Hétfői Hírek, 1961 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1961-12-11 / 50. szám

Bonni :telefontudósítás De Gaulle legyen „a nyugatnémet érdekek ügyvédje Bonn, december 10. „A négyszemközti diplomá­cia egyre jobban teret hódít a Nyugaton és lassanként oda jutunk, hogy a kormányfők legfontosabb döntéseik meg­hozatalánál külügyminiszterei­ket most már rendszeresen ki­zárják a tanácskozásokból” — panaszkodott nemrégiben egy nyugati diplomata az újság­írók előtt és Adenauer tegnapi 9 órás párizsi látogatása ismét alátámasztotta ezt a tételt. A francia elnök és a bonni kan­cellár tanácskozásainak jó ré­sze ismét csak négyszemközt zajlott le, akárcsak az Ade­nauer washingtoni látogatása­kor folytatott tanácskozások és a megbeszélésekről kiadott szokásos közös közlemény csöppet sem lebbentette fel a fátylat arról, hogy mi­ is tör­tént a párizsi Elysée-palotá­­ban. Diplomáciai körökben azonban így vigasztalták ma­gukat: ezúttal nem kell három hónapot várnunk, mint a ta­valy nyári De Gaulle-Ade­nauer találkozó után, hogy ér­tesüljünk a történtekről. Hol­nap kezdődik ugyanis Párizs­ban a nyugati külügyminisz­terek konferenciája és azon ki­derül majd, vajon De Gaulle továbbra is kitart-e a kelet­­nyugati tárgyalásokat ellenző álláspontja mellett és hogyan funkcionál ebben a kérdésben a Bonn—Párizs tengely. Bonnban kitudódott, hogy közvetlenül Adenauer Párizs­ba indulása előtt újabb levél­váltás zajlott le Kennedy el­nök és Adenauer kancellár kö­zött (ezt megelőzően a bonni amerikai nagykövet tett láto­gatást a kancellárnál). Az ame­rikai elnök ismét emlékeztet­hette Adenauer kancellárt ar­ra a washingtoni megállapo­dásra, hogy meg kell kezdeni a tárgyalásokat a berlini kér­désről. A Welt am Sonntag szerint Adenauer osztja De Gaulle-nak azt az aggodalmát, hogy „bármilyen tárgyalás a jelenlegi időpontban csak a meggyengíti a Nyugat berlini pozícióját”, de ugyanakkor Leon akar nyíltan szembe­he­lyezkedni a tárgyalásokat sür­gető angolszász állásponttal fem. Egyes információk sze­rint Adenauer attól tart, hogy de Gaulle további vonakodása esetén túlságosan kimélyül­j­­enek az ellentétek a nyugati korban, s az angolszász ha­lmok esetleg önállóan lép­nének a tárgyalások útjára. Bonn viszont feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy egy ke­let-nyugati konferencián a franciák is részt vegyenek, s a kancellár a hírek szerint az­zal érvelt De Gaulle-nál, hogy a francia kormány „a nyugat­német érdekek bevált ügyvéd­jeként” szerepeljen a nyugat­berlini kérdés megtárgyalásá­nál és ne engedje át teljesen a terepet az angolszász hatal­maknak. Dobsa János 66 500 béketüntetőt tartóztattak le Angliában London, december 10. (MTI) A három nagy amerikai tá­­rm­aszpont ellen megrendezett tüntetések során Wethersfield­­ben, Ruislipben és Oxfordban mintegy kilencszáz tüntetőt tartóztattak le. A tüntetők a legnagyobb számban a Ruis­­lipi am­erikai légierőparancs­nokság ellen vonultak fel: kö­zel kétezer tüntető torlaszolta el a bejárathoz vezető utat. Itt történt a legöbb letartóztatás is: több mint hatszáz em­bert tartóztattak le ezen a helyen. Anglia három nagy váro­sában: Bristolban, Yorkban és Manchesterben, továbbá Wales fővárosában, Cardiffban is tüntetésekre került sor. A megmozdulás a „százak bizottságának” első ilyen egy­idejűleg megrendezett orszá­gos méretű akciója volt, mint­egy erőpróbája annak, mek­kora tömegeket tudnak moz­gósítani az atombomba-politi­ka, a NATO-politika és álta­lában a nyugati szövetség há­borús politikája ellen Angliá­ban. . Az amerikai elnökök ha­gyományainak megfelelően Kennedy január elején