Hétfői Hírek, 1964 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1964-09-07 / 37. szám
232 kandidátus, 30 „tudományok doktora” Orvosok közül kerül ki a legtöbb tudós A Tudományos Minősítő Bizottság egy éve Épp egy évvel ezelőtt, 1963- ban szervezték újjá a Tudományos Minősítő Bizottságot Mit végzett egy év alatt? Kétszázharminckét „tudományok kanditátusa" és harminc „tudományok doktora” fokozatot ítélt oda. ♦ Melyik tudományág a listavezető?* kérdezzük. — Az orvostudomány: negyvenöten lettek kandidátusai és nyolcan a doktorai. , . És a lista másik végén? «s. A művészettörténet és a pszichológia áll, egy-egy kandidátussal. Azonban — hogy ismét a lista elejére térjünk vissza — az orvostudományt csaknem utoléri a műszak: negyvenkét kandidátusi és hat doktori fokozattal. Ezt követi a kémia, itt huszonnégy kandidátusi , négy doktori fokozatot ítélt oda a bizottság. Közgazdaságtudományból huszonöten lettek kandidátusok és egy doktor. Érdekesebb értekezések? — A doktoriak közül: Nagy Péter „Szabó Dezső életpályája és ideológiája”, Ránki György „Magyarország gazdasága a hároméves terv időszakában”, Vajda Imre „A szocialista külkereskedelem és a világpiac elvi kérdései”, Gerevich László „A budai vár feltárása”, Kurnik Ernő „A szója”. A kandidátusi értekezések közül a következőket említjük meg: Kéry László „Shakespeare vígjátékai”, Dobos Károly „Mezőgazdasági üzemek állóeszköz ellátottságának vizsgálata”, Sárándi Imre „A joggal való visszaélés”, Megyeri Endre „Az erkölcsi kopás és a termelési kapacitások kihasználásának gazdaságossága a szocialista iparban”. A XXXVI. Országos Bélyegnap alkalmából vasárnap délelőtt kihirdették „Az év legszebb bélyegei” pályázat eredményét. Az év legszebb bélyegsora címet a Füle Mihály, Vértes József és Nagy Zoltán által tervezett, öt értékből álló népművészeti sorozat és a Füle Mihály és Zombory Éva által tervezett, négy értékből álló csipkesorozat nyerte el. A BNV területén rendezett kiállításon több mint ezer látogató hallgatta meg az eredményhirdetést, s az alkalmi postahivatalok előtt hosszú sorokban álltak a bélyegkedvelők, hogy új „kincseiket” felülbélyegeztessék. A két nyertes sorozatból itt egy „csipkét” és két „népviselet-értéket” mutatunk be. Szabadság szálló: Az épülő Szabadság szállóban már a homlokzat díszítése és a folyosók burkolása folyik. Az Országos Szakipari Vállalat összesen 3 millió üvegmozaik szemcsét ragaszt fel az épület homlokzatára. A belső folyosók burkolására Magyarországon először használnak rugózó PVC-lemezt, amelynek alján 2 milliméter vastag műanyaghabréteg biztosítja a rugalmasságot, s elnyeli a lépések zaját is. 25 millió fővárosi útépítésre öt új autóparkoló épül, számos villamosvonalat újítanak fel 1965-ben . A Fővárosi Tanács 1965- re 215 millió forintot irányzott elő útkarbantartásra és építésre. A tervek szerint 1965-ben nemcsak útjavításokat végeznek, hanem néhány helyen — a Mechwart téren, az Engels téren, a Ferenczy István utcában, a Köztársaság téren, a Citadellánál, a margitszigeti Dózsa stadionnál és a Népstadionnál — új autóparkoló helyeket is létesítenek. A jövő évben kerül sor a November 7 tér és a Marx tér közti körút-szakasz, valamint a Szent István körút korszerűsítésére, továbbá a főközlekedési autópályának minősített Nagyszőllös utca és Bocskai út átépítésére. A villamosvágányokat is sok helyen korszerűsítik, így például a hűvösvölgyi vonalon, a Krisztina körúton, az újpesti Baross utcában, s természetesen a korszerűsített Szent István körút és Lenin körút szakaszán is. érzékeny, száraz arcbár re víz és szappan helyett bizalommal használja a gardénia Uuwskinnel! AZ ILLATSZERBOLTOKBAN díjmentes szaktanácsadás A GARDÉNIA LEMOSÓKRÉM óriás tégelyben 20,5 Ft-ért minden ILLATSZERBOLTBAN beszerezhető Túl a negyedmillió látogatón A Mezőgazdasági Kiállítás tapasztalatait már az ősszel hasznosítják az öreglakiak Vasárnap túlhaladta a negyedmilliót a 65. Mezőgazdasági Kiállítás látogatóinak száma. Az áradó tömegben találkoztunk a Somogy megyei öreglaki kertészeti termelőszövetkezet tagjaival és közöttük Bognár Vendellel, a szövetkezet elnökével. Milyen hasznosítható tapasztalatokat visz haza magával a kiállításról? — Nekünk egyik büszkeségünk a búza — mondta — 500 holdon 17 mázsás átlagtermést arattunk s ezzel elsők voltunk a megyében. De a kiállításon láthattuk, hogy van ennél jobb eredmény is, a sátorhelyi állami gazdaság 4000 holdján majdnem 19 mázsa átlag termett. Hogyan érték el? Nem titok: jó elővetemény, talajelőkészítés, elegendő műtrágya, a jó fajta kiválasztása. Nálunk szeptember 10-én kezdődik az őszi vetés, 700 holdas gabonavetésünkben a lehetőségek szerint már hasznosítjuk a tapasztaltakat. — Rendszeres látogatója vagyok a kiállításoknak és örömmel tapasztalom, hogy a régiekhez viszonyítva, milyen szép eredményeket értek el a szövetkezetek. Növénytermesztésben olykor az állami gazdaságokat is túlszárnyalják. Az az igazság, hogy a mezőgazdaság sok fortélyát ismerték már az apáink is, de hiányoztak a kedvező feltételek, a gép, a vegyszer, anyagi eszközök, amelyeket csak most teremtenek meg a szövetkezetek. Így vagyunk ezzel mi is, most már nemcsak megismerjük a jó munkamódszereket, hanem alkalmazni is tudjuk azokat. — A kiállítás után nagy munka vár ránk, az őszi betakarítás, vetés. A munkaterv készen áll, a vetőmag jórészt otthon van, célprémiumot tűztünk ki a legjobbaknak. — Üdvözöljük a kiállításról barátainkat, a Sertésvágóhíd dolgozóit, akik hosszú éveken át segítettek nekünk. Úgy hiszem, hogy most új szakasz kezdődik a szövetkezetek életében, a megerősödés után egyre több gondot fordítunk majd a munkaszervezésre — fejezte be tapasztalatainak összesítését Bognár Vendel. Korszerűsítik a belvárosi üzlethálózatot Elkészült a Belváros kereskedelmi hálózatának jövő évi felújítási terve. A Közért-boltok fejlesztésére kereken egymillió forintot fordítanak. Ebből az összegből a többi közt korszerűsítik a Petőfi Sándor u. 6, a Semmelweis utca 4, a Bajcsy- Zsilinszky út 16, a Ferenczy István utca 24, a Bihari János utca 18, az Irányi utca 5 és a Bajcsy-Zsilinszky út 66 szám alatti üzleteket. Az V. kerületi Vendéglátóipari Vállalat több mint 7,5 millió forintot fordít építkezésre. Átalakítják a többi közt a Veres Pálné utcai Bajtárs éttermet, új eszpreszszót építenek az Október 6 utca 26 és az Engels tér 4 szám alatt, továbbá Vitamin büfét a Szent István körút 13-ban. A belvárosi iparcikk üzletek közül a jövő év folyamán tizenötöt újítanak fel. Szabályozták a gépjárművezetők munkafeltételeit és a külön munka díjazását A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója A munkaügyi, valamint a közlekedési és postaügyi miniszter együttes utasítással szabályozta a gépjárművezetők munkafeltételeit és a külön munka díjazását. Az utasításokat augusztus 1-től folyamatosan 1965. január 1-ig kell életbe léptetni. Az új rendelkezésekről a N. H. munkatársa a következő tájékoztatást kapta a Munkaügyi Minisztériumban: A miniszteri utasítások célja nem bérrendezés, csupán lehetővé teszik, hogy a gépjárművezetők szélesebb körben bekapcsolódjanak — a várakozási idő alatt — külön munka végzésébe, megfelelő díjazás ellenében. Azok a gépjárművezetők, akik felismerik az új jogszabály lehetőségeit, s az eddigieknél fokozottabb mértékben veszik ki a részüket a megnövekedett szállítási feladatok mind jobb ellátásában, természetesen az eddigieknél magasabb keresetre tehetnek szert. Az új rendszer biztosítja, hogy elsősorban a tehergépkocsi közlekedésben, valamint a célfuvarozó vállalatoknál teljesítménybérezést vezethessenek be. Egyidejűleg a személyautó, valamint az autóbuszvezetők eddigi fix bérskáláját mozgó skálává változtatták és egy-egy kategórián belül alsó és felső bérhatárokat állapítottak meg. A személygépkocsivezetők túlóra átalánya változatlan maradt. A régi rendelkezések szerint gépkocsivezető a várakozási idő alatt nem végezhetett külön munkát. A jövőben minden olyan esetben, midőn a gépkocsivezető várakozási idő alatt végzett munkája tényleges létszám-megtakarítást eredményez, célszerű őt bevonni a rakodásba. Ezt és minden egyéb külön munkát a teljesítményre meghatározott tarifa szerint bérpótlék formájában díjazhatják. Messzemenően szem előtt tartották azonban, hogy a külön munka ne veszélyeztesse a gépkocsivezetés, sem pedig a körforgalom biztonságát. Ennek az elvnek megfelelően többek között előírták, hogy a tehergépkocsivezetők rakodással töltött ideje nem haladhatja meg a napi négy órát A közlekedési vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben megszabhatja, hogy a gépjárművezető a várakozási idő alatt milyen külön munkát végezzen, például: rakodó daru vagy agregátor kezelését, levelek, csomagok kézbesítését, kereskedelmi cikkek mennyiségi és minőségi átadását, átvételét, közreműködést élelmiszerek rakodásában stb. A vállalati (állami) személygépkocsi vezetését ezentúl munkaköri feladatként írhatják elő olyan esetekben, amikor a munka elvégzéséhez gépkocsi igénybevétele szükséges és a gépkocsivezetői jogosítványnyal egyébként rendelkező dolgozó vállalja a gépkocsi vezetését is, vagyis lemond külön hivatásos gépjárművezető igénybevételéről. (Például egy Gelka műszerész maga vezeti a szervizkocsit.) A kocsivezetésért a dolgozó havi 300 forint külön díjazást kaphat. Ha a dolgozó eredeti hivatása ellátása mellett állami teher- vagy más különleges gépjárművet vezet — noha ez nem tartozik kötelességei közé — e munka ellátásáért havi legfeljebb 700 forint bérpótlékban részesíthető. Ez az öszszeg magába foglalja az esetleges egyéb munkavégzésért, így a kisebb mértékű rakodásért járó díjazást is. Ezekkel az intézkedésekkel munkaerőket akarnak felszabadítani és átirányítani oda, ahol nagyobb szükség van gépkocsivezetőkre. F. J. EGYETEMEK, A FŐISKOLÁK L I HALLGATÓI la A tanulmányi éveik datt M I B BALESETBIZTOSÍTÁSBAN is részesülhetnek. T • O A biztosítás díjas egy tanulmányi félévre 10 forint,s amely a beiratkozás alkalmával a biztosítási megbízottnál fizethető. T • A biztosítás érvényes — ugyanúgy, mint a középiskolában, a szünidő alatt bekövetkező balesetekre le. Kedden• első tanítási nap az iskola tv-ben A Magyar Televízió az idén februárban sugárzott először kísérleti iskola-műsorok?... Kezdetben 600 iskolában nézték-hallgatták a műsort. A tapasztalatok figyelembevételével az új tanévben már programszerűen dolgozik az iskola-televízió. Kedden első ízben, majd — szombat kivételével — a rákövetkező napokon és vasárnap is oktat a tv. Az általános iskola alsó tagozata számára a környezetismereti órákat mindig kedden a második órában közvetíti a tv és ugyanaznap délután megismétli. A felső tagozat részére a VI. osztály orosz óráit minden kedden az első órában sugározzák. Földrajzot havonta egyszer közvetítenek az V. osztálynak, mindig keddi napon a harmadik óráig van. Élővilágot ugyancsak minden kedden a VII. osztálynak. Földrajz, biológia és tanulmányi kirándulás közvetítése havonta egyszer. Tervezik orosz és angol társalgási órák bevezetését is késő ősztől kezdve. A legújabb felmérés szerint az ország iskoláiban az idén már 2200 tv-vevőkészülék működik az oktatás szolgálatában. Megfúrták az ivóvizet képletesen is, a szó szóra? értelmében is. Miről van szó? Több mint egy éve folyik a harc a Csúcshegy lakossága és néhány telektulajdonos között. Tanácstagi beszámolók témája volt az ügy és vizsgálgatott a helyszínen a III. kerületi Tanács műszaki osztálya is. Az egész környéket izgalomban tartó probléma: a szó szoros értelmében megfúrták az ivóvizet. A Csúcshegyen lakók ugyanis az ott levő kecskeforrásból kapják az ivóvizet. 1880-ban a forrás fölé vízgyűjtő medencét építettek innen egy föld alá fektetett több telek alatt áthúzódó csövön hatvan méterre, közterületre vezették a forrás vizét, itt pedig kifolyót létesítettek. Valóságos helyi törzevízmű ez, a főváros építtette, vitathatatlanul köztullajdon tehát. Ám tíz éve néhány telek gazdát cserélt, új lakók költöztek a környékre, akik megfúrták a medencét, sőt a telkük alatt húzódó vízvezetékcsövet is, hogy annak vizével locsolják a kertet. Esős időben nincs is baj, de ha kicsit kevesebb a csapadék, a kifolyón alig csöpög a víz, s több száz család ivóvíz nélkül marad. A tanács hivatalos szerveinek álláspontja: magánterületen fekszik a forrás, magánterület alatt húzódnak a csövek, ide nem terjed ki a tanács illetékessége. Jogilag is furcsa „törvényesség” ez. Hiszen az alkotmány kimondja: a föld méhének kincsei — így természetesen a víz is — a nép tulajdona. Azután létezik úgynevezett szolgalmi jog is, vagyis ha egy területen a lakosság évtizedek óta élvez valamilyen juttatást — például az egyetlen iható forrás vizét —, arra „szolgalmi jogot” nyert, azt tőle elvenni nem lehet. Aki tehát a köztulajdonú vezetéket megfúrja, az a közvagyont rongálja, aki elveszi a többiek ivóvizét, jogot sért. Mégis a tanácsi szervek egyéves huzavona után nemrég úgy döntöttek: az ügy vízjogi kérdés, s áttették az iratokat a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hatósági és felügyeleti csoportjához. Véleményünk szerint haladéktalanul meg kell állapítani azt, ami nyilvánvaló: a törpe vízberendezés köztulajdon , s ennek érvényt is kell szerezni. Meg kell szüntetni az önkényesen létesített kifolyókat, s vissza kell adni ivóvizüket a Csúcshegy lakóinak. F. A.