Hétfői Hírek, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-02 / 1. szám

Külföldi tudósításaink az új év első napjáról — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — fegyverkezési kiadások csök­kentésére. A Szovjetunió eb­ben a szellemben folytatja az Egyesült Államokkal a hadá­szati támadó fegyverzetek korlátozásáról megkötendő újabb megállapodás, elérését célzó tárgyalásait is, amely­nek eredményes befejezését az új esztendő első hónapjaiban várja a világ közvéleménye. PÁRIZS Valószínűleg a világ legna­gyobb karácsonyfájának fényei világítottak a párizsiaknak az évvégi ünnepeken: az Eiffel tornyot díszítették fel, fenyő formára, s a magasban fénylett a kettős kívánság: „Boldog ka­rácsonyt, újévet!” A franciák országszerte családi mulatsá­gokon búcsúztatták az óeszten­dőt, de megteltek a gyertyafé­nyes párizsi vendéglők is, s, éjféltől, — hagyományosan —, a Champs Elysées-n harsogtak az autók újév-üdvözlő kürt­jelei. A Szajna partján mindenki szeretné, ha az új esztendő jobb lenne, mint az előző. Tavaly csaknem 10 százalék­kal nőttek az árak és rekord­létszámot ért el a munkanél­küliek serege. Giscard D’Es­­taing államfő is ezt emelte ki első helyen a gondok kö­zül újévi üdvözletében. Ép­pen az óév végén jelentették be, hogy néhány napon belül — tehát már idén — 20 ezer lotharingiai bányász kapja meg a felmondólevelet, pe­dig már így is minden tizen­ötödik-huszadik munkaképes francia hiába keres állást. Több is volt tehát puszta vé­letlennél, hogy a munkakon­fliktusok még a szilveszter ünneplésére is rányomták bé­lyegüket. Az Operában a gé­pészek sztrájkja miatt dísz­letek nélkül táncolták a Hattyúk tavát, és ugyancsak sztrájk miatt, a Folies Ber­­gere-ben is elmaradt a görs­­p­arádé. Ami a francia politikát il­leti, éles polémia folyik a kommunisták és a szocialis­ták között több kérdésben is. A közös program a múlté. Ugyanakkor a győztes kor­mánypárti koalíciót is mély ellentétek osztják meg. Giscard D'Estaing államfő és Jacques Chirac — a neo­­gaullista párt elnöke —­ szá­mos kérdésben szembekerült egymással. Az elkövetkező hónapok legélesebb konfliktusát a nyugateurópai integráció kér­déscsoportja ígéri. A nemze­tek fölötti intézmények híve­ként lép fel a giscardista tá­bor és az ellenzék pártjai kö­zül a szocialista párt. Ezzel szemben foglal állást nem­­­­csak a kommunista párt, ha­nem Chirac és az RPR hívei­nek többsége is ... VARSÓ Mintegy százezer varsói ün­nepelte az új évet a szórako­zóhelyeken. (Az utcán keve­sen jártak a csaknem 30 fokos fagy miatt.) A legnépszerűb­bek a nagy szilveszteri bálok voltak. A Tudomány és Kul­túra Palotájának termeiben és a Filharmónia épületében 3—3 ezren koccintottak és nagy sikerrel zárult az egyik leghíresebb hagyományos szilveszteri rendezvény, az újságíróbál is, ahol idén elő­ször szolgáltak fel a Lengyel­­országban hagyományos ka­­csasült helyett pulykát — „új­ságíró módra”... Az új évtől a lengyelek is azt várják, amit minden nem­zet — békés és jobb életet. A napokban jóváhagyott 1979-es népgazdasági terv azt céloz­za, hogy az adott körülmé­nyekhez képest, a lehetősége­ket maximálisan kihasználva, biztosítsák az életszínvonal javítását. Egymillió lengyel költözhet új lakásba, az