Hétfői Hírek, 1980. július-december (24. évfolyam, 28-53. szám)

1980-11-17 / 47. szám

Új Galéria Galéria nyílt a hét végén a Várszínházban. A főváros új kiállítóhelyiségében ezentúl rendszeresen sor kerül majd képző- és iparművészeti tárla­tokra. Elsőként Szántó Piroska alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők a Várszínház Galé­riában. Képünkön: Szántó Pi­roska műve. Karácsony a televízióba A televízióban elkészült a három és fél napos karácso­nyi műsorprogram. Decem­ber 24-én délután a gyerme­keknek kínálják a többi kö­zött a Kaposvári Csiky Ger­gely Színház „Berzsián és Dideki” című sikeres előadá­sának felvételét. A főműsor­időben mutatják be Jókai Mór: „Gazdag szegények” cí­mű regényének televíziós vál­tozatát, amelyet Karinthy Márton rendezett. Ezt köve­tően Offenbach: „Eljegyzés lámpafénynél” című művét sugározzák. A késő esti órák­ban a második csatornán mutatják be a „Papírhold” című amerikai játékfilmet. Karácsony első napján dél­előtt a Diótörő című francia balettfilmet sugározzák, majd kora délután a Cirkuszlexi­kon gálaestjének első részét közvetítik. Visszaidézik a XXII. nyári olimpiai játékok legemlékezetesebb eseménye­it, majd a délutáni órákban bemutatják a „Gyermek­be­tegségek” című magyar fil­met. Este ugyancsak játék­film szerepel a programban. A késő esti órákban a Tí­már József legemlékezete­sebb alakításait megőrző fel­vételekből sugároznak mű­sort „Színész és változó vi­lág” címmel. A kettes műsor esti programja: Mozart: „Szöktetés a szerájból” című operájának NSZK televíziós változata és a „Jeremy” cí­mű angol játékfilm. Karácsony második nap­ján, pénteken a­ délelőtti programot ismét a gyerme­kek szórakoztatására állítot­ták össze. „Mi s más” cím­mel irodalmi öszeállítást su­gároznak, majd a Miskolci Nemzeti Színház Ludas Ma­tyi előadásáról készült felvé­telt. Délután a „Max és Mó­ric” című amerikai rajzfil­met mutatják be és sor kerül a Cirkuszlexikon gálaestjé­nek második részére. Ezen a napon vetítik az olimpiai öszeállítás második részét. A fiatalok számára forgatták a „Tessék engem, elrabolni” cí­mű tévéjátékot. Főműsoridő­ben láthatjuk a Mikroszkóp Színpad „Minek néz engem” című műsorát és egy összeál­lítást Kálmán Imre operett­jeiből, késő este pedig „A nagy hadgyakorlat” című francia filmet. December 27-én — amely az idén munkaszüneti nap — délután vetítik Keleti Már­ton nagy sikerű filmjét, a „Tizedes, meg a többiek”-et. Ezt követően sugározzák az olimpiai összeállítás harma­dik részét. Este­ kerül sor a „Siker” című televíziós mű­sor záróadására. Magyar filmhang: 50 —__..... ------------------------------------­És akkor jött a Kék bálvány Misik Samu daloltatok — Majd a derék Hyppolit— Hangmontázs-trilógia Csendes Jubileumra ké­szül a magyar filmművé­szet, az első magyar han­gosfilm megszületésének 50. évfordulójára. A „csendes” jelző már csak azért is in­dokolt, mert mindmáig vi­tatott az évforduló pontos dátuma. Az első magyar filmmon­­dat még 1929 decemberében hangzott el az akkori Fórum (mai Puskin) filmszínház­ban, Kertész Mihály Ameri­kában forgatott „Noé bár­kája” című alkotásában. Ma­ga a rendező mondott rö­vid magyar nyelvű beveze­tőt filmjéhez. Néhány hét­tel később, 1930. január 25-én magyar nyelvű kisfilm sze­repelt a Fórum műsorán, majd több olyan külföldi hangosfilmet is bemutattak, amelyeket magyar prózai és ének-betétszámokkal tarkí­tottak. 1930-ban került a kö­zönség elé az első hangos magyar híradó — sorrend­ben a 400. Ez volt a negye­dik beszélő hírmondó az an­­®ol, a francia és a német után — Európában. 