üze­netet intéz a kongresszushoz­­,az ország helyzetéről”. Ez az üzenet azonban a szoká­sosnál nagyobb érdeklődésre tarthat számot az atlanti tő­kések körében: az elnöktől ugyanis annak közlését vár­ják, hogy gyökeresen meg­változtatja az USA vámrend­szerét és ezzel az ország egész­­ külkereskedelmét. Az 1-es számú konkurrens Kennedyt komoly ok kész­tette arra, hogy vállalja e kellemetlen feladatot: veszély fenyegeti az USA világpiaci helyzetét. Az 1-es számú konkurrens az európai közös piac. „Az USA megszűnt ve­zető hatalom lenni a keres­kedelmi világban — mondotta George Ball kereskedelmi ál­lamtitkár. — Ebből követke­zik, hogy a világkereskede­lem jövőbeni iránya nagy­mértékben attól függ, milye­nek lesznek a kapcsolatok az­­USA és az európai közös piac között.” A riadalmat az okozta, hogy a közös piac hat országa be­jelentette: 50 százalékos vám­csökkentéssel segíti a piacon belüli kereskedelmet, ugyan­akkor kedvezményekkel moz­dítja elő a tagországok volt gyarmataiból a behozatalt. Az európai ipar fejlődése kö­vetkeztében máris kevésbé keresik a „hatok” az ameri­kai árukat, alacsonyabb áraikkal pedig sikerrel veszik fel a versenyt az USA egyéb piacain is, s ha ehhez még hozzászámítjuk azt, hogy az amerikai védővámrendszer határt szab a kétoldalú ke­reskedelem fejlődésének, meg­érthetjük, milyen komoly probléma elé került az ame­rikai gazdaságii vezetés. „A nyugati világban a vi­szonylagos gazdasági erőpo­zíciók gyökeresen megváltoz­tak — jelentette ki az ame­rikai gazdasági minisztérium egyik vezetője. — Európa függősége az amerikai gaz­dasági politikától kölcsönös függőséggé változott.” Ezzel a kijelentéssel nyíltan beismer­ték, hogy az USA gazdasági nehézségeit csak kereskedel­mi kapcsolatainak teljes át­alakításával oldhatja meg. A Herter—Clayton jelentés November elején Herter volt külügyminiszter és Clay­ton volt külügyi államtitkár jelentést készített a kérdés­ről a kongresszus külkeres­kedelem-politikai albizottsága számára. A jelentés megálla­pítja: „Az USA-nak kemény kézzel kell hozzányúlnia kül­kereskedelmi törvényeihez, ha szembe akar szállni azzal a fenyegetéssel, amit a közös piac jelent. Kereskedelmi kap­csolatot kell létesítenie a kö­zös piaccal és át kell vennie a vezetést az egyre terjesz­kedő közösségben. Ha ezt el­mulasztja, állandó súrlódások lesznek Nyugat-Európa és az USA között. Az USA kezd­jen tárgyalásokat a közös piaccal a kölcsönös vámked­vezmények kérdéséről, hogy továbbra is összetartsa a nyu­gatot és biztosítsa saját fenn­maradását”. „... ha nem, visszahívjuk katonáinkat!" Hogy az európai tőkések­nek mi a véleménye a Her­­rer-tervről, arról a svájci Die Tat így számol be: az európai gazdasági közösség­nek nem érdeke, hogy ked­vezményeket nyújtson az USA-nak, hisz a közös piac egyik fő célja éppen az, hogy megszabadítsa magát az ame­rikai függőségtől. Kennedy azonban szemmel láthatóan felkészült a harcra. Erre mutat az a kemény hang is, amit legutóbbi sajtó­­konferenciáján használt: „Az export csökkenése arra kény­szerítheti az USA-t, hogy csökkentse külföldi segélyeit és hazahívja külföldön állo­másozó katonáit. Az USA fenntartja magának azt a jo­got, hogy tárgyaljon a közös piaccal és megvédje ipari exportját”. Vályi Zsuzsa Új kufár a közös piacon Munkalassítási mozgalom az ENSZ-postán (A Daily Mirror-ból) Kennedy Kuba-ellenes agresszióról tanácskozik Venezuelábian­ és Columbiában Fidel Castro beszéde Havanna, december 10. (Űj-Kína) Kennedy tervezett venezue­lai és columbiai látogatásának az a célja, hogy e két ország kormányával tanácskozzék a Kuba ellen intézendő agresz­­szióról — állapította