Hétfői Hírek, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-08 / 2. szám

VSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS? Enyém, tiéd, miénk Tudósok állítják, tények J bizonyítják, az ember 5001 ezer év alatt állt kétlábra. J Azután, mikor felfogta ér- J telmével, ösztönével a lé-­­ nyeget és tisztázta kapcso- J latát a környező „ellensé- e ges” világgal, közös, „össz- J komfortos” barlangba köl­ J tözött. Közösen ejtette el a­ mammutot, rakta a tüzet, J védte a családi tűzfészket. J Sámuelnek, a vértesi elő-J embernek egy volt az éle-J­­e, egy a halála, közös a J harca, sorsa a többiekével.­y És hány ezer évgyűrű­­ vésődött az idő végtelen J eukaliptuszfájába, meny- ^ nyi ezer év kellett, míg azj ember kényszerítő körül-^ ményei között feladta ön-jí magát, közösségi méltósá- J gát és kitalálta, megtalálta^ a magántulajdont, a csak J „az enyém és a tiéd soha- i sem” eszméjét. És ha hek-J tóban mérnénk a vért, J amely e fogalomhoz tapadt vajon elég volna-e a szá­i­mok végtelensége? A főni-5 ciaiaknak hajójuk volt, t­eszük, ügyességük, drága a fűszerük, hófehér gyolcsuké és becsapták, rászedték a­ Földközi-tenger népeit. Az­­ egyiptomi fáraók hatalmast piramisokat építtettek, te­j lerakták kincsekkel és aj piramisok körül, az égő ho- r mokban fehérre száradtak^ a rabszolgák százezreinek ^ csontjai. Az indiai maha-i radzsák öklömnyi brilián- J sokat raktak homlokukra ^ és Bombay, Calcutta utcáin J a leprás páriák ezrei hem-J peregtek. A görög és a ró- J mai kultúra? Mennyi csil-| logás, micsoda jólét — mi-J csoda nyomor, mennyi vér! ^ Rotschild, Ford, Krupp, | a junkerek, a bojár­ok Két J világháborút hoztak azj emberiség nyakára. A ha- ^ lottak megszámlálhatat- J lanok, a nyomorékok, öz- J vegyek és árvák száma isj ismeretlen. És mit csinál-­ nak ma aZ nmOT-ik­aiak amerikaiak J Vietnam egén és földjén, aj magántulajdon szent sza- J banságának címerével paj-­ zsukon? J Mindez éppen ma ju-J tott eszembe, egy évforduló­­ kapcsán. Huszonöt éve,­­ hogy a mi országunkban is­­ meghirdettük: Tiéd az or-J szág, tehát miénk az or- J szág, magunknak épitjük. J Huszonöt éve szoktatjuk J magunkat a közösségi gon-J dolathoz, tizmillióan. Egy J kislány Pásztón, az uj ^ ABC-áruházba került dol- J gozni. Azt mondta, oly szép J ez az áruház, ezt egyene- ^ sen neki építették. És amíg ^ beszélt, szeme simogatta aj kelméket, a neoncsilláro- J kát, a fényes parkettet.­­ Szombaton este a televízió- J ban egy idős mérnökember J azt mondta: azért találta ki J az utcai lámpák védőrá­ J­csát, mert fáj neki, ha aj lámpa vaksi, az utca sö-J tét, hiszen „mi járunk” itt.­­ Miskolcon a vasasüzem- J ben egy idős szaki nagyon J megdorgálta a tanulóját, ^ mert egy délelőtt a fiú há- J rom vídiát tört el. J — Nem a magáé, miért ^ fáj ez magának? — kér- j dezte a fiú. J — Miért fáj ? Miért fáj ? ^ . . . Huszonöt éve szoktat- | juk magunkat a közösségi J gondolathoz, ragozzuk az J igét: enyém, tiéd, miénk ../}­­ Suha Andor ^ rssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssÁ J • Királytól levetett Mihály Zoltán autószakér­­tőnek, a Közlekedési Tudo­mányos Kutatóintézet mun­katársának CB 44—62-es rendszámú hatalmas fekete Graham Paige gépkocsija 1929-ben készült az USÁ- ban. Hossza: 4,76, szélessége: 2 méter. A motor 3800 köb­ KISKÖRE: I­dén megkezdik a duzzasztást Döntő szakaszához érkezik az idén a kiskörei vízlépcső és a hozzá tartozó öntözőrendszer építkezése. Az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat helyszíni kirendeltségén elmond­ták a HH-nak, hogy az idén nyáron megkezdhetik a duz­zasztást. A vízitároló felszölítése azért vált lehetővé, mert tavaly