Hétfői Hírek, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-05 / 1. szám
Időszabta művészet Színészegyeztetés négy színhelyen Ők osztják be a színészek munkáját napról napra, óráról órára. Pontosan tudják, ki mikor és hol dolgozik, hány órától hány óráig próbál a színházban, áll felvevőgép előtt a filmgyárban vagy a televízióban, mikor van rádiófelvétele. Szobáikban állandóan cseng a telefon, napjában többször tárgyalnak egymással, rendezősekel, gyártásvezetőkkel, színházi titkárokkal. ..Székhelyeik”: a tévé, a Filmgyártó Vállalat, a rádió, a szinkronstúdió. Televízió A televízió színészegyeztetői — Borbél Józsefné csoportvezető, Varga Miklósné és Reiner Lászlóné — nemrég felmérést készítettek. Eszerint 1974. július 1-től 1975. július 30-ig összesen 501 budapesti és 90 vidéki színészt foglalkoztatott különböző műsoraiban a tévé. A budapestiek 1994, a vidékiek 135 alkalommal kaptak „behívót”. — A legfontosabb a színész színházi elfoglaltsága, tehát sem a próbák, sem az előadások idején nem foglalkoztathatjuk — mondja Varga Miklósné. — A vidéken dolgozó színészek kevés szabad idejét alig tudjuk felhasználni. Ha egy-egy vidéki művészt szerződtetünk, külön problémát jelent, hogyan tud feljönni Pestre a felvételekre és miként ér vissza az előadás kezdetére. Ilyenkor egyeztetnünk kell a színészi munkát a vonatok indulási idejével, vagy gépkocsit kell biztosítanunk a számára. A pesti színészekkel természetesen sofőr, kar kevesebb a probléma. " ■ A felmérés 12 hónapja alatt a televízióban legtöbbet foglalkoztatták Bodrogi Gyulát, Bessenyei Ferencet, Gobbi Hildát, Gyenge Árpádot, Juhász Jácintot, Mensáros Lászlót, Harsányi Gábort, Zenthe Ferencet és Lukács Sándort. A vidékiek közül a kecskeméti Bozóki Istvánt. A rendezők hónapokkal előbb leadják a színészegyeztetőknek azoknak a színészeknek a névsorát, akiket bizonyos időben szerepeltetni kívánnak. (Az év utolsó napján érkezett be az a szereposztás, amellyel el szeretnék készíteni az áprilisban kezdődő „Szabadságharc — Rákóczi” című produkciót.) Filmgyár A MAFILM színészegyeztetőjében 1975 végén már az új esztendő elejére egyeztették a színészek munkáját, melyik napon szabad filmfelvételre a Szász Péter rendezésében készülő „Szépek és bolondok” című filmhez Meszléry Judit, Kállai Ferenc, Tábori Nóra és Bodrogi Gyula, továbbá az „Isten malmai” című film utószinkronizálásához Bodnár Erika, Agárdi Gábor, Bálint András és Somogyvári Rudolf. Különösen nehéz egy nagy létszámú szereplőgárdát egyeztetni, mint például Bacsó Péter „Ereszd el a szakállamnál” című filmjénél volt, amelyben csaknem hatvan színész játszott — mondja Olajos Tiborné csoportvezető. — Egyébként statisztikáink évekre visszamenőleg jelzik, hogy ni hány filmben szerepelt. Rádió, szinkron Eszerint 1986-tól Paper Antal 28, Kállai Ferenc 57, Latinovits Zoltán 43, Siménfalvi Sándor 69, Törőcsik Mari pedig 34 filmben játszott. (1975 legfoglalkoztatottab színésze Kállai Ferenc volt. 105 napot dolgozott a filmgyárban és négy játékfilm főszerepét alakította.) A rádió színészfoglalkoztató csoportjának vezetője, Mészáros Lajosné több mint két évtizede végzi ezt a munkát. Pestiek és vidékiek Listavezetők Szobája falán névsorok: mikor, melyik színész szabad, mely nyugdíjasok foglalkoztathatók. — Nekünk szoros kapcsolatban kell állnunk a vidéki színházakkal — mondja —, hiszen felvételeink közül jó néhány vidéki stúdiókban készül. Rendezőink nemegyszer a vidéki színházban próbálnak, az ottani művészekkel, akik csak egy-egy napra jönnek fel Pestre, a felvételre. Műsorainkban 1975-ben 513 budapesti és 261 vidéki színész működött közre. Mednyánszky Ági 70, Gobbi Hilda 63, Ronyec Mária 52, Moór Mariann 45 alkalommal szerepelt a