Hétfői Hírek, 1978. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-02 / 1. szám

Szépektől a csúnyáig A szerepek is a gyermekeim... Beszélgetés Schütz Ilával színjátszásról­ anyaságról A „Régimódi­­ történet” Jablonczay Gizellájáért esté­ről estére vastapssal jutal­mazza a közönség Schütz Ilát. Ő a nagy család csú­nyácskája, a szép lányok kö­zött élő, kicsit mindig nevet-­ séges, pletykálkodó vénlány. — Ezért esténként elcsú­nyítja magát, s ez egy nő számára, még akkor is, ha a szerep kedvéért teszi, való­színűleg nem kellemes__— kezdjük a beszélgetést. — A próbák utolsó szaka­szában bizony gondot jelen­tett, hogy megteremtsem Gi­zella groteszkségét arcomban, mozgásomban — mondja. — Különösebb lelki problémát az moiban nem okozott, hogy csúnyának kell lennem. Nem vagyok hiú, nem tartozom azok közé, akiknek élete túl­nyomó részét az tölti ki, hogy szépek legyenek. Per­sze, én is próbáltam néha igazán szépnek lenni. S ami­kor ez nem járt sikerrel, na­gyon fájt. Ez akkor volt, amikor ,,A pillangók szaba­dok” után azt írta rólam az egyik kritikus: Schütz Ila nem elég szép ehhez a sze­rephez. Mert én is szép, ara­nyos kislányszerepekkel kezdtem, mint a színésznők közül oly sokan. És sikerem is volt. S ez egy időre meg­határozta szerepkörömet. Az­után eljutottam Jablonczay Gizellához. — Nem fél, hogy ezzel is­mét belép egy szerepkörbe? — Néha én is álmodozom arról, hogy jó lenne igazán szépnek lenni. Magasnak, vé­konynak, hosszú­, szőkehajú­nak. Királynőinek___ De ezek csak pillanatok. És örü­lök, hogy már a próbák alatt megéreztem, él a figura. A színpadon csak ez a fontos. És az a felismerés, hogy tisztában vagyok önmagam­mal, használni tudom a tes­tem és az arcom. Egyébként is, olyan színes volt az évem! — Hogy érti ezt? — Voltam már feketehajú és szőke és most születik egy vöröses Moliére-hősnő ben­nem és a Madách Kamara színpadán. — Melyik volt a legnehe­zebb szerepe? — „A bolond lány”. Kín­lódtam. Egy meglevő elő­adásba kellett belépnem Demján Edit után. Felidé­­ződtek az ő gesztusai, hang­­hordozása, öt évig játszot­tam a szerepet, de jól csak az utolsó másfél évben érez­tem magam, amikor már si­került megteremteni a belő­lem született figurát. — Kisfia, Zsolt másféléves: megváltozik-e a színésznő, ha anya lesz? — Én olyannyira átalakul­tam, hogy ha ezt valaki elő­re megjósolja, kinevetem. De amikor Zsolt megszületett, egycsapásra kettős lett az életem: nemcsak a nézők iránt érzem a felelősséget, hanem a fiam iránt is. És Zsolt talán egyszer megérti, hogy időről időre új és új testvére támad, mert a sze­repek is a gyermekeim, ő egy csodálatos dolgot adott nekem. Soha azt a melegsé­get nem éreztem, mint ami­kor este a színházba indu­lok és utánam szól: Mama! Sebes Erzsébet Az óév utolsó estéjén mutatta be a Vígszínház Lope de Vega „Valencia bolondjai” című komédiáját, Kapás Dezső rende­zésében. Képünkön: Szegedi Erika, Balázs Péter, Lukács Sán­dor és Bánsági Ildikó. (Doniezsál fdv.) krónikája . J. P. LJUBIMOV, a moszkvai Taganka Színház világhírű rendezője, David Borovszkij díszlettervező tár­saságában január 8-án ismét Budapestre érkezik, hogy el­végezze az utolsó simításo­kat Dosztojevszkij „Bűn és bűnhődés” című regénye színpadi változatának elő­adásán. A Vígszínház nagy érdeklődéssel várt bemutató­jára január 27-én kerül sor. 9 LUKÁCS SÁNDOR köz­reműködésével tévéfilm ké­szül ezekben a napokban Marian Sorescu román író bibliai témájú monodrámá­jából. Rendező: Várkonyi Gábor. 