Hétfői Hírek, 1980. július-december (24. évfolyam, 28-53. szám)
1980-07-07 / 28. szám
GI !?- HITELRE IS Kistraktorok háztájiaknak Hamarosan újabb erőgépekkel gazdagodhatnak a háztáji és kisegítő gazdaságok. Ugyanis az AGROTRÖSZT megyei AGROKER-vállalatoi július 15-én forgalomba hoznak kétfajta kistraktort. A háztáji és kisegítő gazdaságok nagy jelentőségét bizonyítja, hogy a zöldségtermelés 40, a gyümölcstermelés 55, a szőlőtermelésnek pedig 65 százaléka tőlük származik. Az itt folyó munka biztosításához elengedhetetlenül szükséges a különféle erő- és munkagépek használata. Ezt hivatott serkenteni az a rendelet is, amely kimondja, hogy az eddig 15 lóerőben maximált erőgépek helyett 30 lóerős traktort is vásárolhatnak a gazdák. niiHHiimiiiniicriiHiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiii miiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!: A szovjet gyártmányú erőgépek egyikéből, a T—16 M típusból 160 darab érkezik az idén. A hidraulikus platóval, zárt vezetőfülkével ellátott masina teljesítménye 18 kW (25 lóerő). Ára 82 530 forint. A T—25 A típusú traktor teljesítménye megegyezik társáéval, elsősorban zöldségeskertekben, gyümölcsösökben talajművelésre és növényápolási munkákra szolgál. Ára: 104 ezer forint. Félezer darabot értékesítenek belőle ebben az esztendőben. Mindkét hasznos gép OTP-hitelre is megvásárolható. Az OTP- ügyintézést a megyei AGROKER-vállalatok vállalták magukra. Amint azt dr. Bartos Lajos, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazgatója elmondta: a két erőgépre előjegyzést is felvesznek. Vértessomlót, a kis hegyi falucskát, az erdőket és a völgyeket szombaton ünneplő bányászok serege lepte el. Szívet dobogtatóan játszották az oroszlányiak a bányász himnuszt: „... egekbe szállani fel-fel, szerencse fel!”... A dalt ölükbe kapták a szelek s vitték az öreg fák közé, a dombokon túlra. Seregi János, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója szép beszédben méltatta e nap és e hely jelentőségét. Aztán emléktáblát avattak. Este meg nagy vigasságot csaptak. A komáromi, (dorogi, oroszlányi, tatabányai) szénbányászat 200 éves bölcsőjét ringatták meg. ★ A vértessomlói széntelepet — állítólag — egy kovács fedezte fel 1780-ban és azt 1893-ig bányászták. Roznai István tatabányai és Szili József oroszlányi mérnökök még azt is felkutatták, hogy a község római kori neve — Agenor fiának, Radmosnak gyönyörű leányáról — Semele volt. Az 1700-as években Eszterházi József Bajorországból hozatott a birtokára telepeseket, ők mélyítették le a „Régi-bányát”. Hogyan? ... A termelvényt talicskával szállítják, majd kümlóval... A 720 méteres zegzugos folyosókon a csillések vízien gázolnak... A bányavizet targoncázók alig férnek el a szenesek mellett ... egy-egy vízi talicska űrtartalma 60 liter... 12 órás műszakban a szénen dolgozók bére 60—80, a vízhordóké 40—50 krajcár... Ez időben a marhahús kilója 50—70 krajcárba, a tej literje 5—6, a bor literje 24 krajcárba került. Egy kiló liszt ára: 12 krajcár. Régi-bánya, Közép-bánya, Mária-bánya, Corvin-akna. iiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmmmimmmiiii 200 éves bölcső nyomán Föld alatti szentek mii 11111111111111111111111111111.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az elsők ... Dorogon 199 éve bányásznak szenet (!), Vértessomlón kimerültek a telepek, de Tatabányán gyorsan megtalálták a nagy medencét. Egy lejtősaknából 1896-ban, karácsonykor gördült ki az első csille szén. (Item, láttál már 45 éves férfiból kipreparált bányásztüdőt? Nem ... Fekete az, akár a szén! Láttál depón 40—50 kilós, gyomorfekélyes férfiakat — munkáért — könyörögni? Négy kerékre, sín mellé lezuhant, szénnel megrakott csillét versengve felemelni, hogy övé legyen a sovány bér babérja? Láttál akkora kolónia-viskón levő ablakot, amelyen egy gyerekfej sem fér ki? Láttál néhány négyzetméteres bányászkertet, krumplival, hagymával, babbal beültetve? Láttál hegyi úton, éjszaka, szentjános bogarakként világító bányászmécseseket, amint imbolyognak az akna torka felé? Sok-sok évtized kellett még ahhoz, hogy el lehessen | dobni a lapátot, csákányt, | talicskát. E napon erre em-| lékezni: kötelesség! Varga Mihály, a tröszt területi főmérnöke és Bácsi Péter, a „Bányászati Egye-E sület titkára” a fekete gyé-| mánt újabb reneszánszáról beszélt. A 200 év alatt Komáromi megyében levő bányákból , eddig 300 millió tonna érté-| kes nyersanyag került a | napszintre. De még lent van , vagy jó 500 millió tonnára való. Eocénprogram: 1981- ben nyit az oroszlányi Már-| kus-bánya, a tatabányai | Nagyegyháza és mányi bá-| nya. Zöld útra vár a doro-| gi Lencsehegy II. bánya. | Négy-ötezer kalóriás szén fekszik a mélyben. Az új | bányákban emberkéz nem nyúl a szénhez. Szállítás, | jövesztés, minden munka- folyamat — gépesítve lesz.| És nagyobb a biztonság!...| ★ | Huszonötezer bányász él Komárom megyében. Ün-neplik a 200. esztendőt, g Resch Ottó vértessomlói plébános volt szíves átnézni a halottak anyakönyveit. ... Bartholomaeus Gratza 481 éves. Aknába zuhant, 1815. aug. 6-án... Nalkum György 33 éves. Meghalt 1845. márzcius 28-án. Wächter György32 éves ... Emerich Szap-Szásny 24 éves, kőszén agyon- ütötte, Jakobi József 24 éves... rászakadt a kőszéni 1860. május 29-én... (Az első hősi halottak). Megkoszorúzták a sírjukat. " Tisztelettel, kegyelettel. ...„egekbe, szállani fel-fel,5 szerencse fel, szerencse fel!" | Szüts Dénes . 19 kerületben már elkészült! Nem számított rá: telektulajdonos lett Érdekességek és visszásságok a fővárosi új ingatlan-nyilvántartás kapcsán A főváros 19 kerületében már elkészült az új, ingatlan-nyilvántartás. Jelenleg a III., a XIV. és a II. kerületen dolgoznak. Óbudán és Zuglóban még az idén, a 11. kerületben jövőre készülnek el a munkával. — Amikor egy-egy kerületbe kiköltözünk, minden tulajdonosnak írásos értesí tőt küldünk ingatlanának adatairól — mondja dr. Szőllősy Gyula, a Fővárosi Kerületek Földhivatalának osztályvezetője. — A címzettek aláírásukkal igazolják, hogy minden rendben, vagy, hogy időközben milyen változások történtek. De személyesen is felkereshetnek bennünket. Az egyeztetés után a telek-, családiház- és lakástulajdonosok menet közben, de legkésőbb 1981. december 31-ig hivatalos határozatot kapnak bejegyzett tulajdonjogukról, s tulajdonuk új telekkönyvi számáról. Sajnos, sokan nem küldik vissza az értesítést. Eddig csaknem 30 ezren nem jelentkeztek, pedig ez elsősorban az ő érdekük lenne. Ugyanis, ha a telekkönyvben bejegyzett tulajdonos — háláik esetén az örökös — ismeretlen, akkor az ingatlan állami tulajdonba kerül. Amennyiben három éven belül jelentkezik és igazolni tudja tulajdonosi jogát, viszszakapja. Úgy adták el a gyümölcsösöket, szántóföldeket, hogy az ügyletről estik egymás között készítettek szerződést. Ily módon megspórolták az átírás és az illeték költségeit. Nem egy telek ily módon cserélt háromszor is gazdát. Ezek kinyomozása hónapokkal hosszabbította meg a munkánkat. Maszek gyár A felmérés során derült ki, hogy több kerületben a családi házakkal beépített negyed még mindig a régi földbirtokos nevén szerepel. A földbirtokos még a háború előtt felparcelláztatta földjeit, s a telkeket eladta, de a változást nem jegyeztette be a telekkönyvbe. Nem létező birtokát később államosították. A földhivatal most átadja a telkeket azoknak, akik igazolni tudják, hogy valamikor fizettek értük. Nem egyedüli az ilyen eset. A XVII. kerület egy részének például még mindig — noha csak papíron — egy volt gróf a tulajdonosa. Ráakadtak egy gyárra, amely bejegyzés szerint még magántulajdonban van. Az új nyilvántartás már a valós tényeket tartalmazza. Az új, egységes nyilvántartásnak már szigorúan a tényleges állapotokat kell tükröznie. Állampolgári kötelesség tehát a különböző változások 30 napon belüli bejelentése. Ferenczi Annamária * Rendetlenek és zsebszerződök Érdekes esetek? — Sokakat ért kellemes meglepetés. Például azt a fiatalembert is, aki tőlünk értesült, hogy 600 négyszögöles telek tulajdonosa lett. Édesapja, ki tudja, miért, eltitkolta a család előtt ezt a telket, így halála után nem írhatták át az örökös nevére. Sok nehézséget okoztak a XVII. kerületben a „zsebszerződések”. Néhány évtizede elterjedt módszer volt ez. Más típusú társasházak 12 ezer új otthon Budapesten Gyorsítják a szállítást — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — — Az első hat hónapra tervezett 3 ezer lakást határidőre átadtuk — mondta dr. Balázs György, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója. — Házgyárainkban 6 ezer lakás panelje készült el, ezeknek azonban csak egy részét szerelték össze, mivel az esős, erősen szeles időszakokban sokszor le kellett állítani az építést. A lemaradást