Hétfői Hírek, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-02 / 1. szám
Óévbúcsúztató képben és hangban TÉVÉ:Ismét volt jobb Decemberről decemberre, újból és újból feltámadó országos méretű várakozáshullám előzi meg a tévé szilveszteri kabaréműsorát. Jó előre folyik a találgatás: kik szerepelnek, s mit vesznek célba benne a humor, a szatíra nyilaival? Az idén sem lehetett panasz az „előérdeklődésre”, annál inkább, mivel az 1972- es tévé-szilveszter nem tartozott éppen a legsikerültebbek közé. Szó, mi szó, a mostani sem. Sportkifejezéssel élve: volt jobb. Mármint a sokéves átlaghoz viszonyítva. Nyilvánvaló, hogy minden nagyobb szabású vállalkozásnál — s ilyen a tévé szilveszter is — akadnak gyengébb számok, kevésbé mulatságos produkciók is, ez szinte elkerülhetetlen. A Szilveszter ’73- ban azonban jószerével ezek domináltak. Persze ebben is akadt néhány humortalálat. Közéjük sorolható Kellér Dezső—Vitray Tamás ötszemközt-paródiája, Komlós János szúrós-ízes konferansza, Peterdi Pál Kép Ernője, az újólag nagyon mulatságos Bárdy György „színeváltozásaival”, Molnár György—Palásthy György Riadó a Pitypang szállóban című ironikus egyfelvonásosa, Szuhay Balázs útinapló-persziflázsa, és Alfonzó,Gerti Zoltán kacagtató sakkpartija. Az óévbúcsúztató kabaré legjobb 25 percének ismét csak Hofi Géza magánszáma bizonyult (noha ezúttal ő is halványabbnak tetszett önmagánál). Ez a sajátos humorú, csípős-közvetlen „köztársalgó” ismét kipellengérezett egynémely olyan visszásságot, amiről — így csokorba kötve — szilveszterikor mindenképpen beszélni kell. Hofi kitűnően ért hozzá, miként lehet mindezekről a dolgokról úgy társalogni, hogy a nevetségesség köpenye alól kifessék a témák közérdekűsége. Stílusa egyedi, éppen ezért különösen figyelmet érdemlő. No, és természetesen szólni kel az utánozhatatlan Honthyról, aki — mindenféle művi keret nélkül is — még mindig királynője az effajta parádénak. Örül a néző, ha őt láthatja. Summázva: 1973-ban is végigültük a szilveszteri tévékabarét, s ha volt is részünk ennél ötletesebb, jobb összeállításban, végül is nevettünk eleget, s ha ezúttal többnek nem, adózzunk elismeréssel a becsületes igyekezetnek. Néhány szót még a kabarét keretező elő- és utóműsorról. Az Önök kérték... meglehetősen avitt tréfák újraidézésével jelentkezett. De ha egyszer kérték! A Táncoljunk ’74 azt adta, amit a fiatalabb nemzedék szeret. És elvégre szilveszter nagyrészt az ő kedvüket is szolgálja. Túri András RÁDIÓ:Köhécstől Ez az év is jól végződött — mármint azok számára, akik a rádió mellett szilvesztereztek. A non-stop műsor már kora délután elkezdődött: szilveszteri „szamárságokat”, majd ó-ó-óévi slágereket hallhattunk Szilágyi János ötletes konferanszával, sőt, elsőkként lehettünk hangvendégei a megújult Hungária Kávéháznak. A Rádió Kabarészínházának szilveszteri mestreparádéja több mint három órán át tartott. A zenés „bemelegítő” szóvivőjeként kitűnő volt Bodrogi Gyula, az egyes számok társszerzőjeként is, elsősorban a „Visszidálás” és a „Hogyan népszerűsítsük a komoly zenét ?” című jelenetekben. Tetszett Tamássy Zdenko félfelvonásos minioperája és Sass József „Szilveszteri pattogatott kukorica” című népdalhumoreszkje. Szem nem maradt szárazon, amikor Bárdi György a Köhécsi nótaszemle eredményét ismertette, azokat a számokat, melyek méltóknak bizonyultak a nagydíjra, egy eredeti szarkofágra, a fáraó átkával együtt... Alkohóliában is jártunk szilveszter éjjelén: útikalauzunk Agárdi Gábor volt. Magas szesz- és maligántartalmú szövege — Angyal János írta — még a józanokat is az asztal alá nevettette. Öröm volt ismét hallani Mezei Máriát, a 174 esztendős Kocog néni szerepében, nem különben Sinkovits Imrét, aki a tavalyi szilveszteren erőművészként, most viszont mint lóspecialista fejtette ki egyéni véleményét a „helyzetről”... Nem hiányzott a műsorból — ha jól hallottuk pohárcsengés közben — a két krahácsi Istyafi: Agárdi Gábor és Csákányi László íves, furfangos perpatvarkodása, Jenő és Lujza, azaz Major Tamás és Psota Irén családi jelenete. Mikes György és Somogyi Pál ezúttal színészi alakításként is elismerést érdemlő bohócszáma s „ráadásul” a villámtréfák sora, s — nem utolsósorban — Komlós János most is csípős, fanyarkás, ötletgazdag konferansza. Jó volt még: ősz Ferenc „Kicsoda-micsodá”-ja, Rajk András tréfája, Latinovits Voltán avatott tolmácsolásában, a kabarészínészként először bemutatkozó Avar István, s az est tucatnyi többi szerzője, szereplője. Elismerést érdemel a két szerkesztő: Marton Frigyes — aki egyben a rendezést is „felvállalta” — és Szilágyi György, utóbbi mint a „Köhécsi nótaszemle” és a „Lóspecialista” magánszámok szerzője is. Azok számára, akik netán egyéb „bokros elfoglaltaságuk” miatt csak részben, vagy egyre ködbeveszőbben figyelhették a hangszórót, kapcsolják be készüléküket az ismétlésnél. Érdemes! Garai Tamás Bűvész az Operában Rodolfó szinte mindenhol fellépett már, színházban, moziban, kongresszusi teremben, éjszakai lokálban, iskolában, kultúrházban,a csajt még az Operaházban nem. Szilveszter estéjén azonban itt is színre lépett; az igazgatóság felkérte, hogy Rossini „Sevillai borbély” című operájában, az éneklecke-jelenetben mutasson be 20 perces műsort, legsikeresebb mutatványaiból. Szilveszter lévén még az igényes operaházi közönség sem vette „ kegyeletsértésként” a betétszámot, aminek csattanójául Rodolfó mindenkinek visszaadta óráját, levéltárcáját, fülbevalóját... 9 BEMUTATOK. Január 11. Peter Weiss „Hölderlin” (Nemzeti Színház) és Illés Endre: „Névtelen levelek” (Madách Színház). 24. Csehov: „Cseresznyéskert” (Vígszínház). 25. Tamási Áron: „Csalóka szivárvány( Madách Színház). 9 VÍZVÁRI MARISKA, a Nemzeti Színház művésznője halálának január 9-én lesz a 20. évfordulója. A kezdetben naivakat, majd komikus szerepeket játszó színésznő nemcsak emlékezetes alakításairól volt híres, hanem kitűnő szakács-receptjeiről, is. CSAJKOVSZKIJ „Diótörő” című balettjét Jurij Grigorovics, szovjet balettművész koreográfiájával, Soltész István vezényletével újította fel, nagy sikerrel, a bécsi operaház — jelenti a Die Presse. 9 ALICJA JACHIEWICZ lengyel színésznő — Stanislaw Mikulski korábbi film partnere — a „Cid” infánsnőjét alakítja a Balti Drámai Színházban, a varsói EUcrán szerint, nagy sikerrel. Rövidesen két tévéfilmben, a „Sötét folyó”-ban és a „Különös éjszaká”-ban is láthatja a lengyel közönség. 9 SZÉP HELÉNA: Törőcsik Mari. A Nemzeti Színházban megkezdődtek Peter Hacks, az ismert NDK-beli drámaíró „Szép Heléna” című színművének próbái. A darab műfaja — a szerző meghatározása szerint — operett, prózai színészek számára. A zenét Offenbach azonos című nagyoperettjének felhasználásával, de modern hangszerelésben hallhattuk. Az előadást Major Tamás rendezi, a címszerepet Törőcsik Mari, Párist Szacsvai László alakítja, a többi főszereplő: Agárdi Gábor, Gellei Kornél, Győrffy György és Horkai János. GERLE RÓBERT magyar származású amerikai hegedűművész januárban szólókoncertet ad a Zeneakadémián. A művész — aki 1966-ban járt utoljára Budapesten — az elmúlt években nagy sikerrel vendégszerepelt, többek között New Yorkban és Londonban. HEGEDŰS JÁNOS, az ismert konferanszié, a SZÜR- találkozók közvetítője különleges megbízást kapott az óév utolsóelőtti napján. Egy örömapa felkérte, hogy lányának esküvői vacsoráján, amíg a fiatal pár a fényképésznél tartózkodik, konferansszal szórakoztassa a hatvanfőnyi vendégsereget. Kérését azzal indokolta, hogy megfigyelése szerint az esküvői vacsorák első órájában általában nehezen oldódik fel a vendégsereg. Hegedűs különös „edzést" tartott fellépése előtt: tanulmányozta a fiatal pár — Ruscsák Györgyi és Horváth József — és szűkebb rokonságának életrajzát. A szokatlan és nagy sikerű esküvői konferansz színhelye a kőbányai Harmat Étterem volt. 9 BORISZ VASZILJEV, a „Csendesek a hajnalok” írójának „Iván hajója” című kisregényét — Komlós János dramatizálásában — a tavasszal mutatja be a Mikroszkóp Színpad. Rendező: Iglódi István. 9 NATALJA BONDARCSUK — Szergej Bondarcsuk és Inna Makarova, a világhírű szovjet művészházaspár leánya — alakítja a „Solaris” című kétrészes, tudományos, fantasztikus szovjet film főszerepét, melyet Andrej Tarkovszkij rendezett, Sztanyiszlav Lem ismert regényéből. A filmet rövidesen a hazai mozik is bemutatják. © FEST 74 címmel február 1-én filmfesztivál nyílik meg Belgrádban, 25 ország 80 alkotásából. A megnyitó díszelőadáson a francia Costa Gavras „Ostromállapot”, az utolsó este pedig Zalakjavicsusz észt rendező „Édes szó a szabadság” című filmjét vetítik. HUNYADY SÁNDOR „Téli sport” című regényéből színes tv-film készül, Mihályfi Imre rendezésében. A forgatás január 2-án kezdődik, a csehszlovákiai Ótátrafüreden, az ottani szanatóriumban és környékén. A három főszereplő: Esztergályos Cecília, Szabó Ildikó és Kertész Péter. 9 MAGLENA KARALAMBOVA, a héten nálunk is bemutatásra kerülő „Farkashorda” című bolgár film női főszereplője. 9 BOT ÉS GITÁR. Ez a címe az amerikai David Rabe drámájának. Egy fiatal USA-katonáról szól, aki vakon jött haza Vietnamból. A darabot a Pesti Színház mutatja be február 1-én, Kapás Dezső fordításában, Fábri Zoltán díszleteivel. Főszereplők: Tábori Nóra, Módi Szabó Gábor, Lukács Sándor és Kern András. 9 NEIL SIMON az idén sem hiányzik a budapesti színházak műsorából. Ezúttal a Madách Kamara Színház mutatja be egyik vígjátékát, „Napsugárfiúk” címmel. A történet két öreg színészről szól, akiket — vendégként — Feleki Kamill és Balázs Samu kelt életre. Rendező: Szirtes Tamás. Premier: február 22-én. MAXIMILIAN SCHELL, az ismert nyugatnémet filmszínész és filmrendező néhány évvel ezelőtt Magyarországon forgatta Turgenyev „Első szerelem” című novellájának filmváltozatát, német és magyar szereplőkkel. A filmet januárban tűzi műsorra a Tanács körúti Filmmúzeum. Ezt követően svéd ősbemutató következik, a „Szégyenlős Charlie”, Vilgot Sjilman rendezésében. A Fészek Klub összes termeiben hajnalig tartó vidám szilveszteréjszakán búcsúztatták azt, és köszöntötték az új évet a budapesti művészvilág tagjai. Képünkön: egy „színészasztal” — Rátonyi Róbert, Voith Ági, Bodrogi Gyula és Kállai Ilona. • i. ■ • '«iMB—Hh.. " *' *-! ■ ........... ELŐZETES Elefántkirály Amerikai film. Rendezte és fényképezte: Simon Trevor. Sok idő, nagy türelem és nagy teljesítményű filmkamerák. S nem utolsósorban: az állatok szeretete, természetük, életmódjuk, szokásaik alapos ismerete. Mindez együtt volt Simon Trevornak, ennek a nagyszabású, látványos, érdekes és tanulságos film alkotójának „felszerelésében”, amikor útrakelt, hogy Afrika járatlan földjén, Kenya, Uganda és Tanzánia sivatagjaiban, dzsungeljeiben és mocsaraiban meglesse az „őslakók”, így az óriásemlősök, ragadozók, majmok és madarak életét — születésüktől a halálukig. Sok hasonló természetfilmet láttunk már, ez a mostani a legjobbak közé sorolható. Elsősorban azért, mert nem akarja „felruházni” az állatokat — emberi tulajdonságokkal, nem igyekszik valamiféle történetet kiagyalni, ügyes vágásokkal, külön-külön felvett jelenetek erőszakolt összeillesztésével. A valóságot mutatja be: az európai néző számára izgalmas, egzotikus, olykor hangulatos, máskor meg bizony kegyetlen valóságot, így például egy elefántbébi születésének filmen még nem látott képsorait és az elhunyt elefántok „temetését”. A kísérőszöveg is pontos, tárgyilagos, közérthető és szűkszavúságában is sok ismeretet nyújt. Rekord Népművészet 270 millióért A múlt évi 245 milliós forgalomhoz képest az idén mintegy 270 millió forint értékű árut adott el 18 fővárosi és 60 vidéki boltjában a Népművészeti és Háziipari Vállalat. Dr. Nagy László igazgató elmondta: hihetetlenül megnőtt az emberek érdeklődése a népművészeti és háziipari cikkek iránt. Szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy sok vidéki került a városokba, akik lakásukba szívesebben veszik a túl modern díszítő elemek helyett a népművészeti tárgyakat. A külföldiek jó része is ma már elsősorban nem barackpálinkát és szalámit vásárol nálunk, hanem népművészeti cikkeket: a statisztika szerint minden átváltott száz forintból 26 forintért. Ez évben Kazincbarcikán nyílik új üzlet, Békéscsabán, Salgótarjánban és Pécsett pedig bővül a régi. A fővárosban a Mester utcában állandó cserépbemutató kiállítás nyílik, ahol havonként más-más híres népművész alkotásait láthatják az érdeklődők. Az új termékek egy része a sárközi festett és hevesi nyersfa kisbútorokból áll majd. Igyekeznek kielégíteni a mind népszerűbbé váló hímzett ruhákból is a szükségletet. Újdonság lesz a román, csehszlovák, jugoszláv, lengyel és bolgár népművészeti cikkek sora. NEM LUXUS: OLCSÓ, KORSZERŰ ÉS ÍZLÉSES A FABURKOLAT (LAMBÉRIA) A lakás teljes falfelületének, vagy a fal egy részének borítását rövid határidőre, OTP-SZOLGÁLTATÁSI HITEL keretében is vállalja a FŐVÁROSI JAVÍTÓ SZERELŐ VÁLLALAT Megrendelésfelvétel, felvilágosítás: Budapest XIII., Fáy u. 12/c. Telefon: 209-218; 209-219. Budapest VII., Thököly út 19. Telefon: 428-960.