Hétfői Hírek, 1978. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-02 / 1. szám

Szépektől a csúnyáig A szerepek is a gyermekeim... Beszélgetés Schütz Ilával színjátszásról anyaságról A „Régimódi történet” Jablonczay Gizellájáért estéről estére vastapssal jutalmazza a közönség Schütz Ilát. Ő a nagy család csúnyácskája, a szép lányok között élő, kicsit mindig nevet- séges, pletykálkodó vénlány. — Ezért esténként elcsúnyítja magát, s ez egy nő számára, még akkor is, ha a szerep kedvéért teszi, valószínűleg nem kellemes__— kezdjük a beszélgetést. — A próbák utolsó szakaszában bizony gondot jelentett, hogy megteremtsem Gizella groteszkségét arcomban, mozgásomban — mondja. — Különösebb lelki problémát az moiban nem okozott, hogy csúnyának kell lennem. Nem vagyok hiú, nem tartozom azok közé, akiknek élete túlnyomó részét az tölti ki, hogy szépek legyenek. Persze, én is próbáltam néha igazán szépnek lenni. S amikor ez nem járt sikerrel, nagyon fájt. Ez akkor volt, amikor ,,A pillangók szabadok” után azt írta rólam az egyik kritikus: Schütz Ila nem elég szép ehhez a szerephez. Mert én is szép, aranyos kislányszerepekkel kezdtem, mint a színésznők közül oly sokan. És sikerem is volt. S ez egy időre meghatározta szerepkörömet. Azután eljutottam Jablonczay Gizellához. — Nem fél, hogy ezzel ismét belép egy szerepkörbe? — Néha én is álmodozom arról, hogy jó lenne igazán szépnek lenni. Magasnak, vékonynak, hosszú, szőkehajúnak. Királynőinek___ De ezek csak pillanatok. És örülök, hogy már a próbák alatt megéreztem, él a figura. A színpadon csak ez a fontos. És az a felismerés, hogy tisztában vagyok önmagammal, használni tudom a testem és az arcom. Egyébként is, olyan színes volt az évem! — Hogy érti ezt? — Voltam már feketehajú és szőke és most születik egy vöröses Moliére-hősnő bennem és a Madách Kamara színpadán. — Melyik volt a legnehezebb szerepe? — „A bolond lány”. Kínlódtam. Egy meglevő előadásba kellett belépnem Demján Edit után. Felidéződtek az ő gesztusai, hanghordozása, öt évig játszottam a szerepet, de jól csak az utolsó másfél évben éreztem magam, amikor már sikerült megteremteni a belőlem született figurát. — Kisfia, Zsolt másféléves: megváltozik-e a színésznő, ha anya lesz? — Én olyannyira átalakultam, hogy ha ezt valaki előre megjósolja, kinevetem. De amikor Zsolt megszületett, egycsapásra kettős lett az életem: nemcsak a nézők iránt érzem a felelősséget, hanem a fiam iránt is. És Zsolt talán egyszer megérti, hogy időről időre új és új testvére támad, mert a szerepek is a gyermekeim, ő egy csodálatos dolgot adott nekem. Soha azt a melegséget nem éreztem, mint amikor este a színházba indulok és utánam szól: Mama! Sebes Erzsébet Az óév utolsó estéjén mutatta be a Vígszínház Lope de Vega „Valencia bolondjai” című komédiáját, Kapás Dezső rendezésében. Képünkön: Szegedi Erika, Balázs Péter, Lukács Sándor és Bánsági Ildikó. (Doniezsál fdv.) krónikája . J. P. LJUBIMOV, a moszkvai Taganka Színház világhírű rendezője, David Borovszkij díszlettervező társaságában január 8-án ismét Budapestre érkezik, hogy elvégezze az utolsó simításokat Dosztojevszkij „Bűn és bűnhődés” című regénye színpadi változatának előadásán. A Vígszínház nagy érdeklődéssel várt bemutatójára január 27-én kerül sor. 9 LUKÁCS SÁNDOR közreműködésével tévéfilm készül ezekben a napokban Marian Sorescu román író bibliai témájú monodrámájából. Rendező: Várkonyi Gábor. 9 NÉMETH LÁSZLÓ „Erzsébetnap” című drámáját február 3-án mutatja be a Nemzeti Színház, második otthonában, a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban. Az előadást Bodnár Sándor rendezi, főszereplők: Gobbi Hilda, Kohut Magda, Berek Kati, Bodnár Erika, Pápai Erzsi, Sinkovits Imre, Agárdi Gábor és Horkai János. A MICKEY EGÉR, a Walt Disney rajzfilmek népszerű figurája most ünnepli 50. „születésnapját”. Októberben lesz ötven éve, hogy először jelent meg a filmvásznon. © JUBILEUMOK. Január 21-én lesz az Operaházban Mozart Don Juan című operájának 350., 26-án pedig a másik Mozart-mű, a Figaro házassága” 300. előadása. „ VOLT EGYSZER EGY KABARÉ. Ezzel a címmel mutatja be január 28-án új műsorát a Radnóti Irodalmi Színpad. Az előadás rendezője és főszereplője — mint vendég —, Bodrogi Gyula. Partnerei között van Pécsi Ildikó, Dőry Virág, Petrozsényi Eszter, Buss Gyula, Hallai Kálmán és Somhegyi György. • MI TÖRTÉNT VOLNA, ha Jack Ruby 1983. november 24-én nem végzett volna Lee Oswald-dal, Kennedy elnök állítólagos gyilkosával? Erre a feltételezésre épül az a most készülő amerikai tévésorozat, melyet George Perry írt és Larry Schiller rendezett. Egy kivétellel ismeretlen amatőrök szerepelnek a filmben, akiket elsősorban a valódi személyekhez hasonlóságuk alapján választottak ki. © FILMEK LEMEZEN. Japánban hanglemezsorozat készül, amely a filmtörténet remekműveinek hanganyagát örökíti meg. 9 HÁROM HANGVERSENYT rendez a Zeneakadémián a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, Koródy András vezényletével. A közreműködők között van Bálint Mária, Pongrácz Péter, Pröhle Henrik és a Debreceni Kodály Kórus. • MAGYAROK KÜLFÖLDÖN. Januárban Kovács Dénes hegedűművész a Szovjetunióban, Kocsis Zoltán zongoraművész Japánban, Záborszky István és Onczay Csaba csellóművész Svájcban, illetve Csehszlovákiában, Sándor János karmester Kanadában, operaénekeseink közül Andor Éva és Fülöp Attila Pozsonyban, Réti Csaba Temesvárott, Miller Lajos Franciaországban lép a közönség elé. Az Operaház balettegyüttese két alkalommal mutatja be Triesztben a „Spartacus”-t. MARIA LOIA román színésznő (képünkön) alakítja a főszerepet a „Fegyvere van és nagyon veszélyes” című új szovjet western-filmben, melyet V. Vajnstok, a kalandtörténetek „specialistája" rendezett. Szovjet, román és csehszlovák színészek mellett a magyar Bencze Ferencet is láthatjuk majd a filmben. VADAS ZSUZSA, az ismert táncdalénekesnő a jövő hónapban egyéves tengerentúli vendégszereplésre indul. Hollywoodban lép fel, férjével, Orosz János zongoraművésszel. Könyvjelző Régi adósságot törleszt Jemnitz János és Látván György most megjelent, „Szerette az igazságot” című, gazdag képanyaggal illusztrált tanulmánykötete az újkori magyar történelem egyik kiemelkedő egyéniségéről, Károlyi Mihályról. A mű részletes áttekintést nyújt nemcsak a kiváló politikus nyolc évtizeden átívelő regényes, mozgalmas életéről, de korának társadalmi, politikai viszonyairól is, az Osztrák—Magyar Monarchia fénykorától Károlyi 1955-ben bekövetkezett haláláig. A történelmi olvasmányok kedvelői bizonyára nagy érdeklődéssel forgatják majd Gonda Imre és Niederhauser Emil hézagpótló munkáját, amely a Habsburg-ház sok évszázados történetét beszéli el, színes, olvasmányos formában, számos fényképpel, térképpel és családfatáblázattal. A könyv első ízben dolgozza fel a Habsburgok históriáját — marxista szemlélettel. Mátrai László „A kultúra történetisége" című kötete a kiváló akadémikusnak az elmúlt négy évtizedben írott tanulmányait foglalja magában. „Olyan dokumentumok gyűjteménye ez — írja a szerző —, melyek szövegszerű hitelességgel vallanak arról: a munkásosztály valóban örököse mindannak a kulturális értéknek, amelyet az emberiség eddig alkotott.” Mindhárom kötetet a Gondolat Kiadó jelentette meg. —L Ők ketten Magyar film. Írta: Koródy Ildikó és Balázs József. Rendezte: Mészáros Márta. Konoknak tűnő, ám tiszteletre méltó következetességgel vizsgálja-elemzi-kutatja Mészáros Márta — immár hetedik filmjében — a nő helyzetét, sorsát és lehetőségeit napjaink társadalmában. De nem olyan „lerágott csontokat” szemrevételez, mint az egyenjogúság, munkahelyi megbecsülés, nők vezető pozícióban, stb., hanem egy mindezeknél alapvetőbb, de többnyire „szemérmesen” kendőzött problémát: a férfi és a nő érzelmi és szexuá lízéles lis kapcsolatait. Nyíltan hangoztatja mindkettő fontosságát, magyarán: mennyire befolyásolja ezek megvalósulása, illetve kielégítettlensége a nő tartását, egyéniségét. Új filmje, az „ők ketten” két végletes asszonysorsot mutat be, s két — sajnos —, jellegzetes férfitípust: az alkoholtól elnyűttét és a csak munkájának élő, minden más iránt közömbös emberét. Ők négyen ütköznek egymással, húsbavágó, olykor brutális keménységgel. A rendező egyiket sem emeli piedesztálra, egybe se sújt szigorú ítélettel, nem kínál tálcán mentőokokat, még kevésbé holmi szentimentális „feloldozást”. A négy ember drámája nem ér véget a film utolsó kockáin. Folytatódik bennünk, nézőkben. Marina Vlady alakítja az egyik főszerepet. Amikor annak idején nyilvánosságra került, hogy a rendezőnő őt szemelte ki erre a feladatra, sokan megkérdőjelezték. Az eredmény Mészáros Mártát igazolja: Marina Vlady eddigi pályafutásának egyik legkiemelkedőbb alakítását nyújtja. Miként Monori Lili is, aki filmről filmre jelentősebb művésszé érik. Mellettük Jan Nowicki, Tolnay Miklós, Meszléri Judit, Vlagyimir Viszockij és a kis Czinkóczi Zsuzsi játéka fémjelzi Mészáros Márta eddigi legjobb filmjét, melyben kitűnő alkotótárs az operatőr: Kende János. h it — SZILVESZTER Rádióban TV-ben Azok, akik a képernyő előtt ültek Szilveszter estéjén, de azok is, akik emelkedett hangulatban bele-belehallgattak a rádió kabarészínháza óévbúcsúztató monstre műsorába, jól teszik, ha végighallgatják majd az ismétlést. Mert Marton Frigyes és „társulata” ezúttal sem harsány nevetésre, „zaftos” bemondásokra épült mókákra invitálta hallgatóságát, hanem „kettős fedelű”, többszörösen megcsavart közéleti töltésű humorkavalkádra, amely megköveteli a figyelmet, de meg is hálálja! Igazságtalanság lenne holmi „pontozásos” sorrendet felállítani az egyes jelenetek között. Már csak azért sem, mert az alkotók ezúttal is arra törekedtek: lehetőleg mindenki megtalálja a számok között a leginkább ínyére valót. Jó példa erre többek között Szilágyi György önparódiája, a „Hányás vagy? — 1001-es!”, melyet Major Tamás ad elő, frenetikusan. Ugyanebbe a kategóriába tartozik Sándor György „Megvédem az iskolát” című magánszáma, a „Megindul az agyunk” című monológ Bárdi György tolmácsolásában, s Komlós János évődése Kazimir Károllyal, színházi életünk kérdőjeleiről, visszásságairól. Meglepetés: a Gúnya-együttes produkciója. Szövegben, zenében egyaránt. A bölcs humort ezúttal is Tabi László szilveszteri konferansza képviseli, az „egy az egyben” komikumot pedig az elmaradhatatlan villámtréfák. Természetesen akadnak a 180 percnek fáradtabb pillanatai is, így „A négy kutyás”, a „Táncolj, Törő!” az „Ellen kék fény”. Várkonyi Zoltán is jobb „anyagot” kaphatott volna, mint Peterdi Pál „Megvédjük a kormányt” című, bátornak szánt, de erőltetettnek ható összeállítása. Komlós