Hétfői Hírek, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-09-05 / 36. szám

Elvándorolt Ausztráliáb­ól az úszóhegemónia, „előszőtt” az amerikai vágtázik egyeduralma Jegyzetek a meglepetések olimpiájáról AZ MTI KIKÜLDÖTT MUNKATÁRS­A, HOFFER JÓZSEF JELENTI: • Az olimpiai játékok egyik legklasszikusabb sportágában, az úszásban, szombaton este befejeződtek a küzdelmek. A csodálatosan szép, esténként is nappali fényben csillogó Stadio del­ Nuoto, amely nyolc napon át a világ legjobb úszóinak adott ünnepi otthont és méltó keretet egy soha nem látott ragyogó versenysorozatnak, el­csendesedett és bezárta kapuit. A legnagyobb érdeklődés már az első napokban is az úszók viadalát kísérte. Óráról órára dőltek meg a különböző csúcseredmények, születtek az új világ-, és Európa-rekordok. Az úszás amerikai—ausztrál párharcot hozott, s ebből ez­úttal az Egyesült Államok ke­rült ki győztesen. Európának az angol Anita Longsrough mentette meg a ,,becsületét”, aki a 200 m-es női mellúszásban állt a do­bogó legmagasabb fokára. A váltószámok már teljes ame­rikai sikert hoztak, hiszen az övék lett a diadal mind a négy számban. A 15 úszószám ered­ményhirdetése után tízszer hangzott fel az amerikai, négy­szer az ausztrál, egyszer pedig az angol himnusz. Eldőlt tehát az oly sokat vitatott kérdés: Ausztrália nem tudott olyan eredményeket elérni, mint ahogy azt a távoli szigetvilág­ból érkezett csodálatos telje­sítmények alapján gondolni és várni lehetett volna, s a mel­­bourne-i olimpiához mérten négy számban kellett átenged­niük az olimpiai elsőséget. Idegek csatája Beszélni kell az úszószámok magyar vonatkozásairól is. És mindjárt kijelenthetjük: ez a sportág nem okozott csalódást! íme, erre vonatkozólag a té­nyek: Dobai, mint a legjobb európai, ötödik lett a 100 m-es férfi gyorsúszásban. 56.3 mp-es idejénél jobbat is tud, de ha 55.8 mp-es Európa-rekordját ússza, helyezésben akkor sem kerülhetett volna előbbre. Ma­darász Csilla ugyancsak ötödik lett 1:03.6 perccel, s ezzel a második legjobb európai címet vívta ki magának, az angol Steward mellett. Nála csak azt lehet megemlíteni, ha ki tudta volna úszni legjobb idejét, vagy akár az előfutambeli 1:03-at, bronz­éremmel térhe­tett volna haza. No de itt olyan küzdelemről volt szó, amelyben nemcsak az izmok, hanem az idegek is csatáztak, erre pedig még nem nyílt ilyen méretű próbája a magyar női úszósport fiatal kiválóságának. Katona minden dicséretet megérdemel, ő az, aki otthoni formájánál is — ami szintén nem volt megvetendő —, hi­szen benne volt az 1500-as Európa csúcs — többre volt képes, s a 17:55.2 perces Euró­­pa-rekordjából csaknem 12 mp-t faragott le és ebben a számban ismételten az európai kontinens legjobbjának bizo­nyult. Berruti nagyszerű diadala és az olasz vízilabda-válogatott váratlan győzelme. A mérkő­­zéssorozatot befejező játékve­zetői sípszó után az olasz vízi­labdázók vezetője ruhástól ug­rott a medencébe, a játékosok pedig örömmámorban egymást hét kitűnő játékost a közönség hatalmas diadalkiáltással üd­vözölte, a lapok pedig má­morosan számolnak be arról a pillanatról, amikor az úszó­stadionban először vonták fel az árbocra