Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1967-07-24 / 30. szám

Fekete Trubadúrok, sorakozó! SZEGEDI NYITÁNY A FÖLD ALÓL ÉS A KULISSZÁK MOGUL — László király lak­ jön a bal lépcsőhöz!... Fekete truba­dúrok sorakozó!... Magnó­szoba figyelem! Szignálzene indul! Földvári György főügyelő órájára pillant, majd int és a magasból — a Dóm abla­kaiból — felcsendülnek, s be­töltik a hétezer személyes né­zőteret a jól ismert dallamok: „Szeged híres város ...” Kihuny a fényfüggöny va­kító lámpasora, a Dóm tér el­sötétül, Vaszy Viktor feleme­li karmesteri pálcáját — megkezdődnek az idei Szege­di Szabadtéri Játékok, Kellék­­labirintus Fent a színpadon, a roppant díszletek mögött egész had­sereg — több mint hétszáz ember óramű pontosságú munkája nyomán kel életre a „Hunyadi László", Erkel Ferenc operája, Mikó András új rendezésében. Kilenc szó­­­­lista, száztagú kórus, negy­­­­ventagú balettkar, 250 sta­­­­tiszta, százfőnyi zenekar és 250 műszaki dolgozó. Van olyan jelenet is, amikor egy­­­­szerre több mint négyszázan­­ vannak a színen: a várfala­kon, bástyákon és a Dóm bel-­­­sejéből kivonuló végelátha­tatlan menetben. — Meghalt a cselszövő ... hangzik a bástyákról Hunya­di seregének éneke. Fentről, m­ert „szint” alatt, a színpad homályos hátterében tapoga­tnunk, falhoz támasztott­­emel vé­rsék, takarófalak labirintusá­­ba­n. Csak a lépcsőfeljárókon elhelyezett halvány irányfé­nyek világítanak, de a sze­replők e nélkül is kitűnően tá­jékozódnak. Pedig mindössze hat próba alatt kellett meg­­ismerniök a járást és azt: hol, mikor, melyik lépcsőn, a ha­talmas színpad melyik pont­ján lépjenek a közönség elé, majd ismét vissza a kulisz­­szák mögé, s a mélybe vezető lépcsőkön — az öltözőkbe. Transzformátor a kriptában Az elmúlt hónapokban ugyanis nagyszabású munká­val valóságos „föld alatti színház” épült a Dóm téren, a színpad és a templom alatt. A neonfényben úszó, ötven­három méter hosszú folyosó­ról nyílnak a kényelmes öltö­zők, mosdók, a föld alatt van­nak a jelmez- és kelléktárak, a különböző technikai helyi­ségek, a szellőző gépház, a hangközpont, az erősítő be­rendezés és a színésztársal­gó is. A Dóm egykori krip­tájában kapott helyet az a hatalmas transzformátor­egység, amely egymaga el tudna látni villannyal egy 15 ezer lakosú várost A főügyelő mellett hét al­­ügyelő irányítja a hatalmas játszó apparátust. A főügyelő URH-rádión adja utasításait a reflektortornyoknak, a hangstábnak, az öltözőkben várakozó szereplőknek, az áramközpontnak és a temp­lom harangozójának, aki az előadás megfelelő pillanatá­ban a sekrestyéből szólaltatja meg majd a harangokat. Künn, a színpadon, mind­járt véget ér V. László — Szabó Miklós — megbocsátó áriája... A színfalak mögött kézről kézre adják a gyufát: a statisztéria meggyújtja a gyertyákat és a fáklyákat, s hat bejáraton át vonul a bás­tyákra. Zsoldosok változásai Mit lát a közönség? Hu­nyadi katonái balról énekel­ve dübörögnek le a színpad­ról, hogy átadják helyüket néhány pillanat múlva a jobbról megjelenő királyi zsoldos seregeknek. És mit látni a színfalak mögött? A kivonult Hunyadi­sereg — a basszus és bariton szólam — futva siet végig a színpad alatti öltözőfolyosón, és futás közben cserél kö­penyt, sisakot, hogy a jobb­oldali lépcsőn felrohanva már mint marcona zsoldos had énekelje a következő kórus­számot. Kivonulásuk után még tart a tapsvihar, amikor a derék hadfiak meglepő­ változáson esnek át: repül a fejeken át a fehér karing, ezt követi a durva szövésű csuha, a stóla, a kámzsa, dárda helyett pedig templomi