Hétfői Hírek, 1980. július-december (24. évfolyam, 28-53. szám)

1980-09-01 / 36. szám

Moziban volt karmester A Szabó családtól - Szíriusz kapitányig László Endre az újrakezdés színeiről, s egy nagy rádiós pályáról Csók István tanítványa volt és írásait Schöpflin Aladár közölte a lapjában. Játszott diák- és cigányze­nekarokban, és mozikarmes­­ter volt a némafilm korá­ban. Rajztanári diplomát szerzett és 1936-ban ott volt a Csathó Kálmán „Pókháló” című regényéből forgatott hangosfilm alkotói között. De legtöbben úgy ismerik: László Endre, a rádió ren­dezője. A Szabó családos, Csinn-bumm cirkuszos, a Szíriusz ka­pitányos László Endre­ Bandi bácsi nyolcva­nadik életévébe lépett — Mikor került a rádió­hoz? — 1948-ban. Addig a Ma­gyar Filmiroda rendezője voltam. Ez helyileg akkor már a Bródy Sándor utcában volt Amikor államosították a magyar filmgyártást in­kább ott maradtaim a rádió épületében. De nem veszett kárba az a sok minden, amit addig is gyakoroltam, hiszen most én készítettem az új­jászülető nyilvános Csinn­­bumm cirkusz díszleteit — Hány műsort rendezett a rádióban? — Pontos számot ne vár­jon. De tíz év alatt úgy 50— 55 Csinn-bumm-ot, 51 „Ze­­nerajongók”-at ötvennél több Mikrobit, legalább hat­ezer hangjátékot, több száz mesejátékot és tudományos rejtvényműsort s mintegy félszáz regény rádióváltoza­tát írtam meg. Csinálom a „Szíriusz kapitány”-t, nya­ranta több adásban. Na és itt a Szabó család ezerszáz­­öt műsorával... Ezt huszon­egy esztendeje rendezem. Öten vagyunk törzstagok: az író Liska Dénes, Baráti Gé­za és Forgács István, vala­mint a dramaturg Major Anna. Amikor az első mű­sort felvettük, még ez volt a címe: „Egyszerű emberek”. De adásba már Szabó csa­ládként ment. Egyébként itt őrzöm a lakásomon összes műsorának írásos és hang­anyagát. Mi­g két helyen ta­lálhatók meg: a rádió archí­vumában és Gobbi Hildánál. -r- A Csinn-bumm cirkusz már csak a felnőttkornak emléke... — 1951-ben kezdtük és — ha jól emlékszem — egy év­tizeden át csináltuk. Most azonban ismét megjelennek a nyilvánosság előtt kedves hősei. Szeptember 23-án a Corvin moziban a Csini­­bumm cirkusz új korszaka kezdődik. Vasárnap délelőt­tönként játszunk majd itt Robit Rátonyi Róbert, Sza­mócát Csákányi László, a Bikk-Mag-ot Ruttkai Ottó személyesíti meg. Maszatkát, akit valamikor Kiss Manyi keltett életre, most Esztergá­lyos Cecília játssza. Az is­tállómester Szabó Ottó. — A gyerekek között az elmúlt években nagyon nép­szerű lett Szíriusz kapitány. Folytatódik-e a kalandos tör­ténet? — Természetesen. Sőt, most adtam le a Móra Kia­dónak a „Jóholdat Szíriusz kapitány!” című könyvemet, amelyben az 1977-ben el­hangzott öt adás anyaga ol­vasható majd. Terv szerint a kötet a jövő évi könyv­napon kerül az üzletekbe, életem első könyveként. Egyébként tele vagyok tett­vággyal: szeretek dolgozni, írni, rendezni, kilencéves fiammal horgászni és élni... Sebes Erzsébet . JANCSÓ ADRIENNEK, a kiváló előadó-művésznőnek két kivételes érdekességű nagylemeze jelent meg. Jé­­kely Zoltán: „Csunyinka ál­ma" és Nemes Nagy Ágnes: „Felicián vagy a tölgyfák tánca” című meséje hallható az egyik, a művésznőnek a magyar népköltészet reme­keit magába foglaló „Föld­­édesanyám” című műsora a másik hanglemezen. @ AUSZTRIA történetéről minden korábbinál átfogóbb, hatszáz oldalas, gazdagon il­lusztrált könyv jelenik meg szeptemberben, az Ueberreu­­ter Kiadó gondozásában. A modern felfogású, haladó szellemű, tankönyvnek is ajánlott kötet szerzője a ma­gyar születésű Stephan Vaj­da. Neotonék sikere Amire még hazai példa nem volt: a Neoton pop­együttes röpke egy esztendő alatt betört a világpiacra! Legnépszerűbb számaik ta­vasz óta ott szerepelnek jó néhány külföldi slágerlista első helyezettjei között. — Hogy történt? — kér­dezzük Pásztor Lászlótól, az együttes vezetőjétől.