a sok amerikai és ausztrál zászló után az olasz lobogót. Gordon Pirié drámája Évek kemény, feszült mun­kája áll egy-egy sportoló mö­gött, míg az olimpiára kerül­t sok-sok elgondolással, re­ménnyel, s aztán, az öt kari­kával díszített pályán, talán egy röpke másodperc során minden oda van: egyéni és csapatmunka. Kezdődhet min­den elölről, vagy pedig befe­jeződhet egy sportpályafutás. Kissé túlzott ugyan, de ne­vezzük ezt a pillanatot „drá­mainak”, s íme mindjárt egy filmkocka belőle. Az 5000 m-es síkfutás har­madik előfutamában készülőd­tek rajthoz a résztvevők. Az olimpiai stadion serege feszül­ten várta a pisztoly dörrené­sét. Tizenegyen sorakoztak fel a vonal előtt , köztük világ­hírességek, mint például Gor­don Pirié, a német Janke, az osztrák Thomas, a francia Bernard és a szovjet Jefimov. Megindul a mezőny, a ver­senyzők róják a köröket. A nézők távcsövei a világhíres­ségeket keresik, köztük is el­sősorban az oly sok szenzá­ciós eredményéről nevezetes angol futót, Gordon Pikiét. Váltakozó az iram, de a brit „futó csoda” ott van mindig az élen. Robban, felzárkózik, a taktika minden változatát alkalmazza, hiszen van belőle bőven repertoárjában. 1200 m van már a futók mögött, szorosan halad az él, Gordon Pirie a vezetők között fut. Azután, egyszerre min­­denki Gordon Pirie-t nézi. A kiváló futó nehézkessé válik, lassú, erőlködik, a távcső jól mutatja eltorzuló arcát, el­­görcsösödését. Mindenki el­hagyja és ő társtalanul fut to­vább. Megadja magát a vég­zetnek, de sportszeretete felül­kerekedik mindenen. Felad­hatná a versenyt, ezernyi oka volna rá: szúrás, rándulás stb., s akkor nyomban igazolva volna. Nem ezt teszi. Fátyolos szemeivel talán a célpontot látja, ahol a szalagot oly sok­szor ő szakította el elsőként, s aztán hajrázni kezd. Így is több mint fél perccel később fut be a célba a győztes Janice-nél. Ideje: 14:43,6 perc! Ennyit futott ifjúsági korában is. Akkor viszont számára ez a­­kezdetet jelentette, most pedig talán.­ a búcsút A másik klasszikus sprinter számban, a 200 m-es síkfutásban is megdőlt Rómában a tengerentúli egyeduralom. Háry után — aki 100 m-en győzött — most az olasz Berruti levert fe■ a római Stadio Olimpicoban tr­ónfosztó­ként. És milyen imponáló biztonsá­ggal utasí­totta maga mögé Olaszország aznap legnépszerűbb embere a három amerikait. . . Ezt egyébként a cél­foto is bizonyítja.Az 5-ös pályán futó Livio Berruti számára csak a néger Carney volt méltó ellenfél és a Stadio Olimpico közönsége joggal árasztotta el az olasz tem­peramentumra jellemző, túláradó szeretetével a 6. olasz olimpiai bajnokságot megszerző futót. Néhány órával később az olasz vízi­labdacsapat szerzett az otthoniak számára újabb bajnokságot. (MTI Külföldi Képszolgálat) 30 éves „hagyományt“ tört meg Berruti A XVII. nyári olimpiai játé­kok megnyitása óta nem mú­lik el nap meglepetés nélkül. Főleg az atlétikában! A papír­formák megdőlnek, az esélyek egyre-másra csődöt mondanak, újabb és újabb neveknek tap­sol a sportvilág és feledi a „ré­gieket”, így történt ez legutóbb is. Három számban volt döntő, és a „tipp” csak egy esetben vált be: a 3000 m-es akadályfutás­ban a lengyel