Hétfői Hírek, 1975. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-23 / 25. szám

JÓZSEFVÁROS: Új óvodák Elosztották a járművek gyártását Ikarus: autóbusz IFA: teherautó Alapozzak aBAH-csomópontot Három nagy jelentőségű megállapodást írtak alá az NDK-bcIi és a magyar jár­műipar gyárai, s az illetékes külkereskedelmi vállalatok. A szerződések lényege, hogy a két ország egy-egy termék gyártására összpontosítsa ere­jét. Így több pénzt, energiát fordíthat a fejlesztésre, a ku­tatásra. Nagy sorozatokat gazdaságosan tud gyártani, s az adott járművel ellátja a másik szerződő országot is. A mostani NDK—magyar megállapodások szerint az IFA-gyár szakosodik, a W 50 típusú — Magyarországon is használatos — teherautók gyártására, s hazánkat is ellátja az 5—6 tonnás járművek­kel. Az öt évre szóló szerződés értelmében 1975—76-ban évente 5—5 ezer, a követ­kező három évben évente öt és fél ezer IFA-teherautót szállítanak. Az ilyen megegyezések­nél gondosan ügyelnek arra, hogy az egyik ország gaz­daságában se okozzon prob­lémát, hogy valamilyen be­rendezést csak a másik or­szág gyárt Ezért a teher­autó-megállapodás értelmé­ben megerősítik az IFA magyarországi vevőszolgá­latát, szervizlehetőségeit, s az IFA-gyár szavatolja a folyamatos alkatrész­­ellátást. A magyar felhasználók gya­korlati tapasztalatai alap­ján javaslatokat tesznek a típus korszerűsítésére, to­vábbfejlesztésre, s az IFA ezeket a tervezésnél figye­lembe veszt Az NDK-gyár egyébként is vállalta, hogy folyamatosan emeli a jármű műszaki színvonalát. Az NDK-taherautó-szállí­­tás ellentétele: az autóbu­szok gyártását az Ikarus-ra bízták, amely a következő ötéves időszakban a közismert 200-as tí­puscsalád különböző vál­tozataiból 8 ezer darab autóbuszt szállít az NDK-nak. A két ország járműipari együttműködésének harma­dik megállapodása régi gondot old meg: mint már említettük, megkezdődik a közepes méretű — főként munkásszállításra alkalmas — autóbuszok, az Ikarus 211-esek közös sorozat­­gyártása. A motort, a fu­tóműveket, az egész gépé­szeti berendezést az IFA- gyár szállítja. Az autóbuszt, magyar karosszériával az Ikarus székesfehérvári gyá­rában építik meg. Az NDK az alkatrészek cfivafóru-i %.ŰXÍQtCjé ¥e*5sio!gátat: 186-210 szállítását — amelyekért kész autóbuszokat kap — megkezdte. A hazai szükséglet kielé­gítésére az AUTÖKER már megrendelt három­ezer munkásszállitó au­tóbuszt. A közös gépjármű sorozat­­gyártása Székesfehérvárott a IV. negyedévben kezdődik meg. F. A. Óbuda. Éjszaka. A sötét­séget reflektorok éles fénye töri át. Hangos nyüzsgés a Bécsi útról nyíló kis siká­torban. Filmet forgatnak. Nemere László rendező: „Kérem a szereplőket! Csendet! Felvétel indul!” és Bornyi Gyula operatőr for­gatni kezd. A fáktól takart kőkeríté­sen német juhászkutya ug­rik át, „Keresd! Szimat! Ez az, tovább! Keresd!” — súg­ja neki — rendőr-őrmes­teri egyenruhában — Mada­ras József. S Tuskó, orrát a földre szegezve követi a nyo­mot. Egy gyilkosét... Tuskó, a film fő- és címszereplője „civilben” a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyo­mozókutyája. Ö alakítja a híres Kántor szerepét a Magyar Televízió új, ötré­Jó ütemben folyik az ala­pozás a Budaörsi út—Alko­tás utca—Hegyalja út ke­reszteződésénél létesülő cso­mópontnál. A 274 méter hosszú, 9 méter széles, kif­li alakú felüljáró pillérjei­nek alapjai közül néhány már elkészült. A szanálás is nagyobb részt befejeződött, már csak az Alkotás utca és Budaörsi út mentén bon­tanak épületeket. A tervek szerint a Hegyaljai utat hétszer-kétsávosra, az Alko­tás utcát hétszer-háromsá­vosra szélesítik ki. A cso­mópontnál 2 ezer méter csatornát, 1200 méter vízve­zetéket és 1 kilométer gáz­csövet kell majd kicserélni. — Amikor megkaptuk a „Kántor nyomoz” és „Kán­tor a nagyvárosban” című regényekből készült for­gatókönyvet, három ku­tyát választottunk ki a fő­szerepre: Nérót, Satyit és Tüsköt — mondja Kovács