9 NÉMETH LÁSZLÓ „Er­­zsébetnap” című drámáját február 3-án mutatja be a Nemzeti Színház, második otthonában, a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban. Az előadást Bodnár Sándor rendezi, főszereplők: Gobbi Hilda, Kohut Magda, Berek Kati, Bodnár Erika, Pápai Erzsi, Sinkovits Imre, Agár­di Gábor és Horkai János. A MICKEY EGÉR, a Walt Disney rajzfilmek népszerű figurája most ünnepli 50. „születésnapját”. Októberben lesz ötven éve, hogy először jelent meg a filmvásznon. © JUBILEUMOK. Január 21-én lesz az Operaházban Mozart Don Juan című ope­rájának 350., 26-án pedig a másik Mozart-mű, a Figaro házassága” 300. előadása. „ VOLT EGYSZER EGY KABARÉ. Ezzel a címmel mutatja be január 28-án új műsorát a Radnóti Irodalmi Színpad. Az előadás rende­zője és főszereplője — mint vendég —, Bodrogi Gyula. Partnerei között van Pécsi Ildikó, Dőry Virág, Petrozsé­­nyi Eszter, Buss Gyula, Hal­lai Kálmán és Somhegyi György. • MI TÖRTÉNT VOLNA, ha Jack Ruby 1983. novem­ber 24-én nem végzett volna Lee Oswald-dal, Kennedy elnök állítólagos gyilkosá­val? Erre a feltételezésre épül az a most készülő ame­rikai tévésorozat, melyet George Perry írt és Larry Schiller rendezett. Egy kivé­tellel ismeretlen amatőrök szerepelnek a filmben, aki­ket elsősorban a valódi sze­mélyekhez hasonlóságuk alapján választottak ki. © FILMEK LEMEZEN. Japánban hanglemezsorozat készül, amely a filmtörténet remekműveinek hanganyagát örökíti meg. 9 HÁROM HANGVER­SENYT rendez a Zeneakadé­mián a Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekara, Ko­­ródy András vezényletével. A közreműködők között van Bálint Mária, Pongrácz Pé­ter, Pröhle Henrik és a Deb­receni Kodály Kórus. • MAGYAROK KÜL­FÖLDÖN. Januárban Kovács Dénes hegedűművész a Szovjetunióban, Kocsis Zol­tán zongoraművész Japán­ban, Záborszky István és Onczay Csaba csellóművész Svájcban, illetve Csehszlová­kiában, Sándor János kar­mester Kanadában, opera­énekeseink közül Andor Éva és Fülöp Attila Pozsonyban, Réti Csaba Temesvárott, Miller Lajos Franciaország­ban lép a közönség elé. Az Operaház balettegyüttese két alkalommal mutatja be Triesztben a „Spartacus”-t.­­ MARIA LOIA román színésznő (képünkön) alakít­ja a főszerepet a „Fegyvere van és nagyon veszélyes” cí­mű új szovjet western-film­­ben, melyet V. Vajnstok, a kalandtörténetek „specialis­tája" rendezett. Szovjet, ro­mán és csehszlovák színé­szek mellett a magyar Ben­­cze Ferencet is láthatjuk majd a filmben.­­ VADAS ZSUZSA, az ismert táncdalénekesnő a jövő hónapban egyéves ten­gerentúli vendégszereplésre indul. Hollywoodban lép fel, férjével, Orosz János zongo­­raművésszel. Könyvjelző Régi adósságot törleszt Jemnitz János és Látván György most megjelent, „Sze­rette az igazságot” című, gazdag képanyaggal illuszt­rált tanulmánykötete az új­kori magyar történelem egyik ki­emelkedő egyéniségéről, Károlyi Mihályról. A mű részletes áttekintést nyújt nemcsak a kiváló politikus nyolc évtizeden átívelő re­gényes, mozgalmas életéről, de korának társadalmi, poli­tikai viszonyairól is, az Oszt­rák—Magyar Monarchia fénykorától Károlyi 1955-ben bekövetkezett haláláig. A történelmi olvasmányok kedvelői bizonyára nagy ér­deklődéssel forgatják majd Gonda Imre és Niederhauser Emil hézagpótló munkáját, amely a Habsburg-ház sok évszázados történetét beszé­li el, színes, olvasmányos formában, számos fénykép­pel, térképpel és családfa­­táblázattal. A könyv első íz­ben dolgozza fel a Habsbur­gok históriáját — marxista szemlélettel. Mátrai László „A kultúra történetisége" című kötete a kiváló akadémikusnak az elmúlt négy évtizedben írott tanulmányait foglalja magá­ban. „Olyan dokumentumok gyűjteménye ez — írja a szerző —, melyek szövegsze­rű hitelességgel vallanak ar­ról: a