Hétfői Hírek, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-06 / 19. szám
Kérem a következőt! Bubó doktor és társai Huszonhat részes rajzfilm a tv-ben Bubó, az orvostudományok doktora Egy esztendeje született Bubó, aki néhány napos korában már doktori címet szerzett, s egyúttal filmfeladatot bíztak rá. Bubó, bölcs bagoly, az erdők-mezők állatainak pszichológusa, orvosa, lelki tanácsadója — a főszereplője a Magyar Televízió részére a Pannónia Filmstúdióban készülő ,Kérem a következőt” című huszonhat részes rajzfilmsorozatnak. A sorozat alkotói — Romhányi József, a verses szövegek írója, Nepp József és Ternovszky Béla rendezők — legutóbb együtt készítették a sikeres Mézga-sorozatot is. A „Kérem a következőt” többi szereplői állatok, emberi tulajdonságokkal felruházva közöttük van az állandó kisebbségi érzésekkel küszködő elefánt, az üldözési mániában szenvedő nyúl, a verekedős csimpánz és gorilla és a jó szimatú vadászkutya A sorozat egy-egy epizódja tizenkét perces. Az első tizenhárom részt még az idei év első felében befejezik, s vetítését a tervek szerint hamarosan megkezdi a televízió. A sorozat három vezető figurája minden epizódban „színrelép”: Bubó doktor (hang: Szabó Gyula), Ursula, a medveaszszonyság (Csala Zsuzsa „alakítja”) és Sólyom őrmester (hangja: Bodrogi Gyula). A színes film minden egyes részéhez mintegy tízezer rajz készült. A zenét Deák Tamás komponálta. (i. e.) Offenbach és Verdi újszerű rendezésben Csütörtökön mutatkozik be Budapesten a Komische Oper társulata A berlini Komische Oper, mint ismeretes, május 9-től 15-ig Budapesten vendégszerepel. Felsenstein világhírű együttese ezúttal két különböző műfajú produkcióval érkezik a magyar fővárosba: Offenbach „Kékszakállúját és Verdi „A végzet hatalma” című operáját mutatják be — hagyományaikhoz híven — a szokásostól eltérő rendezői felfogásban. Joachim Herz, a Verdiopera rendezője („civilben” a lipcsei operaház igazgatója) úgy állította színpadra a művet, hogy a „nyers formájában” illogikusnak, sőt abszurdnak tűnő cselekményt, a háború abszurd világának tükörképeként fogadtatja el. Ezt a felfogást erősíti Reinhart Zimmermann, a színpadképek tervezője is: „A háború szörnyűségei” című, híres Callot-grafikákkal díszítette a teret. A „Kékszakállút a Felsenstein-féle rendezésiben láthatja a közönség. A rendező, a már csaknem feledésbe merült buffo-operát kelti új életre ebben az előadásban. Rendezésében tragédiával ötvözi az operettet, arcátlan iróniával a komolyságot, plebejus életerővel a dekadens arisztokratikus életérzést, bohózattal a tragikomikumot. Például, mikor a szenilis Bobeche király a földgömbre ugrik, Hitler rikácsolása hallatszik, s nyomban utána egy gúnyosan nagyképű szónoklatrészlet Chaplin „Diktátor”ából. S amikor Kékszakáll „megöleti” hatodik feleségét, hogy a hetediket elvehesse, komor Othello-motívumok csendülnek fel. Reméljük, hogy a Komische Opera vendégjátéka, megannyi európai főváros után, a budapesti közönség tetszését is elnyeri. Dieter Krajtz Ismét érdemes felkeresni! „90 NAPOS RUHÁZATI KISÁRUHÁZ” a Népszínház utca első keresztutcájában. Nyári árukínálat a nagykereskedelmi készletből. A kislány, a mama, a nagymama új ruhákba öltözhet a nyárra, összesen 500 forintért Lánykaruha 90Ft-tól Bakfisruha 100Ft-tól Bakfisali 44Ft-tól Bakfispantalló 120Ft-tól Női és bakfisalúz 50Ft-tól Női ruha 100Ft-tól Női ruha extra méretben 170Ft-tól Budapest Vill., Bacsó Béla u. 10. Nyitva: hétköznap 11 órától 19 óráig, szombaton 10 órától 15 óráig. Életadó víz Húsz éve, hogy a Tiszalöki Duzzasztómű megkezdte az öntözővíz-szolgáltatást Háromezer ember ásta, kotorta, hordta évekig a földet. 1953 karácsonyán fejezték be a földmunkát és vágták át a gátat. A folyó új medrébe lépett, megkezdődött a duzzasztás és négy hónappal később elindult a Tisza az Alföldön át Debrecen felé. Magyarországon a reformkori kezdeményezésre kezdődött múlt századi nagyszabású ármentesítési és belvízrendezési munkák több millió holdnyi területet tettek művelhetővé. Ezt a hatalmas művet gyakran nevezték második honfoglalásnak Valójában az új honfoglalást a vízgazdálkodásban is a felszabadulás hozta meg a magyar nép számára. Az öntözés negyvenöt előtt jelentéktelen volt. Ma azonban — jóllehet korábban alig voltak hagyományai az öntözéses gazdálkodásnak — ott vagyunk a fejlett öntözőgazdálkodást folytató országok sorában. A fejlődést mutatja, hogy a több évszázados öntöző múltú Franciaország mezőgazdaságilag művelhető területének 9 százalékán öntöz, hazánk pedig egy negyedszázadnyi időszak alatt a mezőgazdasági terület 0,2 százalékáról 6 százalékra növelte az öntözhető területek kiterjedését, amely 1970- ben már 440 ezer hektár volt. Ezen belül Európában szinte egyedülálló az esőztető öntözés aránya, amely napjainkban az öntözésre berendezett terület 70 százalékán folyik. Nemrég avatták Kiskörén a Tisza II. vízlépcsői és már készülnek az újabb, még nagyarányúbb Tisza HI. vízlépcső tervei, munkálatai. Vízgazdálkodásunk távlati fejlesztésének átfogó programja — mint a kormány gazdaságpolitikájának szerves része — 15 évre, kihatásában azonban történelmi távlatokban mérhető időszakra tűzi ki a fejlődés irányát. A mai nemzedék feladata és történelmi kötelessége, hogy folytassa a megkezdett művet a következő évtizedekben. — a a — Különös kedvtelés: Különös kedvtelés: gyufaszálakból építeni hidat, házat, minaretet. Lukács Miklós ezt teszi. Reggel hattól délután kettőig a műhelyben dolgozik, a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél A műhely zajos, a munka fárasztó. Gépkezelő. Targoncát vezet, darut kezel. Van mit idegeskedni. Ha kibújik olajfoltos munkaruhájából, más időtöltéshez támad kedve, felpattan 250-es Jáva motorkerékpárjára, s elugrik a tatai tóhoz horgászni. Máskor pedig előveszi a gyufásdobozokat. Mindig akad otthon 20—30. Az „otthon” szónak súlya van. Egy hónapja költözött új, másfél szobás, tanácsi lakásba, Újvárosba. Innen, a harmadik emeletről belátni a fél várost. Tíz évig az „Öregtelepen lakott. Fel is építette gyufaszálakból az egykori házat, a jellegzetes tatabányai „hatajtós’’ — azaz hatlakásos — bányászházat. Egyszobás, komfort nélküli, százesztendős házakból álltak a régi telepek, melyeket most sorra lebontanak, mert csak arra voltak jók, hogy éppen tető legyen a bányászok feje fölött. Egy 4x4 méteres udvar és egy disznóól tartozott hozzájuk, ahol a hó is fekete lett télen. Terve, hogy a régi, Tatabánya jellegzetes épületeit örökíti meg — gyufából. Mert néhány év múlva hírmondó se marad belőlük. A szekrény tetején áll már a „kötélpálya” — a bányából így szállították a szenet az erőműbe —, két oszlop lécekből faragva, hurkapálca helyettesíti a drótkötelet, miniatűr csillék gyufaszálakból. Az öreg aknatornyokat is megmintázza majd, aztán a tatai várat. Most a Népházon dolgozik. Nem lesz élethű, méretarányos, mert fantáziájával kicsit változtat a valóságon, de bárki ráismerhet azért. Nem tudni még, mennyi munka lesz vele, de két hónapon belül be akarja fejezni. Hogy milyen sok anyag és munka kell egyegy műhöz, azt a most születő minaret adataival lehet érzékeltetni: 15 ezer szál — 300 doboz — gyufából készül ez a 130 centiméter magas építmény. *p. j ) „Odafigyelnek” a munkásnőkre a Salgótarjáni Öblösüveggyárban Az üzemekben is köszöntik május első vasárnapján az édesanyákat. Ám sok üzem ennél többet tesz. Például a Salgótarjáni öblösüveggyár nemcsak ezen a napon emlékezik meg róluk, hanem az év minden napján. Állandóan igyekeznek az üzemben dolgozó nők — édesanyák és leendő anyák — helyzetén javítani. Velük beszélgettünk. A Kereset Győri Ferencné korongos csiszoló, az Április 4. szocialista brigád tagja: — A mi brigádunkban a férfiak többsége szakmunkás, a nők mind betanítottak, azelőtt jóval kevesebbet kerestek. Pedig a régi betanított csiszoló majdnem annyit tud, mint a szakmunkás. Két éve azután szakmunkás kategóriába sorolták a megfelelő gyakorlattal rendelkező