István. — Mindhárom kutya esélyes volt Kántor szere­pére, mert hasonlítanak rá: sötét, ordas színű német ju­hászkutyák. Az előzetes próbák alatt kiderült, hogy a Kántor gazdiját, Csupatit alakító Madaras Józsefet leginkább Tuskó kedvelte meg. A kutya „egyénisége” is a legjobban hasonlít a legendás hírű Kántoréhoz. Nemere Lászlóval együtt ezért választottuk őt a Cím­szerepre. Néró és Satyi tartalékban maradt. Ók is betanulják a A Józsefváros azon — kevés — kerületek közé tartozik, ahol nincs elutasí­tott óvodai kérelem. Most a Tolnai Lajos utcában vár átadásra egy új óvoda, s a várható népszaporulatot fi­gyelembe véve, már a kö­vetkező kettő tervei is ké­szen vannak. A tanács mind­ezt nem győzné önerőből, de a vállalatok ebben az öt­éves tervben 26 miilóval já­rulnak hozzá . a kerületi gyermekintézmények építé­séhez. A most elkészülő óvoda, amelyet a 21. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat épített, 150 gyereknek teremt ké­nyelmes napközi otthont, s az egyik legsűrűbben la­kott területen csökkenti a gyermekintézmények zsú­foltságát. den jelenetet végigpró­bálnak. Tuskó megtanult kolbászt kilopni a szatyor­ból, táskát kiragadni sétá­ló nő kezéből és „filmsze­rűen” örülni. Ha Madaras azt mondja: „Tisztelegj! Szabad örülni!” — a színész nyakába ugrik. — Tuskó egyébként csak „másodállásban” dolgozik a filmeseknél: „hivatali” mun­kája alól nem kap felmen­tést — folytatja Kovács István — most is négy órát edz naponta: szimat-, ügyes­ségi, fegyelmezési és őrző­védő gyakorlatok, tűzhöz­­vízhez szoktatás, kerítésug­rás, ki- és bemászás az ablakon. A tréninget ugyanis el kell végeznie, munkájá­ból nem eshet ki. Ha a fő­városban valamilyen nyo­mozókutyát igénylő rendőri feladat akad, Tuskó, társaival együtt, visszatér eredeti hi­vatásához. Kicsit fáradt is a kettős terheléstől, a szer mein látszik. Tuskó mindennap délután félnégykor étkezik. Ilyenkor vissza kell vinni a telepre. Mostanában több vizet iszik: meleg van a reflektorok fé­nyében. Ha vidéken forgat­nak majd, a gazdi Tuskó edényét is magával viszi, mert a kutya csak abból hajlandó enni. Ételt csak a gazditól, Miszlaitól fogad el. Simogatni is csak neki sza­bad. A felvételek szüneté­ben kikapcsolódásként Tus­kó sétál, vagy megpihen a kamera közelében. Körülöt­te emberek szaladgálnak, reflektorok gyulladnak ki, kábeleket húzogatnak, ve­zényszavak hangzanak. ö azonban mozdulatlanul fek­szik és — nem téveszti szem elől a gazdit. Közben minden iránt érdeklődik, mindenre figyel. Ha meghallja a ren­dező hangját: „Felvétel in­dul!” — már hegyezi a fü­lét. Beleszokott a filmezés­be... ★ Madaras rácsatolja a nyo­mozóhámot: „Kántort” szó­lítják a kamera elé. Misz­­lai törzsőrmester végigmegy a terepen, ö hagy nyomot kutyájának. Madaras József pedig Tuskó fülébe súgja a titkos jelszót, amely a film­ben nem hallható: „Keresd a gazdit!” Tuskó felélénkül. Szimatot vesz, indul. S már nem érdekli a reflektor, a kamera, a csapó, a kábel­rengeteg. Sok száz lábnyom közül kiválasztja az igazit. Orrát a földre szegezi. Sze­me csillog. Izmos teste meg­feszül. Dolgozik. Nyomon van... Sebes Erzsébet Jelenet a filmből: Csupatl (Madaras József) és Kántor (Tuskó). (Fotó: Kiss Júlia) szes filmsorozatában. A for­gatás a héten kezdődött. A jelenet, amelyet „A külvá­rosi őrszoba” című első epi­zódban láthatnak majd a nézők, jól sikerült. Tuskó miatt egyébként még egyet­len felvételt sem kellett megismételni — mondják a filmesek. A négylábú „filmsztárt” minden alkalommal a nyo­mozókutyák munkatelepének vezetője, Kovács István — aki 29 éve foglalkozik ku­tyákkal és Kántort születé­sétől ismerte — valamint a gazdi, az öt hathetes kora óta nevelő és tanító Miszlai Ferenc törzsőrmester kíséri el a felvételre. Legtöbbször vele jön két másik kutya is: Néró és Satyi, jeleneteket és ott vannak a helyszíneken, a kocsiban vá­rakoznak. „Fellépésükre” csak akkor kerülne sor, ha