Hétfői Hírek, 1978. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-03 / 27. szám
Attila, Ágnes és a többiek Felvételizőkkel cigarettaszinebben ELTE Bölcsészettudományi Kar, csütörtök reggel fél nyolc, az első emeleti hirdetőtáblánál. Sötét ruhás, nyakkendős fiúk, fehér blúzos, kékszoknyás lányok silabizálják az útbaigazítót, hányadik emeleten, melyik szobában, mikor kell megjelenni a felvételi bizottság előtt. Az ünnepi öltözék korántsem előírás, inkább megrögzött szokás. Olyannyira nem az, hogy külön felhívták a gólyajelöltek figyelmét: ,,Kérjük, ne az ünnepélyes külsőt tartsák fontosnak!” A feszült hangulat emeletről emeletre végigkísér, nemhogy nevetést nem hallani, de mosolygós arcot sem látni. A második emelet 201-es számú szobába bevonul a vizsgabizottság. Az írásbeli dolgozatok már a hosszú asztalon. Az újságírónak távoznia kell, mert szigorú előírás, hogy a bizottság tagjain kívül más nem tartózkodhat a szobában. Leülök hát a folyosón, a fiúk és lányok közé. ★ N. Attilával gyorsan megy az ismerkedés. Idén érettségizett Kistarcsán, magyar— történelem szakos tanár szeretne lenni, írásbeli dolgozatától nem sok jót remél, azt mondja: közepesre sikerült. Hajnali ötkor kelt, a vonat 6.20-kor indult. „Miért akarsz tanár lenni?” (ezt a kérdést percekkel később a bizottság tagjai is felteszik neki). „Nem voltam elégedett tanáraimmal, különösen az osztályfőnök munkáját kifogásolom. Szeretnék jó pedagógus lenni!” válaszolja. Közben szólítják az első felvételizőt, háromszor is megismétlik a nevét, de nem jelentkezik. Nem jött el. N. Attilát hívják. Már kezében a személyi igazolványa, egy sóhajtás, igazítás a nyakkendőn, s belép az „oroszlánbarlangba”. ★ Attilára várok, s közben M. Péterrel beszélgetek. Ő tavaly érettségizett, a közlekedésmérnöki karra jelentkezett, de a felvételi előtt egy nappal meggondolta magát és nem ment el. Az elmúlt évben kézbesítő volt az egyik újság szerkesztőségében. Nyugodtnak tűnik. Meséli: sötétkék ruhája idén csak egyszer volt rajta, az Operaházban. Nem táplál túlzott reményeket, bár nem tudja, mit kezdjen magával, ha nem veszik fel. Húsz perccel később Attila kijön, Péter bemegy. Attila leroskad mellém, rágyújt. Kérdezés nélkül mondja: „Éppen azt kérdezték tőlem, amit az írásbelin sem tudtam!" „És legalább felkészültél erre?” „Nem, mert a könyvemet kölcsön adtam...” Most mit csinálsz? „A sarkon eldöntöm!” s ezzel leballag a lépcsőn. A szomszédos szobában, a 202-ben, történelem—oroszból folyik a felvételi. B. Ágnes másodszor vág neki, tavaly nem sikerült. Ő az egyetlen, aki nincs fehér blúzban. „Túl merev benne az ember, azért nem vettem fel” — magyarázza. IBUSZ- irodában dolgozik, ha itt végez, megy vissza a munkába. Már harmadszor ismétlik a nevét, mikor felkiált: „De hiszen az én vagyok!”, s ő is eltűnik a szobában. Kisvártatva M. Péter kilép a teremből. Kérdően ránézek, ő legyint, nincs kedve mesélni. Ági viszont annál derűsebb arccal tűnik elő: „Jól ment minden, legalább 75 százalékos esélyt adok magamnak, azt hiszem, összejött 19 pontom.” Néhány hét és kiderül, kik voltak a legszerencsésebb és legjobban felkészült felvételizők ... Pethes Sándor Semmit, ami divatjamúlt Öltöztet a nyúlszőr Szép a tarkán szőtt • Termékváltás a Budaprintnél Négy évre szóló tervet készített nemrégiben termékszerkezetének fejlesztéséről a 18 ezer dolgozót foglalkoztató Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat. Az MSZMP KB tavaly októberi határozatának szellemében kidolgozott terv 1982-ig szabja meg 12 gyárának feladatait, lélrnivalóit. Számos olyan alapanyag és nyomott kelme gyártását kívánják beszüntetni, amely már divatjamúlt, s nehezen értékesíthető mind a hazai, mind a tőkés piacon, vagy