Hétfői Hírek, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-03 / 1. szám

'w"S"""SS""rSSS'"r"'""fSsSSSSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSSsSSSSrSSSSSSSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSssSS/'SsSSS-Viccet vinnék! Egyperces interjú — Bajkínnal — Boldog új évet kívánok! Mi újság Budapesten? Van valami? — ezekkel az „ékes” magyar mondatokkal köszönti a riportert Arkagyij Rajkin, aki vasárnap délelőtt érkezett Budapestre felesége társaságában. — Az itteni program? — Oroszról magyarrra szinkronizálom saját magamat. „A művészet varázsereje” című hatvanperces szovjet tévéfilmben, amelyet a Magyar Televízió is rövidesen műsorára tűz. A film három szatirikus történetet beszél el,én az elsőben szerepelek: önmagamat és egy huligánt alakítok. — Hány napra tervezi az itt-tartózkodást? — Sajnos, csak tíz napra tudtam szabadságot kapni és ez — a szinkronizálás munkálatai mellett — alig elég arra, hogy kezet szoríthassak és néhány szót válthassak magyarországi barátaimmal. cet magával? — Hozott néhány új vic-Elmosolyodik: — Dunába vizet? De egy vastag noteszt azt hoztam, hogy feljegyezzem benne a legfrissebb pesti vicceket. Nem mondana egyet? — Óév-búcsúztató a nevetés hullámhosszán A Rádió és a Televízió szilveszteri műsora évről évre, hallható és látható bizonyítéka annak a játékosan megfogalmazott, de igaz tételnek, hogy a könnyű műfaj nagyon nehéz műfaj. S az óév-búcsúztató vidám rádió- és tévéestek elkészítése mind között a legnehezebb. Mert, amin én kacagok, azon nem nevet a Kovács, sőt, dühöng a Kiss, amin pedig a Kovács kacag, azon nem nevet a Kiss, és esetleg dühöngök én is lehet tovább is variálni... Bármint van is azonban, akár szidják, akár dicsérik a műsort, milliók mondanak róla véleményt. Pedig nagyon igaza volt Komlós Jánosnak, amikor rádiókonferanszában megjegyezte: a kabaré semmit se tud megoldani és semmit se tud elrontani. Csak éppen jó közérzetet ad. Mert nem mindegy, hogy milyen közérzettel kezdjük és folytatjuk a munkát az év első napján, meg a többin. Nos, a tévé meg a rádió kitett magáért: előzetes, alapos közvéleménykutatás után állította össze monstre-műsorát, hogy minél többféle igénynek, elvárásnak és ízlésnek megfelelhessen. Így aztán hangszóróban is, képernyőn is mindenki megkapta, amit keresett. És jó közérzettel kezdhetjük 1972 első munkanapját. A programban is jelzett „ „kísérleti” műsorrá vált a Televízió Szilveszter 1971 címí mű óévbúcsúztatója. Paródiakoktél — így is nevezhetnénk a három órából kettőt. A fennmaradó egy óra produkciója nem hiányzott volna. Mindenesetre jól szórakoztak a képernyő előtt szilveszterezők, ha nem is kellett mindég túlságosan odafigyelni A legnagyobb sikere kétségkívül a fordított fórumnak volt, s az országos tapsot még a szilveszteri trombiták utcai lármája se nyomhatta el. E műsorban a népszerű Humoristák Klubjának tagjai, Sugár András kedves játékvezetésével, válaszoltak állami és gazdasági vezetők kérdéseire. Szellemesen, ötletesen , komolyan. A hibák önirónikusan kacsingató ostorozásából kikristályosodott a Mikes György által megfogalmazott ,,slusszpoén”, vagy a hibákat, vagy a humoristák számát kellene csökkenteni ahhoz, hogy minden szépnek lássák. A politikai kabaré ilyen színvonalának — egész évi — éltetéséhez, a humoristák számát sem ártana növelni. Jó volt még: Trojmovics, a sportember. Garas Dezső (Ágoston György és Veress István írói sugalmazására) kitűnően karakírozta az ultizás, a horgászat, a vadászat karrier-egyengető erejét. Brachfeld Siegfried az előbbihez rokon témát feszegetett jól, szellemesen, de egykét perccel tovább az értékénél. igen jó és elgondolkoztató volt a Milyenek a magyarok? című (Ágoston—Veress) jelenet, ha nem is vagyunk egészen ilyenek, vagy éppen azért. Mindezek után jött a szilveszteri trombita: kacagtató, pikáns villámtréfák, zenei paródiák (Illésék öngúnya kiemelkedett), a „felnőtt” Ki mit tud?, amelyen a kérdés-re nem született válasz. Törőcsik Mari szentimentális régi dalairól aligha lehet megállapítani, hogy komoly produkciónak vagy gúnynak szánta-e a rendező, az előadóművész „Mondanivaló nélküli”, de kacagtató paródia volt a HÉT Vitrayja, Szepesije, Haumann Péter tehetséges utánzásában, ugyanez Mikes—Somogyi: Vita a stúdióban jelenete. „Moszkvai tudósítónk” (Szuhay Balázs) paródiája nem volt új, mint ahogy csaknem „lerágott csontot” harapdált Hofi Géza, a Rózsa Sándor sorozat — egyébként nagyon mulattató — kifigurázásával. A paródiakoktélból politikai mondanivalójával kiemelkedett a Forsyte Saga Budapesten (új „szinkronszövegét” Kaposy Miklós írta). Tehát jó volt? Nem volt jó. Ha „országos ügy”, akkor éppen csak megfelel az év végi igénynek, ha szilveszteri mércével ítéljük meg, akkor a képernyő előtt sokat kacagtunk önfeledten, kevesebbet mosolyogtunk elgondolkozva. Horváth Mihály • A Rádió három és fél órás szilveszteri vidám műsorát egy majdnem ötórás monstre „közönségszolgálat” előzte meg. Ilyen viharos egymásutánban, ilyen érdekfeszítően, s főleg ekkora apparátussal még nem szolgálta a rádió a hallgatóit. Mindenki a fedélzeten volt: az elegánsan irányító, kitűnő Szepesi Györgytől és a rokonszenves leleményes Vértessy Sándortól, riporterek, technikusok és más közreműködők százain, külföldi tudósítók és külföldi stábok tucatjain át, egészen a vízvezetékszerelőkig és a fogorvosig, (mert az egyik hallgató azt kérte: tegyenek valamit, hogy végre folyjék a meleg víz a fürdőszobájában, egy másiknak pedig megdagadt a foghúsa, s orvosi tanácsra volt szüksége). S azt is eldöntötték, megszavaztatván a hallgatókat, hogy a fővárosi közlekedési csomópontok közül, a közvélemény a Kálvin teret szeretné leghamarabb átépítve látni. A Rádió Kabarészínházának országszerte ismert és népszerű társulata ez után — az állandó „háziszerzők”, s a szereplő színészek, humoristák és újságírók. Marton Frigyes és Szilágyi György szerkesztőkkel a kapitányi hídon, s az előbbivel, mint rendezővel a kormánykeréknél — mesterien, játszi kedvvel hajózott a közéleti témák tengerén. Nem riadtak vissza az országos hibák és visszásságok zátonyaitól, az úgynevezett ,,kényes témák”-tól. „Teljes TELEVÍZIÓBAN RÁDIÓBAN 1 gőzzel” — vérbő humorral, tévedhetetlenül vágó szatirá- :! val •— bírták végig a három! és fél órát. A siker titka: tudták, merre, milyen szelek ellen tartsanak. Jó volt az I) iránytűjük — ugyanarra mulatott, mint az egész or ij szagé... íj Mégis, mi tetszett? Komlós ^ János bölcsen gúnyoros kon- S feranszai, néhány olyan szí- i porkával, amely szólás-mon- S dássá is válhat az új évben, ^ mint a „félrehallás” magya- ^ rázata, vagy az, hogyan lett ^ az olimpikonból, olimpiás. ^ Aztán a Viccfesztivál keret- ^ játéka —k táncdalfesztiválok torzító tükre; Abody és Komlós, a két konkurrens s kabaréigazgató szókimondó $ vitája; a pokolian mulatsá-^ gos, viharzó, tempójú villám- tréfák magasfeszültségű köz- ^ élefi talócorTimur Gummi Szelíd motorosok Amerikai film. Írták: Dennis Hopper, Peter Fonda és Terry Southern. Rendezte: Dennis Hopper. Az utóbbi években divatba jöttek Nyugat-Európában és az USA-ban az ottani, „lázadó” fiatalokról szóló filmek. Hőseikre jellemző: a vád, torzonborz külső, a szabados erkölcs, dühödt szembefordulásuk a felnőttek világával, az úgynevezett jóléti társadalommal. Mindez azonban — az ilyen filmek többsége szerint — csupán szakállnövesztésben, marihuana és LSD-mámorban, verekedésben és csavargásban nyilvánul meg. Dennis Hopper és Peter Fonda világsikert aratott filmje jóval többet mutat be és mond ki erről a témáról: lehatol a mai amerikai társadalom látszólagos virágpompájának rothadó gyökeréig, elénk tárja a hangzatos szavakkal hirdetett emberi szabadság mögött megbúvó erőszakot, gyűlöletet és félelmet, s kimondja a tanulságot: a magányos, csupán valami ellen, de nem valamiért lázadóknak el kell bukniok. Akárcsak a film két hősének, akiknek holtteste mellett közönyösen suhannak el az országutak luxusautó-karavánjai .... Torokszorítóan kemény, olykor brutálisan őszinte film a „Szelíd motorosok”: híradás és riasztó kórkép a hitalom és a gazdagság álarca mögötti mai Amerikáról. ri ® LJUBOVALBICKAJA kettős főszerepet játszik Julij Rajzman most készülő, új színes filmjében: egy mai olasz idegenvezetőnőt és egy rabszolganőt a pusztulás előtt álló, ókori Pompejből. A különös történet ugyanis két síkon pereg, egy szovjet hajó olaszországi udvariassági látogatásakor és a hajó kapitányának képzeletében 1900 évvel ezelőtt, Pompejiben. A kapitány írói babérokra pályázik: drámán dolgozik az Idegenről, aki tudja, hogy Pompejit a Veélett töltése, Timár György Szúv kitörése pusztulással főszellemes és élesnyelvű szó fényegsti, s odautazik, hogy magyarázatai, Tolcsvayék , figyelmeztesse -beat-stitusparódiái. Nagyon kell. A város tetszettek a hagyományos rupt urai nem hisznek nefelállítású újságiró-humo- ki, kinevetik. Csak Luciát, lista-csapat kacagtató hír- a szép rabszolganőt tudja magyarázatai és György fanyartott, de finom humorral ízűvé fűszerezett uähh/vowimi „ ^ balladája a lélekvándorlás- sétákon látott alakokkal nézel. Mindez: három óra népesíti le készülő drámáját, három és félből. ^ „Természetesen, szimbólum A többi műsorszámon az ^ Pompeji is, a Vezúv is: a előszóban említett Kovács - háborús veszély szimbólumeg a Kiss kacagott. mai„ – mondotta a mmzk. Zsombor János ívai Ekrannak a rendező, a város lazüllött és korrabszolganőt tudja és megmenteni, elpusztul. A hajósatz olaszországi • BEMUTATÓK: január 7. Brecht: A szecsuáni jólélek (Nemzeti Színház), 8. Tennessee Williams: Az iguana éjszakája (Madách Kamaraszínház), 14. Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes (Katona József Színház), Kolozsvári Grandpierre Emil: Kalózkisasszony (Vidám Színpad), Bábuk és emberek (Állami Bábszínház), 18. Móra Ferenc: Aranykoporsó (Bartók Színház), 21. Jacobi: Sybill (Fővárosi Operett Színház), 28. Britten: Szentivánéji álom (Erkel Színház), Csehov: Sirály (Madách Színház), Illyés Gyula: Bál a pusztán (Thália Színház). A NEMZETI SZÍNHÁZ február 28-án tűzi műsorára Barry England fiatal angol szerző „Neveletlenek” című, a múlt század végén, Indiában játszódó drámáját, Vas István fordításában, Marton Endre rendezésében. A Katona József Színház februári premierje: Pirandello „Ahogy szeretsz” című színműve, melyet Egri István rendez. • GERENCSÉR MIKLÓS „Isten városa” című drámáját — amely Győr alapításának 700. évfordulójára készült — január 20-án mutatja be a Győri Kisfaludy Színház. A történelmi színművet, amely a város egykori híres főbírájáról szól — vendégként Both Béla rendezi. • KABOS LÁSZLÓ meséli: „Nemrég megkérdezték tőlem, melyik volt a legnagyobb és a legkisebb sikerem? Ezt válaszoltam: A legnagyobb a Népstadionban volt, amikor százezer néző előtt léptem fel a SZŰR-on. A legkisebb pedig: az ötvenes években, amikor karácsony este is kellett műsorokat rendezni. Engem a Marx téri Tejvendéglőbe „osztottak be”, ahol —egyetlen főnyi közönségem volt: a vállalatvezető...” . RICHARD BURTON, a világhírű angol filmszínész az év elején Budapest vendége lesz: ő alakítja a francia— olasz—NSZK produkcióban készülő „Kékszakál” című film címszerepét, s a februárban kezdődő felvételek színhelye: a Gyarmat utcai filmstúdió. A nagyszabásúnak ígérkező produkciót — melyben Burtonon kívül több más világsztár is szerepel — Edward Dmytryk rendezi. Dmytryk korábbi híres filmjei között van a „Caine lázadói”, az „Oroszlánkölykök”, és a „Shalapo”. • KELETI LÁSZLÓ, a Thália Színház művésze meséli: „A napokban néhány kollégámmal egy Pest környéki községben „hakniztunk”. Előadás közben egy láthatóan spicces férfiú állandóan fel-alá járkált a nézőtéren. Amikor ezt szóvá tettük, a helyi rendező megnyugtatott, mondván: „Hadd sétáljon szegény — most ült tíz évet...” © JAPÁNBAN vendégszerepelt az elmúlt hetekben Tarjáni Tóth Ida, Béres Ferenc és Béres János. Másfél hónap alatt tizenöt koncertet adtak, Bartók és Kodály műveiből összeállított műsorral. EGY LONDONI színházban bemutatták a világhírű spanyol festő, Pablo Picasso második színművét. Címe: „A négy kislány”. A bemutatón a nézőközönség, habgumiból készült szőnyegen üldögélt, amely a szerzői utasítás szerint „rózsaszínű fűvel borított rétet” ábrázolt. A színpadot is ilyen habgumi rét fedte. Ezen a réten kezdi meg játékait a címben szereplő négy kislány. Az ártatlanul kezdődő játszadozás a darab során „szuperkrimibe” torkollik. Az angol kritikák véleménye szerint Picasso továbbra is festőként fog bevonulni a művészet történetébe. • MARLENE DIETRICH, „a világ legszebb nagymamája” december 27-én ünnepelte 70-ik születésnapját A hatvanadikat viszont — hét esztendővel ezelőtt... A magyarázat: egy szemfüles életrajzkutató nemrég rábukkant az 1901. december 27-i keltezésű eredeti születési bizonyítványra. Marlene ezekkel a szavakkal ismerte be „tévedését”: „Nahát, hogy repülnek az évek!... • TÉLI SZÜNET? A budapesti kis- és nagydiákok bizonyára csalódottan böngészik ezekben a napokban a színházműsort: az egyetlen fővárosi gyermekszínház — a Bartók Színház — ahelyett, hogy délelőtt és délután is játszana a téli szünidőben, december 20-tól január 16-ig (öt nap kivételével) maga is téli szünetet tart. Miért? CLAUDIA CARDINALS alakítja a szovjet—olasz közös produkcióban készült „A jégsziget foglyai” című — a közeljövőben nálunk is bemutatásra kerülő film főszerepét. A történet a Nobile-expedíció katasztrófájáról szóló ÖRKÉNY ISTVÁN egyperces novelláiból készült műsort mutat be január 28-án az Irodalmi Színpad, Léner Péter rendezésében, Vujicsics Tihamár zenéjével. Szereplők: Major Tamás, Keres Emil és Bálint András. 9 KAZAL LÁSZLÓ meséli: „A napokban találkoztam egyik rég nem látott osztálytársammal. „Gratulálok!” — köszöntöttem — most olvastam, hogy igazgató lett belőled!” Mire ő: „Köszönöm... De mi van veled? Negyven éve nem hallottam rólad.” © MIKÓ ANDRÁS, az Operaház főrendezője, januárban két külföldi meghívásnak tesz eleget: az enschede-i (Hollandia) operaházban a „Porgy and Bess’-t rendezi, a kölni operaházban pedig a „Manon Lescaut” című Puccini-művet állítja színpadra. HORVÁTH TIVADAR, a Vidám Színpad művésze mint „hegedűvirtuóz” szerepelt a szilveszteri tv-műsorban. Amikor éjfél után megérkezett a Fészek Klubba, témájú kollégái azzal fogadták: „Nahát! Valóban jól imitáltad a hegedülést...” Horváth Tivadar erre — bizonyításképpen — hegedűt csapott az álla alá, és rögtönzött koncertet adott, mondanunk sem kell, hogy nagy sikerrel. s Képes szótár Az 1972. évi könyvpiac egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik az Akadémia Kiadó gondozásában készülő egykötetes mű. A Magyar Nyelv Értelmező Kisszótára, amely mintegy 70 ezer címszavat, ölel fel, tizenkétezerrel többet, mint a hétkötetes Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Az értelmező kisszótár több mint nyolcszáz képet is tartalmaz, és ezek főleg a kevésbé ismert szavak jelentésének megértését segítik. Az Akadémia Kiadó vállalkozása révén olyan mű valósul meg, amely választ ad az anyanyelv iránti egyre nagyobb érdeklődésre, a helyes nyelvhasználat kérdéseire, és széles körben lesz alkalmas a nyelvi műveltség növelésére.