Hétfői Hírek, 1976. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1976-12-13 / 50. szám

„A jelent játszdd a jelennek...” Ajtay-emlékdíj — első ízben Kettős jubileum a Vígszínházban .. Kívánságom, hogy ti­hanyi ingatlanaim eladási árának kamataiból a Vígszín­ház minden évadjának leg­kiemelkedőbb színvonalú és legművészibb teljesítményt nyújtó egy férfi és egy női színészét jutalmazzák, fele­fele arányban... Úgy érzem, hogy ezúton visszaadhatok valamit a magyar színját­szásnak abból, amit mun­kám, sikerem, bukásom és elismerésem révén kap­tam ...” Negyedszázadosak Halála előtt egy héttel, 1975. április 28-án írta e so­rokat végrendeletében Ajtay Andor, a Vígszínház — és a magyar színjátszás — kima­gasló egyénisége. A róla el­nevezett Ajtay-emlékdíjat — fejenként 20—20 ezer fo­rintot — december 21-én,­­ a Vígszínház jubileumi tár­sulati ülésén nyújtják át elő­ször azoknak, akiket a tár­sulat hat tagjából, valamint a Kulturális Minisztérium és a Fővárosi Tanács képviselő­jéből álló zsűri méltónak ta­lál erre. Ezen az ünnepi társulati ülésen kettős jubileumról emlékeznek a résztvevőik: a Vígszínház alapításának 80. és újjáépítésének negyedszá­zados évfordulójáról. A tár­sulati ülés keretében 25-en kapnak különleges törzsgár­­da-emléklapot és jutalmat: azok, akik pontosan 25 éve a Vígszínház tagjai, így töb­bek között: Bulla Elma, Su­lyok Mária, Ruttkai Éva, Sándor Iza, Tábori­ Nóra, Szatmári Vita, Benkő Gyula, Deák Sándor, Nagy István, Pándy Lajos és Szatmári István. A jubileumra díszes kiállí­tású, több nyelvű emlékal­bum lát napvilágot. Forgat­juk az album lapjait: „A jelent játszdd a jelen­nek, / Mindig a legmulatta­tóbb ez, / Mindig a legérde­­kesb, / Szóval, úgy van: légy modern!” — 1896. május el­sején, a fiatal magyar fővá­ros új színházának megnyi­tásán mondotta ezeket a sza­vakat a prológ: Beregi Osz­kár. A célkitűzés — mind­máig érvényes. Az elmúlt nyolc évtized alatt a Vígszín­ház ezt igyekezett — olykor több, máskor kevesebb — si­kerrel megvalósítani. A pon­tosság kedvéért: hét év ki­esett a nyolcvanból, azok az esztendők, 1945—51 között, amikor a színház beszakadt kupolával, golyóktól szagga­tott falakkal, vak ablakokkal árválkodott, még az sem volt biztos: lebontják, vagy újjá­építik? Sikerszériák Újjáépült! És, 1951. decem­ber 21-én ismét megnyílt, Szigligeti Ede „II. Rákóczi Ferenc fogsága” című törté­nelmi drámájával. Az azóta eltelt idő — már a jelen. Em­lékezetes sikerek, kiugró ala­kítások forrósították át ör­vendetesen sokszor a színpa­dot és a nézőteret, nemcsak az anyaszínházban, hanem a Pesti Színházban, a társulat kamaraszínpadán is. Elég csak emlékezni Gogol „Egy őrült naplója” című színmű­vére, amely tíz éve szerepel a programban, a „Furcsa pár”, „A kör négyszögesíté­se”, a „Bolha a fülbe”, a Vi­dám kísértet”, a „Macskajá­ték”, nemkülönben a ,,Kép­zelt riport...” évek óta tar­tó siker­szériájára, s a szín­ház nagyszerű Csehov-elő­­adásaira. Az sem véletlen, hogy prózai társulataink kö­zül a Vígszínháznak van a legtöbb állandó bérlője, szám szerint több mint 23 ezer. S alig van olyan este, hogy ne lenne ott mindkét színház pénztára fölött a táb­la: „Minden jegy elkelt!” Garai Tamás Szépirodalmi Kiadó Jövőre: 191 / 1 m­ű Elkészültek a Szépirodal­mi Könyvkiadó — a klasszi­kus