Hétfői Hírek, 1966 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-14 / 46. szám

Jövőre megkezdik­­ a Baross téri aluljáró építési munkáit Az első „kétszintes" — Hamarosan elkészül a Bécs-Budapest­i autópálya új bekötő szakasza is. jövő évben megkezdik a B­aross téri aluljáró építését.­­Az építkezéshez most készí­tik a tér rendezésének ta­nulmánytervét. — A Baross téri aluljáró a most elkészült EMKE-alul­­járónál is jóval nagyobb lesz — mondotta munkatársunk­nak Daczó József, a Fővárosi Tanács közlekedési igazgató­ságának vezetője. — A szak­emberek most vizsgálják, ho­gyan lehetne a legcélszerűb­ben a Mező Imre út—Rot­­tenbiller utca, illetve a Rá­kóczi út—Thököly út for­galmát egymástól szintben elválasztani. Tovább korszerűsítik a főváros egyéb útvonalait is. Daczó József közölte: jövőre megkezdik a Hun­gária körúti felüljáró épí­tését is, hogy eltűnjék a vasúti so­rompó, amely jelenleg na­ponta összesen 11—13 óra hosszat akadályozza a for­galmát. — Kongresszusi felaján­lásként a napokban elkészül az a korszerű bevezető út, amely lehe­tővé teszi, hogy a Bécs— Budapest autópályáról és a balatoni műútról ne csak a Nagyszőllős utcán, hanem a Budaörsi úton, illetve az Alkotás utcán és a Hegyalja úton is be lehessen jutni a vá­rosba — folytatta az igazgatóság vezetője. — A Hegyalja út korszerűsítését 1967-ben kezdjük: az út kétpályás lesz és mindkét irányban kétsávos. Az ötéves terv vé­géig kétpályás lesz a Kere­pesi út is és ezzel befejező­dik a főváros „kelet—nyugati tengelyének” korszerűsítése. A város észak—déli tenge­lyét alkotó útvonalnak tel­jes korszerűsítésére viszont csak az új észak—déli föld­alatti txisút építésével egy­idejűleg kerülhet majd sor. Ennek az új metróvonalnak az elkészülte után korszerű­sítjük majd a Kálvin és a Marx teret is. Ezek forgalmi rendje tehát egyelőre nem változik. — Az „észak—déli ten­gelyből” jövőre a Soroksári utat korsze­rűsítik a Kvassay útig — folytatta Daczó József. — Az úttestet nyolc méterrel szélesítjük, úgy, hogy az egyik irányban két-, a má­sikban pedig háromsávos lesz. Azt tervezzük, hogy a 2-es villamos vonalát a Vá­­góhídig meghosszabbítjuk, s azután korszerűsítjük a HÉV-végállomást is.­­ A közúti forgalmat egyéb folyamatos intézk­edé­­sekkel is gyorsítani kíván­juk. Az 1-as autóbusz vona­lán ez év végéig befejezzük a csuklósítást. Fokozatosan növeljük a kalauz nélküli villamos­­járatok számát is. Ehhez, kongresszusi felaján­lásként, már készülnek az új­fajta jegykiadópersely kísér­leti példányai, melyeket de­cember első napjaiban kez­dünk kipróbálni. A kalauz nélküli villamosok szaporítá­sa következtében felszaba­duló munkaerőik nem maradnak állás nél­kül: egy részüket villa­mosvezetőkké képezzük át, a többinek pedig megfelelő munkalehető­séget biztosítunk, oly módon, hogy ne érje őket anyagi kár. Végül pedig a közlekedési igazgatóság vezetője elmon­dotta: folytatják a troliháló­zat kocsiparkjának megfia­talítását, a 76-os vonalán még az idén további tíz, egyenként százszemélyes szovjet gyártmányú trolit he­lyeznek üzembe. A jövő év­ben még hatvan ilyen troli­busz érkezik. Fahidy József Magyarul beszélő szélesvásznú szovjet film BEMUTATÓ: NOVEMBER 17. //////////////«w/////////////////////y Hétfőtől: KST-kifizetés Hétfőn, november 15-én or­szágszerte megkezdik a KST- betétek folyamatos­­kifizeté­sét. A gyárakban, üzemek­ben, vállalatoknál munkaidő­ben végzik el a kifizetést, és december 20-ig mindenütt befejezik. Viszontlátásra Bécsben elutazott az osztrák főváros polgármester-helyettese Vasárnap délelőtt elutazott Budapestről Felix Slavik, Bécs helyettes polgármestere. — A két szomszéd város közötti megbeszélés-sorozat rendkívül hasznos — mon­dotta elutazása előtt. — Mos­tani itt-tartózkodásom alatt Budapest vezetőivel elsősor­ban a lakásproblémákról, a lakásépítkezésekről, a közle­kedésről és a közműszolgál­tatásról folytattam tárgya­lásokat A budapesti tanács vezetőit meghívtam Bécsbe, remélem, hogy 1967 tavaszán ott üdvözölhetjük őket. Egyébként hamarosan ma­gyar szakemberek is utaznak az osztrák fővárosba, ahol elsősorban azt tanulmá­nyozzák: miként segítik a városi adminisztráció gyorsí­tását a különböző számodó- és programozó gépek. Acélöntőde 460 millióért Győrött Elkészült az új győri acél­öntőde beruházási program­ja. Mintegy 460 millió fo­rint költséggel az ország legkorszerűbb ilyen üzemét építik fel a harmadik öt­éves tervben. Az új léte­sítményt kétszintesre ter­vezték: az emeleten for­máznak, öntenek és tisz­títanak, a földszinten lesz az ürítés. Ebben az öntö­dében nem kell majd 40—50 kilós szekrényeket emel­ni, a nehéz fizikai munkát kitűnő teljesítményű gépek végzik el. A napokban Győrbe látogatott Seszto­­pál és Marienbach szov­jet öntészprofesszor. A ven­dégek sok hasznos taná­csot adtak a nagy beru­házás kivitelezésére vonat­kozóan. Gyermekparlament dönt a nagypapák találmányairól Él Budapesten egy asszony — fiatalos, mosolygó szemű, ki hinné, hogy 21 éves fia van? — aki egész nap játszik, komolyan, hivatásérzettel. Minden magyar játékot is­mer. Sőt, ő játszik velük elő­ször. Neve: Györfi József­né, a játékfelülvizsgáló bizottság munkatársa. A kéthetenként ülésező zsűri előtt ő mutatja be, mit tud a játék? — Évente 1800—2000 játékot hoznak be hozzánk elbírálásra — mondja —, s ezek közül háromszáz-háromszázötvenet utasítanak el, a többit­ gyárt­ják. A sztár, a mechanikus játék — újabban nemcsak a fiúk, a lányok is kedvelik. A szétszed­­hető-összerakható vonat, daru, a lendkerekes gépkocsi, trak­tor a legkeresettebb, ezekből alig tudnak eleget gyártani. A „játék-feltalálók” egy része — főként idősebb emberek, nyug­díjas pedagógusok, nagypapák és nagymamák — a társasjáté­kok új változatait készítgetik. Sajnos, gyakran régimódian, giccses illusztrációkkal — nemcsak a bizottságnak, már a gyerekeknek sem tetszik a szájbarágó, mindenáron oktató célzatú játék. A játékfelülvizsgáló bizott­ságban csupa felnőtt ül: a Művelődésügyi, a Belkereske­delmi, a Kohó- és Gépipari, a Nehézipari, a Könnyűipari, az Egészségügyi Minisztérium, a KISZ, az Úttörő Szövetség, a Gyermeklélektani Intézet, az OKISZ képviselői. Honnan tudják, hogy melyik játékot fogadja szívesen a gyermek és melyiket nem? Hát onnan, hogy gyakorlott szakemberek s ráadásul legtöbbjük „gya­korló” szülő is. Ha vita támad köztük — gyakran előfordul —, elviszik a játékot kipróbá­lásra az óvodába, iskolába, út­törőcsapathoz, s csak a gyer­mekparlament véleménye után döntenek. És min vitatkoznak? Legutóbb rulettjáték gyártá­sának engedélyezését kérték. A döntés: játékboltban ne áru­sítsák, ne tanulja meg a sze­rencsejátékot az iskolás korú gyermek. Engedélyezzék-e já­tékfegyverek gyártását? Ezen is hosszasan vitáztak. Végül a bizottság tagjai megegyeztek: a harci játékot nem lehet ki­iktatni a gyerekek életéből, de az agresszív, másokon esetleg sérülést okozó „fegyverek” gyártását nem engedélyezik s arra is ügyelnek, hogy a játék­fegyverek a játékok csak ki­sebb hányadát tegyék ki. Ó­riási, óriási lelkierővel, meg légiónyi segédeszköz bevezetésével végre, végre sikerült a fájdalmat le­küzdeni, mikor az újság egyik közleményére téved gyötrelmes tekintetem, egy­szerre minden kiújul. „November 14—20: fogá­szati hét”. Oh, itt ülök há­­lászkendővel áttekert fej­jel a kandalló mellett, meg­kínzott zápfogam tekinté­lyes odrából fokhagyma­szelet áll ki s mintegy vég­ső megoldásként készülök nikotinos sós vízzel garga­­lizálni s akkor jön ez a csapás lelki reflexeimre — agyamban ismét elkezdik a kopácsolást s forognak benne a nagynehezen le­állított kiskések. Fel is üvöltök, én, a ‘Jacskászati két nagydarab, derék ember! Hitvesem aggódó léptekkel oson mellém és esdekelve kérdi: — Fiacskám, nem kellene mégis... — Soha — hörgőm —, soha, hogy az én szájamba mindenféle idegen kezek be­leturkáljanak s fogam he­lyett esetleg a nyelvemet húzzák ki? És mondom neki: — Add inkább ide azt a vitriolos pamacsot, vagy nem, még­is maradjunk a citromos só­savnál, hátha az megszün­teti ezt a vad őrületet. De azért hallatlan ön­uralommal tovább olva­som, mi minden lesz a fo­gászati héten és két nyö­gés között valamennyire le­csillapodom. Áh, oh, szó­val az iskolásokra vonat­kozik ez az egész, őket ne­velik, okosítják, velük pró­bálnak zöldágra vergőd­ni!... Az más. Most öngyújtóval próbá­lom kiégetni a gyökerét és ha alapjában véve nem is sikerül, kicsit megnyug­szom. Érthető! Mert arra gondolok, ne­kem már csupán ez az egy fogam van! De mit szólja­nak azok, akiknek felső és alsó fogsoruk is tele van... (n. s. l.) Október 1-ig: 1204 millió Budapesti gyorsmérleg az idei beruházásokról A Fővárosi Tanácsban meg­vizsgálták, mit hogyan sike­rült megvalósítani idáig az 1966-os beruházások közül. A tanács tervosztályán erről így tájékoztatták a HH-t: — Október 1-ig összesen 1204 millió forintot fordítot­tunk a főváros építésére, fej­lesztésére, szépítésére. En­nek az összegnek több mint 41 százalékát lakásépítésre használtuk fel. A harmadik negyedév végén 1750 új lakásba költözhettek be lakók s az év végéig előrelátha­tóan összesen 3566 lakást adnak át. A nagyobb beruházások közé tartozik az új felszíni vízmű. A jövő hónapban megkezdődnek itt az üzemi próbák, így a Vízművek az év vé­gén már újabb napi száz­ezer köbméterrel gyara­pítja a főváros ivóvíz­­ellátását. A Szentendrei úti csatorná­zást sokáig hátráltatta a Du­­­ ­­ na magas vízállása, ezért le­hetséges, hogy nem készül el határidőre. A zuglói, Füredi téri és a kőbányai csatorná­zás is lassan halad, mert ke­vés a munkaerő és gyenge a gépesítés is. A Tomcsányi úti új gáz­gyár építése a tervek szerint halad, így a gáztermelés még az idén 200 ezer köbméter­rel növelhető. Még két adat a sok közül: az ipari földgázvezeték épí­tésére októberig 9 millió fo­rintot, a földalatti építésére pedig 139 millió forintot köl­tött a főváros. energetikusok Budapesten Háromtagú lengyel és négy főből álló NDK energiaipari tervező delegáció érkezett Budapestre, hogy a műszaki tudományos együttműködés kapcsán elméleti problémák megoldásáról tárgyaljon az Erőmű Tervező Iroda mér­nökeivel. Az előzmény: az energiaipari tervezők együtt­működésére öt évvel ezelőtt kötött szerződést az Erőterv a lengyel, cseh és német terve­zőkkel. Az egyezmények ér­telmében a tervezők közvet­lenül, rövid úton is segítik egymást: gyakran telefonon vagy telexen is adnak egy­másnak felvilágosítást. A magyar tervezők legközelebb Csehszlovákiába utaznak, hogy ottani tapasztalataikat a hazai erőműtervezéseknél al­kalmazhassák. A jó együtt­működést jellemzi: a gyön­gyösi erőmű 200 megawattos blokkjainak kialakításához a lengyel kollégák tapasztala­tainak felhasználásával je­lentősen megrövidült a ter­vezési idő. Párizsban is...? la A zsibórusnál. — A nagymamámnál láttam ilyen petróleum­­lámpát ötven éve. Csak akkor fizetni kellett, hogy elvigyék... (A párizsi Joutts de France-ból) Kongresszusi versenyben Lehet-e — mint József Attila mondja — „36 fokos lázban” égni?» Egészsége­sen, józanul is hévtól fűz­­tött, felfokozott lendület­tel cselekedni? Már jó ide­je úgy tűnik: a költői kép igaz, s ha eddig csak „úgy tűnt”, ezekben a napokban cáfolhatatlanul be is igazo­lódott. A bizonyítékok pedig: rövid, szűkszavú jelenté­sek. Ilyenek, mint: „A Csepel Vas- és Fémművek 11 üzeme teljesítette az él­üzem cím elnyeréséhez szükséges feltételeket.” „Az Április 4. Építőipari Ktsz terven felül átadott 26 la­­kást.” „A KISTEXT bri­gádjai 95 százalékra növel­ték az 1. osztályú áruk ter­melését.” „A tavalyihoz képest 10 millió forinttal növekedett a termelési ér­ték az év első nyolc hó­napjában a Papíripari Vál­lalatnál.” És sorolhatnék még hosszan, hiszen az or­szágnak szinte kivétel nél­kül minden munkahelyé­ről érkeznek hasonló hí­rek. Az egyik minőségja­vulásról szól, nyersanyag, deviza, munkaidő-megta­karításról a másik, a har­madik tervtúlteljesítésről, korszerűsítésről. Más-más dolgokról, eredményekről tehát, de egy mellékmon­datban ott van a fő monda­nivaló, mindegyikük közös lényege, s ez így hangzik: „a kongresszusi verseny­ben”’ Józan, gondolkodó em­­­­berek milliói készítik, segí­tek így elő azt a küszöbön álló, az ország életében oly jelentős tanácskozást, amelyen küldötteik — kö­zülük való, józan, gon­dolkodó emberek — fog­ják, nem hangzatos szavak­kal, meglepő fordulatok­kal, hanem higgadtan, a honépítés szigorú tudo­mányának alapján kicöve­­kelni a megtett út egyenes folytatását, amelyen to­vábbhaladhatunk. Bizo­nyos, hogy sok új elemmel, színnel, módszerrel, a ko­rábbi, tapasztalatokból le­vont­­ tanulságokkal lesz gazdagabb a már magunk mögött hagyottnál a követ­kező útszakasz, de ugyan­ilyen bizonyos az is, hogy az irány, a cél, amerre ve­zet, azonos. Ezt érzik a józan szám­vetésből nyert lázas lelke­sedéssel a kongresszusi versenyben részt vállaló milliók, ezért tudják, hogy a tegnapi és mai feladato­kat teljesítve és túlteljesít­ve, a holnapiak megvaló­sítását hozzák közelebb. Katona József Színház A Nemzeti Színház Kamaraszínháza V., Petőfi Sándor u. 6. Bemutató előadás 1966. november 18. este 7. PIRANDELLO: A CSÖRGOSZPRA Komédia 2 részben Kálmán György Berek Katalin Fülöp Zsigmond Mészáros Ági Suka Sándor Makay Margit Pártos Erzsi Balogh Zsuzsa Rendezte:­­ EGRI ISTVÁN

Next