Hétfői Hírek, 1975. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-11 / 32. szám
Jubilál a Déryné Színház Augusztus 19-én este, a dunaújvárosi Bartók Béla Művelődési Házban, Tamási Áron „Boldog nyárfalevél” című színjátékának előadásával kezdi meg jubileumi — huszonötödik — évadját az Állami Déryné Színáz. A helyszín nem véletlen, ugyanitt mutatkozott be 1951. augusztus 20-án az Állami Faluszínház, amely néhány évvel később felvette a Déryné Színház nevet. A jubileumra elkészült a mérleg. Imponáló számok! A társulat 1951 augusztusa óta 47112 előadást tartott, öszszesen 13 millió 270 ezer néző előtt, s közben 19 millió 200 ezer kilométer utat tettek meg szerte az országban. .Vezet: a Tartuffe A Déryné Színház, amely az elmúlt évtizedek alatt maroknyi együttesből 360 tagú intézménnyé nőtt, eleinte csupán vegyes, zenés, verses műsorokkal próbálkozott, de csakhamar áttért az egész estét betöltő színművekre. A 24 évad alatt öszszesen 359 bemutatót tartottak. Magyar szerzők — klasszikusok és maiak — 305 művel szerepelnek a listán. Orosz és szovjet íróktól 54 művet hoztak színre, 69 volt a külföldi klasszikusok és mai nyugati színdarabok száma, s a Déryné Színház mutatta be a legtöbb színdarabot a népi demokratikus országok terméséből, szám szerint 31-et. S büszkék arra, hogy a 359 műből kerek 100 — magyarországi ősbemutató volt. A legtöbbször — 690-szer ■— Moliére vígjátéka, a Tartuffe került színre. A legtöbbet játszott szerző — Jókai Mór, több mint 20 regényének színpadi változatát mutatták be. A magyar klasszikusok között ott találjuk a listán Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor színművei mellett a Bánk bánt és Az ember tragédiáját, korunk magyar szerzőinek névsorából pedig a többi között, Darvas Józsefet, Dobozi Imrét, Németh Lászlót, Illyés Gyulát és Mesterházi Lajost. Shakespeare, Moliére, Schiller, Dosztojevszkij és Csehov éppúgy szerepelt a Déryné Színház műsorán, mint Sophokles és Shaw, Lope de Vega és Arthur Miller, Katajev és Garcia Lorca. A néhány évvel ezelőtt alakult önálló operaegyüttes máig 14 bemutatót tartott, s „operettsikerrel” játszották többek között Donizetti, Mozart és Smetana dalműveit. Színésznevelde Ennyit — röviden — a múltról. A jelen: a Déryné Színház 9 társulata évente 1800 előadást tart, félmillió néző előtt. Rendszeresen játszik budapesti otthonában, a Kulich Gyula téri színpadon is. Repertoárjuk gyermek- és ifjúsági előadásokkal bővült. Déryné utódai nem ekhós szekéren járnak: 12 autóbusz, 15 teherautó és 6 személyautó szállítja a társulatokat és a díszleteket a fellépések színhelyére. Az „isten háta mögötti” falvakat ma már nem keresik fel — ezeken a helyeken nem lehetne igényes előadásokat nyújtani a közönségnek. Inkább a nézőket szállítják színházi autóbuszok azokba a nagyobb helységekbe, ahol megfelelő körülmények között játszhat a társulat. „Hatósugaruk” így nem csökkent — a tévé elterjedése ellenére sem —, sőt, megnövekedett közművelődési feladataikat (ankétok, közönségtalálkozók stb.) is hiánytalanul betöltik. Komoly gond: a színészutánpótlás. A 90 színész közül mindössze 20 végezte el a főiskolát, s a frissen diplomázottakat „elszippantják” a fővárosi és vidéki társulatok. Ezért, tíz évvel ezelőtt, saját színészképző stúdiót indítottak, ahol a legtehetségesebb jelölteket 3—4 év alatt képezik ki hivatásos színművészekké. Az alapító tagok közül ma már csak néhányan aktívak: Czéh Gitta, Szántó Margit, Tapasztó János, valamint Pálfy Ferenc főügyelő, Patai Kató zenei korrepetitor