Hétfői Hírek, 1963 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-28 / 5. szám
Seribe ismert színművének színes, nyugatnémet filmváltozata Bemutató: január 31. Jó gondolat az MLSZ e1n8ks£ge előtt Igazi gazdát kap a „kallódó korosztály“ „Labdarúgó utánpótlásunk helyzete megdöbbentő. Az osztrákok, akik ugyancsak „sírnak” labdarúgósportjuk utánpótlása miatt, kétszer annyi fiatalt foglalkoztatnak, mint mi. Németországban 4,5-szer annyi az igazolt úttörő játékos, mint nálunk. Hosszú időn keresztül csak az lehet a feladatunk, hogy labdarúgó utánpótlásunknak ezen a szomorú helyzetén javítsunk, változtassunk.” tpEgy II. osztályú csapat tehetnék kutatóján 126 jelentkező akadt Fiatal gyerekek, akik futballozni szerettek volna. A 126-ból 20 kapott szerelést és szövetségi igazolást. Ebből a szerény számból is 8 lemorzsolódott, mert nem kapott helyet azonnal az úttörőcsapatban. A továbbiak során hatan jutottak fel az egyesület ifi csapatába. Azt már nem lehet kiszámítani, nem lehet figyelemre elismerni, hogy a hit felásást tízévoiból — szolgálati idejük letöltése, szakmájuk kitanulása, I*koládí eH-érzése után — h.tovak maradnak meg a magyar labdarúgósport számára?” Barcs Sándor, az MLSZ elnöke, a magyar labdarúgósport európai hírű szakembere szavait idéztük. Az MLSZ elnöke — egyéb mondanivalói között — így jellemezte labdarúgósportunk utánpótlásának helyzetét a labdarúgószövetség 1962. december 15-én megtartott országos értekezletén. Mielőtt Sebes Gusztávnak, a magyar labdarúgó utánpótlás edzőjének átadnánk a szót, hadd folytassuk még az előbbi gondolatmenetet. Valóban, labdarúgósportunk szinte megszámlálhatatlanul és ellenőrizhetetlenül sok kisebb-nagyobb képességekkel jelentkező tehetsége akasztja szegre a bőrszeges cipőt a fiatal korban. Főként a 19—22 közötti évek kritikusak. A fiatal játékos kiöregszik az ifjúsági csapatból, de még technikailag fejlődésre, fizikailag megerősödésre szorul. Ezért nem tudnak helyet szorítani számára sem az I, sem a II. csapatban. És bár az évenkénti átigazolási szabály jelentősen megkönnyíti az ilyen fiatalok mozgását, átigazolását, mégis nagyon sokan mondanak búcsút ebben a korban a labdarúgásnak. Pedig ez a korosztály az, amelynek tagjai már szinte biztos képet tudnak nyújtani igazi képességeikről. A két Világháború közötti időben, amíg az akkori MLSZ helytelen intézkedése el nem sorvasztotta ennek a korosztálynak a lehetőségeit, a ragyogó tehetségek egész sorának nyílott alkalma labdarúgósportunk élvonalába feljutnia. Az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségre gondolunk, négy-öt osztályban is folyó ILSZ-bajnokságokra, majd a későbbi MILL (Magyar Ifjúsági Labdarúgó Liga) bajnokságokra, amelyek éppen ezt a korosztályt foglalkoztatták, az ifjúsági korból kiöregedett korosztály számára biztosított komoly, színvonalas bajnoki rendszert. Sebes Gusztáv, a magyar labdarúgó utánpótlás most kinevezett edzője javaslatát — amelyet hétfőn délután tárgyal az MLSZ elnöksége — azért tartjuk rendkívül jelenősnek, mert központjában a 18—22 éves labdarúgók ügye áll. A javaslat alapgondolata: alkalmat kell adni az ifjúsági korosztályból kiöregedett tehetséges fiataloknak — bajnoki osztályra való tekintet nélkül — a további játékra, fejlődésre. — Javaslatom az — mondja Sebes Gusztáv — hogy a 18— 22 éves labdarúgók számára az MLSZ írjon ki kupát. Minden megye egy-egy csapattal venne részt ebben a kupaküzdelemben, a