Krzyszkowiak győzött. A legvaskosabb meg­lepetés a 200 m-es férfi síkfu­tásban született. De szenzáció volt a kalapácsvetés is, ahol a világrekorder Conolly nélkül tartották meg a döntőt. A vasárnapi olasz lapok at­létikai tudósításaikban szinte teljes egészében Berrutinak szentelik soraikat. A legdísze­sebb jelzőkkel kommentálják teljesítményét és „csodálatos Berruti”-nak nevezik. Valóban, csodálatos délutánt szerzett az olaszoknak. „Berruti ezzel a győzelmével — írja a Corriere Sportivo — s a világrekord kétszeri beál­lításával egyszer és minden­korra belépett a világ legjobb sprintereinek sorába. Az ame­rikaiakat különben egészen megsemmisítette ez a szombat délután, a versenyzők gyorsan az öltözőbe vonultak és csak a harmadik helyezett Seye gra­tulált elismeréssel az olasz vágtázónak.” Először esett meg az olim­piák történetében, hogy Olasz­országnak sprinter szerzett aranyérmet. Berruti teljesít­ménye annál nagyobb értékű, mivel 1900 óta, amióta felvet­ték a 200 m-es síkfutást az olimpiai játékok műsorába, csak amerikai győztesei vol­tak, köztük olyan „nagy­ágyúk”, mint Tolan, Owens, Stanfield vagy Morrow. Egy nyilatkozat Livio Ber­­rutitól: — Gyorsan rajtoltam, mivel azt hittem, hogy Nortonnal és Leye-vel kell megküzdenem, s Nortonról pedig tudott dolog, hogy villámgyorsan rajtol. Nekem sikerült jobban. A leg­nagyobb sebességre kapcsol­tam, mindenkit leráztam és reméltem, hogy ki is tudok tar­tani. Főleg a balról futó Leye-t figyeltem, s ebből majdnem baj lett, mert tőlem jobbról Carney száguldott, de mire be­érhetett volna, már elszakí­tottam a célszalagot. „Új lobogó“ az úszást ad­ionban . A vasárnapi olasz lapokban mindent háttérbe szorít Divio HÁROM „ÖTKARIKÁS“ APRÓSÁG Az olimpiai játé­kok műsorán, ugye­bár, nem szerepel szépségverseny? De a versenyzők, a kö­zönség és természe­tesen az olasz lapok, már ezen a téren is megállapították a rangsort. Ezek sze­rint ennek a ver­senynek az első négy helyére Wilma Rudolph, a 100 m-es síkfutás 19 éves olimpiai bajnoka, a szőke Von Saltza, a 16 éves gyorsúszó olimpiai bajnok, az egyik legfiatalabb résztvevő Dana de Verona és Olga Con­­nolly-Fikotova az esélyesek. Az atlétikai ver­senyeken úgy tűnik, — írja egyik jegyze­tében a Corriere Sportivo —, hogy legalább harmincez­­ren szurkolnak a német versenyzők­nek, azonban van egy rejtély, amit senki sem tud meg­oldani. Ez pedig ab­ban nyilvánul meg, hogy ez a hatalmas szurkolótábor csak a versenypályákon látható, a szállodák­ban, panziókban, vendéglőkben és ét­termekben nem hallatszik német szó, s még csak árnyé­kát sem lehet lát­ni németeknek. Hol vannak? Hol étkez­nek? Talán kenyé­ren és olimpián él­nek? S a kérdések­re a válasz meg­nyugtatóan még mindig nincs meg. Folyik tehát a talál­gatás továbbra, ad­dig, amíg egy szem­füles riporter a „titkot”­ meg nem fejti.