Hétfői Hírek, 1978. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-23 / 43. szám
ÍRÓDOTT 1848-BAN a közlekedéspolitikai Közlekedési rendszerünk alapját a múlt század derekán még Széchenyi István alakította ki. Azt vallotta: „Közlekedés nélküli ország sínylő testi" Javaslatát 1848-ban terjesztette az országgyűlés elé, s ettől kezdve 120 évig az ő koncepciója érvényesült a magyar közlekedéspolitikában. Javaslata hosszas előtanulmányok után született. Erre mutat Széchenyi itt látható kézirata, amely „a legnagyobb magyar” még feldolgozatlan jegyzetei közül került elő a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárából. A jegyzetlapon látható kis rajz a vasútvonalak Budapest-centrikus elképzelésére utal, ami később meg is valósult. A jegyzetlapról leolvasható, melyik vonalakat kívánta Széchenyi először kiépíteni észak, kelet és dél felé Felül jobboldalt „10 millió, csak vasút...” feljegyzés látható. Ezt kölcsönképpen a kormány bocsátotta rendelkezésre. Széchenyi ugyanis eleinte közadakozásból szeretett volna a vasútépítéshez pénzügyi alapot teremteni, de ez nem sikerült. Ezért szorgalmazta, hogy a nagy terv megvalósítása állami feladattá váljon. Valószínűleg emiatt hangsúlyozta lendületesen bekeretezve a jegyzet bal felső sarkában és a jobb alsóban is: „Finanz Minister(neik) szabad kezet". Nyilván arra gondolt, hogy ez esetben nem kell „kéregetni” a közteherviseléstől húzódozó jómódú nemességtől. Erre utal a pénzügyminiszterre ittii; miiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiniiiiiiifiiiifiiiiifitiiuiiifiiriiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiittfniiiifiiiü vonatkozó szavak folytatása: „— Nem kell összekeresni" ... (B. R. Z.) !!;*«•vííú'iíy y, - * ^ y , gl?**** s +6 ML* • ^ *-i *0*" ’ ' \v,5y2£fi' A falra függesztett táblán apróbetűs órarend. A tantárgyak : anyagismeret, magasnyomás, nyomóformakészítés, betűszedő-technológia, reprodukciós fényképezés, könyvkötészet A szomszédos műhelyben nyomdagépek zúgnak, szedőformákon matatnak a kezek... Ezen a tájon alapították a Kner nyomdát — ne csodálkozzunk hát, hogy Magyarország két nyomdaipari szakközépiskolája közül az egyik Békéscsabán működik. És ha ezen a tájon hagyománynak számít a szép könyvek készítése, nem maradhatnak szégyenben a diáknyomdászok sem. Amit kiadtak a kezükből az utóbbi tíz esztendőben, gyűjtők, könyvbarátok óvott értéke. Ami itt történt az elmúlt évtizedben, már nem törölhető ki a hazai könyvkészítés krónikájából . Évekkel ezelőtt, amikor a középiskola és a helyi Kner nyomda kapcsolata után tudakozódtam, megismertem egy középkorú magyartanárt, dr. Papp Jánost. Az ő nevéhez kapcsolódik a vállalkozás elindítása a Rózsa Ferenc gimnáziumban és szakközépiskolában. Itt határozták el, hogy a diákok energiáját, amelyet a szakma elsajátítására fordítanak, külön is hasznosítják. Szolgálatot vállalnak városukért, megyéjükért. Megalakították a Békési Könyvtárat — a Bibilotheca Bekesiensist —, és elsőként kiadták az iskola egykori tanulójának, a tragikus sorsú Gyóni Gézának verseskötetét Ezután jelent meg Justh Zsigmond nevezetes szenttornyai parasztszínházának története. Válogatást adtak Tessedik Sámuel írásaiból, és kinyomat ■nwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimin iiiimiiiiiiiiiiiiiiiiinii Egy szép vállalkozás Diáknyomdászok ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifi iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiták Munkácsy Mihály naplóját. Most készül a Tevan nyomda története. ★ A sorozat kiadványait általában évfordulókhoz kötötték. Feltétel: a békési vagy a Békéshez kapcsolódó téma. Egy-egy országos tisztelgésre is futotta az erejükből. Így jelentették meg például — a sorozaton kívül — a Csokonai évfordulóra a Vitéz Mihály ébresztését, majd a Fazekas-breviáriumot. A Bibliotheca Bekesiensis darabjai kis példányszámban a megyei tanács támogatásával jelennek meg. Ánnélküliek, nem vásárolhatók. Éppen ez az igazi értékük, csak ajándékozás révén lehet hozzájuk jutni A másik vállalkozás leg- alább ilyen szép. Részlete- sen, gonddal feldolgozzák a megye néprajzi örökségét. | Tenyérbe búvó csöppnyi | könyveket veszek kézbe. A | diósgyőri bordás papírról | zöldmázas butéliák néznek | rám, ragyogó mázú köcsö-ögök, botfejek, kanászkürtök, szőttesek. A minikönyvek felelős kiadója Kruchió Gábor, | a gimnázium igazgatója. | Ő mondja: a nép- | rajzi sorozatot tizenkét kö-| tetre tervezik. Hat kötet el-| készült, három előkészület-| ben van. Ami pedig a nyom-| dászdiákokat illeti, hamaro-| san önállóak lesznek. Jövő-| re külön nyomdaipari szak-| középiskolát kap a város. — És Papp János? — kér-| dem. | — Elment Békéscsabáról. § A szombathelyi főiskola ta-| nára lett. Tudós hajlamú, | lelkes ember volt. Szóval a| főiskolán tanít. Többet nem tudok róla. | Hazatérve a Viharsarok- ból, kezembe került egy új §. könyv. Az ország másik fe-| léről, Vas megye székhelyé-| ről való. A kiadvány írók, | költők vallomását adja Bo-| zsákról, Nyugat-Dunántúl! tündérszép falujáról. | Megnézem a kolofont: hol | nyomták? A Kner nyomda- ban. | Hát a szerkesztő? Papp János. | Folytatja: | Kósa Csaba \ Csomagolás mellett Védjegykiállítás Október 25. és 29. között ismét benépesül a Kőbányai Vásárváros. Otthont ad a Budatranspack ’78 Nemzetközi Anyagmozgatási és Csomagolástechnikai Kiállításnak és a vele egy időben megrendezendő Nemzetközi Védjegykiállításnak. A Budatranspack ’78-on 15 országból mintegy 150 kiállító mutatja be, körülbelül 20 ezer négyzetméteren az anyagmozgatás és csomagolás fejlesztésében elért legújabb eredményeit Láthatók lesznek a többi között folyamatos és szakaszos működésű Szállítógépeik, emelőés rakodógépek, speciális járművek, raktári és tárolóberendezések, anyagmozgatási és csomagolási rendszerek, rakodólapok, konténerek. Az első Nemzetközi Védjegykiállításinál alapvető szempont, hogy a védjegyeket alkalmazásukkal együtt, termékeken, prospektusokon, reklámtárgyakon keresztül mutatják be. ÍGY ÉRT EL IDÁIG • Januártól város lesz! Szigorú követelmények • Somogyország másodikja Már nemcsak a téesz Városaink száma 1979 januárjától az eddigi 87-ről 96-ra növekszik. Az Elnöki Tanács közelmúltban megjelent határozata értelmében város lesz Barcs, Berettyóújfalu, Celldömölk, Érd, Fehérgyarmat, Körmend, Lenti, Paks, valamint Vásárosnamény nagyközség. Mit tett a megtisztelő cím elnyeréséért a 88-ik? — A követelmények szigorúak — mondja Henger János, a barcsi helyi tanács építési és kommunális csoportjának vezetője. — Folyamatosan növekednie kell a népességnek, a szolgáltatás és az ellátás színvonalának, rendelkezni kell megfelelő színvonalú kommunális, egészségügyi és kulturális létesítményekkel. Barcs valamennyi feltételnek megfelelt. Az utolsó tíz év alatt 1179 új lakás, 14 kilométer hosszúságú aszfaltút, 27 kilométernyi vízvezeték-hálózat, 11,2 kilométernyi csatornahálózat és 19 kilométernyi gázvezeték létesült. A bölcsődei férőhelyek száma háromszorosára, az óvodaiaké több mint két és félszeresére nőtt. Az általános iskoláikban 1600 gyereket oktatnak, gimnáziumukat