zászlókat ragadnak a kezükbe. Máris gyülekez­nek bent a Dómban, hogy innen vonuljanak papi sereg­ként a második felvonás nagy eskütételére. — Tizenhatos!... Tizenha­tos... — suttogja az URH- telefonba a főügyelő. Az ope­ra egyes képeit ugyanis vilá­gítási szempontból számokra — összesen harmincötre — osztották, a jeleneteknek megfelelően. Minden számra más-más színű, erejű, elhe­lyezésű reflektor működik. Alkony gom­bnyomásra Az egyes képek teljes világí­tását előre beprogramozta az új fényszabályozó berende­zés. Még azt is, hány másod­perc alatt világosodjanak ki, illetve halványodjanak el — például, amikor alkonyodik a színen. A fővilágosítónak csak egy gombot kell meg­nyomnia, a többi — a prog­ramvezérlő berendezés dolga. A második felvonás utáni szünetben ellátogatunk a né­zőtérre, a széksorok közepén elhelyezett hangközponthoz. Innen irányítja Ruitner Sán­dor zenei rendező a zenekar­ban és a színpadon elhelye­zett 15 mikrofon és a nézőté­ren — túlnyomórészt az ülé­sek alatt — elrejtett 2381 hangszóró működését. Harmadik felvonás, finálé. A baloldali bástyán megje­lezik Gara nádor — Nagy Sándor —, hogy parancsot ad­jon a bakónak: sújtson le a bárd Hunyadi László fejére. Lobognak a gyertyák, s a rőt­fényű fáklyák. Szilágyi Er­zsébet — Déry Gabriella — udvarhölgyei karjába omlik. Bevégeztetett... Reflektorfényben fürdik a Dóm. A szereplők a rivalda elé lépnek, hogy megköszön­jék a tapsvihart. Szép este volt... Garai Tamás AUTÓSOK FIGYELMESE! A magánautók kötelező szavatossági biztosításának MÁSODIK FÉLÉVI DÍJAT július 31-ig lehet pótlékmentesen befizetni Felvilágosítást, befizetőlapot az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ fiókjai adnak 20 mozit tataroznak Szeptember elején, mint ismeretes, bezárják az Urá­nia és a Fürst Sándor utcai Duna mozit, hogy megkezd­hessék felújításukat. A nyár folyamán még húsz buda­pesti mozit tataroznak, de olyan­­ módszerrel, hogy a munka nem zavarja majd az előadásokat. Ezeken kívül a már bezárt rákoshegyi Jó­kai, a rákospalotai Palota, a pesterzsébeti Világosság, va­lamint a pestlőrinci Fórum mozi rekonstrukcióját is megkezdték. Bécsiest­­ a Pécsi Bi BEMU A nemzetközi hí­rű Pécsi Balett az idén is fellép a Margitszigeti Szabad­téri Színpadon, ez­úttal „Bécsi esttel”. Aki azonban a cím után ítélve a szo­kásos Strauss-kerin­­gőket várná, nagyot csalódna. Eck Imre, az együttes kitűnő vezetője mélyebben ragadja meg Bécs zenei lényegét: há­rom nagy zeneszer­ző, három nagy stí­lus bemutatásával. Haydn, Brahms és Alban Berg muzsi­kája három hom­lokegyenest eltérő világba vezet ben­nünket: a bécsi klasszika tiszta for­mavilágába, a ro­mantika sejtelmes álmaiba (legalább is ezt az oldalát eme­lik ki Brahmsnak) és­­ az új bécsi iskola jellegzetesen XX. századi modern mű­vészetébe. A „bécsiség” tehát itt éppen nem je­lent stílusegysé­get. Ellenkezőleg, ember legyen a tal­pán, aki három ilyen különböző mű­ből egységes műsort kovácsol össze. Eck ilyen embernek bizonyult. Talán nem teljesen egyen­letes a három mű megoldá­sa, de mindegyik értékes. A legtisztábban — úgy ér­zem — Brahms Szerenád­jának színpadi kidolgozása sikerült, a koreográfus ze­nei érzékenysége és táncos formálókészsége itt nagy­vonalú, modern szellemű művé egyesült. De színes és szellemes a Haydn-szim­­fónia is. Az pedig vállal­kozásnak is merész és úttörő, hogy Berg Lulu című ope­ráját (a belőle készített szvit alapján) balettszín­padra vitték. Ez a zenei stílus igen nehezen adja meg magát a táncnak, de (Gábor Viktor felv.) Eck éppen a stílust ragad­ta meg rendkívül pontosan, nem engedve a grand-guig­­nol cselekmény csábításá­nak. Az együttes ezúttal is kitűnő produkciót nyújtott (bár a Haydn-darabban még olykor bizonytalankodott). A nagyon jól megoldott sze­repek sorából ezúttal a Lulu címszereplőjét, Uhrik Dó­rát kell kiemelnünk, bár di­csérhetnénk az együttes va­lamennyi táncosát és szó­listáját. Gombár Judit öt­letes jelmezei és Fülöp Zoltán díszletei atmoszfé­rát teremtettek. Vitányi Iván Handel Edit és Hetényi János Brahms: A-dúr szerenádjára írt romantikus balettben. Viva, Maria! Francia—olasz film. Ren­dezte Louis Malle. Brigitte Bardot ebben az enyhén szatirikus és mulat­ságos kalandfilmben ismét bebizonyítja: nemcsak szek­­szepiles, hanem kedves, te­hetséges színésznő is. Egy ír anarchista lányát alakítja — a cselekmény a múlt század utolsó éveiben játszódik, Dél-Amerikában­­, aki ap­ja „mesterségét” folytatja; vonatokat, hidakat, középü­leteket, laktanyákat robbant, egymaga veszi fel a harcot az angol gyarmati katona­sággal és a helyi kiskirály martalócaival. A film másik főszereplőjével, Jeanne Mo­­reau-val együtt, sokat táncol. énekel, és mellékesen „feltalálják” a sztriptízt múlt századvégi módra. A hetedik kontinens Jugoszláv — csehszlovák film. Rendezte Dusán Vuko­­tic. A kiváló jugoszláv rajz­filmrendező első játékfilmje gyerekekről és fantáziaszül­te mesevilágukról szól, még­sem gyermekfilm: a felnőt­tek lelkiismeretét kívánja ébresztgetni. Azokét a fel­nőttekét, akik „lekezelik” a kicsinyeket, többnyire csak nyűgöt, terhet, csintalanko­dásra mindig kapható süvöl­­vényeket látnak bennük ... Vukotic játékfilmjében gazdagon merít rajzfilmes tapasztalataiból és — Karol Krska operatőr segítségével — fantáziagazdag, mégis reális mesevilágot varázsol a filmvászonra. Kitűnőek a gyermekszereplők is: Tomica Pasaric, Iris Vrus és Abdou­­laye Seek. ­ ELHUNYT KASSÁK LAJOS Szombaton, 80 éves ko­rában elhunyt­ Kassák Lajos Kossuth-díjas köl­tő, író és festőművész, a XX. századi avantgardis­ta irányzatok legjelen­tősebb hazai népszerű­sítője. A Magyar Írók Szövetsége saját halott­jának tekinti, temetésé­ről később történik gon­doskodás. ★ Érsekújváron született, 1887. március 21-én. A fia­tal vasmunkás hamarosan bekapcsolódott a szakszer­vezeti, majd a szociálde­mokrata mozgalomba. Első verse 21 éves korában je­lent meg. 1915-ben megindította Tett című, híressé vált fo­lyóiratotra,­ely rövidesen­­vrámborúellenes és az új formai kifejező eszközöket kereső fiatalok fóruma lett. Kassák részt vett a Ta­nácsköztársaság előkészíté­sében, bukása után börtön­be került, majd Bécsbe emigrált, és az ottani avant­gardista csoport vezetője lett. Ebben az időben kez­dett festeni is. 1926 őszén hazatért, és megindította a Munka című folyóiratot. A felszabadulás után újult erővel kezdett dolgozni: szerkesztette a Kortárs cí­mű folyóiratot és sorra je­lentek meg új regényei, verseskötetei. Munkássá­gáért 1965-ben Kossuth­­díjjal, életművéért pedig az idén a Munka Érdem­rend arany fokozatával tüntették ki. A djjf­eji krónikája 9 FISCHER ANNIE is részt vesz a július végén kezdődő monacói nemzetközi zenei fesztiválon, az egyik hang­verseny szólistája lesz. • LENGYEL JÓZSEF „Viseg­rádi utca” című nagysike­rű regényének színpadi vál­tozatán dolgozik. A darabot a Thália Színház kötötte le az őszi évadra. 9 SIEGFRIED VOGEL, a berlini Staatsoper szólistája énekli Sarastro szerepét a „Varázsfuvola” augusztus 12-i és 20-i szombathelyi előadá­sán, az Isis szentély falai közti szabadtéri színpadon. O PATZAY PÁL hárommé­teres szobrot készít Debrecen számára. A parasztházaspárt ábrázoló szobor lesz„ a város felszábadulási emlékműve. ” KODÁLY ZOLTÁN „Háry János” című operáját a jövő évadban műsorára tűzi a bé­csi Volksoper, az idei dub­­rovnyiki ünnepi játékokon pedig két alkalommal hang­zik el Kodály „Psalmus Hun­­garicus”-a. • DUDEK — magyarul: bú­­bosbanka. így nevezik Varsó első hivatásos politikaikaba­­ré-társulatát, amelynek éjjeli előadásaira a jegyek a sze­zon eleje óta két hónappal előre elkelnek. A siker titka: az irodalmi színvonalú poli­tikai bírálat. A társulat neve viszont figyelmeztető a meg­­bíráltaknak, minthogy a bú­bosbanka egész Lengyelor­szágban védelem alatt áll, vadászni nem szabad rá...­­ NYIKOLAJ KUZNYE­­COVRÓL, a Szovjetunió hő­sének életéről és hőstetteiről „Erősek lélekben” címmel film készül­ Moszkvában, Vik­tor Georgijev rendezésében. • CHAPLIN „Életem” című önéletrajza rövidesen megje­lenik a hazai könyvpiacon. A könyvesboltok már elfogad­nak előjegyzést a kötetre.­­ FÉNYES SZABOLCS, aki az elmúlt évben mint zene­szerző aratott nagy sikert a Rio de Janeiró-i dalfesztivá­lon, az idén a fesztivál zsű­rijébe kapott meghívást. A zsűri tagjai között van rajta kívül Maurice Chevalier, Jevtusenko, Judy Garland és Modugno. • A „TIGRIS ÉS HIÉNA" körszínházi próbái alatt Ka­zimir Károly elkészítette a Petőfi-dráma rendezői példá­nyát, amelyet még az idén — a mű új kiadásának elősza­vaként — megjelentet a Mag­vető Kiadó. 9 CARLO PONTI, a híres olasz filmvállalkozó produk­ciójában készül a „Tűzoltók” című új csehszlovák film, melyet hárman rendeznek: Milos Forman, Ivan Passer és Jaroslav Papousek. 9 JAMES MASONT, a vi­lághírű angol filmszínészt Korda-csillaggal, a legjelen­tősebb angol filmdíjjal tün­tették ki. ~9SZANA AKIMOVA a tizen­egymillió résztvevővel meg­rendezett szovjet amatőr mű­vészeti fesztivál győztes mű­vészegyüttesének sztárja. A fiatal azerbajdzsáni kohász­technikus, Szamed Vurgun: Farhád és Sirin című drá­májának női főszerepében aratott nagy sikert a Kreml Színház színpadán.­­ BÁNHIDI LÁSZLÓ a Tüs­kevár tv-főszerepéért nívó­díjat kapott. Nívódíjjal jutal­mazták Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Madaras Jó­zsef, Csákányi László, Rá­­tonyi Róbert, Kemény Lász­ló, Sinkovits Imre és Vas Éva egy-egy sikeres televíziós alakítását is. • KÖNYVSTATISZTIKA 1966. Az elmúlt évben megjelent szépirodalmi és ifjúsági mű­vek szerzői közül 17 érte el a százezren felüli példányszá­mot. Még mindig Jókai ve­zet: húsz regénye összesen 651 ezer példányban jelent meg. P. Howard (Rejtő Jenő) négy regényét együttesen 446 ezer, Berkesi András három mű­vét pedig 262 ezer példány­ban adták ki.­­ A BROADWAY elmúlt színházi évadja az utóbbi évek egyik leggyengébb sze­zonja volt. Hatvan színházá­ból 26 megszűnt, s jelentősen csökkent a bemutatók szá­ma — mindössze 47 darab került színre — sokkal keve­sebb néző előtt, mint néhány évvel ezelőtt — jelenti a Ma­gazin. 6 ANTONIONI — az olasz Unita értesülése szerint — négy epizódból álló filmet rendez „Egy egyéniség árnya­latai” címmel — a Beatles­­együttesről. A filmet Malagá­ban forgatják. 9 DARVAS IVÁN játssza a Vígszínház első őszi újdonsá­gának, O’Neill „Jones csá­szár” című egyfelvonásosá­­nak egyetlen szerepét. A da­rab ugyanis monológ, melyet Jones császár, egy egzotikus sziget néger diktátora mond el. • VICTOR HUGO „Nyomo­rultak” című regényét ismét megfilmesítik, Jean Valjean szerepét ezúttal Burt Lancas­ter játssza. Nem könnyű a feladata: meg kell mérkőznie Jean Gabin feledhetetlen ala­kításával.

Next