• A Holland—Guyana-i Wim Esajas vígasz­talhatatlan volt a 600-as előfutamok után. A 25 éves fő­iskolai hallgató ugyanis egyszerűen elaludta előfutamát, a szó legszorosabb értelmében. Úgy tudta, hogy csak délután kerül sorra előfutama és így nyugodtan álmodo­zott a döntőbe ju­tásáról, amikor az indító pisztolya a stadionban dörrent. Lehet, hogy szép volt az álma, de az ébredése nagyon szo­morú ... o. g. * Az olimpiák legfiatalabb sportága, a judo, már Tokióra készülődik A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságot harmadszor ostromolta meg a Nemzetközi Cselgáncs Szövet­ség annak érdekében, hogy a lát­ványos, önvédelmi szempontból különösen fontos sportágat ve­gyék az olimpia műsorára. A harmadik „roham” sikerült. A Magyar Olimpiai Bizottság is tá­mogatta a javaslatot, amelyet a NOB a római olimpia megnyitá­sa előtti napon tartott ülésén el­fogadott. Tokióban tehát már ott lesz­nek a cselgáncsosok, a „tu­'­dósok” is.­­ A sportág fejlődése nyomán határozott így a NOB - mondja dr. Dániel Ernő, a Magyar Csel­gáncs Szövetség elnöke. — Kiala­kult már a kontinensek bajnoki rendszere, hat éve minden má­sodik évben megrendezzük a vi­lágbajnokságot 1961 novemberé­ben — először a sportág törté­netében — európai ország, Fran­ciaország rendezi a VB-t. A jövő évi Európa-bajnokságra május­ban, Rómában kerül sor. Negy­ven ország tagja a Nemzetközi Szövetségnek, ebből 18 ország európai. A magyar tudósok vezetője el­mondotta­, hogy hazai vonalon a tömegsport további fejlesztése és a nemzetközi színvonalhoz való felzárkózás a legfontosabb fel­adat. Örvendetes, hogy a közel­múltban újabb szakosztályok ala­kultak, mint például az ÉTI, a Közgazdasági Egyetem és néhány vidéki szakosztály. Szó van arról, hogy a Honvéd is megalakítja központi cselgáncs-szakosztályát.­­ A nemzetközi színvonalhoz való felzárkózás érdekében — foly­tatja dr. Dániel Ernő — a nemzet­közi szabályokhoz igazítjuk baj­noki versenyrendszerünket. Már ősszel súlycsoportmegkötések nél­kül bonyolítjuk le a felnőttek csa­patbajnokságát. A jövő­­év tava­szán hármas tagozódásban rendez- j zük meg az egyéni bajnokságokat kyu (tanuló) és dán (mester) fo­kon. Színes, érdekes, sok fejlődést ígérő­­a nemzetközi műsorunk is. Decemberben Csehszlovákiával 1961 márciusában a lengyelekkel bonyolítunk, le találkozót. Szeret­nénk 1961. április 4-e tiszteletére egy örökös „Duna Kupa” küzdel­met kiírni, amelyen a dunai orszá­gok válogatottjai vennének részt. Ami pedig a tömegesítést illeti, ezt a serdülőkorúak idei hivatalos ver­senyének, jövőre pedig bajnoksá­­gának bevezetésével kívánjuk elő­segíteni. Rómában még javában folynak a XVII. olimpia küzdelmei, de cselgáncsozóink már Tokióra, a XVIII .olimpia küzdelmeire készü­lődnek! Edres Szécsényi és Kilos, a magyar olimpiai csapat két kitűnő diszkoszvetője hétfőn indul Rómába. Mindkét ver­senyző az utolsó napokban is szorgalmasan edzett. „Dobál­­gatásaik” alapján nyugodtan indíthatjuk mindkettőjüket Ró­mába. AUSZTRIA—SZOVJETUNIÓ 3:1 (0:1) A Bécsben lejátszott nemzet­közi labdarúgómérkőzésen — meglepetésre — a hazai csapat győzött a Nemzetek Kupája győz­tese ellen. Nápoly és Róma á­s olimpiai labdarúgó-torna elődöntőjét várja — Telefonjelentésünk. — A XVII. olimpiai játékokon talán a labdarúgás az egyet­len sportág, amely eddig még nem hozott különösebben nagy meglepetést. Dánia, Ju­goszlávia, Magyarország és Olaszország — abc-sorrend­­ben — valóban az olimpia négy legerősebb labdarúgó­­csapata, az eddig lejátszott mérkőzések alapján. A négyes elődöntőbe való bejutásuk reális és megfelel a papírfor­mának. De mi lesz ezután? Mit hoznak az elődöntők, amelyek hétfőn Nápolyban (Olaszor­szág—Jugoszlávia) és kedden a római Falminio Stadionban (Magyarország—Dánia) kerül­nek lejátszásra? Bár a labda­rúgó-torna eddigi színvonala a többi sportág színvonala alatt maradt — egy találóan szellemes megjegyzés szerint, a 100 m-es síkfutással össze­hasonlítva, 10,8 mp-nek felel meg — azért az érdeklődés nem szenved csorbát. A lapok egyre bővebben foglalkoznak az elődöntő két mérkőzésével, amelyeket az egyéb sportágak szenzációs eredményei, világ­raszóló meglepetései sem tud­nak a háttérbe szorítani. „A magyarok joggal for­málnak igényt az aranyérem­re — írja a Gazetta dello Sport —, bár egy kis árnyé­kot vet a magyar csapat já­tékára, hogy védelme gyenge. Ám lehetséges, hogy a csa­társor iránti nagy bizalom je­le a védők könnyedebb játé­ka.” Magyarország elődöntőbeli ellenfeléről, Dániáról, egyéb­ként igen jó véleménnyel vannak a labdarúgó-torna szakemberei. Igaz, hogy ke­vesebbet adnak a látványos­ságra a dán labdarúgók, de játékuk energiától, életerőtől duzzad. Főként a védekezésük remek és védekezésből villámgyor­san, viharos erővel csap­nak át támadásba. A magyar szakvezetők jól ismerik a dán csapat eré­nyeit, hiszen a 16-os döntő megkezdése előtt éppen a dá­nokkal játszotta utolsó előké­születi mérkőzését Magyaror­szág olimpiai labdarúgó válo­gatottja. Az 1:0 arányú vere­ségünk ugyan balszerencsés körülmények között született meg Koppenhágában, de még­is csak megszületett ... Fő­ként Várhidi, olimpiai válo­gatottunk középhátvédje áll nagy feladat előtt, akinek a kitűnő képességű dán centert, Nielsent kell „gondjaiba ven­ni”. Nielsen kitűnően kezeli a labdát, a legfőbb erénye azonban a villámgyors kitö­rés. Szédületes a középcsatár kezdő sebessége, Várhidinek tehát már a lab­­da átvételében kell megaka­dályoznia Nielsent. A magyar csapat vezetői nem igen változtatnak a fran­ciák ellen jól — bár koránt­sem kifogástalanul — játszó csapaton. Legfeljebb arról le­het szó, hogy Novák vissza­kerül a jobbhátvéd posztjára. A Corriere dello Sport sze­rint a magyar csapat eddig még nem játszotta ki igazi formáját, egyszerűen azért, mert — a lap szerint — nem volt szükség erre. Az­ olasz szaklap cikkírója nem hiszi, hogy az elődöntő másik há­rom csapata közül bármelyik is elvehetni a magyaroktól az aranyérmet. Különösen a Göröcs—Albert—Dunai belső hármas játékere­­j­­ére, gólképességére építi­­ ezt a véleményét. A magyar játékosok köré­­ben igen jó, bizakodó a han­gulat. Nyugodtan készülőd­nek a Dánia elleni mérkő­zésre és az olasz sportlap jós­lásával kapcsolatban ez az általános megjegyzésük: „Bár­csak a próféta beszélne a lap cikkírójából.. Sz. J. Rába kettős győzelme Sztálinvárosban, a gyorsasági bajnokság I. fordulójában Több ezer néző előtt bo­nyolították le Sztálinvárosban a Magyar Népköztársaság 1960. évi motorkerékpáros és autós bajnokságának III. fordulóját. Meglepően nagy mezőny, 12 vidéki és 5 budapesti motoros­klub 113 versenyzője küzdött a jól előkészített pályán. Ál­talában a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség versenyzői szerepeltek a legjobban, egyé­nileg Rába (MHS) a 125 kem­­es és a 350 kem-es sportgé­pek kategóriájában kettős győzelmet aratott. A 125 kem-es speciálgépek versenyét Szabó II. (MHS), a 250 kcm­­es sportgépek küzdelmét Csep­­regi (Bp. Honvéd) nyerte. A további futam győztese: Her­nádi, MHS (350 kem special), Kurucz, Bp. Honvéd (500 kem special), Polacsik—Karkecz Szolnoki MHS, Péter—Zafe­­well MHS, Domsa—Benedek Bp. Honvéd (oldalkocsis kate­góriák), Kozma és Wimmer III. Autójavító Vállalat (autók 1100 kem-ig, illetve 1100 kem feletti kategória). Vasárnap délelőtt, a Népli­getben az MHL és a Honvéd közös rendezésében kerül sor­ra a bajnokság 5. fordulója. Új magyar rekord (442 cm) rúdugrásban Az olimpiai vasárnap ke­vés hazai atlétikai eseményé­ből a Vasas versenye vált nevezetessé a Bp. Honvéd jó formában levő rúdugró ver­senyzője, Miskei János jóvol­tából. Miskei kitűnő, 380, 400, 420, 430 cm sorozat után 442- re­ javította az addig 440 cm-es országos rekordot. Mis­keinek a 442 után 446-on is volt egy biztató kísérlete. Az országos rekordot tartó Hor­váth (II. Dózsa)­ 430-at, míg a harmadik helyezett Csaba (Vasas) kerek 400-at ugrott TOTO-POSTA A TOTO 36. heti telitalálata 1. Szfehérvár—Szombath. 2:9 A H. H. tippjei a 37. hétre 2. Elektromos—Magyaróv. 1:4 3. PETC—Láng 1:1 4. Komló—Sztálinváros 0:0 5. Bp. Előre—BVSC 2:3 6. Szolnok—Egyetértés 3:0 7. Kecskemét—Pénzügyi 1:2 8. Cegléd—Bp. Spartacu­ 2:0 9. Rennes—Reims 2:2 10. Tropes—Angers 1:2 11. Le Havre—Sedan 1:0 12. Nimes—St. Francais 4:3 1­1.Láng—SzállítokX 2 2 2.ZTE—Komló1 X 3.K. Lombik—Elektromos1 X X 4.Magyaróv.—Sóf­eh­érv.1 2 5.Vác—B. Spartacus2 X 1 6.Budafok—BVTK1 X X 7.Miskolc—Bp.Előre1 1 8.Nyíregyh.—Kecseke.nét .12 X 9.Lens—Reims2 X 2 10. Angers—Nimes2 X 1 11.Limoges—RC Forts2 1 1 LyonarliiC£ ___*X GYŐZÖTT A VASAS • KIKAPOTT A FRADI A külföldön portyázó ma­gyar labdarúgócsapatok közül a tartalékos Ferencváros No­­viszádon 12 000 néző előtt 1:0 ará­nyú vereséget szenvedett a Vojvodinától, a Vasas pedig Szabadkán 1:0-ra legyőzte a Spartak-Subotica csapatát. A Szombathely újabb veresége­ Az NB II. ötödik fordulójának eredményei közül a Szombathely újabb, székesfehérvári, veresége a legnagyobb meglepetés. A Ganz- MÁVAG első pontját veszítette el idegenben, a Borsod ellen. Várat­lan az Elektromos nagy gólarányú hazai veresége is. A Bp. Előre, úgy látszik, kezd magára találni, a BVSC ellen javuló játékkal szen­vedett minimális ve­rséget. KELETI CSOPORT: Cegléd—Bp. Spartacus 2:0 Borsod—Ganz-MÁVAG 1:1 Bp. Előre—BVSC 2:3 SZVSE—Miskolc 2:1 Diósgyőri B.—Jászberény 3:2 Szolnok—Egyetértés 3:0 Kecskemét—Pénzügyőr 2:2 NYUGATI CSOPORT: BVTK—Vác 4 Ki Oroszlány—Budafok 2:2 Szfehérvár—Szombathely 2:0 Elektromos—Magyaróvár 1:4 Szállítók—K. Lombik 0:0 B. Spartacus—ZTE 4:2 PETC—Láng 1:1 Komló—Sztálinváros 0:0 HÉTFŐI HÍREK Politikai hetilap Főszerkesztő: Parla­gi György Szerkesztő: Gombó Pál Szerkesztőség: Bp. V„ Bajcsy-Zs. út 78. IV. em. Telefon: 118—007 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 343—100. Terjeszti a Magyar Posta. . Zrínyi Nyomda

Next