Hétfői Hírek, 1977. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1977-09-19 / 38. szám

4 Daca JELENTI Issza, nem issza... ! Tatabánya­újvárosban ta­núja voltam a minap, ho­gyan születik a mesterséges áruhiány. A vasútállomáshoz közeli tejboltba kávét szállítottak. Alighogy megállt a teher­autó, a boltvezető az ajtóból kiáltott, hogy ilyen és ilyen (mondta, hogy melyik) kávé nem kell, mert az túl drága, ezen a környéken nincs rá vevő. — Akkor pedig az olcsóbb karavánból se kap! — jelen­tette ki a „mindenható” ko­csikísérő — és elviharzott.­­ (szénné) Újítás Még be sem léptek sokan az őszi BNV kapuján , már csuklottak a meglepetéstől. A parkolóhelyekre beálló autó­sok szélvédő üvegére rózsa­szín helyjegy kerül. Ára: tíz forint. Parkolási díj. A hely­jegyen gondosan feltüntették, azt is, hogy­­ a parkolóhely őre a gépkocsik őrzését nem vállalja. Néhányan magya­rázkodni próbálnak, hiszen csak fél órára kukkantanak be... Akkor is tíz forint! Az újítás lényege itt a vásárvá­ros környékén az, hogy egy­formán fizet minden autós. Akár tíz percre áll meg a parkolóban, akár egész nap­ra. (vsa) A Hétfő! Hírek szeptember 25-től, jövő vasárnaptól — az aznapi totóeredményekkel — délután 6 órakor jelenik meg. BÁNYÁSZ-KÉPZŐMŰVÉ­SZEK. Várossá nyilvánításá­nak 30. évfordulóját ünnepli az idén Tatabánya. Az ünnepi eseménysorozat rangos rendez­vényeként vasárnap nagysza­bású jubileumi kiállítást nyi­tottak meg a bányász képző­művészeti kör munkáiból. Jubileumi hét. Hétfőn este a a Pécsi Balett vendégszereplé­sével kezdődik a fennállása ne­gyedszázados évfordulóját ün­neplő szolnoki Szigligeti Szín­ház jubileumi hete. NÍVÓDÍJAK. A Kulturális Minisztériumban hétfőn dél­után átadják a köztéri alkotá­sokért a nívódíjakat. A HÉTEN TÖRTÉNIK Hétfő: A fővárosban a Me­ző Imre úti temető Kossuth mauzóleumában koszorúzás­ra kerül sor Kossuth Lajos születésének 175. évfordulója alkalmából. & Kedd: Ülést tart a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa, me­lyen többek között a módo­sított szövetkezeti jogszabá­lyok alkalmazásával kapcso­latos feladatokat vitatják meg. Békéscsabán megkez­dődik a családi és társadalmi rendezvények szervezőinek országos konferenciája. @ Szerda: A BNV-n ez alka­lommal osztják ki a Kiváló Áruk Fóruma őszi pályázatá­nak díjait. § Csütörtök: Ülést tart Budapesten az Épí­tők Szakszervezetének Köz­ponti Vezetősége. Elkel Hu­nyadi László című operájá­val nyit a debreceni Csokonai Színház.­­ Péntek: Ülést tart az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsá­ga. Balatonfüreden befejező­dik a nemzetközi szívgyó­gyász kongresszus.­­ Szom­bat: Sopronban, a soproni szüreti napokat, Szolnokon a tiszaligeti napokat nyitják meg. Koszorúzás. Hétfőn délelőtt fél 10 órakor a Kossuth Lajos téren megkoszorúzzák a Kos­suth-szobrot Növekszik a tejtermelés. Évente tíz százalékkal növek­szik a tej­felvásárlás Borsod­ban és Hevesben. A két­­me­gyében a tejgyűjtő hálózat korszerűsítésére ebben a terv­időszakban 75 millió forintot költenek. Jelenleg a feldolgo­zó üzemekbe naponta átlag 4000 liter tej kerül. NUMIZMATIKAI AUKCIÓ. A Bizományi Áruház Vállalat negyedik numizmatikai auk­cióját hétfőn 17 órai kezdettel tartják a MOM Művelődési Központjában. 4 Vásárnaptár A rövidítések jelentése: or­szágos állat- és kirakó vásár — oák, országos kirakó vásár — ok, országos állatvásár — oá, or­szágos sertésvásár — osv, autó­­vásár — av. Szeptember 19.: Dédestapolcsány, Fájsz, Kapuvár, Karád, Kiskun­­lacháza, Kölese, Lovászpatona, Marton vásár, Mándok, Mátészalka, Mohács, Nagyoroszi, Veresegyház — oák, Cigánd — oá. Szeptember 20.: Decs, Felsőnyárád, Harta, Hat­van, Pápa — oák. Szeptember 21.: Alsónémedi, Barcs, Biharnagyba­­jom, Csokonyavisonta, Csorna, Hajdúhadház, Jánoshalma, Harcsa, Polgár, Rudabánya — oák. Szep­tember 22.: Nova — ok. Szeptem­ber 23.: Aba, Nagykálló, Véménd — oák. Szeptember 24.: Baja, Szánk — oák, Gyál — osv. Szep­tember 25.: Dunavecse, Kalocsa, Kunszentmárton, Sülysáp, Szirák — oák, Kunhegyes — oá, Békés, Debrecen, Eger, Hatvan, Kalocsa, Kiskunmajsa, Kisterenye, Komá­rom, Miskolc, Nagyatád, Nyíregy­háza, Szarvas, Szeged, Zalaszent­­grót s­ar. Elárverezték a malmot Huszonháromezer forintért kelt el !Simonfa Községi Közös Tanácsa nyilvános árveré­sen eladja a kezelésében le­vő malmot. Gyülekezés a helyszínen.” — így szólt a hirdetés, melyre — rajtunk kívül — 16 érdeklődő, vá­sárló (?) jött el. A megroggyant épületen itt-ott hiányoznak az ablak­tokok. A moha vastagon be­nőtte az udvar köveit, s a tető cserepeit. Darabokban, szerte hever az egykori be­rendezés. Egérrágta, megsár­gult „Vámőrlési bárcakönyv”­­et lapoz a szél. Tartalmából ítélve nagy forgalmú lehetett valamikor a malom. So­­mogy-szerte jó nevű molná­rok őröltek itt. Nyugodtan bízta mindenki rájuk a ga­bonáját. Farkas György és Szabó László voltak az utolsók. Utánuk — a könyv szerint — nem álltak már sorban a gabonásszekerek. A simonfai tanács vezető­je, Schütt János még soha­sem árverezett — most sem­ hozott magával kalapácsot. Dobogója sincs, de azért mindenki megtalálja a sze­mével, mikor elkiáltja ma­gát: „A kikiáltási ár húsz­ezer forint!” Kéz ugrik a magasba: tartom! — Húszezerötszáz — told­ja meg egy sokszoknyás fia­talasszony. Az összeg jó elő­ször, aztán másodszor, de aztán valaki közbekiált: hu­­szonkétezer! S ezzel elszaba­dul a pokol. Érteni nem, csak sejteni lehet, miről fo­lyik a vita: régi ismerősök ezek, akik sok házat lebon­tottak már együtt Somogy­ban és Baranyában, máshol használva fel az anyagukat. Most is megállapodnak, s amikor a huszonháromezer forint harmadszor is elhang­zik a tanácselnök szájából, már nincs vita. Elkelt a malom! Anélkül, hogy a végösszeget „leütötték” vol­na a kalapáccsal, Kolompár Lajos malomtulajdonos lett. Kevesen mondhatják el magukról manapság nálunk. De nem sokáig lesz mal­ma: az öreg épületet, mely­ben mintegy százezer tégla található, egy éven belül le kell bontani. Kell a hely más építmény céljára. J. L. libgyűlés Ajkán Az itteni Vörös Csillag Tsz a me­zőgazdasági munkák mellett nagyszerű eredményeket muta­tott fel az állattenyésztésből is: az őszi hónapokra 9000 libát neveltek fel a háztartások részére. (­olezsár felv.) | Borravaló 4 A televízió úgy látszik, $ valóban Mindenki Isko­­­­lája, mert mindenki ta­­­­nul tőle, néha még én is. $ Legutóbb a Borravaló cí­­mű dokumentumfilm né­­$ zése közben a következő- J­­két tanultam: az emberi­­$ ség nagyjából három­­ részre osztható. Vannak, % akik kapják, vannak, $ akik kapják és adják és végül vannak, akik csak $ adják a borravalót. Elé | hetetlenségemre jellem­­^­ző, hogy én, akár csak a Horváth János riporter, 1) a harmadik csoporthoz tartozom, mert még élet­e temben soha egyetlenegy­­ fillér borravalót sem ^ kaptam. És viszont ren­­$ geteg borravalót adtam 2 már, többek között na­­$ ponta Loncikának, akitől $ a kávémat kapom rend­­$ szeresen, egy bájos mo­­­­soly kíséretében. Eddig % — én balga — azt hit­­$ tem, hogy Loncika azért % kapja tőlem a borra­­^ valót, mert fogadja a kö­­$­szönésemet, mosolyogva, % azonnal hozza a forró,­­ méregerős kávémat, és ^ nekem spéciél még mint $ nő is tetszik. Nos, a Bor­­­­ravaló című dokumen­­­ tumfilmből megtudtam, hogy én a borravalót ^ nem fentiekért nyújtom ^ át naponta Loncikának, $ hanem csak azért, mert $ tudom, hogy neki kevés $ a fizetése és én ezt rend­ $ szeresen kiegészítem. Fogalmam sincs, hogy f mennyi Loncika fizetése, % de a mai napon felkeres- % tem a főszerkesztőmet és | fizetésemelést kértem tő­ % le azért, hogy Loncika | alapfizetését kiegészít- | hessem. ^ — Te megőrültél — ^ mondta a főszerkesztőm. $ — Ilyen címen nem tu- | dok fizetésemelést adni. £ — De akkor miből fi- £ zessem naponta Loncika $ borravalóját? — kér- % deztem. õ kimérten vá- $ laszolt: | — Ezért a humoresz- | kért nyugodtan fogadj el % te is borravalót. Miklósi Ottó 2 Utóirat: Amennyiben je- % len humoreszkemért va- ^ laki­ borravalót kíván % adni, úgy befizetését az úf OTP VII. kerület, Rákó-­ó­czi út. 38. szám alatti $ 9135. számú csekkszám- s­zámra teljesítheti. Előre is köszönöm. 2 Mint fent 2 ! Kóstoló a remetének Még javában áll a bál, pontosabban a népes lako­dalom, recseg a rezesbanda, amikor némi késéssel kigör­dül az esti busz a kis hegyi falu, Pilisszentlászló főteré­ről Szentendrére. Fenn a „tetőn”, összegyűjti a szom­bati kirándulókat, aztán ne­kivág a lefelé kanyargó or­szágainak. Benn járunk az erdő kellős közepén, amikor egyszerre váratlan fékezés, majd megszólal a duda. Riadtan találgatjuk a sötét­ben: ugyan mi történhetett? A vezető eltűnik, kisvártatva halljuk harsány kurjongatá­­sát: ^ — Jáános bááácsi! Ott van egy üveg bor, meg a kaja a fa alatt, jöjjön érte! Visszamászóban a sofőr­ülésre és látva az elképedt arcokat, megmagyarázza a rejtélyt: — Tudják, lema­radt szegény a lagziról... Így már érthető. Illetve ... A mi kis társaságunk, nem lévén helybeli, azóta töri a fejét, ugyan honnan tudta János bácsi, hogy a töménte­len sok fa közül melyik alatt lapul az ajándék? Min­denesetre, ha megtalálta , megérdemelte. „­­ Születésnap Szentgotth­árdon Kardpengéből még rosszul Osztrák kaszakovácsokkal kezdték Osztrák kaszakovácsokkal kezdték, kerek hetvenöt esz­tendeje, mert akkor még ke­vés volt Magyarországon az üzemi termelésben jártas, jól­­képzett szakmunkás. Ebből a kis műhelyből nőtt ki a Szentgotthárdi Mezőgazdasá­gi Gépgyár. A kasza ma, a gyorsan gé­pesedő mezőgazdaság korá­ban, alig kelendő. Gyárta­nak, persze, kaszát is, de a legtöbbet nem itthon hasz­nálják: főleg Görögország és a fejlődő országok rendelik. Gyártanak itt kardpengét is, sportolóknak, de öregek már a gépek, képtelenek annyit készíteni, amennyi itt­hon és külföldön kellene. A kasza meg a kardpenge azonban régen nem főtermé­ke ennek a gyárnak. 