szakdtözápiskolává alakították át, építettek egy új szakmunkásképző intézetet. Van művelődési házuk, mozijuk, strandfürdőjük, ötvenezer kötetes könyvtáruk. Több ABC-ásrutház és étterem létesült. Somogy megyében jelenleg Kaposvár után Barcs a második legjobban közművesített, legjobban ellátott település. A látogatónak mindjárt feltűnik a rend, a tisztaság. Az utcái 1, terek parkosítottak. Mindenütt betonjárdák, 36 tszilaméternyit létesített a lakosság Társadalmi munkában. Barcson már a két háború között négy bank és számos ipari üzem létesült. (Ennek a településneve volt Somogyban a legtöbb munkása.) A második világháború után elsüllyedt hajók, roncsok miatt megszűnt a hajózás a Dráván, a felrorobantot híd miatt a nemzetközi forgalom. Bizony, ekkor visszafejlődött a nagyiközség. A hatvanas évektől kezdve aztán gyors fejlődésnek indult: elkészült az új Drávahíd, három lakótelep is épült, új gyárak, üzemek létesültek. Ma már nemcsak „fézablliárdos” téeszről és annak korábbi elnökéről, Losonczi Pálról híres a leendő város, hanem iparáról is. A Kemiskál itteni üzemeiben gyártják azoikat a lemosható ifianyalgfestékeket, amelyekkel Budapesten a Rákóczi út után a Körút házait is csinosítják majd. Fűrészüzemének parkettáit külföldön is igénylik, ugyanígy kakáspanel-sablonjait. Komfekcióruhái több európai országiban ismertek. Várossá nyilvánítása előreláthatóan újabb jelentős fejlődés időszakának nyitánya. (tőke) Korábban 20 ember kellett volna ehhez a munkához, ma már 5 is elegendő. Az V. kerületi IKV e brigádja két súroló- és egy vízfelszedő géppel 9 nagy lakóház tisztántartásáról gondoskodik. Képünkön: az új szolgáltatással megbízott brigád az egyik Szent István körúti házat tette rendbe a hét végére. (MTL Balaton 1. felvétele) KRUDY-CENTENÁRIUMRA Vendéglőskönyv ételnovellákkal Ajándék a törzsvendégeknek Krúdy Gyula számos írásában foglalkozott az asztali örömökkel is. Ha összegyűjtenék ételnovelláit, több kötetet töltenének meg. Születésének 100. évfordulója tiszteletére a Délpesti Vendéglátó Vállalat az ételnovellák egy töredékét, korabeli receptekkel egyetemben Vendéglőskönyvként adja ki. — Hogyan született az ötlet? — kérdeztük Hegedűs Fatimétől, a vállalat munkatársától — A Krúdy-centenáriumra ezt a megoldást találtuk legközelebbállónak a szakmánkhoz. A Vendéglőskönyvet 1000 példányban jelentetjük meg és ajándékként adjuk nagyobb vendéglőink, éttermeinnk törzsvendégeinek. A vendéglátóipar dolgozói pedigakár szakmai tanácsadóként is olvashatják az elbeszéléseket, melyek a vendég és a vendéglős kapcsolatáról, az étvágy fokozását szolgáló fondorlatokról, a vendég megnyeréséről szólnak. A szerkesztésiben nagy segítséget nyújtott Krúdy Zsuzsa, az író leánya, ő adta a novellákat, amelyek közül némelyik egyetlen novelláskötetben sem szerepel, hanem csak a korabeli hírlapokban jelent meg. F. A. Újabb Levi’s-cikkek Farmerszoknyák, dzsekik, mellények A hét közepén Budapestre érkezett Mel Bachara, az amerikai Levi’s cég alelnöke, hogy tárgyalásokat folytasson a Május 1. Ruhagyár vezetőivel a hazai farmergyártás továbbfejlesztéséről. A két vállalat múlt év októberében kötött kooperációs szerződése alapján a hazai boltokba 148 ezer Levi’s nadrág kerül az év végéig. A jövő évben már 360 ezer áll a belkereskedelem rendelkezésére. Az újabb tárgyalássorozat alapján 1980-ban, a Május 1. Ruhagyár egyik gyáregységében a Levi’s segítségével megkezdenék a felsőrészek gyártását is. Ha 160 embert foglalkoztató munkát ad a cég akkor Karadon dzsekiket készítenek majd. Ha ennél nagyobb üzletet ütnek nyélbe, úgy a komlói gyáregység állna át farmerszoknyák, -dzsekik, -mellények és sportnadrágok gyártására. // Őszi ülésszak a Csütörtökön délelőtt megkezdi munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Napirendjén — várhatóan — az oktatási miniszternek a közoktatás helyzetéről, s a közlekedés- és postaügyi miniszternek a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról, továbbfejlesztésének főbb irányairól szóló beszámolója szerepel. • Legutoljára 13 évvel ezelőtt szerepelt oktatási miniszteri beszámoló parlamenti ülésszakon; akkor, 1965- ben fogadták el a módosított oktatási törvényt. Jó néhány alapvető változás következett be azóta társadalmi életünkben, hatásuk jelentkezik az oktatás helyzetében, állapotában. Csak vázlatosan jelezve: a gyermekgondozási segély bevezetésével ugrásszerűen változtak a demográfiai mutatók, körülbelül 300 ezerrel több a gyermek, mint korábban, örömünkre, és természetesen az oktatás feladatait gyarapítva. Gyorsan változott a településstruktúra, átalakult, illetve módosult az oktatásirányítás. Változott az ország munkaerőhelyzete is — ismét csak újabb munkát jelentve az iskoláknak. A párt 1972-es oktatáspolitikai határozata szintén a beszámolási időszak alatt született meg, a többi közt olyan, roppant fontos tennivalókra irányítva a figyelmet, mint: az iskolai oktató-nevelő munka korszerűbbé tétele, új pedagógiai dokumentumok elkészítése és bevezetése, a szocialista életmód és a politikai elkötelezettség nevelésben jelentkező tennivalói, az állampolgári és világnézeti nevelés erősítése. Több mint másfél millió ú■ családot érint egészen közelről mindaz, ami az iskolákban, az oktatás területén történik. Természetes is, hogy érzékenyen figyelnek gondokra és eredményekre. Ha szűkös a férőhely az óvodákban, s az általános iskolák alsó tagozatában; ha új építési módszereket keresünk az átmenetileg felduzzadt gyereklétszám elhelyezéséhez, tanításához, étkeztetéséhez; ha mérlegre tesszük a tankötelezettségi törvény végrehajtásának eredményeit és a további lehetőségeket; ha pedagógus létszámgondokról ejtünk szót, ezek százezreket érintő témák. Jelentkeznek a képviselői munkában, foglalkoztatják a tanácsokat éppúgy, mint az ágazatirányítás felsőszintű vezetőit. Érthető tehát a várakozás, amely a megtett, csaknem másfél évtizedes ütünk várható parlamenti mérlegét, a továbblépés kérdéseit övezi társadalmunkban. A közlekedéspolitikai kon**cepció tízéves végrehajtásának tapasztalatai, a további munka, ismét csak százezreket, milliókat érint „emberközelből”. Ha azt vesszük, hogy jelenleg minden magyar állampolgár, csecsemőket is beleértve, évente 1000 forint állami hozzájárulást kap a közlekedéshez, akkor nyilvánvaló, hogy korántsem túlzott ez a megállapítás. A síneken lebonyolított áruszállítás nagysága, mértéke már esztendőkkel ezelőtt túllépte azt a mennyiséget, amelyet csak a nyolcvanas évek elejére kalkuláltak. A tömegközlekedés — például a fővárosban — ugrásszerűen nőtt. Mindezzel párhuzamosan gyarapodnak, szinte napról napra születnek az újabb fejlesztési igények. Kielégítésük részben elengedhetetlenül fontos, részben — fejlesztési, pénzügyi lehetőségeinkhez mérten — rangsorolást, megfontolt ütemezést kíván. Már az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának tanácskozásán sok okos javaslat, mérlegelendő elgondolás fogalmazódott meg. Várható, hogy az őszi ülésszak során is gyarapodik a közös gondjaink oldására született javaslatokkal az ország „közlekedési mérlege”. Várkonyi Margit