Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1967-09-04 / 36. szám
Megfelel a besorolásnak? Körúton a Dunakanyar öt vendéglőjében A Hétfői Hírek múlt heti számában a vendéglátóipari besorolásokat szabályozó rendeletről írtunk. Most — s Központi Népi Ellenőrzési Bizottság két szakemberével együtt — meglátogattuk a Dunakanyar néhány éttermét, s megnéztük: osztálybesorolásuk megfelel-e a rendelet előírta követelményeknek. Íme, az eredmény: Kifogástalan Vác, Kőkapu. „B”-kategóriájú — vagyis II. osztályú — kisvendéglő. Minden kifogástalan: helyiség, berendezés, teríték. Az étel- és italválaszték bőséges, az előírt egy specialitás helyett több is szerepel az étlapon: például rántott libamáj, vadszelet és egyéb jó falatok. Kitűnő II. osztályú kisvendéglő — „L osztályú” udvariassággal! Olyasmit hallunk, ami máshol gyakran elmarad: „Tessék parancsolni...”, „Köszönöm!”, „Ízlett az étel?”, „Kedves egészségére!” sorolható „önki”-nek megadták a II. osztályú működési engedélyt. Ez a kis mesterkedés — vagyis a II. és III. osztály árkülönbözete — ételenként 2—3 forint többletkiadás a fogyasztónak s ugyanannyi jogtalan többletbevétel a vállalatnak. Visegrád, Vár Étterem. A kifüggesztett tábla szerint I. osztályú, de az előírt követelmények közül egyiknek sem felel meg. A falakon nyirokfoltok, a terasz betonja töredezett. Az egységes formaruhát fehér pincérkabát jelképezi, horpadt pléhtálcán hozzá is — a rendelet előírta rozsdamentes, vagy ennél nemesebb anyag helyett — az egyetlen kapható hűsítőt: a málnaszörpöt. Mitől I. osztályú ez az étterem? A válasz kissé elképesztő: „A Dunakanyar reprezentatív idegenforgalmi táj, ahol a külföldiek megkívánják, hogy legyen legalább égi I. osztályú étterem...” (!!!) Ezt itt, láthatóan, úgy értelmezik, hogy egyszerűen kiteszik a feliratot: „I. osztályú” — s ezzel az ügy „el van koronálva”. Elsőbe illő II. osztályú Vác, Deákvár Étterem. A DCM lakótelepének egyik nagyon szép épülete. Korszerű, választékos, ízléses berendezésű étterem, kerthelyiség, csinos presszó. A személyzet formaruhában, a kétnyelvű étlap négyféle levest, öt-öt fajta köretet, salátát és halételt, és több mint húszféle sültet kínál. A felszolgálás kifogástalan. Az ember azt hinné, hogy I. osztályú — pedig II. osztályú. A Váci Vendéglátóipari Vállalat — a Duna-balpart gazdája — a kívántnál is jobb feltételeket teremtett itt. Okos üzleti politika ez: nagy is a forgalom! Mitől I. osztályú? Visegrád, önkiszolgáló Étterem, a túlsó parton, a kompátkelőhelynél Sorba áll a vendég a melegpultnál, műanyag tálkában megkapja az ételt, kiveszi a tartóból az alumínium evőeszközt, odaviszi egy asztalhoz s leül mellé. Ezért azonban pontosan annyit fizet, mint a Vácott a Deákvárban. Mert ez a visegrádi „Önki” — nem tudni, mi okból — ugyancsak II. osztályú. Pedig a rendelet szerint ebben az osztályban: „Az ételek értékesítését szakszerű tálalással és felszolgálással biztosítják.” Nyilván tudja ezt a Buda-környéki Vendéglátóipari Vállalat (a jobbparti üzemek felettes szerve), tudja az illetékes tanács is, ennek ellenére a legjobb esetben III. osztályba DÍSZELŐADÁS A PUSKINBAN csütörtökön este fél 9 órakor Akit nem szeretnek Szélesvásznú lengyel film Főszerepben: ELZBIETA CZYZEWSKA Csak 16 éven felülieknek Jegyek korlátozott számban kaphatók a pénztárnál. 