egy-egy dollár kitermelése” túl sok forintba kerül általuk. (Természetesen valamennyi megszűnő termékcsoport helyett hasonlót, korszerűbbet, értékesebbet gyártanak majd.) A felszabaduló termelési kapacitást a keresett, devizáért is jól, kedvező áron értékesíthető anyagok gyártására fordítják. Tavaly még több árucikknél is előfordul, hogy 120—150 forint költséggel termeltek ki egyegy dollárt. Az idén és jövőre ezt a költséget csaknem felére csökkentik. Új kikészítési eljárásokkal, a meglevők bővítésével biztosítják a könnyen kezelhető, kellemes viselésű, tulajdonságú, változatos mintázatú anyagok előállítását. A gyári szakembergárda iparművészek bevonásával, s az Iparművészeti Tanáccsal közösen hirdetett pályázatokkal bővíti a szín- és mintaválasztékot. Kísérleteznek új szálasanyagok bevezetésével is. Ilyenek például a nyúlszőrrel és más alapanyagokkal kombinált ruhaanyagok. A Textilipari Kutató Intézet szabadalma alapján magas nedvszívó képességű és rugalmas hidramid fonalból új színes anyagok vannak születőben, amelyekből kiváló ingeket, blúzokat és fehérneműt lehet készíteni. A háztartási darabáruk választékát már új szírtharmóniájú, tarkán szőtt asztalneműekkel bővítették. Az üzletekben eddig csak olyan mintás függönyöket lehetett kapni, melyeknek csak az egyik oldala volt mintás. Most új eljárással, kétoldalt nyomott, hurkolt kivitelű gobelin-szövet mintázatú fényzáró függönyöket terveznek. Gazdag szín- és mintaválasztékban állítják majd elő a kempingvásznakat is. Bővítik a tavalyi BNV-n díjat nyert Rita, Gaston, Helena elnevezésű, zsugorított alapanyagú termékek választékát. A divat-előrejelzések szerint tovább növekszik majd a selyem, illetve a selyemutánzatú anyagok iránti kereslet, ezért a Magyar Selyemipari Vállalattal kooperációban több felsőruházati és lakástextil anyag közös gyártását tervezik. Többet szállítanak belföldre a színes és mintás ágyneműanyagokból is. (t. p.) Felkapaszkodni a Prédikálószékre Áll Pilisben a jurta Védik a turistaparadicsomot Nincs könnyű dolga dr. Madas Lászlónak, a Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatójának: több mint 30 ezer hektárnyi terület gazdája, s ebből 20 ezer hektár a Pilisi Tájvédelmi Körzet. Tehát a hagyományos erdőgazdasági tevékenység, erdőtelepítés, fakitermelés, vadgazdálkodás és egyebek mellett egy sor más kötelessége is van: védje a táj jellegzetes arculatát őrizze meg természeti kultúrtörténeti értékeit, növény- és állatvilágát. Évente mintegy 4 millió kiránduló fordul meg ezen a vidéken. ★ A Pilis: turistaparadicsom — gyalogos és autós, felnőtt és gyerek járja szerpentinjeit és turistaútjait, fedezi fel a szurdokokat, kapaszkodik fel a Prédikálószékre, vagy ereszkedik Le Dobogókő lejtőin. Télen népszerű Dobogókő: 523 méter hosszú sípálya vonzza a téli sport kedvelőit. A gazdaság új sífelvonót épített másfél millió forintért, óránként 530 sízőt vontatnak fel 60 autóspihenő, 7 turistaház, sok körsétáér, tűzrakóhely várja a turistákat, akinek kedve van, lovagol a parkerdőgazdaság Grimella majori lovasiskolájában, mások megmártózhatnak a Lepence-patak völgyében épített erdei termálfürdőben. (A fürdő a török Evlia Cseleba „ötlete” volt, aki útleírásában említést tett a hévízről.) Építésének első üteme már befejeződött. 1200 méteres termálkutat fúratott itt a parkerdőgazdaság, tavaly augusztusban készült el a szolgáltató épület és a szabadban egy 27—28 fokos medence. Jövőre három, teraszosan épített ülőmedencét adnak át, elkészül a fürdőépület felső szintjén a napozóterasz, az erdei büfé. 27 millió forintba kerül a teljes erdei fürdő, egyidőben 4200 vendéget fogadhat. ★ A gazdaság dédelgetett terve a visegrád—mogyoróhegyi üdülőközpont és kirándulótelep. Közművesített centrum lesz, a Kisvillámról a Nagyvillámra vivő kötélpályával, műanyag sípályával (600 méteres csúszda) ifjúsági jurtatáborral, hét egyenként 30 személyes faházzal. A kétszintes, ízléses, ötletes tervezésű fogadóépületen most végzik az utolsó simításokat, hamarosan elkészül — szintén fából — a telep központi főzőhelye is. Áll már a jurta-prototípus — maga a jurtatelep 250 személy befogadására lesz alkalmas — Graboplast alapanyagból. Kerek tortához hasonlítható, nyolc „tortaszelettel”: egy szelet — egy lakás. A válaszfalak tetszés szerint mozgathatók. Az üdülőközpont tervezett költsége 150 millió forint. Ez a közeljövő a Pilisben. De gondoltak messzebbre is. Az országban elsőként erre a területre készült 30—40 évre előremutató komplex távlati fejlesztési terv. (Somogyi) SZÉP NAPUNK VOLT !— Nem tudja, hol a dugó eleje? — Dehogynem! Siófokon. (Mészáros András rajza) Sok az üzemi baleset öt hónap alatt 158 halálos áldozat Felelőtlen felelősök • Veszélyforrás A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt héten ítélkezett a győri öntödei robbanás ügyében, s halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt elmarasztalta a vádlottakat, ítéletének indoklásában aláhúzta: semmiféle termelési érdek nem előzheti meg az ember életének, testi épségének védelmét. Az indoklás vitathatatlan igazát tükrözi a SZOT munkavédelmi osztályának legújabb statisztikája is. Elszomorító adatok: tavaly 440 halálos üzemi baleset történt az országban. Több ezer családtagot érintett, így 240 kiskorú gyermek maradt árván. Az idei első öt hónap adatai is megdöbbentőek: május végéig ismét 158 halálos — köztük 27 tömeges — baleset következett be. Sajnos, nem állítható munkavédelmi felügyelő minden műhelybe, minden gép és berendezés mellé. A munkahelyi vezetők felelősségét senki át nem vállalhatja, az ő gondoskodásukat semmi nem pótolhatja. Tavaly 118 ezer üzemi baleset történt országszerte, ami azt jelenti, hogy minden tízezer munkás, alkalmazott és tsz-tag közül 76 vált rokkanttá! Ugyanakkor a szakszervezetek munkavédelmi felügyelői-2111. .esetben állították le üzemveszélyes gépek és berendezések működését. A vállalati adatok szerint, az üzemi baleseteknek mégis csupán 26 százalékát idézték elő vállalati mulasztások. Ezek az adatok aligha helytállóak. A vezetők egy része ugyanis az erkölcsi és anyagi felelősségrevonástól tartva, a balesetért a dolgozókra igyekszik hárítani a felelősséget, s közben a mulasztásokat elkendőzi, a baleseti veszélyforrást továbbra is fenntartja. Sok példa akad erről a SZOT .illetékeseinek vizsgálatában. Az ÁFOR pápai kirendeltségén vagonból árufejtést végeztek, s közben a tolató vonat a 73 éves éjjeliőrt halálra gázolta. A kirendeltségvezető nem üzemi balesetként jelentette a halálesetet: szerinte a dolgozó munkahelyét indokolatlanul hagyta el, a vágányok közötti figyelmetlensége okozta halálát. Nem halálos üzemi balesetként jelentette a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat egy segédgépkocsivezető — pihenőszálláson bekövetkezett — halálos balesetét, s a Szolnoki megyei Tanácsi Vasipari Vállalat is ugyanazt tette, amikor egy dolgozója a lépcsőről leesett és sérüléseibe belehalt. Az Elzett Művek kazánházában megégett dolgozó balesetét csak addig tartották nyilván üzemi balesetként, míg a sérült élt. Halála után azonban figyelmen kívül hagyták az orvosi véleményt. A vasasszakszervezet munkavédelmi felügyelőjének állásfoglalása és intézkedése alapján került csak sor a haláleset üzemi balesetként való elismerésére. Az elmúlt esztendőkben növekedett az üzemi balesetek súlyossága, tömeges jellege, valamint a közlekedési jellegű és az égés, robbanás, mérgezés okozta sérülések száma. k. é.