igen jó ütemben, határidőre tudtak elkészíteni mindent, ami ehhez szükséges. Az erőműtelep, a duzzasztómű és a hajó­zsilip építése és szerelése lényegében befejeződött, s a turbi­nák szerelésén is már csak az utolsó simítások maradtak hát­ra. Teljes hosszában elkészült az a 4,5 méter széles híd is, amely a vízlépcső fölött vezeti majd át a közúti forgalmat. A híd jobb parti feljárata is megépült. Mint ismeretes, a Tisza, mintegy háromkilométeres sza­kaszon már új mederben folyik, s átmegy az építmény tar­tópillérei között. Az öntözőrendszerből teljesen elkészült a nagykunsági, valamint a jászsági főcsatorna 18—18 kilométeres szakasza, s a 40 méter szélességű csatornák fölött több mint tíz köz­úti és vasúti híd áll. A Tisza bal partján megépítették a 25 kilométeres partsávot, és hamarosan befejezik a 18 kilomé­teres jobb part megerősítését is. Ez év derekán megkezdik a tároló feltöltéseit, s fokoza­tosan mintegy 300 millió köbméter vizet fognak fel benne. Vasas szakszervezet O­ffenzíva a fekete túlórák ellen Mérleg 117 kohó- és gépipari vállaltról Hamarosan indul a vasas­szakszervezet idei első nagy­szabású akciója: offenzíva a fekete túlórák elen. A Vas-, Fém- és Vilamos­­energiaipari Dolgozóik Szak­szervezetéhez tartozó 117 ko­hó- és gépiipari vállalat mintegy 470 ezer dolgozója a múlt évben — a nyersmérleg nem végleges adatai szerint — több mint 18 millió órát túlórázott. Ez azonos az elő­ző évi szinttel. A becslések szerint a fe­kete túlórák szá­­a vi­szont ugrásszerűen meg­emelkedett az elmúlt évekhez képest. Fekete túlórának hívják az olyan kötelező, munkaidőn túl végzett munkát, amit nem túlóradíjjal, hanem cél­prémiummal, jutalommal vagy egyéb módon honorál­nak. Az állítás alátámasztására a szakszervezetnek nincse­nek közvetlen bizonyítékai, a vállalatok ugyanis nem vezetnek nyilvántartást az ilyen túlmunkákról. Közve­tett bizonyítékok viszont akadnak. Így például az el­múlt években jelentősen — néhol 600 százalékkal is — megnőtt a mozgóbérek ösz­­szege, s feltehetőleg ennek jelentős hányadát a fekete túlórák finanszírozására for­dították. A Budapesti EVIG- ben például négy év alatt há­romszorosára nőtt a mozgó­­bér, s a gyár vezetői nyilvá­nosan is elismerik, hogy a dolgozók, mintegy 30 száza­lékkal többet túlóráztak ta­valy, mint ahány túlóra a kimutatásokban szerepel. A szakszervezet munka­társai kutatták a fekete túlórázás elharapózásá­­nak okait is. Megállapították: többek kö­zött az üzemen belüli szer­vezetlenség, a feszített koope­rációs határidők, s a gépek kihasználatlansága kénysze­ríti erre az üzemeket. Főleg három területről kerülnek ki a feketén túlórázók: az al­katrészgyártók, a szereldést és a szállító, anyagmozgató részleg munkásai közül. Szá­mításaik szerint a munká­soknak csak mintegy 15—20 százaléka végez rendszeresen túlmunkát, nem egy közülük egy év alatt — normális munkaidővel számolva — másfél évet is ledolgozik, s így alig marad ideje a csa­ládra, szórakozásra, pihenés­re. A közösség is kárát látja ennek: a túlórázók ugyanis elviszik a mozgóbér zömét *a többiek előtt. A felmérés nyomán * vasasszakszervezetben kidolgozták a haditervet a fekete túlórák letöré­sére. Tervezik: 1. A túlórázások okainak megszüntetése érde­kében túlóracsökkentő mun­ka- és üzemszervezési in­tézkedések bevezetését szor­galmazzák. Így például a gépkiihasználást javító több műszak bevezetését egyes munkaterületeken. 2. A vál­lalati szakszervezeti bizottsá­gok ezután amellett törnek lándzsát, hogy a bérfejlesz­tésre szánt pénzt ne mozgó­bérként, hanem az alapbérek emelésére használják fel. Ez­zel a pénzügyi alapot igye­keznek kihúzni a fekete túl­órák alól. 3. Szakítanak az eddigi hagyományokkal: nem szorgalmazzák tovább a legális túlórák számának csökkentését ott, ahol indo­kolt termelési nehézségek gátolják az ütemes munka­végzést. Így az idei kollektív szerződés­módosítások során több helyütt hozzájárulnak a legális túlórakeretek eme­léséhez, azért, hogy az üzem ne kényszerüljön a fekete túlóráztatásra. Czippán György Aero és a többiek Egy és más pöfögő matuzsálemekről Az új hobby: a régi autó. A tengerentúlon kezdődött, azután „átjött” Nyugat Euró­pába — s már hozzánk is be­tört. Nem olcsó hobby, az „öregeknek” ára van — még­pedig nem is csekély, és töb­bet is kell törődni velük, mint egy időszerű, új típus­sal. Mégis, akinek ilyen ko­csija van, nem akar megvál­ni tőle. Pedig akadna vevő. Miért ragaszkodnak hozzá? Filmsztár Dr. Jávor György orvos 1936-os típusú, 1952-ben gyártott, hathengeres Cit­roenjével naponta végighajt a városon. Már 14 éve azzal jár munkahelyére. Ajándék­ba kapta Párizsból. Ezt a tí­pust egyébként 1953-ig gyár­tották. — Az első kocsim — mond­ja. — Megszerettem, 400 ezer kilométert futott már, de ko­molyabb bajom nem volt ve­le. Garázst még soha nem látott. Most is megfelel a mai követelményeknek. Ha aka­rom, a 120—130 kilométeres sebességet is tartani tudom vele, hosszabb távon is. Ez a mintájú Citroen a háború utáni évek egyik leg­divatosabb európai kocsija volt. Gyorsasága miatt ezt használta a francia rendőr­ség, de­­ a francia bank­rablók is. És ilyen kocsival jár nyomozni a tévésorozat­ban Maigret felügyelő is. Dr. Jávor kocsija is gyakori filmszereplő, láthattuk a Bors és a Sellő a pecsétgyű­rűn című tv-filmekben. So­kan megvásárolták volna már. Egyébként a kocsi ka­rosszériája acélból készült, súlya másfél tonna. A motor 2900 köbcentis. Fogyasztása: 15 liter normál benzin 100 kilométerre, centis, hathengeres, önsúlya, két tonna. Az autó valamikor Faruk királyé volt, s 1945- ben került Egyiptomból Ma­gyarországra, még az eredeti királyi címeres szőnyegekkel „bélelve”. Mihály Zoltán 10 éve vásárolta, ő a kocsi má­sodik magyar tulajdonosa. Tavaly Csongrád megyében a veterán autók versenyén elnyerte az év legszebb ko­csijának járó díjat. Azt mondja: — Évente 15—20 ezer ki­lométert teszek meg vele. Tavaly például körbeautóz­­tam Romániát. Az egyetlen ilyen gyártmányú kocsi Ma­gyarországon. Becslések sze­rint eddig 8—900 ezer kilo­métert futhatott. Ennek a típusú Graham Paige-nek ára a nemzetközi piacon 1965—66-ban 10 ezer dollár volt. Ma bizonyosan még több. • Marciért sem? Az 1972. évi Csongrád me­gyei veterán autók versenyén nagy sikert aratott a pöfög­ve, durrogva „megjelenő" 1923-as típusú csehszlovák Aero. Elnyerte az év legöre­gebb kocsijának járó díjat. Quintus Konrád, a Pozsonyi úti Shell-szerviz vezetője 1966-ban vásárolta Komá­romban, ő aztán igazán hob­by­ból tartja, mert rendszá­mot nem kapott, mivel a műszaki követelményeknek a gépkocsi már nem felelt meg. Például csak nagy ív­ben lehet vele fordulni, mert differenciálműve nincs, és fékezni is csak a két hátsó kereket lehet. Csupán útvo­nalengedéllyel közlekedhet, megszabott útvonalon, pél­dául versenyre. Ahhoz, hogy megfeleljen a jelenlegi kö­vetelményeknek, át kellene alakítani, de akkor elveszí­tené eredetiségét. — Alakulóban van a Vete­rán Autók Klubja, s ez a ko­csi a legöregebb „klubtag” lehet, ha közben fel nem tű­nik valamilyen régebbi gyárt­mányú gépkocsi — mondja a tulajdonos. — Az egyedüli Aero az országban. Az idén ott leszek vele Csehszlová­kiában, a régi autók sereg­szemléjén. Bizonyára helye­zett lesz. Az Aero háromszemélyes sportkocsi. De... ha esik az eső, a hátsó ülés védtelen, mert a vászontető csak