Tuskó megsérülne, megbe­tegedne. Tuskó, ötéves, 65 centiméter magas és 35 kifó. Apja, Brix hétesztendős, ma is „aktív” nyomozókutya. Tuskó négy testvérével együtt a Budapesti Rendőr­főkapitányság telepén szüle­tett és nevelkedett. Két­éves volt, amikor első ízben részt vett nyomozásban. Azóta már nyolcvan „be­vetése”- volt és 25 esetben segítette eredményesen a rendőrséget bűncselekmé­nyek tetteseinek kézreke­­rítésében. A filmezésre naponta ké­szül. A forgatás előtt min-Tuskó lesz Kántor a képernyőn Somogybán a szeszélyes Időjárás ellenére Is sok helyütt be­érett a gabona. Rendhagyó év van: nem a gyorsabban mele­gedő homokos vidékeken, hanem a kötött talajú Zselicség­­ben, a simonfai Zselic völgye Tsz határában kezdhették az aratást. Képünkön: négy SZK—4 kombájn vágja az őszi árpát. (MTI, Bajkor J. felv.) Péter-Pál előtt Odafenn, Szabolcs-Szat­­márban, ahol öt éve a nagy árvíz hárommilliárd forintot, tavaly a „kis” bel­víz egymilliárd forintot mo­sott el a mezőgazdaság va­gyonából, az ország zsebé­ből, most harsogóan szép a határ és az őszi árpa, las­­san-lassan a búza szőkesége is vetekszik a Szamoséval. • Somogy megyében, ahol tavaly ősszel térdig sárban küszködött ember és gép, most, Péter-Pál előtt egy héttel, megkezdték az őszi árpa aratását. Jó hírt ho­zott Bács megyéből, Csong­­rád és Békés megyéből is az idei koranyár. Minde­nütt felkészülve várják, hogy a gabonatáblákra me­hessenek, levágni a gaz­dagnak ígérkező idei ter­mést, a legkisebb veszte­séggel betakarítani az or­szág kenyerét Pedig idén sem Ígérkezik könnyűnek az aratás! Me­­dárd hetek óta bosszantja az embereket. A városi la­kos lesi a felhőket kora reggel: hogyan öltözzék, hányszor fog ma elázni? Egyik szemét, — „lelki szemét” — azért a vidékre, a határra veti: vajon meny­nyi kárt okoz a szeszélyes időjárás? Vajon kell-e idén ismét munkával segíteni a parasztságnak, az ország­nak? Szolnokon két napig ítéletidő tombolt, diónyi jég­eső hullott, a második na­pon pedig egy óra alatt száz milliméter csapadék zúdult a földre. A párt- és állami szervek, a tűzoltóság, a ka­tonaság, az emberek men­tették a menthetőt: embert, házat. A gabona megdőlt, azon már csak a kétszeres­­háromszoros erőfeszítés se­gít: ha ötszörös erővel is, az emberi szorgalom meg­menti azt. De nem mindegy, milyen áron! Heves megyé­ben tetemes kárt okozott a jég a szőlőben és gyümöl­csösben. Kisebb károkról az utóbbi napokban sok hely­ről érkezett jelentés. Bizony, az időjárás még mindig bizonytalan ténye­ző a mezőgazdaságban. De kíméletlenségével, kiszámít­hatatlanságával szemben áll a szocialista mezőgazdaság szervezettsége, az itt is meg­honosodott tudomány, a technika, a gépesítés, a kemizálás, de legfőképp az emberi szorgalom, hozzá­értés, a munkaszeretet. „Másfél évtizeddel ez* előtt ugyanitt még arról be­széltünk” — mondotta Ká­dár János, a dunaújvárosi választási nagygyűlésen —, hogy sikeresen folyik a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése, az aratási mun­ka negyvenhárom százalé­kát gépesítettük és hogy a várható búzatermés orszá­gos átlagban holdanként kilenc, azaz hektáronként tizenöt mázsa lesz. És mi a helyzet ma? A mező­­gazdaság szocialista átszer­vezését szocialista módon végrehajtottuk...” „...Az aratás gépesítése most csaknem százszázalékos. Búzából tavaly országos át­lagban több mint harminc mázsa volt a hektáronkénti termés.” Az Idei termés minden eddigi természetszeszély el­lenére is jónak ígérkezik. Most a legdöntőbb ténye­ző: az idő. Ha az ember állja a harcot, a nagy ver­senyben ismét győzünk és még nagyobb darab, ízle­­tesebb kenyér kerül aszta­lunkra. Suha Andor MEGKÖNNYÍTI A KISMAMÁK MUNKÁJÁT A HŐFOKSZABÁLYOZÓS BÉBIÉTEL-MELEGÍTŐ Valamennyi, kereskedelemben forgalomban levő cumisűveghez használható. Kapható az illatszerboltokban, a szakűzi etekben és az áruházakban. V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék