Hétfői Hírek, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-07 / 27. szám

Rekonstrukció, első eredmény: E legenda áru itthon, export 80 országba Tovább növeli választékát a textil- és ruházati ipar A textil- és a ruházati ipar választéka egyre jobban lé­pést tart a divattal. A fej­lődés egyenes összefüggésben van a negyedik ötéves terv­ben előirányzott könnyűipari rekonstrukcióval. Erről tá­jékoztatták a HH-t a Köny­­nyűipari Minisztériumban. . . 1971-ben 20 milliárd volt a ruházati-, a konfekció-, a cipő- és a textilipar állóesz­közeinek , épületeinek, gép­parkjának, munkaeszközei­nek értéke. A rekonstruk­ciós program keretében 14 milliárdot fordítottunk új termelőberendezésekre, s ezzel az egész ipar termelő­­eszközeinek értéke — az elavult gépek kiselej­­­­tezése után­ — 30 mil­­milliárdra nőtt. A termelési érték 1971 óta 43 százalékkal növekedett, noha a munkáslétszám nem változott; a többletet tehát a termelékenység növekedése hozta — mondotta dr. Szabó Imre, minisztériumi főosz­tályvezető. — Ma már annyi textíliát, ruhát, cipőt tudunk gyárta­ni, hogy a hazai szükségletet is ellátjuk, s 80 országba exportálunk. A kivitelből szerzett valutát külföldi alapanyag- és kész­áru behozatalára használjuk fel. — A könnyűipari rekonst­rukciók eredményeként lé­pést tudunk tartani a világ divatáramlataival. Például a tavaly kezdett „farmerprog­­ramhoz igen rövid idő alatt bevezettük a korszerű „alap­anyag gyártását, s így száz különböző típusú farmeröl­tönyt, nadrágot, zekét, blé­zert, színjátszó anyagból ké­szült farmert — összesen 2 millió darabot — tudtunk át­adni a belkereskedelemnek. Ezek a cikkek „napra­készen” divatosak. Jelenleg már far­mercipőt és táskát is gyár­tunk hozzájuk. Már annak is három éve, hogy Székesfehérvár alapí­tásának ezeréves évforduló­ját ünnepeltük. Akkor het­venötezer lakosa volt, ma kilencvenezernél tart. Város, amelyet már I. Ist­ván korában kőfal övez, vá­ros, amelyben több mint öt­száz évig koronázták a ma­gyar uralkodókat, város, amelynek szépségéhez hoz­záadta zsenijét: Ybl Miklós, Pollack Mihály és számos külföldi építész, szobrász. Város, amelynek dinamikus fejlődését a ma élők alig tudják számontartani. — Ami a bébiruhaprog­­ramunkat illeti, külön meg­bízásokat adtunk vállala­tainknak frottír csecsemőru­hák tervezésére és gyártásá­ra; az olcsó és korszerű cse­csemőruhák programját or­vosokkal és gondozónőkkel is egyeztettük. A bébitipegő hosszú évekig, s szinte ha­gyományosan kisipari ter­mék és­­ hiánycikk volt. Most a nagyipar is gyártja, megfelelő minőségben és ár­ban. A szieszta-gyermekcipők sikere után a felnőtt cipők­nél is áttérünk a betétes gyártásra. — A keresletet figyelem­be véve, a hagyományos flanelt, barhent férfiingeket és női ruházati cikkeket is gyártjuk, s ügyelünk arra is, hogy ne dráguljanak. Új programunk, a kártolt szövetből készült ruházati cikkek — szoknyák, kabátok, férfiöltönyök, flanell, kaska és kockás öltözetek — kíná­latának növelése. Külföldön ugyanis igen divatossá vál­tak az ilyen holmik. A di­vatirányok felismerésére és előrejelzésére Divat Intéze­tünk mellett 60 tagú művé­szeti kollégiumot alakítot­tunk, amely szorosan együtt­működik az ifjúsági divatbi­zottsággal.