Hétfői Hírek, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-23 / 25. szám
Elosztották a járművek gyártását Ikarus: autóbusz IFA: teherautó Három nagy jelentőségű megállapodást írtak alá az NDK-beli és a magyar járműipar gyárai, s az illetékes külkereskedelmi vállalatok. A szerződések lényege, hogy a két ország egy-egy termék gyártására összpontosítsa erejét. Így több pénzt, energiát fordíthat a fejlesztésre, a kutatásra. Nagy sorozatokat gazdaságosan tud gyártani, s az adott járművel ellátja a másik szerződő országot is. A mostani NDK—magyar megállapodások szerint az IFA-gyár szakosodik, a W 50 típusú — Magyarországon is használatos — teherautók gyártására, s hazánkat is ellátja az 5—6 tonnás járművekkel. Az öt évre szóló szerződés értelmében 1975—76-ban évente 5—5 ezer, a következő három évben évente öt és fél ezer IFA-teherautót szállítanak. Az ilyen megegyezéseknél gondosan ügyelnek arra, hogy az egyik ország gazdaságában se okozzon problémát, hogy valamilyen berendezést csak a másik ország gyárt Ezért a teherautó-megállapodás értelmében megerősítik az IFA magyarországi vevőszolgálatát, szervizlehetőségeit, s az IFA-gyár szavatolja a folyamatos alkatrészellátást. A magyar felhasználók gyakorlati tapasztalatai alapján javaslatokat tesznek a típus korszerűsítésére, továbbfejlesztésre, s az IFA ezeket a tervezésnél figyelembe veszi Az NDK-gyár egyébként is vállalta, hogy folyamatosan emeli a jármű műszaki színvonalát. Az NDK-teherautó-szállítás ellentétele: az autóbuszok gyártását az Ikarus ra bízták, amely a következő ötéves időszakban a közismert 200-as típuscsalád különböző változataiból 8 ezer darab autóbuszt szállít az NDK-nak. A két ország járműipari együttműködésének harmadik megállapodása régi gondot old meg: mint már említettük, megkezdődik a közepes méretű — főként munkásszállításra alkalmas — autóbuszok, az Ikarus 211-esek közös sorozatgyártása. A motort, a futóműveket, az egész gépészeti berendezést az IFA- gyár szállítja. Az autóbuszt, magyar karosszériával az Ikarus székesfehérvári gyárában építik meg. Az NDK az alkatrészek szállítását — amelyekért kész autóbuszokat kap — megkezdte. A hazai szükséglet kielégítésére az AUTOKER már megrendelt háromezer munkásszállító autóbuszt. A közös gépjármű sorozatgyártása Székesfehérvárott a IV. negyedévben kezdődik meg. F. A. csivafóra is.VXIQt C jéle*5 sio!gátat: 186-210 Alapozzák a BAH-csomópontot Jó ütemben folyik az alapozás a Budaörsi út—Alkotás utca—Hegyalja út kereszteződésénél létesülő csomópontnál. A 274 méter hosszú, 9 méter széles, kifli alakú felüljáró pillérjeinek alapjai közül néhány már elkészült. A szanálás is nagyobb részt befejeződött, már csak az Alkotás utca és Budaörsi út mentén bontanak épületeket. A tervek szerint a Hegyaljai utat hétszer-kétsávosra, az Alkotás utcát hétszer-háromsávosra szélesítik ki. A csomópontnál 2 ezer méter csatornát, 1200 méter vízvezetéket és 1 kilométer gázcsövet kell majd kicserélni. Tuskó lesz Kántor a képernyőn Óbuda. Éjszaka. A sötétséget reflektorok éles fénye töri át. Hangos nyüzsgés a Bécsi útról nyíló kis sikátorban. Filmet forgatnak. Nemere László rendező: „Kérem a szereplőket! Csendet! Felvétel indul!” és Bornyi Gyula operatőr forgatni kezd. A fáktól takart kőkerítésen német juhászkutya ugrik át. „Keresd! Szimat! Ez az, tovább! Keresd!” — súgja neki — rendőr-őrmesteri egyenruhában — Madaras József. S Tuskó, orrát a földre szegezve követi a nyomot. Egy gyilkosét... Tuskó, a film fő- és címszereplője „civilben” a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozókutyája. Ő alakítja a híres Kántor szerepét a Magyar Televízió új, ötrészes filmsorozatában. A forgatás a héten kezdődött. A jelenet, amelyet „A külvárosi őrszoba” című első epizódban láthatnak majd a nézők, jól sikerült. Tuskó miatt egyébként még egyetlen felvételt sem kellett megismételni — mondják a filmesek. A négylábú „filmsztárt” minden alkalommal a nyomozókutyák munkatelepének vezetője, Kovács István — aki 29 éve foglalkozik kutyákkal és Kántort születésétől ismerte — valamint a gazdi, az öt hathetes kora óta nevelő és tanító Miszlai Ferenc törzsőrmester kíséri el a felvételre. Legtöbbször vele jön két másik kutya is: Néró és Satyi. — Amikor megkaptuk a „Kántor nyomoz” és „Kántor a nagyvárosban” című regényekből készült forgatókönyvet, három kutyát választottunk ki a főszerepre: Nérót, Satyit és Tüsköt — mondja Kovács István. — Mindhárom kutya esélyes volt Kántor szerepére, mert hasonlítanak rá: sötét, ordas színű német juhászkutyák. Az előzetes próbák alatt kiderült, hogy a Kántor gazdiját, Csupatit alakító Madaras Józsefet leginkább Tuskó kedvelte meg. A kutya „egyénisége” is a legjobban hasonlít a legendás hírű Kántoréhoz. Nemere Lászlóval együtt ezért választották őt a Címszerepre. Néró és Satyi tartalékban maradt. Ők is betanulják a jeleneteket és ott vannak a helyszíneken, a kocsiban várakoznak. „Fellépésükre” csak akkor kerülne sor, ha Tuskó megsérülne, megbetegedne. Tuskó, ötéves, 65 centiméter magas és 35 kiló. Apja, Brix hétesztendős, ma is „aktív” nyomozókutya. Tuskó négy testvérével együtt a Budapesti Rendőrfőkapitányság telepén született és nevelkedett. Kétéves volt, amikor első ízben részt vett nyomozásban. Azóta már nyolcvan „bevetése” volt és 25 esetben segítette eredményesen a rendőrséget bűncselekmények tetteseinek kézrekerítésében. A filmezésre naponta készül. A forgatás előtt minden jelenetet végigpróbálnak. Tuskó megtanult kolbászt kilopni a szatyorból, táskát kiragadni sétáló nő kezéből és „filmszerűen” örülni. Ha Madaras azt mondja: „Tisztelegj! Szabad örülni!” — a színész nyakába ugrik. — Tuskó egyébként csak „másodállásban” dolgozik a filmeseknél: „hivatali” munkája alól nem kap felmentést — folytatja Kovács István — most is négy órát edz naponta: szimat-, ügyességi, fegyelmezési és őrzővédő gyakorlatok, tűzhözvízhez szoktatás, kerítésugrás, ki- és bemászás az ablakon. A tréninget ugyanis el kell végeznie, munkájából nem eshet ki. Ha a fővárosban valamilyen nyomozókutyát igénylő rendőri feladat akad, Tuskó, társaival együtt, visszatér eredeti hivatásához. Kicsit fáradt is a kettős terheléstől, a szervem látszik. Tuskó mindennap délután fél négykor étkezik. Ilyenkor vissza kell vinni a telepre. Mostanában több vizet iszik, meleg van a reflektorok fényében. Ha vidéken forgatnak majd, a gazdi Tuskó edényét is magával viszi, mert a kutya csak abból hajlandó enni. Ételt csak a gazditól, Miszlaitól fogad el. Simogatni is csak neki szabad. A felvételek szünetében kikapcsolódásként Tuskó sétál, vagy megpihen a kamera közelében. Körülötte emberek szaladgálnak, reflektorok gyulladnak ki, kábeleket húzogatnak, vezényszavak hangzanak. Ő azonban mozdulatlanul fekszik és nem téveszti szem elől a gazdit. Közben minden iránt érdeklődik, mindenre figyel. Ha meghallja a rendező hangját: „Felvétel indul!” — már hegyezi a fülét. Beleszokott a filmezésbe... ★ Madaras rácsatolja a nyomozóhámot: „Kántort” szólítják a kamera elé. Miszlai törzsőrmester végigmegy a terepen, ő hagy nyomot kutyájának. Madaras József pedig Tuskó fülébe súgja a titkos jelszót, amely a filmben nem hallható: „Keresd a gazdit!” Tuskó felélénkül. Szimatot vesz, indul. S már nem érdekli a reflektor, a kamera, a csapó, a kábelrengeteg. Sok száz lábnyom közül kiválasztja az igazit. Orrát a földre szegezi. Szeme csillog. Izmos teste megfeszül. Dolgozik. Nyomon van... Sebes Erzsébet Jelenet a filmből: Csupad (Madaras József) és Kántor (Tuskó). (Fotó: Kiss Júlia) JÓZSEFVÁROS: Új óvodák A Józsefváros azon — kevés — kerületek közé tartozik, ahol nincs elutasított óvodai