meg Fi­del Castro kubai miniszter­­elnök a középiskolai tanárok diplomaosztó ünnepségén mon­dott beszédében. A kubai mi­niszterelnök emlékeztetett rá, hogy az imperializmus erői nem először tesznek kísérletet a kubai forradalom szétzúzá­sára. Kennedy venezuelai lá­togatásának célja az is, hogy megerősítse Betancourt elnök reakciós kormányát és támo­gassa az amerikai tőkéscso­portok venezuelai érdekeltsé­gét Kiemelte, hogy az amerikai imperializmus mindenáron el akarja fogadtatni Latin-Ame­rikával Kuba elszigetelésének politikáját. Ezért már régen azzal próbálkozik, hogy rá­kényszerítse a latin-amerikai országokat Kubával fenntar­tott kapcsolataik megszakítá­sára. A latin-amerikai kormá­nyok azonban nem engedel­meskednek Washington dikta­túrájának — mondotta. — A Kuba ellen intézendő imperia­lista agresszió ügyében nem azoknak a júdósoknak a kezé­ben lesz a döntés, akik meg­szavazzák a Kuba-ellenes ag­ressziót, hanem a népekében, amelyek megőrizték méltósá­gukat és becsületüket” — ál­lapította meg a kubai minisz­terelnök. A kubai sajtó vasárnap egy­öntetűen megállapította, Ken­nedy azért keresi fel Vene­zuela és Columbia kormányát, hogy rábírja őket, bocsássák az amerikai monopóliumok rendelkezésére hazájuk termé­szeti kincseit és csatlakozza­nak a Kuba ellen szőtt szé­gyenletes összeesküvéshez. Gagarin és Tyitov neve egy építőipari vállalat bérlistáján Gyűlik a pénz a 70012-es folyószámlán Moszkva, Állami Bank, 70012. Ezzel a címzéssel ér­keznek napról napra a kisebb­­nagyobb összegű befizetések a szovjet békebizottság „Béke­alap” elnevezésű folyószám­lájára. Munkások, tudósok, művészek az önkéntesség leg­szigorúbb tiszteletben tartá­sával növelik ezt az alapot, amelynek rendeltetése: társa­dalmi forrásokból fedezni a szovjet békeharcosok külföl­di kapcsolataival járó kiadá­sokat, hozzásegíteni a távoli országok békeharcosait a Szovjetunióba tervezett utazá­sokhoz, stb. Az Irtis partján, a nagy szi­bériai vegyiművek építkezé­sén az egyik brigád nemrég ünnepi ülést tartott és felvet­te tagjai közé Jurij Gagarint és German Tyitovot, a két űrhajóst. Az építők azóta a két űrpilóta „helyett” is rend­szeresen teljesítik a normát, s az újdonsült építőmunk­ások bérét is felveszik.­­ Csakhogy a két tiszteletbeli tag fizetését rendszeresen átutalják a bé­kealap folyószámlájára. Elha­tározásukról értesítették Ga­garint és Tyitovot is, akik örömmel üdvözölték a brigád tagjait és természetesen oda­adták nevüket ehhez a „lét­számduzzasztáshoz”. A moszkvai vasúti­gazgató­­ság egyik mozdonyvezetője a múlt hónapban szénmegtaka­­rításért kapott prémiumát ad­ta postára. Egy ismeretlen moszkvai feladó csak ennyit írt a postautalványra: „Hasz­nálják fel ez­t a pénzt is a béke megszilárdítására”. Több ismert művész nyilvános hangversenyt adott, s a teljes bevételt a békealapnak juttat­ta el. A szovjet nagyválogatott— Leningrad válogatott labda­rúgó-mérkőzés teljes bevétele, Gyeborin professzor cikkho­­noráriuma, Sznyitko leszerelt katonatiszt tízezer új rábel összegű megtakarított pénze, mind a békealapot gyarapítja. Sugár András Brezsnyev távirata Felső-Volta miniszterelnökéhez Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének elnöke Felső-Volta Köztársaság függetlenségi év­fordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Maurice Yameogónak, a köztársaság miniszterelnökének. Brezsnyev táviratában boldogságot és a nemzeti függetlenség megerő­sítésében elért újabb sikereket kíván Felső-Volta népének. Kolumbia megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával Bogota, 1961. december 10. (MTI) A kolumbiai kormány rend­kívüli