Hétfői Hírek, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-08-22 / 34. szám

UTAZÁS A TANKÖNYV KÖRÜL Milliós példányszámú szerzők dicsősége és problémái Kik a legolvasottabb ma­gyar írók? A kérdésre ásít egyet az olvasó s csak azután mondja: „Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Illés Béla...” Ám az íróknak ez a rang­sora csak félig-meddig beszél a valóságos helyzetről. Mert hazánkban a milliós példány­számot is meghaladták már Varga Tamás, Stéger Ferenc, dr. Bariska Mihály, Szemere Gyula és dr. Udvarhelyi Ká­roly művei, hogy csak néhá­nyat említsünk a „kötet-mil­liomosok” közül. Kik ők? Tankönyvírók, az 1 500 000 iskolásgyermek min­dennapi olvasmányainak szer­zői. Számtankönyvek, nyelv­tani szabályok, földrajzi is­merettárak megfogalmazói, akiknek mondatait sokszor betű szerint megtanulja a gyermek, hogy aztán emléke­zete megőrizze aggastyánko­ráig. Amihez kevés a szépirodalmi tehetség Igen, gyakran megfeledke­zünk erről a valóban leg­olvasottabb, legnagyobb pél­dányszámú s legnagyobb ne­velőhatású irodalomról. Pedig, csak ebben az évben, 109 kü­lönféle tankönyvből összesen 11 millió példány kerül a ta­nuló Magyarország kezébe, „lola áll” — mondja az ABC-s könyv első önálló mondata, így kis „T’-tel kezd­ve és pont nélkül a mondat végén. Az esztendő befejezté­vel már a Himnusz első vers­­szakét olvassák a kis nebulók s megismerik egy hajdan volt, borongós magyar poéta: Köl­csey Ferenc nevét. A negye­dik gimnázium történelem­könyve pedig ezzel a két mon­dattal zárul: „Az 1960-as év fordulópont Afrika történe­tében, mivel ebben az évben megszerezték függetlenségüket Togó, Kamerun, Kongó, a Mali Szövetség, Madagaszkár (Malgas Köztársaság) és Nigé­ria népei is. A többi gyarmat népe tovább folytatja függet­lenségi harcát.” A táb­la áll’-tól micsoda ív ez a mai világpolitikái hely­zetig! Mi mindent kell köz­ben a tankönyveiknek mag­­magyarázniok: mi a mellék­név?, hogyan használjuk a logaritmus táblát?, miként működik a tranzisztor?, mi volt a dualizmus válsága?, ki volt Balzac?,­ kikért élt Lenin?; merre megy az auszt­rál vasút fővonala?; mi a kéndioxid vegyjele? Mindezt taníthatóan és ta­­lálhatóan. Úgy, hogy a könyv ne tartalmazzon több ismere­tet, mint amennyit a diáknak meg kell tanulnia. De azt úgy, hogy az világos, könnyen érthető, egyszerű, szakmailag pedig vitathatatlanul igaz le­gyen. Roppant nehéz feladat ez. Általános iskolák olvasóköny­veihez több száz hivatásos szépírótól és újságírótól kér­tek időszerű és a tananyagba tartozó kérdésekről­­cikkeket s csupán alig néhány száza­lékuk felelt meg a sajátos­­,tankönyvigényeknek”. Nem véletlen hát, hogy a hatéve­sek százezrei két tanítónő, Gerlóczi Lajosné és Makoldi Mihályné ABC-s könyvéből ismerik meg az olvasás jó ízét és boldogító tudományát. Változások A tankönyvek tartalmát a kor eszméi, tudományos szín­vonala, társadalmi valósága határozzák meg. Egységes ok­tatási rendszerünk kísérleti esztendeit a tankönyvek sűrű változása kísérte. Az iskolák államosításának pozitív hatá­sa csakúgy nyomot hagyott a tankönyvkiadásban, mint a személyi kultusz káros követ­kezményei; a fizika tudomá­nyának viharos fejlődése épp­annyira, mint az ötvenes évek elejének maximalista, bőbeszédű, túltudományoskodó pedagógiája. Mindehhez já­rult az, hogy például 1950 óta vagy féltucatszor válto­zott a gimnáziumok tanterve. A politechnikai oktatás beve­zetése szintén sok változtatást igényel. Az irányzat ma az, hogy a tankönyvkiadásban is érvényesüljön az új tantervek tananyagcsökkentő tenden­ciája. Ez enyhíti a diákok túlter­heltségét, a tanárokét s nem utolsósorban a tankönyvszer­kesztőkét. Abban, hogy egyes tankönyvek elnagyoltak, nem­csak