Hétfői Hírek, 1967 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1967-01-09 / 2. szám

Sláger lett a magyar sláger Frontáttörés volt a fesztivál • 200-001 23 • Made in Hungary és társai 9 Kevés lett a negyedmillió Tavaly ilyenkor még olasz, amerikai, francia világszá­mok uralták a „farsangi me­zőnyt”, s mostohagyerek volt a magyar tánczene. A Tele­vízió nyári táncdalfesztiválja óta azonban — szinte egyik percről a másikra — megvál­tozott a helyzet: valamennyi korosztály hazai szerzők szá­mait akarja hallgatni. A legújabb slágerlista — A Rádió évek óta foly­tat közvélemény-kutatást — mondják a Rádió könnyűze­nei osztályán. — Feldolgoz­zuk a havonta hozzánk érke­ző 6-8 ezer levelet, rendsze­resen kapunk „igénylistákat” a legnagyobb fővárosi és vi­déki KISZ-szervezetektől, nagyüzemek ifjúsági klubjai­tól, s ezek alapján állítjuk össze minden hónapban a legnépszerűbb számok rang­sorát. Slágerlistánkon tavaly augusztus óta csak elvétve jut az első tíz közé külföldi szám. — Mi került a legfrissebb slágerlistára? — Íme, a decemberi sor­rend : Illés—S. Nagy: Többé ne telefonálj, Neményi—S. Nagy: Hóember, Dobos—Rá­kosi: Add meg kérlek a te­lefonszámod, Bágya—G. Dé­nes: Más ez a szerelem, Mi­­kolics—Boross: Mi fáj? Do­bos—Halmágyi: Minden em­ber boldog akar lenni, Dobos —Szenes: Isten veled, édes Piroskám, Gyulai—Hajnal: Nem leszek a játékszered, Szörényi—Bródy: Az utcán és Bágya—Szenes: Angela. — A táncdalfesztivál csak az egyik kiváltó oka volt a magyar tánczene „frontáttö­résének”. Hozzájárult ehhez, hogy az utóbbi időben lénye­gesen megjavultak a techni­kai feltételek: jobb a zene­felvételek minősége, színe­sebb, változatosabb a hang­­szerelés. Sok fiatal, tehetsé­ges zeneszerző és táncdaléne­­kes tűnt fel. S nem utolsó­sorban népszerűek lettek a Rádió új tánczenei műsorai: a Made in Hungary, a Tes­sék választani és a Vasárna­pi koktél. Évente mintegy 200—250 új magyar táncszá­mot mutatunk be. Közülük régebben mindössze egy-ket­tőből lett sláger, most 20— 25-ből is. — A Televízió hatalmas népszerűsítő erejének, de legalább ilyen mértékben a fiatal tánczeneszerző-generá­­ció kétségtelen tehetségének. A magam részéről különösen annak örülök, hogy a legnép­szerűbb számok többsége nem ritmikus, hanem melo­dikus. A San Remó-i, nápo­lyi, Mar del Plata-i és más nemzetközi táncdalfesztivá­lok eredménye is a melodi­kus tánczene népszerűségét igazolja. Véleményem szerint a következő hazai táncdal­fesztiválokon is külön kate­góriában kellene bemutatni és díjazni a melodikus és kü­lön a ritmikus számokat. Szerintem nincs „egyedül üdvözítő” tánczenei irányzat, nem lenne helyes, ha uni­formizálásra, egyfajta stílus monopolizálására töreked­nénk. Egy a fontos: jó zenét kell­ írni! Koós János, az egyik leg­népszerűbb magyar táncdal­­ének­es hozzáfűzi: — Azelőtt főként külföldi számokat kért tőlem a kö­zönség, és akkor volt sike­rem, ha olaszul vagy ango­lul énekeltem. A táncdalfesz­tivál óta fordítva van: reper­toáromban csaknem kizáró­lag magyar számok szerepel­nek. A Budapest táncpalotá­ban, az Emkében és az As­toriában estéről estére ta­pasztalom: a külföldi vendé­geknek is tetszenek az új magyar táncszámok. Nemrég a hat szocialista ország tánc­dalfesztiválján, Moszkvától Prágáig, Varsótól Szófiáig, mindenütt nagyobb sikert arattak hazulról hozott szá­mok, mint a külföldiek. Lemaradt a Viaszbaba — Lemérhető-e a változás a tánclemezek forgalmában? — De mennyire! — mond­ják a Ravill Nagykereskedel­mi Vállalat hanglemezrészle­­gén. — A táncdalfesztivál előtt egy-egy magyar táncle­mez mindössze 5—10 ezer példányban kelt el. Ma már ennek kétszerese is kevés. 