mikrofonok előtt A férfiak közül Pándi Lajos vezete 89, Avar István 81, Sinkovits Imre 79, Latinovits Zoltán 63, a győri Orbán Tibor 48 alkalommal játszott a rádióban. A Pannónia szinkronstúdióban évente 300—350 játék-, illetve tévéfilmet szinkronizálnak. Felkai Lászlóné, a színészfoglalkoztató csoport vezetője közölte: a stúdiónak önálló, hattagú társulata is van. Tagjai évente mintegy 150 filmben dolgoznak. A tagok: Győry Ilona, Apor Noémi, Dallos Szilvia, Czigány Judit, Képessy József és Szoó György. Legtöbbet szinkronizált az elmúlt esztendőben Ats Gyula, Botár Endre, Szabó Ottó, Benkő Gyula, Kútvölgyi Erzsébet, Turgonyi Pál, Egri Márta és Nagy Gábor. Sebes Erzsébet BÉKÉS ANDRÁS, az Operaház rendezőjének irányításával december végén mutatta be a pármai Operaház — kiugró sikerrel — Verdi „Lujza Miller” című operáját, Renata Scottóval a címszerepben. Békés András legközelebbi olaszországi rendezése a trevisói Operaházban lesz: Mozart „Don Juan”-ját állítja színpadra, Gáti Istvánnal, a budapesti Operaház magánénekesével a címszerepben. Márciusban újítja fel az Operaház — Békés András rendezésében, Lamberto Gardelli vezényletével — Verdi „Traviata’’-ját, címszerepét Sass Sylvia (képünkön) énekli. A felújítás érdekessége: ez lesz az első olyan hazai operaprodukció, melynek valamennyi szerepét az eredeti nyelven, olaszul éneklik. DRAHOTA ANDREA és Kozák András kisfia rövidesen kéthónapos lesz, így a Thália Színház művésznőjefanuár végén ismét átveszi korábbi szerepeit. A SZIBÉRIAI állami táncegyüttes nagy sikerrel mutatkozott be a párizsi Palais des Sports-ban. Az Humanité kritikusa szerint a társulat a Mojszejev együttes méltó vetélytársa.A SZÍNÉSZ-SZERZŐ mutatkozik be márciusban a József Attila Színházban. Káló Flórián, a társulat tagja, akinek már több rádiójátékát s egy nagysikerű tv-filmjét hallhatta, illetve láthatta a közönség. Káló első színdarabjának címe: „Mai történet”, rendezője Benedek Árpád s a főszerepet — mint vendég — Gobbi Hilda alakítja. Partnerei: Szerencsi Éva, Maros Gábor, Bánffy György, Horváth Sándor és Vogt Károly. • BEMUTATOK: Január 16. Jókai Mór: „pirányember” (Budapesti Gyermekszínház) és Rejtő Jenő: „Aki mer az nyer" (Vidám Színpad). 18. Richard Strauss: „Elektra” (Operaház). 22 . Csutka István: „Eredeti helyszín” (Pesti Színház). 23. László Bencsik Sándor: „Anyaföld” (Thália Színház). 30: Száraz György—Baranyi Ferenc— Balázs Árpád: „II. Rákóczi Ferenc” (Budapesti Gyermekszínház). • HERNÁDI GYULA„A tolmács” című új színművét a közeljövőben mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. • KURT BARTSCH NDK- beli író, akinek „A has” című színpadi játékát a közelmúltban mutatta be nagy sikerrel a Huszonötödik Színház, január 8-án egyhetes látogatásra Budapestre érkezik. HOMOKI NAGY ISTVÁN többrészes színes tvfilmet készít Alcsútdobozon, az ottani film-állatkertben. A „főszereplők”: Misi mackó, a kedves, ügyes mosómedve és Báró II., a holló. Báró I., Homoki korábbi állattársulatának tagja ugyanis nemrég elhunyt, de utóda, „akit” Erdélyből importáltak, épp olyan rutinosan mozog már a felvevőgép előtt... • JEAN-LOUIS TRINTIGNANT játssza az egyik főszerepet, Allende harcostársát, Chile egykori gazdasági miniszterét, a „Santiago felett esik az eső” című bolgár—francia koprodukciós játékfilmben. A chilei Elvio Sotto rendezte történet a fasiszta ellenforradalmi puccs eseményeit eleveníti fel. Trintignant kijelentette az újságíróknak: „Chile sorsát személyes ügyemnek érzem, ezért szívesen vállaltam a szerepet • HERBERT VON KARAJANON hátgerincműtétet hajtottak végre Zürichben. A világhírű karmestert huzamosabb idő óta kínzó gerincfájdalmak gyötörték és semmiféle kezelés nem vezetett eredményre. A műtét az orvosok szerint jól sikerült, a beteg állapota kielégítő. Karajan egyelőre január végéig minden fellépését lemondta, reméli azonban, hogy Salzburgban a húsvéti ünnepi játékokon már ismét dirigálhat. • AZ UNESCO által kiadott „Index Translationum" most megjelent 25. kötetéből kiderül, hogy a külföldi szerzők műveinek fordításában idén is a Szovjetunió áll az élen: egy év alatt 4463 külföldi könyv jelent meg orosz nyelven. A világ többi országában ismét Marx, Engels és Lenin vezet: például Lenin műveiből 331 jelent meg különböző nyelveken. 