Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1967-07-17 / 29. szám
n A Legfelsőbb Bíróság az utóbbi időben számos olyan 11 peres lakásügyben hozott törvényességi határozatot, amely más hasonló perekben is irányelvül szolgálhat. Az ügyek közül hármat az alábbiakban ismertetünk. 1. Külön szobák Egy vállalatvezető feleségé■ vel és két gyermekével négyszobás házat bérelt. A tanács azonban a háztulajdonos anyója részére váratlanul igénybe vette az egyik szobát. A hattározat hatálytalanításáért abírósághoz fordult a bérlő. Az elsőfokú bíróság igazat adott neki, a másodfokú azonban elutasította. Így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság felé. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályon "n kívül helyezte, mert — az indokolás szerint — a bérlőt és feleségét egy szoba, a bérlőt pedig munkakörénél fogva, még egy külön szoba islleti, s minthogy lánya is, fia is van, nekik is jár fejenként egy-egy szoba.Az érvényes rendeletek értelmében ugyanis különböző nemű személyeknek lehetőleg külön szobát kell biztosítani. (Figyelemreméltó az indokolásban, hogy a tanács döntése és az azt helybenhagyó másodfokú ítélet a jogpolitikai irányelvekkel is szemben áll, mert nem újabb társbérletek létrehozása, hanem inkább a meglevők megszüntetése a cél.A lányánál — kiigényelte a másik szobát is. A járásbíróság elutasította a keresetet, a megyei bíróság azonban helyt adott a háztulajdonos kérelmének. A Legfelsőbb Bíróság — törvényességi óvásra — most hatályon kívül helyezte a megyei bíróság ítéletét. Indokolása szerint igaz ugyan, hogy az idős asszony, férje halála óta, ideiglenesen, a lányánál tartózkodik, de minden ingósága régi lakásában van, s Velence az állandó lakóhelye. Figyelemre méltó az indokolásban a Legfelsőbb Bíróság azon érve is, hogy az idős asszonyt a leánya nem is tudná véglegesen befogadni, mert már amúgy is öttagú családjával él budapesti lakásában. Hajdú Endre " Három lakásper , három döntés A Legfelsőbb Bíróság határozatai 2. Maradhat a nevelt fiú Egy szabadrendelkezésű fővárosi lakásban meghalt a bérlő, de nevelt fia a lakásban maradt. Ekkor a lakás tulajdonosa pert indított: kötelezzék a fiút a kiköltözésre. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után, a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a bérlő halála esetén a nevelt gyermek folytathatja a bérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor már a lakásban lakott. A lakás tulajdonosa, tehát a bérbeadó, ez esetben a lakbért sem emelheti fel önkényesen, mert ezzel a bérlő jogfolytonosságát sértené. 3. A velencei özvegy esete Egy budapesti tisztviselőnek kétszobás családi háza van a Velencei tó mellett. A házban hosszú ideig lakott egy idős házaspár. A férj nemrég meghalt, s ekkor a háztulajdonos visszakapta az egyik szobát, majd, arra hivatkozva, hogy a 80 éves, beteges özvegyasszony sokat tartózkodik Budapesten lakó /////////////////////////////////////// ItrtSSSSSSSSSSJsSSSSSSSMSMSMSS/* BEMUTATÓ: JÚLIUS 20. GÉPESÍTETT KAZALRAKÁS Már nem vasvilláról vasvillára emelik az emeletmagas kazalok tetejére, a szalmát, a Hevesi Állami Gazdaságban. A nehéz, fizikai munkát, korszerű emelődaru végzi s az embernek „csak" a terítés a dolga. Országszerte igen jól halad az aratás és megkezdődött a gabonafelvásárlás. Budapestre is folyamatosan érkezik a búza: vasárnap hajnalig a Ferencvárosi Malomba 50, a budaiba 60, az óbudaiba pedig 20 vagon búza futott be. (Révész Tamás felv.) s A Habsburgok után — Hajnaltól munkás, délutántól beutalt Repeta-köteles konyha A Habsburgok örömére épült a vadászkastély akkor, amikor a Király-erdő még áthatolhatatlan rengeteg volt. Aztán az erdőt megritkították, de az öreg kastély — fenyők testőrségétől körülvéve — ma is áll, de már nem a rengetegben; a csepeli Tapló utca és a Liliom utca határolja. S ma is az uralkodó osztályt szolgálja: a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak éjszakai szanatóriuma. Egyetlen tennivaló jelenleg negyvennyolc férfi lakja. Közülük Erdélyi János a Csőgyárból, Lévai Ernő az Acélműből, Román Rezső az Erőműből érkezett. Valamennyiüket az üzemi orvos küldte, miután táppénzes állományuk már lejárt. Hosszabb betegségen, vagy operáción estek át, vagy erősen leromlottak, lefogytak; vannak közöttük cukorbetegek is, akik a szakszerű diéta beállítására jöttek ide. Valamennyien dolgoznak, és csak szabad idejüket, s az éjszakát töltik a szanatóriumban, az ózondús, fekvőillatú levegőn. Egyetlen dolguk, tennivalójuk ilyenkor: erősödni. A napirend sem olyan, mint kórházban, vagy más szanatóriumban. Hajnalban, háromnegyed ötkor már ébresztő, s a bőséges reggeli után, tízórai csomaggal felszerelve, ki-ki munkába indul. A beutaltakat kizárólag hajnalban kezdődő nappali munkára osztják be. Autóbuszok viszik, hozzák őket a gyár, s a szanatórium között. Ebéd után hosszú pihenő a fenyőfák alatt. Délután ötre érkezik a szanatórium vezető orvosa, dr. Szendrő Katalin. Mindenki átesik az ellenőrzésen, mérésen, megkapja — ha kell — a gyógyszert. Vacsoráig, lefekvésig kellemesen telik az idő, üldögélés az erkélyen, rádiózás, tv-nézés, s aki az olvasást kedveli, gazdag választékot talál a könyvtárban. Fedezi a Vasmű A kommunizmusban érezzük itt magunkat — mondják— a beutaltak, ugyanis semmiért sem kell fizetni, a szállást, étkezést, orvosi felügyeletet a Vasmű szociális alapjából fedezik. Csak az a baj, hogy nincs jelen a család. Vagy éppen az a jó, hogy az otthoni kisebb-nagyobb bosszúságoktól, izgalmaktól, gondoktól is távol, teljes nyugalomban élnek itt a szanatóriumban? (Azért a családdal is találkozhatnak? Szerdán fél hattól hétig, vasárnap háromtól ötig: látogatási idő.) Nekik nem szanatórium Reggeltől kora délutánig csak a személyzet őrzi a házat, mely csupán az ő számukra nem szanatórium. Sokat kell fáradozniok azért, hogy minden „olajozottan” és csendben menjen, nyugalmat árasszon. A főszakácsnak sincs könnyű dolga, hiszen még tízóraiból is három választékot kínál mindennap. Olyan jókat kell itt főznie, hogy a vendégek repetát is kérjenek , és súlyban gyarapodva hagyják majd el a szanatóriumot. A mostani vendégek egy hete, múlt hétfőn érkeztek, és három hétig maradnak. A következő turnus negyvennyolc nő lesz. ők négy hétig üdülnek, így váltogatják egymást, három-négyhetenként, és testi-lelki erőben gyarapodva térnek vissza a családi otthonba. a. a.J XV Mozgójárdán a starthelyekre Műegyetemisták érdekes diplomamunkái Érdekes diplomamunkákat nyújtottak be idén a Budapesti Műszaki Egyetem végzős hallgatói a középülettervező tanszéken. Szenczi Ottó végzős hallgató például teljesen új megoldásban dolgozta ki a Vár reprezentatív szállodájának tervét. Hozzáértők véleménye szerint ez a terv a legjobb valamennyi között, amelyet eddig a szállóra benyújtottak. Mészáros Jenő Pécs mellé tervezett egy tvadótornyot, amely a televízió erősítő hálózat egyik láncszeme lenne. A 200 méter magas toronyban több kilátóteraszt tervezett, továbbá egy nagy befogadóképességű éttermet és vendégszobákat. Hadadi Enikő diplomamunkájában a balatonfüredi MÁV-pályaudvar átépítését oldotta meg igen korszerűen. A Duna-kanyar Intéző Bizottság által adott téma alapján Miklós Balázs végzős Hallgató hegyi motelt tervezett Dobogókőn. A 120 személyes, 60 autó elhelyezésére alkalmas motel télen-nyáron üzemben lenne. A fából-kőből épülő házakat helyben található anyagokból lehetne felépíteni. Szilágyi Antal a Ferihegyi repülőtér új, központi épületcsoportjára készített figyelemre méltó diplomamunkát, amely szerint az utasok az épületből mozgójárdán jutnának a starthelyekre. GÉPKALAUZOK A VILLAMOSON A csepeli gyorsvasút végállomásán kipróbált jegyárusító automaták műszaki szempontból beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ezért a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága tárgyalásokat kezdett a Fővárosi Finommechanikai Vállalattal a jegyárusító automaták sorozatgyártásának megindításáról. Nemcsak a HÉV-állomásokon szerelnek fel jegyautomatákat, hanem a villamoskocsikra is. Kráterek a Dunában Befejeződött a folyam budapesti medrének vizsgálata Vízügyi szakemberek befejezték a Duna fővárosi medrének vizsgálatát. Megállapították: az elsüllyedt hídroncsok és uszályok miatt az utóbbi évtizedek alatt jelentős változáson ment át a folyam medre. A Lánchíd környékén például 6,3 méter mély krátert találtak. A rekordot azonban az Erzsébet és a Szabadság híd közötti mederszakasz tartja, ahol két, egyenként 13 és 17 méteres Duna-krátert fedeztek fel. A szakemberek azt is megállapították, hogy a Margithídnál még mindig nagymennyiségű rom és törmelék fekszik a Duna mélyén, ugyanígy a Lánchíd budai mederpillérének környékén is. Az Erzsébet-híd környékén még az első világháborúból maradt hídroncs található. Általában a fővárosi hidak szinte valamennyi budai pillérénél található roncs a víz alatt. A Petőfi-híd pesti pillérénél pedig egy kővel rakott, elsüllyedt uszályt találtak. Noha a vizsgálatok szerint a hidak közelében fekvő roncsok és törmelékanyagok nem befolyásolják a hajózást, mégis fontos a roncsok kiemelése. Már készítik az erre vonatkozó terveket. — Bocsánat, kisasszony, elkezdődött már? (A berlini EulenspiegelbSI) Jelentés ^ ^17 -4*1 a fővárosi üzemek munkaegészségügyéről Lényegesen csökkent a foglalkozási megbetegedések száma Milyen a budapesti ipari üzemek munkaegészségügyi helyzete? Hogyan működik városszerte az üzemegészségügyi szolgálat? Ezt vizsgálta meg a közelmúltban a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a népi ellenőrzés és a Fővárosi Tanács. Első és legfontosabb megállapításuk: örvendetesen csökkent a foglalkozási ártalmaktól származó megbetegedések száma. 1961-ben 5632 foglalkozási betegséget jelentettek, tavaly már csak 2530 ilyen megbetegedés történt s az idén előreláthatólag még kevesebb lesz. A vizsgálat eredménye arról tanúskodik, hogy az iparvállalatok általában lelkiismeretesen foglalkoznak a dolgozók egészségének védelmével. Például a Magyar Hajó- és Darugyár pszichológus bevonásával mérte fel a balesetek okait s e felmérésből kiderült, hogy a fő okok: a figyelmetlenség, az alkoholfogyasztás, a meteorológiai tényezők, az elfáradás és a zajhatások. A Duna Cipőgyár külön tanulmányt készíttetett a helyi foglalkozási ártalmakról s kiderítette, hogy a cipőgyári dolgozók elsősorban idegrendszeri és keringési rendellenességekre panaszkodnak. Mindkét vállalat — a felmérések nyomán — megelőző intézkedéseket foganatosított. örvendetes jelenség: a vállalatok rendszeresen ösztönzik a munkavédelmi jellegű újításokat, így az Egyesült Izzóban tavaly 66 munkaegészségügyi és munkavédelmi újítást nyújtottak be a dolgozók, ebből 40-et elfogadott és harmincat már meg is valósított a vállalat vezetősége. A vizsgálat eredménye arról is tanúskodik, hogy az utóbbi években végrehajtott gyári rekonstrukciók, valamint a korszerű munkagépek üzembe állítása nemcsak a termelékenységet növelték, hanem a munkakörülményeket, a munkaegészségügyet is javították. A vállalati vezetők és az egészségügyi szervek együttműködésének további eredménye, hogy jelentősen csökkent az ólommérgezések és a szilikózis megbetegedések száma. Részletesen megvizsgálták az üzemegészségügyi szolgálat gyógyító és megelőző munkáját is. Kiderült: a főállású üzemorvosok általában jól látják el feladatukat, a részállásban foglalkoztatott üzemorvosok munkája viszont már kevésbé kielégítő. Ez utóbbiak ugyanis megfelelően vizsgálnak, kezelnek és gyógyszert is rendelnek, de éppen az üzemorvosi feladatot hanyagolják el: nem foglalkoznak eléggé a munkahely ellenőrzésével, nem kutatják a foglalkozási ártalmak forrásait, nem eléggé elemzik a megbetegedések okait és keveset törődnek a megbetegedéseket megelőző intézkedésekkel. A vizsgálat tapasztalatainak megvitatására a közeljövőben kerül sor, majd pedig számos intézkedés várható az üzemegészségügy további javítására. Máris javaslat született: vonják öszsze az üzemorvosi részállásokat (vagyis: két félállásból létesítsenek egy főállást) továbbá, hogy fiatalítsák meg a hálózatot, minthogy ez idő szerint az üzemorvosok legtöbbje az idősebb korosztályból kerül ki.