120 vendégre 1 pincér Leányfalu, önkiszolgáló Étterem. Beülünk, s kiderül: csak a neve az. Van ugyanis — 120 vendégre! — egyetlen pincér, ő veszi fel a rendelést, ő szolgál fel, és ő a fizető is. A rendeletnek forma szerint eleget tettek, hiszen van felszolgálás. De milyen? Az asztalon — II. osztályú étteremben szigorúan tilos — „repülő-teríték”, tányér, benne a papírszalvéta, rádobva a három evőeszköz. Rakja szét a vendég! Annak már nyilván az utószezon az oka, hogy — ugyancsak a rendelet megszegésével — mindössze kétféle levest és négyféle ételt találtunk. „Osztályon aluli” II. osztály ★ öt helyen jártunk. Örömüröm arány: 2:3 az üröm javára. Rövid helyszíni szemlénk legfőbb tapasztalata: Nem ártana országszerte hivatalosan és rendszeresen vizsgálni, melyik vendéglő milyen osztályú a valóságban. Mert megengedhetetlen, hogy indokolatlan osztálybesorolással fondorkodják ki a nagyobb bevételt — a vendég kárára. Faludi András Esténként autóbuszok a 2-es helyett A Dimitrov téri villamosaluljáró tatarozása miatt a 2-es villamos néhány nap múlva az esti órákban már nem közlekedik. A tatarozás ideje alatt este 8 órától másnap reggelig a Boráros tér és a Jászai Mari tér között autóbuszok bonyolítják le a forgalmat. Az ideiglenes autóbuszjárat útvonala a Jászai Mari tér irányában: Boráros tér—Közraktár utca— Belgrád rakpart—Apáczai Csere János utca—Türr István utca—Kristóf tér—Bécsi utca— Roosevelt tér—Akadémia utca—Kossuth Lajos tér—Balassi Bálint utca. Ellenkező irányban: Jászai Mari tér—Szent István körút—Néphadsereg utca— Balaton utca—Balassi Bálint utca—Kossuth Lajos tér—Széchenyi rakpart—Roosevelt tér— Apáczai Csere János utca— Vigadó tér—Petőfi tér—Belgrád rakpart—Közraktár utca. — Szép, szép az állatbarátság, de ez már mégis túlzás! (A Daily Mirrorból) Héra, Tempó és társaik Több gázkályha A Fővárosi Gázműveknél — húszezer kérelemre — eddig 8200 engedélyt adtak ki gázkészülékek felszerelésére. A lakosság számára a VASÉRT ötezer Héra, háromezer Tempó és hatezer Parapet típusú készüléket hozott forgalomba. A VASÉRT megbízottai a szeptember 4-én kezdődő lipcsei vásárra utaztak, hogy legalább húszezer NDK-gyártmányú Parapetet biztosítsanak a jövő évre. Ugyanakkor a Fővárosi Gázkészülékek Gyárában is elkészült az új lakások fűtésére alkalmas kályha nullszériája. Ebből a típusból jövőre ötvenezret gyártanak az Építésügyi Minisztérium megrendelésére. ÚJÍTÁS Nagymama tudja a módját, miképpen kell (gyermek)-kocsit biztonságosan vezetni. (Révész Tamás felv.) Hogyan kell olvasni a Fecskét? Október 1-től: új cigarettaszabvány A hazai füstszűrős cigaretták október 1-től csak a Magyar Szabványügyi Hivatal új szabványelőírásai szerinti minőségben készülhetnek. Az előírások szerint olyan füstszűrőt kell alkalmazni, amely az égő cigarettában levő kátránynak és nikotinnak legalább 20 százalékát nem engedi át. Az október 1. után gyártott füstszűrös cigaretták — a szabványrendelet szerint — nem lehetnek sem túl kemények, sem túl puhák, sem kocsányosak, sem rosszul ragasztottak. Ha jól emlékszünk — mindezt már a korábbi szabványok is előírták, csak éppen a készítők nem vettek tudomást róla. Ha ezentúl is minden maradna a régiben ha a cigaretta továbbra sem szelet, szétesik, finánclábas vagy éppen rózsaként szétnyílik és tűzszikrákat ereget. S a dohányos ember —a két körhögési roham közt — legalább