Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-02 / 27. szám

MÁTÓL: Titkárság: Budapesten Archívum: Berlinben Az Animációs Filmművészek Nemzetközi Szövetsége, az ASIFA legutóbbi ülésén dr. Matolcsy Györgyöt, a Pannónia Filmstúdió animációs- és rajzfilmstúdiójának vezetőjét választotta főtitkárává, s mint erről már a HH beszámolt, a szervezet titkársága július 1-től Budapesten működik. Tíz és egynéhány éve, abban az időben, amikor szinte megduplázódott világszerte a bemutatásra kerülő rajz- és bábfilmek száma, amelyeket egyre jobban megkedvelt a felnőtt közönség is, határozták el az animációs filmek készítői, hogy önálló nemzetközi szervezetet hoznak létre — mondotta dr. Matolcsy György. — Az ASIFA alapító nagygyűlését 1962 januárjában közel száz résztvevővel Prágában tartották meg, s a szövetség az UNESCO felügyelete alatt 1963-ban megkezdte működését. Ma már 29 ország mintegy 850 művésze a szövetség tagja, többek között jugoszláv, szovjet, olasz, francia, amerikai, angol, kanadai, japán és indiai filmművészek. A szövetség feladatai közé tartozik az animációsfilm-készítők egymás közötti kapcsolatainak megteremtése, különböző produkciók cseréjének segítése, nemzetközi koprodukciók szervezése, az animációs filmek népszerűsítése, különböző szakmai kiadványok szerkesztése és összeállítása. Három már hagyományos fesztivált — Annecy, Mamaia, Zágráb — patronál a szervezet. Júliustól kezdve a világ különböző részeiből Budapestre érkeznek majd azok a levelek, amelyekben a szövetség tagjai értesítik a titkárságot arról, hogy milyen filmeken dolgoznak. A világ rajz- és bábszleneseitől beérkező információkat pedig majd Budapesten szerkesztett francia, angol és orosz nyelvű kiadványokban közük. — A titkárság budapesti működésével egy időben Berlinben megalakul az ASIFA archívuma — folytatja dr. Matolcsy —, ahová a szövetség tagjai elküldik filmjük kópiáját. Ha valakinek szüksége lesz egy-egy filmre, az az NDK-ban székelő filmarchivumból kikérheti. Magyarországról az első küldeményben Macskássy Gyula: Párbaj című filmjének kópiája indul Berlinbe. Az ASIFA elnöksége, amelynek dr. Matolcsy György mellett a János vitéz című rajzfilm rendezője, Jankovich Marcell is tagja, szeptemberben Zágrábban ülésezik, ahol megbeszélik a szövetség következő évi munkáját. Iparművészek VIT-pályázata A fiatal iparművészek VIT- pályázatának ünnepélyes eredményhirdetése hétfő délelőtt, 11 órakor lesz a budapesti Könyv Klubban (Liszt Ferenc tér 1.). A KISZ Központi Bizottsága és az Iparművészeti Vállalat által márciusban meghirdetett pályázatra 55 pályakezdő küldte be műveit. A zsűri 43 művész 123 alkotását fogadta el. Ezeket láthatják a hétfőn megnyíló kiállításon az érdeklődők. A legjobb kerámiákat, textil- és ötvösmunkákat a VIT idején Berlinben, a Magyar Kultúra Házában is kiállítják majd. 30 ezer féle kábel A villámdelejes forgonytól a láthatatlan huzalig A „villámdelejes forgony”, a villanymotorok őse, amelyet Jedlik Ányos 1827—29-ben, a világon elsőként hozott létre — hazai drótokból készült. Győri paszományosok csinálták. A gép ma is,működőképes. Látható: a Műszaki Múzeumban, fényképe pedig a Magyar Kábel Művek nemrég megnyílt házi kiállításán. Mellette áll az első villamos kocsi szintén Jedlik-találmány, s ez is működik, ha áramot bocsátanak rá. ★ Bár a paszománykészítő mesterek már a múlt század elején is fontak — kézi hajtású gépeken — néhány méternyi szigetelt vezetéket a kísérletekhez, a magyar kábelipar kezdetét 1883-ra teszik, mert akkor alapították a Perer és Schacherer Első Magyar Távirdasodrony- és Kábelgyárat, Budapesten. Ha hálót kötnének abból a sok kábelből, amely azóta készült az országban, beleférne a föld. S ki győzné felsorolni, hány híres termék született 90 év alatt? A Trieszt—Zára közötti tenger alatti kábel, a 314 méteres lakihegyi adótorony tartókötelei, a vaskapui hajóvontatáshoz való „kapaszkodó” kötelek, az új Erzsébet-híd tartó- és függesztőköteles, járda alatti fűtőkábelek, melyek télen olvasztják a havat, telefonzsinórok és motorokba