munkásosztály való­ban örököse mindannak a kulturális értéknek, amelyet az emberiség eddig alkotott.” Mindhárom kötetet a Gondo­lat Kiadó jelentette meg. —L Ők ketten Magyar film. Írta: Koród­y Ildikó és Ba­lázs József. Rendezte: Mé­száros Márta. Konoknak tűnő, ám tiszte­letre méltó következetesség­gel vizsgálja-elemzi-kutatja Mészáros Márta — immár hetedik filmjében — a nő helyzetét, sorsát és lehetősé­geit napjaink társadalmában. De­ nem olyan „lerágott cson­tokat” szemrevételez, mint az egyenjogúság, munkahelyi megbecsülés, nők vezető po­zícióban, stb., hanem egy mindezeknél alapvetőbb, de többnyire „szemérmesen” kendőzött problémát: a fér­fi és a nő érzelmi és szexuá­­ ­lízéles­ lis kapcsolatait. Nyíltan han­goztatja mindkettő fontossá­gát, magyarán: mennyire be­folyásolja ezek megvalósulá­sa, illetve kielégítettlensége a nő tartását, egyéniségét. Új filmje, az „ők ketten” két végletes asszonysorsot mutat be, s két — sajnos —, jellegzetes férfitípust: az al­koholtól elnyűttét és a csak munkájának élő, minden más iránt közömbös emberét. Ők négyen ütköznek egymás­sal, húsbavágó, olykor bru­tális keménységgel. A ren­dező egyiket sem emeli pie­­desztálra, egyb­e se sújt szi­gorú ítélettel, nem kínál tálcán mentőokokat, még ke­vésbé holmi szentimentális „feloldozást”. A négy ember drámája nem ér véget a film utolsó kockáin. Folyta­tódik­­ bennünk, nézőkben. Marina Vlady alakítja az egyik főszerepet. Amikor an­nak idején nyilvánosságra került, hogy a rendezőnő őt szemelte ki erre a feladatra, sokan megkérdőjelezték. Az eredmény Mészáros Mártát igazolja: Marina Vlady ed­digi pályafutásának egyik legkiemelkedőbb alakítását nyújtja. Miként Monori Lili is, aki filmről filmre jelen­tősebb művésszé érik. Mel­lettük Jan Nowicki, Tolnay Miklós, Meszléri Judit, Vla­gyimir Viszockij és a kis Czinkóczi Zsuzsi játéka fém­jelzi Mészáros Márta eddigi legjobb filmjét, melyben ki­tűnő alkotótárs az operatőr: Kende János. h it — SZILVESZTER Rádióban TV-ben Azok, akik a képernyő előtt ültek Szilveszter esté­jén, de azok is, akik emel­kedett hangulatban bele-be­­lehallgattak a rádió kabaré­­színháza óévbúcsúztató monstre műsorába, jól te­szik, ha végighallgatják majd az ismétlést. Mert Marton Frigyes és „társulata” ez­úttal sem harsány nevetés­re, „zaftos” bemondásokra épült mókákra invitálta hall­gatóságát, hanem „kettős fe­delű”, többszörösen megcsa­vart közéleti töltésű humor­­kavalkádra, amely megköve­teli a figyelmet, de meg is hálálja! Igazságtalanság lenne hol­mi „pontozásos” sorrendet felállítani az egyes jelenetek között. Már csak azért sem, mert az alkotók ezúttal is arra törekedtek: lehetőleg mindenki megtalálja a szá­mok között a leginkább ínyé­re valót. Jó példa erre többek kö­zött Szilágyi György önparó­diája, a „Hányás vagy? — 1001-es!”, melyet Major Ta­más ad elő, frenetikusan. Ugyanebbe a kategóriába tartozik Sándor György „Megvédem az iskolát” cí­mű magánszáma, a „Megin­dul az agyunk” című mono­lóg Bárdi György tolmácso­lásában, s Komlós János évődése Kazimir Károllyal, színházi életünk kérdőjelei­ről, visszásságairól. Meglepe­tés: a Gúnya-együttes pro­dukciója. Szövegben, zenében egyaránt. A bölcs humort ezúttal is Tabi László szil­veszteri konferansza képvise­li, az „egy az egyben” komi­kumot pedig az elmaradha­tatlan villámtréfák. Természetesen akadnak a 180 percnek fáradtabb pilla­natai is, így „A négy ku­tyás”, a „Táncolj, Törő!” az „Ellen kék fény”. Várko­nyi Zoltán is jobb „anyagot” kaphatott volna, mint Pe­­terdi Pál „Megvédjük a kor­mányt” című, bátornak szánt, de erőltetettnek ható össze­állítása. Komlós János