Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-02 / 27. szám
Tízéves használat után Mazdám , a gazdátlan telek Kisajátítás ■ elbirtoklás A városi, de különösen az üdülőkörzeti építkezések, közművesítések során gyakran okoz gondot, hogy egyes telkek tulajdonosai évek, évtizedek óta nem jelentkeztek, címüket, tartózkodási helyüket a telekkönyv alapján sem lehetett felkutatni Ugyanakkor városrendezési okokból vagy — például a közművesítésnél — a közös költségek vállalása miatt tárgyalni kellene minden tulajdonossal. Az is előfordul, hogy valaki olyan építkezésbe kíván fogni, amelyikhez a szomszéd hozzájárulása is szükséges, de a szomszédot nem lehet megtalálni. Mi a helyzet az ilyen „gazdátlan” telkekkel? — kérdeztük a Fővárosi Tanács igazgatási főosztályától. — A jogi felfogás szerint minden teleknek van gazdája! — mondották elöljáróban. — Az ilyen esetben országszerte eredményesen követhető eljárás: az illetékes tanács hirdetményben szólítja jelentkezésre az ilyen „gazdátlan” telkek tulajdonosait. Ha a meghirdetett határidőn belül sem a tulajdonos, sem annak örököse, rokona nem jelentkezik, beadható a tulajdonjog megszerzése iránti indítvány. Ha az állam kívánja megvenni a telket, ügygondnokot rendel ki, aki — a gyámhatóság ellenőrzése alatt — részt vesz a kisajátítási eljárásban, és képviseli a telek „távollevő” tulajdonosát. A vételárat az állam a tulajdonos részére először bírói letétbe helyezi, majd egy év után az összeg a Nemzeti Bank zárolt számlájára kerül, hogy ha a tulajdonos előkerül, felvehesse azt. Ha állampolgár — tehát magánszemély — tart igényt a telek megvásárlására, akkor a hirdetményben megjelölt határidő letelte után — amennyiben senki sem jelentkezik — az igénylő kezdeményezheti a telekkönyvben szereplő távollevő tulajdonos holttá nyilvánítását. Ez hosszadalmas eljárás ugyan, de, ha nincs örökös, a telek tulajdonjoga az államra száll, s az igénylő ezután megvásárolhatja a telket. Előfordul, hogy az ilyen „gazdátlan” telket a szomszéd, vagy valaki más már igénybe vette és hosszú ideje használja. Ezzel is megszerezhető a tulajdonjog, mert a Polgári Törvénykönyv szerint: „Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki azt sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolja.” Ide vonatkozik a Legfelsőbb Bíróság egyik elvi állásfoglalása is, amely kimondja: „Ingatlannak elbirtoklás útján történő megszerzéséhez nincs szükség a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére, mert a tulajdonjog megszűnése, illetőleg megszerzése telekkönyvön kívül is bekövetkezik. Az új tulajdonos — aki 10 éven át szakadatlanul sajátjaként birtokolta a telket — igényt tarthat arra, hogy a telekkönyvben feltüntetett tulajdonos adjon a részére az elbirtoklás útján szerzett telekre vonatkozóan telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot. Megkövetelheti, hogy a tulajdonjogát a bíróságnak az elbirtoklást megállapító ítélete alapján bejegyezzék a telekkönyvbe.” Megjegyzendő: ilyen „elbirtoklás” útján nem lehet tulajdonjogot szerezni állami vagy szövetkezeti tulajdonban levő telekre! Pálos Miklós Budapest utcáit 465 ezer fa díszíti, lombjuk megszűri a port, enyhíti a házak faláról visszaverődő hőséget, zöldjük megnyugtat, s elviselhetőbbé teszi a városi életet. A csaknem félmilliónyi fát a Fővárosi Kertészet 100 dolgozója gondozza. Éjjel-nappal járják az utcákat, fellazítják a fák körül a földet, öntöznek, permeteznek, megtisztítják a védőrács alatti talajt, ősszel gallyaznak, s pótolják a kipusztult fákat. Minden fővárosi fát évente legalább ötször meglátogatnak. A „fasorosok” egyik négytagú csapata a Bajcsy Zsilinszky úton éppen a rácsokat emelgeti, tisztába teszi a fák tövét. Szeretik-e a pestiek a juharokat, a platánokat, a vadgesztenyét, vigyáznak-e rájuk? — Már amelyik... — felel Földesi Pál brigádvezető. — Aki a szőlőlugasához kitöri az útszéli fatámaszokat, az nem sok jó szót érde Fasorosok ról. Aztán akadnak olyanok is, akik nekiugranak a telkük előtt álló akácnak, megcsonkolják, „nehogy elvegye a napot” a veteményeskertjük elől... A 100 ember évente kétmillió forintot permetez el. (A fő ellenség az amerikai szövőlepke: éjszaka folyik ellene a „hadviselés”, amikor