Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1967-04-24 / 17. szám
Osztrigás Mici a tábornokra kacsint. Az erősen öregedő katonatiszt úgy érzi: ezért a pillantásért, amely még egyszer visszahozza ifjúságát, semmi sem drága. A tábornok ezúttal még karakterében sem hasonlít a szerepet életrekeltő színészre, Darvas Ivánra. A Vígszínházban délelőttönként az új produkciót próbálják, s amikor május első felében felgördül majd a premier függönye, a díszletek mögött ott izgul a színpad névtelen művésze is: Ivanitcza György, a maszkmester. „Üres negatív“ ! — Ha a Földön hárommilliárd ember él, akkor a színész 2 999 999 999 ember karakterét alakíthatja, plusz önmagát — válaszolja Ivanicza mester a kérdésre: hányféle változatban kelthet életre egy embert a színész? — Mi a maszkírozás fortélya? — Erre nehéz válaszolni. Persze, van néhány alapszabály. Például: ismerni kell az arcot. A színész első feladata, hogy „megtanulja” saját arcát, annak jellegét. A maszkmesternek is ugyanígy kell ismernie a színész arcát. Maszkírozás közben azonban ez az arc már csak „üres negatív” a számára, melyet újra meg újra, új és új vonásokkal kell kitöltenie. És persze, értenie kell a rendező elképzeléseit, vizuálisan is látnia kell az író által leírt figurát. Ivanicza György csaknem fél évszázada foglalkozik az átváltoztatás művészetével. Még ma is emlékezik első „arcára”. Színházi fodrász volt a városligeti Műszínkörben, amikor megalkotta: — Sugár Lajos maszkja volt az én premierem — mondja. Aztán — 1925-ben — a Vígszínházba került. 1926 óta pedig „benne volt” csaknem valamennyi kosztümös magyar filmben is. Az elsőtől, Az édes mostohától a legutóbbiig, az Egy magyar nábobig négy évtized múlott el. Bajor Gizi, Uray, Csortos... Lakása valóságos maszkmúzeum. — Legdrágább kincsem Bajor Gizi „feje”. Ezen a fabábún terveztem meg számos nagy szerepének parókáját és maszkját. A bábú a művésznő pontos méreteire készült... Ugyanígy őrzöm a Somlay Artúrnak készített maszkot is, vagy Uray Tivadar parókáját, amelyet 35 éve csináltam az öreg és öszszeroppant Semmelweis figurájához. Az emlékek közül előbukkan Csortos Gyula neve és arca. — A maszkírozásnak is igazi művésze volt — mondja róla Ivanicza. — Emlékszem, a Csibi című darabban Bajor Gizi, helyesebben a Bajor által alakított figura apját játszotta, s hosszú ideig szó nélkül kellett ülnie a színpadon. Szemhéjára nyitott szemet, szája szögletébe pedig szivart festett — és nyugodtan szundikált. Az első sorban ülők se vették észre, hogy alszik ... Tanács civileknek — Ezer mód van egy arc, figura jellegének megváltoztatására. Szerintem, a legtökéletesebb mindig az az „álarc”, amely tulajdonképpen maszk nélkül, a színészi átélés, átlényegülés varázsával születik meg. És vajon a színpadi arcok mestere tudna-e tanácsot adni civileknek is? — Az élet nem színház — feleli az arcok, a fejek varázslója. —. Egyetlen jó tanácsom: ne öltsünk maszkot. Ezzel nem azt mondom, hogy a nők ne, szépítsék magukat. De ezt ne úgy tegyék, hogy egyéniségüktől idegenné váljon a külsejük. Például az ovális női arc nem tűri a nyakba omló, hosszú hajat, a kerek arcot pedig előnytelenné teszi a rövid bubifrizura. Annyit mindenki hasznosan vehetne át a maszkkészítés alapszabályából, hogy ismerje meg saját egyéniségét, arcának jellegét és eszerint válasszon magának frizurát, eszerint hangsúlyozza az arc, a szempilla és szemöldök megfelelő festésével azt, ami előnyére