Hétfői Hírek, 1968 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1968-07-01 / 27. szám

A Táncdalfesztivál menetrendje 6 6 dal — FOLYTATÁS _AZ 1. OLDALRÓL — kés között 10. újonc, aki a korábbi fesztiválokon még nem szerepelt. A versenyszámok hang­­szerelése már befejeződött. A napokban ér véget a rádió­­felvétel, s a Hanglemezgyár­tó Vállalat idén is rekord­gyorsasággal készíti el az új lemezeket. A számok egy ré­szét a Magyar Rádió és Te­levízió Szimfonikus Zeneka­ra, valamint a Stúdió 11 kí­séri, de fellép a fesztiválon kilenc beat-együttes is, köz­tük az Illés, az Omega, az Atlantis és a Sirius zene­kar. 240 pontig A Rádió és Televízió augusztus 14-én közli, me­lyik számok jutottak be az augusztus 18-i döntőbe. A tervek szerint, ezen az utol­só „összecsapáson” 12—16 táncdal vetélkedik majd egy­mással. A fesztivál szervezői idén is lehetőséget nyújtanak a kö­zönségnek a szavazásban va­ló részvételre. A szavazás és annak lebonyolítása azon­ban új módon történik. El­lentétben a tavalyival, az elődöntő 12 tagú zsűrijét — melynek Gyöngy Pál zene­szerző, a Művészeti Alap igazgató-helyettese az elnöke — ezúttal nem láthatja a Madách Színház közönsége. A zsűri a színház egyik kü­löntermében, monitorról né­zi és hallgatja az adást. En­nek két előnye van. Az egyik: a zsűri is csak azt látja és hallja, amit a tv-né­­zők, tehát ugyanolyan be­nyomások . ..alapján. nég -A másik előny­­is ebből k­éred: megszűnik a zsűri és a kö­zönség helyszíni — s tavaly láttuk, mily egészségtelen — vitájának lehetősége. A döntő zsűrije a táncdal el­hangzása után nyomban sza­vaz, s csak ez után lehet is­mételni a számokat. Egy-egy számra a zsűritagok legfel­jebb 20 pontot adhatnak, így egy versenydal maximálisan 240 pontot kaphat tőlük. Hússzal lefelé Újdonság, hogy a közön­ségtől legtöbb szavazatot ka­pott táncdalt 240 ponttal honorálják. A közönség má­sodik helyezettje hússzal kevesebbet, tehát 220 pontot kap, a harmadik 200-at, s így tovább. Ennek a szavazás­nak külön érdekessége: elő­fordulhat, hogy egy táncdal az első elődöntőben például 50 ezer szavazatot kap a kö­zönségtől, s ennek fejében 240 pontja lesz, míg a máso­dik elődöntőben csak 10 ezer szavazatot kap a legsikere­sebb dal, de ez is elegendő ahhoz, hogy a 240­ pontosok közé kerüljön Határidő A szavazás határideje: az adás utáni hétfő éjjel 0 óra. A közönség a Zeneműkiadó kottáin, a Rádióújság és a Magyar Ifjúság szelvényein, valamint levelezőlapon és le­vélben szavazhat a neki leg­jobban tetsző táncdalra. Azt a számot, amely a döntőben a legtöbb szavazatot kapja a közönségtől, külön is díjaz­zák. Ennek a szavazásnak az eredményét persze csak a döntő után hozzák nyilvá­nosságra. A döntőt előreláthatólag az Erkel Színházban rendezik meg. Zsűrijében külföldi szakemberek is részt vesz­nek, s több ország televíziós társasága is közvetíti a hely­színről, vagy képfelvételről. Pethes Sándor a­z e­lődöntőb­en Éjféli randevú A lágymányosi Bu­dai Parkszínpadon megkezdődött a nyári évad. A Fő­városi Operett­­színház együttese itt mutatta be szombat este Be­­hár György és Szedő Lajos „Éjfé­li randevú” című revüoperettjét, Fé­nyes Márta rende­zésében. Képün­kön a darab női főszereplői: Ga­lambos Erzsi, Med­­gyesi Mária és Fel­földi Anikó. (Wormser felv.) Gép a zeneszerző, kié a jogdíj? BÉCS: Fogas kérdés: ki­nek jár szerzői jogdíj az elektronikus úton, illetve szá­mítógépek segítségével „kom­ponált” zeneművek után? További probléma: társszer­zőnek tekinthetők-e azok a műszaki szakemberek, akik­nek közreműködése nélkül e kompozíciók nem szólalhat­nak meg. Többek között er­ről is tanácskozott a Szerzői Jogi Társaság Világszerveze­tének Kongresszusa, melyet harminckét ország 249 kül­döttjének részvételével ren­deztek meg a héten Bécsben. Döntés nem született... A kongresszuson — Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző vezetésével a magyar dele­gáció is részt vett. Dr. Tímár Istvánt, a budapesti Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatóját további két évre ismét meg­választották a Világszervezet adminisztratív tanácsának és végrehajtó irodájának tagjá­vá. A Világszervezet új elnö­ke Georges Auric francia ze­neszerző, a párizsi Operaház igazgatója. Katyerina Izmailova Szovjet operafilm, Nyiko­­laj Leskov „Kisvárosi Lady Macbeth” című regényéből filmre írta és zenéjét sze­rezte: Dimitrij Sosztakovics. Rendezte: Mihail Sapiro. Verdi látványos, mozgal­mas, részben tömegjelene­tekre épülő operái inkább alkalmasak a megfilmesí­tésre, mint az olyan zene­művek, melyek — mint Sosztakovics zenedrámája is — kamarajellegűek, statiku­sak, s az egymást követő hosszabb magánáriák és duettek meglehetősen „film­­szerűtlenek”. A Katyerina Izmailova színes, panoráma­­szélesvásznú, sztereofon hanghatású szovjet filmvál­tozata mindezek ellenére nemcsak zenei élmény, de filmnek is kitűnő. Igazi drá­ma. Az első percek után szinte természetesnek tűnik, hogy a szereplők nem be­szélnek, hanem énekelnek, mert a rendezés, a bravúros kameramozgatás és nem utolsósorban a lenyűgöző erejű színészi alakítások még azokat is magukkal ra­gadják, akik nem kimondott zeneértők, operarajongók. Galina Visnyevszkaja — aki a címszerepet alakítja — nemcsak kiváló énekes, de színésznek is elsőrangú. Az öreg Tyimofejet Alekszandr Szokolov játssza — (ének: Vegyernyikov) — megrendí­tsen. Egy remete Rómában Olasz film. Irta: Ettore Scola és Ruggero Maccari. Rendezte: Dino Rísi. Vissza a természethez! kiált fel (Rousseau után sza­badon) a kis római tisztvi­selő, aki képtelen elviselni a hivatal egyhangúságát, a vi­lágváros örökös zajait, s fe­lesége kicsinyes problémáit. Elhatározza hát, hogy reme­teként pergeti le hátralevő napjait. Erre a remek alap­ötletre épül a film, no meg Vittorio Gassmanra, aki valóban ideális „modern” remete... Kalandjai a ró­mai hyppie-táborban: — a komédiázás magasiskolája. Partnere: az angol Ann Margret kellőképpen vonzó jelenség. A felügyelő és a halál Román film. Irta: Ion Baiesu és Alexandra Boian­­giu. Rendezte: Alexandra Boiangiu. A gyakorlott kriminéző — a bevezető képsorok után — már előre örvendezik magá­ban, mondván: ellenszenves detektív, kedves, szeretetre­méltó bűnöző — kitűnő al­kalom a szellemes „csava­rokra”. Aztán kiderül, hogy ez a „felállítás” a film vé­géig nem változik, „A fel­ügyelő és a halál” egysze­rűen — gyengécske krimi. .................... ............................................................................ A jjjf­­jji krónikája • KOVÁCS MARGIT kera­­mikusművész kerámiafalát a héten emelik helyére a tori­nói Nemzetközi Munkaügyi Szervezet pavilonjában. A művet a magyar állam aján­dékozta Torino városának. • SZÍNHÁZI KISLEXIKON. Dr. Staud Géza vezetésével két éve készül egy hézagpót­ló kiadvány, a Színházi Kis­lexikon. (Az utolsó ilyen le­xikon harmincnyolc évvel ez­előtt látott napvilágot.) A 60 évre tervezett kötet a tervek szerint a jövő évben kerül a könyvesboltokba. • ÚJÍTÁS a filmhíradóban. Gémes József „Koncertisszi­­mó” című háromperces rajz­filmje Aranysárkány-díjat nyert a legutóbbi krakkói nemzetközi fesztiválon. A fil­met e héten — újításként — műsorába iktatta a heti film­híradó. • A SALZBURGI ünnepi já­tékokról egyenes adásban közvetíti a Magyar Rádió Rossini „A sevillai borbély” c. operáját, Claudio Abbado vezényletével és Beethoven „Fidélióját”, melyet Karl Böhm vezényel. A bayreuthi ünnepi játékokról ugyancsak egyenes adásban hallhatjuk „A Rajna kincsét”, Wolfgang Windgassen felléptével, Lo­rin Maazel vezényletével. • AMBRUS KYRI táncdal­énekesnő is részt vesz a jú­lius 5-én kezdődő Monte­­carlói Varieté Fesztivál gá­laestjén. • CSINI-BUMM. Szeptem­bertől új műsorral mutatko­zik be a rádió népszerű gyermekcirkusza, a Bartók Gyermekszínházban, László Endre rendezésében. Kele­men: Bilicsi Tivadar, Sza­móca: Keleti László, az is­tállómester pedig Ruttkai­­Ottó lesz. • FERENCSIK JÁNOS októ­ber elején Japánba utazik: négy hét alatt hat-nyolc koncertet ad a tokiói filhar­monikusok zenekarának élén. • PARÓKUS ZEnEKAR. A soproni zeneiskola növendé­kei július 1-én kamarazenei hangversenyt adnak a váro­si Haydn-kertben, a soproni ünnepi hetek alkalmából. Stílszerűen: a lányok krino­­linban, a fiúk selyemzeké­ben, lakktopánkában és rizs­porozott parókában... • AZ ENCYKLOPEDIA Bri­tanniea kiadóvállalata 54 kö­tetben jelentette meg az em­beriség legkimagaslóbb szel­lemi alkotásait — Homérosz­tól napjainkig. A sorozat kö­tetei között szerepel Tolsztoj Háború és béke című műve, Marx: A tőke, a Kommunis­ta Kiáltvány és Dosztojevsz­kij: A Karamazov testvérek című regénye. • TÁNYÉROZNAK esténként az Irodalmi Színpad nézőte­rén, az „Ujjé, a ligetben” cí­mű műsor „Maud, a csoda­pók” című jelenetében — ezt az írói utasítást adta ugyan­is annak idején maga a szer­ző: Karinthy Frigyes... ösz­­sze is gyűlt az előadások so­rán vagy kétszáz forint; a társulat úgy döntött: a gá­­szin felüli „bevételt” az évad­záró búcsúban ketten „verik el”. • VÉRNÁSZ A SZABADTÉ­REN. Szombat este csillagfé­­nyos égbolt alatt került szín­re a Margitszigeti Szabadté­ri Színpadon Szokolay Sán­dor „Vérnász” című operá­ja, Mikó András kitűnő ren­dezésében. Az opera főszere­peit Házy Erzsébet (képün­kön), Komlóssy Erzsébet, Faragó András és Szőnyi Fe­renc énekelte-játszotta — nagy sikerrel. • GAGMEN: így hívják Nyu­gaton azokat, akik apróbb­­nagyobb ötletekkel fűszere­zik mások forgatókönyveit, mégpedig a felvétel során, rögtönözve. Most a magyar filmgyártás is átveszi ezt a módszert: az első gagmen Csurka László, aki egyéb­ként „civilben” színész, a Nemzeti Színház tagja. Első ötletmesteri munkája „A ve­réb is madár” című, most készülő magyar film, melyet Hintsch György rendez Kál­lai István forgatókönyvéből. • VIETNAM­I KÉPEKBEN. 1500 látogatója volt vasár­nap délig Nuridsány Zoltán festőművész kamarakiállítá­­sának, amely a XI. kerületi Hazafias Népfront klubhe­lyiségében nyílt meg, a mű­vész Vietnámban készült rajzaiból és festményeiből. • KOBOZ ALADÁR, a Víg­színház egykori igazgatója, aki évtizedek óta az Egye­sült Államokban él, a hét végén rövid rokoni látoga­tásra Budapestre érkezett. • HUSZKA JENŐ szobrát jú­liusban leplezik le Balaton­­füreden.­­ Fonyódon Husz­­ka-emlékhangversenyt ren­deznek a kiváló magyar ope­rettkomponista legszebb me­lódiáiból. • FELEKI KAMILL — pró­zai szerepben. Szeptember­ben mutatja be a Vígszínház — Marton László rendezésé­ben — Tabi László „Spa­­nyolul tudni kell” című víg­játékát. A főszerepet — mint vendég — Feleki Kamill ala­kítja, partnerei: Sulyok Má­ria, Verebes Károly, Halász Judit és Csákányi László. • A BÖSENDORFER című egyfelvonásost, Karinthy Fe­renc művét, melyet a Ma­dách Kamaraszínház játszott nagy sikerrel, most jelentet­te meg az egyik legnagyobb amerikai színházi folyóirat, a Modern International Dra­ Egy nap a régi házban kubai film. Rendezte: Eduardo Manet. Házi, illetve hazai haszná­latra készült didaktikus ok­tatófilm — dalokkal, tánc­képekkel fűszerezve — ar­ról, hogy aki lakásra, frizsi­derre, autóra vágyik, annak bizony dolgozni is kell érte, meg arról: épp olyan fontos a testedzés, mint a matema­tikatanulás. Ráadásul az egész cselekmény egyetlen színpadi díszletben játszó­dik, s a szereplők is na­­siyobb súlyt helyeznek a rendező, a koreográfia és a láthatatlan karmester utasí­tásaira, mint a színészi ala­kításokra. ti műsor a I., Krisztina krt. 65. ERDŐDY KÁLMÁN TICHÓ MARIANN BALIKÓ NŐVÉREK VÉRTES NELLY KUN ERZSI­CSIK OSZKÁR EGYÜTTESE Műsorkezdés fél 11 -kor. Hétfőn műsorszünet PANNÓNIA

Next