1963 óta (ekkor lettek a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár egyik üzemévé) au­tomata trágyakihordót, kü­lönböző boronákat, ketreces tojóházakat készítenek, jóré­szét külföldi — főleg szovjet — megrendelőknek. Lassacskán megújul a gyár. A tojásgépsort már új csarnokban szerelik. S amíg minden megújul, igyekeznek minél hatásosabbá tenni a régit. Élenjárnak ebben a gyár KISZ-esei, a fiatal mérnökök és közgazdászok kiszámították, hogy jobb szervezéssel 23 százalékot le­hetne megtakarítani az ön­költségből. A fiatalok 27 ta­valyi újítása is 357 ezer fo­rintot hozott a konyhára. Kommunista műszakjaik jö­vedelméből pedig száz férő­hellyel több lesz az új szent­gotthárdi óvodában. Hetvenötödik születésnap­ján bizakodva készül a jövő­re az öreg gyár ... Szabó Balázs Richárd volt a főnök Gyorsan lebukott a betörőbanda A 20 éves Richter Richárd idén július 12-én szabadult két és fél évig tartó börtön­­büntetéséből s augusztus 8-án véget is ért néhány hetes „szabadsága”: a XIII. kerü­leti Rendőrkapitányság előbb őrizetbe vette, majd előzetes letartóztatásba helyezte. Mindebből következik, Rich­­ternek eszébe se jutott, hogy új életet kezdjen, ott folytat­ta, ahol abbahagyta. Igaz, szabadulása napján társai — a 21 éves Burián Miklós, a 19 éves Leitner János és a 18 éves Pikáts Gábor — már várták, hogy merre indulja­nak betörni. Két nappal később a társa­ság fölkerekedett és Rákos­palotán, a Mogyoródi úton egy földszintes ház előtt te­repszemlét tartott. Miután Ricsi meggyőződött arról, hogy a lakók nincsenek ott­hon, Buriánt és Pikátsot őr­nek állította, ő pedig Leit­­nerrel behatolt a lakásba, ahonnan 4800 forint kész­pénzt, egy órát és néhány ezüst tárgyat vittek el. Július 19-én hasonló módszerrel törtek be egy másik házba a Fáy utcában: mint előzőleg, itt is földúltak mindent s ér­tékesebb tárgyak nem lévén, egy karórát és egy gázön­­gyújtót loptak el. Július 22-én a négytagú banda háromra csökkent, ugyanis a délelőtti órákban Leitner a „Visegrád” cukrászdában botrányt oko­zott és a rendőrség őrizetbe vette. Richterék a Szabolcs utcai kórház mellett levő zöldséges boltot törték fel. Időközben azonban a hely­színre érkezett a rendőrség, mire hárman három felé sza­ladtak. Pikátsot még a hely­színen sikerült elkapni, Rich­ter és Burián ellen pedig körözést adott ki a rendőrség. Előbb Burián került kézre, majd rá egy hétre Richter, aki bujkálása során egy Moszkvics gépkocsiból ello­pott egy rádiót, egy teher­autóból pedig a sofőr iratait emelte el. A XIII. kerületi Rendőrka­pitányság vádemelési javas­lattal átadta az ügyet a kerü­leti ügyészségnek. (P.) Lapunk augusztus 22-i szá­mának „Grimasz” rovatában szóvá tettük Kulcsár Ferenc szalkszentmártoni lakos szí­nes tévékészülék javítási ügyének herce-hurcáját. A készüléket —a melyet tavaly januárban vásárolt Kulcsár — féltucatszor javították, ám sem a Gelka, sem a Videoton-gyár nem volt haj­landó kicserélni. A tulajdo­nos panaszát a megyei népi ellenőrzési bizottság is jo­gosnak tartotta. Kulcsár elke­seredésében szerkesztősé­günkhöz fordult segítségért. A napokban levelet kaptunk a Videoton-gyártól, a színes készülék cseréjéhez hozzájá­rultak. A gyár válaszát örömmel nyugtázzuk. Új bélyegek. A Magyar Posta szeptember 20-án az űrkuta­tással kapcsolatos eddigi ese­ményekről bocsát ki 6 címlet­ből álló, 15 forint névértékű bélyegsort és egy 20 forint névértékű blokkot. PARADICSOMFA, MOH, CSON. Csodájára járnak környékbeliek a mohácsi sz­­őhegy egy szokatlanul nagy nőtt paradicsomtőkéjének, „paradicsomfa” magasság meghaladja a két métert, ren kívül dús lombja egzotik­ cserjéhez teszi hasonlón Óriásira fejlődtek gyümölcs is — némelyik eléri a 700­ dekát.

Next