Hétfői Hírek, 1979. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-02 / 27. szám

OPERATOL A DOKTOR BUB ÓIG Ej, ez a Romhányi! Mézgáék Ausztráliában — A nyelvi játékok Tréfák magánhasználatra — Bemutatkozás ' új oldalról '„Périg-meddig kettős éle­tet éltem, hiszen a komoly­zene világában csaknem any­­nyit dolgoztam, mint a szó­rakoztató­ műfajban” — kez­di a beszélgetést Romhányi József. Valóban: csaknem 40 opera szövegkönyvét írta, il­letve dolgozta át, és egyéb­­irányú zenés műfajú „csíny­tevése” több mint száz zenés darab dalszövege, fordítása, átdolgozása, versszövege. Írt operettet (Kard és szerelem), öt darabot a Gyermekszín­háznak, és ő a legsikeresebb rajzfilmsorozatok — Flyns­­tome-család, Mézga-család, Bubó-sor­ozat, Mekk-mister — szerzője. Legutóbbi köny­vei a „Doktor Bubó” és a „Misi meséi”. — Harminchét esztendő munkája. Zeneakadémista koromban kezdtem Gluck „Május királynője” című operájának szövegkönyvé­vel. — Hogyan­­került a­ szóra­koztató műfajba? — Belekeveredtem... Ál­latverseim sodortak erre a területre, és most már hálás vagyok érte. Az én progra­mom : a népszórakoztatás. Eredetileg hegedűművésznek készültem, de időben törtem össze a kezem, hogy meg­mentsem önmagamtól a pó­diumot. Aztán átpártoltam az énektanszakra, s nem lett belőlem énekes sem. Cs­upán a zene iránti szere­­­lem maradt meg. Sokáig rendszeresen kamarazen­él­tem, ma már csak egy kis házimuzsikálásra telik az időmből — a lányommal. — A Mézga-család, a Dok­tor Bubó a televízió legnép­szerűbb műsorai közé tarto­zott. Folytatódik-e valame­lyik rajzfilmsorozat? — A Mézga-család újabb 13 részes története ezúttal egy viilágkörüli utazásra vi­szi el a nézőket. Ugyanis Ausztráliából jelentkezik a mama által oly sokszor em­legetett Hufnágel Pisti. — Sok­an csodálják ötlet­­gazdagságáért, nyelvi játé­kaiért ... — A Frédi és Béni első részei nagyon szórakoztat­tak. Aztán kínzó lett ez a „nyelvgyötrás”. Amikor az ember már minden patron­ját elsüti, nehéz valami újat­­kitalálni. Hetvenöt epizód szövegét írtam, s a végén már négyszer annyi idő kel­lett egy-egy filmrész dialóg­jaihoz, mint kezdetben. Az ilyen irányú munkához bi­zonyára kell valamilyen ké­pesség. De én azt vallom: legfontosabb, hogy az ember leüljön és csinálja. — Hogyan szabta meg a munkaidejét? — Reggel ötkor kelek, hat­tól tizenkettőig dolgozom, majd egy kis pihenés után délután ötig folytatom. Ha már szörnyen fáradtnak ér­zem magam, akkor néhány napig, vagy egy hétig nem csinálok semmit, csak olva­sok. Esszéket és szociológiát. Ez számomra a kikapcsoló­dás. — Magánemberként is szórakoztató? — Az a társaságtól függ. A tráifacsinálást nagyon sze­retem. Egy vaskos kötetre valót termtenek ki azok a vicces írások, amelyeket há­zi használatra gyártottam. Nagyobb összejöveteleken ezzel szórakoztatom a bará­taimat. De mivel intim dol­gok is belekerültek, nyilvá­nosságra soha nem hozom őket. — És mi az, amit a nyil­vánosság is megismerhet? — Hamarosan befejezek egy regényt. Úgy vélem, eb­ben új oldalamról mutatko­zom be. A középkorú értel­miségről beszélek benne. Ha elkészül, megyek házalni ve­le a kiadóidhoz. Dolgozom egy másik köteten is, amely­ben a zene és a szöveg vi­szonyát próbálom megvilágí­tani. És új szövegkönyvet írok Erkel Ferenc „Névtelen hősök” című operájához. Sebes Erzsébet 9 136 ORSZÁG könyveit ad­ták ki eddig a Szovjetunió­ban, összesen 80 nyelven, je­lenti az APN. A szocialista országok irodalmából éven­te átlagosan 450 mű jelenik meg, mintegy 20 millió pél­dányban. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb kiadói kezdeményezése az ötkötetes „Európa költészete”, amely­ben a verseket nemcsak for­dításban, hanem eredeti nyelven is közölték. Most bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar és NDK-beli kiadók­kal közösen készülnek a XX. század költészetét ere­deti nyelven és fordításban bemutató egykötetes gyűj­temény kiadására. 9 RÁNKI GYÖRGY „Po­­mádé király új ruhája” cí­mű operájának televíziós változatát forgatta Félix László rendező. A felvételek a napokban fejeződtek be. A főszerepet Gera Zoltán, a filmgyár színésztársulatának tagja alakítja.­­ A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENE­KAR július 7-én és 8-án az ausztriai Villachban lép fel a „Karintiai nyár” elnevezé­sű fesztiválon. A zenekart a két hangversenyen Feren­­csik János vezényli. Vendég­ként fellép Carole D. Rein­hardt amerikai trombitamű­vésznő és Henrik Szeryng he­gedűművész. A BEETHOVENRŐL kom­ponál háromfelvonásos ka­maraoperát Wagram Bábá­ján örmény zeneszerző. A művet a tervek szerint az 1979/80-as évadban mutatja be a moszkvai Nagyszínház.­­ NAGY LAJOS „Új vendég érkezett” című no­vellájából televíziós játék készül Kazimir Károly ren­dező vezetésével. A főbb szerepeket Pécsi Ildikó, Bitskey Tibor, Inke László, Ráday Imre, Kozák András, Gálvölgyi János és Kovács Károly alakítja. © NYITÁNY A MARGIT­SZIGETEN. Csütörtökön es­te Verdi „A trubadúr” című operájának előadásával nyit­ja meg idei szezonját a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Ezen az estén a főbb szerepekben Miller La­jost, Turu Valjakkát, Maria Theresa Uribet, Nicola Mar­­tinuzzit és Alexandria Mil­­csevát hallhatja a közönség. Az olasz nyelvű előadás rendezője Mikó András. A KEREKEN 40 esztendeje jelent meg az első magyar nyelvtan Bulgáriában, bol­gárok számára. Szerzője Bo­risz Paunov professzor (aki egyébként 19 nyelven beszél és olvas, és ezek közül 16 nyelvből és nyelvre műfor­dít is) annak idején 2000 példányban, a saját költsé­gén adta ki a művet. 1940- ben az ő fordításában jelent meg a „Pál utcai fiúk” első bolgár nyelvű kiadása. A soknyelvű tudós-műfordító a napokban volt 75 éves.­­ JEAN MARAIS-nak el kell búcsúznia szakállától, amelyet jó néhány éve nö­vesztett, amikor a Lear ki­rályt játszotta. Claude Le­­louche rendező ugyanis ez­zel a feltétellel szerződtette legújabb filmjének főszere­pére. A népszerű francia színész egyébként kilencévi szünet után áll ismét felve­vőgép elé. © „HURRÁ FIÚK” címmel mutatja be Franz Arnold és Ernst Bach kétrészes bohó­zatát a Városmajori Színpad, Seregi László rendezésében. A premiert július 6-án tart­ják. Az előadás főbb szerep­lői : Galambos Erzsi, Hau­­mann Péter, Kovács Zsuzsa, Balázs Péter és Csákányi László. • NEMESKÜRTY ISTVÁN „Szép ének a gyulai vitézek­ről” című színjátékát pénte­ken este mutatják be a Gyu­lai Várszínházban. Az elő­adást Szász Péter rendezi. A [jjj Qj] krónikája Brazil balettegyüttes mutatkozik be a nyáron a Budai Park­színpadon. A hagyományos brazil táncok, a szamba és a konga mellett afrikai és más tengerentúli népek folklórja is szerepel majd a látványos műsorban Nagyszerű elhatározás nyomán 11 ... " .................. * 1 •••% Béjart-tól Győrbe Fiatal táncosok megalapították az ország harmadik önálló balettegyüttesét százszázalékos teljesítmény­re kell törekednie. Ebben egyetértve találtunk egy­másra. Később felkeresett az osztály küldöttsége: vállal­nám-e a vezetésüket. Aztán szerveztek, tárgyaltak, segít­séget kapva Cserhalmi Im­rétől, a Győri Kisfaludy Színház igazgatójától, a me­gyei tanácstól és a Kulturá­lis Minisztériumtól. — Bejárt mit szólt, hogy egy világhírű társulatot hagy el ismeretlen fiatalokért? — Kezdetben nem, de ké­sőbb, amikor meséltem neki ezekről a lelkes és tehetsé­ges gyerekekről, megértette. Úgy állapodtunk meg, hogy amikor időm engedi, visz­­szamegyek vendégszerepelni. —­­ Milyen munka várja Győrött? — Koreografálok, órákat adok és táncolok. Segítsé­gemre lesz Kun Zsuzsa, aki a lányok mellett dolgozik majd balettmesterként. Augusztus 23-án kezdjük a próbákat és a tervek sze­rint november közepén mu­tatkozunk be háro­m egyfel­­vonásossal. — Mikor mutatkoznak be a fővárosban? — Előre láthatóan 1980 szeptemberében a Budapesti Művészeti Heteken. — Nyári programja? — Pártay Lillával Olasz­országba utazunk, a nervi balettfesztivál három gála­estjén lépünk fel. (i. e.) Eddig példa nélküli elha­tározás: az Állami Balett In­tézet idén végző osztálya úgy döntött, hogy együttma­radva vidéken dolgozik majd. Győrbe szerződtek és meg­alapítói lettek az ország har­madik önálló balettegyütte­sének. Vezetőt is választot­tak maguknak: Markó Iván balett-táncost, aki éveken át a világhírű Béjart-társulat­­nál vendégszerepelt.­­ Néhány éve meghívtak a Balett Intézetbe, hogy Bé­­jart-ról és a társulat munká­járól beszéljek — mondja. — Szívesen tettem. Azután művészi vitára került sor, de egyben közös nevezőre jutottunk: bármilyen körül­mények között, bármilyen színházi légkörben is dol­gozzon a táncos, mindig Z­ábor­p­rogram Ismert művészek, népszerű együttesek és zenekarok egész sora látogat el ezen a nyáron a KISZ építőtáborai­ba, s azokban országszerte mintegy hétszáz kulturális­­ rendezvényre kerül sor. Fellép az építőtáborokban Kováts Kolos operaénekes, Kürthy-Papp László előadó­­művész, a Ki mit tud? ver­senyeiről ismert Kecskés András pantomimművész, az Ex Antiquis együttes, a Benkó dixieland, a Karsai Pantomim Rt., a Mikrosz­kóp Színpad együttese, a Zalka Máté Katonai Műsza­ki Főiskola fúvószenekara és a KISZ Központi Művész­együttese. Több táborban tartanak bemutatót a kasz­kadőrök, számos helyen ren­deznek író-olvasó találkozó­kat, és ismert élsportolók is felkeresik a fiatalokat. A Magyar Divat Intézet több helyen rendez divatbemuta­tót. Móricz-centenárium koszorúzások, emléktábla­avatás Tiszacsécsén, Móricz Zsig­­mond szülőhelyén vasárnap dr. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes felavatta Varga Imre szobrászmű­vésznek a nagy írót ábrázo­ló alkotását. Leányfalun a napokban megnyílt az az emlékkiállítás, amelyen a róla készült és általa írt, de a nyilvánosság előtt eddig még nem szer­epelt fényké­pek, illetve levelek láthatók. Hétfőn, Móricz Zsigmond születésének centenáriumán a nagy íróra emlékezik a főváros. Délelőtt" tíz órakor a Mező Imre úti temetőben megkoszorúzzák sírját, ame­lyen a többi között elhelye­zik az MSZMP Központi Bizottságának, a Kulturális Minisztériumnak, a Magyar Tudományos Akadémia Mó­ricz Zsigmond Emlékbizott­ságának, a Magyar Írók Szö­vetségének, a Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak és az író nevét viselő gimnáziuminak a koszorúit. A délelőtti órákban egykori lakóhelyén, a Dimitrov tér 3-as számú házon emléktáb­lát avatnak, s az íróra em­lékezve dr. Czine Mihály egyetemi tanár mond beszé­det. Délben megkoszorúzzák az Üllői út 95. számú házon elhelyezett emléktáblát is. a­p. Szeretjük azokat a filmeket, amelyek rólunk szólnak: a mi problémáinkról, vagy azokról a gondokról, amelyek családtagjaink, barátaink, is­merőseink életét keserítik meg. Mint, amilyen a Pün­­kösti Árpád írása alapján ké­szült „Ellentétek”, amelyet Dömölky János rendezett, — ez a film nyerte el a veszpré­mi tv-találkozó zsűrijének egyik fődíját, s a közönség díját — ezért nézték végig újból ezen az éjszakán száz­ezrek. A televíziósok — mint ezt Szinetár Miklós mondot­ta — évente egyszer önmagu­kat ünnepüik. És ehhez az ünnephez kitűnő műsort ál­lítottak össze. Jó volt a „Hó­nap”, s úgy véljük, hogy „A bábjátékos” a szórakoztató, izgalmas krimi a „San Fran­cisco utcáin” sorozat eddigi legjobb darabja. Ezen a szombat estén nem csönde­­sedtek el már nyolc után a lakótelepek ablakai.­­ (s) © BEREK KATALIN rendezi Marivaux „Két nő között” című *Színművét, amelynek bemutatójára július 14-én kerül sor az Egervári Vár­kastélyban. A művésznő va­lamikor játszott ebben a da­rabban. Most a darab hőseit Bodnár Erika, Lázár Kata, Bálint András, Jordán Ta­más és Kristóf Tibor alakít­ják.­­ A SÁBA KIRÁLYNŐJÉT, Goldmark Károly operáját hangversenyszerű előadásban mutatták be a Bécsi Ünnepi Játékokon. A főszerepeket Anja Silja, Siegfried Jerusa­lem, Sabine Ass és Wolfgang Frendel énekelték.

Next