Hétfői Hírek, 1974. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1974-07-01 / 27. szám
Tervek és térképek Alpogémánk A magyar—mongol barátság és együttműködés szilárd alapokon áll s a Cedenbal elvtárs vezette küldöttség budapesti tárgyalásai során tovább mélyült, miként ezt a tárgyalásokról vasárnap kiadott közlemény is tanúsítja. A két baráti ország együttműködésének folyamatosságát és eredményét mutatja az a hír is, amely a küldöttség elutazása után érkezett. A Mongol Népköztársaság vízkészletének védelmére és hasznosítására magyar— mongol együttműködéssel készülő terv fordulópontjához érkezett: befejezték az adatgyűjtést és az adatok alapján elkészülttöbb mint harminc előzetes tanulmány. A Kartográfiai Vállalatnál már készülnek azok a színes térkövek is, amelyek Mongólia föld alatti vízkészletét, a vízgazdálkodás jelenlegi helyzetét, az éghajlati viszonyokat, a talajok minőségét, a felszíni vízkészletet, a jelenlegi öntözőrendszereket, vízellátást, csatornázást, vízi közlekedési utakat, gátrendszert és egyebeket rögzítik. A vízvédelmi és hasznosítási terv első fogalmazványa az idén ősszel elkészül, télen az egyeztetésre és az utolsó simításokra kerül sor, s 1975 harmadik negyedévében, a végleges tervet, a térképekkel együtt, átadják a Mongol Népköztársaság vízügyi minisztériumának. Táborélet További tíz Vasárnap a KISZ két hete megnyílt 24 önkéntes ifjúsági építőtáborában megtörtént az első őrségváltás s elbúcsúzott a mezőgazdaságnak és az építőiparnak segédkező 3960 leány és fiú. Ezen a napon tíz újabb építőipari tábor nyílt meg, s így vasárnaptól már üzemel a KISZ mind a 34 ifjúsági tábora. Megkezdik a munkát azok a fiatalok, középiskolások és egyetemisták, akik a vasútépítkezéseknél segítenek. Első táborozóit fogadta a balatonedericsi és a biatorbágyi fiútábor, valamint a Villányi Állami Gazdaságban dolgozó lányoknak otthont adó villányi építőtábor is. I Következik: a BAH csomópont Átalakítási program a budai körút környékén Házbontások, utcaszélesítések Két „nehéz év” vár a budapestiekre, hiszen alig kezdődött el a Kálvin és Deák tér átépítése, hamarosan másik két nagy közlekedési csomópont rendezése kerül sorra. Következik: a Felszabadulás tér, valamint a Budaörsi út — Alkotás utca — Hegyalja út környéke, röviden a BAH-csomópont. S ha ehhez még hozzávesszük a Nagyvárad téren folyó munkát, akkor egyszerre és egy időben a főváros öt különböző pontján kell türelemmel viselniük a „megpróbáltatásokat” a gyalogosoknak, gépkocsivezetőknek és utasoknak egyaránt. Anélkül, hogy fontossági sorrendet állítanánk fel a csomópontok között, az öt közül mindenképpen a Budaörsi út — Alkotás utca — Hegyalja út környékének átépítése ígérkezik a legnagyobbszabású munkának, egyben összefügg a Felszabadulás tér rendezésével és az Erzsébet-híd 1975-ben kezdődő felújításával. A BAH-csomópont nemcsak a budai körút része, hanem az M—1- es és M—7-es autópálya legjelentősebb bevezető szakasza. A forgalomszámlálás adatai szerint az autósok 50—55 százaléka a Hegyalja út, illetve az Alkotás utca irányába halad a város különböző pontjai felé. Köztudott, hogy a jelenlegi csomópont már nem győzi a forgalmat, s különösen hétvégeken gyakran félórákat vesztegelnek itt a járművek. Arról nem is beszélve, hogy Kelet- és Nyugat-Európa Budapesten átmenő forgalma itt találkozik. FELÜLJÁRÓ * Az átépítés legnagyobb horderejű intézkedése, hogy a Hegyalja út és a Budaörsi út között — a Gellért-hegyi Társ utcától csaknem a Villányi útig — kétforgalmi sávú közúti felüljáróhidat emelnek, így az autópályáról érkezőket és az arra igyekvőket semmilyen kereszteződés nem zavarja majd. Ezek szerint tehát,a Társ utcától és a Budaörsi út—Villányi út torkolatától a hídon egy-egy forgalmi sáv áll majd az autósok rendelkezésére, ugyanakkor a Hegyalja úton, a közúti felüljáró mellett egy másik sáv a Farkasréti temető felé, illetve jobbra, kis ívben való elfordulással az Alkotás utca irányába, balra pedig nagyívben a Budaörsi út felé. Akik a Farkasréti temető, vagyis a Sas-hegy felől kívánják elérni az Erzsébethidat, azok a híd alatt, illetve a híd mellett húzódó forgalmi sávon haladhatnak egyenesen a Hegyalja úton. Mindebből az is következik, hogy a Hegyalja utat szélesíteni kell, a Gellért-hegyi Avar utcától egészen a sashegyi Jagelló útig. A szélesítés miatt házakat bontanak le, fákat vágnak ki, a Hegyalja utat övező parkból és a Testnevelési Főiskola sportpályájából hasítanak ki nagyobb területet. A BAH-csomópontban eltűnnek majd a jelenleg még ott levő földszintes épületek, s az építkezés befejeztével az autóbuszmegállókat áthelyezik. ZÖLDTERÜLET, ALULJÁRÓ Ezzel egyidőben megkezdődik az Alkotás utca teljes rekonstrukciója, az útburkolat korszerűsítése. A Délipályaudvartól haladva a csomópont felé az utcát kiszélesítik : kétszer háromsávosra alakítják, középen pedig meghagyják a villamosvágányokat. Az utca szélesítését azonban csak a Déli pályaudvar felőli oldalon lehet megoldani, ezért ezen a részen szinte végiggyalulják a járdát, a Nagyegyed utcától a Csörsz utcáig házakat bontanak le, a többi között a Testnevelési Főiskola, valamint a Sportkórház egyik-másik épületét. Az Alkotás utcának a Csörsz utcától a csomópontig húzódó szakaszán (a Sas-hegy felőli oldalon) is számos épület tűnik el, s itt összefüggő zöldterületet alakítanak ki. A Budaörsi út és a Villányi út kereszteződésében — hogy az autópályáról áramló forgalom akadálytalanul haladhasson — gyalogos aluljárót építenek. Korszerűsítik a Budaörsi útnak ezt a szakaszát is, az utat a Kis-Gellért-hegy felőli oldalon szélesítik. A csomóponton és az ehhez tartozó területen összehangolt lámparendszer irányítja majd a forgalmat. A Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatóságán elmondták: az építkezés ideje alatt nem lesz könnyű közlekedni errefelé, mert terelőutak kialakítására nincs lehetőség, így a Kálvin térhez hasonlóan kell fenntartani a forgalmat. Csupán a Jagelló út átépítése után nyílik arra lehetőség, hogy a Sas-hegyről érkezők ezen az úton kerüljék el az építkezés területét. Hogy az autópályáról minél gyorsabban el lehessen érni a főváros területét, a közlekedési szakemberek azt ajánlják, az autósoknak, hogy a Budaörsi útról letérve a Nagyszőlős úton folytassák útjukat. Ez utóbbit egyébként a jelenlegi háromsávosról kétszer négysávosra alakítják át. A BAH -csomópont korszerűsítéséhez a közeli hónapokban látnak hozzá az építők és a tervek szerint 1976-ban — egyidőben a Felszabadulás tér átépítésével és az Erzsébet-híd felújításával — fejezik be. Ezzel azonban még korántsem ér véget az út- és csomópont-korszerűsítési kampány, mert az ötödik ötéves tervben — 1977-ben — kezdik el a Mártírok útja és a Margit-híd átépítését, s ezután kerül majd sor a Marx térre. Pethes Sándor Nyolcvan éves lenne az ős-tévé magyar alkotója ,8 éves lenne Mihály Dénes mérnök, a televízió ősének, a telekárnak megalkotója. 1894. július 7-én született Gödöllőn. Tizenöt éves, mikor megírta első szakkönyvét „Az automobil” címen. Ez volt az első hazai autóskönyv és nyolc kiadást ért meg. Ezután 1917-ben, egyetemi hallgatóként, két szabadalmat jelent be: „Eljárás és berendezés fényérző cellákkal működő és képek elektromos átvitelére szolgáló készülékek (képtávírók és távolbalátók) szinkronizálására”, továbbá „Berendezés tetszőleges objektumoknak tetszőleges távolságban való láthatóvá tételére, elektromosúton működő felvevő és leadó készülékekkel”. A fiatal műszaki szakember érdeklődését a televíziózás iránt egy 17 éves korában hallott előadás keltette fel, melyet Korn müncheni professzor, a képtávíró gondolatának felvetője tartott Budapesten. E tényeket, s a továbbiakat a korabeli sajtó és dokumentumok alapján Pap János újságíró, technikatörténeti kutató gyűjtötte össze. A közlemények szerint Mihály Dénes fiatal mérnökként az első világháború után a Telefongyár Rt-nél kezdett dolgozni, önálló laboratóriumot vezetett és 1919. júniusában már sikerült kisebb tárgyak képét a Telehoron továbbítania. Itthon azonban nem kapott elég pénzt, támogatást a találmány kidolgozására és a némmet posta, valamint a berlini AEG-cég meghívására 1924-től Németországban folytatta kutatásait. Négy évvel később, megvizsgálva az egymásután jelentkező televíziós rendszereket — a német Carolus, az angol Baird és Mihály Dénes találmányát —, a német posta a Telekor mellett döntött, s 1928 elején megkezdték a rendszeres adást Berlinből. Ez a berendezés már