Hétfői Hírek, 1960 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1960-10-24 / 43. szám

Budapest lesz a repülés-meteorológiai hálózat egyik európai központja Időjárást jósol a számológép Az idei szeszélyes időjárás alaposan kifogott a meteoroló­gusokon is, akik Madridban kongresszusukat napokon át szakadó esőben tartották. Ma­guknak sem tudtak jól időt jó­solni — mondja kárörvendve az annyiszor póruljárt kirán­duló. — Sajnos, néha igaza van a közönségnek, valóban nem mindig pontos az előjelzésünk — mondja a kongresszusról most hazatért Dési Frigyes professzor, a Meteorológiai In­tézet igazgatója. — Az időjá­rás azonban ezer asszonynál is szeszélyesebb s gyakran kifog a sok évtizedes tapasztalaton, és a legérzékenyebb műszere­ken is. Különösen nehéz ná­lunk, a Kárpát-medencében az előjelzés, mert a hatalmas hegyvonulatok néha váratla­nul feltartóztatnak egy hideg tömeget, vagy dél felé nyom­ják le, s keresztülhúzzák a meteorológus minden feltevé­sét. Az idő előjelzése egyéb­ként nemcsak hazánkban, de világszerte kényes probléma s éppen az eddigi jelzési mód­szerek megjavításáról tanács­koztunk Madridban, ahol az összes európai ország képvise­lőin kívül Közel-Kelet és Észak-Afrika államainak me­teorológusai is részt vettek a kongresszuson." Mi mindent tud a klíma­atlasz? A legfontosabb és a közönsé­get is közvetlenül érintő kér­désekről szólva, elmondotta Dési professzor, hogy a polgári repülés eligazítására a régi és már az egész világot behálózó meteorológiai állomásokkal párhuzamosan kiépítik a repü­lés meteorológiai láncolatát, mely kizárólag a repülők tájé­koztatására szolgál. A megál­lapodások szerint a repülés meteorológiai hálózat egyik központja Európában a ma­gyar főváros lesz, ahová az újonnan kiépülő rádió vonala­kon kontinensünk minden tá­járól félóránként ömlenek majd a távírógépeken a jelen­tések. A kongresszus részvevői megállapodtak abban is, hogy elkészítik az európai körzet klíma­térképét, mely egyik ré­sze lesz majd a klíma világ atlasznak. A magyar klíma­mengű elektronikus számoló­gépek megjelenésével lehetővé válik, s percek alatt feldolgoz­hatják a világ minden tájáról áradó számadatokat. A rend­kívül drága berendezések miatt azonban nem gazdasá­gos, hogy ugyanazokat az ada­tokat minden meteorológiai ál­lomáson feldolgozzák, ezért vetődött fel a javaslat: köz­ponti prognosztikai intézetet kell létesíteni Európában. Ez­­ az egész kontinens, sőt a kör­nyező afrikai és ázsiai országok részére is elkészíti számoló­gépei segítségével az úgyneve­zett számszerű prognózist, s ezeket a prognózis-térképeket képtávírón továbbítja az idő­jelző állomásokra. — Ez egyelőre csak elgondo­lás — mondja Dési professzor. Egyelőre nem áll rendelkezé­sünkre ilyen horribilisan drága elektronikus számológép, de munkatársaink már készülnek számszerű időjelzés későbbi bevezetésére. n. 1. Számszerű időelőjelzés Érdekes téma volt az úgyne­vezett számszerű időelőjelzés, melynek az a lényege, hogy egy matematikai eljárással a jelenleginél lényegesen ponto­sabb prognózist adhatnak. Eh­hez azonban valóságos szám­­rengeteget, több tízezer képle­tet kellene megoldani a mete­orológusnak, s ez a számolás, mely a másnapi pontos időjá­rást adná meg, akár évekig is eltartana. Ennek az elmélet­nek gyakorlati megvalósítása azonban most, a nagy teljesít­ Az év végéig 30 új taxiállomás lesz Budapesten Választhat az utas kis- és nagykocsi között A fővárosi taxivállalat eb­ben az évben 30 új taxiállo­mást létesít. Részben a belső — Tudna nekem arra vá­laszolni, hogy miért csinál ennyi selejtet? (Erdei rajza) városnegyedekben, részben pe­dig az új lakónegyedeknél. Korábban, de még az utóbbi hónapokban is, az utasnak az ú­j állomásokon a várakozó ko­csik közül az elsőt kellett igénybe vennie. Ez nagyon he­lyes intézkedés volt, hiszen joggal indult útnak a taxiál­lomásról az a kocsi, amely előbb futott be. Most azonban az utas, választhat kis- és nagykocsi között.­ ­ Lélektani kutatásokat végez­­tek az üzemekben --------------- ------;ys«r Imerikai újságíró leplezi le a Szabad Európa Rádió magyar fasisztáit Bármilyen különös, a nyu­gati sajtóban még mindig vitáznak afelett, hogy dolgoz­nak-e a Szabad Európa Rá­diónál magyar fasiszták? Holott köztudomású, hogy ott elsősorban ők a hangadók. Az újabb vitát Leslie B. Barn atlasz néhány európai ország­­ New York.­ újságíró könyve­séval együtt, a kongresszusra már el is készült. Ennek segít­ségével nemcsak az időjárás szeszélyei közt könnyebb el­igazodni, hanem világszerte óriási segítséget nyújt a mezőgazdaságnak, mert a klí­ma­atlasz sok évtizedes, de nem ritkán több évszázados tapasztalatok alapján tünteti fel, hol mennyi az évi napsü­tés, csapadék, milyenek a szél­járások, s ennek megfelelően könnyen eldöntheti a mezőgaz­dasági szakember, hogy mi­lyen növény termesztése ott a legcélszerűbb. De nagy segít­séget jelent a klíma­atlasz az orvostudománynak is, üdülők, kórházak, szanatóriumok tele­pítéséhez. („Reluctant Satellites”) indí­totta el. Ez a könyv ugyan mindenestől hidegháborús célzatú, viszont a nyugati propaganda hatástalanságá­nak egyik fő okát abban látja, hogy „mivel a Nyugat a fasiszta, antiszemita kalan­dorcsoportokat támogatja, el­vágta magát az igazi kelet­európai közvéleménytől”. (153. lap.) „A magyar fasiszták leg­főbb központja — írja a szer­ző — New­­York, Washington és München. Beszivárogtak a Szabad Európa Rádióhoz és a CIA-hoz. Ezek az értéktelen és ártalmas emberek megtöl­tötték a legtöbb amerikai propaganda szervet”. (153. ].) Bain szeretné megszabadítani a háborús hírverést ezektől a „tehertételektől” és felteszi a kérdést: „Hogyan lehet ilyen megbízhatatlan embereket al­kalmazni ?” A Szabad Európa igazgató­sága természetesen mindany­­nyiszor kereken visszautasítja ezt a vádat. Több ízben kije­lentette, hogy „csak tiszta múltú embereket alkalma­zunk, nálunk nincsenek ná­cik”. A nyilvánvaló valótlansá­gon felháborodva, de nem utolsósorban kenyéririgység­­ből is, a jól fizetett állások­ból kimaradt magyar disszi­dáns újságírók egyre-másra kiszerkesztik Szabad Európa­­beli fasiszta kollégáikat. Ma­jor Róbert például, aki jelen­leg, New Yorkban él, hosszú, de korántsem teljes névsort készített azokról a prominens nyilasokról, árpádsávosokról, fasiszta katonatisztekről, akik a Szabad Európa Rádió ma­gyar osztályán, illetve a Sza­bad Európa által pénzelt pro­paganda szerveknél töltenek be bizalmi beosztást. A lis­tát benyújtotta az illetékesek­hez és cikk formájában meg­jelentette a „Hatikva” című magyar nyelvű zsidó lapban (Buenos Aires). Csak néhányat a félszáz névből: András Károly, az „Egyedül vagyunk” volt munkatársa, a Sztójay- kor­mány pozsonyi sajtóattaséja, Ágh­ János, az „Új Magyar­ság” volt munkatársa, „vitéz” Béry László, a budapesti rá­dió igazgatója a német meg­szállás alatt, Borsányi Julián, Szálasi-alezredes, Csonka Emil, Szálasi titkára, életrajz­írója, az „összetartás” volt munkatársa, Csonka Emilné, Dörey Ferenc, az 1945-ös ma­gyaróvári nyilas rádió egyik vezetője, Hunyady László náci főispán, Kovarcz Dezső és Kovarcz Dezsőné, Szálasi közvetlen munkatársai, a nyi­las miniszter testvére, illetve sógornője, Kovách Aladár, volt színház-direktor, a „Ka­zárföldön” című antiszemita könyv kiadója, Megyery Ella, Szálasiék bécsi rádióadásának bemondója, csendőrtiszt. Tollas Tibor -te TACSKO (Scampolo) Carlo Niccodemi színművének filmváltozata. Színes nyugat­német vígjáték, főszerepben Romy Schneider. Széles változatban is. 10 éven alul nem ajánlott.­­ Bemutató: október 27. Minden korosztályt másképp kell nevelni, de az oktatásban is változatosság szükséges A Gyermeklélektani Intézet figyelemre méltó kísérletei „Amivel itt foglalkoznak, arról minden szülőnek és nevelőnek tudnia kellene.. Ezzel a gondolattal lépek ki a Magyar Tudományos Aka­démia Gyermeklélektani Inté­zetének Szondy utcai kapu­ján. Eleven, „életszagú” tudo­mány ez, eredményeit a min­dennapos nevelői gyakorlat­ban is hasznosítani kellene. Az intézet kutatói beszélge­tésünk során megismertettek legfőbb kutatási témáikkal, érdekes kísérleteik eredmé­nyeivel. Lássunk ezek közül néhányat. 1400 tanuló bizalmas vallomása Milyen kapcsolatban állnak a 10—18 éves gyerekek szü­leikkel, tanáraikkal, diáktár­saikkal? Az egyik pszicho­lógus munkacsoport erre az izgalmas problémára kereste a választ. Két és fél évig félszáz fővárosi iskolában hospitáltak, majd néhány ki­választott tanintézet 1400 ta­nulóját kérdezgették, írásban vagy bizalmas, négyszemközti beszélgetéseken. A szétosztott kérdőívek különböző otthoni­­iskolái jutalmazási és bünte­tési formák hatását firtatták. Például: az egész iskola előtt kitüntetnek; az osztályfőnök megdicsér; tisztséget kapsz; szüleid elégedettek az igyeke­zeteddel; társaid helyeslik amit tettél; te tudod, hogy helyesen cselekedtél stb. —, majd ugyanígy az összes bün­tetéseket is felsorolták. A gyerekeknek meg kellett je­lölniük, melyeket tartják a legkedvesebb jutalmaknak és a legsúlyosabb büntetéseknek. A válaszok az egyes korcso­portokon belül szinte teljesen ugyanazt a lelki beállítottsá­got tükrözték. Azt mutatták: a gyermek erkölcsi fejlődése fokról fokra lépve jut egyre magasabbra. Az elsősöktől az érettségizőkig A KIS ISKOLÁSOK álta­lában a kényszert, a testi fe­nyítést tartják a leghatáso­sabb büntetésnek és az aján­dékot a legnagyobb jutalom­nak. („Ha jó leszek, akkor anyuka vesz valamit.”) A „FELSŐSÖK”, a 12-13 évesek már kezdik bíráló szemmel nézni a felnőtteket és még a fájdalmas büntetés hatása is lepereg róluk, da­colnak akár a pofonnal is, ha különben nem tisztelik és szeretik a nevelőt. A szere­tett tanártól, a rajongott „pél­daképtől” azonban még az igazságtalan döntést is zokszó nélkül elfogadják, sőt mente­getik is: „Ebben is igaza volt, csak nem úgy sikerült, aho­gyan akarta.” Már sokat gon­dolnak a „jövőjükre” és ma­radandó jutalmakra vágynak, például dicsérő oklevélre, ami „örökre” igazolja azt, hogy a közösségben kiemel­kedtek, kiváltak a többiek közül. A SERDÜLŐK, a 14-15 évesek számára a társaik vé­leménye már legalább olyan fontossá válik mint a neve­lőké. Ez azonban még nem mindig a közösségi összetar­tás jele (hiszen iskolatár­saikat, sőt barátaikat is még lépten-nyomon gyanúsíthat­ják: „mindegyik hazudós”, „mindenki árulkodik” stb.) s érzelmi rugóira rávilágít a vissza-visszatérő vallomás: „Engem az osztályban senki sem szeret. Ezért akarok nép­szerűvé tenni, hogy akkor majd befogadjanak és felnéz­zenek rám.” Szerepjátszásból ekkor kezdik lebecsülni, kri­tizálni a szülők és tanárok (a „tekintélyek”) véleményét és kicsúfolják azokat, akik mindenért a mamához-papá­­hoz szaladnak. De az őszinte négyszemközti beszélgetés al­kalmával azért beismerik: még mindig szüleik vélemé­nyére hallgatnak legjobban. („Nekik több tapasztalatuk van.”) BAKFISOK ÉS FIATAL­EMBEREK: A lányok általá­ban 16, a fiúk 17 éves koruk­ban egyszerre érettebbé, „kész felnőtté” válnak. Ekkor kez­denek elsősorban saját lelki­ismeretükre, személyes ítéle­tükre hallgatni, bízni önma­gukban. A közösség vélemé­nyét most már nemcsak ér­vényesülni akarásból veszik számításba, s szinte kibogoz­­hatatlanok azok az érzelmi szálak, amelyek összefűzik őket. De megbecsülik, jó szívvel fogadják a szülők és a tanárok véleményét is, „nem azért, mert mindenben igazuk van, hanem mert sze­retetből mondják és csak jót akarnak nekünk”. Megfigyelés alatt: az értelem és az emlékezet Hogyan kell és mennyit le­het tanítani a különböző korú gyermekeknek? Erre is feleletet ad a pszichológia, mert nemcsak a nevelésnek, hanem az oktatásnak is meg­van a lélektana. Az intézet egyik kutatója egy évig min­den alkalommal részt vett egy iskola történelemóráin, s részletesen kimutatta, hogy az akkori tankönyv szö­vegéből mit, mennyit s miért nem értettek meg a tanulók. A kutató a kísérletből azt a tapasztalatot szűrte le, hogy a tankönyvek nyelvezete, stí­lusa sok esetben nehéz, nem megfelelő: tele van ismeret­len fogalmakkal, s túl sok­szor használ a kisebbek szá­mára érthetetlen, alárendelő szerkezetű, bonyolult körmon­datokat. A gyermeklélektani vizsgá­latok értékes segítséget ad­nak a szaktárgyak oktatásá­hoz is. Keresik azokat a mód­szereket, amelyekkel a legne­hezebb, elvont tantárgyakat is szemléletesen lehetne elő­adni. A nyelvtani fogalmak például nemegyszer rejtenek magukban szemléletes eleme­ket: névutó, névelő, igekötő. És még sok hasonlót lehetne felsorolni. Ha ezeket a taní­tásnál és a táblázatok össze­állításánál is figyelembe ve­szik, a szórendi szabályok vagy a főnévi és igeragozás szövevényes rendszere is gyorsabban, könnyebben meg­ragad a gyermekek emléke­zetében. Az intézet munkatársai vé­gül elmondották, hogy kívá­natos lenne, ha a tanárok (de a szülők is) bővítenék nemegyszer erősen hiányos nevelés-lélektani ismeretei­ket. Erre itt-ott már van tö­rekvés, s hogy mennyire szükség van rá, azt talán e rövid cikkben leírt futó be­nyomások is bizonyítják. V. Gy. :| Miért fájnak öt központi­­Késes budapesti ház lakói ? Tengeri kígyó lett a csőkígyóból — Van új radiátor, de nincs meleg — Ki felelős a fűtés nélküli házak rideg sorsáért? Kint sincs már meleg, de a lakásban még alacsonyabb a hőmérséklet. A III., Corvin Ottó utca 61—63. számú házak szobáinak betonfalai valóság­gal ontják a hideget. Alig 10 fok a hőmérséklet, s a gyere­kek a gáztűzhellyel melegített konyhában írják iskolai fel­adatukat. Hasonló a helyzet a szomszédos ikerházban. A fűtés ugyanis a négy házban, s mintegy 200 lakást szám­láló lakótömbben mind a mai napig nem indult meg. Az emberek joggal zúgolódnak, s az esti lakógyűlés — melynek a fűtésen kívül nincs is más témája — legalább olyan éles­hangú, mint amilyen kelle­metlen hidegek a lakások. A fővárosi tanács Házkezelési Igazgatósága nem tud választ adni, miért nem indult meg ezekben a házakban a fű­tés, így magunk nyomozzuk ki a meleget nem szolgáltató cső­kígyó immár tengeri kígyóvá fajuló történetét. Évek óta baj volt a köz­ponti fűtéssel, s az elmúlt fű­tési szezon után már elkerül­hetetlenné vált a radiátorok és a melegvíz-bojler agyon­lyukadt , csőkígyójának kicse­rélése. Április 15-én, a fűtési idény hivatalos befej­eztekor, bár még hideg volt az idő­járás, s szén is volt a pincé­ben, nem engedték tovább működni a berendezéseket, mondván: sürgősen hozzá kell látni a cseréhez. A Kazánjavító és Szerelő Vállalat ugyanis már a tél folyamán, januárban értesült erről a munkáról, s a fűtés be­fejezte után hamarosan ki is cserélte a radiátorokat. A rossz csőkígyót azonban a helyén hagyták, s többszöri nógatásra sem szerett újat helyére a vállalat. A radiátorcsere sokkal egyszerűbb munka volt, s 400 ezer forint értékkel javította a vállalat tervét, míg a csőcsere csak körül­belül 40 ezer forintnyi hasznot jelentett — és komplikáltabb munkát. Mire végül megérkeztek a szerelők, már beköszöntött a fűtési idény. A lakók — akár egy sportesemény szurkolói—, úgy drukkoltak nekik, hogy minél hamarább befejezhes­sék a munkát, ők azonban csak legyintettek, mondván: hiába viszik el a rossz csövet, jó úgy sincs raktáron. Az Óbudai Hajógyár — nagyrészt e vállalat dol­gozói laknak a házakban —, soron kívül csövet szerzett, sőt azt is felajánlotta: társa­dalmi munkában elvégzi a cső szükséges átalakítását. A sze­relő vállalat azonban tovább halogatta a munka megkezdé­sét, s most végül — érdeklő­désünk nyomán —, a fővárosi tanács is erélyesen közbelé­pett, így ígéret és remény van rá, hogy a kazánjavító által „elvállalt” december 31-i határidő helyett az egyik ikerházban már a hét végén, a másikban pedig az ezt követő héten végre meg­indulhat a fűtés. Elmondották a fővárosi ta­nács Házkezelési Igazgatósá­gán még, hogy a főváros több más lakóházában is gondot okozott a központi fűtés be­indítása, mert az igényelt és szükséges 4900 négyzetméter helyett csak 2000 négyzetmé­ter kazánt kaptak, így bár mintegy 2100 kazánon elvé­gezték a kisebb-nagobb javí­tásokat, 49 kazán cseréje a következő hónapokra, s mint­egy 90 csere pedig a jövő év­re húzódik át. Az intézkedé­sek azonban már mindenütt megtörténtek, és — ha egyelő­re nem is teljes kapacitással — de a folyamatos fűtést ezek­ben a házakban is bizto­sították. A Corvin Ottó utcai háza­kon kívül egész Budapesten csupán három olyan lakóhá­zat tartanak nyilván, ahol nem indult be még a fű­tés. Az Avar u. 9-ben és a Fodor utca 11-ben azonban a hét végére szintén elvégzik a kazáncseréket. Egyedül az V., Kossuth Lajos utca 13. számú ház marad november 20-ig központi fűtés nélkül, ahol az anyaghiányon kívül a tervező vállalat, az ÉVITERV kése­delmes munkája tolta ki a határidőt. Nagy Lajos Küldjön külföldre márkás Sporcelán!, kerámia!,­­ötvösművet, dísztárgyat Ön kiválasztja, és mindent elintéz az Iparművészeti Vállalat Budapest, V. Kossuth Lajos utca 12.­­élemelet

Next