csiszolónőket is. Tavaly márciusban már a szakmunkásoknak járó 8 százalékos bérfejlesztést kapták az aszszonyok is, így a két év előtti 2100—2150 forinttal szemben most 2400—2500 forintot keresünk. A leggyakorlottabb régi férfi szakmunkások bére azelőtt átlagosan 800 forinttal volt magasabb a mienknél, most 300—400 forint a különbség. Ez azonban indokolt. Van ugyanis olyan nehéz munka, amit csak férfi szakmunkás tud megcsinálni! Täglicher Ferencné, a mérőhengerüzem aranyjelvényes szocialista asszonybrigádjának vezetője elmondta: az üzemnek se bölcsődéje, se óvodája. Ezért a szocialista férfibrigádok — a tmk-sok, festők, kőművesek, faiparosok —, társadalmi munkában elvállalták a karbantartást, a javításokat a tarjáni gyermekintézményekben. Azok pedig férőhellyel viszonozzák a segítséget, így valamennyi „üzemi gyereknek’’ helyet tudnak biztosítani. A mérőhengerüzemben azt is megszervezték, hogy akinek egy-két kisgyereke van, csak délelőtt dolgozzon, alkalmazkodni tudjon az ovik munkaidejéhez. 1974. május 5. Vasárnap (Venesz Gyöngyi felv.) Hol dolgozhat nyáron a diák? A Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hamarosan külön kiadványban ismerteti azokat a munkahelyeket, ahol a nyári szünidő alatt diákokat foglalkoztatnak. A fiatalok a munkahelyekről az osztályfőnököktől, úttörő- és KISZ-szervezetektől is érdeklődhetnek, az intézet ugyanis valamennyi iskolának megküldi majd a tájékoztatót. Fiatal házasok klubja A Várpalotán nyílt klub célja, hogy tanácsot/ segítséget nyújtson az ifjú házaspároknak. Előadásokat tartanak a családtervezésről, a csecsemő- és gyermekgondozásról, a családjogról, a lakásrendeletről, a lakberendezésről, a korszerű táplálkozásról, főzésről. A fiatalasszonyoknak gyermekruha szabó-varró tanfolyamot és kézimunkakört is indítanak. Juttatások Huszár Miklósné statisztikus, a gyári főbizottság vezetője. A most életbelépő intézkedésekről beszélt: — Az új kollektív szerződés értelmében — egyéb juttatások mellett — a gyermekgondozási segélyen levő mamák az eddiginél több nyereségrészesedést kapnak. Eddig csak esetenként, kérésre adtak rendkívüli segélyt. Mostantól, a 2 5 éve itt dolgozók, decemberben, gyerekenként 200 forintot, az 5 évnél régebben dolgozók az első gyerekért 400, a többiért 200 forint segélyt kapnak majd. A nagycsaládosok, üdüléskor, csak két gyerekért fizetnek, a harmadik költségét, vagy ha több gyerek van, azokét is a gyár vállalja, saját nyaralótelepén és üdülőházában. Az egyedülálló szülőknél már a második gyerek is ingyen üdül. Nem nagy dolgok ezek, mindennapi apróságok — véli Huszamé. . kitüntetések S mégis: ezektől az „apróságoktól” jó a gyárban az üzemi közérzet. Hiszen a gyár 1800 munkásából 750 nő. Miként apróság volt nemrég az a körlevél is, amelyben megkérdezték az otthon maradt kismamákat, mikor akarnak munkába állni, milyen segítséget kérnek: bölcsődei elhelyezést, különleges munkabeosztást vagy egyebet? Az asszonyok megérdemlik a gondoskodást: idén 68 nő kapott „kiváló dolgozó”, egy pedig miniszteri kitüntetést. Tizenhárom arany, ötvennégy ezüst, hetvenegy bronz brigádkitüntetést vettek át, a „gyengébb nem” képviselői. Most a kongresszusi verseny felajánlásait gyűjtik a brigád vezetőktől. Régi gyári módszer: minden munkacsoport megmondja, mit tud „rátenni” a tervre, mit ajánl fel. Az összegezés: a gyár vállalása. Két hete már a pártkongresszus tiszteletére szerveztek kommunista szombatot, a megkeresett pénzt a KISZ salgótarjáni üdülőtáborának építésére adták. A három asszony nevetve meséli, mennyire megdolgoztatták a vezetőséget: amunkások a megszokott dolgukat végezték, az irodaiakat, a legfelsőbb vezetőkig bezárólag, a segédmunkára, a behordásra, a csomagolásra osztották be. Faludi András Lakótelep az Avason Miskolcon, az Avas-hegy lankáján most szerelik az ezerötszázadik panellakást. Itt, a terv szerint, 1980-ig tízezer összkomfortos otthont fejeznek be, tízemeletes, külső megjelenésükben változatos, színes panellházakban.