és mai magyar írók-köl­­tők művei gondozójának — 1977. évi tervei. Ezek szerint a jövő évben 191 kötet jele­nik meg, önállóan, illetve a kiadó különféle sorozataiban. Az új magyar művek kö­zött szerepel Gyárfás Miklós, Erdős László, Hegedűs Géza, Bihari Klára, Jókai Anna és Szabó Magda új regénye, Ma­jor Máté, a kitűnő építész önéletrajza és a kiváló szí­nésznő, Horváth Teri naplója. A közelmúlt nagy írói közül Tamási Áron Ábel-jét, Gel- Uri Andor Endre, Kosztolá­nyi Dezső és Justh Zsigmond egy-egy művét adják ki, új kötetekkel gyarapszik Ady Endre, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Darvas József és Móricz Zsigmond életműsorozata, s napvilágot lát Zilahy Lajos egyik legismertebb műve: „A lélek kialszik”. Moldova Györgynek a Kor­társban , napvilágot látott „Akit a mozdony füstje meg­csapott” című szociográfiáját is a Szépirodalmi Könyvki­adó jelenteti meg. Magyar Bálint, az ismert színháztör­ténész monográfiájának cí­me: „A Nemzeti Színház tör­ténete a két világháború kö­zött”. Folytatódik a Magyar­­ország felfedezése sorozat, Csák Gyula és Jócsik Lajos munkájával. A tanulmánykö­tetek között szerepel Köpeczi Béla „A magyar politikai gondolkodás”, Nagy Péter „Drámai arcélek” és Komlós Aladár „Kritikus számadás” című írása. A minikönyv gyűjtők szá­mára több újdonságot kínál 1977-re a kiadó, így Ady Endre, Babits Mihály, Ka­zinczy Ferenc és Kossuth La­jos egy-egy írását, Major Henrik kétszáz karikatúrá­ját, valamint Andruskó Ká­roly fametszeteit. 9 ANDRZEJ WAJDA, a vi­lághírű lengyel filmrendező kedden Budapestre érkezik. A Lengyel Kulturális Köz­pontban találkozik az újság­írókkal, bemutatja magyar kollégáinak legújabb — len­gyel—angol produkcióban ké­szült — filmjét, az „Árnyék­­vonal”-at, és részt vesz az „Ígéret földje” című filmjé­nek csütörtök esti díszbemu­tatóján, a Puskin Filmszín­házban. 9 UTAZÁSOK: Orosz Adél és Róna Viktor a héten Vil­niusban és Talllinban lép a közönség elé a „Hattyúk ta­va”, illetve a „Giselie” fősze­repeiben. — Schiff András zongoraművész a hét végén Bázelban ad koncertet — Lehel György 16—17-én Prá­gában vezényel. — Szokolay Sándor zeneszerző a héten Párizsba utazik, nagydíjjal kitüntetett lemeze oklevelé­nek átvételére. • A MAGYAR RÁDIÓ ja­nuárban rendezi meg az új magyar zene seregszemléjét. A hét egymást követő, össze­sen 6 óra időtartamú prog­ramban 26 mai zeneszerző 39 műve hangzik el. Az ered­ményhirdetésre január 25-én kerül sor, s ez alkalommal adják át a közönség, illetve a kritikusok egyenként 12 ezer forintos díját. • „SZIVÁRVÁNY ’77” cím­mel december 25—január 2-a között új műsort mutat be délelőttönként a Kamara Va­rieté. A szereplők között van Csongrádi Kata (kép­ünkön) Edit Piaf dalaiból összeállí­tott műsorral, valamint Ka­bos László, Cserháti Zsuzsa, Kovács Kati, Karda Beáta, Máthé Péter, a Neoton együt­tes és a Kócbabák. Konferál: Halmi Gábor. 9 EURIPIDÉSZ „Iphigénia Auloszban” című tragédiájá­ból film készül, a művet most forgatja Michael Cacoyannis. El­taminesztiát a nálunk is közkedvelt, világhírű Irene Papas játssza. • PIROS ILDIKÓ és Huszti Péter közreműködésével más­fél órás műsort készít a te­levízió G. B. Shaw-ról, hatá­sáról, jelentőségéről és idő­szerűségéről. Az újszerű „Shave-show” a népszerű szí­nészházaspár jutalomjátéká­nak ígérkezik. 9 MAGYAR FILMHETET rendeznek a jövő év első hó­napjában Angolában. Bemu­tatják a „Vörös rekviem”, az „Álmodozások kora”, az „Így jöttem”, a „Talpalatnyi föld”, a „Szerelmi álmok”, a „Sze­relmem Elektra” és a „Szere­lem” című játékfilmeket. —■ A most megnyílt isztambuli nemzetközi filmfesztiválon a­ közönség elé kerül Gábor Pál „Járvány”, valamint — ver­senyen kívül — Jancsó Mik­lós Szerelmem Elektra” cí­mű alkotása. A fesztiválon részt vesz Gábor Pál és Kol­­tai Lajos operatőr.­­ KŐVÁRI GYÖRGY író­műfordítót az osztrák kor­mány professzori címmel tün­tette ki, az osztrák irodalom magyarországi népszerűsítése terén végzett munkássága el­ismeréseként. Kővári György ford­ította — mint ismeretes — Theodor Csokor „Isten ve­led Monarchia” és Ödön von Horváth „Don Juan visszatér” című színműveit, melyeket az elmúlt években mutatott be a Thália Szín­ház. • SZAGOS OPERA ...A lon­doni Covent Garden bemu­tatta Hans Werner Heize „Elérünk a folyóhoz” című új operáját, amely Edward Borus szövegkönyvére készült. A nagyszabású produkció 17 je­lenete párhuzamosan 3 szín­téren játszódik. Az 58 éne­kes összesen 120 szerepet ala­kít, de a három részre osz­lott zenekar tagjai is részt vesznek olykor — színész­ként — a játékban. Az élő­zenét sztereó-erősítőkből­­fel­hangzó elektromos zene et­é­­szíti ki, s a cselekmény egyes részeinek kiemelésére külön-­­­féle szagokat-illatokat per­meteznek szét a nézőtér fe­lett ... • A SYCONOR együttes a hét elején kéthetes szovjet­­unióbeli vendégszereplésre indult. Karácsonyig 20 kon­certet adnak, Korda György, Balikó Ágnes, valamint Var­ga András operaénekes köz­reműködésével. • „A HÁROM TESTŐR" — Alexandre Dumas regénye — musical változatát, Max Dunajevszkij zenéjével, Ka­zán István rendezésében a hét végén mutatta be a Bu­dapesti Gyermekszínház. Ké­p­ünkön: Kopetty Lia (Mi­lady) és Turpinszky G. Béla (D’Artagnan). O JUBILEUM. Január máso­­dikán lesz Puccini „Bohém­élet” című operájának 650. előadása az Operaházban. 9 PAÁL LÁSZLÓ, id. Markó Károly, Mészöly Géza és Ba­rabás Miklós több festménye, valamint Szinyei-Merse Pál „Jernyei park” című alkotá­sa is szerepel a Bizományi Áruház 40. képaukcióján, amelyet december 14—15-én rendeznek meg a MOM Mű­velődési Központban. Az aukción összesen 341 fest­mény kerül kalapács alá.­­ A SZÓFIAI Morsava Pro­­kopova női énekkar vasár­nap hazánkba érkezett. Ka­posvárott, Barcson, Nagy­atádon és Siófokon lépnek a közönség elé. (Dolezsár felv.) Nagy István er­délyi magyar író Özönvíz előtt cí­mű színművét szerdán este mu­tatja be a Nemzeti Színház. Rendező — mint vendég — a kolozsvári Ha­rag György. A főszerepeket Kál­lai Ferenc, Bod­nár Erika (képün­kön), Kálmán György, Sinko­vits Imre és Vö­rös Eszter alakít­ják. T FÖLDJE Színes, szinkronizált, kétrészes lengyel film, Reymont regényéből. Budapesten mutatják be, december 16-án, a Filmbarátok Köre hálózat­ban. A film rendezője Andrzej WAJDA ez al­kalomból hazánkba látogat. Főszereplő: DANIEL OLBEYCHSKI Miért ölnek meg egy bírót? Olasz film. írta: Damiano Damiani, Fulvia Gicca és En­rico Ribulzi. Rendezte: Da­miano Damiani. „Egy rendőrfelügyelő val­lomása az államügyésznek”, „A vizsgálat lezárult, felejt­se el!”