Hétfői Hírek, 1968 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1968-09-30 / 40. szám

Budapesten: 614523 lakás Csökken az egyszobás, növekszik a nagyobb lakások aránya A Fővárosi Tanács lakás­építés-politikai osztályán most készült el az ötéves terv félidejéről szóló jelentés. Tulajdonképpen kétféle fél­időről van szó, mert a 15 éves lakásfejlesztési terv végrehaj­tásának is éppen a felénél tar­tunk. A jelentésből kitűnik, hogy Budapesten jelenleg 614 523 lakás van, ebből 343 959 egyszobás, 215 069 másfél- és kétszobás, to­vábbá 55 495 két és fél szobás és ennél nagyobb. A harmadik ötéves terv­ben előirányzott 58 ezer la­kásból mostanáig 25 474, te­hát 44 százalék készült el (magánerőből 10 418). Az idén az első félévben 906 la­kást lebontottak. A 15 éves lakásfejlesztési terv félidejének mérlege: 7 és fél év alatt Buda­pesten 76 812 lakás épült, 8735-öt lebontottak, s így a tiszta lakásszaporulat 68 977. Megállapítja a jelentés: az egyszobás lakásokból ma már jóval kevesebb épül, a lakosság igényeinek megfe­lelő nagyobb lakások száma — és a többi lakásfajtához viszonyított aránya — pedig emelkedőben van. Itt a pesti maxi! Ez a kétsoros, drapp maxi­kabát volt a Különlegességi Női Divatszalon e heti őszi­téli divatbemutatójának egyik meglepetése. Kissé szokatla­nul hatott a néhány év óta megszokott és megkedvelt miniruhák után... Hogy va­lóban divat lesz-e, azt végső soron majd a pesti lányok, asszonyok döntik el...­­ (Komlós Lili felv.) Négyszer a Napig és vissza Mindent a nőknek a nők vállalatánál: húszéves, de ötre fiatalítja magát Végtelen hosszúnak tűnő vastag és vékony fehér gya­potkígyók tekeregnek. Szo­rosan behálózzák kilenc­ezer ember életét a Pamut­fonóipari Vállalatnál. •­­ Huszadik születésna­punkat ünnepeljük, pedig valójában csak ötévesek va­gyunk — mondja Végh Jó­­zsefné vezérigazgató. — Csak látszat ellentmondás, ugyan­is az alapüzem, a Lőrinci Fonó 1948-ban, a hároméves terv egyik első gyermeke­ként kezdte meg a terme­lést. 1963-ban pedig a pa­mutipar országos nagyválla­lattá alakult. Hány méter egy kilogramm? Versenyben vannak a múlttal (a gépek egy része öreg masina, megérett a „nyugdíjra”) a hazai kon­­kurrenciával és az import­tal. — A hazai fonaltermelés 64 százalékát mi gyártjuk. Hat gyártelepünkön, Buda­pesten és vidéken 250 ezer orsónk van, s ezeken évente 25 ezer tonna fonalat készí­tünk. — S a vezérigazgató­nő mosolyogva magyarázza hétköznapi nyelvre fordítva. — Ha ezt egyetlen szálnak képzeljük, az 1 milliárd 200 millió kilométer hosszú len­ne, ami nyolcszorosa a Föld és a Nap közötti távolság­nak. — Mi minden készül a fo­nalakból? — Divatszövetek, ágyne­műk, zsebkendők, ingek, pu­lóverek szövésére, kötésére alkalmas fonalak. Minél fi­nomabb e­gy, szövet, annál vékonyabb. V.,fonalból van. Például a flanellnak való szálból egy kilogramm 13 500 méter, míg a batisztkelme­­szálból 170 ezer méter hosz­­szú egy kilogramm. Egyik legfontosabb termékünk a cérna: több száz féle szín­ben és minőségben gyártjuk, cseréljük ki. Külön gond azonban a három műszak. A gépek zakatolása, a por sem éppen vonzerő. — Hogy irányítja a vezér­­igazgatónő a női gondok meg­oldását? — összlétszámúak mint­egy 80 százaléka nő. Gond­jaink is elsősorban női gon­dok. A szülési szabadságok, a szülési segélyt igénybeve­vők pótlása, megfelelő von­zó otthon a vidékről jöttek­nek, a gyermekek elhelye­zése munkaidő alatt. Sokoldalú törődéssel — részint megoldottuk gondjainkat — folytatja. — A gyárban fodrász- és koz­metikai szalon is működik. A fonógyári asszonyoknak saját mosoda áll rendelke­zésükre, a kisebb-nagyobb ruhaátalakításokra pedig var­rodát létesítettünk. Vala­mennyi szolgáltatást önkölt­ségi áron biztosítjuk. S ami a legfontosabb: bentlakásos bölcsőde és óvoda, a nagyobb gyerekeknek napközi is van már gyárainkban.­­ Idén a fizikai állomány bérét átlagosan 4,9 százalék­kal emeltük, ami 6,3 millió forintot jelent. Tudjuk, hogy a munkaerőhiány megszün­tetését, a magasabb bért csak a nagyobb haszon se­gítheti elő. Ehhez még jobb szervezettség s új, modern gépek kellenek. Nemrég a miskolci gyárban megkezdte a termelést öt orsó nélküli fonógép. Ezek termelékeny­sége háromszorosa a régiek­nek. S hogy felfelé tart ez a nagyüzem, azt a nyereség­­részesedés alakulása mutat­ja a legjobban, mert míg 1963-ban mindössze 6,7 na­pot fizettek ki, a múlt esz­tendő után 18,8 napot, s bíznak benne, hogy az új mechanizmus első éve után sem lesz kevesebb. Regős István „Hiánycikk" ellen... — De az országos „hiány­cikk” nekünk is gondot okoz — folytatja — s ez a mun­kaerőhiány. Bár az elmúlt néhány évben sokat javult a helyzet, mert a munka­­körülmények javítására, a szociális létesítmények fej­lesztésére nem sajnáljuk a pénzt. Valamennyi fonócsar­nokba felszereltük már az elszívó- és klímaberendezé­seket, a zaj csökkentésére pedig a gépek bizonyos al­katrészeit műanyagokkal Gépjáratííiulajgld­agítsok! Az Állami Biztosító a gyors kárrendezés érdekében EGÉSZ ÉVBEN több helyen szemléli meg a budapesti és a Pest megyei üzembentartók sérült gépjárműveit. a budai kerületekben és a budai járásban lakók: Bp. XII., Magyar Jakobinusok tere 2—3. Telefon: 159—082, 155-831 a pesti kerületekben és Pest megye többi járásában lakók: Bp. XIV., Telepes u. 1/a. Telefon: 831—984, 634—028, vagy Bp. XIX. (Kispest), Vöröshadsereg útja 105. Telefon: 475—331, 474—796, 476—763 alatt hétköznap 8—16.30 óráig, szombaton 8—13 óráig szíveskedjenek esetleges gépjárműkáraikat bejelenteni. A kár bejelentéséhez szükséges okmányok: — a biztosítási kötvény, *— a baleset előtti utolsó biztosítási díjfizetési igazolás, *— a forgalmi engedély, *— a gépjárművezetői igazolvány és — a kötelező gépjárműszavatossági biztosítási igazolás. ÁTLA­N­ BIZTOSÍTÓ V­ízre száll a nehézbúvár Vidám fiataloktól volt zajos vasár­nap az Asztalos János Ifjúsági Park. Az MHSZ a Fegyveres Erők Napja alkalmából rendezett bemuta­tót. Nagy sikere volt a hajómodel­lezőknek, az ejtő­ernyős bemutató­nak, de a nap sztárjai a Ganz- MÁVAG könnyű- és nehézbúvárjai voltak, akik a park medencéjében „nyarat csináltak”: a strandidényt idézték vissza víz­alatti bemutatójuk­kal a didergő né­zőknek. Képünkön: vízre száll egy nehézbúvár. (Ágoston felv.) Mivel tölti szabad szellemi és kulturális jellegű pihenés vizsgálata. A férfiak 26,6 százaléka vallotta, hogy a szellemi kulturális pihenés híve, a valóságban azonban kiderült, hogy 62 százalékuk tölti szabad idejét olvasással, tv-nézéssel, rádiózással, mo­zival, színházzal. A nők e te­kintetben „kiegyensúlyozot­tabbak”: 40,4 százalékuk óhajtja, a valóságban azon­ban 52 százalékuk gyakorolja a szellemi kikapcsolódást. A férfiak 1,2 százaléka vá­laszolta a KSH kérdésére, hogy a passzív pihenést — az alvást, fekvést — részesíti előnyben, a valóságban azon­ban 24 százalékuk tölti így a szabad idejét. A nők 3,8 szá­zaléka kívánta, a valóságban 29 százalékuk „gyakorolta” az időtöltésnek ezt a formáját. A kártya, eszpresszó, söröz­­getés csak keresell tervében szerepelt. Kirívóbban mutatkozik a különbség a szándék és a va­lóság között, ha az adatokat Ellenkező képet mutat a tabellába szedjük.