eddi­gi 12-ről 14-re növelik a sza­bad szombatok számát, eme­lik az alacsony nyugdíjakat, a minimálbért és a legalacso­nyabb fizetéseket. Ami a ka­tasztrofális időjárástól sújtott évek után különösen fontos, óriási összegeket szánnak a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar fejlesztésére, s így a tavalyinál mintegy 10 száza­lékkal több élelmiszer kerül majd a piacra. ROMA Szilveszter éjszakáján, a szokáshoz híven, petárdákat durrogtak, és az ablakok­ból, erkélyekről kihajigálták az utcára mindazokat az ócs­kaságokat, amit már csak azért tartogatni, hogy január else­jén adózhassanak a hagyomá­nyoknak. Az olaszok szívesen kihají­tották volna az ablakon rossz emlékeiket, a terroriz­mus miatt érzett félelmüket, a rossz gazdasági helyzet szülte bizonytalanságukat, és ki tudná felsorolni még mi mindent. Egyelőre abban re­ménykednek, hogy 1979-től kissé nagyobb nyugalmat és biztonságot kaphatnak. Lap­jának legfrissebb számában, a római La Republica főszer­kesztője viszont nem rejti véka alá: attól tart, hogy a jobboldali ellentámadás eset­leg túlnő az alkotmányos ke­reteken. Luigi Longo, az Olasz Kom­­munista Párt elnöke, a Uni­­ta hasábjain köszönti a párt tagjait, s ezt írja: „Tisztában vagyunk azzal, hogy a nem­zeti összefogás útja, amit mi magunkénak vallunk, nehéz út, s olykor koránt sem lelke­sítő. De az egyetlen jó út, me­lyen Olaszország járhat." Ezt az összefogást azonban egye­sek már kikezdték. Erre utal az is, hogy az új év kezdetén mind több szó esik egy újabb olasz kormányválságról. Új­donságnak számít, hogy ezek a hangok szociáldemokrata és szocialista vezető körökben is erősödnek. MADRID Tízezrek szorongtak éjfélkor a madridi Puerto de Solon, és várták, hogy a tér toronyórá­ja tizenkét ütéssel jelezze az 1979-es esztendő beköszöntését. A legtöbb ember kezében nagy fürt szőlőt tartott, mert a nép­szokás szerint, akinek sikerül 12 szőlőszemet lenyelnie, amíg az óra tizenkettőt üt, arra sze­rencse, boldogság vár az új esztendőben. A lakások százezreiben is megkezdődött éjfélkor a sző­lőevés. Ami az idén nem is volt olcsó mulatság: szilvesz­ter előtt 50 százalékkal fel­szökött a szőlő ára. A 12 óra ütés után a Puerto de Sol tornyán kigyúlt a ha­talmas 1979-es évszám, rob­banni kezdtek a petárdák, a lakások erkélyein csillagszó­rókat gyújtottak meg, s szí­nes rakétákat eregettek a magasba. Így kezdődött meg Spanyolországban az első iga­zán demokratikus év. Két nappal szilveszter előtt lépett életbe a népszavazáson jóvá­hagyott új demokratikus al­­kotmány, és az új év első napjának reggelén jelent meg a hivatalos lapban a királyi rendelet, amely feloszlatja az alkotmányozó parlamentet, és március elsejére tűzi ki az új parlament megválasztását. rrsssssssssssssss/ssssssssssssssss/ssssssssssssssrssssssssssssssssssssssssssssssss/ssss/ssssssssssssssssssssssssss/s'rss.'sss/sssssssssssssssssssfssssssssssssssss/ssssssssssssssssss. Carter—Hua Kuo-feng Üzenetváltás WASHINGTON—PEKING­ Carter amerikai és Hua Kuo­­feng kínai elnök vasárnap üze­netet váltott a diplomáciai kapcsolatok felvétele alkal­mából. Carter szerint Kína meg­határozó erő a világbéke szempontjából és a két or­szág kialakíthatja a keres­kedelmi és a kulturális kap­csolatok új modelljét. Hua Kuo-feng a diplomáciai kap­csolatfelvételt Carterhez ha­sonlóan történelmi esemény­nek nevezte. Peking példa nélkül álló gesztust tett Tajvan irányá­ba. A kínai honvédelmi mi­niszter parancsot adott a kelet-kínai Fucsien tartoz­o mányban állomásozó kato-§ náknak, hogy január elsejé- ^ től szüntessék meg a tartó- ^ mány partjainak közvetlen ^ közelében lévő, a tajvani ha-­­ tóságok közigazgatása alatt­­ álló szigetek ágyúzását. A kínai országos népi $ gyűlés üzenetet intézett a­­ tajvani kínaiakhoz. Leszö­­­ gezte, hogy Kína tisztelet­ben fogja tartani a status^ quót. Az üzenet hangoztatja,^ a parlament nagy reményt­ fűz a 17 millió tajvanihoz és ^ vezetőihez. Az üzenetből ki i­s tűnik: Peking normalizálni§ kívánja kapcsolatait Taj-­­­vannal. A népi gyűlés in­ in­dítványozza a tajvani ható- ^ Ságoknak, hogy teremtsenek^ olyan légkört, amelyben a 15 két fél tárgyalóasztalhoz ül- ^ het. Tajvan visszautasította a ^ pekingi ajánlatot. ítéletidő Európában — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — dé­­ mínusz 20 fokot mértek, len pedig özönvízszerű esőzé-é sek akadályozzák a közreke-­ dést. Skóciában csaknem húsz-­­ órás fagyoskodás után sike- re­rült kimenteni két megrekedt­­ vonat mintegy 300 utasát. A­ skót partok közelében a viharos szél zátonyra lökött egy 52 ezer tonnás tartály­hajót, és a kiömlő olaj hatalmas te-.e­rületen szennyeződést oko­­­zott.­­ Athénban eközben ingujj-$ |az em-| berek a kellemes 20 fokost­ra vetkőzve sétálnak az em-$ | a jég világában 7 n­ovemberben lenyugodott, é­s csak áprilisban kel fel a nap. Mínusz 35—40 fok a középhőmérséklet. Gyakoriak a 60—80 kilométer szélsebes­ségű hófúvások. A tengert 3 —7 méter vastag jégmezők borítják. A partvidék talaja 60—70 méter mélységig pán­célkeményre fagyott. Télen ilyen az északi sarkvidék ... De másmilyen is. Éppen húsz éve, mikor először jár­tam itt, már gyorsan fejlődő, modern városokat és iparte­lepeket, s a kegyetlenül ke­mény természettel nap mint nap megküzdő, a fagyos élet­­telenségben életet teremtő emberek százezreit találtam az örökké háborította partvi­déken. Mert kincses vidék ez. Vas­tól antracitig, színes fémek­től gyémántig, mérhetetlen vagyont rejt a föld mélye. „Csak" ki kell termelni, föl­dolgozni, elszállítani. Elszállítani — ez a bökke­nő. A rövid nyárban meg­ereszkedő talajon nem gaz­daságos vasúthálózatot építe­ni. A hajóút olcsóbb és egy­szerűbb. Egyszerűbb? Májustól, szeptemberig, amikor még 24 órásak a nappalok, a jégme­melegben. Újra kivirágzottak a­zek között kiolvadt tengeri a mandulafák... A „csatornákon" jutnak át jégtörők vezette konvojok. Négy hónap azonban nem elegendő ahhoz, hogy az ipar­városok — például a Mis­­kolcnál nagyobb Norilszk — egész évi termelését elszállít­sák. Meg kellett tehát hosz­­szabbítani a hajózási időt. D’ 1959-ben kifutott a Le­­nin atomjégtörő, amely már 5—11 méteres jégtáblák között is utat vág. Lelkesen írtam akkor: „Az Atlanti­óceántól a Csendes-óceánig, a több mint huszonötezer ki­lométeres kontinens-kerülés helyett hamarosan hatezer kilométerre rövidül a tengeri szállítás útvonala.” S néhány éve megkezdődött a rendsze­res hajózás Murmanszk és az onnan 1200 kilométerre, a Jenyiszej deltájában