Hétfői Hírek, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-27. szám)
1980-01-02 / 1. szám
I * Szilveszteri hagyományaink felettébb gazdagok, változatosak. Az óesztendő utolsó napjának elmaradhatatlan tartozékai között szerepel az ólomöntés, a malacfarok-húzás, a pezsgőbontás, szabadforgalom az összes aluljárók fölött, fülsiketítő trombitálás a Nagykörúton és a hólabdajáték, azaz az újságok körkérdései. Szabálya: mindenki ahhoz dobhatja tovább a golyóbist, akitől éppen kérdezni akar. Ilyen játékra kértünk fel most mi is a televízió képernyőjéről, a színpadokról, a rádióból és az írásaikról ismert embereket. S noha a hó ezúttal csaknem elkerülte Pestet, a játék neve nem változott. Körkérdéseink hólabdáját Komlós János indítja el. — Árkus Józseftől, a Ludas Matyi főszerkesztőjétől a televízió Parabola műsorának „atyjától” kérdezem: mi az oka, hogy külpolitikai műsoraiban egyre több e szex? Kinek kevés, kinek sok Árkus József válasza: — Nézőpont dolga, hogy a Parabola című műsorban sok-e a meztelenség vagy éppenséggel kevés? A nézők leveleiből és telefonjaiból az tűnik ki, hogy kevés, illetve túlságosan is sok. A nőneműek idősebb rétegét például határozottan irritálja a hiányosan öltözött hölgyek látványa, különösen akkor, ha nemcsak szépek, de ráadásul még fiatalok is. Minden igénynek természetesen lehetetlen eleget tenni, a kifogások valószínűleg csak akkor szűnnének meg, amikor a műsor. Kérdésem Fehér Klárához: vannak-e visszatérő álmai? Fehér Klára válasza: — Igen, vannak! Köztük is ez a kedvencem : húsz év múlva, vagyis 2000 tavaszán beviszem regényemkéziratát a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz. A lektor átveszi és azonnal olvasni kezdi: „... három évvel azután, hogy az emberiség végleg lemondott az erőszak alkalmazásáról. .és ennél a mondatnál, felnéz. „Nagyon kérem, legyen szíves itt lábjiegyzetbert megmagyarázni az olvasóknak, hogy mi az az erőszak...” A H. H. hólabdáját Vitray Tamásnak dobom tovább: mit csinálna, ha nem találták volna fel a televíziót? Élete van Vitray Tamás válasza: — Minden bizonnyal sokkal többet olvasnák,többet járnék levegőre, hangversenyre és sok estét töltenék a színházak nézőterén. És több ideje jutna a két fiamnak is rám. Vagyis: ha nem találták volna fel a televíziót, egészségesebb, műveltebb, családjával több órát töltő magyar állampolgár lennék. Ami a dolog hivatásbeli oldalát illeti, feltételezem, hogy mint nyelvtanár vagy mint tolmácsfordító, esetleg — egyéb szakmáimat is figyelembe véve — siportvezetőként, könyvkötőként, színházi díszletmunkásként, netán könyvraktári segédként dolgoznék, és azon sopánkodnék: miért nem teljesülhetett életem nagy vágya, hogy színhházi rendező lehessek... Egyúttal megkérdezném Szuhay Balázstól: mit szólna ahhoz, ha egyszer én utánoznám? Szuhay Balázs válasza: — Megtiszteltetésnek venném, mert én ugyan nem értek hozzá, de azt mondják itt a kollégák, hogy parodizálni csak nagy embereket érdemes!... S megragadva az alkalmat, Rátorpi Róbertől kérdezem: emlékszik-e arra a roppant tehetséges fiatalemberre, akinek húsz-egynéhány évvel ezelőtt 150 forintot adott, hogy kifizethesse a tandíjat Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában? Bohóc