9 NATALJA VARLEI szovjet filmszínésznő — akit a magyar közönség a „Tizenkét szék”, a „Kaukázusi menyasszony” és több más film főszerepében ismert meg — legközelebb az „Éljen a cirkusz!” című, szovjet-csehszlovák közös produkcióban készülő filmben lép a kamera elé. Varki eredetileg artista volt, a film számára Leoryid Gajdaj rendező fedezte fel. Ezt követően végezte el a filmművészeti főiskolát. Az „Éljen a cirkusz!” a tizenötödik filmszerepe lesz. • II. RAMSZESZ fáraó kincseiből a jövő év májusában kiállítást rendeznek Párizsban. Az erről szóló francia— egyiptomi megállapodást most írták alá Kairóban. • A MÁLTAI nemzetközi béke-dalfesztiválon — amely szombaton ért véget — Blum—Szenes: „Én most nem tévedek című száma a második. Kő—Szenes: „Egy kis pont” című száma a negyedik díjat nyerte el. Az előadók versenyében Korda György került az első helyre, s a második díj nyertese is magyar: Szűcs Judit. A VIII. MAGYAR JÁTÉKFILMSZEMLE szombaton nyílik meg Pécsett. Az 1975-ben már bemutatott 23 filmen kívül itt kerül sor kilenc új hazai játékfilm ősbemutatójára is. A szemlén hat elsőfilmes rendező mutatkozik be a közönségnek. Újítás: ezúttal nem lesz zsűri, viszont itt adják majd át a nyerteseknek a magyar filmkritikusok díjait az 1975- ben bemutatott legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek, forgatókönyv-írónak, a legemlékezetesebb alakítást nyújtott főszereplőknek s epizódistáknak. A vetítések mellett szakmai vitákat is rendeznek, többek között „a magyar játékfilmművészet mai helyzetéről”, az „elsőfilmes alkotók műveinek világképéről” s „színművészeink a magyar filmben”, illetve „a magyar film és közönsége, ízlésnormák, szociológiai, esztétikai szempontok” címmel. • ROMY SCHNEIDER alakítja Heinrich Böll „Csoportkép hölgyekkel” című nagy sikerű regénye filmváltozatának főszerepét. A felvételek a jövő év elején kezdődnek, francia—nyugatnémet közös produkcióban, a jugoszláv Alekszander Petrovic rendezésében. • GAGARINRÓL — mi már jelentettük — film közül, „Így kezdődött a lgenda” címmel. A világ elő űrhajósának gyermekkorát témául választó forgat könyvet Jurij Nagibin írt s a filmet Borisz Grigorjj rendezi. A gyermek Gagan szerepét Oleg Orlov moszkvai általános iskolás kap. Sok ezer tehetséges gyere közül esett rá a választás. « ZENEI ÉLET a régi Magyarországon címmel, egészoldalas tanulmány jelent meg a High Fidelity Magazin című amerikai zenei szaklapban, a XIII.—XVIII. század muzsikáját bemutató Hungaroton-lemezalbumról. A cikk szerzője, Paul Henry Lang egyebek közt részletesen ismerteti Mátyás király udvarának világviszonylatban is kimagasló zenei életét — Tinóditól és Bakfark Bálinttól a három lemez előadói közül Kecskés András lantművészt „hangszerének nagymestere”-ként. Perfis Zsuzsát és Sebestyén Jánost „élvonalbeli csembalóvirtuózok”-ként emeli ki és hasonlóképpen emlékezik meg a Musica Antiqua együttesről, Lehotka Gáborról, valamint az énekesekről: Lehoczky Éváról Réti Józsefről, Bende Zsoltról, Gregor Józsefről, a két kartvarakazusról, meg a budapesti filharmonikusokról. Végül felsőfokú jelzőkkel méltatja zenekultúránkat, a Hungaroton felvételi technikáját pedig a