú beszédben igyekezett bizonyítani, hogy az egyház nem mondhat „nem”-et Nyugat- Németország atomfelfegyverzésére. Höhler wupperthali szuperintendens pedig egyenesen kijelentette, hogy „Nyugat-Németországnak nem ólomkatonákra, hanem atomfegyverekkel felszerelt haderőre van szüksége.” Strauss szempontjából tehát a teológia jól felelt volna — ámde mégis elromlott a „túlvilági ítélet”, mert Niemöller, a hesseni egyház vezetője rendkívül élesen elítélte a konventi felszólalókat és kereken kimondta, hogy a Bundeswehrben a fiatalságot hivatásos bűnözőkké képezik ki. Strauss — mi egyebet tehetett erre — dühében pert indított Niemöller ellen „a német hadsereg megsértése” címén. Így járt tehát az atombombás hadügyminiszter: az eget akarta tanúnak hívni saját politikája mellett, végülis kénytelen volt azonban megelégedni a földi bírósággal. Egyébként — tekintve politikai és valláserkölcsi szempontból egyaránt bűnös terveit — könnyen lehet, hogy előbb-utóbb vádlottként jelenik majd meg mind a földi, mind pedig — maradjunk a teológiánál — az égi bírák előtt. (pt) Volt vöröskatonák találkozója Orosházán Orosházán vasárnap délelőtt a Tanácsköztársaság mintegy 200 egykori harcosát hívták találkozóra a pártbizottság székházába. A volt vöröskatonák közül többen évtizedek óta most látták újra egymást. Megjelent, a nyolcvanöt éves Ivacska József és a csaknem 80 esztendős Görbics László, az orosházi direktórium volt elnöke is. Az idős harcosok felelevenítették a régi eseményeket és megemlékeztek halott bajtár-saikról is.