Hétfői Hírek, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1960-10-24 / 43. szám
Budapest lesz a repülés-meteorológiai hálózat egyik európai központja Időjárást jósol a számológép Az idei szeszélyes időjárás alaposan kifogott a meteorológusokon is, akik Madridban kongresszusukat napokon át szakadó esőben tartották. Maguknak sem tudtak jól időt jósolni — mondja kárörvendve az annyiszor póruljárt kiránduló. — Sajnos, néha igaza van a közönségnek, valóban nem mindig pontos az előjelzésünk — mondja a kongresszusról most hazatért Dési Frigyes professzor, a Meteorológiai Intézet igazgatója. — Az időjárás azonban ezer asszonynál is szeszélyesebb s gyakran kifog a sok évtizedes tapasztalaton, és a legérzékenyebb műszereken is. Különösen nehéz nálunk, a Kárpát-medencében az előjelzés, mert a hatalmas hegyvonulatok néha váratlanul feltartóztatnak egy hideg tömeget, vagy dél felé nyomják le, s keresztülhúzzák a meteorológus minden feltevését. Az idő előjelzése egyébként nemcsak hazánkban, de világszerte kényes probléma s éppen az eddigi jelzési módszerek megjavításáról tanácskoztunk Madridban, ahol az összes európai ország képviselőin kívül Közel-Kelet és Észak-Afrika államainak meteorológusai is részt vettek a kongresszuson." Mi mindent tud a klímaatlasz? A legfontosabb és a közönséget is közvetlenül érintő kérdésekről szólva, elmondotta Dési professzor, hogy a polgári repülés eligazítására a régi és már az egész világot behálózó meteorológiai állomásokkal párhuzamosan kiépítik a repülés meteorológiai láncolatát, mely kizárólag a repülők tájékoztatására szolgál. A megállapodások szerint a repülés meteorológiai hálózat egyik központja Európában a magyar főváros lesz, ahová az újonnan kiépülő rádió vonalakon kontinensünk minden tájáról félóránként ömlenek majd a távírógépeken a jelentések. A kongresszus részvevői megállapodtak abban is, hogy elkészítik az európai körzet klímatérképét, mely egyik része lesz majd a klíma világ atlasznak. A magyar klímamengű elektronikus számológépek megjelenésével lehetővé válik, s percek alatt feldolgozhatják a világ minden tájáról áradó számadatokat. A rendkívül drága berendezések miatt azonban nem gazdaságos, hogy ugyanazokat az adatokat minden meteorológiai állomáson feldolgozzák, ezért vetődött fel a javaslat: központi prognosztikai intézetet kell létesíteni Európában. Ez az egész kontinens, sőt a környező afrikai és ázsiai országok részére is elkészíti számológépei segítségével az úgynevezett számszerű prognózist, s ezeket a prognózis-térképeket képtávírón továbbítja az időjelző állomásokra. — Ez egyelőre csak elgondolás — mondja Dési professzor. Egyelőre nem áll rendelkezésünkre ilyen horribilisan drága elektronikus számológép, de munkatársaink már készülnek számszerű időjelzés későbbi bevezetésére. n. 1. Számszerű időelőjelzés Érdekes téma volt az úgynevezett számszerű időelőjelzés, melynek az a lényege, hogy egy matematikai eljárással a jelenleginél lényegesen pontosabb prognózist adhatnak. Ehhez azonban valóságos számrengeteget, több tízezer képletet kellene megoldani a meteorológusnak, s ez a számolás, mely a másnapi pontos időjárást adná meg, akár évekig is eltartana. Ennek az elméletnek gyakorlati megvalósítása azonban most, a nagy teljesít Az év végéig 30 új taxiállomás lesz