Hétfői Hírek, 1964 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-02 / 1. szám

­ÁtSíplütik az almát az újba Áradó jókedv köszöntötte 1964-et Még néhány másodperc és éjfélre ugrik a Nemzeti órájá­nak mutatója. Itt adott egy­másnak találkát fél Budapest. Tíz és tízezer papírtrombita harsog szakadatlanul a Kör­úton. Éjfélkor kezdődött és reggelig tartott a trombitazene­­rai erősen megritkultak. Az összecsapásnak nincsenek ál­dozatai, csak győztesei. A nemzetközi összefogás jegyé­ben diadalmaskodott a jó­kedv és új barátokat szerzett hazánknak a magyar vendég­­szeretet. B. u. e. k. villamos!... Harangkongás, valahonnan halkan felhangzik a Himnusz. Tarsoly Lajos, az Orvosi Mű­szergyár gépkocsivezetője — nem messze innen, a Mária ■ utca 2-ben lakik, egyedül kezdte a szilvesztert, aztán tranzisztoros rádiójával lejött ide az óra alá. Mindenki min­denkivel parolázik, mindenki­nek boldog új évet kíván. Százszoros erővel harsognak a kürtök. A Népszínház utca sarkán ívfény villan. Délután 4 óra­kor jelentették: a Nemzetinél eltört a sín. Zúg a dinamó, Dobronyi Mihály hegesztő a védőpajzs mögül figyeli az ív­láng pattogását. Mire a törött sínt­ áthegeszti, hajnal lesz. Döccenés nélkül mehet át a 6-os az új évben s a követke­zőkben. Boldog új évet villa­mos ... Fönt a „vitrinben” Bata Já­nos közlekedési törzsőrmester nyomogatja a gombokat. Kü­lön technikája van a szilvesz­teri forgalom irányításának. Sokáig „ki kell tartani” a sár­gát — mondja —, hogy min­denki kitántoroghasson az út­testről. A hangulat percről percre emelkedik, végül hiába váltogatja a színeket, min­denki megy, merre lát. Fütyül, fütyül, a rendőr, de ki hallja ezt a mámoros zenebonában? A Híradó mozinál a tv mű­szaki kocsija. Körülötte ezer és ezer „szerepre” vágyó jó­kedvű fiatal. Mindenki kép­ernyőre akar kerülni. Két ka­mera a Hungária nemzetközi báljára „lát be”, három a Nagykörút forgatagát pásztáz­za. ThOrnitát (Az egyik riporterünk trom­bitát árult. Élményeiről így számol be:) — Tessék, tessék hölgyek, urak, két forint a trombitám! Húsz papírtrombitát vet­tem, most itt árulom őket Wolfner János hadirokkant standja mellett a Rákóczi té­ren. — Hármat adjon, de jó vé­konyan szóljanak! Ferde szemű kínai nyújtja felém a pénzt. Persze csak az álarca kínai. — Bácsi kérem, van olyan, amelyik két hangon, szól? — Minden piros két hangon szól. Egy néger fiatalember köze­ledik. — Ötöt, de mind kék legyen! Körülöttem földöntúli har­sogással zeng a Körút. Csákós, álarcos, indián-fejdíszes ut­cai zenészek mindenütt. A hő­mérő a patika, talán mínusz öt fokot mutat, de erről senki az égvilágon nem vesz tudomást. — Angyalka (ez én vagyok!), eladó a trombitája? Jókedvű nő szólít meg, na­gyobb társaság gyűrűjéből. — Hogyne kérem. •— Adja ide mind. Fizess Jenökém. Az órámra nézek: húsz perc telt el, amióta árusítani kezd­tem. S már egy trombita se maradt. Még mondja valaki, hogy nem muzikális város ez a Pest!... Keskeny fal választja csak el ezt a termet a külföldi beszélgetéseket intéző nemzet­közi bejelentő hivatal tíz kis­„Danke sehr — mein Herr!” — Ki volt ez? — Valaki Zürichből. Sze­rencsét kívánt 1964-re. Vidámság, jókedv a Hungária nemzetközi bálján. (MTI fotó — Molnár Edit felv.) Egy szál cigány a Keletiben A Keleti pályaudvaron — éjfélkor — minden csendes. Be-betéved a Baross térről néhány trombitás legény, aztán tovább áll. A váróteremben egy szál cigány nyekereg vén hegedűjén — néhány üldögélő a padon, azok hallgatják, majd elszenderednek. A hangszórók hangosan közük: 20 percet késik a miskolci személy. Pontosan éjfélkor kellett volna megérkeznie. Háromnegyed tizenegykor futott be — félórás késéssel — a Polonia expressz — három utassal. Egy Len­gyelországból, kettő Csehszlovákiából jött Pestre — szilvesz­terezni. Gyors rakodás a taxiba: irány a szekszárdi kadarka! Hajnali egynegyvenkor indul a személy Aradig. Néhány vasutas, katona nyújtózkodik az ülőhelyeken, s egy család: Horváth Béla a feleségével s héthónapos gyerekükkel. Éppen szilveszterkor? „Igen — válaszol a férfi. — Csak most kap­tam szabadságot. Egy hétig leszünk az anyósnál Lőköshá­­zán...” Év végi hajrá a Hungáriában Bősze Józsefet, a Hungária Kávéház háromszoros olim­piai főszakácsát szilveszter ■jszakára Brüsszelből rendel­ek haza, hogy levezesse az IBUSZ nemzetközi estélyének ■,astronómiai hadműveleteit 90 meghívott vendég: cseh­­d­ová­tok, németek, jugoszlá­­v­ok, románok, lengyelek, ma­­varok „ellen”. Hét órakor Bősze mester 14 tagú szakács-vezérkarával üt­közet előtti utolsó taktikai megbeszélést tartott. — Mindenki foglalja el he­lyét — vezényelt a magyaros ételek művésze —, mert nyolc órakor megkezdődik a roham. Első fogás sós sütemény, utána a könnyű ütegek: ba­latoni fogas franciasalátával, majd a nehézfegyverek, óvári sertésbordák (ezer szelet pi­rul a tepsikben) és sültmalacok következnek vegyes salátával. Rövid pihenő után 60 darab Hungária romostorta avat­kozik a küzdelembe, ezt gyü­mölcskosarak, sajtoszlopok és kávétankok követik. Zárótűz­nek ezer palack badacsonyi szürkebarát, 800 üveg tokaji furmint, 500 üveg pezsgő... — Úgy látom, itt ma vér fog folyni, kartársak — szólt közbe Dömsödi András igaz­gató. — Persze, bikavér. Nyolc órakor a Bergendi­­zenekar harsona jelére a Hun­gária 110 tagú válogatott le­génysége megkezdte az év végi hajrát. Hajnali négykor a nemzetközi vendégsereg még jól állta az ostromot, bár so- Budapestről Salzburgtól — Édes Gabriellák, kézcsó­kom mindnyájuknak! Az új év első jókívánsága Tatabányáról érkezett a Hor­váth Mihály téri interurbán központ szolgálatos Gabriellái­nak. S aztán egyre másra je­lentkezett a többi: Pécs, Sze­ged, Szolnok, Nyíregyháza. Boldog új évet mindenkinek! Cseng, csilingel a sok ked­ves női hang (csak a nők fej­­felmuzsikáló hangja tud ilyen zene lenni!). Két sorben hu­szonnyolc fekete, szőke, barna fej és az éjszakás csoport­­vezető: Ferenc Lászlóné. Két fejecskén színes papírcsákó: Kakula Líviának és Blatt Er­zsinek ez az első szilveszteri szolgálata. Kilencvennyolc kapcsolás a pillanatnyi „mérleg”. — Honnan jött a legtöbb hívás éjszaka? — Miskolcról és Debrecen­ből Montrealig, Debrecenig asszonyától. Itt van aztán csak igazi hangzavar: angol, francia, orosz, német, román mondatok zenélnek. — Halló, Salzburg kéri Deb­recent ... Zürich 54—58? Adom Budapest 352—454-et!... Mademoiselle, ich bitte ein wenig Geduld! Kapcsolom Montreali ... Wiener Neustadt kéri a számot!... Adom Genf előzetest a 351—397-re!... Danke schön, Fräulein! — Hány előzetes kapcsolást jegyeztek külföldre? — Este nyolcig 180-nál töb­bet. — A legtávolabbi hívás? — Horváth úr Johannes­burgból és Juhászné Montre­­alból. Budapestről a legtöb­ben Béccsel, Moszkvával és Svájccal beszéltek. Az egyik Gabriella hango­san felnevet. cigazi színihajseprűk között — a kémén­yek töm­ben Egy rég volt római száza­dos — a tüzet oltó Florianus — fekete zubbonyos négy mai katonáját kerestem fel éjfél előtt szilveszteri őrhe­lyükön, a Sörgyár Kőbánya fölé magasodó négy magas kémény tövében, megtudni, hogyan szilvesztereznek — az igazi kéményseprők. Háromszázan vannak Bu­dapesten, renget­eg a dolguk: a főváros majd egymillió ké­ményének tisztaságáért felel­nek. Óesztendőt búcsúztatni, az újat köszönteni a szóra­kozóhelyeken is velük talál­koztunk? — Ha valahol ma éjjel ké­ményseprő jelentkezett, az ál­ördög volt — mondja a négy kormos képű katona vezetőjn, Láng Károly. — A jelmezköl­csönzők szilveszter előtti for­galmában első helyen a ké­ményseprő jelmezek szerepel­nek. Az igazi kéményseprők, mint mi is, vagy dolgozunk szilveszterkor, mert ilyenkor pihennek a kazánok, vagy pe­dig fehér inget öltve, családi asztalhoz ülünk. Sok a mun­kánk: Kőbányán 11 kémény­seprőre körülbelül 40 ezer ké­mény vár az új esztendőben. És még hozzá a gyárak ka­zánjai. A négy legény éjfél előtt szeretné befejezni a munkát. 620 méter hosszú füstcsöveket kell végigkúszniok. Éjfélkor koccintottunk. Nem borral, se pezsgővel, sörrel. Sza­­bad-e szilveszterkor sörrel koccintani? „Egyedül a Sör­gyárban szabad” — mondják. 200 malac, 10 000 palack, pezsgő... És végül: mit evett, mit ivott a „házon kívül” szilveszte­rező Budapest? Íme, a gyorslista: — A Vendéglátóipari Tröszthöz tartozó mintegy 1500 ét­teremben, vendéglőben, eszpresszóban elfogyott 200 darab új­évi malac, tízezer üveg pezsgő, százezer üveg palackozott bor, kétezer hektoliter kimért bor, 54 mázsa virsli, 80 mázsa hús, és 25 mázsa kávé. Különösen nagy forgalom volt a Berlinben, a Citadellában, a Mátyás pincében, a Belvárosi és a Pilvax kávéházban, az óbudai Vasmacskában, a kispesti Pannóniá­ban és a csepeli Rákóczi étteremben. f 1-IV) Kubaiak között a „ Csavargyár utcában Százhúsz kubai lakik a Váci jük!” — adták ki az elnyo­­ntról nyíló Csavargyár­ utcá­­mak a jelszót. A borzalmak­ban. Január 1-én öt éve, hogy napjai következtek, a szigetországban győzött a forradalom, erre emlékeznek. — Kislány voltam — mond­ja a 21 éves Thamara Me­­nendez —, még általános isko­lás, amikor a forradalmárok harcba indultak. Thamara az iskola után fod­rásznő lett. S amikor meg­tudta, hogy Kubában fejlesz­teni akarják a vegyipart, ön­ként jelentkezett: megtanulja a szakmát, így került Ma­gyarországra. Gumiipari ta­nuló a Ruggyanta Gyárban. És ... Budapeseten lett meny­asszonya egy kubai fiatalem­bernek, aki a Műszaki Egye­temen szerzi meg az elektro­mos­ mérnöki diplomát. Sergio Limonta is gyerek volt még, amikor Santiago de Cubában, szülővárosában, tíz évvel ezelőtt Castróék az első rohamra indultak.­­ Hajnal volt, amikor meg­dördültek a fegyverek. Battis­­táék katonai klikkje akkor le­verte a felkelést. „Egy kato­náért tíz ember fejet szeg-Most Sergio is arra készül, hogy segítsen a kubai vegy­ipar fejlesztésében: a Buda­pesti Vegyiművekben tanul. Mindegyik az emlékeit so­rolja. A 32 éves Gladys Ma­rino Ramirez férjével együtt indult a Sierra Maestra hegy­ségbe, ahol Castro és a forra­dalmárok vertek tanyát. A fiatalasszony most a Chinoin gyárban technikus. Abel Eche­varria — az Ikarus-ban ta­nulja a karosszérialakatos mesterséget — két testvérével csatlakozott a hegyekben tá­borozó forradalmárokhoz. A kubai fiatalok megszeret­ték Budapestet és az országot. A fiúk közül eddig hét vá­lasztott magyar feleséget, s újabb tíz készül még buda­pesti esküvőre. Néhány hónap múlva visz­­szaindulnak hazájukba. Vár­ják őket az épülő kubai gyá­rak. Thamara emlékezik Sergio: Vegyész akarok lenni... (Révész Tamás felvételei) 13523 boldogító igen Nem unatkoztak a budapesti anyakönyvezetők az ó évben Ilyenkor az ó esztendő befe­jeztével mindenütt számvetést, mérleget készítenek, összege­zik az anyakönyvvezetők is az év „termését”, azt tudniil­lik, hogy hány párt adtak ösz­­sze. ♦ Nos,, 1963 nem kell, hogy szégyenkezzen. Az első háromnegyed év adatai sze­rint Budapesten 13 523 eset­ben mondták ki a felek a — reméljük — boldogító igent szemben az előző év első ki­lenc hónapjának 12 553 há­zasságával. Szám szerint a legtöbb há­zasságot a VIII. és XIII. ke­rületben kötötték, de itt ma­gas a népesség száma is. A lakosság létszámához viszo­nyítva a legtöbb új házas Újpesten, Erzsébeten és a VI. kerületben van. Néhány érdekesebb adat: ♦ A két legfiatalabb menyasszony 13 esztendős volt. A legnagyobb korkü­lönbség: 83 éves vőlegény, 49 éves menyasszony. Ennek ellentéte: 52 éves menyasz­­szony és 27 éves vőlegény. A statisztika adatai szerint a budapesti házasságrekor­der a 90 éves dr. P. I. az idén halt meg. Kilencven éves volt és az ötödik fele­ségével élt. Meglátogattuk az év legidő­sebb új házaspárját, F. L. 80 esztendős mérnököt, akinek felesége 70 éves. A kettő: ke­rek másfél évszázad. Kiderült: F. L.-ék nem is olyan „új” házasok. Első ízben 1914 októberében fogadtak örök hűséget. 29 évi házasság után 1943-ban vált el az ak­kor 60 éves férj 50 éves fele­ségétől. Másodszor is megnő­sült, ez a felesége 1963 elején meghalt, s ő ismét elvette el­ső feleségét. Mint mondja: Megbánta az 1943-as válást, de mit csináljon az ember, 60 éves korában még forró fejű, nem olyan higgadt, megfon­tolt. Bizonyos, hogy ez most már alaposan átgondolt, érett házasság. Reméljük elégedet­ten élnek majd együtt éppúgy, mint a többi tíz és fél ezer új budapesti pár, hiszen az év utolsó negyedében nyilván ezt a számot is meghaladják majd a házasságkötések. (K i­­s) 20 000 forintos bébih Lány az új év első két újszülöttje Az Állami Biztosító az idén is 20—20 000 forintos életbiz­tosítási kötvénnyel ajándékoz­za meg az év első budapesti és vidéki újszülöttjét. A hivatalos jelentés szerint éjfél után pár pillanattal Szombathelyen jött a világra a 42 centiméter hosszú, 1700 gramm súlyú Majoros Ilona, az ország első idei újszülöttje. Az év első budapesti csecse­mője is leány. A Baross utcai klinikán éjfél után 1 másodperc­cel született Erődi Ka­talin. A három kiló 30 dekagramm súlyú, 51 cm hosszú kisded mamája az IBUSZ könyvelő­je, a papa a Közlekedési Do­kumentációs Vállalat dolgo­zója. Az első fővárosi újszülött édesanyjának már átadták a 20 000 fo­rintos kötvényt. Kedves esemény zajlok le a kőbányai Kada utcában Kiss Antaléknál is. Az Á Jam­i Biztosító, valamint a sajtó és a televízió képviselői játék­­mackóval és tortával köszön­tötték a múlt évi elsőszülöttet, Kiss Csabát első születésnap­ja alkalmából. (MTI)

Next