Hétfői Hírek, 1976. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1976-12-13 / 50. szám
„A jelent játszdd a jelennek...” Ajtay-emlékdíj — első ízben Kettős jubileum a Vígszínházban .. Kívánságom, hogy tihanyi ingatlanaim eladási árának kamataiból a Vígszínház minden évadjának legkiemelkedőbb színvonalú és legművészibb teljesítményt nyújtó egy férfi és egy női színészét jutalmazzák, felefele arányban... Úgy érzem, hogy ezúton visszaadhatok valamit a magyar színjátszásnak abból, amit munkám, sikerem, bukásom és elismerésem révén kaptam ...” Negyedszázadosak Halála előtt egy héttel, 1975. április 28-án írta e sorokat végrendeletében Ajtay Andor, a Vígszínház — és a magyar színjátszás — kimagasló egyénisége. A róla elnevezett Ajtay-emlékdíjat — fejenként 20—20 ezer forintot — december 21-én, a Vígszínház jubileumi társulati ülésén nyújtják át először azoknak, akiket a társulat hat tagjából, valamint a Kulturális Minisztérium és a Fővárosi Tanács képviselőjéből álló zsűri méltónak talál erre. Ezen az ünnepi társulati ülésen kettős jubileumról emlékeznek a résztvevőik: a Vígszínház alapításának 80. és újjáépítésének negyedszázados évfordulójáról. A társulati ülés keretében 25-en kapnak különleges törzsgárda-emléklapot és jutalmat: azok, akik pontosan 25 éve a Vígszínház tagjai, így többek között: Bulla Elma, Sulyok Mária, Ruttkai Éva, Sándor Iza, Tábori Nóra, Szatmári Vita, Benkő Gyula, Deák Sándor, Nagy István, Pándy Lajos és Szatmári István. A jubileumra díszes kiállítású, több nyelvű emlékalbum lát napvilágot. Forgatjuk az album lapjait: „A jelent játszdd a jelennek, / Mindig a legmulattatóbb ez, / Mindig a legérdekesb, / Szóval, úgy van: légy modern!” — 1896. május elsején, a fiatal magyar főváros új színházának megnyitásán mondotta ezeket a szavakat a prológ: Beregi Oszkár. A célkitűzés — mindmáig érvényes. Az elmúlt nyolc évtized alatt a Vígszínház ezt igyekezett — olykor több, máskor kevesebb — sikerrel megvalósítani. A pontosság kedvéért: hét év kiesett a nyolcvanból, azok az esztendők, 1945—51 között, amikor a színház beszakadt kupolával, golyóktól szaggatott falakkal, vak ablakokkal árválkodott, még az sem volt biztos: lebontják, vagy újjáépítik? Sikerszériák Újjáépült! És, 1951. december 21-én ismét megnyílt, Szigligeti Ede „II. Rákóczi Ferenc fogsága” című történelmi drámájával. Az azóta eltelt idő — már a jelen. Emlékezetes sikerek, kiugró alakítások forrósították át örvendetesen sokszor a színpadot és a nézőteret, nemcsak az anyaszínházban, hanem a Pesti Színházban, a társulat kamaraszínpadán is. Elég csak emlékezni Gogol „Egy őrült naplója” című színművére, amely tíz éve szerepel a programban, a „Furcsa pár”, „A kör négyszögesítése”, a „Bolha a fülbe”, a Vidám kísértet”, a „Macskajáték”, nemkülönben a ,,Képzelt riport...” évek óta tartó sikerszériájára, s a színház nagyszerű Csehov-előadásaira. Az sem véletlen, hogy prózai társulataink közül a Vígszínháznak van a legtöbb állandó bérlője, szám szerint több mint 23 ezer. S alig van olyan este, hogy ne lenne ott mindkét színház pénztára fölött a tábla: „Minden jegy elkelt!” Garai Tamás Szépirodalmi Kiadó Jövőre: 191 / 1 mű Elkészültek a Szépirodalmi Könyvkiadó — a klasszikus