és Balogh Lászlóné művészeti titkár. Plusz 21 Ft Csaknem mindig táblás házak előtt játszanak, s jelenleg 70 ezer bérlettulajdonosuk van szerte az országban. A költségek azonban — az évi 13 premier és rengeteg utazgatás miatt — igen magasak. Az állam ezért évente mintegy 11 milliót, minden jegyhez átlagosan 21 forintot térít a színháznak. Néhány éve gyakran vendégszerepelnek külföldön is. Többször léptek fel már Csehszlovákia, Románia, a Szovjetunió, Jugoszlávia magyarlakta vidékein, az EAN a héten megkezdődtek Kocsis István romániai magyar író „Árva Bethlen Kata” és G. B. Shaw „A szonettek fekete hölgye” című színműveinek próbái. A két egyfelvonásost a színház társulata szeptember 1-én mutatja be a Budavári Palota királypincéjében, Vadász Ilona, illetve Nagy András László rendezésében, Váradi Hédi (képünkön), Ronyecz Mária, Máriáss Melinda és Avar István felléptével. 9 FERENCSIK JÁNOS vezényli az augusztus 12-én kezdődő luzerni (Svájc) zenei fesztivál nyitó hangversenyét, melyen a fesztivál zenekara és kórusa Bartók Táncszvitjét, Beethoven VIII. szimfóniáját és Liszt Koronázási miséjét adja elő. A kéthetes programban több Bartók-mű hangzik el, a Budapesti Kamaraegyüttes, Ránky Dezső és Kocsis Zoltán előadásában, Ken Ichiro Kobajashi vezényletével. A SZOBI NAPOKAT az idén augusztus 18—20. között rendezik meg, gazdag programmal. A Börzsönymúzeumban kiállítás nyílik a szlovák nemzetiségű lakosság életéről, a nemzetiségi művészeti csoportok felvonulást rendeznek a városban és megnyílik a Csehszlovák Képzőművészetet Kedvelők Klubjának tárlata. • MOCSÁR GÁBOR és Szabó György „Gyémántper” címmel tévéjátékot írt, az 1848-as szabadságharc egyik legizgalmasabb epizódjáról, a Zichy-féle gyémántok eltűnéséről. Főszereplők: Csomós Mari, Meszléry Judit, Mensáros László, Tordy Géza és Lukács Sándor. Rendező: Hajdufy Miklós. 19 millió km: 359 bemutató, 47 ezer előadás; 13 millió néző ausztriai Burgenlandban és Bécsben is. S végül, ízelítő a jubileumi évad műsortervéből: Schiller: Stuart Mária, Jókai Mór: Fekete gyémántok, Tersánszky Józsi Jenő: Szidike, Németh László: Erzsébet-nap, Illyés Gyula: Testvérek, Dimov: Elkárhozottak, Oscar Strauss: Varázskeringő című dalműve és Flotow: Márta című vígoperája. A Déryné Színház művészei a kezdeti években helytállásukkal, súlyos utazási viszontagságok vállalásával vívták ki elsősorban az elismerést Ma: példamutató műsorpolitikájukkal, színvonalas előadásokkal, rendezőik és színészeik kiváló teljesítményével. Garai Tamás : FILMFESZTIVÁLOK. Ausztrália nyolc nagyvárosában a hét végén nyílt meg a filmrendezőnők nemzetközi fesztiválja. A bemutatósorozatra meghívást kapott Mészáros Márta „Eltávozott nap” és Elek Judit „Sziget a szárazföldön” című filmje is. A III. nemzetközi filmszemle augusztus 10-én kezdődik az osztrák fővárosban. A programban szerepel többek között Homoki-Nagy István „Pluto és Puck” és „Barna legényke” című filmje. 9 UTAZÁSOK. Gáti István az Operaház magánénekese augusztus 11—29. között a salzburgi ünnepi játékokon szerepel, Verdi „Don Carlos” operájának egyik címszerepében. Sass Sylvia augusztus 15-én ad önálló Mozart-matinét, ugyancsak Salzburgban. — Ella István, orgonaművész a hét elején a finnországi Lahhtiba utazik, ahol az ottani nemzetközi orgonafesztiválon ad koncerteket. » MINERVA DALY guayanai énekesnő, aki saját zenekarával járja a világot, filmszerepet vállalt Barrandowban: énekesnőt alakít „A sztambuli akció” című új cseh filmben. Ez alkalomból közli képét a Film a Divadlo prágai hetilap, s arról is tudósít, hogy Daly korábban manöken- és fotómodell volt Nyugat-Berlinben. 9 SZVJATOSZLAV RICHTER, a világhírű szovjet zongoraművész a minap új oldaláról mutatkozott be: a grúziai Tbilisziben megnyílt 50 tájképét bemutató első kiállítása. KÁROLYI MIHÁLY emlékszobái augusztus közepén ismét megnyílnak a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az ottani állandó kiállítást — melyet egy évvel ezelőtt az épület födémcseréje miatt kellett bezárni — átrendezték és új dokumentumokkal gyarapították. Ezek között van Torday Imre Párizsban élő festőművésznek Károlyi Mihályról készített portréja, valamint Károlyinak a nemzetközi antifasiszta és háborúellenes mozgalom kiemelkedő személyiségeivel folytatott levelezése. GÁSPÁR MARGIT tévéjátékot írt „Isteni szikra” című regényéből, Mihályfy Sándor társaságában. A regény cselekménye Párizsban játszódik, a XVIII. században, a forradalom és a Bourbon-restauráció idején. Hőse: Talma, a nagy tehetségű színész. A tévéjáték rendezője: Mihályfy Sándor. A MOSZKVAI Filharmonikusok az ősszel nyugat-európai turnéra indulnak: Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban lépnek a közönség elé. Műsorukon többek között Bartók, Hindemith és Benjamin Britten művei szerepelnek. ALI A NAGY. Ezzel a címmel október 10-én kezdődik Muhammad Ali, a nehézsúlyú profi-boxvilágbajnok életrajzfilmjének forgatása a Metro Goldwyn Mayer stúdióiban. Ali önmagát alakítja a filmben, nem kisebb partnerek, mint Charlton Heston, Richard Harris, Dustin Hoffman, Jack Palance, Sidney Poitier és Diana Ross társaságában. A film tervezett címe „Ali a legnagyobb” volt, de a világbajnok kijelentette: „Azért ez túlzás lenne! A legnagyobb még mindig — Allah ...” . JEANNE MOREAU francia filmszínésznőt a Becsületrend lovagjává ütötték. Moreau színészi pályafutása 1948-ban kezdődött, a Comedie Francaise-ban, majd néhány évvel később elhódította a film. Nálunk is bemutatott nagy sikerű filmjei között van: „A Rocco és fivérei”, „Viva Maria”, „Az éjszaka”, „A szerető”, a „Jules és Jim” és a „Nem zörög a haraszt”. A JAPÁNOK a legkitartóbb tévénézők. Ezt állapította meg egy legutóbbi felmérés. Naponta átlag 7 órát és 17 percet töltenek a képernyő előtt. Az USA és Kanada áll a második helyen, 6 óra 11 perces napi tévénézéssel, a harmadik hely pedig „holtversenyben” a svájci, NSZK-beli, osztrák és ausztráliai nézőké, akik átlag napi 2 órát nézik a tévéprogramot. 9 MÚZEUMOT rendez be a több mint 600 éves Bécsi Egyetem. Az I. hírszolgálat jelentése szerint, az egyetem történetéről szóló, 1365 óta gyűjtött okmányok, valamint az ősi alma materre vonatkozó egyéb ritkaságok az egyik bécsi jezsuita kollégium gyűjteményében maradtak meg. A páratlan értékű gyűjteményt már átszállították az egyetemre, s hamarosan a nagyközönség is láthatja. 9 FRANCO ZEFFIRELLI tévéfilmsorozatot készít az angol televízió megbízásából, „Jézus élete” címmel. A címszerepet Robert Powell alakítja, Maria Magdalénát pedig Elisabeth Taylor játssza. A többi főszereplő: Peter O’Toole, Laurence Olivier és Dustin Hoffmann. GLENDA JACKSON, a világhírű angol színésznő alakítja filmen Ibsen „Hedda Gabler”-jét. A filmváltozat rendezője Trevon Nunn, a Royal Shakespeare Teatre rendezője. AZ AMERIKAI vadnyugat múlt századi életét bemutató festményekből nyílik kiállítás a jövő év elején Moszkvában, Leningrádban és más szovjet nagyvárosban. A festményeket a leningrádi Ermitázs igazgatója — aki jelenleg az USA-ban tartózkodik — válogatja ki. Ez lesz az első ilyen témájú képzőművészeti kiállítás a Szovjetunióban. A MAGYAR—SZOVJET ifjúsági barátság fesztivál alkalmából hazánkban vendégszerepel a 30 tagú szovjet Szuvenír táncegyüttes, népi, klasszikus és modern táncokból összeállított műsorával. Képünk: jelenet a Bizet— Scsedrin zenéjére készült „Romantikus duett” című táncjátékból. ★ krónikáin ELŐZETES Szerelmem, Moszkva Kivándorlók — Új haza Szovjet—japán film. írták: Svéd film. írta: — Vilhelm Eduard Radzinszkij és Tosiko- Moberg regényéből — Bengt ku Kasikura. Rendezte: Alek Forslund és Jan Troell. Renszandr Mitta.dezte: Jan Troell. Nem véletlenül utal a cím az immár klasszikussá vált „Szerelmem, Hirosimá”-ra. Abban is, Alekszandr Mitta alkotásában is, a hirosimai atomkatasztrófa az iszonyatos történelmi háttér, amely évtizedekkel később is halált áraszt magából. Jurikó, a „Szerelmem, Moszkva” bájos japán balett-táncosnője, aki a moszkvai Bolsojban folytatja tanulmányait, már nem válthatja valóra élete nagy álmát: nem táncolhatja el a „Giselle” főszerepét, mert magával ragadja a másodsziglen is gyilkoló kór. Az érzelemgazdag, lírai hangvételű történet keretében káprázatos felvételek mutatják be a szovjet fővárost, keretül szolgálva a japán táncosnő és a moszkvai szobrász tragikus szerelméhez. A két főszerepet a táncosnak is kiváló Kurihara Komaki és a nálunk is jól ismert Oleg Vidov alakítja. Wilhelm Moberg négykötetes regényciklusából nagyszabású, kétrészes film készült a kiváló svéd rendező, Jan Troell irányításával. A múlt század ötvenes éveiben játszódó családregény nyomorgó svéd parasztokról szól, akik belefáradtak az otthoni kilátástalanságba és nekivágnak az óceánnak, hogy a messzi Amerikában új hazát teremtsenek maguknak. Leírhatatlan szenvedések, megpróbáltatások árán jutnak el az „ígéret földjére”, melyről csakhamar kiderül: nemcsak a beváltatlan ígéretek földje, de még az otthoninál is kibírhatatlanabb kizsákmányolásé, kiszolgáltatottságé. A nagylélegzetű, elmélyült társadalmi-politikai-történelmi körképet felrajzoló történet a svéd filmművészet egyik legjelentősebb alkotása. Főszerepeit kiváló — Bergman filmjeiben feltűnt — művészek alakítják, mint Liv Vilman és Max vonSydow. Sosztokovics ISOS—1975 Dmitrij Sosztakovics, a híres szovjet zeneszerző szombaton Moszkvában, súlyos betegség után 68 éves korában elhunyt. (TASZSZ) A XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője 1906- ban született az akkori Pétervárott, a mai Leningrádban. Alig 17 éves korában írta meg 1. Szimfóniáját, mely világszerte feltűnést keltett. Ettől kezdve egymást követték szimfonikus művei, operái, balettjei, kórusművei, zongora- és hegedűversenyei, színpadi és filmzenéi. Tizenkét szimfóniája közül talán a legjelentősebb megszületésének drámai körülményei miatt — az 1942-ben az ostromlott Leningrádban írt és bemutatott VII. — közismert nevén: Leningrádi — szimfóniája, amellyel hős szülő■ városának állított emléket. Sosztakovics művei már 1945 előtt ismertek voltak Magyarországon is, elsősorban Bartók Béla révén aki a nagy szovjet alkotó őszinte tisztelője, méltatója és műveinek népszerűsítője volt. Munkásságáért hazája kitüntetések sorával — Állami díj, Lenin díj stb jutalmazta Sosztakovicsot. Hosszabb időn keresztül volt a Szovjet Zeneszerző Szövetség elnökségének tagja és a Legfelsőbb Tanács képviselője. Díszdoktorrá választotta — többek között — az oxfordi egyetem is. Halála a zeneirodalom pótolhatatlan vesztesége. 0TTTmmniMifffinmYxyTimiTTygggitfiimifiiifg 30—4Q/QS ÁRENGEDMÉNY VÁLASZTÉK — KÉNYELEMNYÁRI VÁSÁR