a szerzők ludasak, hanem szerepet játszik a könyvek szerkesztőinek túl­terheltsége is. Nálunk évente 150—250 ívet dolgoz fel egy szerkesztő, míg a Szovjetunió­ban 80, Romániában 100, Csehszlovákiában 100—120 ív egy szerkesztő évi teljesítmé­nye. A nálunk kialakult futó­szalag-munka egyáltalán nem ösztönzi a pedagógusok leg­tapasztaltabb rétegét, hogy részt vállaljon belőle. Mint ahogy a tankönyvírás hono­ráriumai sem a legcsábítób­bak, hiszen a legjobb, legna­gyobb tudományos felkészült­séget igénylő tankönyv Kos­­suth-díjas szerzője sem kap annyit ívenként, mint a szép­­irodalom első lépcsőjére fel­lépő kezdő literátor. Szebb könyveket A tankönyvek, melyeknek szeretete késztetett bennünket e cikk megírására, sajnos, még nem mindig olyan szé­pek, mint amilyeneknek látni szeretnénk őket. Az úgyneve­zett tömegkönyveket, tehát például az általános iskolák sok olvasókönyvét, könnyen piszkolódó-törő, rotációs pa­pírra nyomják, akár az újsá­gokat. A könyvek némelyiké­nek címlapja sem olyan, hogy vonzó külsejével egyszerre ragadja meg a gyermek ér­telmét és érzelmeit. ... Tehát még csak megyünk a hibátlan tankönyvek felé. De a most következő szep­temberben is elfutja szívün­ket a meleg, ha azt látjuk, hogy tíz közül kilenc kisdiák táskájába már vadonatúj tan­könyveket tehetünk. A tiszta­levegőjű szeptember reggele­ken iskolába induló gyerme­keink mit sem tudnak arról a diákéletről, amelyben ke­gyes alamizsnának számított még a segítőegyesületek ron­gyos kölcsönkönyve is. B. E. Az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv hasonmás kiadása A Bibliotheca Hungarica Antiqua címmel a múlt év végén indított sorozatban az Akadémiai Kiadó és a Magyar Tudományos Akadémia Iro­dalomtörténeti Intézete a ma­gyar könyvnyomtatás első szá­zadaiban megjelent, irodalmi és tudománytörténeti szem­pontból egyaránt jelentős, és ma már ritkaságszámba me­nő műveket adják korhű ki­vitelezésű fakszimile kiadás­ban a kutatók és a könyv­barátok kezébe. A sorozat decemberben megjelent kötete Tinódi Se­bestyén 1554-ben Kolozsvárott kiadott Cronicáját foglalta magában. E kötet, mely az 1959-es év legszebb könyve címéért folytatott Verseny egyik első díját nyerte el, több külföldi kiállításon is jelentős elismerést váltott ki. Tinódi Cronicáját most Sylvester János 1541-ben Sár­­vár-Újszigeten nyomtatott Új Testamentum Fordításának, az első Magyarországon nyomta­tott magyar nyelvű könyvnek fakszimile kiadása követi. E mű a XVI. század leggazda­gabban illusztrált magyaror­szági kiadványa. Most megje­lent, az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött példány alapján készült hasonmása, a sorozat előző kötetén is túl­menően dicséri a magyar nyomdaipart és könyvkiadást. Az eredeti kiadást híven rep­rodukáló kötet a Diós­győri Papírgyár, az Aka­démiai Nyomda, a Nyom­dakísérleti Üzem, a Zrínyi Nyomda kliséüzeme és a Mi­nerva Könyvkötészet összefo­gásának eredménye. Ha jőt és olcsón akar vásárolni, keresse fel a HISZHÍLTCIKX KISZ bútori­zleteit Kaphatók: ülő-, fekvő bútorok, háló- és kombinált szobák, valamint Irodai bútorok IGEN NAGY VÁLASZTÉKBAN VII. Lenin körút 37. ún. Wesselényi utca 39. Közületek részére csak IX. Ecseri út 4. A HÉT KÖNYVEI A Kossuth Kiadónál jelent meg a Termelőszövetkezeti ABC sok­sok jó tanáccsal a tsz-vezetők ré­szére. A Zrínyi Kiadó adta közre Andrej­ev Életre születtünk című regényét, mely a második világ­háború fiatal szovjet hőseinek ál­lít méltó emléket. Randé Jenő Szputnyik New York felett című színes beszámolója az amerikai fiatalság erkölcsi válságáról ad hi­teles képet. Új kiadást ért meg Fekete István ifjúsági regénye, a Tüskevár, a­ Donátii Blanka Lá­nyok könyve című pedagógiai re­génye levélformában ad megszív­lelendő tanácsokat a leányifjúság­nak. A Magvetőnél jelent meg Kamjén István paraszti tárgyú no­­velláskönyve, a Császáné, meg a többiek. Az Olcsó Könyvtár két kötetében látott napvilágot Albert Maltz nagysikerű világháborús re­génye, A tüzes nyíl. GORDOLÓ KIÁLLÍTÁS A Hétfői Hírek a közelmúltban foglalkozott a közlekedési dolgozók művelődési problémáival. Ezzel kapcsolatban most érdekes újításról adhatunk hírt. A MÁV három kocsiból álló művelődési vonatot indí­tott azokra a vidéki állomásokra, ahol a vasút munkásai távol élnek a községektől. Ez a vonat, mely szakmai kiállítással, vetítő-előadó­teremmel, könyvtárral, televízióval és filmvetítő-berendezéssel van felszerelve, negyedévenként 30—40 szolgálati helyet keres fel. A vo­nat jelenleg a Kiskunságot járja, de még ebben a hónapban eljut Bácsalmásra, Lökösházára, Mezőtúrra és Tiszatenyőre is. Képünkön: vasutas dolgozók nézik a pályafenntartási kiállítást H. D. I n érdemes felfigyelni ...arra, hogy A Tanácsköz­társaság napjai Esztergomban címmel díszes kiállítású könyv jelent meg. A kötetben hite­les dokumentumok alapján feldolgozták a felső Duna­­szakaszon lezajlott hadműve­leteket, a Tanácsköztársaság esztergomi szociális és kultúr­politikai eredményeit, s be­mutatják a klerikális reakció ellentámadásait. • ...arra, hogy ünnepélyesen megnyitották a szeptember 15-ig tartó athéni színházi és zenei heteket. A programon régi görög drámák, Euripidész, Szofoklész, Arisztofánész da­rabjai, továbbá modern görög zeneszerzők művei és Racine három színdarabja szerepel. A darabokat a görög Nemzeti Színház, a francia Marie Bell társulat, valamint az amerikai balettszínház együttese mutat­ja be. A zeneműveket a fran­cia és a svájci rádió szimfo­nikus zenekara tolmácsolja. ... arra, hogy a napokban Prágába érkezett a Hanzelka és Zykmund vezette expedíció­nak mind a négy résztvevője: Hanzelka, Zykmund, Chalupa mérnök, valamint dr. Vít or­vos. A négy kutató 15 hónap után tért vissza — időlegesen — otthonába. Ezzel a látoga­tással véget ért az expedíció útjának első szakasza, amely­ről riportsorozatot készítenek elő. Az expedíció első útjáról szóló könyv valószínűleg a jö­vő év második felében jele­nik meg. A csehszlovák tele­vízió számára Hanzelkáék 11 rövidfilmet készítettek. A vi­lágutazók az indiai Kasmír fő­városában szakították félbe útjukat, s egy hónap múlva visszatérnek oda, hogy foly­tassák nagy vállalkozásukat, . arra, hogy augusztus 20- án ünnepség-sorozattal emlé­keztek meg a sárospataki vár­­ fennállásának 700 éves évfor­dulójáról. A vár egyébként ma már Borsod megye idegenfor­galmi nevezetességei közé tar­tozik. Évről évre sok ezren nézik meg a híres Vöröstor­nyot, amely 1260-ban épült és megtekintik a Rákóczi Mú­zeum becses gyűjteményét. ... arra, hogy Szudán vezető­helyet foglal el költészetben az arab országok között. A szudáni költők versei messze hazájuk határain túl is híre­sek. Szudánban időnként köl­tészeti versenyeket és feszti­válokat rendeznek, hogy a legkiválóbb tehetségek fel­színre jussanak. Legutóbb az „Arab klub” rendezett költő­fesztivált Kartum városában. A fesztivál győztesei Moham­med al-Mahdi Mahdzsub és Mohammed Mohammed­ Ali híres szudáni költők lettek. pajkú fOTOBOX _ ól­a, á*­ól PAJTAS cLtu:1­0 3-1 Gabonából készült ál-múmla, Homeros-kori sisak a Szépművészeti Múzeum új kiállításán A Szépművészeti Múzeum antik kiállítása több hónapos átrendezési és egyéb munka után , augusztus 19-én ismét megnyílt. Nemcsak a terme­ket festették át frissebb, vi­lágosabb színekkel, hanem a tárgyak is új elrendezésben kerülnek a néző elé. Legérdekesebb újdonságok azok az új szerzemények, melyeket Varga Edit