Hétfői Hírek, 1978. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-23 / 43. szám

ÍRÓDOTT 1848-BAN a közlekedéspolitikai Közlekedési rendszerünk alapját a múlt század dere­kán még Széchenyi István alakította ki. Azt vallotta: „Közlekedés nélküli ország­­ sínylő testi" Javaslatát 1848-ban terjesztette az or­szággyűlés elé, s ettől kezd­ve 120 évig az ő koncepciója érvényesült a magyar közle­­kedéspolitikáb­an. Javaslata hosszas előtanul­mányok után született. Erre mutat Széchenyi itt látható kézirata, amely „a legna­gyobb magyar” még feldol­gozatlan jegyzetei közül ke­rült elő a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kézirattárá­ból. A jegyzetlapon látható kis rajz a vasútvonalak Bu­­dapest-centrikus elképzelésé­re utal, ami később meg is valósult. A jegyzetlapról le­olvasható, melyik vonalakat kívánta Széchenyi először kiépíteni észak, kelet és dél felé Felül jobboldalt „10 millió, csak vasút...” fel­jegyzés látható. Ezt kölcsön­­képpen a kormány bocsátot­ta rendelkezésre. Széchenyi ugyanis eleinte közadakozás­ból szeretett volna a vasút­építéshez pénzügyi alapot teremteni, de ez nem sike­rült. Ezért szorgalmazta, hogy a nagy terv megvaló­sítása állami feladattá vál­jon. Valószínűleg emiatt hangsúlyozta lendületesen bekeretezve a jegyzet bal felső sarkában és a jobb al­sóban is: „Finanz Minister­­(neik) szabad kezet". Nyilván arra gondolt, hogy ez eset­ben nem kell „kéregetni” a közteherviseléstől húzódozó jómódú nemességtől.­­ Erre utal a pénzügyminiszterre ittii; miiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiniiiiiiifiiiifiiiiifitiiuiiifiiriiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiittfniiiifiiiü vonatkozó szavak folytatása: „— Nem kell össze­keres­ni" ... (B. R. Z.) !!;*«•vííú'iíy y, - * ^ y , gl?**­** s +6 ML* • ^ *-i *0*" ’ ' \v,5y2£fi' A falra függesztett táblán apróbetűs órarend. A tan­tárgyak : anyagismeret, ma­gasnyomás, nyomóforma­készítés, betűszedő-techno­lógia, reprodukciós fényké­pezés, könyvkötészet A szomszédos műhelyben nyomdagépek zúgnak, szedő­formákon matatnak a ke­zek... Ezen a tájon alapí­tották a Kner nyomdát — ne csodálkozzunk hát, hogy Magyarország két nyomda­ipari szakközépiskolája kö­zül az egyik Békéscsabán működik. És ha ezen a tájon hagyománynak számít a szép könyvek készítése, nem ma­radhatnak szégyenben a diáknyomdászok sem. Amit kiadtak a kezükből az utób­bi tíz esztendőben, gyűjtők, könyvbarátok óvott értéke. Ami itt történt az elmúlt év­tizedben, már nem törölhe­tő ki a hazai könyvkészítés krónikájából . Évekkel ezelőtt, amikor a középiskola és a helyi Kner nyomda kapcsolata után tu­dakozódtam, megismertem egy középkorú magyarta­nárt, dr. Papp Jánost. Az ő nevéhez kapcsolódik a vál­lalkozás elindítása a Rózsa Ferenc gimnáziumban és szakközépiskolában. Itt hatá­rozták el, hogy a diákok energiáját, amelyet a szak­ma elsajátítására fordítanak, külön is hasznosítják. Szol­gálatot vállalnak városukért, megyéjükért. Megalakították a Békési Könyvtárat — a Bibilotheca Bekesiensist —, és elsőként kiadták az iskola egykori tanulójának, a tragi­kus sorsú Gyóni Gézának verseskötetét Ezután jelent meg Justh Zsigmond neve­zetes szenttornyai paraszt­­színházának története. Válo­gatást adtak Tessedik Sá­muel írásaiból, és kinyomat­ ■nwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimin iiiimiiiiiiiiiiiiiiiiinii Egy szép vállalkozás Diák­nyomdászok ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifi i­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­­­ták Munkácsy Mihály nap­lóját. Most készül a Tevan nyomda története. ★ A sorozat kiadványait ál­talában évfordulókhoz kö­tötték. Feltétel: a békési vagy a Békéshez kapcsolódó téma. Egy-egy országos tisz­telgésre is futotta az erejük­ből. Így jelentették meg például — a sorozaton kí­vül — a Csokonai évfordu­lóra a Vitéz Mihály ébresz­tését, majd a Fazekas-bre­viáriumot. A Bibliotheca Bekesiensis darabjai kis pél­dányszámban a megyei ta­nács támogatásával jelennek meg. Ánnélküliek, nem vásá­rolhatók. Éppen ez az igazi értékük, csak ajándékozás révén lehet hozzájuk jutni A másik vállalkozás leg-­­ alább ilyen szép. Részlete-­ sen, gonddal feldolgozzák a­ megye néprajzi örökségét. | Tenyérbe búvó csöppnyi | könyveket veszek kézbe. A | diósgyőri bordás papírról | zöldmázas butéliák néznek | rám, ragyogó mázú köcsö-­ö­gök, botfej­ek, kanászkürtök,­­ szőttesek. A minikönyvek fe­­­lelős kiadója Kruchió Gábor, | a gimnázium igazgatója. | Ő mondja: a nép- | rajzi sorozatot tizenkét kö-| tetre tervezik. Hat kötet el-| készült, három előkészület-| ben van. Ami pedig a nyom-| dászdiákokat illeti, hamaro-| san önállóak lesznek. Jövő-| re külön nyomdaipari szak-| középiskolát kap a város.­­ — És Papp János? — kér-| dem. | — Elment Békéscsabáról. § A szombathelyi főiskola ta-| nára lett. Tudós hajlamú, | lelkes ember volt. Szóval a| főiskolán tanít. Többet nem­­ tudok róla. | Hazatérve a Viharsarok-­­ ból, kezembe került egy új §. könyv. Az ország másik fe-| léről, Vas megye székhelyé-| ről való. A kiadvány írók, | költők vallomását adja Bo-| zsákról, Nyugat-Dunántúl! tündérszép falujáról. | Megnézem a kolofont: hol | nyomták? A Kner nyomda-­ ban. | Hát a szerkesztő? Papp­­ János. | Folytatja: | Kósa Csaba \ Csomagolás mellett Védjegy­kiállítás Október 25. és 29. között ismét benépesül a Kőbányai Vásárváros. Otthont ad a Budatranspack ’78 Nemzet­közi Anyagmozgatási és Cso­magolástechnikai Kiállítás­nak és a vele egy időben megrendezendő Nemzetközi Védj­egy­kiállításnak. A Bu­­datranspack ’78-on 15 or­szágból mintegy 150 kiállító mutatja be, körülbelül 20 ezer négyzetméteren az anyagmozgatás és csomago­lás fejlesztésében elért leg­újabb eredményeit Látha­tók lesznek a többi között folyamatos és szakaszos mű­ködésű Szállítógépeik, emelő­és rakodógépek, speciális járművek, raktári és tároló­­berendezések, anyagmozga­tási és csomagolási rendsze­rek, rakodólapok, konténe­rek.­­ Az első Nemzetközi Véd­­jegykiállításinál alapvető szempont, hogy a védjegye­ket alkalmazásukkal együtt, termékeken, prospektusokon, reklámtárgyakon keresztül mutatják be. ÍGY ÉRT EL IDÁIG • Januártól város lesz! Szigorú követelmények • Somogyország másodikja Már nemcsak a téesz Városaink száma 1979 januárjától az eddigi 87-ről 96-ra növekszik. Az Elnöki Tanács közelmúltban megjelent határo­zata értelmében város lesz Barcs, Berettyóújfalu, Celldömölk, Érd, Fehérgyarmat, Körmend, Lenti, Paks, valamint Vásáros­­namény nagyközség. Mit tett a megtisztelő cím elnyeréséért a 88-ik? — A követelmények szi­gorúak — mondja Henger János, a barcsi helyi tanács építési és kommunális cso­portjának vezetője. — Fo­lyamatosan növekednie kell a népességnek, a szolgáltatás és az ellátás színvonalának, rendelkezni kell megfelelő színvonalú kommunális, egészségügyi és kulturális létesítményekkel. Barcs va­lamennyi feltételnek megfe­lelt. Az utolsó tíz év alatt 1179 új lakás, 14 kilométer hosszúságú aszfaltút, 27 ki­lométernyi vízvezeték-háló­zat, 11,2 kilométernyi csa­tornahálózat és 19 kilomé­ternyi gázvezeték létesült. A bölcsődei férőhelyek száma háromszorosára, az óvodaiaké több mint két és félszeresére nőtt. Az általános iskoláikban 1600 gyereket oktatnak, gimná­ziumukat szakdtözápiskolává alakították át, építettek egy új szakmunkásképző intéze­tet. Van művelődési házuk, mozijuk, strandfürdőjük, öt­venezer kötetes könyvtáruk. Több ABC-ásrutház és étte­rem létesült. Somogy me­gyében jelenleg Kaposvár után Barcs a második leg­jobban közművesített, leg­jobban ellátott település. A látogatónak mindjárt feltűnik a rend, a tisztaság. Az utcái 1­, terek parkosítot­tak. Mindenütt betonjárdák, 36 tszilaméternyit létesített a lakosság Társadalmi munká­ban. Barcson már a két hábo­rú között négy bank és szá­mos ipari üzem létesült. (Ennek a településneve volt Somogyban a legtöbb mun­kása.) A második világhábo­rú után elsüllyedt hajók, roncsok miatt megszűnt a ha­józás a Dráván, a felroro­­bantot híd miatt a nemzet­közi forgalom. Bizony, ek­kor visszafejlődött a nagy­iközség. A hatvanas évektől kezdve aztán gyors fejlődés­nek indult: elkészült az új Dráva­­híd, három lakótelep is épült, új gyárak, üzemek létesültek. Ma már nemcsak „fézabl­­liárdos” téeszről és annak korábbi elnökéről, Losonczi Pálról híres a leendő vá­ros, hanem iparáról is. A Kemiskál itteni üzemeiben gyártják azoikat a lemosha­tó ifianyalgfestékeket, ame­lyekkel Budapesten a­ Rákó­czi út után a Körút házait is csinosítják majd. Fűrész­üzemének parkettáit külföl­dön is igénylik, ugyanígy k­a­­káspanel-sablonjait. Kom­­fekcióruhái több európai or­szágiban ismertek. Várossá nyilvánítása elő­reláthatóan újabb jelentős fejlődés időszakának nyitá­nya. (tőke) Korábban 20 ember kellett volna ehhez a munkához, ma már 5 is elegendő. Az V. kerületi IKV e brigádja két súroló- és egy vízfelszedő géppel 9 nagy lakóház tisztántar­tásáról gondoskodik. Képünkön: az új szolgáltatással meg­bízott brigád az egyik Szent István körúti házat tette rendbe a hét végére. (MTL Balaton 1. felvétele) K­R­UD­Y-CENTENÁRIUMRA V­endéglősköny­v étel­novellákkal Ajándék a törzsvendégeknek Krúdy Gyula számos írá­sában foglalkozott az aszta­li örömökkel is. Ha össze­gyűjtenék ételnovelláit, több kötetet töltenének meg. Szü­letésének 100. évfordulója tiszteletére a Délpesti Ven­déglátó Vállalat az ételno­vellák egy töredékét, kora­beli receptekkel egyetemben Vendéglőskönyvként adja ki. — Hogyan született az öt­let? — kérdeztük Hegedűs Fatimétől, a vállalat munka­­társától — A Krúdy-centenáriumra ezt a megoldást találtuk leg­­közelebbállónak a szakmánk­hoz. A Vendéglőskönyvet 1000 példányban jelentetjük meg és ajándékként adjuk na­gyobb vendéglőink, étter­­meinnk törzsvendégeinek. A vendéglátóipar dolgozói pe­dig­­akár szakmai tanácsadó­ként is olvashatják az elbe­széléseket, melyek a vendég és a vendéglős kapcsolatáról, az étvágy fokozását szolgáló fondorlatokról, a vendég megnyeréséről szólnak. A szerkesztésiben nagy se­gítséget nyújtott Krúdy Zsu­zsa, az író leánya, ő adta a novellákat, amelyek közül némelyik egyetlen novellás­­kötetben sem szerepel, ha­nem csak a korabeli hírla­pokban jelent meg. F. A. Újabb Levi’s-cikkek Farmerszoknyák, dzsekik, mellények A hét közepén Budapestre érkezett Mel Bachara, az amerikai Levi’s cég alelnö­ke, hogy tárgyalásokat foly­tasson a Május 1. Ruhagyár vezetőivel a hazai farmer­gyártás továbbfejlesztéséről. A két vállalat múlt év ok­tóberében kötött kooperációs szerződése alapján a hazai boltokba 148 ezer Levi’s nad­rág kerül az év végéig. A jövő évben már 360 ezer áll a belkereskedelem rendelke­zésére. Az újabb tárgyalássorozat alapján 1980-ban, a Május 1. Ruhagyár egyik gyáregységé­ben a Levi’s segítségével megkezdenék a felsőrészek gyártását is. Ha 160 embert foglalkoztató munkát ad a cég akkor Karadon dzseki­ket készítenek majd. Ha en­nél nagyobb üzletet ütnek nyélbe, úgy a komlói gyár­egység állna át farmerszok­­nyák, -dzsekik, -mellények és sportnadrágok gyártására. // Őszi ülésszak­ a Csütörtökön délelőtt meg­kezdi munkáját az or­szággyűlés őszi ülésszaka. Napirendjén — várhatóan — az oktatási miniszternek a közoktatás helyzetéről, s a közlekedés- és postaügyi mi­niszternek a közlekedéspoli­tikai koncepció végrehajtásá­ról, továbbfejlesztésének főbb irányairól szóló beszámolója szerepel. • Legutoljára 13 évvel ez­előtt szerepelt oktatási mi­niszteri beszámoló parlamen­ti ülésszakon; akkor, 1965- ben fogadták el a módosított oktatási törvényt. Jó néhány alapvető változás következett be azóta társadalmi életünk­ben, hatásuk jelentkezik az oktatás helyzetében, állapo­tában. Csak vázlatosan je­lezve: a gyermekgondozási segély bevezetésével ugrás­szerűen változtak a demog­ráfiai mutatók,­­ körülbelül 300 ezerrel több a gyermek, mint korábban, örömünkre, és természetesen az oktatás feladatait gyarapítva. Gyor­san változott a település­struktúra, átalakult, illetve módosult az oktatásirányítás. Változott az ország munka­erőhelyzete is — ismét csak újabb munkát jelentve az iskoláknak. A párt 1972-es oktatáspolitikai határozata szintén a beszámolási idő­szak alatt született meg, a többi közt olyan, roppant fontos tennivalókra irányít­va a figyelmet, mint: az iskolai oktató-nevelő­­ mun­ka korszerűbbé tétele, új pedagógiai dokumentumok elkészítése és bevezetése, a szocialista életmód és a po­litikai elkötelezettség neve­lésben jelentkező tennivalói, az állampolgári és világnézeti nevelés erősítése. T­­öbb mint másfél millió ú■ családot érint egészen közelről mindaz, ami az is­kolákban, az oktatás terüle­tén történik. Természetes is, hogy érzékenyen figyelnek gondokra és eredményekre. Ha szűkös a férőhely az óvo­dákban, s az általános isko­lák alsó tagozatában; ha új építési módszereket kere­sünk az átmenetileg felduz­zadt gyereklétszám elhelye­zéséhez, tanításához, étkezte­téséhez; ha mérlegre tesszük a tankötelezettségi törvény végrehajtásának eredményeit és a további lehetőségeket; ha pedagógus létszámgon­dokról ejtünk szót, ezek százezreket érintő témák. Je­lentkeznek a képviselői mun­­kában, foglalkoztatják a tanácsokat éppúgy, mint az ágazatirányítás felsőszintű vezetőit. Érthető tehát a vá­rakozás, amely a megtett, csaknem másfél évtizedes ütünk várható parlamenti mérlegét, a továbblépés kér­déseit övezi társadalmunk­ban. A közlekedéspolitikai kon­**­cepció tízéves végrehaj­tásának tapasztalatai, a to­vábbi munka, ismét csak százezreket, milliókat érint „emberközelből”. Ha azt vesszük, hogy jelenleg min­den magyar állampolgár, csecsemőket is beleértve, évente 1000 forint állami hozzájárulást kap a közleke­déshez, akkor nyilvánvaló, hogy korántsem túlzott ez a megállapítás. A síneken le­bonyolított áruszállítás nagy­sága, mértéke már eszten­dőkkel ezelőtt túllépte azt a mennyiséget, amelyet csak a nyolcvanas évek elejére kalkuláltak. A tömegközle­kedés — például a főváros­ban — ugrásszerűen nőtt. Mindezzel párhuzamosan gyarapodnak, szinte napról napra születnek az újabb fejlesztési igények. Kielégíté­sük részben elengedhetetle­nül fontos, részben — fej­lesztési, pénzügyi lehetősé­geinkhez mérten — rangso­rolást, megfontolt ütemezést kíván. Már az országgyűlés építési és közlekedési bizott­ságának tanácskozásán sok okos javaslat, mérlegelendő elgondolás fogalmazódott meg. Várható, hogy az őszi ülésszak során is gyarapo­dik a közös gondjaink ol­dására született javaslatok­kal az ország „közlekedési mérlege”. Várkonyi Margit

Next