Hétfői Hírek, 1966 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-03 / 1. szám

Hétszázezer napig szemben az ellenséggel ÉV VÉGI SZÁMVETÉS A LAKTANYÁBAN A szilveszteri vacsora: disznótoros. S az ital rá: víz. Mikor éjfélt üt az óra, ezzel koccintanak a katonák, hi­szen szolgálatban vannak. A laktanyában: katonaszil­veszter, odakünne pedig fá­radhatatlanul tiporják a ha­vat az őrök, a gépkocsik me­netre készen várnak a gará­zsokban, a rövidhullámú rá­diókészülékek még némák, de akármelyik pillanatban megszólalhatnak, riaszthat­nak. MESÉLNEK AZ ÖREGEK Az egyik vacsorázóasztal­nál négyen ülnek. Kacziba Antal és Cseh Sándor éppen hogy „belerázódtak” az egyenruhába: december 30-án tették le az esküt. Rózsa László és Berta Ferenc őrve­zető pedig már „harcedzett öregkatonák”. — Jó néhány újonc máris hazamehetett eltávozásra — mondja Cseh —, holnap vis­­­szatérnek, s akkor majd mi látogatunk haza. Kacziba bólogat: vajon mit szólnak majd a szülők, ro­konok, ismerősök, mikor elő­ször mutatkozik egyenruhá­ban? Áment János hadnagy és Lampert László főtörzsőrmes­ter is letelepszik az asztal­hoz, hallgatják Rózsa őrve­zetőt. Arról folyik a szó, hogy tavaly mily sok kaland­ja, „harci feladata” volt az alakulatnak. Az árvíz idején éjjel-nappal megszakítás nél­kül szólt a rádió a kocsiban: vízmagasság, töltések állapo­ta, innen anyagot kértek, on­nan munkaerő-utánpótlást... MEGVADULT A VÍZ — Nem hiába nevezték a lapok árvízcsatának ezt az időszakot — mondja Lam­pert főtörzsőrmester. — Szinte harci körülmények között éltünk: bejöttünk a gátról, takarodót csináltunk,­ fél óra múlva új riadó­t me­hettünk vissza. Hja, az „el­lenség” — ez esetben a meg­vadult víz — nem tartja tisz­teletben a katonának járó pihenőidőt!... Az újoncok feszült figye­lemmel hallgatják az emlé­keket. A víz megtámadta a városka csatornarendszeré­nek gépházát. Ha elönti, a szennyvizet nem tudják átemelni a folyóba, kiárad a szennyvíz, elönti a vá­rost Körgátat építettek, tenger volt kívül, de a gát­tal övezett szigetet tar­tani tudták ... Csónakkal jártak a körgáthoz... De nemcsak az árvíz el­len szálltak harcba az ala­kulat katonái. Büszkén me­sélik az „öregek”, hogy tár­sadalmi munkájukért okle­velet kaptak a várostól, mert szabad idejükben se­gítettek a gimnázium épí­tésében, a parkosításban is. ÖSSZESEN Maguk is elámulnak, mikor az egész honvéd­ség tavalyi munkájának számadatait hallják. Hogy a katonák, csupán a száj- és körömfájás miatt beve­zetett zárlat idején ösz­­szesen több mint négy­­százezer munkanapot dol­goztak a veszélyeztetett területeken. Az egyéb csa­pások elhárításában több mint 300 ezer munkana­pot tesz ki az évi telje­sítmény. A szállítást, a be­takarítást több mint 2000 tehergépkocsival segítette a néphadsereg. A különleges műszaki alakulatok, akiket út- és vasútépítésre, épü­lethelyreállításra képeznek ki, felépítették az alsóörsi meg a csajági vasútállo­mást és a balatoni műút jó részét... ★ Ez volt tavaly... Hall­gatnak, gondolkoznak. Az­tán az egyik felemeli a vizespoharat, mintha bor­ral mondana köszöntőt. Re­méljük, az idén nem lesz ilyen árvíz, ennyi „külön­leges természeti esemény’’. De ha lesz, épp úgy legyőz­zük, mint tavaly... Erre csendülnek össze a vízzel teli poharak — eb­ben a kis helyőrségi város­ban is, az ország többi lak­tanyájában is. Ezzel kö­szöntik az új esztendőt a néphadsereg „öregkatonái”, és újoncai. (—i­s) Egy izgalmas északi-tengeri halászat története Szélesvásznú szovjet film Korhatár nélkül megtekinthető Bemutató: január 6. Rövidáru a háztartási boltokban Január 1-től egyesítették a Háztartási és Illatszerboltokat Január 1-én egyesítették az Illatszerbolt és a Háztar­tási Bolt vállalatokat és ez­zel létrejött egy újabb kiske­reskedelmi nagyvállalat 340 fióküzlettel és 2000 dolgozó­val. Egyes boltok kizárólag festékféléket, mások illatsze­reket, megint mások háztar­tási cikkeket árusítanak majd. Ez utóbbiak profiljá­ba tartozik sokféle rövidáru, edény