Íme: Mennyi a szabad ideje és miként hasznosítja? — ezzel a kérdéssel kopogtattak be a Statisztikai Hivatal adat­gyűjtői tizenkétezer család­hoz. A válaszok értékelése után kiderült: a férfiak át­lagban hétköznaponként 2 óra 24 perc, vasárnap 7 óra 6 perc szabad idővel rendel­keznek, a nőknek pedig 1 óra 48 perc, illetve 5 óra 36 perc a „ráérő” idejük. A felmérés során 34 782 dolgozó családtagtól azt is megkérdezték: mivel szeretné munk­a után legszívesebben eltölteni a szabad idejét? A megkérdezettek 63,4 százalé­ka a mozgásos, aktív pihe­nést „választotta”. Megoszt­va: a férfiak 69,4, a nők 54,2 százaléka szeretne kirándu­lással, sétával, sporttal pi­henni. Az ellenőrző felmérés­­ből azonban kiderült, hogy a gyakorlatban a férfiaknak csupán 6, a nőknek pedig 16 százaléka tölti ezzel a szabad idejét. Aktív mozgás NŐK FÉRFIAK Szeretné Gyakorolja Szeretné Gyakorolja 54,2 16 69,46 Szellemi pihenés 40,4 52 26,6 62 Alvás, fekvés Kártya, étterem, 3,8 29 1,2 24 presszó 1,63 2,88 összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 U­K/f A náci Németország, a fa­siszta Olaszország és Fran­ciaország miniszterelnökei harminc esztendővel ezelőtt, a müncheni Königsplatzon, a „Führer” nevét viselő épület­ben megkötötték a szégyen­­teljes müncheni paktumot. Ez a diktátum elragadta Csehszlovákiától a Szudéta­­vidéket és utat nyitott az 50 millió halottat követelő má­sodik világháború katasztró­fája felé. Immár legendás gesztus, hogy Chamberlain, az egyik főbűnös „Peace in our time” — Béke korunknak! — kiáltással lobogtatta meg a londoni repülőtéren a mün­cheni papírrongyot. Daladier francia miniszterelnök egy árnyalattal józanabb volt. Amikor visszatérésekor Pá­rizsban az üdvözlésére kivo­nult közönség egy része tap­solni kezdett, a miniszterel­nök így fordult kíséretéhez: „Az őrültek, nem tudják, mi­hez tapsolnak”. • ZÖLD ÚT A VILÁGÉGÉSHEZ Csehszlovákia nyugati te­rületének elrablása önmagá­ban is súlyos cselekedet, minden nemzetközi jog láb­bal tiprása volt. Ennél is sú­lyosabbnak bizonyult azon­ban a müncheni szerződés mélyebb politikai értelme. Ez pedig az volt, hogy szabad kezet szándékozott adni a német fasizmusnak a „keleti hódító politikához”. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a müncheni diktátumban részt vevő angol és francia kor­mány nagyon is tudatosan fi­gyelmen kívül hagyta a szov­jet kormány álláspontját, mely München előtt tizenegy nappal hangzott el. Moszkva hivatalosan közölte, hogy a náci fenyegetéssel szemben hajlandó szerződéses kötele­zettségeinek megfelelően Franciaországal együtt — sőt, Franciaország nélkül, egyedül is — fegyveres segít­séget nyújtani Csehszlová­kiának. Ez természetesen nem illett a chamberlaini el­gondolásba, hiszen éppen a müncheni paktum szovjetel­lenes, agresszív lényegének érvényesülését akadályozta volna meg. Így hát Münchenben Cseh­szlovákiát Hitler karmai kö­zé lökték. S nem az aláírókon múlott, hogy a végkifejlet nem Chamberlain és környe­zetének stratégiai álmai sze­­rint alakult. • BONN­NAK MAKULÁTLAN A müncheni egyezménynek napjainkban nemcsak az ál­talános történelmi tanulságok adnak eleven aktualitást ,­ hanem elsősorban az, hogy a bonni hivatalos politika mindmáig nem hajlandó kez­dettől fogva érvénytelennek nyilvánítani a müncheni dik­tátumot. A bonni kormány mai hivatalos álláspontja sze­rint, a müncheni diktátum „makulátlan” nemzetközi jogi megegyezés­e csak éppen Hitler 1939-ben megszegte, amikor csapatai betörtek az megcsonkított Csehszlovákiá­ba, és létrehozták a cselo— morva protektorátust. Az a koncepció, hogy a müncheni egyezmény nem kezdettől fogva érvénytelen, módot nyújt a bonni kormánynak arra, hogy veszélyes politikai játékot folytasson, tüzelje a Nyugat-Németországban erő­sen mozgolódó szudétanémet revansista szervezeteket, és minden fogadkozás ellenére, fenntartsa területi követelé­seit Csehszlovákiával szem­ben. • MINIMÁLIS FELTÉTEL A König­splatzon harminc évvel ezelőtt megkötött szé­gyenletes alku óta a világ alaposan megváltozott. Az erőviszonyok ma már éléve kudarcra ítélnének minden, a müncheni álmot követő ag­resszív próbálkozást Európá­ban. Mindez azonban távolról sem jelenti, hogy a veszélyt magát is nem létezőnek kell tekinteni. Az európai bizton­ság megteremtésére irányuló politika egyik fontos és el­engedhetetlen követelése ezért ma is az, hogy a bonni kormány „kezdettől fogva ér­vénytelennek” nyilvánítsa a müncheni paktumot. Ez egyi­ke azoknak a minimális fel­tételeknek, amelyek teljesíté­se nélkül földrészünk bizton­ságának hatásos megszerve­zése útján, az első lépést fent lehet megtenni. Kezdettől fogva érvénytelen ŐSZI HAJRÁ :T HrP I több száz felüljárón és hídépítésnél Kifelé megyünk a hídépí­tési idényből, de az „őszi haj­rában” több száz helyen fo­lyik kisebb-nagyobb hidak és felüljárók építése. 0 GYŐR: Az új, 180 mé­teres Rába-híd pillérei már kiemelkednek a folyóból. Ott­­jártunkkor a hídfőket építet­ték, s néhány hét múlva meg­kezdik az acélszerkezetek be­emelését. A híd előrelátható­lag, késés nélkül, jövő év kö­zepére elkészül. 0 BAJA: Fél esztendeje folyik az 550 méter hosszú közúti vasúti híd átépítése. A Bátaszék felőli oldalt egy méterrel magasabbra emel­ték, hogy a jeges ár ne árt­son neki. Ottjártunkkor már az aszfaltutat építették a vas­beton alapokon. Az építők el­mondották: az eredetileg de­cember végére kijelölt határ­idő helyett már november elején megnyitják a bajai hi­dat. 0 SZEGED: A 400 méteres Szeged—Algyő-híd építéséhez már megkezdték az előkészü­leteket. A folyam közepén 15 —20 méter mélyre cölöpöket vernek le, hogy megállapít­sák, elbírja-e a folyó medre a második szegedi Tisza-híd terhét. A városban egy har­madik híd építésére is ké­szülnek: egyelőre a közmű­veket cserélik az Új-Szegedet és Szegedet összekötő Tisza­­híd 44 méter hosszúra terve­zett feljárójának hídfőjénél A tervek szerint a jövő évi szabadtéri játékok előtt ez az építkezés is befejeződik. © ERDRŐD: Már lebon­tották az elavult Körös-híd középső nyílását. Vasbetonbó­l építenek újat helyette. A for­galmat ideiglenes ponton­­hídon bonyolítják le, de erre csak év végéig lesz szükség, mert addigra elkészülnek a munkával. NAGYOBB VASÚTI FE­LÜLJÁRÓK: Győr belterüle­tén, Szolnokon a Rékasi út­nál és Hatvan előtt teljes erő­vel folyik az építkezés, hogy a gyalogosok minél hama­rabb veszélytelenül kelhesse­­nek át a vasútvonal egyik ol­­daláról a másikra. (t. p.)

Next