Telefunkenével állítja egy vonalba. Képünk: a lemez borítója. Music Life in OLD HUNGARY / 13th -Igth Century/ Prágai Quadriennale Január 7-én nyílik meg a III. Prágai Quadriennale, a színházi díszlet- és jelmeztervezők, valamint a színházépítők és technikusok nemzetközi találkozója, kiállítása és konferenciája. A háromhetes eseménysorozat színhelye a Julius Fucik-parkban álló Brüsszeli Palota lesz. A Quadriennalen magyar tervezőművészek is részt vesznek. Így látható lesz a kiállításon a készülő győri színház, a Mártírok útjára szánt budai Kamara Színház, az ELTE ifjúsági központja, valamint egy korszerű szabadidő-központ és a tihanyi zenei tábor terve, illetve makettje. Tizenöt hazai díszlet- és jelmeztervező önálló kiállításon mutatja be alkotásait, tervrajzok, diapozitívok, díszdete makettek, jelenetfotók, jelmeztervek és eredeti színpadi jelmezek felvonultatásával. A díszlettervezők között van Csányi Árpád, Jánosa Lajos, Keserű Ilona, Koós Iván és Székely László. Jelmezterveit mutatja be többek között Schäffer Judit, Jánoskuti Márta, Vágó Nelli, Wieber Marianne és Mialkovszki Erzsébet. Az eseménysorozaton magyar színházművész-küldöttség is részt vesz. KELLÉR-KABARÉ Új igazgató és főrendező a Vidám Színpad programjáról Új igazgató és új főrendező került az egyik legnépszerűbb pesti színház, a Vidám Színpad élére. Szalay József — a társulat új igazgatója — az úgynevezett könnyű műfaj régi szakembere: előzőleg hosszabb ideig a Magyar Cirkusz és Varieté dramaturgja volt, majd főelőadóként működött a Fővárosi Tanács színházi osztályán. Várady György, az új főrendező éppen 30 esztendeje indult a pályán, ezalatt volt színész, rendező, az elmúlt 12 évben pedig a győri Kisfaludy Színház igazgatófőrendezője volt Velük ,beszélgettünk év elején a Vidám Színpad jövőjéről. — Ebben az évadban — mondották — még két bemutatónk lesz. Január 16-án kerül a közönség elé Rejtő Jenő „Aki mer, az nyer” című vígjátéka, Kellér Dezső és Ungvári Tamás átdolgozásában, Horváth Tivadar rendezésében. Az ősbemutató 35 évvel ezelőtt volt az egyik akkori budapesti nyári színpadon. Március 19-én játszszuk először „Lehetünk őszinték?” című új kabaréműsorunkat, melyet Kellér Dezső írt és ő konferálja is a produkciót. A teljes társulaton kívül — mint vendég — Turay Ida is fellép. — Szeretnénk kiszélesíteni közönségkapcsolatunkat — folytatta Várady György. — Ennek érdekében a jövő évadtól kezdve rendszeresen játszunk majd peremkerületi művelődési házakban is. A televízióval együttműködve külön ifjúsági műsorokat állítunk majd össze, hogy „megfiatalítsuk” a jelenleg főként a 30—40 éven felüli korosztályt képviselő nézőtáborunkat. Az elképzelések szerint ifjúsági kabaréműsorainkat mindössze 10—15- ször játsszuk, főként délelőtt és délután, majd a televízió bemutatja — az egész országnak. Szeretnénk megnyitni — színházunk padlásán — stúdiószínpadunkat, ahol esti tíz órai kezdettel mutatnánk be arra alkalmas játékokat. Végül: az 1976—77-es évad kezdetére igyekszünk felfrissíteni társulatunkat. .. t. Értékes ajándék Nem mindennapi néprajzi, ipar- és képzőművészeti gyűjteményt ajándékozott Kecskemét városának a helyi születésű Bozsó János festőművész és felesége. A művész több millió forint értékű magángyűjteményét — amelyben szép számmal találhatók könyvritkaságok és egyháztörténeti műtárgyak is — ajánlotta fel szülővárosának. A gyűjteményben szereplő tárgyak közül csaknem ezerre rúg a védetté nyilvánítottak szánta. Bozsó János két évtizedes gyűjtőmunkájának szép eredménye az 1786-ban épült műemlék jellegű klapkahásban látható. A restaurálás és a gyűjtemény további gyarapítása után tavasszal már a nagyközönség is megismerkedődtik az értékes műtörténeti kincsekkel.