Hétfői Hírek, 1980. július-december (24. évfolyam, 28-53. szám)
1980-11-17 / 47. szám
Új Galéria Galéria nyílt a hét végén a Várszínházban. A főváros új kiállítóhelyiségében ezentúl rendszeresen sor kerül majd képző- és iparművészeti tárlatokra. Elsőként Szántó Piroska alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők a Várszínház Galériában. Képünkön: Szántó Piroska műve. Karácsony a televízióba A televízióban elkészült a három és fél napos karácsonyi műsorprogram. December 24-én délután a gyermekeknek kínálják a többi között a Kaposvári Csiky Gergely Színház „Berzsián és Dideki” című sikeres előadásának felvételét. A főműsoridőben mutatják be Jókai Mór: „Gazdag szegények” című regényének televíziós változatát, amelyet Karinthy Márton rendezett. Ezt követően Offenbach: „Eljegyzés lámpafénynél” című művét sugározzák. A késő esti órákban a második csatornán mutatják be a „Papírhold” című amerikai játékfilmet. Karácsony első napján délelőtt a Diótörő című francia balettfilmet sugározzák, majd kora délután a Cirkuszlexikon gálaestjének első részét közvetítik. Visszaidézik a XXII. nyári olimpiai játékok legemlékezetesebb eseményeit, majd a délutáni órákban bemutatják a „Gyermekbetegségek” című magyar filmet. Este ugyancsak játékfilm szerepel a programban. A késő esti órákban a Tímár József legemlékezetesebb alakításait megőrző felvételekből sugároznak műsort „Színész és változó világ” címmel. A kettes műsor esti programja: Mozart: „Szöktetés a szerájból” című operájának NSZK televíziós változata és a „Jeremy” című angol játékfilm. Karácsony második napján, pénteken a délelőtti programot ismét a gyermekek szórakoztatására állították össze. „Mi s más” címmel irodalmi öszeállítást sugároznak, majd a Miskolci Nemzeti Színház Ludas Matyi előadásáról készült felvételt. Délután a „Max és Móric” című amerikai rajzfilmet mutatják be és sor kerül a Cirkuszlexikon gálaestjének második részére. Ezen a napon vetítik az olimpiai öszeállítás második részét. A fiatalok számára forgatták a „Tessék engem, elrabolni” című tévéjátékot. Főműsoridőben láthatjuk a Mikroszkóp Színpad „Minek néz engem” című műsorát és egy összeállítást Kálmán Imre operettjeiből, késő este pedig „A nagy hadgyakorlat” című francia filmet. December 27-én — amely az idén munkaszüneti nap — délután vetítik Keleti Márton nagy sikerű filmjét, a „Tizedes, meg a többiek”-et. Ezt követően sugározzák az olimpiai összeállítás harmadik részét. Este kerül sor a „Siker” című televíziós műsor záróadására. Magyar filmhang: 50 —__..... ------------------------------------És akkor jött a Kék bálvány Misik Samu daloltatok — Majd a derék Hyppolit— Hangmontázs-trilógia Csendes Jubileumra készül a magyar filmművészet, az első magyar hangosfilm megszületésének 50. évfordulójára. A „csendes” jelző már csak azért is indokolt, mert mindmáig vitatott az évforduló pontos dátuma. Az első magyar filmmondat még 1929 decemberében hangzott el az akkori Fórum (mai Puskin) filmszínházban, Kertész Mihály Amerikában forgatott „Noé bárkája” című alkotásában. Maga a rendező mondott rövid magyar nyelvű bevezetőt filmjéhez. Néhány héttel később, 1930. január 25-én magyar nyelvű kisfilm szerepelt a Fórum műsorán, majd több olyan külföldi hangosfilmet is bemutattak, amelyeket magyar prózai és ének-betétszámokkal tarkítottak. 1930-ban került a közönség elé az első hangos magyar híradó — sorrendben a 400. Ez volt a negyedik beszélő hírmondó az an®ol, a francia és a német után — Európában. 