Hétfői Hírek, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-02 / 1. szám
Szilveszter képben és hangban TÉVE: Látványos fordulók Évről évre milliók várják meg megújuló várakozással, előlegezett „előmosolyokkal” a tévé szilveszteri műsorát. És utána még napokig beszédtéma: jó volt e, vagy gyengébb? Az idén bizony — néhány kitűnő ötlettől, vidám fricskától eltekintve — a kevésbé sikerültek közé kell sorolni az óévzáró „háromfordulós” kabarét. (Ez a „Csak nálunk kapható” bárhol másutt is megkapható.) No de ne legyünk egy szilveszteri műsorral szemben maximalisták. Célját: a derűkeltést, a felszabadult hangulatteremtést sikerült elérnie. És ebben nagy része volt a Tévé-butik című első összeállításnak, benne az elragadó Takács Marikával, Ungvári Tamás színes körinterjújának, Brachfeld Siegfried kacagtató monológjának, Komlós János elegánsan szellemes konferanszának, s nem utolsósorban az Antal Imre—Vitray Tamás kettős kiválóan kedves műsorvezetésének. A Televízió—1872 részből mindenekelőtt Mikes György „Az utolsó kalaposlány” és Miklósi Ottó—Szilágyi György „Kiküldettetés” című minibohózata tetszett. Ugyanebben a részben örömmel láttuk viszont a nyolcvanadik életévében is ragyogóan friss és ifjú Honthy Hannát, akit hovatovább „nemzeti csodaként” tartunk számon. A szilveszteri műsor legkiemelkedőbb produkciója Hofi Géza csaknem félórás, ragyogó magánszáma volt. Ez a sajátos és utánozhatatlanul egyedülálló műfajt teremtő humorista-parodistakomikus ezúttal a világot bejárt, éveken át bolyongó Odüsszeusz maszkjában mondta el élesen találó és ellenállhatatlanul mulatságos monológját életünk viszszásságairól, hibáiról. Az idei tévészilveszter külföldi vendégszereplői között olyan világhírességek léptek fel, mint Svéd Sándor, Bernadette Lafont, Janusz Gajos, a két Kessler nővér és Gina Lollobrigida. Örömmel vettük fellépésüket, hiszen külön „színt” jelentettek a nagy kavalkádban. Túri András Elfixdés Az atamán Halála Szovjet film, írta: Andrej Mihalkov—Koncsalovszkij és Eduard Tropinyin. Rendezte: Saken Ajmanov. Nagyszabású történelmi kalandfilm az 1920-as évek elejéről. Hadseregnyi fehérgárdista és ellenforradalmár készül támadásra a fiatal szovjet állam ellen. Felderítők, árulók, beépített ügynökök igyekeznek kipuhatolni a szembenálló hadak sebezhető pontjait, a tervezett akciók előkészületeit. A kazah filmművészet új alkotása — fordulatos cselekményével, helyenként pattanásig feszült légkörével — igazi mozi, s egyszersmind megtörtént eseményeken alapuló hiteles történelmi dokumentum a fiatal szovjet állam megalakulásának, megszilárdulásának idejéből. Valamennyi szereplő megérdemli az elismerést, az élen a CSEKA- felderítőt alakító Aszanali Asimovval. RÁDIÓ: Maratoni mulatság Nálunk egy esztendő nem január elsejétől december 31-ig tart, hanem — az egyik szilveszteri kabarétól a következőig... — Komlós János, a rádió évzáró műsorának „szóvivője” állapította ezt meg —, nem is alaptalanul — szellemes, ötletgazdag konferanszában. A rádió monstre szilveszteri műsora az idén nem kevesebb, mint 9 órán át tartott, kora délutántól éjfélig. A hangulatelőkészítő programok, a nem budapesti színészek műsora és a „Marton/Szilágyi — de nem György, hanem János” — című riportösszeállítás után 60 percen át derülhettünk Hofi Géza és a Bimbó utcai KISZ-iskola hallgatóinak kérdés-felelet játékán. Hofi ezúttal is legjobb formájában volt. A főműsor, a „BUEK — 1973!” az idén is kellemes meglepetéssel szolgált, Kern András „Evőolimpia” című, brilliáns sportparódiájával A Vígszínház fiatal művésze írói és színészi minőségben egyaránt jeleskedett. Bárdi György ezúttal nem „gugyerákozott”, hanem az egyik legrégibb „népi hangszerről”, a maceráról, s avatott megszólaltatóiról, a buznyákokról tartott magasröptű „tudományos” előadást, ellenállhatatlan humorral, Agárdy Gábor és Csákányi László ismét azon kesergett, hogy nyomják Krahácsot (szerző: Baktai Ferenc), s nem hiányzott a műsorból a másik két kedvenc: Lujza és Jenő sem, Komlós János tollából. Humor-telitalálat volt Tímár György és Brachfeld Siegfried „nyelvtanórája” és Brachfeld Siegfried hangos töprengése, édes „apanyelvünkről”. A politikai kabarét Szilágyi György „Erőművész” című magánszáma képviselte, Sinkovits Imre remek előadásában. Tetszett Mikes, Ősz, Peterdi, Radványi, Somogyi „Jó hír — rossz hír” című egymásugratása és az immár elmaradhatatlan villámtréfák is. Talán csak egyetlen műsorszámból lehetett volna „húzni”: a „Digoletto” című, kissé elnyújtott és olykor alig érthető operaparódiából. Garai Tamás Egy bolond Párizsban Francia film. Írta: Serge Korber, Michael Andiard és Jean Vermorel. Rendezte: Serge Korber. Könnyed hangvételű, szórakoztató film, hamisítatlan francia, sőt, párizsi atmoszférával. A téma pikáns, ám a feldolgozás ízléses, mértéktartó. A színészeik elemükben vannak: Jean Lefebre remek komikus, Dany Carel izgalmasan szép, s remek alakítást nyújt Bernadette Lafont és Bernard Blier is. A fekete farmer Angol film. írta: Harold Jacob Smith. Rendezte: Alf Kjellin. Idő: az amerikai polgárháború utáni hónapok. Színhely: egy kisvároska, telve fajgyűlölettel. Itt próbál gazdálkodni — apró farmján — egy felszabadított néger rabszolga. Ám helyzete reménytelen, a fehér telepesek megmérgezik állatait, megakadályozzák munkájában és meglincselésére készülődnek. A film rendezője, Alf Kjellin rutinosan, olykor hatásral’zóan elegyíti az izgalmat a romantikát és a szexeit. • GHISLAINE THESMAR, a párizsi Nagyopera prímabalerinája január 3-án a „Giselle”, január 6-án pedig a „Csipkerózsika” címszerepét táncolja az Operaházban. • DÉRY TIBOR nagysikerű regénye, a „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” színpadi változatát március elején mutatja be a Vígszínház. A regényt Posch Sándor alkalmazta színpadra, zenéjét Presser Gábor szerezte és a Lokomotív GT együttes játssza majd az előadásokon. A színpadi változat műfaja: tragikus musical, rendezője: Marton László. A főszerepeket Almási Éva — mint vendég — Béres Ilona, Szegedi Erika, Tahi Tóth László, Koncz Gábor, Ernyei Béla és Balázs Péter alakítja. • 47 ÉS 53 százalék között van (a különböző felmérések szerint) azoknak a franciáknak az aránya, akik jóformán sohasem olvasnak könyvet. Ennek, továbbá a televízió és a képregények elszívó hatásának ellenére a francia kiadványok száma, amely hoszszú ideig stagnált, 1964 óta évenként 10 százalékkal emelkedik. Különösen fellendült a francia nyelvű kiadványok száma külföldön, elsősorban Kanadában és Afrikában. Nem kis mértékben járul hozzá az emelkedéshez, hogy a kiadók nagymértékben „átnyergeltek" a szépirodalomról a szakkönyvekre, a technikai és társadalomtudományokra és ismeretterjesztő művekre. A tudományos kiadványok fellendülése ellenére — állapítja meg a Le Nouvel Observateur — Franciaország még elmarad szomszédaitól ezen a téren. Számos egyetemen a hallgatók francia tankönyvek hiányában angol nyelvűeket kénytelenek olvasni. Akad olyan fakultás az egyetemeken, ahol a tanulmányokhoz szükséges olvasmányok kilenctized része még nem jelent meg franciául. • HUSZTI PÉTER, a Madách Színház művésze felgyógyult betegségéből és a hét végén már ismét fellépett Csehov „Sirály”-ában. OLANDY DENNIS, aki Osar-díjat kapott a „Nem félünk a farkastól” című filmben nyújtott alakításáért, játsza a „Malomkő” című új angol film főszerepét. A forgatókönyv Margaret Drable nálunk is megjelent regényéből készült. A film februárban kerül a hazai mozik műsorára. • BEMUTATÓK: Január 5.: Shakespeare: „Szeget szeggel” (Nemzeti Színház). 11.: Graham Greene: „A csendes amerikai” (Thália Színház). 12.: „Pest megér egy viccet” (Kamara Varieté). 18.: Gyurkó László: ,A búsképű lovag” (25. Színház). 19.: Örkény István—Nemeskürty István: „A holtak hallgatása” (Pesti Színház) és Tabi László: „Családi dráma” (Madách Kamara Színház). 20.: Urbán Gyula: „Tündér Hona” (Bartók Színház). 26.: Brecht— Weill: „Happy End” (Vidám Színpad). 27.: Ariana Sussuna: „A kutya testamentuma” (József Attila Színház). 28.: Loevenskiold: „A szilfid” (Operaház). • WEÖRES SÁNDOR és Nagy László versei rövidesen litván nyelven jelennek meg a Szovjetunióban, Fehér Klára „A tenger” című regénye pedig grúz fordításban lát napvilágot. • HETVEN bemutatót tartottak az idén a varsói színházak. A lengyel főváros 22 színházába több mint 2 millió 760 ezer néző váltott jegyet, 30 százalékuk vidéki és külföldi volt — jelenti az Interpress. ALBERTO MORAVIA, a világhírű olasz író 60. születésnapja alkalmából nyilatkozott a Die Tat című lap munkatársának. Többek között elmondta: „A regény nem ismer válságot, de a regényírók igen. Kevesebbet kellene azonban a múltra gondolni és többet a jövőre. A regény művészetének a valósághoz van köze. Túlságosan sok az olyan regény, amely nem próbálkozik meg a valóság mélyreható meghódításával.” Moravia elmondotta még: a német, illetve német nyelvű írók közül a legtöbbre Brechtet értékeli, valamivel kevésbé Kafkát és Thomas Mannt. BULGÁRIA, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kiadóvállalatainak küldöttei, a kétnyelvű szláv szótárak szerkesztési kérdéseiről, a műszaki szótárak alapelveiről, a KGST- országok turistaszótárainak közös kiadásáról és a szótárszerkesztők nemzetközi együttműködésének lehetőségeiről tárgyaltak a nemrég befejeződött prágai tanácskozásukon. • DÓMJÁN EDIT, a Madách Színház művésznőjének temetése január 3-án délután 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A búcsúztatót Kerényi Imre, a színház rendezője és Mándi Iván tartja. Demján Edit elárvult szerepét a „Candidá”-ban Vass Éva veszi át, Tabi László „Családi dráma” című, bemutatásra váró vígjátékában pedig Káldy Nóra próbálja a korábban Demján Editre kiosztott szerepet. A „Te meg én”-t és a „Mizantrop”-ot, melyben ő játszotta a főszerepeket, halála miatt végleg levették a színház műsoráról. • TABI LÁSZLÓ „Csendes kávéház” című tv-játékát a csehszlovák, „Titkok éjszakája” című darabját pedig az NDK televíziója mutatta be a közelmúltban. „Felvirradt Tóth Macának” című tv-játékát a kassai televízió készül képernyőre vinni. • GYARMATHY LÍVIA, az „Ismeri a Szandi Mandit” című film rendezője az év elején kezdi forgatni új, napjainkban játszódó filmjét, „Álljon meg a menet” címmel, a Lumumba utcai stúdióban. • HONTHY HANNA szilveszter este az Operaházban vendégszerepelt: a ,,Sevillai borbély” éneklecke-jelenetében egyveleget adott elő legnépszerűbb számaiból. A fellépés egyben jubileum is volt: pontosan 70 évvel ezelőtt ugyancsak az Operaház színpadán kezdte meg művészi pályafutását, mint balettnövendék, Hajnal Hajnalka néven... • PETŐFI SÁNDOR „Tigris és hiéna” című, egyetlen színpadi művét a hét végén újította fel — az öt évvel ezelőtti Körszínházi bemutató után — a Thália Színház. Az előadás rendezője ezúttal is Kazimir Károly volt, a főszerepeket Sulyok Mária — mint vendég —, Kozák András, Polonyi Gyöngyi, Nagy Attila, Szabó Gyula, Inke László, Végvári Tamás és Janik Ildikó főiskolás alakították. A felújítás megérdemelt sikert aratott. • INGMAR BERGMAN, az 54 éves svéd filmrendező nyilatkozott a Newsweek című amerikai hetilapnak abból az alkalomból, hogy „Jelenetek egy házasságból” című filmjét, amelyet ő írt és rendezett, áprilisban közvetíti a svéd televízió. Mint mondta, filmjeiben a legfontosabb számára a szituáció, ezért mindig el kell vágnia a párbeszédet, a tv-játéknál ezzel szemben kedvére beszéltetheti szereplőit, s ez egyre jobban érdekli. Arra a kérdésre, hogy más közönséget akar-e elérni a televízióval, így válaszolt: Évente 7—8 hónapig egy szigeten élek, halászokkal és farmerekkel. Hat év után hirtelen megértettem, hogy a film nem sokat jelent ezeknek az embereknek, nekik minden a televízió. Ez az ablakuk a külvilágra. Ezekhez az emberekhez szeretnék a televízióval beszélni... * COCO krónikája Szellemes és eredeti alapötletre épül a színészből lett angol színpadi szerző, Alan Ayckbourn „Keressztül-kasul” című vígjátéka, amelyet a hét végén mutatott be a Vígszínház, Ungvári Tamás fordításában, Kern András jól pergő rendezésében. Képünkön a darab szereplői: Szegedi Erika, Bárdy György, Balázs Péter, Bánki Zsuzsa, Ernyey Béla és Béres Ilona (Gábor Viktor szehr) • JUBILEUM: Madách Imre drámája, a „Mózes” január 2-án kerül színre 250-edszer a Nemzeti Színházban. A MAGYAR RÁDIÓ az újév első napjaiban rendezi meg az új magyar zene seregszemléjét. 18 szerző 25 művét szólaltatják meg, az első adás január 2-án, a befejező január 16-án lesz. Eredményhirdetés: január 23-án. Két, egyenként tízezer forintos díj kerül kiosztásra, a közönség, illetve a kritikusok szavazatai alapján. • SZUHAY BALÁZST január 1-től tagjai sorába szerződtette a Vidám Színpad. Az Operaház és az Erkel Színház 1971—72-es évadjáról szép kiállítású, gazdagon illusztrált évkönyv jelent meg, Lukács Miklós igazgató előszavával. Beszámol az évkönyv Budapest két dalszínházának külföldi vendégművészeiről, a társulat moszkvai, római, prágai, szófiai, várnai vendégjátékáról, hírt ad a jubileumi előadásokról, a társulat tagjainak új szerepeiről, s az emlékezetes beugrásokról is. Közkedvelt szaküzletünk: a MINI-immm bútorbolt Budapest V., Apáczai Csere János tt 5. szám alatt várja kedves vásárlóit. Különféle kárpitozott bútorok kaphatók. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig.