Hétfői Hírek, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-02 / 1. szám

Beregdaróc—lenínváros 1975 elején már szállít a „Testvériség” Kijelölték az új szovjet—magyar gázvezeték nyomvonalát A helyszíni szemlék során véglegesen rögzítették a „Testvériség” szovjet—magyar földgázvezeték nyomvo­nalát. A Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalatnál elmondták a HH-nak: az új óriásvezeték Beregdaróc mellett lépi át a szov­jet—magyar határt, Vásárosnaménynál keresztezi a Tiszát, majd elhalad Nyíregyháza fölött, érinti Tiszavasvárit, Polgár­nál ismét keresztezi a Tiszát, s így éri el Leninvárost. Ennek a magyar vezetékszakasznak hossza mintegy 110 kilométer lesz. A következő ötéves tervben a vezetéket tovább építik egé­szen Budapestig. Kivitelezésével a „Barátság II.” kőolajvezetéket építő Siófoki Kőolajvezeték Vállalatot bízták meg. Magyarországon eddig még nem épült ilyen nagy át­mérőjű gázvezeték. A 800 milliméteres csöveket a Dunaújvárosi Csőgyár szál­lítja.­­A terv szerint a gázvezetéket 1975 elején helyezik üzembe. A „Testvériség”-vezeték látja majd el földgázzal Leninvárost, a környékbeli városokat, majd a második szakasz megépítése után, a fővárost és a Dunántúl egy részét is. Új óvodák örvendetes újévi ajándé­kot kapott több budapesti lakótelep. A zuglóin a FŐ­­BER átvette a 43-as Állami Építőipari Vállalattól a most elkészült 150 férőhelyes óvo­dát és a vele egybeépített, 100 férőhelyes bölcsődét. Egyidejűleg ugyanilyen épü­let műszaki átadására került so­r a kelenföldi lakótelepen is. Az újpalotai telepen egy 200 férőhelyes óvoda és 100 férőhelyes bölcsőde építését fejezték be, tehát az év utol­só napján 500 új óvodai és 300 új bölcsődei férőhely el­készültét jelenthette a FŐ­­BER a főváros vezetőinek. Különleges kutatások Különleges vizsgálatokat végeznek a Bányászati Ku­tatóintézet szakemberei, egy százezer dollár értékű tömeg spektrométerrel, amely jelenleg talán a vi­lág legkorszerűbb műszere ezen a területen. A magyar szakemberek máris igen érdekes felada­tok megoldására használ­­j­­ák a drága berendezést.­­ Gyűjtik az adatokat, pél­­­­dául az ország ritkafém-­i térképének elkészítéséhez.­­ A számításba jöhető terü­­­­letekről származó anyag­­i mintákban megkeresik a germániumot, a titánt, a­­ lantánt, az itterbiumot, az európiumot. Amikor pedig ehhez a kutatáshoz nincs szükség a gépre, egyes nö­vények, most például bizo­nyos alma- és paprikafaj­ták magjainak összetételét vizsgálják, ezzel segítve an­nak a megállapítását, hogy a kérdéses növények fejlő­désében a talajnak milyen mikroelemei milyen szere­pet játszanak. Az egyik porcelángyár számára ke­rámiai alapanyagokat ana­lizálnak. Szünettel kezdődik Jól kezdődik az új eszten­dő a Ganz-MÁVAG több ezer munkásának: a vállalat ve­zetősége egy nappal meg­hosszabbította az év végi ünnepeket. Már több mint egy évtizedes hagyomány a kőbányai óriás­gyárban, hogy az új év első munkanapján leltárba veszik a gyár va­gyonát, s így az idén is csak 3-án, szerdán kezdődik meg a termelő munka a tizenegy gyáregységben. JANUÁRTÓL További módosítások a bérszabályozásban Milyen vállalatokra, s miként vonatkoznak a rendelkezések? Januártól a Kormány határozata alapján megválto­­­ zik egyes vállalatoknál a bérszabályozás eddigi rend- k _____ n__n |. i ' ííi___i.ir n_____'__-r * « , levegőjét, hangját, nyel- szete. Erről kértünk tájékoztatást Pongrácz Lászlótól. .. t- kh At m-wHitnt­ a Munkaügyi Minisztérium bérügyi főosztályának he-­­ lyettes vezetőjétől. — Mi tette indokolttá a módosítást? — Az 1971. január 1-én életbe lépett bérszabályozási rendszer általában kedvező feltételeket biztosít a válla­latoknak a népgazdaság ér­dekeit szolgáló gazdálkodás­ra. Az iparvállalatok egy ré­szénél azonban a bérszabá­lyozás nehezíti a munka- és üzemszervezés segítségével feltárt létszámtartalék átcso­portosítását, a termelő be­rendezések jobb kihasználá­sát, a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítását, mert az ezekkel kapcsolatos intézke­dések egyes vállalatoknál át­menetileg­ nyereségcsökken­tést okoznak és mérséklik a bér- és keresetemelési lehe­tőségeket is. Ezeket a nehézségeket kell elhárítani a szabá­lyozásból adódó hátrá­nyok ellensúlyozásával, a szabályozás rugalma­sabb alkalmazásával. Másrészt szélesebb körű ta­pasztalatokra van szükség a bérszabályozás továbbfej­lesztéséhez. — Milyen változások lesz­nek? — Négyféle. A bértömeg gazdálkodás kísérleti beve­zetése­­mellett — mint isme­retes, 15 vállalatnál és szö­vetkezetnél térnek át erre január 1-től — jelentős, hogy azok a minisztériumi felügyelet alá tartozó ipar­­vállalatok, amelyek számsze­rűen bizonyítják, hogy a népgazdasági érdekeket szol­gáló intézkedéseik miatt ke­vésbé tudják növelni dolgo­zóik bérét, mint amennyire az intézkedések nélkül tud­nák, bérkedvezményt kér­hetnek. A Minisztertanács erre egy keretösszeget ha­gyott jóvá, amiből a leg­jobban rászoruló üzeme­ket támogatják majd a minisztériumok. Pongrácz László elmond­ta: a harmadik változás lé­nyege az, hogy a jövőben változatlan bérszínvonal ese­tén nem kell progresszív be­fizetést teljesíteni, ha egy képest csökken a bérfejlesz-^ tési mutató. Eddig ugyanis,­ ha egy vállalatnak önhibáján­ kívül csökkent a nyeresége, akkor ez a tény változatlan^ bérszínvonal esetén is olyan ^ progresszív adót* vonhatott ^ maga után, mintha ennél a ^ vállalatnál a megengedettnél^ élték volna a bé-i jobban emelték reket. A negyedik: mivel a szénbányászat­ban és a villamosenergia­iparban nem lehet szá­mítani jelentős nyere­ségnövelésre (az önkölt­ségek emelkednek, de a szén és a villany árát nem emelhetik a vállala­tok), a béremelkedést függetlenítették a nyere­ségtől. Az ide tartozó üzemek a jö­ss­ie-fe ÓZD Egymillió tonna acél Rekord a gyár történetében Az­ Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói már december 15-én­­ elérték a 956 ezer tonnás tel­ ^ jesítményt, annyit, nyit egész 1971-bem ameny-t termel-­ tek. A város felszabadulásé­ ^s 150 ÉVES IFJÚ zokása volt — mint­­ maga is elmondja — minden új évben, „ születése napján, an­nak évfordulójára, december s elmúlt esztendőt még egy­ 20-ára, már 970 tonnát ír-fe­szer átélni emlékezetben, hatlak fel teljesítménylástá- . Mi most rá emlékezve jókra, s ezzel végrehajtottak , nemcsak életén- világmére­­az 1972-re előírt tervet. De-s­tekben is nagyszerű élet­­cember 31-ig még 30 az 1972-re előírt tervet. De-SN ezer tonna acélt öntöttek, s így ^ Szilveszter napján, az egyes ^ számú kemencénél dolgozó ^ Stefancsik Sándor olvasztár ^ brigádja az öntőüstbe enged- § te az egymilliomodik acélt. Az anyagot az csarnokban Girászin tonna | öntő-^ Antal ^ öntőbrigádja engedte a ko- $ killákba — külön választva­­ azt az egytonnás öntőcset, ^ amely a „jubileumi adagot” ^ jelentette. Ekkora teljesít- ^ ménnyel a gyár történetében ^ először dicsekedhetnek. A művén tekinthetünk át, ha­nem a halála óta eltelt egy és negyed századon is, amely idő alatt alakja egy­re magasabbra nőtt az idő­ben. Fölénk nőtt és mégis köztünk maradt, mint éle­tünk mindennapi társa, kí­sérője, aki megindít és gyönyörködtet, magával­­ragad és felkavar, nagy szavakról lebeszél és nagy tettekre, vagy legalábbis: tettekre tüzel. Tudjuk, volt időnk megtanulni a lec­két: elég a költőről beszél­nünk, ezzel már az embert és a forradalmárt is jelle­meztük — hiszen nincs még egy költő, akinek éle­te, legendás küszködése és küzdelme, gondolatai, szen­vedélyes felgyúlásai, haragos kitörései napról napra, óráról órára úgy ömlöttek volna versekbe, ahogy ezt nála tapasztal­juk. • Egy költő lehet forra­dalmár már akkor is, ha valami alapvetően újat hoz a költészetbe. Petőfi két­szeresen forradalmár volt, mert költészetünk egész V€t’ tárgykörel megbír­­­ta — de mindez éppen ab­ból a programból követke­­vállalatnál az előző évihez­­­zett, mely a népet akarta képest csökken a bérfejleszt­ő uralkodóvá tenni az iroda­lomban és a politikában. Tehát itt sem választható külön az irodalmi újító és politikai forradalmár alak­ja és szerepe. Hogy vala­mi alapvetően újat hozott az irodalomba — mind a költészetbe, mind a pró­zába —, mutatja az a dü­hödt acsarkodás és elszánt vagdalkozás, ahogy a kor finomkodó, mesterkélt költészetének művelői: a költők és írók, és őrei, a kritikusok Petőfit fogad­ták, és ami kezdetben sok keserűséget okozott a köl­tőnek. De a keserűségből nemcsak dühkitörések­­születtek, hanem remek szatírák, mint ahogy a hír­­vőben mintegy évi 3—4,5 száz­z­hedt éhezések korszakát is­zalékkal emelhetik dolgozóik, a humor aranyszálas szót­árét állami támogatással.­l­ték át és oldották mosoly- fez. gy.) * ra indító, derűs emlékké. Nála a humor olyan terü­letekre is bevonul, ahol azelőtt legfeljebb egy-egy­­ villanásnyit tűrtek meg belőle: az eposzok világá­ba. Nem „A helység kala­pácsáéra gondolok itt, amely voltaképpen paródia és karikatúra — hanem olyan "komoly szándékú, kemény markolású, igazi hőskölteményekre, mint a „János vitéz” vagy a „Le­hel vezér”, melyekben a humor több ízben szinte túlsúlyra jut, különösen ez utóbbiban. Itt szokatlanul megindító még a hadakat mozgató zord erő mellett a nomád élet finom és gyöngéd vonásainak rajza, például, mikor Lehel éjje­lenként fújja a kürtjét, és a pihenő harcosok elgon­dolkodva hallgatják: „Ilyenkor nagy volt a csend, még a paripák, / Azok is a füvet lassabban harapták, / Mintha csak félnének rendzavarok len­ni, / Vagy hogy jobban esett hallgatni, mint en­ni.” Ez mind új dolog — ez is közelebb visz a célhoz: olyan költészet megterem­téséhez, melyet bárki meg­érthet, a szűrös-gubás em­berek is. Petőfi barátját és fegyvertársát, Aranyt ugyanez a szándék feszíti — önzetlen, őszinte ba­rátságuk példa nélküli, le­velezésük kiterjed irodal­munk életének, harcainak minden mozzanatára —, tele egészséges jókedvvel, tiszta derűvel. A harc ele­inte a népi költészet ki­alakítása körül dúl — az ellenfél, az előkelő és da­­gályos költészet tábora. Ennek az iránynak Petőfi és Arany felléptével befel­legzett. De az élethalálharc még viharzott — ennek egyik lecsapódása „Az őrült” című, legelőbb vi­lághíressé vált vers is, mely mindenesetre legme­részebb a messze előrefutó újítások terén. Olyan for­radalmi jelenség ez a vers, hogy a maga korában, de még a század végén sem tartották versnek — any­­nyira meghökkentő volt szaggatott gondolatkap­csolása, csapongó ritmusa, s a rímelést és minden for­mai féket elsöprő áradása. „Életem csatatéren folyt, szenvedések és szenvedé­lyek csataterén” — vallotta magáról. Szenvedett, ha kellett — és sokszor kel­lett. De a szenvedés nem gyűrte maga alá bátor és tiszta lelkét — éppen a szenvedély mentette meg ettől, ez a szinte állandó lobogás, mely hajlékony pengévé edzi a gondolatot, és félelmetes fegyverré az akaratot. És kellett a fegy­ver, hiszen a csatatér, me­lyet emleget a költő, nem­sokára valóságos csatatérré változott. Petőfi a forradalmi ké­szülődésektől és különösen a márciusi napoktól fogva a nemzet élő lelkiismerete volt. Másoknak nyílhatott út visszafelé — őneki nem. Ő csak előre mehetett. Ment is előre,­­ a hősi halálba. Halála után népe és minden népek jövőjé­nek élő letéteményese lett: költészetéből merített mindig erőt a nép, ha kö­rülötte fojtó lett a légkör: „Jöjjön Petőfi, zúzza be öklével az ablakokat, árad­jon be a friss, a szabad le­vegő!” ... Ezt a friss, sza­bad levegőt árasztják ma is versei. Annak látjuk őt aki valóban volt és mindig is lesz, műveit nem válo­gatjuk szelídítő és szépítő elvek tetszése szerint. Van­nak, akik azt tartják, hogy a zseni: tehetség és szorga­lom. Mi a zsenit magyarul lángelmének mondjuk, ami azt jelenti, hogy szerintünk a zseni: tehetség és szenve­dély. És Petőfire mutatunk. Képes Géza trsSSSS/SSSS*rSSS/YS/SSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/SS/SSSS/SSSSSSSSSSSS//SSSSSSSS/SSS//S/S///SSS//SSS/S/SSSSS//SS//SSSSSSS/SSSSSSSSS/^ Nagy Zoltán Munkácsy-díjas grafikusművész rajza Most érdemes felkeresni a Vili., Bacsó Béla u. 49. sz. alatti BEMUTATÓTERMET gyermekbútorok nagy választékban kaphatók Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Mezőkövesd új­ város Mezőkövesd még a XV. században, Mátyás királytól kapott városi rangot. Az 1800-as évek derekán azon­ban, lakóinak nagy része a környező nagybirtokokra te­lepedett át, s emiatt 1880- ban községgé minősítették vissza. Ma 19 ezer lakosa van, s 27 vállalat, 9 ipari szövetkezet és 4 téesz mű­ködik „Matyóország fővá­rosában”. Az elvándorlás megszűnt, mert a fiatalok helyben is találnak munka­helyet. Az ingázók száma is rohamosan csökken. E nagy fejlődés indokolta, hogy az Elnöki Tanács ismét városi rangra emelte Mezőköves­det. Az ünnepélyes várossá avatást 1973. április 4-én, az ország felszabadulásának évfordulóján tartják.

Next