. Mindkét emlékezetes sikerű filmet Damiano Da­miani rendezte, elindítva ez­zel az olasz filmgyártásban a politikai hátterű társadalmi bűnügyek véget nem érő so­rozatát. Damiani most szinte a lehetetlenre vállalkozott, amikor be akarta bizonyíta­ni: a téma „újítása” mégse kimeríthetetlen. A bizonyítás részben sikerült: „Miért öl­nek meg egy bírót?” szabvá­nyos politikai krimiként in­dul, s a téma kialakult sé­mái szerint bonyolódik, szinte a befejezés utolsó koc­káiig. Ám itt, közvetlenül a „Vége” felirat előtt, Damiani — merész bukfenccel — el­képeszti a nézőt, s fügét mu­tat volt — és leendő utánzói­nak, követőinek. Hogy mi ez a bukfenc — nem illik el­árulni. A két főszereplő, Franco Nero és Francoise Fa­bian, a tőlük megszokott szín­vonalon szolgálják a rendező szándékát. —­it — Mózes: 1966—1976 Tíz éve játssza folyamato­san Sinkovits Imre a Nemzeti Színházban Madách Imre „Mózes” című drámájának címszerepét: ez rekordnak számít a magyar színpado­kon. A darab egyébként de­cemberben kerül színre 350- edszer. Tíz év alatt — Buda­pesten, Szegeden, Belgrádbam — mintegy 250 ezren látták. — Jól emlékszik még a premierre? — Minden pillanatára — mondja Sinkovits Imre. — Újból érzem a félelmet, a szorongást, amely a bemuta­tó előtt élt bennem, a rende­ző Marton Endrében és a töb­­bi szereplőben. Vajon befo­gadja-e, megérti-e a közönség a drámát? Elfogadja-e az új­szerű, színházunk addigi ha­gyományaival szakító elő­adásmódot? Pályámon mind­addig nem kaptam ehhez ha­sonló nehéz szerepet. Mózes húszévesen lép a színre, s éle­tének nyolcvan évét öleli fel a dráma. Aztán véget ért az első rész. Lement a függöny. Ott álltam mögötte. A néző­téren síri csönd. Úgy érez­tem, mindennek vége! Meg­buktunk! Már indultam kife­lé, amikor egyszerre elemen­táris erővel zúgott fel a taps. És ez így ment estéről estére. — Változtatott tíz év alatt a játékán? — Igen. Vannak jelenetek, amelyeket ma másképpen játszom, mint évekkel ez­előtt, többet érzek bennük. Ha megérzem, hogy a közön­ség „nem jön velem”, gyor­sítok a ritmuson, egyes ré­szeknél visszaveszek a har­­sányságomb­ól, vagy szünetet tartok. Valamikor Mózes öreg kora állt legtávolabb tőlem, ma a fiatalsága. Zavarban is vagyok, amikor az első jele­netben 20 éves Mózesként félmeztelenül állok ki a szín­padra. Amikor először ját­szottam, 38 éves voltam, könnyebb volt. Ma már örü­lök, amikor vállamra terítik a köpenyt, s kezdek a szín­padon öregedni. — Hogyan változnak a part­nerei időközben? — Csak­ a „népem” válto­zott. Éppen a napokban tör­tént, hogy a népből elém állt egy fiatal fiú, s elmondta: nagy szorongással lép a szín­padra, mivel gyerekkorában látta először Mózest, s ma ne­héz neki „szembeszállni” ve­lem a színpadon. Sajnálom, hogy nem­ vezettem naplót az előadásokról. És hogy a mai napig sem teljesítettem foga­dalmamat: összeszámolni, hogy hányszor fordul elő a Mózesben, illetve a Tragédiá­ban e négy szó: szabadság, nemzet, haza, függetlenség. — Eljátszott szerepei közül melyiknek a jelleme áll leg­közelebb Sinkovits Imréhez? — Illyés Gyula „Testvérek” című drámájának Dózsa Ger­gelye, aki azt várja: a szel­lemmel lehet hatni az embe­rekre. — A Mózes egy évtizede alatt mi változott a magán­életében? — Tíz éve még csak két­szeres apa, ma pedig egysze­res nagyapa vagyok. (Sebes) T­íz év ugyanabban a főszerepben Sinkovits Imre Madách remekéről

Next