a lakosság pihen.) A többi faápolási munka is elvisz évente vagy tízmilliót. — Kivel van a legtöbb bajuk? — A házfelügyelőkkel. Egyesek még azt sem engedik meg, hogy a fa aljából összegyűjtött szemetet a kukákba tegyük. Például éppen ma utasítottak minket a Szt. István körút 27-ből, vigyük a lapátnyi cigarettavéget ahová akarjuk, nem engedik a ház szemétgyűjtőjébe tenni... Hogy a fák hosszú életűek legyenek, s a lombjuk gazdagon serkenjen, újabban ott, ahol nem borítja aszfalt a teljes gyökérzetet, 80-szor 80 centiméteres szellőztetőket képeznek. Ezeket a gödröket öklömnyi dunakavicscsal töltik fel, innen levegőzik a gyökérzet, s innen jut le a csapadék is. A 100 „fasoros” szinte mind vidéki. Maga a brigádvezető is Kőrösújfaluban lakik. Pénteken este vonatra ülnek, hazatérnek, hétfőn reggel már ismét a fővárosi utcákon dolgoznak. S számontartják, szeretettel emlegetik azokat a házakat, ahol a lakóbizottság valamelyik tagja, vagy éppen egy-egy lakó nem restelli, s ilyenkor, a rekkenő kánikulában, leszalad egy vödör vízzel a fa szomját enyhíteni. .. Kocsis fiva Árszabályozás: második menet Hogyan kell kiszámítani az önköltséget Az Országos Anyag- és Árhivatal új intézkedésre készül, amivel azt szabályozzák, hogyan lehet és kell a szabadáras kategóriába tartozó ipari termékek önköltségét kiszámítani. Mint ismeretes, az árakat befolyásoló másik tényező: a haszon kérdéseit a Minisztertanács legutóbbi ülésén hozott határozat már korábban rendezte. A két rendelkezés szorosan összefügg egymással. Azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a szabadáras termékek árának indokolatlan emelését, illetve árcsökkentésre késztessék a termelőket — mondták az Árhivatal árellenőrzési főosztályán. • A kibúvókat hagyó eddigi előírásokkal szemben, a tisztességtelen haszonról szóló rendelkezés világosan és egyértelműen szabályozta: mekkora haszna lehet a gyártónak egy-egy terméken, s mikor tekinthető a nyereség tisztességtelennek, illetve az áremelés indokolatlannak. A készülő új árhivatali rendelkezés pedig azt körvonalazza, hogyan lehet kiszámítani a gyártás során felmerülő önköltséget. Ez utóbbi előreláthatóan a hét folyamán jelenik meg, s pontosan előírja majd, hogy az önköltségbe elsősorban az alapanyagok árát, a bérköltség, a selejtveszteség, a műszaki fejlesztés és az eszközlekötési járulék arányos részét szabad beszámítani, valamint az általános költségek (a központi adminisztráció bére, a nyomtatvány- és irodaszerköltségek, bankkamatok, a kiküldetések díjai stb.) egy termékre jutó hányadát. Újdonság az eddigi gyakorlattal szemben: a rendelet megszabja azt is, hogy mikor kell új költségkalkulációt készíteni. A Ha a termelő akarja — indokoltan — emelni az árat, így biztosítják, hogy csak akkor lehessen drágábban adni egy cikket, ha az valóban többe kerül a gyártónak is. • Ha az utókalkuláció adatai szerint, valamilyen oknál fogva — például jobb munkaszervezés, a nagyobb sorozat, vagy az olcsóbb alapanyag eredményeként — a korábbinál legalább 10 százalékkal csökkenek az előállítási költségek. Ennek az a célja, hogy árcsökkentésre kényszerítse a termelőket, ha olcsóbban gyártanak. Az Árhivatalban elmondták: az új kalkulációs előírásoknak megfelelően kell majd a költségeket kiszámolni ott, ahol az adott szakmára vonatkozóan nem voltak ilyen jellegű szabályok, a szabályozókat pedig ehhez kell igazítani. Czippán György II. vasastalálkozó, Miskolc Hétszázan énekeltek Vasárnap délben véget ért Miskolcon a vasasszakszervezet fennállásának 70. évfordulója alkalmából rendezett II. vasastalálkozó. Három nap alatt több mint 700 vasipari dalos énekelt, például a Ganz-MÁVAG Acélhang férfikara, a Csepel Művek vegyeskara, az Ózdi Kohászati Üzemek kórusa és a VBKM Ganz Készülékgyárának férfikara mellett — meghívott vendégekként — felléptek szovjet, NDK-beli és finn üzemi énekkarok is. Az eseménysorozat érdekessége volt, hogy a dalosok a miskolci üzemekben is bemutatták műsorukat. Szombaton felavatták a diósgyári munkáskultúra egyik érdekes tárgyi emlékét, az ősi, restaurált víziorgonát, majd este dalos fáklyás felvonulás volt a városban. Vasárnap délelőtt szórakoztató matinéhangversenyeken szerepeltek a város különböző porztjain a kórusok, például felléptek a lillafüredi parkban, az Anna-szálló kerthelyiségében, az avasi kilátónál és a Palota-szállóban is. Hasznos korlát Terelő korlátokat szerelnek fel a budapesti metró állomásain: fenn is, lenn is — a mozgólépcsők előtti térségben. Az első korlát szombattól „működik” az Astoria állomásnál. Nagyon praktikus: nincs tumultus, a mozgólépcsők előtt a tömeg lökdösődés nélkül rendeződik. A szakemberek szerint a lépcsők eddigi 50 százalékos „kihasználtsága” 60—65 százalékra emelkedik, meggyorsul az „utasáramlás”. Nem nagy találmány — de jó, hogy eszébe jutott valakinek. 89 éves a mester Kötényben, agyagos kézzel, munka közben fogad műtermében a 89 éves Kisfaludi Stróbl Zsigmond. — Látja, itt van a falon az az ingaóra, ami alatt 1884. július 1-én születtem... Kisgyermek koromban egy cigányasszony azt jósolta anyámnak, hogy a fia sokat fog dolgozni. S lám, még ma is dolgozom: készítem Ózdnak a hengerészszobrot. Egy női portréra mutat: — Egy illés kell hozzá, és ezt is befejezem. S még jó néhány tervet délelgetek... Kívánjuk, hogy terveit jó egészségben valósítsa meg! Kisfalusi Stróbl Zsigmond születésnapján is dolgozott új művén, egy Petőfi-szobron, amellyel a költő ifjúkori vándoréveinek akar emléket állítani. Algakutatás Újabb eredmények A Keszthelyi Agrártudo- mányi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán dr. Márton Géza tanszékvezető egyetemi tanár irányításával — mint ismeretes — figyelemre méltó és sokkal kecsegtető algatenyésztési kísérletek folynak. A kísérlet során tenyésztett algákat először állatok etetésére alkalmazták sikerrel. Újabban azonban más területekre is kiterjesztették a kutatásokat. A közelmúltban, például, a Péti Nitrogéngyár szennyvizét ülepítő tóban sikeres kísérletek igazolták, hogy az algatenyészeteket szennyvíztisztításra is fel lehet használni. A Központi Fizikai Kutató Intézettel közösen megkezdtek egy másik jelentős kísérletsorozatot is. Az algáknak ez esetben az atomerőművek hűtővizének tisztításában jut szerep: a radioaktív anyagok egy részét az algák elfogyasztják. Márton professzor szerint az alga felhasználása a kormányozásra nálunk jelenleg még drága. A környezetvédelemben, a gyógyszergyártásban, a kozmetikai iparban azonban az algák felhasználása már megéri nagyobb tenyésztőtelepek , amelyekben az algát már iparszerűen lehet előállítani — létrehozásának és üzemeltetésének költségeit Veszprém Sokoldalú házgyár Budapest, Miskolc, Szeged és más nagyvárosok után Veszprémben is házgyár épül. Sok tekintetben tökéletesebb lesz elődeinél: nemcsak lakásokat, hanem — típusonként 8— 10 változatban — egy, két és három hálófülkés hétvégi házakat, panelgarázsokat, diákszállókat és szállodákat, valamint 2-4 fekvőhelyes szobákkal előre gyártott társasüdülőket is tud majd készíteni. Az új házgyár feladata lesz a Veszprém megyei városok, valamint a Balaton-part igényeinek kielégítése. Rendezik a Sajó határszakaszát A Sajó határszakaszán fontos munka kezdődött a napokban: a magyar—csehszlovák megállapodás keretében, a két ország vízügyi szervei Sajópüspöki, Bánréve és a szlovákiai Lénárdfalva között, közösen végzik a gátak karbantartását, a szántóföldek védelmét és a vizek levezetését. Ezen a határszakaszon előreláthatóan az év végéig befejezik a Sajó szabályozását Feladó: ■ a „Május 1." Címzett: a múzeum Két héttel ezelőtt lapunkban „100 év ruhatörténete” címmel beszámoltunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye hozzákezdett a legújabbkori magyar divatot bemutató anyag öszszeállításához, és szeretnék gazdagítani gyűjteményük anyagát az idei VIT-egyenruhákkal is. Szerkesztőségünk most levelet kapott Kovács Józseftől, a Május 1. Ruhagyár vezérigazgatójától: a gyár a X. berlini VIT-re készített egyenruhák modelljeit a ruhatörténeti gyűjtemény rendelkezésére bocsátja. Egyúttal felajánlotta régi kollekcióik, illetve rajzaik egyegy darabját, mégpedig azokat, amelyeket a művészettörténészek kiválasztanak. NAGY BÚTORVÁSÁR! A SKÁLA BÚTORCSALÁD többféle, színes és furnér utánzati felülettel, TETSZÉS SZERINTI VARIÁCIÓBAN kapható A BNV VÁROSLIGETI 5-ÖS PAVILONJÁBAN Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig.