Hétfői Hírek, 1966 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-03 / 1. szám

Jó kívánságok után, új tettek előtt i ■Esztendőt váltot­tunk, 1966-ot írunk. Jelen­tős eredményeket értünk el, ami annál inkább fi­gyelemre méltó, mert az óév nem volt kegyes hoz­zánk: sok gonddal terhelte az országot és népét. Ám, a sorozatos természeti csa­pások ellenére mégis előre léptünk. A társadalmi te­vékenység minden terüle­tén haladunk. „Ennek kö­szönhető — így öntötte ezt szavakba Kádár János —, hogy szocialista termelési viszonyaink tovább erő­södtek, közoktatásunk fej­lődött, kulturális életünk gazdagodott.” És: „ ... há­la népünk politikai és az építésben elért sikereinek, szocialista társadalmi rend­szerünknek, szavunk súlya növekszik a nemzetközi életben, s ezt mi mindenkor a szocializmus, a haladás, a béke javára fordítjuk”. Az új évben is előre aka­runk lépni. Az eredménye­ket, a fejlődést azonban nem adják ingyen. Meg kell harcolni értük. Mun­kával. Sok nehézséggel kell majd megküzdenünk és sok akadályt kell elháríta­ni fejlődésünk útjából. A történelemben nem azzal, és nem abból születik az új, hogy fordítunk egyet a naptáron, hanem kemény harcban, hosszú, szívós munka eredményeként. Ez a harc, ami most minde­nekelőtt munka, nem egyetlen csatát, hanem egész történelmi időszakot, sok évtizedig tartó küzdel­met jelent a dolgozók iga­záért, jobb életéért, béké­jéért Ennek a történelmi küzdelemnek egyik arcvo­nala az imperializmus tá­madásainak elhárítása és visszaverése, a béke ki­kényszerítése, védelme. De ezen a fronton sem lehet győzni, ha egyidejűleg nem küzdünk minden maradi, minden elavult ellen az or­szágon belül is. Az­ szocialista terv­­gazdálkodásnak is megvan a maga fejlődési íve. Irá­nyítási módszereit a fejlő­dés minden szakaszában más és más körülmények szabják meg, rugalmasan és idejében kell tehát fej­leszteni, hogy meg ne me­revedjék, ne váljon gáttá utunkban. Az ötvenes évek első felében — egyebek közt — az is szüntelenül újra szülte és növelte a feszültséget, hogy a szo­cialista építés kezdeti idő­szakának még megfelelő gazdálkodásból — am­ely­­lyel egy romokban he­verő, s abból épülő or­szágban a nincset, majd a nagyon keveset kellett igazságosan elosztani — megmaradtak, és tovább­hatottak az 1945—1959-es évek gazdaságszervezési és irányítási módszerei. 1956 után — az MSZMP-nek ez volt az egyik legnagyobb vívmánya — a gazdasági, a politikai és a társadalmi élet demokratizmusa szét tudta törni az elavult mód­szerek és szabályok szorító abroncsait. Valamennyien tanúi és részesei voltunk ennek a folyamatnak és tudjuk: nem ment és nem megy harc nélkül. „Elértünk — mondotta Kádár János — egy bizo­nyos fejlettségi szintet, amelyet már nem haladha­tunk túl az eddigi, úgy­mond „külterjes” gazdál­kodással .. . Folytatódik és a tavaszra befejeződik a gaz­daságirányítási rendszer reformjára vonatkozó prog­ram kidolgozása. A reform hatékonyabb eszközt ad ah­hoz, hogy megoldhassuk a soron levő feladatokat... A jobb gazdaságvezetési mód­szerek abban is segítenek majd, hogy a gazdasági fejlődés ütemét meggyor­sítsuk.” A békés egymás mellett élés és a békés ver­sengés, az osztályharcnak korszerű, s a békét legjob­ban szolgáló formája is megköveteli, hogy levonjuk a megfelelő következtetése­ket s — egyebek köztt — népgazdaságunkat alkal­massá tegyük a történelmi versengésben való részvé­telre. Ez azonban azt köve­teli, hogy a tervezés és a termelés ne fikciókhoz, ha­nem a valódi szükségletek­hez idomuljon. Ebből kö­vetkezik: a termelékenység és az önköltség alakulásá­nak az eddiginél gyorsab­ban kell felzárkóznia a kö­vetelményekhez. Ennek vi­szont egyik feltétele az, hogy megszűnjék a sok he­lyütt tapasztalható terve­zési, szervezési és termelési tunyaság, hogy zöld út vár­ja a jobbat, a szebbet, a célszerűbbet, az újat. Ehhez azonban — mint mondani szokták — újra kell gom­bolni a mellényt A kérdés ugyanis most úgy áll: vagy meggyorsítjuk és rugalma­sabbá tesszük gazdasági fejlődésünket, idejében fel­ismerjük és elsöpörjük mindazt, ami elavultnak bi­zonyult és gátolja a fejlő­dést, vagy lemaradunk a történelmi versenyben és szegény rokonként kullo­gunk a rohamosan fejlődő világ után. A feladatok, amelyeknek végrehajtását az új eszten­dőben megkezdjük, igen nagy jelentő­ségűek, gazda­ságirányításunk módszereit kell, most ahhoz az örven­detes új helyzethez idomí­tani, hogy húsz esztendő oly sok munkája és meg­annyi harca után, végre van nagy teljesítményekre képes szocialista iparunk és mezőgazdaságunk, s felnőt­tek, megizmosodtak, önálló munkára, nagy teljesítmé­nyekre képesek a szocialis­ta szakemberek és egysze­rű dolgozók tömegei. Nem fels munka vár az ország polgáraira a most kezdődött esztendőben. De az adottságok kedveznek. A párt és az állam vezetői — a legjobb szakemberek be­vonásával — reális tervet dolgoztak ki 1966-ra. Az or­szág gazdasági helyzete szi­lárd és: „...változatlan po­litikánk, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgo­zók életszínvonalának rendszeres emelkedésével.” Az ár- és bérintézkedések „egy átgondolt koncepció részei, amely — eddigi po­litikánkhoz híven — a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja és biztosítja, hogy az eljöven­dő esztendőkben gyorsab­ban és biztosabban halad­junk előre mind a szocialis­ta építésben, mind az élet­­színvonal emelésében... — mondotta Kádár János. — A sokkal nehezebb eszten­dők már mögöttünk van­nak.” Ismételjük: nem kis munka vár­ ránk 1966-ban, amelynek hajnalán azon­ban nem hiú, megalapozat­lan reménnyel emeltük magasra a poharat, s kí­vántunk boldog új eszten­dőt. Most pedig fogjunk össze, fogjunk hozzá és csi­náljuk meg a boldog új esz­tendőt! y­p­o­rt Nyereségrészesedés 1966 A SZOT új irányelvei a tavalyi eredmények utáni nyereségrészesedésről Az 1965. évben végzett­­munkáért járó nyereségré­szesedés összegét és kifize­tésének határnapját 1966 első negyedében ismertetik majd termelési tanácsko­zásokon. A nyereségrészese­dést már a SZOT új irányel­vei alapján határozzák meg. A SZOT irányelvei ki­mondják: Teljes nyereségrészese­dés illeti mindazokat, akik a nyereségrészesedés szem­pontjából számításba vett évben (ezúttal 1965-ben), az adott vállalatnál dolgoztak, és december 31-ig legalább egyéves folyamatos munka­­viszonyuk van. Két év folyamatos mun­kaviszony szükséges annál a dolgozónál, aki előző munka­­viszonyát egy éven belül kétszer vagy többször fel­mondta. ‘AJ* Részleges nyereségré­szesedésre jogosultak — a minimálisan előírt egyéves munkaviszonytól függetlenül —, akik év közben nyugdíj­ba mentek; akiknek év köz­ben átszervezés, létszámfe­lesleg címén felmondtak; akiket határozott időre vagy meghatározott munkára leg­alább három hónapra al­kalmaztak; akiket az adott év közben fegyveres testü­lethez tényleges szolgálat­ra behívtak, illetve onnan leszereltek, akiket év köz­ben más vállalathoz áthe­lyeztek, illetve az adott vál­lalathoz áthelyezéssel kerül­tek. Részleges nyereségré­szesedés jár az év közben elhalálozott dolgozó munká­ja után az elhunyt örökösei­nek is. 3 * A vállalati törzsgardák megszilárdítását előmozdí­tandó, a munkahelyhez hű­séges dolgozóknak az átla­gosnál nagyobb nyereség­­részesedést is lehet adni. A SZOT irányelvei szerint erre a célra kell felhasználni azoknak a nyereségrészese­dés­ összegét is, akiket a fe­gyelmezetlenségük, gyako­ri munkahelyváltoztatásuk miatt nem illet meg. 4* Az állományon kívüli dolgozók csak az üzemi ta­nács külön határozata alap­ján részesíthetők nyereség­­részesedésben. 4 * A nyereségrészesedés alapja minden esetben az át­lagkereset. A nyereségrésze­sedés feltételeinek megte­remtésében különösen ki­magasló munkát végzettek­nek a váll­alatti, átlagnál na­­­gyobb összeget kell adni. Az egy dolgozóra kifizethető nyereségrészesedés, a növelő tényezőik­kel együtt, nem lehet több a hat heti átlag­kereset összegénél. Cseikikenstend kell a nyereségrészesedést azoknál az egységeknél, amelyek te­vékenységükkel rontották a vállalat gazdaságosságát. Csökkenteni kell a nyere­ségrészesedést fegyelmi vét­ség (azon belül fokozottab­ban a társadalmi tulajdon elleni vétség), valamint a dolgozók testi épségét veszé­lyeztető magatartás (műhiba, figyelmetlenség stb.) esetén. Csökkenthető az összeg az igazolatlan hiányzások és rendszeres késések miatt is. ’ * Nem jogosultak nye­reségrészesedésre azok a dolgozók, akik az előírt mi­nimális folyamatos munka­viszonnyal nem rendelkez­nek, akiknek az üzemi ta­nács által meghatározott fel­ső határnál több az igazolat­lan hiányzásuk, továbbá, aki­ket a bíróság az adott év­ben (ezúttal 1965-ben) bűn­tett miatt szabadságvesztés­re ítélt, illetve, akiket a tár­sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt bár­milyen büntetéssel sújtott.­­ • A nyereségré­szesedés csök­kentését vagy megvonását sérelmező dolgozó, első fo­kon a munkaügyi döntő­bi­zottsághoz, másodfokon a területi munkaügyi döntő bizottsághoz fordulhat. A pa­naszt a nyereségrészesedés kifizetésére megállapított ha­tárnap után három éven be­lül lehet benyújtani. Fahidy József Jön­ az úszó bérház, és + 500 Lehet A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat 1966. évi válasz­tékának egyik érdekessége az NDK gyártmányú összkomfor­tos úszó víkendház lesz, amelyből az idén nyáron tízet látha­tunk a Balatonon és a Dunán. Ha beválik, a következő évek­ben többet rendelnek. Az úszó víkendház berendezése: a lakószobában kétszemélyes heverő, néhány kényelmes karos­szék, rádió és bárpult, a jól felszerelt kis konyha mellett mosdófülke. Bérleti díját még nem állapították meg. Még egy hír a kölcsönzőből: januártól kezdve 500-zal több 120 literes Lehel-hűtőgépet lehet kölcsönvenni, így ösz­­szesen már 1700 hűtőgépet bérelhet a lakosság. X­V­I .•­ Hotel Sport Már a szobákat bútorozzák A hetedik emelet fölött már a helyén van a hatal­mas felirat: Hotel Sport. A lágymányosi Feneketlen-tó­nál befejezéshez közeledik az új budapesti szálloda építke­zése. Amint a HH már kö­zölte, megoldást találtak a vendégek személygépkocsi­­jaira is: az épület tartópillé­rei alatt, s a szálloda mellett száz gépkocsi parkolására biztosítottak helyet. A hete­dik emeletein már megkez­dődött a szobák bútorozása. A tervek szerint a Hotel Sport márciusban, vagy áp­rilis elején nyitja meg ka­puit.­­ Egyiptomba érlelett Szilveszterkor indult el Budapestről a Gana-MÁ­­VAG három luxusvonata, s a hét elején már Egyiptom földjén robog, hogy — arab megrendelésre —, a Kairó— Alexandria, a Kairó—Luxor —Asszuán útvonalon, az ed­digi 17 óra utazási időt 12— 13 órára csökkentse. A trombitaszerenád köszöntötte B Bud­a­pesten az újévet Jókedvűen fogadta az új év beköszöntét Budapest és az ország lakossága. A jelen­tések szerint a főváros ut­cáin 100 000 trombita hang­ja üdvözölte 1966-ot és az immár hagyományossá lett budapesti szilveszteri karne­válnak 3500 külföldi is része­se volt. Már este 7 órakor „útra kelt” Budapest: a Körútion, a Rákóczi úton, a Népköztár­saság útján, a Bajcsy-Zsi­­linszky úton kora estétől hullámzott a sokaság és az álarcos, maszkos, papír csó­kás séta még reggel 6 óra­kor is tartott. A Rákóczi té­ren kivilágított karácsonyfát állítottak fel a fiatalok, a Bajcsy-Zsilinszky úton vil­lanykígyót vonultatott fel néhány gitáros diák. Egy­millió szerencsepénz, 3 és fél kilométer hosszúságú szer­pentin, 160 ezer miniatűr ké­ményseprő fogyott el péntek déltől szombat hajnalig. A vasárnapi tájékoztató szerint a legnagyobb forgal­mat a VII. kerületi Vendég­látó Vállalat éttermei, eszp­resszói bonyolították le: 1 600 000 forint volt a szil­veszteri bevétel, negyedmil­lióval több, mint tavaly. • Jubileum is volt Szilvesz­ter éjjelén: ekkor ünnepelte egyéves fennállását az új Szabadság Szálló. Az év mér­lege: 40 000 vendég. A jubi­leumi évforduló éjszakáján 550 külföldi ünnepelte itt az új év érkeztét. Az IBUSZ egyébként tíz nemzetközi bált szervezett szilveszterkor Bu­dapesten. Különösen jó volt a hangulat a Hungáriában, a Citadellában és a Belvárosi kávéházban. Sok ezer üveg pezsgő fogyott, 100 újévi ma­lacot sorsoltak ki. A külföl­diek közül létszámban a len­gyelek vezették: 700-an ér­keztek a budapesti szilvesz­terre. Rajtuk kívül olaszok, svédek, dánok, csehszlová­kok, osztrákok, németek, franciák, angolok, szovjetek és görögök szórakoztak ná­lunk. Sokan filmezték a trombitás utcai karnevált és sokan vettek részt a hajnali autóbuszos­­ városnézésen Pestről Budára és vissza. A következő napokban folytat­ják ismerkedésüket a magyar fővárossal: operaelőadásokat tekintenek meg, divatbemu­tatókon vesznek részt, majd kirándulnak Egerbe, Eszter­gomba és a Balatonhoz. Sok külföldön élő magyar állampolgár is hazalátogatott az idei szilveszterre, olyan is volt, aki Sao Paulóból uta­zott ide. Mi tetszett legjobban az itt szilveszterező külföldieknek? A Royalban G. Jannsen koppenhágai kereskedő egy csoport maszkos, álarcos leány és fiú körúti csengős felvonulását tartotta a leg­színesebbnek, Joachim Becker bécsi mérnök pedig azt a tiroli körtáncot emelte ki, amelyet a Kossuth Lajos utcában rögtönzött néhány harmonikás fiatal Mondani sem kell: nem­csak a fővárosban, vidéken is áradó jókedvvel várták az új évet • És az új év első napjai? Vas megye árvíz sújtotta vi­dékein házavatással ünnepel­ték 1966-ot: 353 romba dőlt családi ház közül 318 elké­szült, a hátralevő 15-öt is át­adják a napokban. Az új esz­tendő első műszakját a diós­győri Lenin Kohászati Mű­vek nagyolvasztójában tar­tották; a 9-es kemence ol­vasztóbrigádja éjfél után 10 perccel csapolta le 1966 első acéladagját. Kedves újévi ajándékkal lepte meg a tisza­­szederkényi újváros 192 laká­sának tulajdonosait a Borsod megyei Tanács beruházási irodája, szombaton meg­kezdték a rendszeres távfű­tést ezekben a lakásokban. Üzembe helyezték a Tisza­­­palkonyai Erőműtől az újvá­rosi lakásokig vonuló 4 km hosszú vezetéket, amelyen most már folyamatosan kap­ják a fűtéshez szükséges gőz, a lakások. A dolgozók társa­dalmi munkában végezték el az erőműben a távfűtéshez szükséges átalakítást, és ez­zel egy esztendővel előbbre hozták a bevezetés határide­jét. Kaposvárott az észak­­nyugati városrészben 43­0 lakást adtak át 1966 első nap­ján. Teljes üzem volt 1966 első napján az ország legforgal­masabb határállomásán, Zá­honyban. A szállítmányok a hétköznapi ütemnek megfe­lelően érkeztek. Folyamatos volt a szerelvényeken érkező áruk átrakása is. Záhony vasutasai nem pihentek az ünnepek alatt sem: éves ter­vüket túlteljesítették és szov­jet kollégáikkal együtt öröm­mel köszöntötték az új évet. (Ágoston falv.)

Next