Hétfői Hírek, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-27. szám)

1980-01-02 / 1. szám

I * Szilveszteri hagyományaink felettébb gazdagok, vál­tozatosak. Az óesztendő utolsó napjának elmaradhatat­lan tartozékai között szerepel az ólom­öntés, a malacfa­­rok-húzás, a pezsgőbontás, szabadforgalom az összes alul­járók fölött, fülsiketítő trombitálás a Nagykörúton és a hólabdajáték, azaz az újságok körkérdései. Szabálya: mindenki ahhoz dobhatja tovább a golyóbist, akitől ép­pen kérdezni akar. Ilyen játékra kértünk fel most mi is a televízió képernyőjéről, a színpadokról, a rádióból és az írásaikról ismert embereket. S noha a hó ezúttal csak­nem elkerülte Pestet, a játék neve nem változott. Körkérdéseink hólabdáját Komlós János indítja el. — Árkus Józseftől, a Lu­das Matyi főszerkesztőjétől a televízió Parabola műso­rának „atyjától” kérdezem: mi az oka, hogy külpolitikai műsoraiban egyre több e szex? Kinek kevés, kinek sok Árkus József válasza: — Nézőpont dolga, hogy a Parabola című műsorban sok-e a meztelenség vagy éppenséggel kevés? A né­zők levelei­ből és telef­onjai­ból az tűnik ki, hogy kevés, illetve túlságosan is sok. A nőneműek idősebb rétegét például határozottan irritál­ja a hiányosan öltözött höl­gyek látványa, különösen ak­kor, ha nemcsak szépek, de ráadásul még fiatalok is. Minden igénynek természe­tesen lehetetlen eleget ten­ni, a kifogások valószínűleg csak akkor szűnnének meg, amikor a műsor. Kérdésem Fehér Klárához: vannak-e visszatérő álmai? Fehér Klára válasza: — Igen, vannak! Köztük is ez a kedvencem : húsz év múlva, vagyis 2000 tavaszán beviszem regényem­­kézira­tát a Szépirodalmi Könyvki­adóhoz. A lektor átveszi és azonnal olvasni kezdi: „... három évvel azután, hogy az emberiség végleg lemon­dott az erőszak alkalmazá­sáról. .és ennél a mondat­nál, felnéz. „Nagyon kérem, legyen szíves itt lábjiegyzet­­bert megmagyarázni az ol­vasóknak, hogy mi az az erőszak...” A H. H. hólab­dáját Vitray Tamásnak do­bom tovább: mit csinálna, ha nem találták volna fel a televíziót? Élete van Vitray Tamás válasza: — Minden bizonnyal sok­kal többet olvasnák,­­többet járnék levegőre, hangver­senyre és sok estét töltenék a színházak nézőterén. És több ideje jutna a két fiam­nak is rám. Vagyis: ha nem találták volna fel a televí­ziót, egészségesebb, művel­tebb, családjával több órát töltő magyar állampolgár lennék. Ami a dolog hiva­tásbeli oldalát illeti, feltéte­lezem, hogy mint nyelvtanár vagy mint tolmács­fordító, esetleg — egyéb szakmáimat is figyelembe véve — siport­­vezetőként, könyvkötőként, színházi díszletmunkásként, netán könyvraktári segéd­ként dolgoznék, és azon so­pánkodnék: miért nem telje­sülhetett életem nagy vá­gya, hogy színhházi rendező lehessek... Egyúttal megkér­dezném Szuhay Balázstól: mit szólna ahhoz, ha egy­szer én utánoznám? Szuhay Balázs válasza: — Megtiszteltetésnek ven­ném, mert én ugyan nem értek hozzá, de azt mond­ják itt a kollégák, hogy pa­rodizálni csak nagy embe­reket érdemes!... S megra­gadva az alkalmat, Rá­to­rpi Róbertől kérdezem: emlék­szik-e arra a roppant tehet­séges fiatalemberre, akinek húsz-egynéhány évvel ezelőtt 150 forintot adott, hogy kifi­zethesse a tandíjat Rózsahe­gyi Kálmán színiiskolájában? Bohóc lenne Rátonyi Róbert