a gyárakban felhalmozott panelek gyorsított kiszállításával kívánják pótolni. Az ÉPFU 30 speciális járművet bocsátott rendelkezésünkre, így az eddigi napi 40—50-ről 65—70- re emelkedik az előre gyártott lakáselemek szállítása és szerelése. Átadások? — Békásmegyeren 2480 lakás készül, ebből 545-be már beköltöztek a lakók. Pestlőrincen a tervezett 1644-ből 651 elkészült, Csepelen az idei 1236-ból 332 került átadásra. A Váci út mentén 1162 létesül, itt 384, az újpesti 816-ból pedig 304 lakásba már beköltöztek. Ezenkívül egyéb területeken is átadásra került több épület. Év végéig gyárainkban összesen 12 ezer lakáshoz való panel készül, ebből 9200-at szerel a vállalatunk, 1452-t a Budapesti Lakásépítő Vállalat, s mintegy 1500-at más vidéki vállalat. A folyamatban levő gyorsítással várhatóan már szeptemberre elkészülnek szerkezetileg az idei lakások, így lesz idő a szakipari munkákra, s év vége előtt valamennyi átadásra kerülhet. Hogyan tovább? — A januártól kezdődő VI. ötéves tervben az állami lakásépítés nem tölti ki teljes egészében kapacitásunkat. Ezért több néhány száz lakásos kis lakótelepet is vállaltunk. Megkezdjük majd a társasházak építését is panelből. Az első ilyen kísérleti mini lakótelep már tervezés alatt áll. A következő tervidőszak legnagyobb építkezése Káposztásmegyeren lesz, már erre is készülünk. Tíz év alatt mintegy 24 ezer lakás egy 100 ezer lakosú komplett városrész létesül itt. Az első lakásokat 1983-ban adják át. A vezérigazgató befejezésül elmondta: nemsokára elkészül a Bojtár utcában egy nagy előregyártó telepük, így a második félévben fokozatosam kiürítik, majd felszámolják kelenföldi felvonulási területeiket, ezek helyén hatalmas parkot létesít majd a Fővárosi Kertészeti Vállat. A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat idei tervében 4,4 milliárd forint értékű lakás-, óvoda- és bölcsődeépítés szerepel, s mindezt lassan csökkenő létszámmal kívánják elvégezni. (tökei ferenczi) Gépskanzen a gyárban Gépskanzent avattak fel a napokban a Dunaújvárosi Papírgyárban: huszonöt, ipartörténeti ritkaságnak számító papírfeldolgozó gépből áll. A Papíripari Vállalat gyáraiban két évvel ezelőtt kezdődött meg a gyűjtőmunka, melynek során az ipari hagyományokat szerető dolgozók, szocialista brigádok, műszakiak, nyugdíjasok, KISZ- szervezetek „feltérképezték” azt a csaknem négyszáz gépet, melynek többsége még valamelyik gyárban dolgozik, de a skanzen számára védetté nyilvánították. A skanzenbe érkező kiszolgált gépmatuzsálemeket társadalmimunkában kijavítják. Azért éppen az ország legfiatalabb papírgyárába települt a szabadtéri múzeum, mert itt van a papíripari szakmunkásképzés bázisa, így a leendő szakmunkások „élőben” tanulmányozhatják azt a technológiai fejlődést, amely a papíriparban végbement. A finn konstruktivista művészet eredményeivel ismerkedhetnek meg a látogatók a Magyar Nemzeti Galériában. Több mint száz tárgy — fém-, üveg-, textilkompozíció, festmények, lakberendezési tárgyak, építészeti tervrajzok és fotók — tekinthetők meg szeptember 7-ig. ***** Premier a bányásznapon Épül az első hazai hőléghajó Névadáspályázat utazásjutalommal Hőlégballon már van néhány az országban, de hőléghajó? Ha minden sikerül, szeptemberben a bányásznapon levegőbe emelkedik a Pécsett épülő első hazai hőléghajó. Amint a hétfői Dunántúli Napló a minap hírül adta, a 38 méter hosszú, 15 méter átmérőjű és 20 méter magasságú légijármű nem hidrogénnel, hanem meleg levegővel töltve emelkedik majd a magasba. Egyelőre a szelek szárnyán, később már gázüzemű Volkswagen motorral hajtva szeli a levegőt. Egervári József, az MHSZ Baranya megyei vezetőségének ejtőernyős szakoktatója elmondta: hivatalosan a komlói ejtőernyős klub — a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki üzemegysége anyagi támogatásával — építi a léghajót. Ez 1300 folyóméter speciális ballon anyagból készül. Felhasználnak még 2,5 kilométernyi, 200—400 kiló szakítószilárdságú kepperszalagot: ezek hálózzák majd be a hajótestet és tartják a csővázas gondolát, mögötte a VW-motort. Az első hazai hőléghajót még nem keresztelték el. Az olvasók is lehetnek névadók: augusztus 15-ig „Hőléghajó” jeligére lehet az MHSZ Baranya megyei vezetősége címére (Pécs, Szalay András u. 9. 7622) névjavaslatokat levelezőlapon beküldeni. A „nyertes” névadók jutalmul utazhatnak majd a hőléghajón.