Hétfői Hírek, 1962 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1962-09-17 / 38. szám

OT. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1962. SZEPTEMBER 17. HÉTFŐ Díszdoktoravatás a 175 éves Állatorvostudományi Egyetemen Vasárnap megkezdődtek a jubileumi ünnepségek Vasárnap délelőtt az Egye­temi Tanács ünnepi ülésével kezdődött meg az Állatorvos­­tudományi Egyetem 175 éves fennállása alkalmából rende­zett ünnepség­sorozat. A Ma­gyar Tudományos Akadémia dísztermében dr. Sályi Gyula, az egyetem igazgatójának meg­nyitója után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter kö­szöntötte a nevezetes évfor­dulót ünneplő professzorokat, oktatókat, hallgatókat. Lyon és Bécs után Európá­ban harmadiknak Budapesten létesítettek állatorvosi isko­lát, 1787-ben. Később önálló pesti állatgyógyintézetté ala­kult, 1890-ben főiskolai ran­g­ot kapott, majd 1934-től a­­dományegyetemhez tarto­zott. A felszabadulás után, 1952-ben lett önálló főiskola és most a jubileum idején kapta az Állatorvostudományi Egyetem rangot az intézet. Alakulása után hosszú időn tát kísértett az iskolán az a nézet, hogy „lovas nemzet!” vagyunk é s ennek megfe­lelően a ló állt az oktatás középpontjában. Később szé­lesedett a kör. A nemzetközi­ig elismert szakemberek egész sorával büszkélkedhetett az iskola, akik új felfedezé­sekre jutottak, s eredménye­­­sen küzdöttek a legelterjed­tebb állatbetegségek ellen. Az adott gazdasági körülmények­hez mérten azonban az állat­orvosok munkája szűk körre korlátozódott. Az új szocialista mezőgaz­daság kialakulásával megvál­tozik az állatorvos szerepe is. A cél nemcsak a beteg álla­tok gyógyítása, hanem a meg­előzés, s még újabb feladat, hogy a nagyüzemben minél szervezettebbé váljék az állat­tartás, olyan fajták kerülje­nek a gazdaságokba, amelyek az adott éghajlati, takarmá­nyozási viszonyok között a legtöbb húst, tejet, tojást ad­hatják. Ennek megfelelően bővül az egyetemi oktatás, az állatorvosok már közgazdasági és mezőgazdasági ismereteket is tanulnak. Világszerte ismert profes­­ sszorok tanítják a fiatalokat a főiskolán, tudományos mű­veiket több nyelvre is lefordí­tották. Vasárnap a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében avatták díszdoktorrá a legkiválóbbakat, négy Kos­­suth-díjas professzort, dr. Kotlán Sándort,, dr. Mann­in­ger Rezsőt, dr.­­Mócsi Jánost és dr. Zimmermann Ágostont. öt világhírű­ külföldi tudóst is díszdoktorrá avattak, a szó­fiai Angelov, a berlini Dob­­berstein, a bécsi, Diemhoffer, a lyoni Ramon és a moszkvai Szkrjabin professzort. Az ün­nepségen kormánykitünteté­seket, ezenkívül 13 gyémánt és arany oklevelet adtak át idős, kiváló állatorvosoknak. A jubileumi ünnepség­soro­zaton — amelyre mintegy száz külföldi vendég érkezett — 70 tudományos előadást tar­tanak. .„A szép Budapestért" kitüntető jelvény a társadalmi munkásoknak Az utóbbi években százez­rekre nőtt azok száma, akik önzetlenül, önkéntes munká­val a főváros, illetve lakóhe­lyük szépítésén, fejlesztésén dolgoznak. 1961-ben például körülbelül 60 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek el a­­ budapestiek. Társadalmi munka segítsé­gével létesült öregek részére szociális napközi az L, a VIli. és a XIV. kerületekben. Közért-pavilont építettek a jobb beszerzési lehetőség ér­dekében a II. és a XXI. kerü­letiek. Több mint 10 kilomé­ternyi hosszúságiban végezte el a földmunkát az új vízcső­­hálózat lefektetéséhez a III., a XX. és a XXI. kerület la­kossága. Több száz tantermet hoztak rendbe, több száz há­zat szépítettek meg, parkokat, kerteket teremtettek áldozat­kész társadalmi munkások. A társadalmi munka elismeré­séül egyes kerületek okleve­leket, jelvényeket, plakette­ket, könyvjutalmakat adtak, de ezek a helyi kezdeménye­zések esetlegesek voltak. Most aztán a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottsága, te­kintetbe véve az egyre na­gyobb mérvűvé váló társadal­mi munka eredményeit, hatá­rozatot hozott arra, hogy er­kölcsi elismerésként, kitüntető jelvényt adományoz a kiemel­kedő társadalmi, munka vég­zéséért. A határozat szeptem­ber 17-től lép érvénybe. A bronz, ezüst, vagy arany fokozatú jelvényt az kaphatja meg, aki Budapest fejlesztése, létesítményeinek fenntartása, szépítése érdekében, munka­idején kívül, önkéntesen, díja­zás nélkül végez meghatáro­zott óraszámú, illetve értékű fizikai, tervezői, művezetői munkát. „A szép Budapestért” fel­iratú, sorszámozott, a társadal­mi munkás nevére kiállítandó igazolvány-könyvecskéket a kerületi tanácsok rendelke­zésére bocsátották már a mun­kahelyi szakszervezeti bizott­ságoknak. Ezt az igazolványt hétfőtől kezdődően ki-ki ott kapja majd kézhez, ahol tár­sadalmi munkát végez. Az igazolvány-könyvecskébe ke­rülnek majd be azok a végzett munkaórákat nyugtázó bélye­gek, amelyeket a társadalmi munka helyszínén adnak át az egyéni teljesítmény szerint. ­ Ilyen hízókat minden tsz-be! A Mezőgazdasági Kiállítás egyik szenzációja, az 537 kilós hízó a vasárnapi nagy meleg­ben is nyugalommal fogadta a közönség érdeklődését,­­ a tűző nap elől azonban árnyékba húzódott (Ágoston felvétele) Elutazott New Yorkba a magyar ENSZ-küldöttség Vasárnap a Ferihegyi repü­lőtérről elutazott New York­ba az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán részt vevő magyar delegáció. A küldöttséget Pé­ter János külügyminiszter ve­zeti. Búcsúztatásukra a repülőté­ren megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Hollai Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője, Pap János belügyminiszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Szarka Károly kül­ügyminiszterhelyettes, vala­mint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) „Rekordforgalom” a közös piacon Sorozatos tanácskozások az ellentétek elsimítására Kedden ül össze az ENSZ közgyűlése A közös piac körüli huzavona megmoz­gatja a nyugat-európai országok külügymi­nisztereit. Macmillan angol miniszterelnök kénytelen volt lemondani arról, hogy víkend­­jét vidéki birtokán töltse, vasárnap is Lon­donban maradt, hogy részt vegyen Angliának a közös piachoz való csatlakozásáról tár­gyaló brit nemzetközösségi értekezlet záró­közleményének megfogalmazásában. Az an­gol miniszterelnök a Commonwealth-értekez­­let hétfői teljes ülésén válaszol az elhang­zott, bíráló felszólalásokra, s ennek során — az angol rádió kommentátora szerint — ha­tározottan le fogja szögezni: Angliának szi­lárd elhatározása, hogy csatlakozik a közös piachoz. A Benelux országok külügyminisz­terei: Spaak, Luns és Schauss a héten egy­más után Londonba repülnek, hogy sürgessék az angol csatlakozást. Heath angol lord­­pecsétőr viszont Bonnban Schröderrel foly­tat tárgyalásokat és igyekszik engedékenyebb álláspontra bírni a nyugatnémeteket. Rómá­ban is a közös piacról tanácskoztak. Fanfani olasz és Pompidou francia miniszterelnök va­sárnapi tanácskozásain francia részről tájé­koztatták az olasz kormányfőt a De Gaulle- Adenauer találkozó eredményeiről, és meg­próbálták megnyugtatni... Vasárnap visszaindul Londonba Thorney­­oft angol hadügyminiszter, aki Washing­tonban MacNamara amerikai hadügyminisz­terrel folytatott tárgyalásokat. Mint a kiadott záróközleményből kiderül, „a két fél számos kérdésben megegyezésre jutott, beleértve a fegyverek tökéletesítésével kapcsolatos prob­lémákat is.” Thorneycroft mégis csalódottan távozott. MacNamara a legridegebben eluta­sította azt az angol javadatot, hogy Anglia és az USA közös kutatási programot dolgoz­zék ki az atomfegyverkezés dolgában. . Kedden megkezdi 17. ülésszakát az Egyesült Nemzetek Szervezete. A tagországok küldött­ségeinek nagy része már meg is érkezett­ New Yorkba. Washingtoni körökben arra számí­tanak, hogy az általános politikai vitában Kennedy elnök is felszólal. A francia közvéleményt két kérdés foglal­­koztatja: a szeptember 20-i algériai nem­zetgyűlési választások eredménye és a De Gaulle által meghirdetett alkotmánymódosí­tás. Szerdán a francia minisztertanács meg­vitatja az alkotmánymódosításra vonatkozó tervet, amelynek lényege az, hogy a francia köztársaság elnökét ezentúl ne egy elektori testület, hanem általános választások útján válasszák meg. De Gaulle tábornok csü­törtökön rádió- és televízióbeszédet mond. Bonnban ismét fellángolt a vita a kancellári szék utódlásának kérdéséről. Mint arról bonni telefontudósításunk beszámol, a Szabad De­mokrata Párt egyes képviselői, akik ellenzik az Adenauer által létrehozott Bonn-Párizs atomtengelyt és a kancellár angolellenes kiro­hanásait, megesküdtek arra, hogy Adenauer januárban sorra kerülő 87. születésnapját már nem ünnepli a kancellári székben. Bonni telefontudósítás: A Szabad lázadozik Bonn, szeptember 16. Adenauer kancellár, aki csütörtökön kezdte meg négy­hetes olaszországi üdülését, ma, vasárnap találkozik Stac­ker NATO-főtitkárral és a NATO parancsnoki posztjáról nemrég leváltott Norstad tá­bornokkal. A találkozó szín­helye a Comoi-tó partján fek­vő Menaggióban, Stikker NATO-főtitkár villája. Ugyan­ebben a villában zaj­lott le két évvel ezelőtt az az emlékezetes találkozás Ade­nauer, Norstad és Stikker kö­zött, amelynek eredményeként megszületett az úgynevezett önálló NATO-atomerő terve, vagyis az a terv, amelynek segítségével a bonni vezetők rá akarják tenni ujjaikat a stratégiai atomfegyver rava­szára. A találkozó előtt Stik­ker kijelentette, hogy a mos­tani megbeszélésen „áttekin­tik majd az egész nemzetközi politik­ai és katonai helyzet panorámáját”. Bonni megfi­gyelők valószínűnek tartják, hogy ennek a „panoráma­­megbeszélésnek” középpont­jában ismét az a gondolat áll, hogy a két évvel ezelőtt ki­agyalt atomtervet hogyan le­hetne közelebb juttatni a megvalósításhoz, különös te­kintettel arra a nyugatnémet —francia együttműködésre, amely De Gaulle múlt heti lá­togatása során határozottan az „atomtengely” jellegét öl­tötte magára. Miközben Adenauer sza­badsága alatt sem feledkezik meg dédelgetett atomtervei­nek ápolásáról, odahaza Bonn­ban ismét szóba került a ,,kancellár-utódlás” kérdése. Méghozzá koalíciós partnerei, a szabad demokraták feszege­tik ismét ezt a kérdést, ame­lyet pedig Adenauer a CDU dortmundi kongresszusán az­zal a kijelentéssel igyekezett levetetni a napirendről, hogy „ne szabjunk határt a min­denható izgalmának”.­ ­^r^/1 ) L fí­­zik­tárd D­emokrata Párt Adenauer ellen f­i Ám tegnap este Wolfgang Döring, a Szabad Demokrata Párt alelnöke kijelentette, legfőbb ideje, hogy a CDU végre megegyezzék Adenauer utódjának személyében és a lehető leggyorsabban oldják meg az utódlási kérdést. Ezt megelőzően pedig Erich Men­de, a Szabad Demokrata Párt elnöke a múlt héten ismétel­ten hangsúlyozta: az FDP ra­gaszkodik a választások után kötött koalíciós szerződésnek ahhoz a pontjához, hogy Adenauernek legkésőbb 1963 végén vissza kell vonulnia. Mendének ez a kijelentése meglepetést keltett, hiszen két hónappal ezelőtt a kancel­(Folytatás az L. oldalon) fTTTTTTVWTTTTTTTffTfTffftTTTTfTWTfftTfTTTTWTTTfmtTTTff MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ARCHÍVUMA fd­ó­eredmények ára: 1 Ft ZSEBRE RAKNI MINDENKIT De Gaulle és Adenauer Angliát és a közös piac országait invitáljam „­Van itt hely mindannyiuk számára!” A Frankfurter Allgemeine karikatúrája

Next