­­ Az elmúlt évben Bu­dapesten járt a madridi In­­termusic hanglemezforgal­mazó cég képviselője. Meg­hallgatta a hazai együttese­ket, s az LGT-t, a Piramist, valamint bennünket válasz­tott ki spanyolországi bemu­tatásra. Ennek nyomán je­lent meg Madridban egy­más után két kislemezünk, majd egy nagylemezünk, an­gol nyelven. A tavasszal vendégszereplés-sorozatra is meghívást kaptunk, tíz nap­ra, amely olyan jól sikerült, hogy újabb turnéra szerződ­tettek bennünket, most már egy hónapi időtartamra. Most érkeztünk haza. Legemléke­zetesebb az a tévéfelvéte­lünk volt, amelyen „Santa Maria” című dalunkat éne­keltük. Barcelonában, Colom­­bus egykori Santa Maria ne­vű hajójának hű másán, a tengeren... — További tervek? — Szeptember 20-án is­mét háromnapos spanyol turné következik, és még eb­ben az évben két ú­jabb kis­lemezünk és a második nagy­lemezünk is megjelenik Mad­ridban. Januárban Kubában, majd Mexikóban vendég­szerepelünk,­­ most értesül­tünk arról, hogy nagyleme­zünket kiadták Mexikóban és az NSZK-ban is. A ta­vasszal a Toshiba cég tokiói nemzetközi fesztiválján lé­pünk a közönség elé, abból az alkalomból, hogy ott is már a második nagyleme­zünk kiadását készítik elő. g.1. A Neoton lányok: Pál Éva és Csepregi Éva. © MOHÁCSON immár ha­gyomány, hogy az 1526-os csata évfordulóján hangver­senyt rendeznek a Történel­mi Emlékparkban. Idén — vasárnap délelőtt — a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa adott műsort, Tillay Aurél karnagy vezetésével, Melis Gábor operaénekes közre­működésével. © A METROPOLITAN OPERA társulata a nyáron a New York-i Central Parkban felállított hatalmas szabadté­ri színpadon játszotta a Ri­­golettót, Luciano Pavarotti­val a főszerepben. A több tízezer néző közül azok akik távol ültek a színpadtól — a hatalmas vászonra vetí­tett zártláncú televíziós adás segítségével követhették a színpadon történteket. © CLAUDE LELOUCH a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban és az USA-ban for­gatja legújabb filmjét, világ­sztárokkal. A főszereplők kö­zött van Geraldine Chaplin, Robert Hossein, Jeanne Mar­­reau, Marthe Keller, Klaus Kinsky, Michel Piccoli és Da­niel Olbrychski. — LUX ANTAL festőmű­vész gyűjteményes kiállítása szeptember 5-én délután nyí­lik a pesterzsébeti Csili Galé­riában. — Molnár Sándor ke­ramikusművész tárlata a hé­ten nyílt meg a pécsi galéria Színház téri kiállítótermében. — A Vietnami Szocialista Köztársaság fotókiállítása szeptember 1-től látható a kőbányai Pataky István Mű­velődési Központban.­­ INGRID BERGMAN emlékiratai szeptemberben kerülnek a könyvesboltokba. A ma 64 éves, súlyosan beteg filmszínésznő 1974-ben fogott hozzá emlékeinek feldolgozá­sába. Bergman szokatlanul szerény stílusban emlékezik sikereire, így például a „Ca­sablanca” című filmben nyúj­tott alakításáról így ír: „A Casablancában néha teljesen kifejezéstelen volt az arcom, de a közönség saját gondola­tait, érzéseit vetítette rá ...” © KALMÁR PÁL, a har­mincas-negyvenes évek nép­szerű magyarnóta-énekese szeptember 5-én ünnepli 80. születésnapját. Ez alkalomra a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nagylemezt ad ki, Kalmár Pál legnépszerűbb dalaiból.­­ AZ ŐRÜLT NŐK KET­RECE című nagy sikerű, nálunk is telt házakkal ját­szott francia-olasz filmvígjá­ték folytatására készül Eduard Molinaro. A két fő­szereplő változatlanul Ugo Tognazzi és Michel Serrault, s a cselekmény egy része New Yorkban játszódik. © „A HÁBORÚ ELLEN" címmel kiállítás nyílik hétfőn délután — a második világ­háború kitörésének 41. évfor­dulója alkalmából — a buda­pesti Lengyel Kulturális Köz­pontban, melyet Izidor Halas, a lódzi Képzőművészeti Kiál­lító Iroda igazgatója rende­zett. Ezt követően bemutat­ják „Az utolsó csepp vérig” című kétrészes lengyel filmet.­­ A MILÁNÓI SCALA a jövő évben fesztivált rendez, Muszorgszkij halálának 100. évfordulója alkalmából. A vendégtársulatok között van a moszkvai Bolsoj együttese is. A DICKENS „Karácsonyi ének” című regényéből tévé­opera készült. Szövegkönyvét John Morgan írta, zenéjét Norman Kay komponálta. A mű a minap nyerte el Salz­burgban „A legjobb tv-ope­­ra” díját. © JOHN TRAVOLTA, a népszerű disco-sztár családi színészegyüttest alakíthatna, öccse — aki ugyancsak szí­nész — most nősült, színész­nőt vett feleségül, s az ifjú asszony öt leány­test­vére ugyancsak színésznő... © A ZENEAKADÉMIA nagytermében szeptember 17-én ünnepi hangverseny keretében kezdődik a Hun­garoton hanglemezhetek ese­ménysorozata. A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar, Ferencsik János vezényleté­vel, Kalmár Magda, Takács Klára, Korondy György és Gregor József közreműködésé­vel, Mozart: „Requiem"-jét adja elő, majd átadják az „Év hanglemeze” nívódíjait.­­ GÁLFI JÁNOST, az IBUSZ Művészegyüttesének vezetőjét, a Minisztertanács „Kiváló munkáért” kitüntető jelvényével és a Művelődési Minisztérium nívódíjával tüntették ki a héten, „Gu­lyás party” című műsorának kétezredik előadása alkal­mából. Elismerésben része­sült Kállai Kis Ernő és né­pi zenekara is. Külföldi vendégek a művészeti heteken Erkel Színház, Budapesti Történeti Múzeum, Pesti Vi­gadó, Zichy-kastély, Fővá­rosi Operett Színház, Zene­­akadámia, Műcsarnok, Pető­fi Irodalmi Múzeum, Mátyás templom, Operaház... Ezek a színházak, múzeumok, hangversenytermek szere­pelnek a szeptember 25-én kezdődő Budapesti Művé­szeti Hetek program­füzeté­ben. A több mint hetven rendezvényről mindenhová jut néhány. A gazdag ese­ménysorozatot hagyományo­san az Erkel Színházban nyitják meg, a Bartók Béla emlékének szentelt koncert­tel, amelyet a Magyar Ál­lami Hangverseny Zenekara ad, Ferencsik János vezény­letével. Mint minden esz­tendőben, az idén is számos külföldi művész és együttes érkezik azokban a napok­ban Budapestre. Vendégül látjuk a Fővárosi Operett Színházban a berlini Deutsche Theater és a krakkói Stray Teatr együttesét. A koncert­termek vendége lesz többi között a Moszkvai Nagy­színház kamarazenekara, a varsói Wilanov vonósné­gyes, a London Simfonietta, a Japánból érkező Yamaha Ifjúsági Zenekar, a belgrádi Filharmonikus Zenekar, és a Wiener Symphoniker. Fel­lép a zenei hetek rendezvé­nyeim Igor Ojsztrah, Natalia Zerculova és több nemzet­közi hírű karmester. 80 ÉVES LETT F£y jó festő Albertfalváról látott, átélt élményei, a ter­mészet és az ember, a munka és a mindennapok varázslatos színpompával kifejezett köl­tészete ragadja meg elsősor­ban a látogatót. — Mikor volt az első kiál­lítása? — 1918-ban. Eddig itthon és külföldön negyven kiállí­tásom volt. Legutóbb idén Szolnokon. Itt huszonöt olaj­­festményem szerepelt, egy sem került haza, megvették. — Hány jegyű szám kere­kedhetne ki az eddigi élet­műből? — Hatvannégy év óta több ezerre tehető az olajaim, akvarelljeim, rajzaim, port­réim, tájképeim száma. Ha­zai gyűjtők, külföldi múzeu­mok, s nem utolsósorban a Fővárosi Képtár, a Szépmű­vészeti Múzeum és más mú­zeumok tulajdonai. — Mi érdekli, így nyolc­vanévesen? — Elsősorban a munkám. Szeretem a természetet, fi­gyelem az építkezéseket, egészségem, életérzésem ki­tűnő, örömmel festek, rajzo­lok mindennap. S ha olykor pihentetőként előveszem a régi fotókat, emlékeket, s kezembe kerülnek a díjaim okirataim, úgy érzem, egy ki­­csit talán én is tettem vala­mit a hazai képzőművésze­tért. Mi is így véljük. S kívá­nunk további töretlen mun­kakedvet a nyolcvaneszten­dős művésznek, korunk egyik „nagy öregének.” Kopré József Az albertfalvai kis műte­remlakást csupa zöld veszi körül. Ideális festői környe­zet. Itt él és dolgozik a nyolcvanesztendős Udvary Pál festőművész. A falak te­le képekkel. A tájak főleg nagymarosiak. Olajfestmé­nyein, akvarelljein, rézkar­cain, hideg tű- és ceruzaraj­zain több mint fél évszázada yszemlézl Schütz két hónapja szólt a szí­­nészegyeztetőnek: értesítsék, a szinkronstúdiót, a televí­ziót, a rádiót, a filmgyárat, hogy hetekre eltűnik. Szep­tember 1-ig sehol nem ta­lálható. Schütz Ila a héten érkezett vissza Budapestre. — Külföldön járt? — Csak itt, Leányfalun. Elhatároztam, hogy most négyéves kisfiamat egyetlen nyáron sem hagyom el. Ve­le pedig nehéz lenne hosz­­szabb külföldi útra indulni. — Mivel töltötte szabad­idejét? — A háziasszony szerepét játszottam. Mostam, főztem, bevásároltam, takarítottam. Kellett ez a szerep, hiszen az elmúlt évadban csaknem 250 előadáson voltam szín­padon. Akadt olyan négy hónapom, amikor minden es­te szerepeltem. — A „Régimódi történet” Gizellájaként három eszten­deje arat megérdemelt si­kert. Százötven előadás után nem unja meg? — Ha egy darab nem fo­lyamatosan szerepel a mű­soron, mindig újdonságot je­lent. Ugyanígy szeretem a „Három nővér” Natasáját és a „Lóvátett lovagok” Shakes­­peare-i hősnőjét is. — Újabb színpadi szerep? — Még nem tudom mi lesz. Az elmúlt évadban színházi elfoglaltságom miatt lemondtam minden más fel­kérést. Remélem, most a színház mellett vállalhatok más feladatot is. S a szín­háznyitásig most már na­ponta előveszem a szerep­könyveket újra átolvasom, hogy amikor megkezdődnek a felújító próbák, ne érjen semmi meglepetés. (i. e.) Előzetes Naplemente délben Magyar film. Irta: Illés Endre. Rendezte: Hintsek György. A tájékozatlan külföldi néző,­aki nem ismeri a ma­gyar színészeket, a pest-bu­dai utcákat, joggal vélheti, hogy ez a film valahol Nyu­­gat-Európában készült, s ott is játszódik. Nemcsak a kör­nyezet okán — luxuslakások és erdei tuscul­ánumok, luxusautók, luxus ételek­­italok, öltözetek —, ezt su­­pallja a téma, a konfliktus is, amely „visszaköszön” a húszas-harmincas évek,,sze­génynyugtató” színdarabjai­ból, filmjeiből: lám, mit ér a vagyon, a siker, a hírnév, a szépasszonyok rajongása, ha kopogtat a kaszás... A hazai néző meg csak ámul: lehetséges, hogy mindez itt­hon, napjainkban történik? Akkor miért csevegnek a szereplők klasszikus drámai költemények stílusában? Mint a XX. századba té­vedt Trisztánok és Izoldák? Félreértés ne essék, mindez rangos, élvezetes irodalom. De mai környezetben, rea­lista játékstílusban elmond­va, keresettnek, sőt­­ gro­teszknek tűnik. Szemmel­­láthatóan küszködnek is a szereplők műfajidegen, s ezért dagályosnak ható szövegeikkel, fennkölt, „meg­emelt” lelkivilágukkal. Még az olyan kitűnő színészek is, mint Huszti Péter, Kál­mán György, Lohinszky Lo­­ránd, s Bordán Irén. A nagy tudású, de sajnálatosan ritkán jelentkező rendező, Hintsch György ott hibázta el, hogy túlságosan tisztelte a leírt szöveget, no meg mindenáron bizonyítani akar­ta: nem törvényszerű, hogy a mai magyar filmek szegé­nyes tömeglakásokban ját­szódjanak, s hőseik kizáró­lag kopott farmerban jár­janak ... —M— Mikroszkóp­tervek A héten tartotta évadnyitó társulati ülését a Mikrosz­kóp Színpad, melyen részt vettek a társulat új tagjai is. Marton Frigyes, az új igazgató munkáját ezentúl két új dramaturg is segíti: Farkasházy Tivadar és Sin­­kó Péter. Szeptembertől az együttes tagja Kabos László, valamint Angyal János pa­­rodista, Verebes István —, színész-író és konferanszié minőségben —, és — másod­állásban — Bodrogi Gyula. A november második fe­lében bemutatásra kerülő új politikai kabarét, melynek címe: „Hogyan? Tovább!" Bodrogi, Verebes és Angyal „trióban” konferálja. Meg­nő Hofi Géza feladata is: ezentúl nemcsak a második rész az övé, hanem a mű­sor első felében is többször láthatja, hallhatja majd a közönség.

Next