és Castig­­lione László tavalyi egyiptomi tanulmányútjukon vásároltak. Az ezekkel, és az utóbbi 15 év belföldi vásárlásaival bővített egyiptomi kiállításon most lehetővé vált a történeti ösz­­szefüggések teljesebb bemu­tatása. A kiállítás földszinti terme az egyiptomi halott­­kultusz emlékeit, egy sír­kamra berendezését tárja elénk. Az emeleti kiállí­tás történeti sorrendben ad képet az egyiptomi mű­vészet emlékeiből. Az újabb darabok között világviszony­latban is ritkaságnak számít az a fakoporsóba rejtett, ga­bonából készült ál-múmia, melyen Osirisnek, a termé­kenység és újjászülető termé­kenység istenének ezüstlemez­ből vert fejét látni. Az újjárendezett görög­római kiállításon is — bár megtartották a beosztást , feltétlenül szükségessé vált az újjárendezés, mivel az el­múlt évben sok új tárgy ke­rült a múzeum birtokába. Ezek közül is kiemelkedik egy érdekes Homeros-kori sisak és az antik ékszerek pompás gyűjteménye. Elő­térbe kerültek az etruszk szobrászat emlékei is. Érde­kes a római kori arckép­szobrászat új elrendezése. Bár a múzeum épületén be­lül lényegbe vágó modernizá­lásokra sajnos most sem volt lehetőség, bizonyos, hogy az ókori művészet emlékeinek bővebb és teljesebb bemuta­tása az eddiginél is több ér­deklődőt vonz majd a mú­zeumba. Urbach Zsuzsa a Dunán román filmbemutató. Uszály siklik az Ál-Dunán. Fedélzetén ládaszámra fegy­ver és lőszer, hitleristák pa­rancsára rakodták be, ám va­lahol egy kikötőben román partizánok várják. Ember csak öt van a hajón, de ez az öt, három különböző világ. Két német katona, a rako­mány őrzője. Egy matróz, aki valójában a partizánok tiszt­je. Végül a kormányos, akit a maga és vele utazó felesé­ge sorsán kívül semmi nem izgat, aki csak a parancsot átkozza, mely a nász­ágyból ragadta ki, s indította el e veszélyekkel teli útra. Aknát, lángoló olajat sodor a hajó út­jába a folyam, az emberek, akiket a gyűlölet, illetve a kö­zöny szakadéka választ el egymástól, együtt szállnak szembe a közös veszéllyel. De, amint a hajó a hullámokat szeli, úgy közeledik a leszá­molás perce, amikor a fron­tok könyörtelenül tisztázód­nak, s nem lehet többé „kö­zépen” megállni... Vérbeli kalandfilm sem épülhet érdekesebb, bonyolul­tabb helyzetre, mint amilyet Francisc Munteanu és Titus Popovici forgatókönyve teremt. De a „Tűz a Dunán” nem kö­zönséges kalandfilm; a tét, amelyért itt izmok, idegek fe­szülnek és vér folyik: egy nép szabadsága. S a tét nagysága izzással telíti a levegőt, ak­kor is, amikor a puskák és gépfegyverek még hallgatnak, s az uszály szinte idilli csend­ben járja az Al-Duna festői szépségű tájait. Liviu Ciulei rendező jó érzékkel használta ki a történetben gazdagon kí­nálkozó drámai lehetőségeket; egyenletes, töretlen ritmus­ban pergeti a cselekményt (csak a befejező képsorokat nyújtja a kelleténél hosszabb­ra), helyenként a szó szoros értelmében lélegzetállítóan iz­galmas jeleneteket komponál, de a hatásvadászat eszközeit végig kerülni tudja. Érdeke­sen, árnyaltan formálja meg a főszereplők figuráját, külö­nösen a kormányosét, amelyet önmaga alakít, emlékezetes művészi erővel. A matróznak álcázott partizán kevésbé szí­nesre sikerült alakját Lazar Vrabie, míg a fiatalasszonyét Irina Petrescu személyesíti meg figyelemre méltó tehet­séggel. A magyar szinkron hűen tolmácsolja a román művészek hangját s a film nemes mondanivalóját. A „Tűz a Dunán” — ame­lyet a baráti Románia nem­zeti ünnepe alkalmából mu­tatnak be hazánkban —, mű­vészi kifejező eszközeit te­kintve, magasan kiemelkedik az utóbbi években látott ro­mán filmalkotások közül. (­svy) utolsó szabadtéri előadásai a MARGITSZIGETI VÖRÖSMARTY SZÍNPADON augusztus 21, 25 és 29-én este fél 8 órakor

Next