1930 ok­tóberében már dalolt is a magyar film, Misik Samu „Füst, avagy a régi jóma­dár” című rövid játékfilm­jében Tőkés Anna énekelt. Az első filmsláger Filmtörténeti szakköny­veink szerint a magyar han­gosfilm születésének­­hiva­talos dátuma: 1931. szeptem­ber 25. Ekkor mutatta be a Royal Apollo (a mai Vö­rös Csillag) a „Kék bál­vány”-t, melyet Bónyi Ador­ján írt, zenéjét Angyal László szerezte, szövegét Harmath Imre írta, rendező­je Lázár Lajos, operatőre pedig Eiben István volt. Fő­szereplői: Beregi Oszkár, Jávor Pál, Gázon Gyula, Makláry Zoltán, Pethes Sán­dor, Peti Sándor és a mind­addig ismeretlen Rédey Nelly, akinek ez volt élete első — egyben utolsó — filmszerepe... Még egy ér­dekesség a Kék bálványból: ebben a filmben han­gott el az első hazai filmsláger: „Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly” cím­mel. Gárdonyi Lajos, Gózon Gyula és Sárossy Andor ad­ta elő, s a bemutató más­napján már vígan fütyülték a pesti suszterinasok... A film egyébként­­ megbukott. Annál nagyobb sikert ara­tott az alig néhány héttel később közönség elé került „Hyppolit, a lakáj”, ame­lyet Székely István rende­zett Csortos Gyulával és Kabos Gyulával a főszere­pekben.­­ Mozi­veteránok Az első magyar hangos­filmek elmaradhatatlan tar­tozéka volt a cselekmény folyamán jó néhányszor el­hangzó sláger. A legsikere­sebbeket Fényes Szabolcs komponálta, a legtöbbet Já­vor Pál, Ágay Irén, Bársony Rózsi, Kabos Gyula, Tolnay Klári, Ráday Imre énekel­te. A hangmontázst elsőként Radványi Géza alkalmazta, „Európa nem válaszol” cí­mű filmjében. Ez a film még 1945 előtt készült, s Radványi a felszabadulás után forgatott „Valahol Eu­rópában” című filmje csak­nem ugyanezzel a hangmon­tázzsal kezdődött. Bizonyára nem véletlen, hogy ugyan­ezt hallhatjuk legutóbbi, „Circus Maximus” című al­kotásában is, mintegy tri­lógiává avatva ezt a három Radványi-művet. A jubileumra dokumen­tumaim készül, Borsodi Er­vin rendezésében. A stáb tagjai: Hollósy Tiborné vá­gó, Szalay Béla gyártásveze­tő és Balajthy András asz­­szisztens — több mint ti­zenötezer méter archív fil­met néztek végig, s ezekből válogatták ki a legérdeke­sebbeket. Megszólalnak majd benne a hangosfilmgyártás őskorának egykori résztve­vői is. Így dr. Lohr Ferenc, az első hazai hangosfilmek ma is élő hangmérnöke, Tolnay Klári, Ráday Imre, Pethes Sándor és sokan má­sok. A 600 méteres össze­állítás — Sinkovits Imre kí­sérőszövegével — a jövő év elején kerül a közönség elé. Garai Tamás Országos felhívás Bartók-ünnepségek itthon és külföldön Emlékbizottsági ülés a Parlamentben A Bartók Emlékbizottság — amely a nagy magyar ze­neszerző születésének 100. évfordulója méltó megün­neplésére alakult —, pénte­ken Losonczi Pálnak, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének vezetésével ta­nácskozik a Parlamentben. A tanácskozáson megvi­tatják az 1981. évi hazai Bartók-ünnepségek tervezett programját, és ismertetik a centenárium alkalmából megrende­zésre kerülő külföldi ese­mények, rendezvények részleteit, valamint azt, hogy miként vesznek részt ezekben­­ a hazai zenei élet képviselői. A bizottság elé kerül annak a felhívásnak a szövege, amely a hazai újságok kará­csonyi számában lát majd napvilágot. A felhívás fog­lalkozik majd Bartók Béla életművével, szellemi hagyatékával, világjelentőségével és együttműködésre hívja fel hazánk valamennyi polgá­rát, hogy segítsék, támogas­sák az emlékév sikeres meg­rendezését. A közeljövőben egyébként az emlékbizottság — a pénteki tanácskozáson elfogadott előterjesztések alapján —, sajtófogadáson tájékoztatja majd a centená­rium eseményeiről a hazai és külföldi újságok, tévé- és rádiótársaságok képviselőit. Sorjázó könyvkincsek Angelus de Clavasio 3­0 ezerrel kezd 608 tétel a Család, címer, konyha Első kiadású Arany-, Pe­tőfi-, Széchényi-, Kosztolá­nyi- és Radnóti-kötet... Eötvös Loránd levelei, III. Ferdinánd német-római csá­szár, magyar és cseh király nemességet és címert ado­mányozó leiratai ... Her­man Ottó, József Attila, Kner Imre, Szabó Imre és Stefan Zweig könyvdedircá­­ciói... Új tulajdonosokhoz kerülnek az antikvár köny­vek november 21—22-i árve­résén. • / ★ 608 tétel között válogat­hatnak az érdeklődők a MOM Szarkasits Árpád Mű­velődési Házában rendezen­dő aukción. A többi között olyan kuriózumok között vá­logathatnak az érdeklődők, mint Angelus de Clavasio munkája az 1492-es első nyomdai nagyüzemből, a nürnbergi Koberger-műhely­­ből. Az ősnyomtatvány ki­kiáltási ára 30 ezer forint. Szerepel majd az árveré­sen Apáczai Csere János Magyar Encyklopaediájána­k 1653-beli utrechti kiadása és a legkorábbi magyar élet­rajzi lexikon: Czwittinger