­­ Mindent egybevetve, a könnyűipari rekonstrukció megnövelte, rugalmasabbá és gyorsabbá tette ruházati iparunk termelését, de — még nem tekinthető befeje­zettnek. A kormány ugyanis a 14 milliárdos támogatást csak első szakasznak te­kintette. Így a jövőben is nagy lehe­tőségünk lesz a választék to­vábbi bővítésére — mondot­ta végül dr. Szabó Imre fő­osztályvezető. Kocsis Éva . A főváros után a legtöbb háborús kárt szenvedett vá­ros Fehérvár volt. A szemé­lyi és teherpályaudvart tönkrebombázták, elpusztul­tak vagy súlyosan megron­gálódtak üzemei, középisko­láinak java része összeom­lott, lakóépületeinek negy­ven százaléka — 5712 lakás — romba dőlt. A lángok mar­talékává vált a Vörösmarty Színház és sok iskola. La­kossága a pusztulás követ­keztében 6400 lélekkel csök­kent. Az újjáépítés és az újat­építés harminc évében ti­zenötezer lakás épült itt. Székesfehérvár a teljes össz­komfort felé tart; néhány kültelki lakás kivételével minden házban ég a vil­lany, 66 százaléka fürdőszo­bával rendelkezik és 78 szá­zalékában benn van a gáz. ★ Bodnár L­ászlóné városi párttitkár és Kalmár Dezső tanácselnök szerint a gyors ütemű fejlődés eredménye­ként Székesfehérváron har­minckilencezer ember kere­si kenyerét az iparban. A Videoton első rádiókészülé­két 1955-ben bocsátotta ki, három év múlva már több mint kétszázhúszezer díjra­­bot dobott a piacra. 1959- ben készült el az első televí­ziós széria, s jelenleg éven­ként kétszáztizenötezer ké­szüléket gyártanak. A cég természetesen külföldre is, a szélrózsa minden irányába szállít. Már kialakultak a nemzetközi hagyományos piacai is. És amire a leg­büszkébbek, a Videoton a számítástechnika hazai bázi­sa lett. A járműprogramban a fehérvári Ikarus-gyáregy­­ség sokat segít a pesti anya­­vállalatnak, az országnak. A Könnyűfémműben ma pon­tosan négyszer annyit ter­melnek,, mint 1962-ben, az ünnepélyes avatás esztende­jében. A város fejlett mezőgaz­daságát szintén az iparral . Kicsit odébb, Móron, a szőlőhegyek lábánál, az Ezer­jó utcában Friedmann bácsi emlékét keressük, aki a borkóstolóban kékfestő köté­nyében nagy pedantériával szolgálta ki a vendégeket. S aki a lopótökből egy méter­ről spriccelte a bort a poha­rakba, és arra volt nagyon büszke, hogy Vorosilov mar­­sallal koccintás közben oro­szul beszélt. Friedmann bá­csi nincs, nyugdíjba vonult és a borkóstoló múzeum lett. A múzeum természetesen nem múzeum, de a borok jók. Az öreg helyett kedves fiatal házaspár ügyködik a külföldiek körül, ahogy né­zem, belejönnek majd. Egyetlenegy téma, ame­lyen egy kissé elmélázott az újságíró. Nem új dolog ez, nem is egyértelmű, de a gaz­dagság láttán most jobban feltűnt. Hazánk legrégibb és legpatinásabb városát isko­lavárosnak is nevezhetnénk ugyan, mert ötvennyolc ok­tatási intézményében hu­szonháromezer diák tanul , felsőfokú intézménye mind­össze kettő van, a Földmé­rési Technikum és a Kandó Kálmán Villamosipari Mű­szaki Főiskola számítástech­nikai tagozata... Talán a város jövője — amelyet jól alapozott meg az elmúlt szorgalmas har­minc év — majd ebben is változást hoz. Suha Andor 500 ÉVIG KORONÁZOTT D­inamikus város ★ Varkocs György, a fehérvári vár hős védője, aki az 1543. évi ostrom alatt hősi halált halt METRÓ Újabb motorosok Noha csak 1976. november 7-én adják át az észak-déli metróvonalat, a metró már most megkezdte a jövendő motorvezetők képzését. Az első 16 főnyi csoport most kezdte meg három hónapi elméleti tanulás után a gya­korlati ismeretek