Hétfői Hírek, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-02 / 1. szám

Óévbúcsúztató képben és hangban TÉVÉ:Ismét­ volt jobb Decemberről decemberre, újból és újból feltámadó or­szágos méretű várakozáshul­­lám előzi meg a tévé szilvesz­teri kabaréműsorát. Jó előre folyik a találgatás: ki­k sze­repelnek, s mit vesznek célba benne a humor, a szatíra nyi­laival? Az idén sem lehetett panasz az „előérdeklődésre”, annál inkább, mivel az 1972- es tévé-szilveszter nem tarto­zott éppen a legsikerültebbek közé. Szó, mi szó, a mostani sem. Sportkifejezéssel élve: volt jobb. Már­mint a sokéves átlaghoz viszonyítva. Nyilvánvaló, hogy minden nagyobb szabású vállalkozás­nál — s ilyen a tévé szilvesz­ter is — akadnak gyengébb számok, kevésbé mulatságos produkciók is, ez szinte elke­rülhetetlen. A Szilveszter ’73- ban azonban jószerével ezek domináltak. Persze ebben is akadt néhány humor­találat. Közéjük sorolható Kellér De­zső—Vitray Tamás ötszem­közt-paródiá­ja, Komlós Já­nos szúrós-ízes konferansza, Peterdi Pál Kép Ernő­je, az újólag nagyon mulatságos Bárdy György „színeváltozá­saival”, Molnár György—Pa­­lásthy György Riadó a Pity­pang szállóban című ironikus egyfelvonásosa, Szuhay Ba­lázs útinapló-persziflázsa, és Alfonzó,Gerti Zoltán kacag­tató sakkpartija. Az óévbúcsúztató kabaré legjobb 25 percének ismét csak Hofi Géza magánszáma bizonyult (noha ezúttal ő is halványabbnak tetszett ön­magánál). Ez a sajátos humo­rú, csípős-közvetlen „köztár­­salgó” ismét kipellengérezett egynémely olyan visszássá­got, amiről — így csokorba kötve — szilveszterikor min­denképpen beszélni kell. Hofi kitűnően ért hozzá, miként lehet mindezekről a dolgok­ról úgy társalogni, hogy a ne­vetségesség köpenye alól ki­fessék a témák közérdekűsé­ge. Stílusa egyedi, éppen ezért különösen figyelmet ér­demlő. No, és természetesen szólni kel az utánozhatatlan Hon­­thyról, aki — mindenféle mű­vi keret nélkül is — még mindig királynője az effajta parádénak. Örül a néző, ha őt láthatja. Summázva: 1973-ban is végigültük a szilveszteri tévé­kabarét, s ha volt is részünk ennél ötletesebb, jobb össze­állításban, végül is nevettünk eleget, s ha ezúttal többnek nem, adózzunk elismeréssel a becsületes igyekezetnek. Néhány szót még a kaba­rét keretező elő- és utómű­sorról. Az Önök kérték... meglehetősen avitt tréfák újraidézésével jelentkezett. De ha egyszer kérték! A Tán­coljunk ’74 azt adta, amit a fiatalabb nemzedék szeret. És elvégre szilveszter nagyrészt az ő kedvüket is szolgálja. Túri András RÁDIÓ:Köhécstől Ez az év is jól végződött — mármint azok számára, akik a rádió mellett szil­vesztereztek. A non-stop műsor már kora délután el­kezdődött: szilveszteri „sza­márságokat”, majd ó-ó-ó­­évi slágereket hallhattunk Szilágyi János ötletes kon­­feranszával, sőt, elsőkként lehettünk hang­vendégei a megújult Hungária Kávé­háznak. A Rádió Kabarészínházá­nak szilveszteri mestre­­parádéja több mint három órán át tartott. A zenés „bemelegítő” szóvivőjeként kitűnő volt Bodrogi Gyula, az egyes számok társszerző­­jeként is, elsősorban a „Visszidálás” és a „Hogyan népszerűsítsük a komoly ze­nét ?” című jelenetekben. Tetszett Tamássy Zdenko félfelvonásos minioperája és Sass József „Szilveszteri pattogatott kukorica” című népdalhumoreszkje. Szem nem maradt szárazon, ami­kor Bárdi György