Hétfői Hírek, 1965 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1965-01-04 / 1. szám

Jót nevettünk Szilveszterkor A Rádió és a Televízió 81 idén is sugározta hagyo­mányos szilveszteri kabaré­műsorát. Az énekes, zenés, prózai számokból álló tarka műsor a rádióban négy, a tv-ben majdnem hat órán át tartott. 1. A rádió mellett Nehéz dolga volt szerzők­nek, szereplőknek, de első­sorban a szerkesztőiknek és Marton Frigyes rendezőnek, a rádió szilveszteri műsorának nemcsak a tv-szilveszterrel kellett versengenie, hanem a saját. Jól sikerült, tavalyi év­záró-évnyitó rádiókabaréjá­­val is, amelynek egyes szá­mai, „bemondásai” még ma sem merültek feledésbe. Meg­állapíthatjuk: a rádió nem maradt alul ebben a „kétfron­­tos” vetélkedésben — sikerült mindvégig szórakoztató, sok­féle igényt kielégítő, ízes pes­ti humorban, évődő csipkelő­désben és szókimondó szatí­rában sem szűkölködő vidám órákat biztosítania a készülé­kek mellett szilveszterező több millió hallgatónak. A műsor három részre osz­lott, amelyből az első és az utolsó „vegyes” kabaré volt, a középső pedig Róna Tibor politikai és társadalmi sza­tíra-sorozata. (E második résztől kezdve a tv is közve­títette a műsort.) A kritikus­nak nem könnyű a dolga, hi­szen gyengébb műsorszám csak kevés volt és a sok jóból a leg­jobbaknak csupán felsorolása is nagy terjedelmet igényelne. A csak a rádióban elhangzott első „felvonás”-ból mégis ki kell emelnünk az egész szil­veszteri kabaré egyik legjobb tréfáját, Komlós János szatí­ráját, amelyben a szerző „Mi­ből lesz a lószerszám?” cím­mel — a tavalyi szilveszteri hagyományt folytatva — ezer év előtt élt eleinkkel tűzeti „toopjahegyre” — mai hibáin­kat. Ebben a részben hang­zott el az este „humoreszk­­tlágere” is: Mikes György bölcs ironizálása az emberi­ség fejlődéséről. A tv által is közvetített má­sodik és harmadik részben is akadt több „csúcspont”. Igaz, Róna Tibor kabaréja előtt többet ígért a szellemes kon­feransz, mint amennyit kap­tunk. Azt a jelszót hirdette Ugyanis, hogy: „Nincs ok ag­godalomra, ha a rádió és a tv szilveszteri kabaréja arról Szőlt, ami miatt aggodalomra van okunk,­de az utána kö­vetkező kitűnő számok nem aggódásunk legfőbb okait fi­gurázták ki. Néhány műsor- Szám azonban ebből a részből is sokáig emlékezetes marad, így például a házmesterné (Gobbi Hilda) értekezése a la­kókról, de főleg a minden te­kintetben telitalálatnak szá­mító „Legöregebb ember” (Major Tamás nagyszerű elő­­adásában). Az est harmadik részében — a sok jó műsorszám közül — kiemelkedett Szilágyi György hagyományos szilvesz­teri verse és hírlap-paródiája és kitűnő „utánzó” művészek­kel, valamint Kabos László szellemes amerikai élmény­­beszámolója. . A könnyű muzsika kedvelői­nek ezúttal nem sok „ínyenc­falat” jutott.­­ A népes szereplőgárdából mindenki tudása és tehetsége legjavát adta — még az egyébként gyengébb szövegű vagy zenéj­ű műsorszámok­­ban is. A rádió tehát — kevés gyengébb és sok nagyon jó műsorszámmal — jól, nívósan s az új esztendőre biztatóan zárta az óévet. 2. A képernyő előtt Magyar nótákkal és táncok­kal kezdődött a TV szilvesz­teri műsora; a hangulatos kezdés után megjelent a kép­ernyőn Lénárd Judit, Takács Mari, Tamási Eszter és Brach­feld Szigfried, s ez alkalom­mal nem „bemondták”, ha­nem „beénekelték” a progra­mot, a TV „túlsó oldalát”. Kedvesen, megnyerő termé­szetességgel teremtettek meg­hitt kapcsolatot a közönség­gel, elvarázsolt világba kalau­zolták el a nézőt, a kulisszák, a kamerák mögé. És amit ez a fonákjára fordított világ helyzetkomikumban felkínált, azt ritkán tapasztalt ötletes­séggel használta fel és ak­názta ki a Televízió: a hu­mor ellenállhatatlan sodrásá­val figurázta ki önmagát, gro­teszk táncra pendítve az ál­landó műsorszámokat. A fogat mosó kis mackó je­lenetében Kellér Dezső és Böbe Baba mutatta meg a mese és a valóság bájosan finom ellentétét a férjek és feleségek okulására. A „Mai vendégünk" rovatának Chap­linje kezdte el ezután azt a képsort, amely megadta a humornak a képernyőn meg­illető helyét: vizuális élmé­nyekkel nevettetett. A Stan és Pan-jelenet sok mozzanata is próbára tette a nézők ne­vetőizmait. A Híradó pompás paródiá­ja: minden kül- és belföldi eseményhez azonos képek más-más szöveggel; az őszinte Magyar Hirdető, amelyben hatásosan robbant a totó-lottó hirdetés jól ismert mondatá­nak változott formája, „El­dobta már az e-hetit?”; a „hol tart ma az orvostudo­mány?” műsorának mulatsá­gos jelenetei; a betegek ápol­ják az aktasokkos, h­atgörcsös orvosokat; az „Alacsonyt szü­ret’ nadrágleeséses mókázása, amelyet átvett a JBIamver­­zió”; a zenés beszélgetés az idegenből „hazaszakadt" kar­mesterrel; a JSzereti ön a látványosságot?” öngúnya, a Beatles-ekkel, a férfivá ved­lett Keszler-nővérekkel és a többi ötletes műsorszámmal, — mind csak egy-egy kiraga­dott példája ebben a néhány sorban annak, hogy miképpen lehet és milyen kitűnően tud a TV mulattató műsort össze­állítani. A program további részét a Rádió 6-os stúdiójából közve­títette a TV (ez a rész azo­nos volt a rádió műsorával). Ezután a Vidám Színpad mű­sora következett, de sajnos, itt már lelassult a tempó, meg­rekedt az a lendület, amely a műsor ezt megelőző részét jel­lemezte: hiába, a színpad az színpad és a tv az tv... A múlt év illusztrált sláge­reivel és egy ügyesen össze­állított táncfilmmel zárult az idei szilveszteri tv-műsor, amelyről ez alkalommal el­mondhatjuk: aki végignézte, nem fejezte be rosszul az óévet és jól kezdte el az újat. (M. F.) V­ i­krámkájcLA a FLOTOW MÁRTA című operájának rendezésére ké­szül Békés András, az Ope­raház rendezője. Az előadás főbb szerepeit — kettős sze­reposztásban, — Agay Ka­rola és László Margit, Szir­­may Márta és Barlay Zsuzsa, Réti József és Bartha Alfonz, Bande Zsolt és Dane József, Maleczky Oszkár és Galsai Ervin, Varga András és Do­­mahidy László énekli. Az előadást Erdélyi Mik­ós és Blum Tamás vezényli. ® MARIA GRACIA BUC­­CELLA az egyik partnere Jean Maraisnak, a Cocody úr című új francia filmben. 9 RUZICSKAY György festő­művész Szarvas városától, szülőhelyétől, a Holt-Körös partján fekvő Annaligetben berendezett alkotóházat ka­pott. Nemcsak festészeti munkájának él itt, amikor Budapestről lelátogat, hanem gyűjti Szarvas régi emlékeit, néprajzi tárgyait is. Valósá­gos házi múzeumot rendezett be, amelyben több száz szarvasi emléket őriz. A kis múzeum egyik legérdekesebb darabja egy két évszázados segédlevél és vándorkönyv, amelyet ősi magyar helyes­írással, de szlovák nyelven írnak. A régiségek a festésze­ti alkotások legmodernebb példányai között láthatók: Ruzicskay György ugyanis egyik lelkes művelője az úgynevezett biofestészetnek, amely élő növények levelei­ből és virágaiból szerkeszti meg sokszor szimbolikus, máskor realisztikus tárgyú képeit.­­ AZ ÓÉV utolsó bemutatói nagy sikerrel zajlottak le a Szovjetunióban. Leningrád­­ban a Kirov Opera, Mura­dek­ „Október” című operá­ját, a moszkvai Bolsoj, Ba­­laszanjan örmény zeneszerző „Leila és Medzsun” című új balettlegendáját, a minszki opera pedig ■—­ Beloruszia fővárosában először — Verdi Trubadúrját vitte színpadra. 9 MÁRIÁSSY FÉLIXSZ­EL beszélgetünk: „A magyar filmrendezők képviseletében részt vettem a szocialista or­szágok filmalkotóinak prá­gai munkaterv-megbeszélé­­sén. Elhatároztuk, hogy 1965- ben Varsóban megrendezzük a népi demokratikus orszá­gok filmrendezőinek találko­zóját, Prágában pedig az első­filmes rendezők össze­jövetelét. Ugyanitt határoz­tuk el: a tv-film­rendezők konferenciáját Budapesten bonyolítjuk le.­­ A „VIDÁM FICKÓK"-AT, a 30 esztendővel ezelőtt ké­szült első szovjet zenés film­vígjátékot, a héten ismét elő­adták Moszkvában. A felújí­tás alkalmából Alekszand­­rov, a film rendezője el­mondta az újságíróknak: A film nemcsak Dunajevszkij muzsikájának köszönheti há­rom évtizeden át tartó siker­­sorozatát, hanem Orlova és Utyoszov nagyszerű alakítá­sának is. Ilyen vidám és színvonalas zenés filmvígjá­tékból többet kellene adni nézőinknek — hangoztatta Alekszandrov. © DEZSŐ ALAJOS, a hábo­rú előtti idők ismert magyar politikai karikaturistája, aki 1939-ben az Egyesült Álla­mokba távozott és ott Aloy­sius Dezso néven vált is­mertté a politikai és művé­szeti életben, 76 éves korá­ban New Yorkban meghalt Jól ismert alakja volt a nemzetközi művészéletnek; egy „egész épületet betöltő” rajzsorozata ma is látható a genfi Bavaria Restaurant­ban. A lapokban megrajzolta korának legismertebb euró­pai és amerikai politikusait . ALEXANDER WERTH an­gol újságíró „Oroszország az 1941—45-ös háborúban” cí­mű 1100 oldalas riportköte­tének harmadik kiadása most jelent meg a New York-i Dutton Kiadóvállalat gondozásában. A könyv szer­zője a háborús éveket a Szovjetunióban töltötte, mint haditudósító. 9­10 ORSZÁGBAN (USA, Kanada, Olaszország, Mexi­kó, Kuba, Bulgária, Romá­nia, Lengyelország, Csehszlo­vákia és Magyarország) jár­tak 1964-ben a világhírű szovjet artisták. Év végi be­számolójukból kiderül: a szovjet cirkuszművészek a múlt évben megteremtették a világ első jég­cirkuszát és az első lovas balett-pantomi­­mot. A HÚSZ ÉV legemlékezete­sebb hangjátékait újítja fel a Rádió 1965-ben. A sorozat első adása január 10-én lesz. Mesterházi Lajos Pesti em­berek című rádiójátékét su­gározzák, majd, sorrendben, Sőtér István, Lendvai György, Sásdi Sándor és má­sok hangjátékai következ­nek.­­ KÁLMÁN GYÖRGY mond­ja a H. H.-nak: „Ez év jól kez­dődik számomra: január 28-án mutatják be a Rab Rábyt, melyben első filmfő­szerepemet alakítom, s más­nap lesz a Léda premierje a Katona József Színházban. Ebben a darabban is érdekes szerepet játszom — egy okos, szellemes szélhámost?