válik. Szamos Rudolf X ^ 12 ' o y. Foglalkozása: arckészítő Fél évszázada maszkmester a színpadi fejek művésze Rendkívüli kiadás A Katona József Színház szombaton este mutatta be Ben Hewit-McArthur: „Rendkívüli kiadás” című bűnügyi vígjátékot, Tatár Eszter ötletes rendezésében. A mulatságos vígjáték szereplői közül kiemelkedik Kállai Ferenc alakítása, Sztankay István, Makay Margit és Ungvári László jókedvű játéka. Egy epizódfiguráben Őze Lajos remekelt. Képünkön: Sztankay István és Szirtes Ádám. (MTI Fotó Keleti Éva felv.) Az érem negyek oldala / Bemutatjuk Pest új színházát Igazgató: Komlós János. ..---------------------4-— -férőhely 3150 — Neve? V— Miklós I Lakhelye? Nagymező utca 22.:Rátkai Márton Színészklub. — Műfaja? — Szatirikus kisszínpad. ... A nacionálé felvétele után adjuk át a szót a legilletékesebbnek: Komlós Jánosnak, az ismert írónak és újságírónak, az ősszel megnyíló új budapesti színház, a Mikroszkóp igazgatójának. — A Mikroszkóp — nevéhez illően — a főváros legkisebb színháza lesz: nézőterén mindössze százötvenen foglalhatnak helyet. Terveink szerint hetenként négyszer, hétfőn, pénteken, szombaton és vasárnap este 9 órai kezdettel tartjuk előadásainkat, egységes, 30 forintos helyárakkal. A színház főrendezője Gál Péter, s néhány állandó tag mellett a vendégszereplőkkel kívánunk dolgozni. Ezért is kezdjük a szokottnál később előadásainkat. — Program? — Nem kabarét akarunk csinálni, hanem új típusú szatirikus színházat. Magánszámokkal, rövidebb-hoszszabb jelenetekkel és valamennyi műsorban hosszabb darabokkal is igyekszünk állást foglalni az időszerű társadalmi és kulturális kérdésekben. Ezért is lesz minden műsorban egy-két olyan rész, melyet akár naponta cserélünk. Mindehhez felhasználjuk a tánc, az ének, a pantomim, a karikatúra, a film, a fotó, a song, sőt, a bábszínpad segítségét is. — A Mikroszkóp — a Vidám Színpad riválisa lesz? — Szó sincs róla! Nem azonos a műfajunk. Számítunk azonban a Vidám Színpad színészeire és szerzőire is, elsősorban Róna Tiborra. — Technikai megoldások? — A hagyományos színháznál egyszerűbben és rugalmasabban kell mindent megoldanunk. Ilyenek az adottságaink, és ez felel meg a célkitűzéseinknek is. Eleven, perlekedő színházat szeretnénk csinálni. (gt) TÍZEZER NAP Szélesvásznú magyar film Rendezte: KÓSA FERENC Operatőr : SÁRA SÁNDOR Főszereplők: BŐRÖS GYÖNGYI MOLNÁR TIBOR KOLTAI JÁNOS KOZÁK ANDRÁS Bemutató Budapesten: április 27, vidéken: május 4. A [[] krónikája • MEGNYÍLT a cirkusz. Szombaton este megkezdődött az évad a városligeti sátorcirkuszban. Nagy sikerrel mutatkozott be a Szovjet Állami örmény Nagycirkusz. A nyári hónapokban román, csehszlovák és nyugatnémet cirkuszegyüttesek lépnek fel a Városligetben és a nagyobb vidéki városokban. A CANNES-I filmfesztivál csütörtökön nyílik. Tizennégy ország 22 filmje vesz részt a hivatalos versenyben, közöttük a „Tízezer nap” című magyar film. A Szovjetunió filmművészetét a „Háború és béke” III. és IV. része és az „Andrej Rubljov” című film képviseli, Csehszlovákia a „Hotel idegeneknek", Jugoszlávia a Tollgyűjtők" című alkotással vesz részt a fesztiválon. A versenyfilmek között van Robert Hossein „Megöltem Rasputint”, Luis Bunuel „Belle de Jour”, Antonioni „Botrány”, Pietro Germi „Az immorális” című filmje és Joyce „Ulysses” című regényének filmváltozata, Joseph Strick rendezésében. 