1930 októberében már dalolt is a magyar film, Misik Samu „Füst, avagy a régi jómadár” című rövid játékfilmjében Tőkés Anna énekelt. Az első filmsláger Filmtörténeti szakkönyveink szerint a magyar hangosfilm születésénekhivatalos dátuma: 1931. szeptember 25. Ekkor mutatta be a Royal Apollo (a mai Vörös Csillag) a „Kék bálvány”-t, melyet Bónyi Adorján írt, zenéjét Angyal László szerezte, szövegét Harmath Imre írta, rendezője Lázár Lajos, operatőre pedig Eiben István volt. Főszereplői: Beregi Oszkár, Jávor Pál, Gázon Gyula, Makláry Zoltán, Pethes Sándor, Peti Sándor és a mindaddig ismeretlen Rédey Nelly, akinek ez volt élete első — egyben utolsó — filmszerepe... Még egy érdekesség a Kék bálványból: ebben a filmben hangott el az első hazai filmsláger: „Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly” címmel. Gárdonyi Lajos, Gózon Gyula és Sárossy Andor adta elő, s a bemutató másnapján már vígan fütyülték a pesti suszterinasok... A film egyébként megbukott. Annál nagyobb sikert aratott az alig néhány héttel később közönség elé került „Hyppolit, a lakáj”, amelyet Székely István rendezett Csortos Gyulával és Kabos Gyulával a főszerepekben. Moziveteránok Az első magyar hangosfilmek elmaradhatatlan tartozéka volt a cselekmény folyamán jó néhányszor elhangzó sláger. A legsikeresebbeket Fényes Szabolcs komponálta, a legtöbbet Jávor Pál, Ágay Irén, Bársony Rózsi, Kabos Gyula, Tolnay Klári, Ráday Imre énekelte. A hangmontázst elsőként Radványi Géza alkalmazta, „Európa nem válaszol” című filmjében. Ez a film még 1945 előtt készült, s Radványi a felszabadulás után forgatott „Valahol Európában” című filmje csaknem ugyanezzel a hangmontázzsal kezdődött. Bizonyára nem véletlen, hogy ugyanezt hallhatjuk legutóbbi, „Circus Maximus” című alkotásában is, mintegy trilógiává avatva ezt a három Radványi-művet. A jubileumra dokumentumaim készül, Borsodi Ervin rendezésében. A stáb tagjai: Hollósy Tiborné vágó, Szalay Béla gyártásvezető és Balajthy András aszszisztens — több mint tizenötezer méter archív filmet néztek végig, s ezekből válogatták ki a legérdekesebbeket. Megszólalnak majd benne a hangosfilmgyártás őskorának egykori résztvevői is. Így dr. Lohr Ferenc, az első hazai hangosfilmek ma is élő hangmérnöke, Tolnay Klári, Ráday Imre, Pethes Sándor és sokan mások. A 600 méteres összeállítás — Sinkovits Imre kísérőszövegével — a jövő év elején kerül a közönség elé. Garai Tamás Országos felhívás Bartók-ünnepségek itthon és külföldön Emlékbizottsági ülés a Parlamentben A Bartók Emlékbizottság — amely a nagy magyar zeneszerző születésének 100. évfordulója méltó megünneplésére alakult —, pénteken Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének vezetésével tanácskozik a Parlamentben. A tanácskozáson megvitatják az 1981. évi hazai Bartók-ünnepségek tervezett programját, és ismertetik a centenárium alkalmából megrendezésre kerülő külföldi események, rendezvények részleteit, valamint azt, hogy miként vesznek részt ezekben a hazai zenei élet képviselői. A bizottság elé kerül annak a felhívásnak a szövege, amely a hazai újságok karácsonyi számában lát majd napvilágot. A felhívás foglalkozik majd Bartók Béla életművével, szellemi hagyatékával, világjelentőségével és együttműködésre hívja fel hazánk valamennyi polgárát, hogy segítsék, támogassák az emlékév sikeres megrendezését. A közeljövőben egyébként az emlékbizottság — a pénteki tanácskozáson elfogadott előterjesztések alapján —, sajtófogadáson tájékoztatja majd a centenárium eseményeiről a hazai és külföldi újságok, tévé- és rádiótársaságok képviselőit. Sorjázó könyvkincsek Angelus de Clavasio 30 ezerrel kezd 608 tétel a Család, címer, konyha Első kiadású Arany-, Petőfi-, Széchényi-, Kosztolányi- és Radnóti-kötet... Eötvös Loránd levelei, III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király nemességet és címert adományozó leiratai ... Herman Ottó, József Attila, Kner Imre, Szabó Imre és Stefan Zweig könyvdedircációi... Új tulajdonosokhoz kerülnek az antikvár könyvek november 21—22-i árverésén. • / ★ 608 tétel között válogathatnak az érdeklődők a MOM Szarkasits Árpád Művelődési Házában rendezendő aukción. A többi között olyan kuriózumok között válogathatnak az érdeklődők, mint Angelus de Clavasio munkája az 1492-es első nyomdai nagyüzemből, a nürnbergi Koberger-műhelyből. Az ősnyomtatvány kikiáltási ára 30 ezer forint. Szerepel majd az árverésen Apáczai Csere János Magyar Encyklopaediájának 1653-beli utrechti kiadása és a legkorábbi magyar életrajzi lexikon: Czwittinger Dávid Specimenje 1711-ből. A szakemberek kíváncsian figyelik — s erre az aukciók a legalkalmasabbak —, milyen könyvek gyűjtése a legdivatosabb, milyen műveket bocsássanak kalapács alá a legközelebbi árverésen. — Hogyan választják ki az aukciók anyagát? — Egy részét az antikváriumokból, ám ezekből, sokat restaurálni kell —mondja Blaszik Ferencné, az antikvár- csoport vezetője. — Más részük, az idei árverés tételeinek 45 százaléka bizományként szerepel. Minden esztendő végén közzétesszük felhívásunkat: az aukcióra könyveket keresünk. Az árverésen befolyt összegek 33 százalékát vonjuk le kezelési költségként. — Kik döntenek az ide kerülő könyvekről, térképekről, kéziratokról? — Egy szakemberekből álló bizottság. Ezt megelőzően a Széchényi, az Akadémiai, illetve az Egyetemi Könyvtárban természetesen megkeressük az egyes művek „testvérét”, és oldalról oldalra azonosítjuk, végigvizsgálva az illusztrációkat is. — Mit gyűjtenek a legtöbben? — A családtörténettel, származáskutatással, címertannal foglalkozó irodalom most a divatos. Keresettek a háztartásokkal, konyhaművészettel foglalkozó kötetek is, és hosszú évek óta tartják népszerűségüket a helytörténeti munkák. Visszaesett viszont az első kiadású kötetek iránti kereslet. — Az ezt követő könyvárverés? — 1981 novemberében. (sebes) Erasmus levelei, 1565-ből. Védett, külföldre nem vihető. Kikiáltási ára: 2400 forint. • PER WAHLÖÖ svéd író „Gyilkosság a 31. emeleten” című regényéből film készül a televízióban, Málnay Levente rendezésében. A főszerepeket Márkus László, Oszter Sándor (képünkön), valamint Balázsovits Lajos és Frajt Edit alakítja. • DÍSZELŐADÁSOn mutatják be Helsinkiben szombaton este az első magyar —finn közös produkcióban készült játékfilmet, a „Vámmentes házasság”-ot, melyet Zsombolyai János rendezett. A premierenrészt vesz a rendező, valamint Köllőr Miklós, a Hunnia Stúdió vezetője és Föld Ottó, a MAFILM vezérigazgatója. • A HAZAI POPZENÉSZEK önálló szakszervezeti alapszervezetet hoznak létre. A Zeneművészek Szakszervezete várja a működési engedéllyel rendelkező, munkaviszonyban nem álló énekesek, hangszeres előadók, táncosok, diszkósok és a hozzájuk tartozó műszakiak jelentkezését. Fővárosiakét és vidékiekét egyaránt. Az alakuló ülésre januárban kerül sor. • A THÁLIA SZÍNHÁZ januárban mutatja be Stanislav Sztratiev mai bolgár író „Velúrzakó” című színművét. A premieren részt vesz a szerző is. • A „Thyl Ulenspiegel”-ben Bordán Irén szerepét Balogh Erika főiskolai hallgató vette át, ez utóbbi szerepébe pedig Gór Nagy Mária ugrott be, szép sikerrel. • LISZECZKY LÁSZLÓ konferanszié a héten Moszkvába utazott a KISZ kulturális delegációjával. A Lomonoszov Egyetemen lép fel több alkalommal, magyar slágerekből, valamint a popzene legnépszerűbb számaiból összeállított, fényjátékokkal kísért lemezműsorával. • BOGÁR RICHARD rendezésében és látványos koreográfiájával új revüműsort mutattak be a héten a Béke Szálló kupolatermében, népszerű hazai énekesek, így Korda György, Mátrai Zsuzsa, Magay Klementina, Bogdányi Nelli és Garai Zsolt, valamint a Fővárosi Operettszínház balettművészeinek közreműködésével. • SZEREPCSERÉK. Szabó Magda „Régimódi történet” című színművének kedd esti előadásán, a Madách Színházban Egri Márta ugrik be — mint vendég — a megbetegedett Almási Éva szerepébe. Ugyanaznap veszi át Székhelyi József szerepét Sárvári Győző. LAPSZÉLE Fényes Szabolcs szerzői estjének részleteit közvetítette a minap a televízió. Akik ott voltak az Erkel színházi koncerten, joggal hiányolták az adásból azt a nagy sikert aratott jelenetet, melyben Kellér Dezső készített zenés interjút a komponistával. Mint utólag kiderült: azért maradt ki a tévéműsorból, mert „sértette volna a hazai discozene táborának lelkes tagjaitA jelenetet elkérte a tv egy másik osztálya hogy egy későbbi időpontban beiktassa „Önök kérték" című műsorába. Ám hiába, időközben az egész „letörlődött” a képmagnóról. .. Valaki talán kiadta a jelszót a tévében: „El a kezekkel a discótól!?” -