és mai magyar írók-költők művei gondozójának — 1977. évi tervei. Ezek szerint a jövő évben 191 kötet jelenik meg, önállóan, illetve a kiadó különféle sorozataiban. Az új magyar művek között szerepel Gyárfás Miklós, Erdős László, Hegedűs Géza, Bihari Klára, Jókai Anna és Szabó Magda új regénye, Major Máté, a kitűnő építész önéletrajza és a kiváló színésznő, Horváth Teri naplója. A közelmúlt nagy írói közül Tamási Áron Ábel-jét, Gel- Uri Andor Endre, Kosztolányi Dezső és Justh Zsigmond egy-egy művét adják ki, új kötetekkel gyarapszik Ady Endre, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Darvas József és Móricz Zsigmond életműsorozata, s napvilágot lát Zilahy Lajos egyik legismertebb műve: „A lélek kialszik”. Moldova Györgynek a Kortársban , napvilágot látott „Akit a mozdony füstje megcsapott” című szociográfiáját is a Szépirodalmi Könyvkiadó jelenteti meg. Magyar Bálint, az ismert színháztörténész monográfiájának címe: „A Nemzeti Színház története a két világháború között”. Folytatódik a Magyarország felfedezése sorozat, Csák Gyula és Jócsik Lajos munkájával. A tanulmánykötetek között szerepel Köpeczi Béla „A magyar politikai gondolkodás”, Nagy Péter „Drámai arcélek” és Komlós Aladár „Kritikus számadás” című írása. A minikönyv gyűjtők számára több újdonságot kínál 1977-re a kiadó, így Ady Endre, Babits Mihály, Kazinczy Ferenc és Kossuth Lajos egy-egy írását, Major Henrik kétszáz karikatúráját, valamint Andruskó Károly fametszeteit. 9 ANDRZEJ WAJDA, a világhírű lengyel filmrendező kedden Budapestre érkezik. A Lengyel Kulturális Központban találkozik az újságírókkal, bemutatja magyar kollégáinak legújabb — lengyel—angol produkcióban készült — filmjét, az „Árnyékvonal”-at, és részt vesz az „Ígéret földje” című filmjének csütörtök esti díszbemutatóján, a Puskin Filmszínházban. 9 UTAZÁSOK: Orosz Adél és Róna Viktor a héten Vilniusban és Talllinban lép a közönség elé a „Hattyúk tava”, illetve a „Giselie” főszerepeiben. — Schiff András zongoraművész a hét végén Bázelban ad koncertet — Lehel György 16—17-én Prágában vezényel. — Szokolay Sándor zeneszerző a héten Párizsba utazik, nagydíjjal kitüntetett lemeze oklevelének átvételére. • A MAGYAR RÁDIÓ januárban rendezi meg az új magyar zene seregszemléjét. A hét egymást követő, összesen 6 óra időtartamú programban 26 mai zeneszerző 39 műve hangzik el. Az eredményhirdetésre január 25-én kerül sor, s ez alkalommal adják át a közönség, illetve a kritikusok egyenként 12 ezer forintos díját. • „SZIVÁRVÁNY ’77” címmel december 25—január 2-a között új műsort mutat be délelőttönként a Kamara Varieté. A szereplők között van Csongrádi Kata (képünkön) Edit Piaf dalaiból összeállított műsorral, valamint Kabos László, Cserháti Zsuzsa, Kovács Kati, Karda Beáta, Máthé Péter, a Neoton együttes és a Kócbabák. Konferál: Halmi Gábor. 9 EURIPIDÉSZ „Iphigénia Auloszban” című tragédiájából film készül, a művet most forgatja Michael Cacoyannis. Eltaminesztiát a nálunk is közkedvelt, világhírű Irene Papas játssza. • PIROS ILDIKÓ és Huszti Péter közreműködésével másfél órás műsort készít a televízió G. B. Shaw-ról, hatásáról, jelentőségéről és időszerűségéről. Az újszerű „Shave-show” a népszerű színészházaspár jutalomjátékának ígérkezik. 9 MAGYAR FILMHETET rendeznek a jövő év első hónapjában Angolában. Bemutatják a „Vörös rekviem”, az „Álmodozások kora”, az „Így jöttem”, a „Talpalatnyi föld”, a „Szerelmi álmok”, a „Szerelmem Elektra” és a „Szerelem” című játékfilmeket. —■ A most megnyílt isztambuli nemzetközi filmfesztiválon a közönség elé kerül Gábor Pál „Járvány”, valamint — versenyen kívül — Jancsó Miklós Szerelmem Elektra” című alkotása. A fesztiválon részt vesz Gábor Pál és Koltai Lajos operatőr. KŐVÁRI GYÖRGY íróműfordítót az osztrák kormány professzori címmel tüntette ki, az osztrák irodalom magyarországi népszerűsítése terén végzett munkássága elismeréseként. Kővári György fordította — mint ismeretes — Theodor Csokor „Isten veled Monarchia” és Ödön von Horváth „Don Juan visszatér” című színműveit, melyeket az elmúlt években mutatott be a Thália Színház. • SZAGOS OPERA ...A londoni Covent Garden bemutatta Hans Werner Heize „Elérünk a folyóhoz” című új operáját, amely Edward Borus szövegkönyvére készült. A nagyszabású produkció 17 jelenete párhuzamosan 3 színtéren játszódik. Az 58 énekes összesen 120 szerepet alakít, de a három részre oszlott zenekar tagjai is részt vesznek olykor — színészként — a játékban. Az élőzenét sztereó-erősítőkbőlfelhangzó elektromos zene etészíti ki, s a cselekmény egyes részeinek kiemelésére külön-féle szagokat-illatokat permeteznek szét a nézőtér felett ... • A SYCONOR együttes a hét elején kéthetes szovjetunióbeli vendégszereplésre indult. Karácsonyig 20 koncertet adnak, Korda György, Balikó Ágnes, valamint Varga András operaénekes közreműködésével. • „A HÁROM TESTŐR" — Alexandre Dumas regénye — musical változatát, Max Dunajevszkij zenéjével, Kazán István rendezésében a hét végén mutatta be a Budapesti Gyermekszínház. Képünkön: Kopetty Lia (Milady) és Turpinszky G. Béla (D’Artagnan). O JUBILEUM. Január másodikán lesz Puccini „Bohémélet” című operájának 650. előadása az Operaházban. 9 PAÁL LÁSZLÓ, id. Markó Károly, Mészöly Géza és Barabás Miklós több festménye, valamint Szinyei-Merse Pál „Jernyei park” című alkotása is szerepel a Bizományi Áruház 40. képaukcióján, amelyet december 14—15-én rendeznek meg a MOM Művelődési Központban. Az aukción összesen 341 festmény kerül kalapács alá. A SZÓFIAI Morsava Prokopova női énekkar vasárnap hazánkba érkezett. Kaposvárott, Barcson, Nagyatádon és Siófokon lépnek a közönség elé. (Dolezsár felv.) Nagy István erdélyi magyar író Özönvíz előtt című színművét szerdán este mutatja be a Nemzeti Színház. Rendező — mint vendég — a kolozsvári Harag György. A főszerepeket Kállai Ferenc, Bodnár Erika (képünkön), Kálmán György, Sinkovits Imre és Vörös Eszter alakítják. T FÖLDJE Színes, szinkronizált, kétrészes lengyel film, Reymont regényéből. Budapesten mutatják be, december 16-án, a Filmbarátok Köre hálózatban. A film rendezője Andrzej WAJDA ez alkalomból hazánkba látogat. Főszereplő: DANIEL OLBEYCHSKI Miért ölnek meg egy bírót? Olasz film. írta: Damiano Damiani, Fulvia Gicca és Enrico Ribulzi. Rendezte: Damiano Damiani. „Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek”, „A vizsgálat lezárult, felejtse el!”. Mindkét emlékezetes sikerű filmet Damiano Damiani rendezte, elindítva ezzel az olasz filmgyártásban a politikai hátterű társadalmi bűnügyek véget nem érő sorozatát. Damiani most szinte a lehetetlenre vállalkozott, amikor be akarta bizonyítani: a téma „újítása” mégse kimeríthetetlen. A bizonyítás részben sikerült: „Miért ölnek meg egy bírót?” szabványos politikai krimiként indul, s a téma kialakult sémái szerint bonyolódik, szinte a befejezés utolsó kockáiig. Ám itt, közvetlenül a „Vége” felirat előtt, Damiani — merész bukfenccel — elképeszti a nézőt, s fügét mutat volt — és leendő utánzóinak, követőinek. Hogy mi ez a bukfenc — nem illik elárulni. A két főszereplő, Franco Nero és Francoise Fabian, a tőlük megszokott színvonalon szolgálják a rendező szándékát. —it — Mózes: 1966—1976 Tíz éve játssza folyamatosan Sinkovits Imre a Nemzeti Színházban Madách Imre „Mózes” című drámájának címszerepét: ez rekordnak számít a magyar színpadokon. A darab egyébként decemberben kerül színre 350- edszer. Tíz év alatt — Budapesten, Szegeden, Belgrádbam — mintegy 250 ezren látták. — Jól emlékszik még a premierre? — Minden pillanatára — mondja Sinkovits Imre. — Újból érzem a félelmet, a szorongást, amely a bemutató előtt élt bennem, a rendező Marton Endrében és a többi szereplőben. Vajon befogadja-e, megérti-e a közönség a drámát? Elfogadja-e az újszerű, színházunk addigi hagyományaival szakító előadásmódot? Pályámon mindaddig nem kaptam ehhez hasonló nehéz szerepet. Mózes húszévesen lép a színre, s életének nyolcvan évét öleli fel a dráma. Aztán véget ért az első rész. Lement a függöny. Ott álltam mögötte. A nézőtéren síri csönd. Úgy éreztem, mindennek vége! Megbuktunk! Már indultam kifelé, amikor egyszerre elementáris erővel zúgott fel a taps. És ez így ment estéről estére. — Változtatott tíz év alatt a játékán? — Igen. Vannak jelenetek, amelyeket ma másképpen játszom, mint évekkel ezelőtt, többet érzek bennük. Ha megérzem, hogy a közönség „nem jön velem”, gyorsítok a ritmuson, egyes részeknél visszaveszek a harsányságomból, vagy szünetet tartok. Valamikor Mózes öreg kora állt legtávolabb tőlem, ma a fiatalsága. Zavarban is vagyok, amikor az első jelenetben 20 éves Mózesként félmeztelenül állok ki a színpadra. Amikor először játszottam, 38 éves voltam, könnyebb volt. Ma már örülök, amikor vállamra terítik a köpenyt, s kezdek a színpadon öregedni. — Hogyan változnak a partnerei időközben? — Csak a „népem” változott. Éppen a napokban történt, hogy a népből elém állt egy fiatal fiú, s elmondta: nagy szorongással lép a színpadra, mivel gyerekkorában látta először Mózest, s ma nehéz neki „szembeszállni” velem a színpadon. Sajnálom, hogy nem vezettem naplót az előadásokról. És hogy a mai napig sem teljesítettem fogadalmamat: összeszámolni, hogy hányszor fordul elő a Mózesben, illetve a Tragédiában e négy szó: szabadság, nemzet, haza, függetlenség. — Eljátszott szerepei közül melyiknek a jelleme áll legközelebb Sinkovits Imréhez? — Illyés Gyula „Testvérek” című drámájának Dózsa Gergelye, aki azt várja: a szellemmel lehet hatni az emberekre. — A Mózes egy évtizede alatt mi változott a magánéletében? — Tíz éve még csak kétszeres apa, ma pedig egyszeres nagyapa vagyok. (Sebes) Tíz év ugyanabban a főszerepben Sinkovits Imre Madách remekéről