1966 legnagyobb külföldi slá­geréből, a „Viaszbabá”-ból januártól decemberig 26 ezer lemezt adtunk el, a „Nem le­szek a játékszered”-ből alig négy hónap alatt 36 ezret, a „Nincsen olyan ember”-ből 34 ezret.­­ A fesztiválnyertes tánc­számokból rekordmennyisé­get, 250 ezer lemezt gyártot­tunk, de ez is kevésnek bi­zonyult — mondják a Hang­­lemezgyár áruforgalmi fő­osztályán. — S minek tulajdonítja a magyar tánczene fokozódó népszerűségét Fényes Sza­bolcs, a népszerű zeneszerző? Idén is lesz fesztivál De nemcsak a magyar tánczene , a hazai táncze­­nekarok és táncdalénekesek is mind keresettebbek kül­földön. A Holéczy-zenekar az NSZK-ban, a Pege­trió Stockholmban, a Zakariás­­trió, Balassa Tamás és Garai Attila Finnországban, Visky András Rotterdamban ven­dégszerepel, hogy csak néhá­nyat említsünk a hosszú lis­tából. A magyar tánczeneszerzők — értesüléseink szerint — már javában készülnek a Rádió és Televízió második táncdalfesztiváljára. A pá­lyázati határidő február 1., de már a mai napig csaknem száz új kompozíció érkezett. A nyári hónapokban négy-öt héten keresztül zajlanak le majd az elődöntők, és augusz­tus 20-án kerül sor a II. ma­gyar táncdalfesztivál döntő­jére. Garai Tamás A NATALIA FATYEJEVA nemrég Patríciát játszotta Remarque „Három bajtárs” című drámájában, a moszk­vai Jermolova színház kö­zönsége előtt, most pedig ismét új filmfőszerepben láthatjuk: a jereváni stúdió­ban készült „Szervusz, én vagyok!” című filmben egy háborút járt asszonyt ala­kít, akiből az űrkutatás egyik elméleti tudósa lett.­­ GÁLCSIKI JÁNOS szokat­lan feladatot kapott: Doszto­jevszkij: „Két férfi az ágy alatt” című komédiájának január 20-i felújításán, a Kis Színpadon Torogovot ala­kítja, s a szerepe legnagyobb részét vastag bundában, az ágy alatt fekve kell eljátsza­nia ... • VITTORIO GASSMAN — magyar színdarabban. A Madách Kamaraszínház új­donságát, Karinthy Ferenc „Négykezes”-ét megvásá­rolta és a közeljövőben be­mutatja a római televízió. A virtuóz telefonbetyárt — akit a Madáchban Garas De­zső játszik — az olasz tv­­ben a világhírű filmszínész, Vittorio Gassman alakítja. 19 ARTHUR MILLER híres drámáját, a „Bukás után”-t, amely a kiváló amerikai író és Marilyn Monroe, a tragi­kus körülmények között el­hunyt filmsztár házasságá­nak néhány mozzanatát dolgozza fel, a tavasszal mu­tatja be a Nemzeti Színház, Marton Endre rendezésében.­­ VERES PÉTER hetvenedik születésnapján kétezer olda­las, testes kötetben jelent meg az író nagylélegzetű re­gény trilógiája, A Balogh család története. A kötet gondos, szép kiállításáért s az író iránti figyelmességé­ért elismerés illeti a Szép­­irodalmi Könyvkiadót. • AZ EGY SZERELEM há­rom éjszakája, Hubay—Vas Ránki nagysikerű zenés já­téka — amely jelenleg a Madách Színház műsorán szerepel, — rövidesen filmre kerül. A felvételek január végén kezdődnek, Révész György irányításával. Ez lesz az első színes, széles­vásznú, sztereo hanghatású magyar film. A két fősze­replő: Venczel Vera és Tóth Benedek. A három királyokat Darvas Iván, La­­tinovits Zoltán és Sinko­­vits Imre alakítja. Jelen­tős szerepet kapott a filmben Makláry Zoltán, Major Ta­más és Kállai Ferenc is. • JUBILEUMOK: a Víg­színházban januárban lesz a Testőr hetvenötödik, az Odry Színpadon pedig Az idő vasfoga századik előadása. • JANCSÓ MIKLÓS „Sze­génylegények” című filmjé­nek párizsi bemutatójáról írja az Arts & Loisirs: „Plasztikus nemességével Eizenstein Alexandr Nyevsz­­kij­ ére (Magyarországon „Jégmezők lovagja" címen mutatták be) hasonlít. Ha van egy film, amelyet ma érdemes megnézni, ez az!” • ZELK ZOLTÁN „Négy per­ce elmúlt a nyár” című egy­­felvonásosa az Új Írás janu­ári számában jelent meg. A nyomda ördöge azonban megtréfálta a szerzőt: a da­rab címe helyett — annak műfaji meghatározása ke­rült a szöveg élére: Vidám példázatú szomorújáték.­­ AZ ORSZÁGOS DRÁMA­­PÁLYÁZATRA beküldött, de díjat nem nyert darabok­ból bemutató­ sorozatot in­dít a TIT felolvasó színpada. A díjat kapott műveket műsorukra tűzik a fővárosi és vidéki színházak, a nem díjazott, de figyelmet érdem­lő műveket pedig ebben a sorozatban ismerheti meg a közönség.­­ KÉT NAGY PRODUKCIÓ­RA készül a szegedi Nem­zeti Színház. Vaszy Viktor vezényletével és Versényi Ida rendezésében hamaro­san bemutatják Csajkovsz­kij Pique Dame-ját, s a hé­ten megkezdték Shakespeare III. Richardjának előké­születeit is. S­ERNYEY BÉLA, a Vígszín­ház fiatal művésze, a tele­vízió „Princ a katona” cí­mű sorozatának főszereplő­je, két új osztrák film fő­szerepét alakítja a tavasszal. Az első: egy Stevenson no­vella filmváltozata, a máso­dik pedig: öt országban ját­szódó krimi, melyben Ernyey alakítja majd a „mesterde­­tektívet”. • FILMKRITIKUSOK DÍJÁT ebben az évben is kiosztják. A MÚOSZ filmkritikus ta­gozatának tagjai e héten ül­nek össze, hogy eldöntsék: melyik volt az elmúlt év legjobb magyar filmje, leg­kitűnőbb rendezői munkája és színészi alakítása. • A BÓBITA bábegyüttes ja­nuárban lengyelországi ven­dégszereplésre utazik. © SARKADI IMRE „Oszlopos Simeon” című színművének bemutatásával nyitotta meg kapuit pénteken este a Ma­dách Színház új, éjszakai stúdió színpada. Az elő­adást Pártos Géza rendez­te, a darab főszerepeit Gá­bor Miklós, Kiss Manyi, Vass Éva, Gumik Ilona és Zenthe Ferenc alakítja. ELŐZETES Sikátor Magyar film. Kertész Ákos regényéből. Rendezte: Rényi Tamás. A „Szegénylegények” és a „Hideg napok” után, ismét kimagasló értékű, ki­tűnő ma­gyar film született! Kertész Ákos regénye kerek, lezárt történet, hőseinek lélekrajza hiteles, gazdagon árnyalt. Egyszerű emberekről szól, igaz, őszinte emberi érzések­ről, s olyan alapvető problé­mákról, mint munka, szere­lem, becsület és társkeresés — nem általánosságban, ha­nem konkrétan, a mi társa­dalmi viszonyaink között. Az alkotók kendőzetlen őszinteséggel beszélnek a fa­luról jött fiatal munkás, a gyermekével magára maradt, gondokkal küszködő munkás­asszony, a „visszaminősített” pártmunkás — megannyi kö­zöttünk élő, hétköznapi em­ber apró örömeiről, gondjai­ról, útkereséséről. Rényi Ta­másnak ez az ötödik filmje — a legjobban sikerült, leg­érettebb valamennyi közül. Nem használ „formabontó”, úgynevezett „filmszerű” esz­közöket, szinte állandóan hő­seinek arcát, szemrezdülését,­­ a belső viharok tükröződését fényképezi, sokatmondó szűkszavúsággal, szinte min­dent a szituációra és színé­szeire bízva. A szerepek jó kezekben vannak: Törőcsik Marit még sohasem láttuk ennyire azonosulni, elmélyül­ni az ábrázolt figurában, Koncz Gábor pedig legjobb férfiszínészeink közé nőtt fel ebben a szerepben. Fogas kérdés Szovjet film. Rendezte: Georgij Danyelija. A kisvárosi üdítőitalgyár fő-ízkreátoráról kiderül, hogy egyedülálló emberpéldány, ugyanis: 33 foga van... Eb­ből az alapötletből remek szatíra kerekedik: hősünk a plusz 1 fog jóvoltából,egycsa­pásra híres ember lesz — a televízió sztárja, képeslapok címfotója, tudományos kuta­tások alanya, autogramvadá­szok és rajongó leányok ideálja. Még a Marsra is fel­jut — igaz, hogy csak álmá­ban ... A film alkotói a szen­zációhajhászást, a bürokrá­ciát, a hiszékenységet, a fon­toskodást és a karrierizmust veszik célba a humor fegy­verével, ötletesen, mulatságo­ Január 14-án ír barokk szoborkiállítás A Szépművészeti Múzeum­ban január 14-én nyílik az új szerzeményekkel bővített ba­rokk szoborkiállítás, mely a IV—XIV. századi ismert anyag kiegészítése, a XIV—­ XVIII. századból származó szobrokat mutatja be. Az anyagnak mintegy 60 száza­léka új szerzemény, s vala­mennyi eredeti mű. Ha elmondod, letagadom A veszprémi Petőfi Színház pénteken este mutatta be Gáspár Margit „Ha elmondod, letagadom” című, új vígjátékát, amely egy elsüllyedt újítás és egy „elsüllyesztett" újító utáni izgal­mas, fordulatokban ijaz­lg nyomozásról szól. A darab mű­faja: szocialista szatíra. Elevenbevágó közéleti mondanivaló­ja és eredeti humora a veszprémi színház művészeinek kitűnő előadásában, forró sikert aratott. Képünkön a két főszereplő: Somhegyi György és Majczen Mária. MEGNYÍLT az ARANYBÁRÁNY FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI KISVENDÉGLŐ Budapest ill., Csillaghegy, Martos Flóra sétány 89. • Ízletes bárány-birka ételkülönlegességek • Szövetkezeti (VOSZK) palackozású minőségi borok SRAMLI ZENE­I§?­ Nyitva: 12—23 óráig f«IHI ^ Szombaton: 12—05 óráig ib? Ji ^ Aw Megközelíthető: HÉV-vel (békásmegyeri IF megálló) és a 42-es autóbusszal Ahol gázzal sütnek, főznek, fűtenek, ott — a szakszerűtlen keze­lés vagy helytelen használat következtében — mindig fenyeget a robbanás veszélye. Ha gondatlanul használják, az olajjal, petróleummal, esetleg fával, fűrészporral, szénnel, vagy koksszal fűtött kályhák, tűzhelyek is felrob­banhatnak. Az új, kibővített biztosítások a robbanásra is kiterjednek, sőt a biztosítás szavatossági védelmet is nyújt, mert en­nek alapján megtérítik azo­kat a károkat is, amelyeket a robbanás mások (pl. a szomszéd) lakásában, épüle­tében vagyontárgyaiban okoz. A biztosítás baleseti kár­térítésre is jogosít. Felvilágosítást adnak az Álla­mi Biztosító fiókjai, körzet­felügyelői, helyi megbízottai és a takarékszövetkezetek.

Next