Hétfői Hírek, 1972. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-03 / 27. szám
Budapest: állami ipar 33 ezerrel csökken dolgozók MIÉRT LÉPTEK KI • 3 ÉV ADATAI Három év alatt 33 ezerrel csökkent Budapesten az állami iparban dolgozók száma. A Fővárosi Tanács munkaügyi főosztálya felmérést készített a budapesti iparvállalatok létszámváltozásáról, s megállapították, hogy a munkások 47 ezerrel kevesebben, az alkalmazottak viszont majdnem 14 ezerrel többen vannak, mint 1968-ban. A megvizsgált 272 vállalat között 175-nél találtak nagyarányú (7 százaléknál nagyobb) létszámváltozást. Különösen a gépipari és a könynyűipari üzemekben csökkent jelentősen a dolgozók száma. Ez utóbbi 175 vállalat vizsgálatakor kiderült: öszszefüggés van a vállalatok nagysága és a „vándorlás” között. Ugyanis minél kisebb egy vállalat, annál stabilabb a munkásgárdája. Az 1500-nál több emberrel dolgozó 60 nagyvállalat mindegyikénél csökkent a dolgozók száma, az 500—1500 embert foglalkoztató 69 közepes vállalat közül 58-nál megcsappant, 11-nél viszont emelkedett a létszám. A kisvállalatok között viszont 11- nél emelkedett és 35-nél fogyatkozott a dolgozók száma. Miért dolgoznak ma kevesebben az ipari üzemekben, mint három évvel ezelőtt? A felmérés tapasztalatai szerint a következő főbb okok eredményezték ezt a változást: • A Munka Törvénykönyve megkönnyítette a munkahely-változtatást. Ez elsősorban a nagyobb ipari üzemeket érintette kellemetlenül, a legtöbben a nehéz fizikai munkát kívánó helyeket hagyták ott. • Az ötnapos munkahét lépcsőzetes bevezetésének egyik következménye, hogy a korábban átálló vállalatok sok embert elszipkáztak a rövidebb munkaidővel más üzemekből. • Az ipari szövetkezetek térhódítása a fővárosban szintén hozzájárult az állami vállalatok létszámának csökkenéséhez: magasabb bért ígértek — bár nem mindig tartották meg ígéretüket — s így jól képzett szakembereket vittek el a gyárakból. • A vidéki ipartelepítés is éreztette a haláját: a távolabbról bejárók egy része kilépett, és lakásához közelebb helyezkedett el. • Az egyes üzemekben még ma is tapasztalható mostoha körülmények, a rossz munkahelyi légkör és a bérezési visszásságok is közrejátszottak az iparban dolgozók számának csökkenésében. Az alkalmazottak — műszaki tisztviselők, vezetők, adminisztratív dolgozók és a kisegítő munkát végzők — száma viszont 3 év alatt mintegy 10 százalékkal gyarapodott. A fővárosi gyárakban 1968-ban még „csak” 365, tavaly már 477 alkalmazott jutott 1000 munkásra. Miért növekedett ilyen gyorsan a vállalatok alkalmazotti állománya? Többek között a vidéki ipartelepítés következtében. A vállalat fővárosi központjába ugyanis újabb alkalmazottakat vettek fel a vidéki üzemek irányítására, ellenőrzésére. Bérgazdálkodási megfontolásokból néhány helyen kis keresetű adminisztratív dolgozók felvételével is igyekeztek kedvező vállalati bérszínvonalat kialakítani. A gazdálkodás, a gyárak műszaki, technikai fejlődése újabb alkalmazottakat kívánt. (Például a piackutatás, a számítástechnika térhódítása, a reklám- és az újabb kooperációs feladatok.) A megkérdezett üzemi vezetők szinte kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy a már korábban felvett alkalmazottakra szükségük van, annak ellenére, hogy a munkások száma csökkent. A Fővárosi Tanács szakemberei viszont megállapították: a termelés fejlődését csupán a létszámnövekedés elenyésző része