való drótok... ★ A Magyar Kábel Művekhez hat gyár tartozik. Tíz éve vonták össze őket. Most 30 ezer féle kábelt gyártanak. A többséget hazai alumíniumból, a kisebb részét rézből, szigetelt és nem szigetelt változatokban. Legnagyobb megrendelőik a Posta és az Elektromos Művek. Legvékonyabb huzaluk a 0,01 milliméteres: egy finom női hajszálnál hatvanszor vékonyabb, szabad szemmel nem látható. (Két éve kezdték a gyártását.) Leghosszabb kábelük 10 kilométeres, ezeket az olajbányászok használják a fúrásnál. Négyezer ember dolgozik a hat gyárban, s az idén 3 milliárd forintnál is több értéket állítanak elő. Ennek egynegyede exportra megy. Kilencven országba jutnak el termékeik. Svédországba például alumíniumból készült, „szabad”, szigetelés nélküli villanyvezetéket küldenek. ★ Az iparág történetét tanulmányozva az is látható: nem mentes a buktatóktól. De most öt év alatt 800 millió forintot áldoznak beruházásra, korszerűsítésre. Kicserélik az ósdi gépeket — Albertfalván, Szegeden és Balassagyarmaton egyaránt —, meghonosítják az új gyártási eljárásokat. Balassagyarmaton még az idén befejezik a rekonstrukciót. A következő évtizedben megújhodik a jubiláló, 10 éve alapított Kábel Művek. Paládi József A Mélyépítési Tervező Vállalat közműkutató osztálya feltérképezi a híd alatti vezetékek és kábelek hálózatát. A régebben lefektetett vezetékek nyilvántartása ugyanis elavult, s emiatt az új építkezések földmunkái közben — nem tudván, hogy ott vannak — gyakran elvágják azokat. A „vezetékvadászok” eddig több mint 70 városban és községben, valamint csaknem ezer gyár területén készítették el a föld alatti vezetékrendszer térképét. Nem kell munkájukhoz ásatásokat végezni: műszerek mutatják ki, mi rejtőzik, s merre húzódik a mélyben. Képünkön a budapesti műegyetem előtt folyik a térképezés. (MTI Csikós felvétele) /Y után UBC és utána? Mikor lesz rend a rendszámdzsungelben ? Nincs még egy ország a világon, ahol annyiféle rendszámtáble van a járműveken, mint nálunk, s bizony, közlekedési szakember legyen a talpán, aki a több mint negyven féle rendszámjelzés között kiismeri magát. Ráadásul csaknem az egész ABC foglalt, már csak az U és a Z betű használható fel, ám ez a két betű is hamar „elfogy”. • Várható-e rendcsinálás a rendszámdzsungelben ? — Már csak a részletkérdéseket kell tisztázni ehhez — mondotta dr. Demeter András ezredes, a Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnökségének igazgatási osztályvezetője. — A közelmúltban felkértük a Közlekedési Tudományos Kutatóintézetet, hogy elképzeléseink szerint dolgozza ki az új rendszámtábla-rendszert. Felmerült, hogy a többi országhoz hasonlóan a területi jelzésrendszerre térünk át, azzal a különbséggel, hogy hazánkban nincs értelme megyénként, vagy városonként megkülönböztetni a kocsikat, elég, ha öt-hat ná A HH kérdez, di BM közlekedési csoportfőnöksége válaszol gyobb tájegység — például: Budapest, Dunántúl, Észak- Magyarország — szerint adjuk ki a rendszámokat. Ennek a módszernek egyik nagy előnye, hogy a segítségnyújtás nélkül továbbrobogó járműveket az eddigieknél sokkal könnyebben lehet majd megtalálni, ugyanakkor a forgalomban minden gépkocsivezető felismerheti az „idegen” járművet Néhány jelenleg is használt rendszám, mint például a diplomáciai testületeké, a VÁM- rendszám, vagy az XX természetesen továbbra is érvényben marad, a többi kiváltság azonban megszűnne. Ez igazságosabb is, mert nem helyes, hogy eleve a rendszám alapján lehessen megkülönböztetni az állami és személyi tulajdonban levő kocsikat. Még nem tudjuk, hogy hány betű és hány szám kerül majd a rendszámtáblákra, mint ahogy azt sem, milyen legyen a tábla nagysága és anyaga. • Mikor kerül sor a rendszámtáblák kicserélésére? Csaknem egymillió 200 ezer gépjárműről van szó, ezért nem egyik napról a másikra, hiszen ezt a rengeteg rendszámot el is kell készítenie valamelyik gyárnak. Úgy tervezzük, hogy 1975— 76-ban kezdjük meg a cseréket, s ennek lebonyolítását az időszakos műszaki felülvizsgálattal kapcsolnánk össze. Azok a járművek, amelyek átmennek a vizsgán, új rendszámot kapnak. A forgalmi engedélyeket is egyszerűsíteni kívánjuk: a jelenlegi könyvecske helyett, műanyag tokba bújtatott kartonlapra vezetjük rá a legszükségesebb adatokat. Néhány országban egy egész életen át örökölhető a rendszám, vagyis, aki új gépkocsit vásárol, megtarthatja régi rendszámát... — Elképzeléseink szerint nálunk is ezt az „egy tulajdonos, egy rendszám” elvet érvényesítjük. A területi rendszer életbelépésével azonban ennek az a feltétele, hogy az autótulajdonos ne költözzön el a körzetből. Ha elköltözik, új rendszámot kap. 0 Ha az IY is betelik, melyik betűpárral kezdődik majd az új sorozat? — Az VB-vel Azért nem az UA-val, mert ez a betű valamikor a halottszállító gépkocsiké volt. (Hasonló meggondolásból nem használtuk az IA-t sem, nem akartuk az autótulajdonosokat ugratásoknak kitenni.) U-jelzéssel mintegy 200 ezer gépkocsit láthatunk el. A Z-betűt a motorkerékpárok számára tartogatjuk. Ha valamilyen csoda folytán az elkövetkező két évben mégis több gépkocsi kerülne az országba, mint amennyire számítottunk, akkor a régi, már „felszabadult” CA-ra térünk vissza. De a rendszámtábla reformjáig minden bizonnyal elég lesz az XJ-betű. Pethies Sándor Mögöttünk a fele mi álunk mögött a negyedik ötéves terv és az 1973-as év fele, előttünk mindkettőből a második félidő. Az ötéves terv szorgalmas munkával töltött első két évének eredményei ismertek. Az idei népgazdasági terv első félévének teljesítéséről a Statisztikai Hivatal még ugyan nem nyilatkozott hivatalosan, a szakminisztériumokból és a gyárainkból, üzemeinkből érkező hírek azonban arra engednek következtetni: eredményesen, jól zártuk az elmúlt hat hónapot is. Megerősítette ezt a KB június 27-i ülése, amelyen megállapították, hogy a népgazdaság általános fejlődése az év első felében tervszerű és kedvező volt. A szocialista ipar termelése a tervezett ütemben emelkedik. Bizonyítandó csupán néhány hírt, példát említenék. A Lenin Kohászati Művek nagyolvasztójában örömmel újságolták, hogy a görög és bejrúti szürke- és nyersvasexportjukat teljesítették, emellett biztonsági tartalékot is képeztek, így nem üres kézzel kezdik a második félévet. Ugyanitt, a sodrómű egységben arról beszéltek, hogy már május végén négymillió forinttal túlteljesítették félévi tervüket. Továbbra is kedvező hírek érkeznek a papíripar gyáraiba. Pedig náluk az utolsó hónap a nagyjavítás időszaka volt. Mégis, — terven felül — több száz tonnával gazdagították az országot, elsősorban a csepeliek. És — állapította meg a KB-ülés — a termelés növekedését túlnyomó részben a termelékenység javulása eredményezte. A tervszerűségnek és az építőmunkások szakértelmének, szorgalmának köszönhető a többi között az is, hogy a fővárosban idén 14 700 új lakás épül. Ímy általában is megállapították az ülésen: „A beruházások az év egészében várhatóan a tervnek megfelelően alakulnak. A kiemelt programok tervszerűen valósulnak meg.” Igen, túlzások nélkül állapíthatjuk meg, e tekintetben is gazdag félévet zártunk. Oly hatalmas létesítményeket adtunk át rendeltetésének, mint a visontai Gagarin Hőerőmű és a kiskörei Tisza II. vízlépcső, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A mezőgazdasági termelés 1973. évi kilátásai kielégítőek, bár még beleszólhat a szeszélyes időjárás. Az eső és a nap a zöldségféléknek kedvezett, de az aratáshoz már nem kéne a csapadék. A száj- és körömfájásjárvány megszűnt, de állatállományunk a hatását még nem heverte ki, húsellátásunk imitt-amott akadozik. Biztató azonban, hogy a tervezett 200 szakosított sertéstelepből már nagyobb rész elkészült: ez évi másfélmillió sertést jelent. Elmondhatjuk tehát, hogy a nagy „csapatjátékban” — a szocializmus tervszerű építésében — a dolgozó nép most is megtette a magáét. Ennek megfelelően a lakosság jövedelme és fogyasztása az első félévben a tavalyinál gyorsabban nőtt. „A tervezett munkabéremelést, az ár- és szociálpolitikai intézkedéseket szervezetten és jól hajtották végre.” Épül az ország, elégedettek az építők.