Budapesten Választhat az utas kis- és nagykocsi között A fővárosi taxivállalat ebben az évben 30 új taxiállomást létesít. Részben a belső — Tudna nekem arra válaszolni, hogy miért csinál ennyi selejtet? (Erdei rajza) városnegyedekben, részben pedig az új lakónegyedeknél. Korábban, de még az utóbbi hónapokban is, az utasnak az új állomásokon a várakozó kocsik közül az elsőt kellett igénybe vennie. Ez nagyon helyes intézkedés volt, hiszen joggal indult útnak a taxiállomásról az a kocsi, amely előbb futott be. Most azonban az utas, választhat kis- és nagykocsi között. Lélektani kutatásokat végeztek az üzemekben --------------- ------;ys«r Imerikai újságíró leplezi le a Szabad Európa Rádió magyar fasisztáit Bármilyen különös, a nyugati sajtóban még mindig vitáznak afelett, hogy dolgoznak-e a Szabad Európa Rádiónál magyar fasiszták? Holott köztudomású, hogy ott elsősorban ők a hangadók. Az újabb vitát Leslie B. Barn atlasz néhány európai ország New York. újságíró könyveséval együtt, a kongresszusra már el is készült. Ennek segítségével nemcsak az időjárás szeszélyei közt könnyebb eligazodni, hanem világszerte óriási segítséget nyújt a mezőgazdaságnak, mert a klímaatlasz sok évtizedes, de nem ritkán több évszázados tapasztalatok alapján tünteti fel, hol mennyi az évi napsütés, csapadék, milyenek a széljárások, s ennek megfelelően könnyen eldöntheti a mezőgazdasági szakember, hogy milyen növény termesztése ott a legcélszerűbb. De nagy segítséget jelent a klímaatlasz az orvostudománynak is, üdülők, kórházak, szanatóriumok telepítéséhez. („Reluctant Satellites”) indította el. Ez a könyv ugyan mindenestől hidegháborús célzatú, viszont a nyugati propaganda hatástalanságának egyik fő okát abban látja, hogy „mivel a Nyugat a fasiszta, antiszemita kalandorcsoportokat támogatja, elvágta magát az igazi keleteurópai közvéleménytől”. (153. lap.) „A magyar fasiszták legfőbb központja — írja a szerző — NewYork, Washington és München. Beszivárogtak a Szabad Európa Rádióhoz és a CIA-hoz. Ezek az értéktelen és ártalmas emberek megtöltötték a legtöbb amerikai propaganda szervet”. (153. ].) Bain szeretné megszabadítani a háborús hírverést ezektől a „tehertételektől” és felteszi a kérdést: „Hogyan lehet ilyen megbízhatatlan embereket alkalmazni ?” A Szabad Európa igazgatósága természetesen mindanynyiszor kereken visszautasítja ezt a vádat. Több ízben kijelentette, hogy „csak tiszta múltú embereket alkalmazunk, nálunk nincsenek nácik”. A nyilvánvaló valótlanságon felháborodva, de nem utolsósorban kenyéririgységből is, a jól fizetett állásokból kimaradt magyar disszidáns újságírók egyre-másra kiszerkesztik Szabad Európabeli fasiszta kollégáikat. Major Róbert például, aki jelenleg, New Yorkban él, hosszú, de korántsem teljes névsort készített azokról a prominens nyilasokról, árpádsávosokról, fasiszta katonatisztekről, akik a Szabad Európa Rádió magyar osztályán, illetve a Szabad Európa által pénzelt propaganda szerveknél töltenek be bizalmi beosztást. A listát benyújtotta az illetékesekhez és cikk formájában megjelentette a „Hatikva” című magyar nyelvű zsidó lapban (Buenos Aires). Csak néhányat a félszáz névből: András Károly, az „Egyedül vagyunk” volt munkatársa, a Sztójay- kormány pozsonyi sajtóattaséja, Ágh János, az „Új Magyarság” volt munkatársa, „vitéz” Béry László, a budapesti rádió igazgatója a német megszállás alatt, Borsányi Julián, Szálasi-alezredes, Csonka Emil, Szálasi titkára, életrajzírója, az „összetartás” volt munkatársa, Csonka Emilné, Dörey Ferenc, az 1945-ös magyaróvári nyilas rádió egyik vezetője, Hunyady László náci főispán, Kovarcz Dezső és Kovarcz Dezsőné, Szálasi közvetlen munkatársai, a nyilas miniszter testvére, illetve sógornője, Kovách Aladár, volt színház-direktor, a „Kazárföldön” című antiszemita könyv kiadója, Megyery Ella, Szálasiék bécsi rádióadásának bemondója, csendőrtiszt. Tollas Tibor -te TACSKO (Scampolo) Carlo Niccodemi színművének filmváltozata. Színes nyugatnémet vígjáték, főszerepben Romy Schneider. Széles változatban is. 10 éven alul nem ajánlott. Bemutató: október 27. Minden korosztályt másképp kell nevelni, de az oktatásban is változatosság szükséges A Gyermeklélektani Intézet figyelemre méltó kísérletei „Amivel itt foglalkoznak, arról minden szülőnek és nevelőnek tudnia kellene.. Ezzel a gondolattal lépek ki a Magyar Tudományos Akadémia Gyermeklélektani Intézetének Szondy utcai kapuján. Eleven, „életszagú” tudomány ez, eredményeit a mindennapos nevelői gyakorlatban is hasznosítani kellene. Az intézet kutatói beszélgetésünk során megismertettek legfőbb kutatási témáikkal, érdekes kísérleteik eredményeivel. Lássunk ezek közül néhányat. 1400 tanuló bizalmas vallomása Milyen kapcsolatban állnak a 10—18 éves gyerekek szüleikkel, tanáraikkal, diáktársaikkal? Az egyik pszichológus munkacsoport erre az izgalmas problémára kereste a választ. Két és fél évig félszáz fővárosi iskolában hospitáltak, majd néhány kiválasztott tanintézet 1400 tanulóját kérdezgették, írásban vagy bizalmas, négyszemközti beszélgetéseken. A szétosztott kérdőívek különböző otthoniiskolái jutalmazási és büntetési formák hatását firtatták. Például: az egész iskola előtt kitüntetnek; az osztályfőnök megdicsér; tisztséget kapsz; szüleid elégedettek az igyekezeteddel; társaid helyeslik amit tettél; te tudod, hogy helyesen cselekedtél stb. —, majd ugyanígy az összes büntetéseket is felsorolták. A gyerekeknek meg kellett jelölniük, melyeket tartják a legkedvesebb jutalmaknak és a legsúlyosabb büntetéseknek. A válaszok az egyes korcsoportokon belül szinte teljesen ugyanazt a lelki beállítottságot tükrözték. Azt mutatták: a gyermek erkölcsi fejlődése fokról fokra lépve jut egyre magasabbra. Az elsősöktől az érettségizőkig A KIS ISKOLÁSOK általában a kényszert, a testi fenyítést tartják a leghatásosabb büntetésnek és az ajándékot a legnagyobb jutalomnak. („Ha jó leszek, akkor anyuka vesz valamit.”) A „FELSŐSÖK”, a 12-13 évesek már kezdik bíráló szemmel nézni a felnőtteket és még a fájdalmas büntetés hatása is lepereg róluk, dacolnak akár a pofonnal is, ha különben nem tisztelik és szeretik a nevelőt. A szeretett tanártól, a rajongott „példaképtől” azonban még az igazságtalan döntést is zokszó nélkül elfogadják, sőt mentegetik is: „Ebben is igaza volt, csak nem úgy sikerült, ahogyan akarta.” Már sokat gondolnak a „jövőjükre” és maradandó jutalmakra vágynak, például dicsérő oklevélre, ami „örökre” igazolja azt, hogy a közösségben kiemelkedtek, kiváltak a többiek közül. A SERDÜLŐK, a 14-15 évesek számára a társaik véleménye már legalább olyan fontossá válik mint a nevelőké. Ez azonban még nem mindig a közösségi összetartás jele (hiszen iskolatársaikat, sőt barátaikat is még lépten-nyomon gyanúsíthatják: „mindegyik hazudós”, „mindenki árulkodik” stb.) s érzelmi rugóira rávilágít a vissza-visszatérő vallomás: „Engem az osztályban senki sem szeret. Ezért akarok népszerűvé tenni, hogy akkor majd befogadjanak és felnézzenek rám.” Szerepjátszásból ekkor kezdik lebecsülni, kritizálni a szülők és tanárok (a „tekintélyek”) véleményét és kicsúfolják azokat, akik mindenért a mamához-papához szaladnak. De az őszinte négyszemközti beszélgetés alkalmával azért beismerik: még mindig szüleik véleményére hallgatnak legjobban. („Nekik több tapasztalatuk van.”) BAKFISOK ÉS FIATALEMBEREK: A lányok általában 16, a fiúk 17 éves korukban egyszerre érettebbé, „kész felnőtté” válnak. Ekkor kezdenek elsősorban saját lelkiismeretükre, személyes ítéletükre hallgatni, bízni önmagukban. A közösség véleményét most már nemcsak érvényesülni akarásból veszik számításba, s szinte kibogozhatatlanok azok az érzelmi szálak, amelyek összefűzik őket. De megbecsülik, jó szívvel fogadják a szülők és a tanárok véleményét is, „nem azért, mert mindenben igazuk van, hanem mert szeretetből mondják és csak jót akarnak nekünk”. Megfigyelés alatt: az értelem és az emlékezet Hogyan kell és mennyit lehet tanítani a különböző korú gyermekeknek? Erre is feleletet ad a pszichológia, mert nemcsak a nevelésnek, hanem az oktatásnak is megvan a lélektana. Az intézet egyik kutatója egy évig minden alkalommal részt vett egy iskola történelemóráin, s részletesen kimutatta, hogy az akkori tankönyv szövegéből mit, mennyit s miért nem értettek meg a tanulók. A kutató a kísérletből azt a tapasztalatot szűrte le, hogy a tankönyvek nyelvezete, stílusa sok esetben nehéz, nem megfelelő: tele van ismeretlen fogalmakkal, s túl sokszor használ a kisebbek számára érthetetlen, alárendelő szerkezetű, bonyolult körmondatokat. A gyermeklélektani vizsgálatok értékes segítséget adnak a szaktárgyak oktatásához is. Keresik azokat a módszereket, amelyekkel a legnehezebb, elvont tantárgyakat is szemléletesen lehetne előadni. A nyelvtani fogalmak például nemegyszer rejtenek magukban szemléletes elemeket: névutó, névelő, igekötő. És még sok hasonlót lehetne felsorolni. Ha ezeket a tanításnál és a táblázatok összeállításánál is figyelembe veszik, a szórendi szabályok vagy a főnévi és igeragozás szövevényes rendszere is gyorsabban, könnyebben megragad a gyermekek emlékezetében. Az intézet munkatársai végül elmondották, hogy kívánatos lenne, ha a tanárok (de a szülők is) bővítenék nemegyszer erősen hiányos nevelés-lélektani ismereteiket. Erre itt-ott már van törekvés, s hogy mennyire szükség van rá, azt talán e rövid cikkben leírt futó benyomások is bizonyítják. V. Gy. :| Miért fájnak öt központiKéses budapesti ház lakói ? Tengeri kígyó lett a csőkígyóból — Van új radiátor, de nincs meleg — Ki felelős a fűtés nélküli házak rideg sorsáért? Kint sincs már meleg, de a lakásban még alacsonyabb a hőmérséklet. A III., Corvin Ottó utca 61—63. számú házak szobáinak betonfalai valósággal ontják a hideget. Alig 10 fok a hőmérséklet, s a gyerekek a gáztűzhellyel melegített konyhában írják iskolai feladatukat. Hasonló a helyzet a szomszédos ikerházban. A fűtés ugyanis a négy házban, s mintegy 200 lakást számláló lakótömbben mind a mai napig nem indult meg. Az emberek joggal zúgolódnak, s az esti lakógyűlés — melynek a fűtésen kívül nincs is más témája — legalább olyan éleshangú, mint amilyen kellemetlen hidegek a lakások. A fővárosi tanács Házkezelési Igazgatósága nem tud választ adni, miért nem indult meg ezekben a házakban a fűtés, így magunk nyomozzuk ki a meleget nem szolgáltató csőkígyó immár tengeri kígyóvá fajuló történetét. Évek óta baj volt a központi fűtéssel, s az elmúlt fűtési szezon után már elkerülhetetlenné vált a radiátorok és a melegvíz-bojler agyonlyukadt , csőkígyójának kicserélése. Április 15-én, a fűtési idény hivatalos befejeztekor, bár még hideg volt az időjárás, s szén is volt a pincében, nem engedték tovább működni a berendezéseket, mondván: sürgősen hozzá kell látni a cseréhez. A Kazánjavító és Szerelő Vállalat ugyanis már a tél folyamán, januárban értesült erről a munkáról, s a fűtés befejezte után hamarosan ki is cserélte a radiátorokat. A rossz csőkígyót azonban a helyén hagyták, s többszöri nógatásra sem szerett újat helyére a vállalat. A radiátorcsere sokkal egyszerűbb munka volt, s 400 ezer forint értékkel javította a vállalat tervét, míg a csőcsere csak körülbelül 40 ezer forintnyi hasznot jelentett — és komplikáltabb munkát. Mire végül megérkeztek a szerelők, már beköszöntött a fűtési idény. A lakók — akár egy sportesemény szurkolói—, úgy drukkoltak nekik, hogy minél hamarább befejezhessék a munkát, ők azonban csak legyintettek, mondván: hiába viszik el a rossz csövet, jó úgy sincs raktáron. Az Óbudai Hajógyár — nagyrészt e vállalat dolgozói laknak a házakban —, soron kívül csövet szerzett, sőt azt is felajánlotta: társadalmi munkában elvégzi a cső szükséges átalakítását. A szerelő vállalat azonban tovább halogatta a munka megkezdését, s most végül — érdeklődésünk nyomán —, a fővárosi tanács is erélyesen közbelépett, így ígéret és remény van rá, hogy a kazánjavító által „elvállalt” december 31-i határidő helyett az egyik ikerházban már a hét végén, a másikban pedig az ezt követő héten végre megindulhat a fűtés. Elmondották a fővárosi tanács Házkezelési Igazgatóságán még, hogy a főváros több más lakóházában is gondot okozott a központi fűtés beindítása, mert az igényelt és szükséges 4900 négyzetméter helyett csak 2000 négyzetméter kazánt kaptak, így bár mintegy 2100 kazánon elvégezték a kisebb-nagobb javításokat, 49 kazán cseréje a következő hónapokra, s mintegy 90 csere pedig a jövő évre húzódik át. Az intézkedések azonban már mindenütt megtörténtek, és — ha egyelőre nem is teljes kapacitással — de a folyamatos fűtést ezekben a házakban is biztosították. A Corvin Ottó utcai házakon kívül egész Budapesten csupán három olyan lakóházat tartanak nyilván, ahol nem indult be még a fűtés. Az Avar u. 9-ben és a Fodor utca 11-ben azonban a hét végére szintén elvégzik a kazáncseréket. Egyedül az V., Kossuth Lajos utca 13. számú ház marad november 20-ig központi fűtés nélkül, ahol az anyaghiányon kívül a tervező vállalat, az ÉVITERV késedelmes munkája tolta ki a határidőt. Nagy Lajos Küldjön külföldre márkás Sporcelán!, kerámia!,ötvösművet, dísztárgyat Ön kiválasztja, és mindent elintéz az Iparművészeti Vállalat Budapest, V. Kossuth Lajos utca 12.élemelet