Hétfői Hírek, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-02 / 1. szám

(MTI fotó) a.a • : Pffl*”"—" Mondják: a kéményseprő szerencsét hoz. Egyetértünk. Csak többnyire észre sem vesszük, hogyan, s mikor hozza. Föl se figyelünk, természetesnek tartjuk ugyanis, hogy nem füstöl, nem kormoz a kályha. Arra se gondolunk, hogy ha tiszta, ha jól szelel a kémény, akkor jobb hatásfokú a tüzelés, kevesebb szén és fa fogy, kevesebb rá a kiadás. Ennyi szeren­csét tehát bizonyosan hoznak a háztetők fekete vándorai, mi­kor odafenn dolgoznak. Bárcsak mi söpörnénk ilyen jól oda­lent! Mondjuk, a saját házunk előtt... URH — B. u. é. k. Aki mentőautót akart lopni — Kevés páciens a detoxikálóban Két évtizede már annak, hogy szilveszterkor első alka­lommal jártuk URH kocsiban a várost. Akkori útitársaim közül a gépkocsivezető őr­­mester ma százados, a főhad­nagy pedig doktort írt a neve elé, és alezredes. ★ A riportermagnó most elfér a tenyeremben, amire „fel­jegyzem” a látottakat. A ko­csi URH adójából felhangzik: „RR 12 per 12, jelentkezzen" — „RR 12 per 12, jelentkez­zen." A jelzés után már futunk is a Fehér útra, és szinte egy időben érkezünk­­ a men­tőkkel. A rohanás felesleges­­volt, felültettek. Rossz tréfa, amit még szilveszterkor is mellőzni kellene. Nincs idő meditálni, a központi ügyedlet lakóperpatvart továbbít: „a Koppány utcában már a ké­selésnél tartanak!” Átvá­gunk a városon. Kétemeletes ház. Minden ajtó az udvarra nyitik a szobákból. Két szom­szédasszony kavarja a zűrt — a házból telefonáló a nyelvü­ket nézhette késnek. ★ Az éjfélből egy kevés még hiányzik, de a Szobi utcai Kórházban már csúcsforga­lom. Az URH-ra feltétlen szükség van, mert egy „sze­rető” férj nem akarja sem az asszonyt, sem a kórházat elhagyni. A feleség hosszabb ápolásra szorul. A kapatos férjet be kell tuszkolni a ko­csiba, és majd 1—2 nap múl­va derül ki, mitől lett véres a férfi kezelője. — A Szobi utcai Kórházat, a helyszínt jól eltaláltuk. Még egy szo­katlan históriába csöppen­tünk itt. Mulatságba készült elegáns magas férfiről veszik le a kézibilincset. A tényál­lás röviden: el akart lopni egy mentőautót. ★ Közeledik a hajnal. A Ró­bert Károly körút és Reitter Ferenc utca sarkán lestoppo­lunk. A járda közelében ki­­döntött útjelző, távolabb az IO 68-78 rendszámú Ladát egy fa állította meg. Vezető­je józan és sértetlen. Sajnos, a járdán várakozók közül hármat elütött. Az egyiknek nagyon súlyos a sérülése. Ez után a kellemetlen epizód után érkezünk a végállomás­ra: meglátogatjuk a detoxi­kálót. A vezető orvos el­mondja: még a hétköznapi­nál is kevesebb pácienst hoz­tak be. ★ Miután a főkapitányságon a csendes szilvesztert meg­erősítették, BUÉK-ot kívánok az éjszakát kemény szolgálat­ban eltöltött budapesti rend­őreinknek. Sándor Ernő Borotvapengétől a jel­vénygyűjtésig már sokféle hobbival találkoztam. A 75 éves müncheni Heinrich Pankofer például alighanem a világ legnagyobb kulcs­gyűjteményének tulajdonosa. Egy budapesti autómérnök csaknem négyezer könyvmi­­niatűrrel — köztük az 1904- ben Glasgowban kiadott negyvenegy kötetes Shakes­­peare-sorozattal is — büsz­kélkedhet. Mégis legnagyobb csodálkozásomat 32 naptár váltotta ki a minap: csak­nem 12 ezer nap krónikája ez a gyűjtemény. K. F. esztergályosból lett fizikusnál bukkantam rá éle­tének e sajátos 32 „kötetes” forgatókönyvére. Az első, tán kétszázezer pengőért vásá­rolt kopott naptárból pergeti vissza például azt az 1946- os novemberi estét, amikor levetkőztették az Üllői út környékén. (Aztán az apjá­tól kapott „ruhát”, mert a zsírjegyeket elvesztette.) Ké­sőbb változnak az örömök és a gondok. Színházi prog­ramokról, OTP-részletről, kocsiváltoztatásról, a gye­rek születéséről, utazásról mesélnek a naptárlapok... ★ Kedden tiszta lappal kezd­jük az új esztendőt minden munkahelyen. Legalábbis ami a friss nyomdaillatú asztali, fali, előjegyzési és zsebnap­tárakat illeti. Mától 365 na­pon át újra személyes kísé­rőnk a naptár. Egykoron­­ az ókori népek naptárai kőbe vésettek, az egyipto­miaké papiruszokon, a ró­maiaké márvány- és viasz­táblákon és kézírásos for­mában maradtak ránk — a kalendáriumok gyakorlati ta­nácsokat adtak, netán meg­jósolták a folyók áradásait, titokzatosan megjelölték, mikor rövidülnek vagy hosz­­szabbodnak a napok, „jelez­ték" a szárazságot és így to­vább. Emiatt nagy tekintély­nek örvendhettek készítőik, a csillagászok. Ám áldozatai is akadtak a naptárkészítés- Notesz­lapok­ nek. Azoknak, akik elmu­lasztották előre jelezni pél­dául a napfogyatkozást — s emiatt pánik tört ki a nép körében — ezért a feledé­­kenységért a fejüket vették. ★ Mennyivel balesetmente­­sebb a mai naptárkészítők dolga, legfeljebb, ha baki történik a névnapok körül, majd jövőre kijavítják. A régi naptárak riogató „jósla­tait” manapság csak megmo­solyogjuk, mert tudjuk: a holnap nem képzeletünkön, hanem jövőt alakító tettein­ken múlik. A mai naptárakban a közérdekű címek és telefon­számok, a névnapok és a kalóriatáblázat mellett, ha lenne valamiféle prognózis, akkor az — gondolom — így szólna: belátható időn belül — legalábbis a követ­kező évtizedben — nem vál­tozik kedvezően a világgaz­daság. Ebből következik: légvárak és szólamok he­lyett, reálisan szemlélve helyzetünket és tennivalóin­kat, több évre szóló követ­kezetesebb munkára kell felkészülni. A naptár első lapján a „Boldog új évet kíván.. hoz oda kívánkozik, ennek megalapozása — személyes, munkahelyi és országos ér­telemben egyaránt — a ko­rábbinál jobb és következe­tesebb tetteket, ha úgy tet­szik: erőfeszítést, a gondok­kal, a régi beidegződésekkel való nyíltabb szembenézést, a naptári hétköznapokon mindannyiunktól más minő­ségű munkát követel. ★ Az újságírónak úgyszól­ván egyik munkaeszköze a naptár. Adatok, nevek, cí­mek, telefonszámok. S ami­kor a tavalyiból „átmenti” a neveket és számokat, kü­lön gonddal jegyzi fel a GELKA és a JAVSZER hi­babejelentő számait. Eszébe jut, hogy a nyáron az er­kélyajtó tolózárjában meg­pattant a rugó, s ezért he­tekig az ablakon át járt lo­csolni a virágokat. S mint­hogy a riglis herkentyű az egész fővárosban csupán egyetlen vállalatnál volt fel­lelhető, az igazgatónak meg­esett rajta a szíve és kül­dött (három!) embert. Egy szakit és két kísérőt, akiit nézték a gyorskezű szerelőt. ★ ... A címeket, neveket át­írva döbbenek rá, némelyi­ket már nem kell átvezetni. Ezek nevét — tragikus autó­baleset, infarktus stb. — már csak a fejfák őrzik, kis a fakuló, lepkegyászú emlé­kezet. Zele Ferenc " A Úrvezetők és hivatásosak • Új rend a gépkocsivezetői képzésben, vizsgánál Statisztika a balesetek okairól • 55 éven felülieknek Pullai Árpád közlekedés­éi posta­ügyi miniszter a te­levízió közelmúltba­n tartott népszerű műsorában felvetet­te: jobban meg kell szűrni az úrvezető és hivatásos gép­kocsivezető-jelölteket, meg kell szigorítani a gépjármű­­vezetők vizsgáztatását. Mi­lyen okok teszik ezt szüksé­gessé, milyen intézkedéseket terveznek? • • Öreg autók: évenként ? A legutóbbi éves sta­tisztikák szerint mintegy 20 ezer sérüléssel járó baleset fordult elő egy év alatt — tájékoztatott dr. Veroszta Imre, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese. — Háromezer a gyalogosok és 16 ezer a gépjárművezetők hibájából. Az okok: gyors­hajtás, elsőbbségadás elmu­lasztása, szabálytalan előzés, szabálytalan kanyarodás. Vizsgáltuk a balesetek hát­terét. Az utóbbi 15 évben sok új út épült, a megle­vőket korszerűsítették, így sok balesetforrást sikerült kiküszöbölni , de ma is vannak még olyan rossz ál­lapotú, alsóbbrendű útsza­kaszok,­ ahol rendkívül éle­sek a kanyarok. Az itt elő­forduló balesetekért a gép­kocsivezető felelős, mivel tábla jelzi az útkanyart, a burkolat rossz állapotát Amint a pénzügyi források lehetővé teszik, az utak rendbehozatalával, az éles kanyarok megszüntetésével meg lehet majd előzni a bo­rulásokat, az árokba csú­szást. A másik fő ok a gép­kocsik rossz műszaki állapo­ta. Korábban már intézke­déseket hoztunk a gépjár­művek műszaki vizsgáinak szigorítására. Az eddigi ta­pasztalatok pozitívak. Az öreg autók évenkénti vizs­gáztatásával ki lehet szűrni a nem megfelelő állapotú kocsikat, s ezzel számos bal­eset előzhető meg. Tanfolyamok profiknak Az elemzések során kide­rült, hogy jelenleg az első számú balesetokozók az úgynevezett emberi tényezők. Egyesek például túlbecsü­lik saját képességeiket, ügyességüket, az idősebbek meg nem hajlandók tudomá­sul venni, hogy reflexeik nem olyanok, mint a fiata­loké. Sok bajt okoz a fele­lősségérzet hiánya: jó né­­hányan bravúroskodnak, megsértik a szabályokat, mert el lehet „tűnni” a for­galomban. Számos pszichi­kai okot is fel lehet még so­rolni: ilyen az alkalmazko­dóképesség hiánya, a túlzott óvatosság, a türelmetlenség, stb. A jelenlegi képzési rendszer időtartama viszony­lag rövid. A gyakorlati ok­tatás, majd a vizsgáztatás során pedig nem derül ki egyértelműen, milyen a ta­nuló vezető „előrelátó”, elő­­recselekvő, alkalmazkodó és reagáló képessége. Hiba az is, hogy egyeseknek lehető­sége van (kevésbé forgal­mas időben az útvonalakon) a vizsgán való átcsúszásra. — A fenti okok miatt a minisztérium megkezdte a jelenleg hatályban levő, a gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló 2/1969-es rendelet módosítá­sának kidolgozását — kap­tuk a tájékoztatást. — A módosított rendelet kötelező­vé teszi majd a gépkocsive­zetők ciklusonkénti intéz­ményes továbbképzését, bi­zonyos ismeretek felújítását, három-négy évenként köte­lező tanfolyamot kell végez­niük, majd vizsgát tenniük a hivatásos gépkocsivezetők­nek. Növelni kívánják a sze­mélyautó-vezetők elméleti oktatási idejét, hosszabb lesz a rutinvizsga. A gyakorlati vizsgát csak bonyolult, for­galmas útvonalakon lehet majd letenni. Megszigorítják az 55 év feletti korúak tan­folyami képzését, többszöri bukás esetén pedig pályaal­kalmassági vizsgán kell részt venniük a jelölteknek. Tőke Péter Régészeti érdekesség K­őkori falurész a gorzsai lakóhalmon Áldozati oltárra is számítanak Nem először kerül a ré­gészek érdeklődésének kö­zéppontjába a Tisza—Maros szögében levő gorzsai lakó­­halom. Eddig 1950-ben, 1956- ban, 1957-ben és 1963-ban „vallatták”. Most Horváth Ferenc, a szegedi Móra Fe­renc Múzeum munkatársa folytatja a halom ásatását. Elmondta: a késő kőkor­szak kulcsfontosságú lelőhe­lye ez, ahonnan az időszá­mításunk előtt 2700—2600 körüli időszakból származó leleteket hoznak felszínre. A rézkor hajnala ez az időszak. A jelenlegi kutatás fontos tárgya: vajon az első nép­csoportok mikor kerültek ide, mikor telepedtek le itt? Az eddig talált tárgyakból szinte egyértelműen megál­lapították, hogy az őslakos­ság a Tisza-vidék kultúrájá­nak hordozója, és valószínű­leg a balkáni csoportokkal kerültek erre a tájra. A mostani ásatások legfonto­sabb „lelete”, az egyik fel­táróárokban egy későkőkori falu utcája bontakozik ki. Négy, egymástól kis távol­ságra levő ház oszlopos sar­kát találták meg. A továbbiak során is szép eredményre számítanak: az egyik szelvényben egy áldo­zati oltár és néhány ház körvonalait sejtik a kutatók. V. L NEMZETKÖZI GYERMEKÉV 1979.. Milliárd F­esok a családban és leg­­•*-i drágábbak a társada­lom nagy családjában, gyer­mekeink, övék lesz most különlegesen és világmére­tekben is az esztendő. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének felhívását követve döntött úgy népek s nemze­tek sora — gyakorlatilag az egész világ, s benne hazánk is —, hogy 1979 legyen a gyermekek nemzetközi ével És ne csak külsőségeiben, hanem tartalmában, eszméi­ben és elveiben is. Most le­het s kell­ pénzt gyűjteni a Nemzetközi Gyermekalap csekkszámaira, hiszen éhe­zik, alultáplált ma még a világ gyermekeinek negye­de. Lehet, s kell millió színű gazdag, s látványos programot összeállítani ne­kik határon innen, s túl. Ami mindezek mellé nélkü­lözhetetlen: felmérni min­den országban, s minden földrészen, mit adott az em­beriség , s mit kell még adnia, tennie azért, hogy nyugodt és békés, éhségtől, fázistól, félelemtől mentes legyen egymilliárd fiú és leány gyermekkora. Mert ennyien vannak: egymilliárd gyermek. Nálunk az esztendő ezerféle szépet s jót — egyéni és közös meg­lepetést — tartogat nekik, a magunk gyerekeinek. Pályá­zatokat, könyveket, játékos vetélkedőket, mozgalmat „A mi világunkért" címmel. Társadalmi méretekben, túl­tekintve 34 év óriási hazai változásain, új és megint új óvodákat, bölcsődéket, isko­lákat, uszodákat és sportpá­lyákat. Jó ruhát és bőséges ételt, mindazt, ami szívünk­ből s erőnkből telik — ne­kik. Róluk tanácskozik jú­liusban az a nemzetközi szinpozium is, amelyet Ma­gyarország rendez az ENSZ- tagországoknak, s amelyen a gyermekek boldogabb és biz­tonságosabb jövőjéért emel­nek szót a küldöttek. 7V n­emzeti és nemzetközi f­ő programok váltják egy­mást a nemzetközi gyermek­év során. S korántsem csak a társadalmak anyagi gon­doskodásáról, a gyermekek ellátásával, iskolázásával kapcsolatos kérdésekről kell, hogy szó essék! Mindig s mindenhol hordoz gondokat is a gyermekek nevelése. Okos szeretet kell és meg­gondolt adakozókedv. Nemet mondani is kell néha — és dorgáló szó is kell a szerek­­et mellé. A végső cél: a világ lelki­­ismeretének ébrentartása, a következő generáció sorsáért érzett felelősség, a nemzet­közi szolidaritás sorsukért és holnapjukért. V. M. Előkészületben az újabbak N­yugdíjasházak Orvosi ellátás, több férőhely Hat fővárosi nyugdíjasház épült fel az elmúlt években, s még ebben az ötéves terv­ben újabb ötöt adnak át. A Fővárosi Tanács szociálpoli­tikai főosztályán megtudtuk: ez év első negyedében Kőbá­nyán, az Újhegyi úti lakó­telepen két, egyenként 50— 50 garzon lakrészes épület készült el, s még az idén a békásmegyeri nyugdíjasház­­ba is beköltözhetnek az első lakók. A teljes komfort — és távfűtés — mellett állandó orvosi ellátásban részesülnek, s a jól berendezett társal­gókban kulturáltan tölt­hetik pihenőidejüket. Buda­pesten jelenleg hétszázan várnak ilyen lakásra. A to­vábbiak során Pesterzsébe­ten és Óbudán kezdődik ilyen létesítmény építése. A fővárosban jelenleg mű­ködő negyven öregek nap­közi otthona mellett idén öt további készül el az V., VI- VIII., IX. és XVIII. kerüle­tekben. A meglevőket jelenleg 2000 idős korú látogatja naponta, s veszi igénybe a kétszeri étkezést. Hatszáz férőhellyel növelik 1980-ig a budapesti szociális otthonok befogadóképessé­gét is. A csepeli Kamara­erdőben levő mellett egy 200 férőhelyes pavilont építenek, Budafokon pedig egy új 400 férőhelyes otthon létesül.

Next