rö­­videbb-hosszabb konferan­­szai kötötték össze a jele­neteket. Komlós ezúttal is nagy formában volt, jó né­hány megfogalmazása, „be­mondása” bizonyára rövide­sen szólás-mondássá válik. Garai Tamás Csak balga ember kíván­hatja, hogy a tévé szilveszteri műsora mélyreható művészi élménnyel gazdagítsa. De azt joggal elvárhatja mindenki, hogy szórakoztató, olykor ka­cagtató és kellően ötletes le­gyen. Nos, a mostani tévé­kabaré eleget tett e köve­telményeknek, s ha voltak is gyengébb pontjai, azokat fe­ledtette a sokkalta több jó. Végül is jó szívvel dicséret illeti a szerkesztő Kállai Ist­vánt, a rendező Szálkai Sán­dort, Kalmár Andrást, Kal­már Tibort, s Horváth Ádá­­mot, az írókat, operatőröket, s mind a többieket. Antal Imre aranyos műsorvezető volt. A kabaré sikerült beveze­tője Kojak legújabb nyomo­zása, így kellő izgalommal feltöltve várhattuk a továb­biakat. A folytatás: „A há­remhölgy” című (ötletben „visszaköszönő”) elképzelhe­tetlen riport lehetőséget adott a nézőknek, hogy hosz­­szú-hosszú perceken át gyö­nyörködjenek egy teljesen pucér hölgy nem mindennapi bájaiban. Kedves volt az Operettfórum (Galambos Er­zsi, Kovács Zsuzsa, Németh Sándor, Latabár Kálmán és Pálfy József), szellemes Kom­lós János „közbeszólása”, mu­latságos Agárdi Gábor és Szabó Gyula, továbbá Kör­mendi János és Sztankay István duója, a „Zene, zene, zene” szilveszteri különkiadá­sának karikatúrája (elsősor­ban a magyar nóta énekese­ké és az operistáké), boszor­kányos Sass József persziflá­­zsa, derűs öt percet szerzett Gálvölgyi János és jó volt hallani az ifjú színművészek régi filmzenéből előadott szá­mait. Frédi és Béni — Csá­kányi és Márkus — kőkor­szaki humorparádét rende­zett, (Képessy József, Szat­mári István és Szuhay Balázs társaságában). S végezetül jött a Hofi! Egy teljes órán át szórakoz­tatta plebejus humorával és telitalálataival a nagyérde­műt ez a műfajában egyedül­álló humorista. Nagy produk­ció volt, remek finálé ! Túri András Isztambultól Hangájig Magyar—külföldi közös tv-filmek A Magyar Televízió 1978- ban több külföldi televíziós társasággal készít közös tv­­filmet, illetve sorozatot. Az esztendő egyik legnagyobb szabású munkája lesz az olasz RAI-társasággal készü­lő koprodukciójuk. Graham Greene „Isztambuli vonat” című regényéből Kardos G. György írt forgatókönyvet. Az 1930-as években játszódó háromrészes — egyenként 60 perces — mű rendezője az olasz Giacomo Battiato. Az osztrák televízióval közösen készül film Budapesten Kál­mán Imre életéről. (Termé­szetesen felcsendülnek majd benne a zeneszerző legismer­tebb dalai, előreláthatólag világhírű sztárok előadásá­ban.) Évek óta jó kapcsolat fű­zi a Magyar Televíziót a francia Pathé társasághoz. Legutóbb 1977-ben „A világ nagy folyói” című soroza­tukhoz forgattak filmet a Dunáról, az idén pedig Buda­pestről készítenek 60 perces alkotást, amelyet a francia cég „A világ nagy városai” című sorozatában mutat majd be. Az elmúlt esztendő­ben Mongóliában forgatott filmet a „Góbi állatvilága” címmel egyik televíziós stá­bunk. Az új esztendőben ugyancsak Mongóliában ké­szítik „A Hangaj állatvilága” című 50 perces filmet az ot­tani tv közreműködésével. Az ENSZ környezetvéde­lemmel foglalkozó szerveze­te, az UNEP, a Magyar Te­levíziót bízta meg azzal, hogy 1979-ben 13 részes filmet ké­szítsen a környezetvédelem­ről. A filmsorozat előkészüle­tei rövidesen megkezdődnek, előreláthatólag őszre megír­­ják a forgatókönyvet és kije­lölik a felvételek színhelyeit. Rácz Gábor rendező és stáb­ja nemcsak Magyarországon, de a világ sok részén készít majd hozzá felvételeket. (i. e.)

Next