kérelem. Most a Tolnai Lajos utcában vár átadásra egy új óvoda, s a várható népszaporulatot figyelembe véve, már a következő kettő tervei is készen vannak. A tanács mindezt nem győzné önerőből, de a vállalatok ebben az ötéves tervben 26 millóval járulnak hozzá a kerületi gyermekintézmények építéséhez. A most elkészülő óvoda, amelyet a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat épített, 150 gyereknek teremt kényelmes napközi otthont, s az egyik legsűrűbben lakott területen csökkenti a gyermekintézmények zsúfoltságát. V MEGKÖNNYÍTI A KISMAMÁK MUNKÁJÁT A HŐFOKSZABÁLYOZÓS BÉBIÉTEL-MELEGÍTŐ Valamennyi, kereskedelemben forgalomban levő cumisüveghez használható. Kapható az illatszerboltokban, a szaküzletekben és az áruházakban. Somogyban a szeszélyes időjárás ellenére is sok helyütt beérett a gabona. Rendhagyó év van: nem a gyorsabban melegedő homokos vidékeken, hanem a kötött talajú Zselicségben, a simonfai Zselic völgye Tsz határában kezdhették az aratást. Képünkön: négy SZK—4 kombájn vágja az őszi árpát. (MTI, Bajkor J. felv.) Péter-Pál előtt Odafenn, Szabolcs-Szatmárban, ahol öt éve a nagy árvíz hárommilliárd forintot, tavaly a „kis” belvíz egymilliárd forintot mosott el a mezőgazdaság vagyonából, az ország zsebéből, most harsogóan szép a határ és az őszi árpa, lassan-lassan a búza szőkesége is vetekszik a Szamoséval. • Somogy megyében, ahol tavaly ősszel térdig sárban küszködött ember és gép, most, Péter-Pál előtt egy héttel, megkezdték az őszi árpa aratását. Jó hírt hozott Bács megyéből, Csongrád és Békés megyéből is az idei koranyár. Mindenütt felkészülve várják, hogy a gabonatáblákra mehessenek, levágni a gazdagnak ígérkező idei termést, a legkisebb veszteséggel betakarítani az ország kenyerét Pedig idén sem ígérkezik könnyűnek az aratás! Medárd hetek óta bosszantja az embereket. A városi lakos lesi a felhőket kora reggel, hogyan öltözzék, hányszor fog ma elázni? Egyik szemét, — „lelki szemét” — azért a vidékre, a határra veti: vajon menynyi kárt okoz a szeszélyes időjárás? Vajon kell-e idén ismét munkával segíteni a parasztságnak, az országnak? Szolnokon két napig ítéletidő tombolt, diónyi jégeső hullott, a második napon pedig egy óra alatt száz milliméter csapadék zúdult a földre. A párt- és állami szervek, a tűzoltóság, a katonaság, az emberek mentették a menthetőt, embert, házat. A gabona megdőlt, azon már csak a kétszeresháromszoros erőfeszítés segít: ha ötszörös erővel is, az emberi szorgalom megmenti azt. De nem mindegy, milyen áron! Heves megyében tetemes kárt okozott a jég a szőlőben és gyümölcsösben. Kisebb károkról az utóbbi napokban sok helyről érkezett jelentés. Bizony, az időjárás még mindig bizonytalan tényező a mezőgazdaságban. De kíméletlenségével, kiszámíthatatlanságával szemben áll a szocialista mezőgazdaság szervezettsége, az itt is meghonosodott tudomány, a technika, a gépesítés, a kemizálás, de legfőképp az emberi szorgalom, hozzáértés, a munkaszeretet. „Másfél évtizeddel ezelőtt ugyanitt még arról beszéltünk” — mondotta Kádár János, a dunaújvárosi választási nagygyűlésen —, hogy sikeresen folyik a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az aratási munka negyvenhárom százalékát gépesítettük és hogy a várható búzatermés országos átlagban holdanként kilenc, azaz hektáronként tizenöt mázsa lesz. És mi a helyzet ma? A mezőgazdaság szocialista átszervezését szocialista módon végrehajtottuk...” „...Az aratás gépesítése most csaknem százszázalékos. Búzából tavaly országos átlagban több mint harminc mázsa volt a hektáronkénti termés.” Az idei termés minden eddigi természetszeszély ellenére is jónak ígérkezik. Most a legdöntőbb tényező: az idő. Ha az ember állja a harcot, a nagy versenyben ismét győzünk és még nagyobb darab, ízletesebb kenyér kerül asztalunkra. Suha Andor