minisztertanácsa után Alberto Leras Carmago elnök a bogotai rádióbe­n bejelentet­te, hogy Kolumbia megszakít­ja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. A kolumbiai kor­mány elhatározásának hátteré­re fényt vet a kormány szóvi­vőjének nyilatkozata, amely szerint a döntés „nem befolyá­solja” a kormánynak Kennedy amerikai elnök fogadására ki­dolgozott terveit. Balaguer mégis marad? A dominikai kormány és az ellenzék elvileg megegyezett egy ideiglenes kormányzó ál­lamtanács felállításában. Előb­bi közlésekkel ellentétben — mint az AP jelenti — Balaguer elnök nem mond le, hanem korlátozott időre ő irányítja az államtanács munkáját. Spats­k az Union Miniére jövőjéért aggódik Henri Spaak belga külügy­miniszter nem hagyta annyi­ban U Thant ügyvezető ENSZ- főtitkárnak az Union Miniére-t leleplező jegyzékét. A távirat­ból kitűnik, hogy Spaak nem annyira a belga személyek éle­téért, mint inkább az Union Miniére jövőjéért aggódik. Bomboko, a kongói központi kormány külügyminisztere szombaton Párizsból való el­utazása előtt nyilatkozatban ítélte el „egyes nyugati hatal­mak rövidlátó politikáját”. Felháborodását fejezte ki amiatt, hogy Csombénak Pá­rizsban állandó képviselete lehet és büntetlenül toboroz­hat zsoldosokat. Az ENSZ-csa­­patok újabb kudarca esetén — mondotta —, Kongó Koreához hasonló nemzetközi konfliktus színterévé válhat. Az OAS iíj jelszava: „Le a Francia Köztársasággal!” Párizs, december 10. (Telefontudósítás) Oránban, ahol az ultrák terroristái napo­kon át embervadászatot ren­deztek a muzulmánokra, az el­múlt 24 óra alatt újabb véres események zajlottak le. A be­vált recept szerint ezúttal is egy európai ellen elkövetett merénylet koholt hírével adtak jelt a lincselések megkezdésé­re. Fegyveres suhancok megtá­madták az európai negyedbe merészkedett arab járókelőket. Egy mindkét lábára ampu­tált muzulmán hadirok­kantat kettős haslövéssel haldokolva szállították a kórházba. Egy másik ter­rorista csoport súlyosan összeszurkált két algériait. Egy katonai autót, amely­nek sebesülteket kellett volna kórházba szállítani, felgyújtottak az OAS-ban­­diták. Algírban, Orléans­­villeben és más városok­ban számos plasztikbomba robbant. Algírban az „ellen-OAS” is akcióba lépett. A kormányt tá­mogató földalatti szervezetnek még nincsen olyan gyakorlata a merényletekben, mint ellen­feleinek, így három plasztik­bombája közül csak egy rob­bant fel. Rombadöntötte az egyik algíri kávéházat, a fa­siszta ifjúság közismert gyüle­kezőhelyét. Szombaton este a nizzai tele­vízió közönségének szerzett meglepetést az OAS. Amikor a bemondó egy népszerű sláger­énekest jelentett be, Sálán, az OAS vezére szólalt meg. A ka­lóz­rádió „Le a Francia Köz­társasággal, éljen Sálán, éljen a francia Algéria” — kiáltá­sokkal fejezte be adását. A franica kormány, amely a kommunista párt kezde­ményezte múlt heti hatal­mas OAS tömegtüntetések hatása alatt „erélyes in­tézkedéseket” ígért a ter­roristák ellen, egyelőre csak újabb elfogatóparan­csot adott ki a távollété­ben amúgy is halálra ítélt Sátán és több OAS-vezér ellen. Ezzel szemben az FLN beje­lentette, hogy algériai szervei önvédelemre rendezkednek be. Szabadságharcosok fegyveres alakulatai az elmúlt héten az OAS 22 tagját ölték meg — je­lenti az FLN közleménye. L. F. DCat'newtitst'a ALTIX-N kisfilmes fényképezőgép HITELLEVÉLRE IS KAPHATÓ! Cserélhető Zeiss Tessar 1,2,8 objektívvel, tokkal együtt Altixhoz kereső Altixhoz Primagon nagylátószögű objektív Altixhoz Telefogar teleobjektív Utakati ágainkat! fflFOTÉRI!) Gyártja: WEB KAMERA- UND KINDWERKE, DRESDEN Német Demokratikus Köztársaság

Next