János rövidebb-hosszabb konferanszai kötötték össze a jeleneteket. Komlós ezúttal is nagy formában volt, jó néhány megfogalmazása, „bemondása” bizonyára rövidesen szólás-mondássá válik. Garai Tamás Csak balga ember kívánhatja, hogy a tévé szilveszteri műsora mélyreható művészi élménnyel gazdagítsa. De azt joggal elvárhatja mindenki, hogy szórakoztató, olykor kacagtató és kellően ötletes legyen. Nos, a mostani tévékabaré eleget tett e követelményeknek, s ha voltak is gyengébb pontjai, azokat feledtette a sokkalta több jó. Végül is jó szívvel dicséret illeti a szerkesztő Kállai Istvánt, a rendező Szálkai Sándort, Kalmár Andrást, Kalmár Tibort, s Horváth Ádámot, az írókat, operatőröket, s mind a többieket. Antal Imre aranyos műsorvezető volt. A kabaré sikerült bevezetője Kojak legújabb nyomozása, így kellő izgalommal feltöltve várhattuk a továbbiakat. A folytatás: „A háremhölgy” című (ötletben „visszaköszönő”) elképzelhetetlen riport lehetőséget adott a nézőknek, hogy hoszszú-hosszú perceken át gyönyörködjenek egy teljesen pucér hölgy nem mindennapi bájaiban. Kedves volt az Operettfórum (Galambos Erzsi, Kovács Zsuzsa, Németh Sándor, Latabár Kálmán és Pálfy József), szellemes Komlós János „közbeszólása”, mulatságos Agárdi Gábor és Szabó Gyula, továbbá Körmendi János és Sztankay István duója, a „Zene, zene, zene” szilveszteri különkiadásának karikatúrája (elsősorban a magyar nóta énekeseké és az operistáké), boszorkányos Sass József persziflázsa, derűs öt percet szerzett Gálvölgyi János és jó volt hallani az ifjú színművészek régi filmzenéből előadott számait. Frédi és Béni — Csákányi és Márkus — kőkorszaki humorparádét rendezett, (Képessy József, Szatmári István és Szuhay Balázs társaságában). S végezetül jött a Hofi! Egy teljes órán át szórakoztatta plebejus humorával és telitalálataival a nagyérdeműt ez a műfajában egyedülálló humorista. Nagy produkció volt, remek finálé ! Túri András Isztambultól Hangájig Magyar—külföldi közös tv-filmek A Magyar Televízió 1978- ban több külföldi televíziós társasággal készít közös tvfilmet, illetve sorozatot. Az esztendő egyik legnagyobb szabású munkája lesz az olasz RAI-társasággal készülő koprodukciójuk. Graham Greene „Isztambuli vonat” című regényéből Kardos G. György írt forgatókönyvet. Az 1930-as években játszódó háromrészes — egyenként 60 perces — mű rendezője az olasz Giacomo Battiato. Az osztrák televízióval közösen készül film Budapesten Kálmán Imre életéről. (Természetesen felcsendülnek majd benne a zeneszerző legismertebb dalai, előreláthatólag világhírű sztárok előadásában.) Évek óta jó kapcsolat fűzi a Magyar Televíziót a francia Pathé társasághoz. Legutóbb 1977-ben „A világ nagy folyói” című sorozatukhoz forgattak filmet a Dunáról, az idén pedig Budapestről készítenek 60 perces alkotást, amelyet a francia cég „A világ nagy városai” című sorozatában mutat majd be. Az elmúlt esztendőben Mongóliában forgatott filmet a „Góbi állatvilága” címmel egyik televíziós stábunk. Az új esztendőben ugyancsak Mongóliában készítik „A Hangaj állatvilága” című 50 perces filmet az ottani tv közreműködésével. Az ENSZ környezetvédelemmel foglalkozó szervezete, az UNEP, a Magyar Televíziót bízta meg azzal, hogy 1979-ben 13 részes filmet készítsen a környezetvédelemről. A filmsorozat előkészületei rövidesen megkezdődnek, előreláthatólag őszre megírják a forgatókönyvet és kijelölik a felvételek színhelyeit. Rácz Gábor rendező és stábja nemcsak Magyarországon, de a világ sok részén készít majd hozzá felvételeket. (i. e.)