filmeket és szabadtéri felvételeket is továbbított. Az őstévé ma a német tudomány pantheonjában, a Deutsches Museumban tekinthető meg. Az alapelv, amelyet 1843- ban Alexander Dain skót kutató dolgozott ki — a kép apró részekre, sötétebb és világosabb pontokra való bontása a felvételkor, ezeknek a pontoknak a továbbítása rádióhullámokon, végül ismételt összeállítása az eredeti képpé a vevői készülékeken, Mihály Dénes Telehorjában megvalósult. A magyar mérnök 1935-ben már a legnagyobb német elektromos cég, az AEG főmérnöke, nemzetközileg elismert szaktekintély, de hazavágyik. Utoljára 1940. november 23-án járt Magyarországon, édesanyja temetésén. Ekkor bejelentette: szeretne végleg hazatérni, ha egyetemi katedrát kap. Nem adtak neki__ Visszatért hát Berlinbe, kísérleti laboratóriumot szervezett a siketnéma ABC kidolgozására. A hitleri rémuralom idején üldözötteket rejtegetett, ezért internálták. A koncentrációs táborban kiújult tüdőbaja, súlyos betegen érte meg a felszabadulást és 1953. augusztus 29-én meghalt. Születésének évfordulója alkalom arra, hogy felidézzük a magyar műszaki tudománynak ezt az oly kevéssé ismert és méltányolt nagyszerű alakját. Cs. a.) CSAPATMUNKA Pártkongresszusra készülvén, jóleső volt hallani a Parlamentben Faluvégi Lajos pénzügyminiszter zárszámadó expozéját,amelyben örömmel közölte az országgal, hogy „Társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt sikeres esztendőről adhat számot a kormány. A tervezettnél jobban gyarapodott a népgazdaság, a számítottnál kedvezőbb mind a gazdasági, mind a pénzügyi egyensúly”. És máshol ezt mondta: „A jelenlegi és a következő ötéves tervünkben is központi kérdés a lakásviszonyok javítása”. Budapesti Lakásépítő Vállalat, ötezer munkása évenként sok ezer lakást épít a fővárosnak. Az ötezer dolgozóból 17 ember Lódó István szocialista brigádja. A brigadéros 44 éves, fején fekete svájcisapkával járja az építkezéseket. Valamikor a Mária Valéria-telep bontásával kezdték, a József Attilalakótelep építésével folytatták. Kezük nyoma ott van a Kacsóh Pongrác úti lakótelepen, most a józsefvárosi rekonstrukciónál dolgoznak, nem régen még a Fogarasi úton tevékenykedtek. Talán már ők sem tartják számon, hogy az elmúlt dolgos években hány házat építettek, de egyre büszkék: minőségi munkát végeznek, az ő „házaikat, lakásaikat” sohasem kifogásolták. ★ Az eredmények taglalásánál a miniszter megállapította: „Az ipar bruttó termelése több mint 7 százalékkal nőtt. Legnagyobb iparvállalataink az átlagnál jobban fejlődtek”. A Magyar Optikai Művek néhány szűk esztendő után magára talált, és nemrég elnyerte a „Kiváló vállalat” címet. A nagy múltú, csaknem százesztendős vállalat múlt évi, egymilliárd 145 millió forintos termelési tervét túlteljesítette — egymilliárd 154 millió forintot ért el. Posch Gyula vezérigazgató szerint az eredmények elérésében mindenekelőtt a vállalat tízezres kollektívája játszott nagy szerepet. A sikerben a legnagyobb segítő a szocialista munkaversenymozgalom volt. A múlt évben több mint 6500 dolgozó versenyzett, kiváló minőségi munkával. ★ „Költségvetésünket külgazdasági kapcsolataink gyors bővülése is döntően befolyásolta” — hangsúlyozta beszédében a miniszter. Dr. Varga Edit, a Kőbányai Gyógyszergyár igazgatója nemrég ezt mondotta: „A tőkésországokba irányuló exporton belülnövekedett az Injekcióskészítmények iránti igény”. Elkészítettek egy szervezési tanulmányt, amelyben az egész kollektíva ötletét, szellemi erőforrását igénybe vették. Eredmény: egy év alatt sikerült az injekciótermelést 17 százalékkal emelni és olyan szintet elérni, amelyet korábban a szakértők egyöntetűen lehetetlennek tartottak. Tsirk János csoportvezető — egy az ötezerből — így beszél: „A gyár és mi egyek vagyunk, a siker kölcsönös, együtt osztozunk rajta. Jó fizetésem van, nemrég kaptam a vállalattól lakást, elismerik a munkámat, a munkánkat, — hát akkor miért ne? Hiszen az ember a gyárban tölti életének nagyobbik felét”. Egy csapatot, bármilyen csapatot, a tagjai tesznek naggyá. Azután az együttes fénye visszahullik az emberekre. És ha a körforgást nem szakítják meg, a jó hír tartós lesz, patinás márkává válik a termék, nagy iskolává az ott végzett munka. Suha Andor !