szolgálta. Azt is kiderítették, hogy a legtöbb vállalatnál ritkán vizsgálják felül, hogy hasznos munkát végeznek-e az íróasztaloknál. Mindent összevetve azonban az elmúlt három év során történt létszámváltozás pozitívnak tekinthető. Az iparban dolgozók számának csökkenése népgazdaságilag kedvező. Ezáltal ugyanis az üzemek rákényszerülnek a belső munkaerőtartalékok feltárására, a munkaszervezés javítására és a termelékenység növelésére. Czippán György Mit építhet a kismester Hosszú évekig sok vitára adott alkalmat a lakosság és a hatóságok között az úgynevezett „működési engedélyes kőműves” igénybevétele. Nem tisztázódott ugyanis, hogy az ilyen mesterember, aki nem kisiparom, de engedélye van javítómunkák elvégzésére, mit vállalhat. Most végre rendezték ezt az ügyet is: a működési engedélyes kőműves, az építésügyi és városfejlesztési miniszter legújabb döntése szerint, földszintes épületeken elvégezheti a kémény, a lépcső, az ajtók és ablakok, valamint a cseréptető bontását és javítását. A nyílászáró szerkezeteket csak abban az esetben javíthatja, ha azok fesztávolsága nem nagyobb 120 centiméternél. Ezenkívül, 12 négyzetméter alapterületig építhet beton- vagy téglaépületet, továbbá kerítés és más kisebb építést és javítást végezhet. 5? Fotóamatőröknek, a KIJEV fényképezőgépek tulajdonosainak ajánljuk a JUPITER 11-es, 4/135 teleobjektívet JUPITER 12-es, 2,8/35 nagy látószögű objektívet UNIVERZAL KERESŐT Egészítse ki és tegye sokoldalúvá nagy teljesítményű KIJEV fényképezőgépét! 1000 Ft 1000 Ft 600 Ft FIZIKAI MUNKÁSOK, TÖRZSGARDISTÁK Több bér Csepelen Az ország legnagyobb gyárában, a Csepel Vas- és Fémművekben, 14 millió 300 ezer forinttal növelték a dolgozók bérét az első félévben. Ebből az összegből 11 millió forintot a fizikai munkások kaptak. A gyár dolgozóinak egyharmada — 8500 ember — részesült fizetésemelésben. A munkások 50 fillér és 2 forint 80 fillér (átlagosan 7,4 százalékos), az alkalmazottak 100—550 forint közötti (átlagosan 6,2 százalékos) óra-, illetve havibér javítást kaptak. A Csőgyárban a nehéz fizikai munkások, a Fémműben a nők és a fiatalok, míg a Transzformátor Gyárban a törzsgárdisták részesültek elsősorban a 14 millióból. Vidékre is eljut a második műsor Új tv-adók a „fehér foltok” ellen A Magyar Televízió tizennyolc éve kezdte meg a kísérleti műsor sugárzását, 1958-ban pedig a rendszeres adást. Akkor mindössze 16 ezer vevőkészülék volt az országban, 1966-ban érték el az egymilliót, jelenleg 2 023 080 előfizető van. A szakemberek szerint — így volt ez minden olimpiai évben — a közeljövőben előreláthatólag a készülékek újabb tízezreit vásrolják meg. A televízióhálózat fejlesztésénél elsősorban az üzembiztonság növelésére törekednek; ennek érdekében hamarosan üzembe helyezik a soproni tartalékadót. Csökkentik a „fehér foltokat”. Ezt szolgálja majd többek között a nagykanizsai adó és a „mini-adók” hálózata is. Egyre nagyobb műszaki feladatot jelent a második műsor országos gerinchálózatának kiépítése is. A hazai televíziózás történetében Pécs ismét első lesz a vidéki városok között; az első program vidéki sugárzása is itt kezdődött meg, s hamarosan színes műsort közvetítenek. A Magyar Posta egyébként 20 kilowattos japán berendezést vásárolt, a második műsor közvetítéséhez. A különleges antennák nagymértékben fokozzák majd a teljesítményt, s így az új berendezés segítségével mintegy 9500 négyzetkilométeres területet sugározhatnak be. A tervek szerint december 15-ig megkezdik a kísérleti műsor sugárzását. Az új típusú készülékekkel a 12-es csatornán, a régieken pedig adapter segítségével lehet majd venni ezt a műsort. (M. T.) Hol a boldogság mostanában?... íMw»Stáre&dtüv'. (Révész Tamás felv.) A lovak mellett állunk. Rakusz József elnök és istállótulajdonos megsimogatja az angol telivér idegesen kapkodó fejét. Laki András, a fiatal istállómester, nagy lovasdinasztia sarja, a korszellemnek megfelelően, elegánsan és szakállasan mutatja be nekünk az állatokat. Kilencven még ropogtatja a zabot, rúgja a karámot. Húszéves zsokélány vadló fülébe suttog, „hintapadra” szelídíti. Az istálló esztendőre vagy kettőre hozza majd a nagy pénzt. Ez a holnapi álom, a tegnapi már valóság. Megyünk a mezőre. ★ Harsog a határ. Tizenhárom éve is harsogott, amikor a mai élet csupán az elnök szerelmes pillantása volt, itt Tökön az Egyetértés Tsz-ben. A mesében a fiatal fiú nyakába vette az újszülött borjút és felemelte. Azután minden reggel megtette ezt. Felnőttek együtt és akkor is ment a gyakorlat, amikor az állat már több mázsát nyomott. Mese. Rakusz Józsefnek az életben sikerült. Neki is hogyan? Ezer ember segítségével, akikkel akkor, régen szövetkezett, akik bevették maguk közé, akik elfogadták őt. Azóta is együtt emelgetnek kora hajnaltól késő éjszakáig, sikeresen. Rakusz érdekes egyéniség, talán a járás legszínesebb parasztja. Az Egyetértés birtoka négy község határában terül: Telki, Budajenő, Perbál és Tök 5000 lelke él a gazdaságból. 5300 hold, jó nagy tag, egybe szántva. Persze van ennél nagyobb is az országban. Csakhogy itt mindössze 30 gyalogparaszt végzi a munkát, a többi már a gépek dolga. Kombájn töri a kukoricát is, és morzsolva nyújtja át a szállítónak. Komplex gépesítés, saját javítószerviz, ötszáz hold új gyümölcstelepítés, idén fordult termőre a szőlő és őszibarack. Hűsülünk a fa alatt, csorog az édes lé az állunkra. ★ Kétezer-ötszáz aranyszőke, röfögő, lihegő malac között járunk. Nánási László, a pallérozott, főiskolát végzett „kondás” 25 éves. Friss meszelés, friss homok mindenütt. Pedig a vendég rangja vitatható. Nem is érte történt mindez. Az állattenyésztők öltözője hófehér csempe, tus, higiénia. A téesznek vágóhídja van, 30 —40 üzletnek szállít. Ha kéri az ember, akár újévi kismalacot is sütnek egészben, citromot dugnak a szájába , ha megfizeti a vendég. ★ Patkó-csárda. Zsúpfedél, neonfény, cigányzene. És lovaglópálya. Tavaly 17 ezer külföldi járt a portájukon, evett és lovagolt itt már hercegkisasszony is. Ülünk csendben, költjük szerény ebédünket. Gulyás, túróspalacsinta, lónyerítés, madárfütty, hárslevelű. Bebőg két autóbusz. Nyugatnémet turisták érkeztek a fővárosból, szippantani egy kis couleur local-t. Ahogy a cigányok szokták, most is az égből pottyantak ide. Száll a dal, cseng a pohár. A csárda vezetője 30 sincs még, okos fiú, vízzel koccint. Bár 17 ezer korty víz sem megvetendő teljesítmény. Nézem, hallgatom a cigányokat. Néhány éve, az „anti-világban”, az elnök lépte be őket a téeszbe. A rubrikába azt írta az adminisztrátor a nevük után, hogy „éjjeliőr”. „Most már, bátyám, rendes státuszunk van” — mondja a prímás. „És státuszszimbólumuk” — mutatok az ezüstveretű, pitykés lajbira. Villog a fiú foga, ő is gyerekember még, pedig törzsgárdatag már. A domb tetején 120 lakás épül. Friss szellő cirógatja, balzsamozza az égő naptól szúrt férfiházakat. A szövetkezetnek száztagú építőbrigádja dolgozik itt. A kulcsokat szeretnék időben átadni a fiatal házasoknak. 80 négyzetméteres boldogságszigetek épülnek. Egy lakásban földszint is lesz, és emelet is. Értik a kőművesek a módját. Három éve ők fogták meg a kék madarat a budai járás barlanglakói számára is. Budakeszin és Törökbálinton 132 lakást építettek, komfortosat. Kijöttek az emberek a barlangból. Ott volt mindenki örülni a másik örömének. ★ Az irodában a titkárnő tiszta szépsége a fotóst nem hagyja nyugton. Gyümölcsöt kapunk, feketét, hűsítőt, konyakot. Ami illik a fáradt vándoroknak. Velünk van az „új fiú” is, Pálfi Gyula kertészmérnök, Rakusz József okos „iskolájának” új hallgatója. Rakusz 30 évesen lett itt elnök. Most alig múlt 40. Az eredményeknél ő a szövetkezeti gazdákra mutat, azok örek. Hasonló örül a hasonlónak. Messzi földről megismerik,, vonzzák egymást, a szélrózsa minden irányából érkeznek. Az új fiú Hajdúböszörményből jött, szövetkezni a jóval. Suha Andor Szövetkezni dtjövel/ Sokat dolgozik a telefondoktor 35 hét alatt félmillió hívás A 17—19—25-ös számon fél éve hívhatják a fővárosiak a „telefondoktort”. Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ kezdeményezése gyorsan népszerű lett: 35 hét alatt 500 ezer érdeklődő tárcsázta a délután 5-től reggel 8-ig rendelkezésre álló szolgálatot. A legtöbben — 59 ezren — a szexuális életről és az egészséges életvitel összefüggéseiről szóló tanácsokat hallgatták meg. A „Hogyan bánjak feleségemmel?” témára — 31 ezer, a „Hogyan bánjak férjemmel?” témakörre — 29 900 hívás történt. A tavaszi fáradtság okairól 18 ezren érdeklődtek, a frontátvonulásokról 15 ezren, s a „Leszokhatok-e a dohányzásról?” kérdésre több mint 20 ezren kaptak választ. A 17—19—25 felvilágosításait a Posta jóvoltából egyszerre hatvanan hallgathatják, de már ez a kapacitás is kevésnek bizonyul: egyre többen panaszkodnak, hogy a telefondoktor állandóan mással beszél. Hétfőtől, július 3-tól, a „Hogyan táplálkozzunk nyáron?” kérdésre ad választ a népszerű telefondoktor. Szerdán reggel 6-tól, Siófokon SZÁMLÁLJÁK A FORGALMAT Nagyszabású forgalomszámlálás lesz július 5-én, szerdán reggel 6-tól este 8 óráig, Siófokon, a 107-es és a 116-os kilométerkő között. A siófoki városi tanács megbízásából, az Út-, Vasút Tervező Vállalat szakemberei végzik: három ponton — a szabadi vasútállomásnál, a siófoki víztoronynál és Széplak-Alsón — megállítják a gépkocsivezetőket, s kérdőíveket adnak át nekik. Kiesz Győző, az UVATERV mérnöke elmondta a HH-nak, hogy a hazai járművezetőktől két kérdésre kérnek választ: honnan hová utaznak és hol tartják (garázsírozzák) járművüket. A külföldi autósoktól csupán a honnan hová kérdésre kérnek választ. Az az autós, aki átvette a kérdőívet, fehér jelzőcímkét kap a szélvédő üvegére, s így a következő két ellenőrző ponton már nem kell megállnia. A forgalomszámlálás célja, hogy a szakemberek megállapítsák, milyen időrendi sorrendben kell felépíteni Siófokon az új aluljárókat és felüljárókat, az új Sió-hídat, valamint, hogy melyik időponttól kezdve kell gondoskodni a 70-es út tehermentesítéséről. Az adatokat augusztus végén, szeptember elején dolgozzák fel, ennek alapján lehet majd megkezdeni Siófok forgalmának rendezését. Az UVATERV kéri az autóvezetőket, hogy a kérdőíveket kitöltve, a megjelölt határidőre juttassák el az íven megadott címre.