levő Du­­gyinka között. Aztán az Ark­­tyika atomjégtörő elérte az Északi-sarkot is és baj nél­kül visszatért. Végül, tavaly, a Szibir jégtörő először vitt át konvojt a 13 ezer kilomé­teres part mentén, Mur­manszktól a Behring-szoro­son át a Csendes-óceánig. Il­l­őst azonban kiderült, hogy szenzáció ugyan szinte naponta akad itt, de korai még a diadalmámor. Néhány napja, mikor Kirill Csubakovval az Északi Ten­geri Hajóút ügyvezető igaz­gatójával beszélgettem (aki egyébként az Északi-sarkot elért atomjégtörő­ expedíció egyik vezetője volt), tapasz­talnom kellett, hogy a sark­vidékiek szerényebbek és reálisabbak mint mi, köny­­nyen lelkesedő újságírók. — Az elmúlt két évtized csak arra volt elég — mond­ta —, hogy ma már, a kö­rülményektől függően, 8—10 hónapig használhatunk me­netrendszerű hajózásra egy ezerkétszáz kilométeres jeges tengeri útvonalat. A sarkvi­dék azonban nem adta meg magát: sem a part mentén, sem a tervezett útvonalon (tehát „toronyiránt") még nem tudunk menetrendsze­rűen hajózni. Persze, két év­tized alatt sok eredményt ér­tünk el. De az öt-hét méter vastag jégtáblák szétzúzására is képes, legerősebb atomjég­­törőnk olykor félméteres jég­táblát se tud elvágni... Rob­bantás, légibombázás sem se­gít, csupán lyukat üt, de nem nyit csatornát. Miért? Még nem tudjuk. Türelmesen ku­tatunk, dolgozunk, próbálko­zunk tovább. Talán még újabb két évtized is kevés lesz a teljes hajóút megnyi­tásához. Bizonyos, hogy egy­szer majd megkezdhetjük a menetrendszerű hajózást a két óceán közötti legrövidebb útvonalon. De nem tudom megjósolni, mikor ... ★ Tehát: türelem, világ! S mit tehet a krónikás? A sarkvidéki hajósok, tudósok, repülő jég felderítők, mete­orológusok, ipari munkások és minden távol-északi dolgo­zó munkája és világra szóló eredményei iránti változat­lan csodálattal és tisztelettel, ezennel helyreigazította húsz éve született, túlzó jóslatát. Zsombor János Hajók Kuba ünnepén két évtizede, 1959 első napján, a kubai nép megdön­tötte Batista diktatúráját. A felkelő hadsereg kilencszáz kilométeres küzdelmes előrenyomulás után Havannába érkezett, és megfosztotta hatalmától az uralkodó osztályt. Az évfordulón azonban nemcsak a régi csaták emléke kí­sért. Hiszen Kuba az elmúlt két évtizedben harcok egész sorában védelmezte a vérrel kivívott függetlenséget, az amerikai imperializmussal szemben. Eközben a szigetor­szág egész arculata átalakult. Mert nemcsak a védeke­zésre futotta a lelkesedésből, az energiából. A nemzeti önállóságért vívott küzdelmet összekapcsolták a kizsák­mányolás teljes felszámolásával. Véget vetettek a mun­kanélküliségnek: megszüntették az írástudatlanságot; in­gyenes orvosi ellátást biztosító egészségügyi hálózatot épí­tettek ki; átszervezték, kötelezővé és közkinccsé tették az oktatást. A kommunista párt első kongresszusa 1975 végén új szakasz kezdetét jelentette. Megszületett az ország szo­cialista alkotmánya. Létrehozták a népi hatalom szer­veit. 1977 az államépítés éve volt Kubában. Magasabb szintre emelkedett a népgazdasági tervezés is. Hozzálát­tak az első ötéves terv végrehajtásához. Kuba egész nemzetközi politikáját a testvéri szocialista országokkal való barátság szellemében építi és nagy részt vállal abból a harcból, amelyet a szocialista országok, a haladó erők vívnak az enyhülés folyamatának elmélyíté­séért, az imperialista erők visszaszorításáért. Nemzeti ünnepén szeretettel köszöntjük a testvéri kubai népet és további sikereket kívánunk országépítő feladatainak meg­oldásához. Nem mondott le a sah TEHERÁN: Gholam Reza Azhari, az iráni katonai kor­mányzat vezetője hivatalosan is lemondott. A tábornok he­lyét Ali Fardad miniszterel­nök-helyettes veszi át az új kormány megalakításáig. Az uralkodó az új kabinet létre­hozásával Sapur Baktiart, az ellenzéki nemzeti front máso­dik emberét bízta meg. Baktiart megfosztották a pártjában viselt összes tiszt­ségétől, mert nem volt felha­talmazása, hogy kormányala­pítást vállaljon. A párizsi száműzetésben élő Khomeini ajatollah, a szélsőséges iráni ellenzék egyik vezetője kije­lentette: „A sah korrupt és bárki, aki együttműködik ve­le, szintén korrupt." A sahhoz közelálló forrá­sok cáfolták az uralkodó le­mondásáról és külföldre tá­vozásáról korábban elterjedt híreket. A sah állítólag úgy nyilatkozott, hogy nem mond le trónjáról, és külföldi gyógykezeltetésre is csak ak­kor távozik, ha előbb beik­tatták az új kormányt, és a zavargások elcsitultak. telex • Hatalmas tűz ütött ki a belfasti tévé helyiségei­ben. A rendőrség szerint a tüzet gyújtóbombák okoz­ták. (AFP) • A Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága kül- és belpolitikai kérdé­sekről tanácskozott, és jó­váhagyta a politikai bizott­ság munkáját. (ADN) • Zambiában eddig har­­minchatan haltak meg az október óta tartó kolerajár­vány következtében. (Reu­ter) • Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök Gui­neában és Gabonban tett látogatása után visszaérke­zett Párizsba. (AFP) – Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb ára­mellátási zavara következtében Vene­zuelában szünetelt a vil­lanyáram-szolgáltatás. Az áramszünetet a vezetékek túlterhelése okozta. (AFP) © A svájci Jura vidék hétfőn hivatalosan önkor­mányzatot kapott. (AFP) 9 Három fegyveres férfi 400 ezer frank értékű ékszert rabolt egy mar­­seille-i ékszerüzletből. (AFP) © A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság kül­döttsége Pak Szong Csei al­­elnök vezetésével hivatalos látogatásra Líbiába érke­zett. (TASZSZ) © Mérsékelt erejű föld­rengést észleltek december 31-én Washington állam­ban. (TASZSZ) 9 A tanzániai főváros­­ban megkezdte munkáját az afrikai diákkonferencia. (TASZSZ) • Az amerikai társasá­gok több mint kilencmillió gépkocsit voltak kénytele­nek visszavenni 1978-ban átdolgozásra, mert a külön­böző gyártási hibák az uta­sok biztonságát fenyegették. Az élen a Ford Motor áll, amely majdnem négymillió személygépkocsit és teher­autót szállított vissza üze­meibe. (TASZSZ) Sikertelen partraszállás BEIRUT Izraeli ágyúnaszá­dok két hullámban lőttek dél­libanoni polgári településeket Egy palesztinai szóvivő szerint az izraeli hadihajók rakétákkal és nehéz géppus­kákkal támadták Ras El Ain libanoni falut, amely Túr környékén egy palesztin me­nekült­tábor tőszomszédságá­ban van. A szóvivő szerint az izraeli hadihajók a Túr-től 5 kilo­méterre délre fekvő palesztin menekült­tábor közelében partraszállást kíséreltek meg, ezt azonban meghiúsították.

Next