tudja majd, hogy kit kell emlegetnie. Október 1- től ugyanis minden füstrudacskán fel kell tüntetni a gyártási adatokat. A cigaretta papírján olvasható négyjegyű számcsoport első jegye a gyárat jelzi (1: sátoraljaújhelyi, 2: debreceni, 3: egri, 4: pécsi dohánygyár). A második és harmadik számjegy a termelőgép számát, a negyedik pedig a műszakét jelzi. A négytagú betű- és számkombináció első számjegye a naptári év utolsó számát, a betűjel — A-tól L-ig — a gyártás hónapját jelzi. (A: január, B: február stb.), az ezt követő két számjegy pedig a gyártási napot. Például ha a cigarettán „3071 6313’ áll, ez azt jelenti: a cigaretta az Egri Dohánygyárban készült, 1966. december 13 árt, a 7. számú gépen, az első műszakban. Az utolsó takács és a megye rézművese Az 1825-ben épült nagyvázsonyi Schummacher-házban megnyílt a veszprémi Bakonyi Múzeum állandó szabadtéri néprajzi kiállítása. A múzeumot úgy rendezték be, hogy teljes képet adjon a valaha nagy jelentőségű nagyvázsonyi kézművesiparról, és bemutassa, milyen volt egy száz év előtti dunántúli parasztház. A lakóházat eredeti parasztbútorokkal rendezték be. Az úgynevezett „tiszta szobában” dolgozik az utolsó nagyvázsonyi takácsmester, a 75 éves Szauer Ágoston. A műemlékház udvarán külön kis épületben rézművesműhelyt állítanak fel, ebben dolgozik majd a megye leghíresebb rézművese, Pintér Rudolf. A Bakonyi Múzeum teljes egészében megvásárolta a mester régi műhelyét, összes felszerelésével, és azt itt helyezi újra üzembe. Számok tanúsága • Népszaporulatról • balesetekről • idegenforgalomról 20 277 fővel több ember élt Magyarországon 1967 első felének végén, mint tavaly december 31-én. A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatainak tanúsága szerint a lakosság száma ma már meghaladja a 10 217 000-ret. Egészségesebbek, de könynyelműbbek is lettünk: közlekedési és egyéb baleset következtében 660- nal többen haltak meg, mint az — igaz, rohamosan csökkenő számú — tüdőgümőkócban. Úgy látszik, óvatosabbak lettünk azonban az üzemekben — erről tanúskodik a SZOT legújabb statisztikája. Az állami iparban, építőiparban, valamint a szállítás és hírközlés területén 1967 első felében a tavalyi első félévhez viszonyítva a százezer munkásra eső halálos üzemi balesetek száma 11, a nem halálos baleseteké 7,5 százalékkal csökkent. E téren az Építésügyi Minisztérium vállalatai állnak a legjobban: 1966 első félévében 29, idén 22 halálos balesetre került sor. Emelkedett viszont a halálos üzemi balesetek száma a nehéziparban, a kohó- és gépiparban, valamint az élelmiszeriparban. A nem halálos üzemi balesetek száma azonban minden iparágban csökkent. Az állami gazdaságokban 33 százalékkal kevesebb halálos üzemi baleset történt, mint 1966 első felében. Nem teljesek még a statisztikák, de a KSH adatai között máris találhatunk néhány más figyelemre méltó adatot. Például azt, hogy belföldön hosszabb távolságra januárban és májusban utaztak a legtöbben: januárban 71 millió, májusban 72 millió személy, 34—35 százalékuk vonatom, 32 százalékuk autóbuszom közelítette meg úticélját A távolsági autóbusz népszerűsége tehát az idén utolérte a vonatét. Az idegenforgalomra se panaszkodhatunk: a hazánkba érkezett külföldi turisták száma augusztus 1-én már meghaladta a kétmilliót Közülük 793 000 Csehszlovákiából, csaknem félmillió pedig Jugoszláviából érkezett A harmadik hely Lengyelországé, 152 000 turistával, majd az NDK következik 115, Ausztria 78 és az NSZK 74 ezer látogatóval. A tengerentúlról 45 ezer vendég érkezett, közülük 20 ezer az USA-bó. A Legfelsőbb Bíróság döntése két különleges ügyben Két érdekes ügyben hangzott el törvényességi határozat a Legfelsőbb Bíróságon. 1. Nem mindennapos kalandja támadt egy földműves házaspárnak, aki szénával megrakott kétlovas szekérrel hazafelé tartott. Hatalmas méhraj támadta meg őket és a lovakat. Védekeztek, ahogy tudtak, a lovakat is kifogták, hogy elfuthassanak, azok azonban négy útmenti kaptárt felrúgtak. Az így megszaporodott méhek a lovakat halálra csípték. A kárvallott földműves az elpusztult lovak és lószerszámok ára fejében 13 500 forint megfizetéséért pert indított a méhészet két vezetője ellen. A járásbíróság szerint, a házaspár láthatta a kaptárakat, tehát, nem lett volna szabad folytatni útjukat, ezért a keresetét elutasította. A fellebbezés során a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a méhészeknek figyelmeztető táblákat kellett volna felállítani, ezen kívül a méhészet mellett valakinek felügyeletet tartani, tehát a mulasztásért kártérítéssel tartoznak. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsó fokú ítéleteket megsemmisítve, kimondta: a házaspárnak, amikor a — még kisebb számú — méhraj támadása megkezdődött, vissza kellett volna fordulnia. Mivel ezt elmulasztották —, bár a méhtámadás által kiváltott zavarban a helyes cselekvés felismerése nem könnyű —, ezért a kár egyharmad részét a házaspárnak kell viselnie, a többit a méhészeknek. 2. Egy vidéki özvegyasszony keresetében elpanaszolta, hogy férje sírjáról egy tisztviselő — a helyi római katolikus egyházközösség engedélyével — a márvány síremléket elvitette, s hozzátartozója sírján új szöveggel felállította. A maga nemében páratlan perben szereplő temetőt a helybeli római egyházközség tartja fenn. A plébános szerint a sírhelyeket harminc évre váltják meg, és ha a helybeli „temetői rendtartás” szerint újból nem váltják meg, akkor azzal — a rajta levő emlékművel együtt — az egyházközség rendelkezik. Ezúttal is ez történt, ezért adott engedélyt a sírkő elszállítására. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: a sírhely használati joga 25 év. Ha a temető, vagy egy sírhelytábla megtelt és lezárják, azt közhírré kell tenni és a lezárástól számított további 25 év múlva a maradványokat közös sírba helyezik. Amennyiben ennyi idő — 50 év — eltelte után egy sírról nem gondoskodik a benne nyugvó hozzátartozója, a sírkövet a temető fenntartója értékesítheti. Minden ezzel ellentétes helybeli temetői rendtartást hatálytalannak kell tekinteni. A szóban forgó temetőt nem zárták le, nem ürítették ki, tehát a síremlékkel a halott hozzátartozói rendelkeznek. (h. e.) Foci HÉTFŐTŐL Gyerekfogászat behívással Hétfőn új terv szerint kezdi meg munkáját 43 budapesti gyermekfogászati rendelő. Az óvodák és iskolák vezetői, az egyes óvodai csoportok, illetve iskolai osztályok teljes névsorát megküldik az illetékes gyermekfogászati rendelőnek, így a rendelő meghatározott sorrendben hívhatja majd be az óvodás csoportokat és az általános iskolai osztályok tanulóit. Ez az előre tervezhető, behívásos módszer előreláthatólag enyhíti majd a gyermekfogászati rendelők zsúfoltságát.