9 CÍM-REKORD: Joggal pályázhat a leghosszabb filmcím díjára az az új amerikai produkció, melyet David Swift írt, rendezett, s egy ablaktisztító karrierjéről szól. A cím: „Hogyan érvényesüljünk az üzleti életben, különösebb erőfeszítés nélkül” ... • ILLYÉS GYULA „Az éden elvesztése” című oratóriumát és Déry Tibor „Talpnyalók” című egyfelvonásosát hamarosan bemutatja a budapesti Pinceszínpad, a KISZ ifjúsági színpada. VÁCZI MIHÁLY, a kiváló költő április végén — a magyar kulturális csereegyezmény keretében — egy hónapos tanulmányútra Kubába utazik. • MÁJUSI bemutatók. Kilenc színházban lesz évadvégi premier: az Operaház Csajkovszkij „Csipkerózsika” című balettjét, a Nemzeti Színház Komlós János „Az édent bezárják” című szatíráját, a Madách Színház a „Kaviár és lencse” című olasz vígjátékot, a Madách Kamaraszínház Gáspár Margit „Ha elmondod, letagadom” című vígjátékát, a Vígszínház az „Egy hölgy a Maximból” című Feydeaubohózatot, a József Attila Színház a „Lulu” című francia zenés vígjátékot, a Déryné Színház Mikszáth „Szent Péter esernyője” című regényének színpadi változatát fűzi műtyjára. A Katona József Színház felújítja Moliére „Fösvény”-ét, a Kis Színpad pedig a „Bolond vasárnap” című Katajev-bohózatot. 9 JUGOSZLÁV filmdelegáció érkezik a héten Budapestre, „A pártfogolt” című jugoszláv filmdráma díszbemutatójára. Tagjai: Ljubisa Samardzic és Spela Rozin — a film két főszereplője, valamint a rendező: Vladjan Slijepcevic és a film operatőrje: Dorde Nikolic. • AZ OPERAHÁZ a héten elsőként hozza nyilvánosságra jövő évadjának terveit. Értesüléseink szerint az évad első bemutatója Monteverdi „Poppea megkoronáztatása” című operája lesz, s a felújítások között szerepel „A nürnbergi mesterdalnokok” című Wagner-opera. Módosul az opera bérletrendszere is: a külföldi vendégművészek ezentúl nemcsak bérletszüneti, de hétköznapi bérleti előadásokon is fellépnek. • MÚZEUMI MENETREND. A budapesti és vidéki múzeumok a kettős ünnepen, április 30-án és május 1- én nyitva tartanak, 2-án és 3-án viszont zárva lesznek. 9 PRIZMA 67 néven nyílik meg április 29-én az Állami Népi Együttes Corvin téri otthonában a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének színháza, amely a nagyközönség számára is tart rendszeres előadásokat. Művészeti vezető: Lendvai Kamilló. Az új színház elsőnek az „És áll a bál” című történelmi revüt mutatja be, amely a Horthy-korszakot eleveníti fel prózai és zenés dokumentumok felhasználásával. Szerzői: Semsey Jenő és Szilágyi György. N. MOZUMBAR, az indiai Zenei és Táncművészeti Akadémia alelnöke a héten hazánkba látogat, hogy közelebbről is megismerkedjen a magyar zenei élettel. • BÁLINT LAJOS „Karzat és páholy” című új kötete most jelent meg a könyvesboltokban. A 80 éves szerző nagy kortársairól — többek között Törzs Jenőről, Csortos Gyuláról, Beregi Oszkárról, Korda Sándorról és Kertész Mihályról — emlékezik meg új könyvében. • JULIA BORISZOVA régi ismerősünk, a tisztességtudó, kurtizánt alakította a „Félkegyelmű” szovjet filmváltozatában. A Vahtangov Színházban is ő játssza ezt a szerepet, R. Szimonov rendezésében, aki ezért a munkájáért, valamint az ugyancsak Boriszova főszereplésével bemutatott Lovashadsereg és az öreg hölgy látogatása rendezéséért a hétvégén kapta meg a Lenindíjat. ELŐZETES Tízezer nap Magyar film, írta: Kosa Ferenc, Gyöngyössy Imre és Csoóri Sándor, Rendezte: Kosa Ferenc. Igazságkereső szenvedélylgel kutatja a paraszti életet ez az elgondolkoztató film , ha egészében nem is mindig világos a mondanivalója, hol lírai szépségeivel, hol nyers őszinteségével magával ragadja a nézőt. Széles István hányatott sorsának néhány drámai mozzanatát vetíti elénk a Tízezer nap: amikor élettársat választ, hogy megossza vele elesettségét, nincstelenségét, amikor kapzsi-álszent ■ apósa emberi méltóságában alázza meg, majd midőn nyomor testvérei ellen uszítja az elkeseredett életösztön. S a felszabadulás után, ahogy elnyomja benne a birtoklás, a szerzés vágya a józan ész szavát, később pedig, amint keserves leckék árán már kezdi felismerni — hol hibázott, hol a helye ... Uj rendezőt avat ez a nagylélegzetű és nagyigényű film. Kása Ferenc jóval több már, mint ígéretes tehetség: első filmje nemcsak szakmai tudását, egyéni hangját és kifejezési eszközeinek gazdagságát bizonyítja, hanem arról is meggyőzi a nézőt, hogy ismeri, biztos kézzel alkalmazza, s fejleszti tovább a modern filmnyelvet, de még inkább arról, hogy jócskán van mondanivalója, s fűti a közlés szenvedélye. Akadnak a filmben elnagyolt részek is, de nem vitás: fokozott figyelmet érdemlő, tehetséges művész alkotása. Gondolatokat ébreszt, vitákra sarkall a Tízezer nap. Kitűnőek a szereplők: Molnár Tibor és Koltai János, az elsőfilmes Boros Györgyi, valamint Rajz János, Görbe János, Káldi Nóra és Kozák András. És, nem utolsósorban, meg kell emlékezni Sára Sándorról, az operatőrről. Már sok filmben volt nagyszerű társa a rendezőnek, a Tízezer napban lenyűgöző képkompozícióival most tehetségének újabb, ragyogó bizonyítékát adta. Regényes élet Szovjet—francia film, írta: Alekszandr Galics és Paul Andreota. Rendezte: Jean Dreville. Marius Petipáról, az orosz balett egyik naggyáteremtőjéről szól szovjet és francia filmművészek új, közös alkotása. A cselekmény azonban csak keretül szolgál a leningrádi operaház világhírű balettegyüttesének felléptetéséhez, s az egykori Pétervár — a mai Leningrád — festői szépségű téli, nyári és tavaszi panorámájának megcsodáltatásához. A címszerepet a kitűnő francia pantomimművész , Gilles Sepal, első feleségét a bájos Nattalja Velicsko alakítja. A pártfogolt Jugoszláv film írta: Jovan Cirilov. Rendezte: Vladan Slijepcevic. Méltán jutalmazták Nagy Ezüst Aréna-díjjal a múlt évi pulai fesztiválon ezt a kitűnő, bátor és őszinte filmet Egy mai karriervadász gondosan, találóan megrajzolt arcképe, s jelleme tárul elénk, de nem akármilyen szerencselovagé! Ivan Stojanovic, ez a kiste ,hetségű, de nagyratörő és eszközeiben nem válogatós költő-újságíró a szocialista társadalmi viszonyok nyújtotta lehetőségeket fordítja saját hasznára. A film sokban emlékeztet a „Fügefalevél” című magyar szatírára, de emberábrázolása árnyaltabb, társadalmi körképe szélesebb, s mélyrehatóbb. Folytassa, cowboy! Angol film. írta: Talbot Rothwell. Rendezte: Eric Rogers. ..Folytassa .. .’’-sorozat közepesen sikerült darabja. A nyugaton népszerű cowboy-filmek paródiája, a legnépszerűbb angol komikusok, így Sidney James, Kenneth Williams, Charles Hawtrey és a szemrevalóan szép Angela Douglas közreműködésével. Lehet, hogy többet nevetnénk a „tüzes vizet” kortyolgató indián főnök, s a coltjával összenőtt, pipiskedő cowboyvezér, meg a kétbalkezes, botcsinálta seriff kalandjain — ha mindaz, amit a film alkotói parodizálni akartak, nem lenne számukra eleve idegen és ismeretlen. HALÁSZ KÁLMÁN, aki hosszú éveken át a Nemzeti Színház főtitkára volt, 63 éves korában hirtelen, szívroham következtében elhunyt.