lenne Rátonyi Róbert válasza: — De mennyire, hogy emlékszem! Szihay Balázsnak hívták... Az új esztendőre azt kívánom magamnak, hogy súlyban annyi legyek, mint annak idején voltam, s az a 150 forint annyit érjen, mint akitoriban... Most jut eszembe, még mindig nem kaptam vissza! Egyébként én Esztergályos Cecíliától szeretném megtudakolni : miért csinál mindig bohócot magából? Esztergályos Cecília: — Mert imádom a cirkuszt, már pöttyömnyi kislánykorom óta és mindig csodáltam, irigyeltem a bohócokat. Ha megszólal a cirkuszi nduló, még ma is nyomban könnybelábad a szemem. Titkos vágyam: egyszer, csak egyetlen, egyszer bohócként kifutni a cirkusz porondjára... A hólabdát Marton Frigyesnek, a Rádió Kabaraszínház népszerű rendezőjének hajítom tovább: elárulná-e, min tudott nevetni legjobban az óesztendőben? Marton Frigyes válasza: — Hogy min tudtam nevetni, az már a kabaréimban is elhangzott. Nekem az a problémáim, vajon min tudok majd nevetni ISvÜ-ban? Kérdésem Gál Vilgyi Jánosnak, a Thália Színház művészának szól: Abody Bélán kívül tud-e mást i® parodizálni? Elterjedhetne Gálvölgyi János válasza: — Abody Béla neve valóban első a névsorban, amelyet egyszer a magam kedvtelésére összeállítottam azokról a személyiségekről, akikről úgy érzem, hogy bele tudok bújni a bőrükbe, s hangjukon, meg tudok szólalni. De az ABC sem az A-val végződik. Így az én 42 névből álló listám iséljut a V-ig. Műfaji választékom elég sokrétű, egy dolog azonban — azt lúszetm -r valamennyi „alanyomban’ ■ közös; őszintén tisztelem és becsülöm őket, mert ilndalanyom kiválóan teszik a dolgukat. Mert utánozni, parodizálni csak azt tudom, aki igazi személyiség. Végezetül engedjék meg, hogy a hólabdát a Hétfői Hírek olvasóinak dobjam tovább: vajon nem lenne-e hasznos, ha az utánzásnak ez a fajtája szélesebb körben is elterjedne? Garai Tamás Sebes Erzsébet Hó nélküli hólabda szexről, álomról, tévéről,cirkuszról, paródiáról ndítsd el — folytatom! • „JÁTSZANI IS ENGEDD!” címmel hétrészes sorozatot készített a televízió. A nemzetközi gyermekév alkalmából forgatott epizódok arra keresnek választ, hogy mennyiben segítjük gyermekeink egészséges szellemi és testi fejlődését. A filmeket Endrődi Sándor rendezte, a szerkesztőriporter Kővári Péter. A sorozat első adására január 5-én kerül sor, majd hetente egy alkalommal szombatonként sugározzák a harmincperces epizódokat. A [[] [K3 krónikája • A JÁTÉKSZÍNBEN megkezdődtek Boldizsár Miklós: A hős című darabjának próbái, Karinthy Márton, rendező vezetésével. A főbb szerepeket Mensáros László, Sunyovszky Szilvia, Bálint András és Végvári Tamás alakítja. Bemutató: február 8. A Játékszín idei évadjában bemutatott darabok — Emigránsok, Egerek és emberek, Lélekvándorlás — nagy közönségsikert, arattak. A december elején műsorra tűzött Hernádi Gyula műire is január végéig már elkeltek a jegyek. • A „GYÖKEREK” UTAH. A televízió műsorán levő amerikai filmsorozat befejezését követően egy kilencrészes magyarul beszélő angol filmsorozat, a ,„Napoleon és a szerelem” vetítését kezdik meg február 19-én. A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN fartuár 4-én a Németországi Szövetségi Köztársaság kulturális hete alkalmából képzőművészeti kiállítás nyílik „Német művészeti irányzatok 1890— 1920” címmel. • DR. CHRISTIAN BARNARD szívsebész professzor szerződést írt alá egy amerikai filmvállalattal, hogy filmet készítsen életéről. « NÉGYSZÁZADUS. Az Európa Könyvkiadó népszerű Modern Könyvtár sorozata jubileumhoz közeledik. Februárban, jelenik meg 400. kötetük. Címe: Fehér dámszarvas. A könyv mai türkmén írók elbeszéléseine. gyűjteménye lesz. 9 „DAL MOSZKVÁÉRT” címmel a napokban hanglemez jelent meg az NSZK- ban, amelyen tizenegy neves NSZK-beli sportoló énekel az olimpiáról. 9 ALAN AYCKBOURN angol szerző „Hálószoba komédia” című vígjátékét február 9-én mutatja be a József Attila Színház. Az előadást Benedek Árpád rendezi. A főbb szerepeket Kállai Ilona, Voith Ági, Dancsházi Hajnal, Pálos Zsuzsa, Harkányi Endre, Bodrogi Gyula és Újréti László alakítja. O CSERHALMI GYÖRGY (képünkön) alakítja Bódy Gábor rendező „Psyché” című filmjének főszerepét. A Nemzeti Színházban pedig Shakespeare: Troilus és Cressidacímű drámájában próbálja Achilles szerepét. Szilveszter este nagy sikerrel mutatta be a Thália Színház új kabaréját „Csak semmi szenzáció" címmel. A közönség kellemes évbúcsúztató hangulatáról kitűnő produkciójával gondoskodott Hámori Ildikó, Esztergályos Cecília, Inke László, Rátonyi Róbert, Gálvölgyi János, Szirtes Ádám, Szabó Gyula és a premieren vendégként fellépő Körmendi János. Az előadást Romhányi László rendezte. A műsor finálé, láthat, a nézőket pezsgővel Üdvözölték a bemutató előadás résztvevői. Képünkön a kabaré három szereplője: Kalocsai Ferenc, Busfe Gyula és Hacser Józsa. Jadezsál felv.) SZILVESZTER a rádióban. Sokféle humor van. Kacagtat mindegyik, ha jó. De csak akkor igazán jó, ha telibe talál, meghökkent, sokkol, magamra ébreszt Ilyennel szolgált Szilveszterkor a rádió. Négy óra hosszat, pihenőt alig hagyva, csattanót csattanóra halmozva bombázta dühös humorral a mai világtörténelem kortüneteit, köz- és magánéletünk kórtüneteit, vagyis mindazt, amire mi, hallgatók is dühösek vagyunk. Kacaghattunk kedvünkre, este nyolctól, éjfélig. Legtöbbször keserűen. Objektív és szubjektív nehézévességeinken és nehézségeinken, életveszélyes oktomidiságainkon. Minden dicsérő jelzőt pótol, ha emlékeztetek ama, kacagás helyett, gyakran szisszentünk fel döbbenten. „Ejnye, hiszen ez nem is vicc...” Éjfél előtt a társulat kedvesen elbúcsúztatta a gyermekévet. S én, a hallgató, úgy éreztem, most búcsúztatták el „társadalmi gyermekéveinket” is. Gyermekvokásunkat, a romantikuséit, a túlzó vágyálmokkal ékeskedőt. Hogy fölkészítsenek az „érettségire", amit le kell tennünk, s hogy fölrázzanak: a gyermeki álmodozásnak, a naivitás szalmaláng lobbanásainak ideje lejárt, s mostantól, a hétköznapok gyakorlataiban az élet realitásával kell szembenéznünk. Mert felnőttünk. Ezzel a ténnyel szembesített minket Szilveszter éjjelén Marton Frigyes kitűnő csapata, a Rádió Kabarészínháza. Nincs hely itt valamenynyi író, szerkesztő, színész és más közreműködő nevének dicsérő felsorolására Inkább azt javaslom, aki a tévét nézte, (s ki nem azt nézte?), kapcsolja be január hetedikén este a rádiót és hallgassa meg a szilveszteri kabaré ismétlését. Nem bánja meg: sokat fog kacagni. S közben, meg utána — talán töprengeni is... (zsombor) Könyvújdonságok Állatóvodától a Aledveölőig Ha az év első hetének könyvpiaci ajánlata nem is olyan gazdag, mint a karácsony előtti volt, újdonságokat most is bőven találhatnak az olvasók. S mivel még tart a téli szünet, tallózzunk először a napokban megjelenő új, ifjúsági könyvek között A Móra Kiadó tizenkét újdonságot ígér. Az üzletekbe kerül például Benedek Elek egy csokornyi elbeszélése „Vége jó, minden jó” címmel. Megjelenik Fedor Ágnes „Állatóvoda” című regénye, amelynek hőse egy kis rókakölyök. Ugyancsak Móra-kiadvány May Károly története, „A Medveölő fia” és Cooper „Nyomkereső”-jének újabb kiadása. Újból kiadják Zelk Zoltán „Az ezernevű lány” című könyvét. Az Európa Kiadó gondozásában ismét az üzletekbe kerül Alex Haley „Gyökerek” című regénye. (Éppen most sugározza a televízió.) Ugyanez a kiadó jelentkezik Kafka „A kastély” című regényével. Újabb kötettel gazdagodik az Európa Zsebkönyv sorozat, Heym „A megfelelő magatartás” című novellagyűjteményével. A Magyar Helikon újdonsága Giovanni Boccaccio „Dante élete” című kötete, kétféle formában: kötve 60 forintért, nylonkötésben 120 forintos áron. A Zrínyi és a Kossuth Kiadó közösen jelenteti meg I. H. Bagramjan „Így győztünk” című visszaemlékezését, amely a Harkov’alatti ütközettől a ‘Visztula-deltában és a part menti szigetzátonyokon rekedt hitleristák megsemmisítéséig kíséri nyomon a kelet-európai hadszíntér eseményeit. A Gondolat „Szemtől szemben” sorozatában jelenteti meg Harsány Zoltán könyvét Aristide Mailleról, a XX. századi kiváló francia szobrászról és grafikusról. a képernyőn Kezdetben vala a bellérkabaré. S e kritika levágá. Aztán jött a varieté, némi vegyes felvágottal. S a kritika újólag levágá. Majd jövőnek az utcai körkapcsolások, találós kérdésekkel variálva. S a kritika fanyalogva fogadá. És jőve Logobrigida, s aztán a Tamási— Kudlik—Antal bohóctrió s a kritika esmét csak fanyalga.. Csakúgy a Komlós és Hofi vezérletével csacskáskodó humorbrigádokon. S még nem szólánk az olvasók leveleiről, melyek egyike helyeslő, másika elmarasztald az Ítészek véleményét. Ezúttal — az utólagos helyeslő, illetve elmarasztaló véleményeket kutyába sem véve — halálmegvető bátorsággal kijelentjük: a tévé 1979-es vidám szilvesztere (beleértve a koraesti krimit is) nekünk zömében tetszett. Jó reménységgel várván az úr 1980. esztendejének beköszöntét. Szívből mulattunk Komlós János szellemes évzáró Hónapján, Gálvölgyi János és Mikó István paródiáin, Alfonzó világszínházán, s benne is elsősorban a kiváló Szemes Marin, örömmel néztük-hallgattuk Árkus —Szuhay Szuperboláját és a Diszkó ... Diszkó... énekes „világsztárjait”, Márkus Lászlót, Harsányi Gábort, Csongrádi Katát, Pálos Zsuzsát, Keveházi Gábort, Tahi- Tóth Lászlót, Csala Zsuzsát, Takács Marit, Mányai Zsuzsát, Kudlik Julit, Hernádi Juditot, Benkóczi Zoltánt, Lukács Sándort, Pogány Juditot és Balázs Pétert, továbbá a remek artistaprodukciókat. Nem kevésbé Vitray Tamás és Antal Imre szellemes „összefoglalóját”. A fentiekhez csupán anynyit: boldog az a nép, melynek immár évek óta a tévészilveszter a fő beszédtémája januárius elején. (taj!)