elsajátítá­sát. Az elméleti órákon fő­leg a műszaki­­tudnivalókkal ismerkedtek, a mostani gya­korlat a forgalmi utasítások témakörébe tartozik. Az új metrószakasz beindulásáig 70—80 motorvezetőre és 50 segédmotorvezetőre lesz szükség. A közeli napokban két újabb — 76—25 főnyi csoport kezdi a tanulást. C­sarnok­nyitány Csütörtökön nyit az ország legnagyobb és legkorszerűbb bevásárlóközpontja, amelyet a Batthyány téri csarnok át­alakításával hoztak létre csaknem 80 millió forintért. A csarnok megőrizte ipar­­történeti érdekességét, kül­alakját, belsejében viszont a legkorszerűbb áruház ta­lálható. Az árumozgatást pél­dául konténerek és rakodó­lapok segítségével oldották meg a több mint négy és fél ezer négyzetméter alapterü­letű üzletben. Az induló áru­készlet a nagy KÖZÉRT-üz­­letben 30 millió forint érté­kű, légkondicionálás és klí­maberendezés is van, a fo­gyó készletek utánpótlásáról vezérlőberendezés gondosko­dik. A gépeknek 250 eladó segít a kiszolgálásban. Bölények, farkasok, hiúzok K­ülönlegessé­gek a Bükk hegységben Eltüntetik a „bányasebhelyeket" • Tervek és előkészületek Mint azt a lapok már hírül adták: a Hortobágy és a Kis­kunság után — 1976. január 1-től — a Bükkben lesz az ország harmadik nemzeti parkja. A tervekről, előké­születekről az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal Bor­sod megyei főfelügyelőségén tájékoztattak. — Hazánk hegyvidékei kö­zül a Bükk hegység egyike a legöregebbeknek s egyben a legérintetlenebb is — mondta H. Szabó Béla természetvé­delmi főfelügyelő.­­*­ Itt ta­lálható az ország legnagyobb fennsíkja, amely 800 méter­nél magasabban fekszik, 6 kilométer széles és 20 kilo­méter hosszú. Harminc csú­csa megközelíti, illetve meg­haladja a 900 méteres ma­gasságot. Szurdokvölgyei­ben — Garadna, Szinva, Hór, Szalajka, Upponyi-völgy, cse­répváraljai Felső szoros — néha még júniusban is talál­ható jég- és hófolt. Közel fél­ezer barlang, üreg és ritka földtani képződmény húzódik itt, mindezek alapján a kor­mány már 1971-ben úgy ha­tározott: ki kell terjeszteni a védelmet a Bükkre. A nemzeti park 40 ezer hektárnyi lesz, s e hatalmas területen mindössze egy köz­ség fekszik: Répáshuta. Sok még a tennivaló. Park- és sétaerdőket kell kialakítani, autóparkolókat, esőbeállókat építeni, sok száz padra, sze­méttartóra van szükség. El kell tüntetni az egykori bá­nyák okozta „sebhelyeket”. A jövőben 10 hektárnál na­gyobb területről nem szabad kivágni a fákat, s ott is csak­ úgy, hogy maradjanak öreg, középkorú és fiatal fák is. A nemzeti park területén — né­hány utat kivéve — nem szabad majd gépkocsival „igazoljuk” vissza. Csupán az új malomban kétezer­­nyolcszáz vagon gabonát őrölnek évenként. A péksé­gekben naponként ötszáz­­harminchat mázsa kenyeret sütnek. A hentesek, mészáro­sok száztízezer sertést és ti­zennégyezer marhát vágnak minden évben­ közlekedni, és tilos lesz a kempingezés. Számos látnivalót ígérnek a tervek. A Szalajka völgyé­ben létesítendő rezervátum­ban megtekinthetők majd mindazok a vadállatok, ame­lyek néhány száz évvel ez­előtt honosak voltak itt. Má­tyás király idejében például a Bükkben még nagy bölény­vadászatokat rendeztek. Ezt a kihalt állatfajt Lengyelor­szágból telepítik ide vissza. Valamikor sok hiúz volt az erdőkben, a rezervátumba a Magas-Tátrából hoznak majd hiúzokat, farkasokat pedig a szovjet, a román és a jugo­szláv erdőkből. Természete­sen megmaradnak a jelengi őzek, szarvasok, mufflonok, vaddisznók, rókák és borzok is. , T. P. Ősanyáink ékszerei Tizenöt ökrös szekér szállította a zsákmányt Hazánkban — a leletek tanúsága szerint — a rézkor óta divat az aranyékszer. Az idők során csak formája, mérete változott. A Nem­zeti Múzeum most készülő régészeti kiállításán bemu­tatják a múzeum ritka aranygyűjteményének leg­ékesebb darabjait, számos új szerzeményt is. Szinte mind­egyik tárgy kuriózum. Mint az MTI tudósítása közli: először kerülnek kö­zönség elé a plasztikus díszű kelta nyakperecek. Arany­láncok, gyűrűk és fülbeva­lók a római lakosság divat­ját ismertetik meg velünk. A népvándorlás korának „barbár” pompáját a hun uralom időszakától kísérhe­tik figyelemmel a látogatók. Megtekinthetik a híres sze­gedi—nagyszéksósi aranylele­tek — hun királyi temetke­zési emlék — legjelentősebb darabját, az aranycsészét is. A hun kori vezető réteg nőinek gazdag ékszereit a legpregnánsabban a bakod­­pusztai sírleletek tárják elénk. Féldrágakövekkel dí­szített aranyláncok, állatfe­­jes arany karkötők a korszak ötvösművészeti alkotásai, amelyek talán Edika szkir király, Attila bizalmasa fe­leségének ékszerei lehettek. Az V. század első felében rejtették földbe azt a párat­lan értékű aranykincset, amelyet a „szilágysomlyói második kincs” néven tart számon a tudomány. Tíz pár aranyfibuláb­ól, három aranyedényből, egy eskühöz használt, nagy méretű aranykarikából és egy ónix díszítésű aranyfibulából áll. A bócsai és a tépei fejedelmi sírokban talált súlyos öve­­zetek, a bócsai sírból előke­rült nyüregez aranyveretet, arany ivókürt, az avar fe­jedelmek gazdagságát bizo­nyítják és alátámasztják azt a krónikából ismert híradást, amely szerint az avar biro­dalom legyőzése után, a VIII. század végén 15 négyökrös szekér szállította a zsák­mányt: aranyat, ezüstöt és selymeket a kifosztott kagáni székhelyről Nagy Károly ud­varába. Óriáskorsó Derékig érő habán korsó, rajta finom fehér máz, s me­seszép, festett minták. Az im­pozáns darab egyike a Nép­­művészeti és Háziipari Válla­lat Fazekas Bemutatótermé­ben kiállított tárgyaknak. A tálak, korsók, kancsók, ital­készletek mind-mind Kapos­vár agyagiparosainak keze alól kerültek ki. A július 4-i megnyitó után már sok érdek­lődő kereste fel a somogyi mesterek kiállítását, ahol a szép darabok meg is vásárol­hatók. A három hónapig tar­tó bemutató sok örömet sze­rezhet a cserépgyűjtők népes táborának. A kiállított tár­gyak értékes, szép díszei a modern otthonoknak is. Sikeres lovasnapok Nagy sikerrel zárultak a XI. hortobágyi nemzetkö­zi lovasnapok. A lovaspá­lyához vezető úton 6 ezer gépjármű fordult meg bal­esetmentesen, a kitelepült kereskedelmi és vendég­látó egységek a három nap alatt 2 millió forint értékű ételt, italt — illetve — ajándéktárgyat forgalmaz­tak. A mátai lovasközpon­tot 36 ezer hazai és külföl­di látogató kereste fel. KOJÍZ­O­S VÁSÁRJÁSI KÖRÜLMÉNYEK Értesítjük fceives vásárlóinkat, . . . t°9V « BUDAPESTI KÖZÉRT VÁLLALAT batthyány lm abc áruháza július 10-én 13 árokét megnyílik! ^•ttnr^ V rtn.* immn irfnmnlnTll % N* Budapest I., Batthyány tér5-6. 2 ÉLELMISZEREK IPARCIKKEK sure AJÁNDÉKOSZTÁLY SZOLGÁLTATÁSOK: előrendelés, külföldre csom­gküldés, házhoz szállítót. SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!

Next