Hétfői Hírek, 1964 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-02 / 1. szám

Lény az esztendő első két újszülötte Az újévi lottó-tárgy sorsolás teljes nyeremény listáj­a Jogos remén Dobi István újévi köszöntője Dobi­ István, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke szerdán délben 12 órakor mondotta el a rádió­ban és a­ televízióban a követ­kező újévi köszöntőt. Ismét reánk köszöntött egy új esztendő első napja. A szil­veszter éjszaka játékos örö­me, vigassága­­ után köszönt­­sük mi is őt, és rövid szám­vetéssel búcsúztassuk el a ma­gunk mögött hagyott óesz­tendőt. Elégedett szív-vis! zártuk le ser, 1963-as esztendő számadá­sát. Megvoltak az évnek a gond­ja­i, nehézségei, csalódásai, gyászai és veszteségei, egyéni, családi és közösségi értelem­ben. Ez elmaradhatatlan az élettől. Voltak terveink, szán­dékaink, amelyek nem telje­sültek, maradt elhanyagolt és félretett munkánk, hol a ma­gvak hibájából, hol a másoké­ból. Mégis jó szívvel, barátsággal kö­szönünk el az ó-esztendőtől, mert ha egészében nézzük a magunk mögött hagyott évet, az eredményeket, a fejlődést, az ország állapotát, a népjó­létet, hazánk nemzetközi te­kintélyének növekedését, hí­rünk alakulását a világban — panaszkodásra kevés okunk van. A csúcsoktól még messze vagyunk, de általában jobb szervezettebb, eredményesebb és gazdaságosabb a munka. A társadalmi életben, a kultúra területein, a közszellemben szaporodtak a szocialista jel­lemvonások, a párt okos, em­berséges, kommunista politi­kája köré kialakul a nemzeti erő­ség. Ez volt a sikerek for­­rása 1963-ban és további fej­lődésünk biztosítéka 1964-re. Lépten-nyomon érezhetjük, hogy a szeretethez és barátság­hoz, amit a szocialista or­szágok családjában élvezhe­tünk, Nyugat felől mind több tisztelet és megbecsülés csat­lakozik irántunk. Jólesik ezt megállapítani, főleg az, mert rtem valami bonyolult világpolitikai játék következ­ménye, hanem annak ered­ménye, hogy a magunk népe, hazánk boldogulása és az em­beri haladás becsületes szol­gálata érdekében választott úton járunk, több sikerrel, "mint amennyi ellenségeinknek "■ kedvére lehet. Nem a barát­ságos, vagy kényszerű elisme­rések és dicséretek, hanem kizárólag népünk érdeke ösz­tönöz bennünket, hogy to­vább haladjunk a szocialista úton, amelyet magunk vá­lasztottunk és a legjobbnak tartunk. örülünk neki, ha közben a né­pek békés egymás mellett élé­sét­­ szolgálhatjuk politi­kánkkal. A hidegháború enyhült. A világ halad a szocializmus fe­lé. Az emberi értelem szinte naponta új világokat hódít meg, hinnünk kell abban, hogy a népek józan értelme és az államférfiak felelősség­­érzete kialakítja a verseny és a fejlődés békés módszereit, megóvja a­z emberiséget az atom­katasztrófától. A Szovjetunió 1963-ban is hatalmas erőfeszítéseket tett az­ emberiség békéjének meg­őrzésére, és a világ népei mély békevá­gyának, a szocialista világ­­rendszer létének, a szovjet kormány állhatatos erőfeszí­téseinek köszönhető, hogy megszületett az atomcsend­­egyezmény, amely ha szerény kezdet is, de bíztató, a béke híveit to­vábbi harcokra ösztönző si­ker. Ma már történelmi kény­szernek tűnik, hogy a tőkés­­államok vezetői is felelősség­gel foglalkozzanak nemcsak a béke és a háború, hanem az emberi haladás egyéb kérdé­seivel is. Ilyen körülmények között a szovjet békepolitika újabb sikereire és a szocializ­mus eszméinek további­­tér­hódítására számíthatunk az 1964. évben. Belső fejlődésünkkel elége­detten, a világhelyzetre biza­kodással tekintve zárjuk le az óesztendő számadását és jogos reményekkel nyitjuk meg az új év lapjait. 1963-ban elértünk valamit és ezt nemcsak megtartani akarjuk, hanem az a törekvé­sünk, hogy továbbfejlesszük Ma már, tudjuk, nagyrészt tő­lünk függ, hogyan boldogu­lunk azokkal a lehetőségek­kel, amelyeket ennek a szép országnak különböző termé­szeti kincsei, gazdagsága, né­pünknek szorgalma és tehetsé­ge kínál. Ezekkel a gondol­a­tokkal kö­szöntöm kedves hallgatóimat az 1964. év első napján. Kí­vánok mindenkinek sikerek­ben gazdag, boldog új eszten­dőt. Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A budapesti diplomáciai képviseletek vezetői január 1-én újévi jókívánságaikat fejezték ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettesei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium­­protokol osztályának vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Május végén: Választások Angliában? LONDON: Sir Alec Douglas- Home miniszterelnök január 20-án megkezdi vidéki körút­jait és április 24-ig bezárólag ellátogat az ország csaknem valamennyi nagyobb városá­ba. Az angol kormányfő or­szágjárásnak célja nyilván az, hogy csatasorba állítsa párthíveit a választások­ előtt. Mint ismeretes, a választáso­kat legkésőbb 1964. november 5-ig kell megrendezni. Abból a tényből, hogy a mi­niszterelnök most közzétett úti­terve április végéig szól, lon­doni politikai megfigyelők azt a következtetést vonják le, hogy ezt követően egy hónap múlva lehetnek mér az ang­liai politikai fejlődés szem­pontjából sorsdöntő választá­­sok. Wilson, a munkáspárti el­lenzék vezére a pártjához in­tézett újévi üzenetében az ál­talános választások mielőbbi megtartását követelte. Boldog + ■ új évet! Hát ez a szilvesz­ter is véget ért. Trombítaszóval, tánc­cal, muzsikával, sok­féle bolondos ötlettel búcsúztatták az óévet a budapestiek. És akadtak, akik mun­kával. Hozzászoktunk már, hogy a főváros szil­vesztere olyan, mint egy óriási téli karne­vál. — de az idei meg az eddigieken is túl­tett, színességben, vi­dámságban. Riportereink bejár­ták­ a kétmilliós vá­rost, hogy egy-egy színfolttal, pillanat­­felvétellel örökítsék meg a jókedvű ün­nepséget. (Részletes beszá­moló a 3. oldalon.) (Dolezsár felvétele) MOSZKVA­­N Sz. Hruscsov vá­laszolt az El Diario című uruguayi lap szerkesztőjének kérdéseire. A nemzetközi helyzetet ér­ökelvé, Hruscsov kijelentette, hogy az események alakulása az utóbbi időben új lehetősé­­geket nyit meg a világ béké­ének megszilárdítása előtt. „A béke megszilárdítására iányuló intézkedések a kér­­dések széles körét ölelik fel, de e kérdések közül a legfontosabb feltétlenül az általános és teljes leszerelés” - mondotta. „A béke megszilárdítása megköveteli, hogy határozot­­an harcoljunk az imperialis­­ok és a gyarmatosítók me­­ényletei ellen, amelyekkel neg akarják akadályozni a né­peket abban, hogy maguk irá­­nyítsák sorsukat. Az Egyesült Álamok militarista körei nem akarják megadni ezt a szent ágot a kubai népnek, s az utóbbi időben ismét megpró­bálják fokozni a feszültséget a Karib-tenger térségében” — je­­entette ki a szovjet kormá­ny­­ő. La­tin-Amerika népei hozzá­­árulhatnak a világháború megakadály­ozásának közös ügyéhez — állapította meg' nyilatkozatban a szovjet Dr.­-m­iszterelnök, majd leszöge­­a: a moszkvai szerződés aláz­­­­sa és a nukleáris fegyverek kozmikus pályára juttatásá­nak eltiltásáról létrejött meg­egyezés arról tanúskodik, hogy megvan a lehetőség a bonyolult nemzetközi kérdé­sek rendezésére akkor is, amikor különböző társadalmi, rendszerű országok állnak fenn. Most további lé­péseket kell­­ tenni ebben az irányban. Hruscsov nyilatkozatában a­­béke megszilárdítása fontos feltételének nevezte a máso­dik világháború maradvá­nyainak felszámolását. Mint mondotta, egyeseknek nem tetszik az a társadalmi rend, amelyet az NDK-ban a nép szuverén akaratából hoztak létre, ez azonban nem in­dokolja, hogy szemet huny­janak a világban kialakult valóságos helyzet előtt. A szovjet kormányfő kije­lentette: meggyőződése, hogy nem vezetnek eredményre az amerikai „veszettek” erő­feszítései, amelyekkel Kuba­ ellen össze akarják toboroz­ni a nyugati félteke reak­ciós erőinek egységes front­ját. Ezzel a kísérlettel szem­ben áll maguknak a kubaiaknak ki­tartása; a Szovjetunió és a többi szocialista ország szilárd­­ elhatározása, hogy Kuba né­pét nem hagyja magára; szem­ben áll ezzel a törekvéssel minden jóakaratú ember és elsősorban a latin-amerikai országok népének növekvő szolidaritása. Hruscsov egy kérdésre vá­laszolva kijelentette:­ a szoci­alizmus az, amely lehetővé te­szi, hogy az atomenergiát és a technika eredményeit az em­beriség javára hasznosítsák. Az atomfegyvert a kapitaliz­mus világában alkották meg, a szocializmus világáé viszont az a dicsőség, hogy elsőnek al­kalmazta bék­és célokra az atomenergiát. Szovjet küldöttség baráti látogatása Kubában Mint ismeretes, Fidel Castro meghívására szovjet küldött­ség tartózkodik Kubában Podgornijnak, az SZKP Központi Bizottága elnökségi tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével. A küldöttség látogatást tett Kuba havannai és Pinar del Rio-i tartományában. A szovjet vendégeket Fidel Castro is elkísérte. A delegáció a két tartományban különböző mezőgazdasági létesítményeket látogatott meg. A kubai forradalom 5. évfor­dulójának ünnepségeire érkezett szovjet küldöttség részt vett egy havannai klubban rendezett ünnepi ülésen. Jelen voltak az Egységes Szocialista Forradalmi Párt országos vezetőségé­nek tagjai és a szovjet nagykövetség munkatársai. A párt országos vezetősége hétfőn este a havannai elnöki palotáiban fogadást adott a Podgornij vezette szovjet küldött­ség tiszteletére. A fogadáson jelen volt Fidel Castro minisz­terelnök, Corticos köztársasági elnök, Raul Castro, a fegy­veres erők minisztere és a párt országos vezetőségének szá­mos tagja. Túszok és foglyok cseréje Ciprus szigetén NICOSIA: Az angol csapa­to­k bevonultak a Nicosiában létes-tet­t semleges övezetbe, amelyet a főváros török- és görög-lakta negyedei között vontak meg. Az úgynevezett politikai összekötő bizottság határozta el az „ütköző övezet” létrehozá­sát. A bizottságban Duncan Sturi­­dys angol miniszter elnökölt, s részt vett abban a ciprusi két nemzetiség képviselőinek élén Makariosz érsek, köztársasági elnök és Kücsük alelnök is. Kiprianu külügyminiszter egy sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy egyedül Anglia közbenjá­rására van szükség a cip­rusi probléma rendezésé­ben, s elvetette azt a tervet, hogy négyoldalú nemzetközi tár­gyalásokon — Ciprus, Görög­ország, Törökország és Anglia részvételével — keressenek ki­utat a válságból. A külügymi­niszter ezzel Duncan Sandra elgondolásait tette a magáévá. Makariosz elnök és Kücsük alelnök között új nézeteltérés jelentkezik. Kücsük úgy nyi­latkozott, hogy ketté kell osz­tani a kis szigetországot, görö­gök és törökök lakta részekre. Makariosz ezt követően rádió­beszédében azt hangoztatta, hogy Kücsük elgondolása ka­tasztrofális következmények­hez vezethet. Makariosz interjút adott a Pravdának, s ebben azt han­goztatta, hogy a jelenlegi tragikus ese­mények oka a három év­vel ezelőtti zürichi és londoni megállapodások­ban keresendő. „A köztársaság kormánya úgy véli, hogy e megállapo­dásokat fel kell mondani.. — jelentette ki a köztársasági elnök. Nicosiában a viszonylagos nyugalom jegyében telt el az év utolsó napja. Sor került az összetűzések során ejtett fog­­­lyok és túszok cseréjére is. 540 törököt és 26 görögöt en­gedtek szabadon. Újév napján Angliából újabb 700 katonát indítottak útnak repülőgépeken Ciprus felé.

Next