és más, a háztartás­ban naponta szükséges cikk is. A Fővárosi Háztartási és Illatszerbolt Vállalat néven alakult új nagyvállalat üz­lethálózatában továbbfej­lesztik az önkiszolgáló rend­szerű árusítást. ÖTSZÁZÉVES , KÁPOLNA­­­A A­­­­ATT A Halászbástya vízmen­tes­ítési munkálatai során a híres Szent István szobor és a Halászbástya úgynevezett Hétvezér lépcsője mellett nagyobb szakaszon feltárták egy, az 1686. évi ostromkor leágyazott kápolna alapfa­lait. A Zsigmond korában emelt templomot Szent Mi­­hályról, a halottak védő­­szentjéről nevezték­ el, ugyanígy a Víziváros felé vezető Szent Mihály kaput is. Ez volt az a gyalogkapu, amelyen át az elfogatása hí­rére menekülő Hunyadi László 1456-ban hiába kísé­relte meg a menekülést, ár­­mányos kezek Hunyadi jöt­tére a kiskaput lelakatolták. Amikor 1530-ban Budát az osztrákok ostromolták, ugyancsak ezen a kapun szökteették be a császári ka­tonákat a németbarát bu­dai nob­árok azonban Frá­ter György hajdúi véres fe­­jű menekülésre késztették őket. A feltárás során a budai régészek aknára leltek a kápolna alatt és ezen beha­tolva ráakadtak a templom ma is épségben álló gótikus alépítményére, amely a tö­rökvilág után kilövőréses kazamata is volt. A Hétfői Hírek új címe HÉTKÖZNAP: Vili., Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137-060. VASÁRNAP: Vili., Somogyi Béla utca 6. (azelőtt: Rökk Szilárd utca) Telefon: 130—460, 142—220 és 343—100. Ünnepi mérleg: 146 millió A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint, december 12-től, ezüstvasár­naptól, december 24-ig, 146 millió forint értékű árut vá­sároltak a fővárosi áruházak­ban. Az elsők... Lányok az év első újszülöttei. Pontosan éjfél­kor sírt fel a sa­­jószentpéteri szülőotthonban Sipeki Erzsiké s mindössze 1 má­sodperccel ké­sőbb „zendített rá" budapesti kolléganője, Németh Editke. Mindkét fürge kislány 20 000 fo­rintos életbizto­sítási kötvényt kapott az Állami Biztosítótól. Ké­pünkön Németh­­mama átveszi a kötvényt. 1966 első há­zaspárja a Lenin körúti házasság­­kötő teremben mondta ki az igent. Tallér Er­zsébet — most már Zsíros Kál­mánna —, a 93- as posta dolgozó­ja, az ifjú férj munkahelye a jászberényi fo­gászat. Nászútra a Szabadság­­hegyre mentek. (Ágoston tervezete-a A GÁZMŰVEK JELENTI: Nagyobb nyomás, forróbb láng A Fővárosi Gázművek szolgáltató üzemága már az 1966. év fokozottabb felada­taira készül. A tervek szerint az üzemeltetéssel kapcsola­tos építkezéseket mintegy 30 százalékkal kell emelni jövő­re. A főváros egyes területein nem kielégítő gáznyomás — így például a Rózsadombon és a XII. kerület egy részén — nemcsak a lakosságot bosszantja, de a Gázművek számára is hátrányos, mert emiatt jóval több az üzemza­varok száma mint másutt. A gáznyomás növelésére egyes hálózatszakaszokon nagyobb átmérőjű vezetékeket helyez­nek majd el. Fontos feladat a városi gáz égéshőjének nö­velése is: ennek előkészítését ugyancsak 1966-ban végzik e. KÖTÉLPÁLYA A JÁNOS-HELYRE, ÚT- ÉS VASÚTKORSZERŰSÍTÉS UVATERV-tervek­ Mire készül az ország leg­nagyobb tervezőirodája, az Út- és Vasúttervező Válla­lat? Magyar Ambrus igazga­tó elmondotta a HH munka­társának: most fejezték be az or­szág első autópályája Martonvásár—Székesfe­hérvár közti szakaszá­nak tervezési munkála­tait. A közeljövőiben hozzálátnak a Székesfehérvár—Siófok közti szakasz tervezéséhez is. Ezen a pályán a gépko­csik akár 120 kilométeres se­bességgel roboghatnak majd. A tervezőik ez évi munkájá­nak egyik legfontosabbika az útvonalak korszerűsítésének tervezése. A korszerűsített utak 7 méter szélesek lesz­nek, kétoldalúkon 25—25 centiméteres fehér sávval és a leálló gépkocsik számá­ra pihenő padkákkal. Az idén elkészítik — a többi között — az 5. szá­mú műút Budapest—Sze­ged közti szakaszának, a Budapest—Szolnok közti műútnak, valamint egy Balaton környéki útvo­nalnak korszerűsítési ter­veit. A korszerűsítéssel az éles kanyarok és bukkanók zö­mét megszüntetik. Az intézet tervezői ez év­ben elkészítik a budai sze­mélyszállító kötélpálya ter­veit is. A kötélpálya a Zugliget­től indul a János-hegyre. A szín­­kül­ön­bség ezen a ré­szen 300 méter, a kötélpálya vízszintesre vetített hossza kereken egy kilométer lesz. Az utazás 8—10 percet vesz majd igénybe. A tervezők a vasúti pályák korszerűsítésén is dolgoznak. Ezek közül legjelentő­sebbnek a Budapest— Szob közti vonal korsze­rűsítése ígérkezik. A cél az, hogy a vonatok ezen a szakaszon 120 kilomé­teres sebességgel haladhassa­nak. Ez lesz az ország leggyorsabb vasútvonala és jelentősen meggyorsítja majd a nemzetközi átmenő forgal­mat Befagyasztott hűtőgépek A Fővárosi Tanács fel­ügyelete alá tartozó vendég­látóipari vállalatok és a KÖZÉRT 1965-ben megmu­tatták, hogyan lehet 292 da­rab hűtőszekrényt és hűtő­pultot tökéletesen „befa­gyasztani’’. 1. A fogyasztási kísérlet­­sorozat egy esztendeje, 1964 végén kezdődött, amikor a KÖZÉRT és a pesti vendég­látóipari vállalatok váratla­nul pótkerethez jutottak. A „nagylelkű adakozó” a Bel­kereskedelmi Minisztérium volt: karácsonyra 1400 hűtő­géppel lepte meg az említett vállalatokat. Ezek közül való az a 10 millió forintot érő 292 gép, amiket — azóta se szereltek fel. A hűtőlánc — így nevezik a szakkörök — csaknem háromszáz láncsze­me a vállalatok raktáraiban hever, beletörődve rozsda­­marta sorsába. Háromszáz gépet könnyű megtalálni a raktárak mé­lyén, de korántsem ilyen könnyű bárkit is felelőssé tenni e milliós érték befa­gyasztásáért. Az igény a hű­tőgépekre megvan, hiszen a korszerű kereskedelem nem nélkülözheti azokat. A kor­szerűsítés igényét magukévá tették az összes fórumok, s a legfelsőbb fórum is gyorsan akart segíteni — egyébként is év vége volt, és alrovatain tetemes fejlesztési összeg maradt — kiutalta hát a hű­tőszekrényeket. 2. De azt már nem tudhat­ta, hogy az egyes üzlettípu­sokba — húsboltokba, cuk­rászdába, kicsi és nagy KÖZÉRT-üzletbe — milyen hűtőgépfajta felel meg leg­jobban. S mert csak azt tud­ták, hogy szükség van a kor­szerű technikára, jó szívvel a legszebbet és a legnagyob­bat adták, hogy befér-e egy parányi üzletbe a nagy hűtő vitrin? Ez már nem a gépe­ket kiutaló legfelső fórum gondja volt. Talán úgy vél­ték: ha valamelyikbe mégse férne be, jövőre is marad az érdekelt vállalat felújítási rovatán némi pénz. Abból a meg nem felelő méretű üzle­tet esetleg átépítik majd, hogy beférjen a tavalyi túl­méretezett hűtőpult, amelyet időközben a pincében meg­evett a rozsda. 3. S íme, „a jövő év” már be is köszöntött. De remél­jük, ennek utolsó negyede már nem olyan lesz, hogy az alrovatok maradék pénzét — ismét mindenáron el kell költeni. Vizsgálat a tanácsházi beázás ügyében A HH beszámolt róla, hogy a novemberi nagy eső­zések idején beázott a Fő­városi Tanácsház egyik szárnyépülete. Itt emeletet építettek és elmulasztották a kibontott födémet védőte­tővel ellátni. Az emeletráépítés terveit a szárnyépületben székelő BZJVÁTI készítette, a mun­ka kivitelezője pedig a Fő­városi 4. sz. Építési Vállalat volt. A vizsgálat során meg­állapították, hogy a beruházó négy ízben is felhívta az építő vállalat figyelmét a beázás ve­szélyére, minthogy azonban a tervező vállalat nem készített tervet a beázás megakadályozására, a kivitelező sem törődött a problémával, így követke­zett be a november 8-i nagyarányú beázás, amely egyéb károk mellett fontos tervrajzokat is tönkre tett Az Építési Igazgatóság, mint a kivitelező vállalat felügye­leti szerve, fegyelmit meg­előző vizsgálatot rendelt el és az építő vállalat két al­kalmazottját szigorú figyel­meztetésben részesítette. Megállapították, hogy A tervező is hibás, mert csak egy nappal a be­ázás után jegyezte fel az építési naplóban a be­ázás megelőzésére szol­gáló vázlattervet. A beázás ügye a Fővárosi Döntő Bizottságot is foglal­koztatja majd, mert a kelet­kezett károk helyreállítása egyösszegű póthitelt tesz szükségessé és a beruházó vállalat a kivitelező vállalat­­a­tot teszi felelőssé a károkért.

Next