­­ A FRANCIA „Lemezaka­démia” nagydíjasai között két magyar nevet is olvasha­tunk. A Charles Cros-díjat Verdi Falstaffjának felvétele nyerte, a zenekart Solti György vezényelte, a Kon­zervatórium nagydíját pedig Ravel G-dúr versenyműve, Philippe Entremont előadá­sában, Ormándy Jenő ve­zényletével. A Cherbourg­ esernyők, Hamlet, Elvtársak stb. Milyen külföldi filmeket láthatunk az új évben? Milyen jelentős, érdekes külföldi filmeket láthatunk 1965-ben? — ezzel a kérdés­sel kerestük fel az új év al­kalmából az illetékesseket. A következő felvilágosítást kaptuk: Díjnyertesek A tavalyi nemzetközi film­fesztiválok díjnyertes filmjei közül „A cherbourgi eser­nyők”, a cannes-i filmfesztivál nagydíjával kitüntetett fran­cia film még a tavasszal a kö­zönség elé kerül. Megvásárol­tuk a legjobb női alakítás dí­jával kitüntetett „Egy krump­li, két krumpli” című ameri­kai filmet is. A velencei film­­fesztiválon a zsűri különdíjá­­val jutalmazott szovjet „Ham­­let”-et, valamint­ a Volpi-serleg­­gel kitüntetett „A királyért és a hazáért? című angol pro­dukciót is bemutatjuk. A Kar­lovy Vary-i filmfesztiválon vetített alkotások közül a ma­gyar közönség rövidesen lát­hatja a nagydíjat nyert „Vád­lott” című csehszlovák, és a Jeanne Moreau főszereplésé­vel készült „Egy szobalány naplója” című francia filmet, amely Karlovy Vary­ban a leg­jobb női alakítás díját kapta, valamint a „Bube szerelme” című olasz produkciót Claudia Cardinalévta a főszerepben. Csemegék Az idei műsortervből ki­emelkednek a következő fil­mek: a nemzetközi feltűnést keltett „Kicsoda ön, Sorge úr?” (francia), amely a máso­dik világháború legeredmé­nyesebb szovjet hírszerzőjéről szól, „Az éjszaka világa” (olasz), „A Saint tropezi csendőrök? (francia vígjáték), az Í Egy amerikai Párizsban” (amerikai, Gene Kellyvel a főszerepben), Andrzej Wajda, a világhírű lengyel rendező „Ártatlan varázslók? című al­kotása, „A szép Antonio (olasz, Marcello Mastroianni­­val és Claudia Cardináléval), Alberto Sordi „A maffia pa­rancsára? (olasz), ma egy má­sik, a többszörös fesztivál­nyertes „Elvtársak?, melyben Mastroianni, Annie Girardot és Renato Salvatori játszik, „A tárgyalás (angol, főszerep­lői: Simone Signoret és Lau­rence Olivier), a francia— olasz produkcióban készült „Gyávák bandája”, melyben Pascale Petit és a tv népszerű Angyala, Roger Moore játssza a főszerepeket, az „­gy olasz Varsóban” című lengyel film Zbygniew Zybulskyval a fő­szerepben — hogy csak néhá­nyat emeljünk ki 1965 cseme­géi közül Gyorsan , rövid felsorolásból is lát­ható, hogy a Hungarofilm va­lamennyi művészi szempont­ból jelentős külföldi filmet igyekszik megvásárolni, lehe­tőleg gyorsan. Az utóbbi évek­ben sikerült elérni, hogy csak­nem valamennyi külföldi film „frissen” került hozzánk, csak a feliratozással, szinkro­nizálással járó munkálatok vesznek némelykor hosszabb időt igénybe. A szocialista országok film­jeinek átvételével nincs prob­lémánk: a filmátvételi szer­veknek minden évben alkal­muk van arra, hogy az egész termést láthassák, és a leg­jobbakat megvásárolhassák. A nyugati produkciókból ha­zánkban évente 50—60 kerül bemutatásra, többségük olasz, francia, angol és amerikai­­ film. Ez nem véletlen: jelen­leg ezek az országok készítik­ a legjelentősebb fimeket, a ezeket kedveli leginkább a magyar közönség is. Áttekintés a „világtermésret” Olaszországgal és Francka­országgal igen jók a kap­csolataink: évről évre filmát­vételi bizottság utazik Rómá­ba és Párizsba, hogy előzetes tájékozódás alapján megte­kintse a számításba jöhető al­kotásokat. Az angol cégek pe­dig ma már valamennyi új filmjüket elküldik bemutatás­ra — a londoni premierrel egy időben. Az amerikai filmek átvétel­­e még jelenleg is sok nehéz­ségbe ütközik. Ismeretes, hogy olyan világhírű filmeket, mint a „West Side Story” vagy a „Spartacus” — politikai okok­ból nem hajlandók eladni szocialista országoknak. A Hungarofilm képviselői egyébként rendszeresen részt vesznek a nemzetközi film­­fesztiválokon, s így áttekin­tést nyernek az egész világ filmtermésének legjaváról Színész Tanoda, Újvilág utca 16. Apróságok egy százéves intézmény történetéből 1865. január 2-án, tehát éppen száz évvel ezelőtt az Újvilág (ma: Semmelweis) utca 16. szám alatti bérház második emeletén, három kis méretű szobából álló he­lyiségben megkezdte műkö­dését a Színész Tanoda, a mai Színház és Filmművé­szeti Főiskola őse. Milyen gondokkal és ne­hézségekkel kellett az egykori Ádám és Éva, Romeo és Ju­­lia-jelölteknek megbirkózniuk, amíg eljutottak a színpadi bemutatkozásig? A tanulmányi idő kezdet­ben három, majd négy esz­tendő volt, csak az 1893/94-es tanévtől csökkentették újra három évre és a felszabadulá­sig ennyi is maradt. A felvé­teli vizsga követelményei fér­fiaknál 18, nőknél 15 éves életkor, hibátlan beszéd, jó színpadi külső, erkölcsi bizo­nyítvány és annyi tudás, amennyi ilyen korú fiataloktól megkívánható A növendéke­ket kezdetben 6—8 hetes pró­baidőre vették fel, Paulay Ede javaslatára azonban 1886-tól a próbaidőt egy egész előké­szítő esztendőre terjesztették ki. Kezdetben a lányok és fiúk külön-külön ültek az órákon, s ebben az időben szervezték meg a felügyelőnő rendszert: a felügyelőnő mindenbe bele­szólt és mindenütt jelen volt, még a színházi főpróbákon is, ahol a fiúk és lányok csak, egymástól elkülönítve foglal­hattak helyet. Impozáns az a névsor, amely az első korszakban vég­zett növendékeket örökíti meg. Itt fejezte be tanulmá­nyait a többi között Csillag Teréz, Császár Imre, Ditrói Mór, Bartos Gyula, Beregi Oszkár, Fáy Szerén, Góth Sán­dor, Hegedűs Gyula, Márkus Emilia, Pethes Imre, Rákosi Szidi, Rózsahegyi Kálmán, Szacsvay Imre és mások. A felszabadulás után szinte a romokból született újjá szí­nészképzésünk otthona. S nyomban megindult a széles körű tehetségkutatás is, mely­nek eredménye: friss erőkkel, eredeti tehetségekkel bővült, gyarapodott színjátszásunk. Alkalmi ruha premierre Joe Orton, huszonöt éves mi­nor színdarabíró J­égy fess, ha Sloane úrhoz mész” drofi komédiájának hamburgi be­­mutatójára kordbársony nad­­rágban és kék-piros csíkos pulóverben jelent meg. A mai­sorfüzetben a következőket ír­ta önmagáról: megnősültem,­ elváltam, vakbélműtéten es­tem át, aktképekhez álltam modellt és könyvlopásért fél évet börtönben töltöttem. Ez­alatt írtam színdarabomat Va­jon az öltözék és az önéletrajz emeli a színdarab sikerét? Most jelent meg Illyés Gyula: Ingyen lakoma (tanulmányok). — Gyurkó László: A negyedik ember (ta­nulmányok) Szépirodalmi Kiadó. Mark Twain: Jeanne­­Tore (regény). — Sós Endre és Vá­mos Magda: Lincoln (életrajz). —­ A százéves színésziskola jubileumi évkönyv). — Ber­kesz András: Sellő a pecsét­gyűrűn (regény). Erdős László: Valami készül (tanulmány). Arató Károly: Utcai közjáték (versek). — Bertha Bulcsu: Harlekin és szerelmese (novel­lák) — Magvető Kiadó. Ho Si Minh: Börtönnapló — A talizmán (elbeszélések) — Európa Kiadó. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk Bemutató: január X Solohov novellái alapján készült magyarul beszélő szovjet flim

Next