válasza: — De mennyire, hogy em­lékszem! Sz­ihay Balázsnak hívták... Az új esztendőre azt kívánom magamnak, hogy súlyban annyi legyek, min­t annak idején voltam, s az a 150 forint annyit érjen, mint akitoriban... Most jut eszembe, még mindig nem kaptam vissza! Egyébként én Esztergályos Cecíliától szere­t­ném megtudakolni : miért csinál mindig bohócot magából? Esztergályos Cecília: — Mert imádom a cir­kuszt, már pöttyömnyi kis­­lánykorom óta és mindig csodáltam, irigyeltem a bo­hócokat. Ha megszólal a cir­kuszi nduló, m­ég ma is nyomban könnybelábad a szemem. Titkos vágyam: egyszer, csak­ egyetlen, egy­szer bohócként kifutni a cir­kusz porondjára... A hólab­dát Marton Frigyesnek, a Rádió Kabaraszínház nép­szerű rendezőjének hajítom tovább: elárulná-e, min tu­dott nevetni legjobban az óesztendőben? Marton Frigyes válasza: — Hogy min tudtam ne­vetni, az már a kabaréim­ban is elhangzott. Nekem az a problémáim, vajon min tu­dok majd nevetni ISvÜ-ban? Kérdésem Gál V­ilgyi János­nak, a Thália Színház mű­­vészának szól: Abody Bélán kívül tud-e mást i® parodi­zálni? Elterjedhetne Gálvölgyi János válasza: — Abody Béla neve való­ban első a névsorban, ame­lyet egyszer a magam kedv­telésére összeállítottam azok­ról a személyiségekről, akik­ről úgy érzem, hogy bele tudok bújni a bőrükbe, s hangjukon, meg tudok szó­lalni. De az ABC sem az A-val végződik. Így az én 42 névből álló listám is­­éljut a V-ig. Műfaji választékom elég sokrétű, egy dolog azon­ban — azt lúszetm -r vala­mennyi „alanyomban­’ ■ kö­zös; őszintén tisztelem és be­­csülöm őket, mert i­­lnd­­alanyom kiválóan teszik a dolgukat. Mert utánozni, pa­rodizálni csak azt tudom, aki igazi személyiség. Vé­gezetül engedjék meg, hogy a hólabdát a Hétfői Hírek olvasóinak dobjam tovább: vajon nem lenne-e hasznos, ha az utánzásnak ez a fajtá­ja szélesebb körben is elter­jedne? Garai Tamás Sebes Erzsébet Hó nélküli hólabda szexről, álomról, tévéről,cirkuszról, paródiáról ndítsd el — folytatom! • „JÁTSZANI IS EN­GEDD!” címmel hétrészes sorozatot készített a televí­zió. A nemzetközi gyermek­év alkalmából forgatott epi­zódok arra keresnek választ, hogy mennyiben segítjük gyermekeink egészséges szel­lemi és testi fejlődését. A filmeket Endrődi Sándor ren­dezte, a szerkesztőriporter Kővári Péter. A sorozat el­ső adására január 5-én ke­rül sor, majd hetente egy alkalommal szombatonként sugározzák a harmincperces epizódokat. A [­[] [K3 krónikája • A JÁTÉKSZÍNBEN megkezdődtek Boldizsár Mik­lós: A hős című darabjának próbái, Karinthy Márton, rendező vezetésével. A főbb szerepeket Mensáros László, Sunyovszky Szilvia, Bálint András és Végvári Tamás alakítja. Bemutató: február 8. A Játékszín idei évadjá­ban bemutatott darabok — Emigránsok, Egerek és em­berek, Lélekvándorlás — nagy közönségsikert, arattak. A december elején műsorra tűzött Hernádi Gyula műire is január végéig már elkel­tek a jegyek. • A „GYÖKEREK” UTAH. A televízió műsorán levő amerikai filmsorozat befeje­zését követően egy kilencré­­szes magyarul beszélő angol filmsorozat, a ,„Napoleon és a szerelem” vetítését kezdik meg február 19-én.­­ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN fartuár 4-én a Németországi Szövetségi Köztársaság kulturális hete alkalmából képzőművészeti kiállítás nyílik „Német mű­vészeti irányzatok 1890— 1920” címmel. • DR. CHRISTIAN BAR­NARD szívsebész professzor szerződést írt alá egy ame­rikai filmvállalattal, hogy filmet készítsen életéről. « NÉGYSZÁZADUS. Az Európa Könyvkiadó népsze­rű Modern Könyvtár soroza­ta jubileumhoz közeledik. Februárban, jelenik meg 400. kötetük. Címe: Fehér dám­szarvas. A könyv mai tür­k­­mén írók elbeszélései­ne.­ gyűjteménye lesz. 9 „DAL MOSZKVÁÉRT” címmel a napokban hangle­mez jelent meg az NSZK- ban, amelyen tizenegy ne­ves NSZK-beli sportoló éne­kel az olimpiáról. 9 ALAN AYCKBOURN angol szerző „Hálószoba ko­média” című vígjátékét feb­ruár 9-én mutatja be a Jó­zsef Attila Színház. Az előadást Benedek Árpád ren­dezi. A főbb szerepeket Kál­lai Ilona, Voith Ági, Dancs­­házi Hajnal, Pálos Zsuzsa, Harkányi Endre, Bodrogi Gyula és Újréti László ala­kítja. O CSERHALMI GYÖRGY (képünkön) alakítja Bódy Gábor rendező „Psyché” cí­mű filmjének főszerepét. A Nemzeti Színházban pedig Shakespeare: Troilus és Cressida­­című drámájában próbálja Achilles szerepét. Szilveszter este nagy sikerrel mutatta be a Thália Szín­ház új kabaréját „Csak semmi szenzáció" címmel. A közön­ség kellemes évbúcsúztató hangulatáról kitűnő produkciójá­val gondoskodott Hámori Ildikó, Esztergályos Cecília, Inke László, Rátonyi Róbert, Gálvölgyi János, Szirtes Ádám, Sza­bó Gyula és a premieren vendégként fellépő Körmendi Já­nos. Az előadást Romhányi László rendezte. A műsor finálé, láthat, a nézőket pezsgővel Üdvözölték a bemutató előadás résztvevői. Képünkön a kabaré három szereplője: Kalocsai Ferenc, Busfe Gyula és Hacser Józsa. Jad­ezsál felv.) SZILVESZTER a rádióban. Sokféle humor van. Ka­cagtat mindegyik, ha jó. De csak akkor igazán jó, ha te­libe talál, meghökkent, sok­kol, magamra ébreszt Ilyen­nel szolgált Szilveszterkor a rádió. Négy óra hosszat, pi­henőt alig hagyva, csattanót csattanóra halmozva bom­bázta dühös humorral a mai világtörténelem kortüneteit, köz- és magánéletünk kór­­tüneteit, vagyis mindazt, amire mi, hallgatók is dü­hösek vagyunk. Kacaghattunk kedvünkre, este nyolctól, éjfélig. Leg­többször keserűen. Objektív és szubjektív nehézévessé­­geinken és nehézségeinken, életveszélyes oktomidiságain­­kon. Minden dicsérő jelzőt pótol, ha emlékeztetek ama, kacagás helyett, gyakran szisszentünk fel döbbenten­. „Ejnye, hiszen ez nem is vicc...” Éjfél előtt a társulat ked­vesen elbúcsúztatta a gyer­mekévet. S én, a hallgató, úgy éreztem, most búcsúz­tatták el „társadalmi gyer­­mekéveinket” is. Gyermek­­vok­ásunkat, a romantikuséit, a túlzó vágyálmokkal ékeske­­dőt. Hogy fölkészítsenek az „érettségire", amit le kell tennünk, s hogy fölrázza­nak: a gyermeki álmodozás­nak, a naivitás szalmaláng­ lobbanásainak ideje lejárt, s mostantól, a hétköznapok gya­korlataiban az élet reali­tásával kell szembenéznünk. Mert felnőttünk. Ezzel a ténnyel szembesített minket Szilveszter éjjelén Marton Frigyes kitűnő csapata, a Rádió Kabarészínháza. Nincs hely itt valameny­­nyi író, szerkesztő, színész és más közreműködő nevé­nek dicsérő felsorolására In­kább azt javaslom, aki a té­vét nézte, (s ki nem azt néz­te?), kapcsolja be­­ január hetedikén este a rádiót és hallgassa meg a szilveszteri kabaré ismétlését. Nem bánja meg: sokat­ fog kacagni. S közben, meg utá­na — talán töprengeni is... (zsombor) Könyvúj­don­ságok Állatóvodától a Aledveölőig Ha az év első hetének könyvpiaci ajánlata nem is olyan gazdag, mint a kará­csony előtti volt, újdonságo­kat most is bőven találhat­nak az olvasók. S mivel még tart a téli szünet, tallózzunk először a napokban megjele­nő új, ifjúsági könyvek kö­zött A Móra Kiadó tizenkét új­donságot ígér. Az üzletekbe kerül például Benedek Elek egy csokornyi elbeszélése „Vége jó, minden jó” cím­mel. Megjelenik Fedor Ág­nes „Állatóvoda” című regé­nye, amelynek hőse egy kis rókakölyök. Ugyancsak Mó­­ra-kiadvány May Károly története, „A Medveölő fia” és Cooper „Nyomkereső”-jé­­nek újabb kiadása. Újból ki­adják Zelk Zoltán „Az ezer­nevű lány” című könyvét. Az Európa Kiadó gondozá­sában ismét az üzletekbe ke­rül Alex Haley „Gyökerek” című regénye. (Éppen most sugározza a televízió.) Ugyanez a kiadó jelentkezik Kafka „A kastély” című re­gényével. Újabb kötettel gazdagodik az Európa Zseb­könyv sorozat, Heym „A megfelelő magatartás” című novellagyűjteményével. A Magyar Helikon újdonsága Giovanni Boccaccio „Dante élete” című kötete, kétféle formában: kötve 60 forintért, nylonkötésben 120 forintos áron. A Zrínyi és a Kossuth Kiadó közösen jelenteti m­eg I. H. Bagramjan „Így győz­tünk” című visszaemlékezé­sét, amely a Harkov’alatti ütközettől a ‘Visztula-deltá­­ban és a part menti sziget­zátonyokon rekedt hitleris­ták megsemmisítéséig kíséri nyomon a kelet-európai had­színtér eseményeit. A Gon­dolat „Szemtől szemben” so­rozatában jelenteti meg Har­sány­ Zoltán könyvét Aris­tide Mailleról, a XX. száza­di kiváló francia szobrászról és grafikusról. a képernyőn Kezdetben vala a bellér­­kabaré. S e kritika levágá. Aztán jött a varieté, némi vegyes felvágottal. S a kriti­ka újólag levágá. Majd jö­vőnek az utcai körkapcsolá­sok, találós kérdésekkel va­riálva. S a kritika fanyalog­­­­va fogadá. És jőve Logobri­­gida, s aztán a Tamási— Kudlik—Antal bohóctrió s a kritika esmét csak fanyalga.. Csakúgy a Komlós és Hofi vezérletével csacskáskodó humorbrigádokon. S még nem szólánk az olvasók le­veleiről, melyek egyike he­lyeslő, másika elmarasztald az Ítészek véleményét. Ezúttal — az utólagos he­lyeslő, illetve elmarasztaló véleményeket kutyába sem véve — halálmegvető bátor­sággal kijelentjük: a tévé 1979-es vidám szilvesztere (beleértve a koraesti krimit is) nekünk zömében tetszett. Jó reménységgel várván az úr 1980. esztendejének bekö­szöntét. Szívből mulattunk Komlós János szellemes év­záró Hónap­ján, Gálvölgyi János és Mikó István paró­diáin, Alfonzó világszínhá­zán, s benne is elsősorban a kiváló Szemes Marin, öröm­mel néztük-hallgattuk Árkus —Szuhay Szuperbolá­ját és a Diszkó ... Diszkó... énekes „világsztárjait”, Márkus Lászlót, Harsányi Gábort, Csongrádi Katát, Pálos Zsu­zsát, Keveházi Gábort, Tahi- Tóth Lászlót, Csala Zsuzsát, Takács Marit, Mányai Zsu­zsát, Kudlik Julit, Hernádi Juditot, Benkóczi Zoltánt, Lukács Sándort, Pogány Ju­ditot és Balázs Pétert, to­vábbá a remek artistapro­dukciókat. Nem kevésbé Vit­­ray Tamás és Antal Imre szellemes „összefoglalóját”. A fentiekhez csupán any­­nyit: boldog az a nép, mely­nek immár évek óta a tévé­­szilveszter a fő beszédtémája januárius elején. (taj!)

Next