Dávid Specimenje 1711-ből. A szakemberek kíváncsian figyelik — s erre az auk­ciók a legalkalmasabbak —, milyen könyvek gyűjtése a legdivatosabb, milyen mű­veket bocsássanak kalapács alá a legközelebbi árveré­sen. — Hogyan választják ki az aukciók anyagát? — Egy részét az antikvá­riumokból, ám ezekből, so­kat restaurálni kell —mond­ja Blaszik Ferencné, az an­tikvár- csoport vezetője. — Más részük, az idei árverés tételeinek 45 százaléka bi­­zományként szerepel. Min­den esztendő végén közzé­­tesszük felhívásunkat: az aukcióra könyveket kere­sünk. Az árverésen befolyt összegek 33 százalékát von­juk le kezelési költségként. — Kik döntenek az ide kerülő könyvekről, térké­pekről, kéziratokról? — Egy szakemberekből álló bizottság. Ezt megelő­zően a Széchényi, az Aka­démiai, illetve az Egyetemi Könyvtárban természetesen megkeressük az egyes mű­vek „testvérét”, és oldalról oldalra azonosítjuk, végig­vizsgálva az illusztrációkat is. — Mit gyűjtenek a legtöb­ben? — A családtörténettel, származáskuta­tással, címer­tannal foglalkozó irodalom most a divatos. Keresettek a háztartásokkal, konyhamű­vészettel foglalkozó kötetek is, és hosszú évek óta tart­ják népszerűségüket a hely­­történeti munkák. Vissza­esett viszont az első kiadású kötetek iránti kereslet. — Az ezt követő könyv­árverés? — 1981 novemberében. (sebes) Erasmus levelei, 1565-ből. Vé­dett, külföldre nem vihető. Kikiáltási ára: 2400 forint. • PER WAHLÖÖ svéd író „Gyilkosság a 31. emeleten” című regényéből film készül a televízióban, Málnay Le­vente rendezésében. A fő­szerepeket Márkus László, Oszter Sándor (képünkön), valamint Balázsovits Lajos és Frajt­ Edit alakítja. • DÍSZELŐADÁSOn mu­tatják be Helsinkiben szom­baton este az első magyar —finn közös produkcióban készült játékfilmet, a „Vám­mentes házasság”-ot, melyet Zsombolyai János rendezett. A premieren­­részt vesz a rendező, valamint Köllő­r Miklós, a Hunnia Stúdió ve­zetője és Föld Ottó, a MA­FILM vezérigazgatója. • A HAZAI POPZENÉ­SZEK önálló szakszervezeti alapszervezetet hozna­k létre. A Zeneművészek Szakszerve­zete várja a működési enge­déllyel rendelkező, munka­­viszonyban nem álló éneke­sek, hangszeres előadók, tán­cosok, diszkósok és a hozzá­juk tartozó műszakiak je­lentkezését. Fővárosiakét és vidékiekét egyaránt. Az ala­kuló ülésre januárban kerül sor. • A THÁLIA SZÍNHÁZ januárban mutatja be Sta­nislav Sztratiev mai bolgár író „Velúrzakó” című szín­művét. A premieren részt vesz a szerző is. • A „Thyl Ulenspiegel”-ben Bordán Irén szerepét Balogh Erika főiskolai hallgató vette át, ez utóbbi szerepébe pedig Gór Nagy Mária ugrott be, szép sikerrel. • LISZECZKY LÁSZLÓ konferanszié a héten Moszk­vába utazott a KISZ kultu­rális delegációjával. A Lo­monoszov Egyetemen lép fel több alkalommal, magyar slágerekből, valamint a pop­zene legnépszerűbb számai­ból összeállított, fényjáté­kokkal kísért lemezműsorá­val. • BOGÁR RICHARD ren­dezésében és látványos ko­reográfiájával új revüműsort mutattak be a héten a Béke Szálló kupolatermében, nép­szerű hazai énekesek, így Korda György, Mátrai Zsu­zsa, Magay Klementina, Bog­­dányi Nelli és Garai Zsolt, valamint a Fővárosi Ope­rettszínház balettművészei­nek közreműködésével. • SZEREPCSERÉK. Sza­bó Magda „Régimódi törté­net” című színművének kedd esti előadásán, a Madách Színházban Egri Márta ug­rik be — mint vendég — a megbetegedett Almási Éva szerepébe. Ugyanaznap veszi át Székhelyi József szerepét Sárvári Győző. LAPSZÉLE Fényes Szabolcs szerzői estjének részleteit közvetí­tette a minap a televízió. Akik ott voltak az Erkel színházi koncerten, joggal hiányolták az adásból azt a nagy sikert aratott jelenetet, melyben Kellér Dezső készí­tett zenés interjút a kompo­nistával. Mint utólag kide­rült: azért maradt ki a té­­véműsorból, mert „sértette volna a hazai discozene tá­borának lelkes tagjaitA jelenetet elkérte a tv egy másik osztálya hogy egy későbbi időpontban beiktas­sa „Önök kérték" című mű­sorába. Ám hiába,­­ idő­közben az egész „letörlő­dött” a képmagnóról. .. Valaki talán kiadta a jel­szót a tévében: „El a ke­zekkel a discótól!?”­ ­-

Next