a Kö­­hécsi nótaszemle eredmé­nyét ismertette, azokat a számokat, melyek méltók­nak bizonyultak a nagydíj­ra, egy eredeti szarkofág­ra, a fáraó átkával együtt... Alkohóliában is jártunk szilveszter éjjelén: útika­lauzunk Agárdi Gábor volt. Magas szesz- és maligántar­­talmú szövege — Angyal János írta — még a józano­kat is az asztal alá nevet­tette. Öröm volt ismét halla­ni Mezei Máriát, a 174 esz­tendős Kocog néni szerepé­ben, nem különben Sinko­­vits Imrét, aki a tavalyi szilveszteren erőművész­ként, most viszont mint ló­specialista fejtette ki egyéni véleményét a „helyzetről”... Nem hiányzott a műsorból — ha jól hallottuk pohár­­csengés közben — a két kra­­hácsi Istyafi: Agárdi Gábor és Csákányi László íves, furfangos perpatvarkodása, Jenő és Lujza, azaz Major Tamás és Psota Irén csalá­di jelenete. Mikes György és Somogyi Pál ezúttal szí­nészi alakításként is elis­merést érdemlő bohócszá­ma s „ráadásul” a villá­m­­tréfák sora, s — nem utol­sósorban — Komlós János most is csípős, fanyar­­kás, ötletgazdag konferan­sza. Jó volt még: ősz Ferenc „Kicsoda-micsodá”-ja, Rajk András tréfája, Latinovits V­oltán avatott tolmácsolá­sában, a kabarészínészként először bemutatkozó Avar István, s az est tucatnyi többi szerzője, szereplője. Elismerést érdemel a két szerkesztő: Marton Frigyes — aki egyben a rendezést is „felvállalta” — és Szilágyi György, utóbbi mint a „Köhé­­csi nótaszemle” és a „Lóspe­cialista” magánszámok szer­zője is. Azok számára, akik ne­tán egyéb „bokros elfoglalta­ságuk” miatt csak részben, vagy egyre ködbeveszőbben figyelhették a hangszórót, kapcsolják be készüléküket az ismétlésnél. Érdemes! Garai Tamás Bűvész­­ az Operában Rodolfó szinte minden­hol fellépett már, színház­ban, moziban, kongresszusi teremben, éjszakai lokálban, iskolában, kultúrházban,a csajt még az Operaházban nem. Szilveszter estéjén azonban itt is színre lépett; az igazgatóság felkérte, hogy Rossini „Sevillai borbély” cí­mű operájában, az éneklec­ke-jelenetben mutasson be 20 perces műsort, legsikere­sebb mutatványaiból. Szil­veszter lévén még az igé­nyes operaházi közönség sem vette „ kegyeletsér­tésként” a betétszámot, ami­nek csattanójául Rodolfó mindenkinek visszaadta órá­ját, levéltárcáját, fülbevaló­ját... 9 BEMUTATOK. Január 11. Peter Weiss „Hölderlin” (Nemzeti Színház) és Illés Endre: „Névtelen levelek” (Madách Színház). 24. Cse­hov: „Cseresznyéskert” (Víg­színház). 25. Tamási Áron: „Csalóka szivárvány( Ma­dách Színház). 9 VÍZVÁRI MARISKA, a Nemzeti Színház művésznője halálának január 9-én lesz a 20. évfordulója. A kezdetben naivakat, majd komikus sze­repeket játszó színésznő nemcsak emlékezetes alakí­tásairól volt híres, hanem ki­tűnő szakács-receptjeiről, is.­­ CSAJKOVSZKIJ „Diótö­rő” című balettjét Jurij Gri­­gorovics, szovjet balettmű­vész koreográfiájával, Sol­tész István vezényletével újította fel, nagy sikerrel, a bécsi operaház — jelenti a Die Presse. 9 ALICJA JACHIEWICZ len­gyel színésznő — Stanislaw Mikulski korábbi film part­nere — a „Cid” infánsnőjét alakítja a Balti Drámai Színházban, a varsói EUcrán szerint, nagy sikerrel. Rövi­desen két tévé­filmben, a „Sötét folyó”-ban és a „Kü­lönös éjszaká”-ban is láthat­ja a lengyel közönség. 9 SZÉP HELÉNA: Törőcsik Mari. A Nemzeti Színház­ban megkezdődtek Peter Hacks, az ismert NDK-beli drámaíró „Szép Heléna” cí­mű színművének próbái. A darab műfaja — a szerző meg­határozása szerint — operett, prózai színészek számára. A zenét Offenbach azonos című nagyoperettjének felhaszná­lásával, de modern hangsze­relésben hal­lhattuk. Az elő­adást Major Tamás rendezi, a címszerepet Törőcsik Mari, Párist Szacsvai László alakít­ja, a többi főszereplő: Agárdi Gábor, Gellei Kornél, Győr­­ffy György és Horkai János.­­ GERLE RÓBERT magyar származású amerikai hege­dűművész januárban szóló­koncertet ad a Zeneaka­démián. A művész — aki 1966-ban járt utoljára Buda­pesten — az elmúlt években nagy sikerrel vendégszere­pelt, többek között New Yorkba­n és Londonban.­­ HEGEDŰS JÁNOS, az is­mert konferanszié, a SZÜR- találkozók közvetítője külön­leges megbízást kapott az óév utolsóelőtti napján. Egy örömapa felkérte, hogy lá­nyának esküvői vacsoráján, amíg a fiatal pár a fényké­pésznél tartózkodik, konfe­­ransszal szórakoztassa a hat­­vanfőnyi vendégsereget. Ké­rését azzal indokolta, hogy megfigyelése szerint az eskü­vői vacsorák első órájában általában nehezen oldódik fel a vendégsereg. Hegedűs különös „edzést" tartott fel­lépése előtt: tanulmányozta a fiatal pár — Ruscsák Györgyi és Horváth József — és szűkebb rokonságának életrajzát. A szokatlan és nagy sikerű esküvői konfe­­ransz színhelye a kőbányai Harmat Étterem volt. 9 BORISZ VASZILJEV, a „Csendesek a hajnalok” író­jának „Iván hajója” című kisregényét — Komlós Já­nos dramatizálásában — a tavasszal mutatja be a Mik­roszkóp Színpad. Rendező: Iglódi István. 9 NATALJA BONDARCSUK — Szergej Bondarcsuk és Inna Makarova, a világhírű szovjet művészházaspár leá­nya — alakítja a „Solaris” című kétrészes, tudományos, fantasztikus szovjet film fő­szerepét, melyet Andrej Tar­­kovszkij rendezett, Szta­­nyiszlav Lem ismert regé­nyéből. A filmet rövidesen a hazai mozik is bemutatják. © FEST 74 címmel február 1-én filmfesztivál nyílik meg Belgrádban, 25 ország 80 alkotásából. A megnyitó díszelőadáson a francia Costa Gavras „Ostromálla­pot”, az utolsó este pedig Zalakjavicsusz észt rendező „Édes szó a szabadság” cí­mű filmjét vetítik.­­ HUNYADY SÁNDOR „Téli sport” című regényéből szí­nes tv-film készül, Mihályfi Imre rendezésében. A for­gatás január 2-án kezdő­dik, a csehszlovákiai Ótát­­rafüreden,­ az ottani szana­tóriumban és környékén. A három főszereplő: Esztergá­lyos Cecília, Szabó Ildikó és Kertész Péter. 9 MAGLENA KARALAM­­BOVA, a héten nálunk is bemutatásra kerülő „Farkas­­horda” című bolgár film női főszereplője. 9 BOT ÉS GITÁR. Ez a cí­me az amerikai David Ra­be drámájának­. Egy fiatal USA-katonáról szól, aki va­­kon jött haza Vietnamból. A darabot a Pesti Színház mu­tatja be február 1-én, Kapás Dezső fordításában, Fábri Zoltán díszleteivel. Fősze­replők: Tábori Nóra, Módi Szabó Gábor, Lukács Sándor és Kern András. 9 NEIL SIMON az idén sem hiányzik a budapesti szín­házak műsorából. Ezúttal a Madách Kamara Színház mutatja be egyik vígjátékát, „Napsugárfiúk” címmel. A történet két öreg színészről szól, akiket — vendégként — Feleki Kamill és Balázs Sa­mu kelt életre. Rendező: Szir­tes Tamás. Premier: február 22-én.­­ MAXIMILIAN SCHELL, az ismert nyugatnémet film­színész és filmrendező né­hány évvel ezelőtt Magyar­­országon forgatta Turge­­nyev „Első szerelem” című novellájának filmváltoza­tát, német és magyar sze­replőkkel. A filmet ja­nuárban tűzi műsorra a Ta­nács körúti Filmmúzeum. Ezt követően svéd ősbemu­tató következik, a „Szégyen­lős Charlie”, Vilgot Sjilman rendezésében. A Fészek Klub összes termeiben hajnalig tartó vidám szil­veszteréjszakán búcsúztatták az­t­, és köszöntötték az új évet a budapesti művészvilág tagjai. Képünkön: egy „szí­nészasztal” — Rátonyi Róbert, Voith Ági, Bodrogi Gyula és Kállai Ilona. • i. ■ • '«iMB—Hh.. " *' *-! ■ ........... ELŐZETES Elefántkirály Amerikai film. Rendezte és fényképezte: Simon Trevor. Sok idő, nagy türelem és nagy teljesítményű filmka­merák. S nem utolsósorban: az állatok szeretete, termé­szetük, életmódjuk, szokásaik alapos ismerete. Mindez együtt volt Simon Trevornak, ennek a nagyszabású, látvá­nyos, érdekes és tanulságos film alkotójának „felszerelé­sében”, amikor útrakelt, hogy Afrika járatlan földjén, Kenya, Uganda és Tanzánia sivatagjaiban, dzsungeljei­­ben és mocsaraiban megles­se az „őslakók”, így az óriás­emlősök, ragadozók, majmok és madarak életét — születé­süktől a halálukig. Sok hason­ló természetfil­met láttunk már, ez a mostani a legjobbak közé sorolható. Elsősorban azért, mert nem akarja „fel­ruházni” az állatokat — em­beri tulajdonságokkal, nem igyekszik valamiféle törté­netet kiagyalni, ügyes vágá­sokkal, külön-külön felvett jelenetek erőszakolt összeil­lesztésével. A valóságot mu­tatja be: az európai néző szá­mára izgalmas, egzotikus, olykor hangulatos, máskor meg bizony kegyetlen való­ságot, így például egy ele­fántbébi születésének filmen még nem látott képsorait és az elhunyt elefántok „teme­tését”. A kísérőszöveg is pontos, tárgyilagos, közért­hető és szűkszavúságában is sok ismeretet nyújt. Rekord Népművészet 270 millióért A múlt évi 245 milliós for­galomhoz képest az idén mintegy 270 millió forint ér­tékű árut adott el 18 fővá­rosi és 60 vidéki boltjában a Népművészeti és Háziipari Vállalat. Dr. Nagy László igazgató elmondta: hihetetle­nül megnőtt az emberek ér­deklődése a népművészeti és háziipari cikkek iránt. Szak­emberek szerint ennek egyik oka, hogy sok vidéki került a városokba, akik la­kásukba szívesebben veszik a túl modern díszítő elemek helyett a népművészeti tár­gyakat. A külföldiek jó része is ma már elsősorban nem barackpálinkát és szalámit vásárol nálunk, hanem nép­­művészeti cikkeket: a sta­tisztika szerint minden átvál­tott száz forintból 26 forin­tért. Ez évben Kazincbarcikán nyílik új üzlet, Békéscsabán, Salgótarjánban és Pécsett pedig bővül a régi. A fővá­rosban a Mester utcában ál­landó cserépbemutató kiállí­tás nyílik, ahol havonként más-más híres népművész alkotásait láthatják az érdek­lődők. Az új termékek egy része a sárközi festett és he­vesi nyersfa kisbútorokból áll majd. Igyekeznek kielégí­teni a mind népszerűbbé vá­ló hímzett ruhákból is a szükségletet. Újdonság lesz a román, csehszlovák, jugo­szláv, lengyel és bolgár nép­­művészeti cikkek sora. NEM LUXUS: OLCSÓ, KORSZERŰ ÉS ÍZLÉSES A FABURKOLAT (LAMBÉRIA) A lakás teljes falfelületének, vagy a fal egy részének borítását rövid határidőre, OTP-SZOLGÁLTATÁSI HITEL keretében is vállalja a FŐVÁROSI JAVÍTÓ SZERELŐ VÁLLALAT Megrendelésfelvétel, felvilágosítás: Budapest XIII., Fáy u. 12/c. Telefon: 209-218; 209-219. Budapest VII., Thököly út 19. Telefon: 428-960.

Next