a ve­zetőülést takarja. Adatai: egyhengeres, kétütemű, 500 köbcentis. Maximális sebes­sége 50 kilométer. Motorke­rékpár-gumikon fut. Ablak­törlője nincs, kormánya fá­ból készült, önindítója olyan, mint a csónakmotoré: be kel rántani. Karos indexét, amely ma már ritkaságszám­ba megy, nemegyszer „be­gyűjtötték” ... a régiségek kedvelői. Nemrégiben — mint Quintus Konrád el­mondotta —, egy NSZK-ál­­lampolgár egy legújabb tí­pusú Mercedest ajánlott az Aeróért cserébe. — Hiába. Sebes Erzsébet Született ötven éve, Csehszlovákiában. Neve: Aero. Mézgáék tizenháromszor Aladár öregedett A következő: „Kérem a következőt" Szóval Hufnagel Pisti em­legetése hiányozni fog, de Lüke Aladár lesz a főszerep­lő... A vasárnap kezdődő új Mézga-filmek kulisszatitkai­ról faggatom az egyik „szü­lőatyát”, Nepp Józsefet. (A film másik alkotója Romhá­­nyi József.) Kiderül: a tizen­három részes sorozathoz ti­zennégy rész készült. — Tudni kell, hogy ezúttal a Mézga-gyerek olyan éjsza­kai barangolásainak lehe­tünk majd tanúi — mondja Nepp József —, amelyekre mindig igazi „aladáros” okok késztetik az ifjú hőst. Az ágya alatt talált gumiűrhajó ad lehetőséget arra, hogy minden alkalommal más­más bolygóra jusson el. Per­sze, a távoli bolygókon is nagyon földi problémákkal találja magát szemben. Van, ahol például a felfokozott­­di­vathóbort teszi tönkre az égitest lakóinak életét, egy másik bolygón a zenedöm­­ping nemcsak az űrbélieket viszi őrületbe, hanem a zene halálát is okozza. Az eredeti, a tizenharmadik, befejező részben Aladár — szíve vá­lasztottjával, Kukac Melá­niával — egy kihalt bolygó­ra került volna, ahol a rág­csálók már mindent elpusz­títottak. A filmsorozatot be­mutató tv derűsebb befeje­zést kért tőlünk és ezért ké­szült el a tizennegyedik, il­letve a nézők elé kerülő új, tizenharmadik rész-Ez a Mézga-sorozat lesz Nepp József eddigi legtöbb szereplős filmje. Már azért is sok különös, új figurára volt szükség, mert minden boly­gón más-más lényekkel talál­kozik az éjszakai űrutazó. Jellemző — a rajzfilmekben ritka — tömegjelenetekre, hogy előfordult: egyszerre 15 —20 szinkronszínésszel kel­lett dolgozni a hangkeverő­ben. Az alkotók azért, figye­lembe véve a képernyő nagy­ságát, vigyáztak arra, nehogy zsúfolt legyen egy-egy jele­net. (Itt jegyezzük meg, hogy ezt a Mézgát már színesben is sugározzák.) A régi „mézgások" közül Öcsi (az öreg űr-Mézga) és Kleopátra, a macska került „fiókba”, ugyanakkor Blöki, mint az űrutazások állandó résztvevője, megtanult be­szélni. (Igaz, hogy csak Ala­dár jelenlétében nyitja szá­ját értelmes, emberi szóra.) Váratlan bonyodalmakat okozott, hogy Némethy Atti­la — Aladár hangi megsze­mélyesítője — éppen a má­sodik Mézga-sorozat felvéte­lének idején „változott”: mutálni kezdett a hangja. Ezért aztán Nepp József kénytelen volt némileg hoz­­zá­„öregíteni” Aladár figu­ráját. (A többiek, elsősor­ban a nők felett, nyomtala­nul múlt el az idő ...) Az új sorozatnak is Deák Tamás a zeneszerzője, aki ezúttal a főcím népszerűvé vált zenéjét a­ köntösbe öl­töztette , és megrövidítette. Egyébként Nepp József ezen a héten adta át a film­­gyárnak Rozmhányi Józseffel közösen tervezett új tv-film­­sorozatuk­ tizenhárom ötlet­­leírását. A sorozat címe: „Ké­rem a következőt!” Főszerep­lői: Dr. Bubó, a bagolydok­tor és Ursula, az asszisztens­­nője, „aki” mellesleg egy medvekisasszony. (p. m.) . 4 adásnap a 91-esen A Televízióban még az idén bevezetik a második csatornán a negyedik adás­napot. Ezzel egyidőben fo­kozatosan növelik a színeseb­ben sugárzott műsorok ide­jét is: a tavalyi heti 7—10 óra helyett idén már átla­gosan heti 16 órányi színes műsort sugároznak.

Next