fővárost is egy csapat képviselné. Úgy lenne egészséges, ha már ez év tavaszán megindulnának a megyék válogatottjai között a ,,próbaév’’ küzdelmei és 1984- ben az első hivatalos bajnokságra is sor kerülne. Labdarúgósportunk hivatott szakvezetői — örömmel adunk erről hírt — olyan sürgősnek találják e gondolatok gyakorlati megvalósítását, hogy már meg is tették a „kallódó korosztály" bajnokságának megrendezésére az első lépéseket. A megyei alszövetségeket levélben felkérték, hogy tájékoztassák őket a megye 18— 22 éves korosztályú labdarúgóinak helyzetéről és legtehetségesebb fiataljairól. — Minden megyében akad ma is néhány „Zsazsa bácsi”, a labdarúgó sportot szerető, jó, hideg átmeneti és mindössze néhány fokos csökkenés csak anyyit változtatott a helyzeten, hogy megindult a havazás. Ez viszont tovább rontotta a pályák állapotát. Ám aki ebből arra következtet, hogy labdarúgósportunknak csak „ostorhegyesei”, az NB I-esek kezdték meg előkészületeiket a közeledő kapunyitásra, azok tévednek. Mozgásba jött a teljes NB ,,gépezet”, sőt a budapesti és megyei alszövetségek bajnokságainak résztvevői közül is sokan kimerészkedtek már a pályákra. Az előkészületek természetesen nem csak a pályákat, azöltözőket érintik. Ezúttal az NB II Nyugati csoportjának bajnoki előkészületeiről adunk híreket. Az NB II. Nyugati csoportjában az első számú bajnokjelöltnek, kétségkívül a Csepel együtesét kell tekinteni, négy ponttal vezet a bajnokságban. Vajon ez az előny elegendő lesz-e tavaszra és az őszi idényben isnét az NB I-ben láthatjuk viszont a többszörös magyar bajnok csepeli csapatot? Ezt kérdeztük Heltai István szakosztályvezetőtől. — Nem vagyunk elbizakodottak! — hangzott a válasz — a négy pont előny megnyugtató, de tudjuk, hogy csak szívós munkával harcolhatjuk ki, az NB I-be jutást. Igaz ugyan, hogy a csapat tavaszszal nyolcszor játszik otthonában és hétszer idegenben, de a legnehezebb elllenfelek ellen: Székesfehérvár BVSC, MÁV-DAC, Oroszlány, idegenben lépünk pályára. Már ezért sem becsülhetjük le az előttünk álló tavaszi idényt. Az elbizakodottságra különben, egy évvel ezelőtt az NB I-ben, alaposan ráfizettünk ... Heltai István a továbbiakban elmondotta, hogy sikerült jó légkört teremteni a játékosok, a vezetők és a szurkolók körében egyaránt. S annak örülnek a legjobban, hogy őszi erősítéseik: Kiss, Pocsai, Bárkányi és Csordás a csapat előnyére váltak, a tavaszi idényre két új csatárral erősödnek: Matus Nándorral, aki a Pénzügyőrök Játékosa volt és Kalmár I. Jenővel, aki az EVTK-tól jött vissza. Szereplésüktől elsősorban azt várják, hogy a csatársor gólképességét növelik. Havas, nehéz pályán került sor egyébként a csepeliek első idei edzőmérkőzésére a Traktorgyár NB II-as csapatával szemben. A mérkőzést, amely kétszer 95 percig tartott, Hernádi sípjelére kezdődött és a csepeli piros-kék 21 játékost vonultattak fel. Figyelemre méltó az összeállítás: Kiss I. (Kenderes) — Deák (Bulla), Pocsai (Kiss II.), Takács (Perjés) — Kselbán (Ughy), Bárkányi (Halasi) — Kalmár I. (Jucsov), Csordás (Rottenbiller), Solti (Kalmár I), Gondár (Matus), Várnai (Gondár). A mérkőzést a csepeliek 7:1 (1:1) arányban nyerték. Érdekesség, hogy az I. csapat döntetlennel volt kénytelen megelégedni. Az NB II. Nyugati csoportjának második helyezettje — és második bajnokjelöltje , a Székesfehérvár is megkezdte az alapozást. Múlt évben a székesfehérváriak Lillafüreden, ebben az évben otthonukban készülnek a bajnoki rajtra. Moór Ede edző változatos programot állított össze, amelynek műsorában mezei futás, Úszás és tornatermi foglalkozások szerepelnek. A játékosok szorgalmasan és nagy igyekezettel végzik az előírt gyakorlatokat. Hiszen nem titkolják, hogy szeretnék behozni a Csepel négy pontos előnyét és a bajnoki címet megszerezni A székesfehérváriak NB I/B-be való jutása azonban már csaknem biztosra vehető. A nyugati csoport második helyezettje 19 játékossal alapoz. A keretből csak az Újpesti Dózsa ifiből átigazolt tehetséges jobbszélsője, Kristály maradt ki. A fiatal játékos jelenleg katonai szolgálatot teljesít. Az ifjúsági válogatott Szabó László az UEFA-kerettel alapoz. A székesfehérvári 11 a bajnoki rajt előtt több barátságos mérkőzést is játszik. Az ellenfelek között szerepel a Bp. Honvéd is. Mind a szurkolók, mind a játékosok örömére szolgál, hogy a sóstói pályát megkapta a csapat és már az év elején hozzákezdenek a sporttelep korszerűsítéséhez. Az őszi idényben látott jó játékot tavasszal is folytatni szeretnék a Szállítók. Erre vall, hogy BLASZ L osztályú csapattal, a MAHART-tal játszott edzőmérköz szemű szakember — bizakodik Sebes — akik szívesen segítik a munkát, szívesen tájékoztatnak bennünket a legkisebb községek és falvak pályáin felbukkanó „csiszolatlan gyémántokról”. Távolabbi tervünk, hogy minden megyében szövetségi edző vezesse, irányítsa az utánpótlás fejlődését. Baráti Lajossal és Lakat Károllyal „felosztjuk az országot” egymás között és februárban személyesen győződünk meg a megyékben labdarúgó utánpótlásunk helyzetéről, segítjük megteremteni a „próbabajnokság” megszervezésének lehetőségeit. Sok sikert kívánunk ehhez a munkához, ennek a jó gondolatnak megvalósításához. A „kallódó korosztály” helyzetének egészséges rendezése — vitathatatlan — az egyetemes magyar labdarúgás érdeke. Vedres József rész. Kontha Lajos edző örömmel látta játékosai nagy játékkedvét és a csatárok máris kitűnő lövőformáját. Zárai, Serényi, Polgár, Cserháti, Kalász lövései nyomán 11-szer harsant fel Répa II. játékvezető Pólt jelző kettős sípszava. A B. Spartacus január első hetében új edzővel kezdte meg előkészületeit, ugyanis Bodola Gyula, a kitűnő szakoktató, Salgótarjánba tette át működésének színhelyét, hogy segítse a tarjániakat az NB I-ben való bentmaradásért folyó küzdelemben. A B. Spartacus edzéseinek vezetését Szigeti Ferenc, az ifi csapat edzője vette át, a Ferencváros, majd az Újpest egykori középcsatára. Az új edző és dr. Kalocsai Géza szaktanácsadó közös célja, hogy a B. Spartacus az NB I. Nyugati csoportjának első hat helyezettje között végezzen. Evés közben jön meg az étvágy, ezt a régi igazságot példázza a Győri MÁV DAC esete is. Az NB II-ból tavaly feljebb jutott csapat vezetői először csak azt a célt tűzték maguk elé, hogy sikerüljön a csapatnak az NB II-ben „megkapaszkodnia”. A csapat azonban „keresztülhúzta” a vezetők számításait: olyan jól szerepelt az őszszel, hogy a bajnoki táblázat felső csoportjában végzett. Most már — amint Kovács Imre edző, a Rába partján „Murok” becenéven ismert egykori kitűnő játékos is vallja —, szeretnék megtartani előkelő helyezésüket, amely az NB II B-be jutást jelentené. Az edző szerint még nagyobb küzdőképesség, a támadójáték feljavulása és a közönség változatlanul lelkes támogatása szükséges mindehhez. Új játékosokkal (Németh és Szabó, Csepel és Fekete, Jászberényi Vasas) erősödött a tél folyamán az EVTK, első komolyabb edzőmérkőzése mégis csalódást okozott a csapat népes szurkolótáborának, ugyanis a csapat 3:1 (1:0) arányú vereséget szenvedett — az erzsébeti Építők pályán — az NB II-as Elektromostól. A jól játszó vendégcsapat góljait Polucziné és Várkonyi, míg a hazaiak gólját — fél perccel a befejezés előtt — Orbán szerezte. Heller bécsi városi építési tanácsos, aki valaha szintén „kergette a labdát”, s jelenleg a Rapid vezetőségi tagja, nagyarányú sportépítkezésre tett ígéretet. Ezek szerint a Práter Stadionban két edzőpálya, klubház és szauna fürdő létesítéséhez hamarosan hozzálátnak. A labdarúgástól függetlenül Bécsben a közeljövőben megkezdik egy korszerű úszócsarnok és kerékpáros pálya építését. Az úszócsarnokban 4000 főnyi nézőtér és 50 méteres medence épül, pincéjében pedig 4 darab 50 méteres medencét létesítenek, amely majd edzési célokat szolgál. A „Sportmagazin” megjegyzi, hogy az osztrákok arra számítanak, hogy az 1968-as nyári olimpiát Bécsben rendezik meg. A Csepel nem bizakodott el, a tékesfehérvár nem adta fel Készülődés az NB II. Nyugati csoportjában Jól sikerült a műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság főpróbája . A megszelídült télben festői látvány a Kisstadion. A hóruha, amit a lelátók lépcsőire kapott, jól áll neki, az üvegfalú fedett sétány pedig, mintha csillogó nyakék lenne, csak még jobban kiemeli szépségét. Nem is mulasztja el magát nézegetni a jégtükörben, amely simán, fényesen, jól előkészítve várja az elkövetkezendő nagy eseményeket: most a műkorcsolyázó és jégtánc magyar bajnokságot, kilenc nap múlva pedig a műkorcsolyzó és jégtánc Európa-bajnokságot! A magyar bajnokság tehát afféle főpróbája annak a minden bizonnyal nagyszerű előadásnak, amelynek keretében a vén Európa fiatal jégművészei mutatják be szemet-lelket gyönyörködtető tudásukat. És most valamit a főpróbáról... Éppen úgy történt minden, mint ahogy az európabajnoki „forgatókönyv” előírja. Fanfárok, zászlós bevonulás, stb. Csak a méretek voltak kisebbek. Nemcsak a felvonuló versenyzők létszáma tekintetében, hiszen a verseny számonként 22—25-ös európa-bajnoki mezőnyökkel szemben most csak 3—6 műkorcsolyázó pukedlizett a családi kereteket alig meghaladó számban összegyűlt közönségnek, hanem a bemutatott gyakolatok tartalmát illetően is. Ugyanis a Korda Györgyi— Vásárhelyi Pál jégtáncospár produkcióját leszámítva, a pontozók által osztogatott „érdemjegyek” 3,1 és 4,5 között mozogtak, amik bizony a 4,5— 5,9 európa-bajnoki értékhatárokhoz viszonyítva, alacsonyak. Az arányok azonban — sajnos —, valósak. Híven fejezik ki a különbséget, ami a magyar műkorcsolyázó sportot a nemzetközi élvonaltól elválasztja. Éppen ezért, az Európa-bajnokságon nem lehetnek vérmes reményeink. Talán a Korda—Vásárhelyi kettős okozhat kellemes meglepetést, amit úgy kell érteni, hogy beverekszik magukat a legjobb hat közé, s esetleg a férfi egyéniben sikerül majd a magyar versenyzőnek az első tíz közé kerülni. S ezzel körülbelül már meg is mondtuk, hogy a magyar bajnokságon a jégtáncban és a férfi egyéniben volt a legmagasabb a színvonal. Külön érdekessége volt a versenynek Újlaky Károly és Ébert Jenő küzdelme. Tulajdonképpen mind a ketten megérdemelnék, hogy áss Európa-bajnokság mezőnyében ott legyenek, de — sajnos — erről nem lehet szó. A szabályok értelmében ugyanis a gyengébb nemzetek számonként csak egy versenyzővel képviseltethetik magukat. Hacsak most velünk, mint rendezőiekéi kivételt nem tesznek. Ennek azonban azért kevés a lehetősége, mert nagyok a mezőnyök, s félő, hogy így is időzavarba kerülnek a lebonyolítást illetően. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy a főpróba jól sikerült A rendezőség, a szövetség már teljes európa-bajnoki lendülettel és igyekezettel dolgozott, nem rajtuk múlt, hogy a magyar bajnokság tartalmi színvonala egyelőre még nem tart ott, ahol szeretnénk. Végezetül engedjék meg nekünk, hogy miként a pontozóbírák, mi is pontozzuk a főpróbát Szerintünk a „kivitel” 5,5 pontot érdemel, s csak azért nem adunk 5,8 pontot, mert időnként a hó is szállingózott A „tartalom” a versenyzők jóvoltából azonban átlagosan nem érdemel jobbat 3,7-nél P. B. Jöhet a folytatás... A röplabda bajnokcsapatok Európa Kupájának nyitányán az U. Dózsa férfi együttese a portugál Lisboa Ginasto Clubot látta vendégül. A lila-fehérek *— a kezdeményezést végig kezükben tartva — könnyű, 3:0 arányú győzelmet arattak. Ennyit az eredményről. . . Tulajdonképpen „zsákbamacskának” számított a magyar bajnokcsapat számára az EK-ban való részvételét először lemondó, majd magát mégis meggondoló portugál együttes. Annyit azonban tudtunk róla, hogy harmadszor küzd a trófeáért, de mindeddig nem ért el jelentős eredményt, a portugál röplabdasport egyébként sem valami félelmetes hírű , a nyugati mezőny második vonalából most készül előretörni a hollandok, olaszok és franciák által képviselt első vonalba. Az előzetes híreket megerősítette az edzés is, amelyet azonban a lisszaboniak rögtön érkezésük után, meglehetősen fáradtan tarttottak. Zsolt Róbert, az U. Dózsa edzője attól félhetett, hogy játékosainak nagy lesz a „mellénye”, a vendégek tréningjén ugyanis jelen volt a teljes hazai csapat. Nos, rahló f mestérek mégis komolyan vették a találkozót, amely természetesen így sem késztette őket nagyobb erőkifejtésre. Mindegyikük megtette kötelességét — jöhet a folytatás. Erről, tehát az Eb további küzdelmeiről, ezt mondta az edző: — A visszavágóra február 10-én kerül sor Lisszabonban. Hála előnyünknek, nyugodtan folytatjuk az elmúlt héten sajnos megszakított alapozást, s a játékot — az előre kidolgozott menetrend szerint — csak február közepén kezdjük el edzéseinken. Tovább azonban nem halaszthatjuk ezt, mert március második felében újabb Eb-mérkőzésre kell kiállnunk, a CDNA Szófia—Rotation Leipzig meccs győztese ellen. Ez már komoly erőpróbának ígérkezik, az esély nagyjából 50—50 százalékos. A bolgárok - mint ismeretes — a VB-n megelőzték válogatottunkat, az NDK röplabdázói pedig erősen feljövőben vannak. Ha azonban ezen az akadályon is túljutunk, következő ellenfelünk valószínűleg a kupavédő moszkvai CSZK lesz, amelynek kezdő hatosa — egy játékost kivéve — a szovjet válogatottal egyenlő. Ennél tovább, emberi számítás szerint, aligha juthatunk el... Mindehhez még hozzátesszük, hogy vasárnap női röplabda Eb- mérkőzés is lett volna: a Dinamó Bukarest—Vasas Turbó találkozó. Ez azonban a románok visszalépése miatt, elmaradt, s így a Turbólányok az U. Dózsa férfi csapatainál is könnyebben „vették” az első akadályt. Ocsovai Gábor A kis búvár Magyarul beszélő rajz- és bábfilm-műsor Bemutató: január 31. Gulyás és a Gulyás—Szikszai párofizist a tévéd teniszversenyén A Bp. Honvéd rendezett teniszversenyt és a Bp. Dózsa versenyzői játszották vasárnap a férfi egyes és páros döntőit. A meglehetősen gyors pályán először a Gulyás—Szikszai találkozóra került sor, amelyen Gulyás 6:2, 6:4 arányban győzött Szikszói veresége ellenére is jól játszott és így a két játszma korán sokszor tapsolhatott a közönség. A férfi páros döntőre négy Dózsa-versenyző lépett a pályára, a Gulyás— Szikszói és a Katona—Tomcsányi pár. Az első játszmában 3:1-re elhúzott a Katona— Tomcsányi kettős és a közönség már-már meglepetést szimatolt, amikor megfordult a kocka. A győzelmi esélyek megzavarták Katonáékat és szinte elemi hibákat vétettek (Katona például adogatásnál többször is kettős hibát vétett, Tomcsányi pedig rendre a hálóba ütötte a labdát.) Az első játszma eredménye 6:3 lett — Gulyásék javára! A második játszmában „kiújult” Katona „hagyományos” idegessége, Tomcsányi is gyengébben játszott és így csak megszorítani tudták Gulyásékat. Az eredmény 7:5. Ezzel a férfi párost a higgadtan, rutinosan versenyző Gulyás—Szikszói kettős nyerte és — az évszakhoz viszonyítva stílusosan — megkapták az első helyért járó — hőpalackot. — Társaimmal együtt örülök — mondja Gulyás István — az idény első fedettpályás versenyének — amely az alapozás után — kitűnő felkészülési lehetőséget adott a Dózsa február 10-én kezdődő nemzetközi versenyére. A gyors pálya fejlesztette reflexeimet is, amelyekre nagy szükségem lesz a tavaszi rivieriai versenysorozaton. Előreláthatólag március elején utazunk „Csontival”, azaz Szikszóival. Talán addig Körmöczi Zsuzsi operált könyöke is rendbe jön és ő is velünk tarthat, mint eddig minden idényben. Ez nagyon jó lenne. ________ L. 1. Érdekes apróságok Páratlanul érdekes kísérlet folyik egy chicagói kórházban. A nyomorék gyereket kezelnek itt az orvosok rendszeres cselgáncs oktatással. Az éves Keith Martin hasonló korú társaival együtt a judo fogásait gyakorolja és — befeledkezve a számára igen komoly erőkifejtést igénylő edzésben, lelki problémáival is könynyebben megbirkózik. S ami a legjelentősebb eredmény lehet: a különös módszert alkalmazó orvosok véleménye szerint a cselgáncs macskaszerű mozgása a legalkalmasabb arra, hogy fokozza a testi fogyatékosságúak hajlékonyságát, ügyességét. Olvastuk, hogy Grace Berger amerikai lovagbanoknő végrendeletében meghagyta, hogy legkedvesebb versenylovát vele együtt temessék el. Berger gazdag volt, kívánságát teljesítették. A paripa nem tudott tiltakozni, a különben is kinek mi köze hozzá, hogy egy versenyző mennyire szereti versenyző társát. A végakarat teljesítése csupán akkor ütközött volna nehézségbe, ha Grace Berger történetesen nem lovasversenyző, hanem mondjuk egy női nyolcas, vagy egy röplabda-csapat tagja lett volna. Mert az már sok lett volna egy kicsit. Január 31-ig pótlékmentesen fizetheti be AUTÓJA, MOTORKERÉKPÁRJA 1963. évi kötelező szavatossági biztosítási díját! A díj postai befizetéséhez szükséges igazolást a gépjár- műtulajdonosoknak a lakóhely szerint illetékes Állami Biztosító fiók adja ki. A magántulajdonban levőgépjárművek kötelező gépjárműszavatossági biztosításának évi díja személygépkocsi után 460 Ft motorkerékpár után (oldalkocsival is) 100 Ft háromkerekű gépjármű után 360 Ft rokkantak háromkerekű gépjárműve után n Ft ’ A magántulajdonban levő sze- mélygépkocsi biztosítási díja 5 január 1-én és július 1-én, két 5 egyenlő részletben is fizethető. | Ha a gépjármű év közben kap rendszámot, úgy az évi díj 1 arányos részét kell megfizetni. | Állami biztosító |